A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

Átírás

1 A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN Szobaszám (db) ,0% 105,4% 103,8% 101,2% Belföldi vendégéjszakák (1.000) Külföldi vendégéjszakák (1.000) Összes vendégéjszaka (1.000) ,1% 149,4% 138,2% 114,2% ,6% 131,0% 125,0% 101,9% ,1% 133,0% 126,5% 103,2% A budapesti szállodák kínálatának (szállodai szobaszám), az irántuk mutatkozó kereslet (szállodai vendégéjszaka) fejlődését között egyebek mellett a következők határozták meg: - A közötti nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság, amely a városi turizmust különösen erősen érintette, majd a nemzetközi gazdaság 2010 utáni fokozatos konszolidációja, töretlen fejlődése - A válság következtében a szállodai magánberuházások leállása, az utóbbi 2-3 évben tapasztalat élénkülése, a szűkös építőipari kapacitások lassító hatása - A bel- és külföldi kereslet élénkülése a nemzetközi és hazai gazdaság növekedése eredményeként - A MALÉV 2012 évi csődje, a helyét nagyon gyorsan átvevő fapados légitársaságok térnyerése - Az utóbbi években a városi turizmus iránti kereslet kiemelkedő erősödése 1

2 - Az internet, az online foglalási portálok dominanciája - Az utóbbi években Budapesten megrendezett nagy számú nemzetközi sport és egyéb rendezvény - A szállodák részére is jelentős forgalmat generáló dunai hajós turizmus - Az ázsiai főleg kínai, dél-koreai vendégszám növekedése Mindezek hatásairól a KSH fenti adatai a következőket mutatják: - Budapesten az elmúlt 10 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma 64,1%-kal emelkedett, ami közel 3-szor nagyobb volt a szobaszám 23%-os bővülésénél. - A tíz éves periódus első két évében, a válság előtt megkezdett - s részben az alatt befejezett - beruházások eredményeként között a szállodai szobák száma 11,7%-kal nőtt, miközben a vendégéjszakák száma 0,7%-kal csökkent. - A közötti a fejlesztések lelassultak, 6 év alatt a kínálat (szobaszám) csupán 5,4%-kal bővült, miközben a kereslet (vendégéjszakák száma) 33%-kal nagyobb lett. - A fővárosban levő szobakapacitás szállodák száma 2008-ban az országosnak 31,8%- át, 2018-ban 32,2%-át tette ki, azaz minimális mértékben nőtt. - A fővárosban az országossal ellentétben a külföldi kereslet bővülése (+65,6%), meghaladta a belföldi (+54,1%) növekedését. Ebben jelentős szerepe volt a Malév 2012 évi csődjének, melynek helyét fapados légitársaságok vették át. Ezt igazolja, hogy között a külföldi vendégéjszakák száma 31%-kal bővült. - Feltűnő, hogy a külföldi vendégéjszakák utolsó 6 évben tapasztalt 31% növekedését a belföldi lényegesen felülmúlta a 49,4%-os bővülésével. - Budapest esetében is elmondható, hogy között a külföldi vendégéjszakák száma az országoshoz hasonlóan csupán kis mértékben, 1,9%-kal nőtt, azaz a korábbi évek gyors növekedése tavaly lelassult. - A fővárosi szállodákban regisztrált szállodai vendégéjszakák száma 2008-ban az országosnak 39,8%-a, 2018-ban 40,1% volt, minimális mértékben nőtt. Ugyanakkor a belföldi 11,4%-ről 10,4%-ra csökkent, a külföldi 62,3%-ról 65,1%-ra bővült, azaz 2018-ban már az országos szinten szállodákban megjelenő külföldi vendégéjszakák 2/3-át budapesti hotelben regisztrálták. 2

3 II. FORGALOM, FŐBB MUTATÓSZÁMOK 1. A budapesti szállodák összes bruttó bevételének változása között Budapesti szállodák bruttó árbevétele (Mrd Ft) 207,1 221,9 103,5 99,4 114,1 126,9 Budapesti szállodák bruttó árbevétele (Mrd Ft) , , , , , ,9 Változások ,5% ,3% ,5% ,9% ,2% 3

