BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

Átírás

1 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fő küldőpiacai 5. A megye vendégforgalom szempontjából fontosabb települései 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában A turizmus Magyarország egyik legfontosabb szektora, amely jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus jelentőségét bemutató Turizmus Szatellit Számlája alapján: turizmusunk közvetlenül 6,4%-ban, a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 10,3%-ban járult hozzá Magyarország GDP-jéhez; továbbá az iparág közvetlenül 10,0%-ban, a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 13,0%-ban részesedett a foglalkoztatásból. Ebben a teljesítményben Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepe is jelentős. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatok alapján elmondható, hogy 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos összes vendégszámhoz (11,9 millió) 3,8%- kal, az összes vendégéjszakaszámhoz (29,8 millió) pedig 3,5%-kal járult hozzá. A belföldi vendégek 5,8%-a, a külföldi vendégeknek pedig 1,6%-a választotta Borsod-Abaúj- Zemplén megye valamely települését úti célul 2017-ben. Az összes belföldi vendégéjszakának 5,4%-a, az összes külföldi vendégéjszakának pedig 1,7%-a realizálódott a megye kereskedelmi szálláshelyein ben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevételének 2,7%-a folyt be Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A megyében realizált belföldi szállásdíj árbevétel 5,5%-át adja a teljes belföldi, míg a külföldiektől származó szállásdíj árbevétel 1,1%-át teszi ki az országos külföldi árbevételnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 7,4%-a található; a kiadható férőhelyeknek 5,5%-a, a kiadható szobáknak pedig az 5,3%-a. 2. A szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A KSH május 10-én megjelent végleges adatai szerint 2017-ben: 2017-ben mintegy 454 ezer vendég több mint 1 millió vendégéjszakát töltött el Borsod-Abaúj- Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyein; a 2016-os évvel összehasonlítva a vendégek száma 8,6%-kal, a vendégéjszakák száma 6,6%-kal nőtt. A növekedésben fontos szerep jutott a külföldi vendégforgalomnak is, mivel 2017-ben 93 ezer külföldi vendég 247 ezer vendégéjszakát töltött el Borsod megye kereskedelmi 1

2 szálláshelyein; 2016-hoz képest a külföldi vendégek száma 5,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 0,6%-kal nőtt. A teljes vendégforgalomban ugyanakkor a belföldi vendégek aránya a magasabb ben 361 ezer vendég (az összes vendég 79,6%-a), 799 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 76,4%-a) töltött el Borsod megyében hoz viszonyítva ez 9,5%-os belföldi vendégszám és 8,6%-os belföldi vendégéjszakaszám emelkedést jelent. az átlagos tartózkodási idő 2,3 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, a külföldiek átlagos tartózkodási ideje ennél magasabb: 2,7 éjszaka, a belföldieké hasonló, 2,2 éjszaka; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szállásdíjbevételek 7,6 milliárd forintot tettek ki és 17,7%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (5,8 milliárd forint) 17,6%-kal nőttek, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (1,8 milliárd forint) pedig 18,2%- kal emelkedtek 2016-hoz képest. A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjakból, a vendéglátásból és az egyéb költésekből összesen több mint 12,6 milliárd forint bevétel keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 17,1%-os - az országos átlagot (15,8%) meghaladó - növekedést jelent 2016-hoz képest. A kereskedelmi szálláshelyek mellett a megye vendégforgalmában fontos szerepet töltenek be az üzleti célú egyéb szálláshelyek (magánszálláshelyek), mivel éves szinten az összes vendég 19%-a veszi igénybe, és a vendégéjszakák 21%-a ilyen típusú szálláson realizálódik ben 107 ezer vendég (+13,9%) 271 ezer vendégéjszakát (+17,4%) töltött el üzleti célú egyéb szálláshelyen, a növekedés üteme meghaladja a kereskedelmi szálláshelyek bővülését. Ezek a szálláshelyek elsősorban a magyarok körében népszerűek, az összes ilyen szállásra érkező vendég 79%-a belföldi volt 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi és üzleti célú egyéb szálláshelyeinek eredményei, 2017 Mutatók év 2017/2016 változás Vendégek száma a kereskedelmi ,6% száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) ,6% Külföldi vendégek száma a kereskedelmi ,2% Külföldi vendégéjszakák száma a ,6% Belföldi vendégek száma a kereskedelmi ,5% Belföldi vendégéjszakák száma a ,6% Vendégek száma az üzleti célú egyéb száma az üzleti célú egyéb szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek száma az üzleti célú egyéb Külföldi vendégéjszakák száma az üzleti célú egyéb szálláshelyeken (db) Belföldi vendégek száma az üzleti célú egyéb Belföldi vendégéjszakák száma az üzleti célú egyéb szálláshelyeken (db) ,9% ,4% ,6% ,0% ,4% ,5% 2

3 A vendégforgalom Borsod megyében növekedése 2010 óta folyamatos és jelentős és 2017 között a megye kereskedelmi szálláshelyeire érkező vendégek száma 56,0%-kal, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 56,7%-kal nőtt (1. ábra). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, ábra Forrás: KSH Jelenleg január-április időszakára állnak rendelkezésünkre összesített adatok a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozóan: 2018 első négy hónapjában több mint 109 ezer vendég közel 248 ezer vendégéjszakát töltött el Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyein; év azonos időszakával összehasonlítva a vendégek száma 12,6%-kal, a vendégéjszakák száma 18,7%-kal nőtt. A növekedésben fontos szerep jutott a belföldi vendégforgalomnak, mivel 2018 első harmadában 92 ezer belföldi vendég 190 ezer vendégéjszakát töltött el Borsod megye kereskedelmi szálláshelyein; 2017 első harmadához képest vendégek száma 16,5%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 17,7%-kal nőtt. az átlagos tartózkodási idő 2,3 éjszaka volt a megye kereskedelmi szálláshelyein, a külföldiek átlagos tartózkodási ideje ennél magasabb: 3,3 éjszaka, a belföldieké 2,1 éjszaka; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2018 első harmadában a szállásdíjbevételek közel 2,0 milliárd forintot tettek ki és 15,3%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (1,5 milliárd forint) 19,1%-kal nőttek, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (0,5 milliárd forint) pedig 4,6%-kal emelkedtek 2017 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjakból, a vendéglátásból és az egyéb költésekből 2018 első négy hónapjában összesen közel 3,3 milliárd forint bevétel keletkezett Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, ami 14,7%-os - az országos átlagot (12,0%) meghaladó - növekedést jelent 2017 első harmadához képest. 3

4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyeinek eredményei, január-április Mutatók I-IV. hó I-IV hó/2017. I-IV. jó változás Vendégek száma a kereskedelmi ,6% száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) ,7% Külföldi vendégek száma a kereskedelmi ,5% Külföldi vendégéjszakák száma a ,1% Belföldi vendégek száma a kereskedelmi ,5% Belföldi vendégéjszakák száma a ,7% 3. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2017-ben 254 kereskedelmi szálláshely működött, 1,6%-kal kevesebb, mint 2016-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló férőhelyek száma ( férőhely) lényegében nem változott, 0,1%-kal nőtt 2017-hez képest. A vendégforgalom növekedésének köszönhetően a megye kereskedelmi szálláshelyeinek szobakapacitás kihasználtsága a 2016-os 32,0%-ról 36,2%-ra nőtt, azaz 4,2 százalékponttal javult. 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fő küldőpiacai A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legfontosabb küldőpiacok listáján Lengyelország szerepel az első helyen, majd Szlovákia, Németország, Románia, Ukrajna, Olaszország, Csehország, Kína, az Egyesült Királyság és Japán következik a sorban. (2. táblázat). Az olasz vendégéjszakák kiugró növekedését nagyrészt a tiszaújvárosi adatok magyarázzák, ahova sokan érkeznek Olaszországból elsősorban munkavégzés céljából. 2. táblázat Küldőországok sorrendje Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb küldőpiacai*, Küldőországok száma a Változás sorrendje I.-IV. kereskedelmi 2017./2016. hó szálláshelyeken I.-IV. hó száma a kereskedelmi szálláshelyeken Változás I- IV. hó/2016. I-IV. hó Lengyelország ,9% Ukrajna ,6% Szlovákia ,9% Olaszország ,4% Németország ,3% Románia ,4% Románia ,0% Lengyelország ,5% Ukrajna ,2% Szlovákia ,7% Olaszország ,1% Németország ,6% Csehország ,5% Csehország ,0% Kína ,9% Kína ,8% Egyesült Királyság ,1% Amerikai Egyesült Államok ,8% Japán ,9% Japán ,3% * Sorrend a 2017-es vendégéjszakák száma alapján. 4

5 5. A kereskedelmi szálláshelyi adatok alapján jelentősebb települések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák összesített száma alapján Borsod megye legfontosabb települései: Miskolc, Mezőkövesd, Bogács, Tiszaújváros, Sárospatak és Sátoraljaújhely (3. táblázat). a belföldi és a külföldi vendégforgalom alapján vizsgálva már megfigyelhetőek jelentősebb eltérések a sorrendben, sok településen a belföldi forgalom a meghatározó, míg a külföldi kevésbé jelentős. Miskolc közel 308 ezer belföldi vendégéjszakával (+8%-os növekedés 2016-hoz képest) az országos települési rangsor 9. helyezését érte el 2017-ben a belföldi forgalom alapján, de az összesített rangsorban is a 13-dik lett a Magyarországi települések között. A települések adatainál figyelembe kell venni, hogy ez a táblázat csak a kereskedelmi szálláshelyek adatait tartalmazza az egyéb üzleti célú (magán) szálláshelyek adatait nem. 3. táblázat Borsod megye vendégforgalom szempontjából jelentősebb települései a 2017-es kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján Összes vendégforgalom Belföldi vendégforgalom Külföldi vendégforgalom száma 2017/2016 száma 2017/2016 száma 2017/ Miskolc % Miskolc % Miskolc % 2. Mezőkövesd % Mezőkövesd % Tiszaújváros % 3. Bogács % Bogács % Bogács % 4. Tiszaújváros % Sárospatak % Mezőkövesd % 5. Sárospatak % Sátoraljaújhely % Sárospatak % 6. Sátoraljaújhely % Telkibánya % Kazincbarcika % 7. Kazincbarcika % Tiszaújváros % Tarcal % 8. Telkibánya % Kazincbarcika % Sátoraljaújhely % 9. Tokaj % Tokaj % Tokaj % 10. Tarcal % Tarcal % Berente % 11. Aggtelek % Hernádvécse % Aggtelek % 12. Hernádvécse % Erdőbénye % Ózd % 13. Berente % Aggtelek % Sajószentpéter % 14. Erdőbénye % Berente % Erdőbénye % 15. Bükkszentkereszt % Pusztafalu % Szerencs % 16. Pusztafalu % Bükkszentkereszt % Abaújszántó % 17. Pere % Pere % Forró % 18. Ózd % Szögliget % Mád % 19. Mád % Mád % Mályi % 20. Szögliget % Répáshuta % Hernádvécse % június 5