4 - 10 év alatt a budapesti szállodák bruttó árbevétele több mint duplájára, +114,5%-kal nőtt. - Az euróban kifejezett növekedés 2008 óta Budapesten +69,7%-ot tett ki. - Szállodáink forgalmának növekedése 2012-től gyorsult fel között a Ft bevételek Budapesten megduplázódtak, +94,5%-kal emelkedtek ban az országos összes szállodai forgalomból Budapest részesedése 48,7% volt. Ez az arány 2018-ra 49%-ra módosult, azaz 0,3% ponttal nagyobb lett. 2. A BUDAPESTI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA KÖZÖTT OCC % 58,7 52,3 59,4 62,1 74, ,3%p 23,7%p 16,6%p 13,9%p 1,8%p Bruttó ADR (HUF) Bruttó RevPar (HUF) Infláció (%) EUR/HUF árfolyam Bruttó ADR (EUR) Bruttó RevPar (EUR) Bp. pozíciója Európába nstr* ,8% 155,0% 155,1% 149,1% 106,5% ,9% 225,3% 198,2% 182,4% 109,0% 6,1 4,9 5,7 1,7 2,4 2,8 128,6% 123,7% 113,4% 107,3% 102,8% 251,3 275,4 289,4 296,9 309,2 318,9 126,9% 115,8% 110,2% 107,4% 103,1% 76,9 63,3 60,2 61,1 82,1 84,7 110,2% 133,8% 140,8% 138,8% 103,3% 45,2 33,1 35,8 37,9 60,9 64,4 142,6% 194,6% 179,9% 169,9% 105,7% 40/40 40/40 28/35 28/35 23/35 24/35 STR* - az STR 2010-ig 40 európai városra, 2010 után 35-re gyűjtött, publikált adatokat. A táblázat rubrikáiban levő 2 szám közül az 1. Budapest pozícióját, a 2. a városok számát jelenti. 4

5 A fővárosi szállodák teljesítményének évi változásairól a következők állapíthatók meg: ban 2008-hoz képest a szobafoglaltság 17,3%ponttal, nominálisan a bruttó átlag szobaár 39,8%-kal, a bruttó REVPAR 80,9%-kal volt nagyobb. A 10 év alatti 28,6%-os inflációt a bruttó szobaár növekedése csupán 11,2%-kal, a bruttó REVPAR növekedése viszont 52,3%-kal múlta felül. A REVPAR kiemelkedő növekedése főleg a szobafoglaltság erősödésének tulajdonítható. - A nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság Budapest szállodáit különösen súlyosan érintette, amit az mutat, hogy 2013-ban a fővárosi szállodák bruttó átlag szobaára 6,2%-kal, bruttó REVAR mutatója 0,8%-kal alacsonyabb volt a 2008 évinél. - A 2010 évi mélyponthoz képest a fővárosi hotelek 2018-ban foglaltságban 23,7%ponttal, bruttó átlag szobaárban 55%-kal, bruttó REVPAR-ban +125,3%-kal értek el jobb eredményt. - A fővárosi hotelek teljesítményének javulása 2012-őt követően Malév csőd, Wizz Air, Ryanair megjelenése, stb gyorsult fel. 6 év alatt a foglaltság 16,6%ponttal, a bruttó átlag szobaár 55,1%-kal, a bruttó REVPAR közel megduplázódott, 98,2%-kal emelkedett. - Meg kell jegyezni, hogy között Euróban a bruttó átlag szobaár csupán 10,2%-kal, a bruttó REVPAR 42,6%-kal, a 2010 évi mélyponthoz képest az előbbi 33,8%-kal, az utóbbi 94,6%-kal emelkedett. - Az STR riport szerint Budapest szállodái nettó REVPAR-ban 40 európai város között 2008-ban, 2010-ben egyaránt az utolsó helyen szerepeltek. Az utolsó 5-6 évben a szobafoglaltság, s az átlag szobaár gyors emelkedése eredményeként fővárosunk lényegesen javított helyezésén, 2017-ben 35 város között a 23., 2018-ban a 24. helyen végzett. - Míg az STR riportban szereplő 35 város között 2018-ban nettó REVPAR-ban Budapest szállodái a 24. helyen voltak, addig a közép-kelet-európai régióból a bécsiek a 18., a prágaiak a 23., a varsóiak a 30., a pozsonyiak a 34. helyen végeztek. 5

6 3. BUDAPEST TOP 10 BEUTAZÓ PIACÁN VÉGBEMENT VÁLTOZÁSOK KÖZÖTT, VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA ALAPJÁN (db, 1000-ben) Németország ,9% 102,9% 109,4% 105,2% UK ,8% 163,2% 146,5% 103,1% USA ,8% 176,5% 156,0% 113,6% Spanyolország ,0% 121,9% 142,7% 112,4% Olaszország ,0% 104,0% 104,2% 95,2% Franciaország ,5% 110,9% 107,4% 97,4% Oroszország ,1% 106,1% 91,0% 99,5% Svédország Hollandia Lengyelország Izrael ,6% 112,0% Kína ,7% Románia ,1% Japán Ausztria között Budapesten a következő változások történtek legnagyobb beutazó piacaink esetében: - A német vendégéjszakák száma 10 év alatt 15,9%-kal bővült, de a 2008 évi 1. helyről 2018-ban csupán a 3. helyre kerültek Nagy Britannia és az USA mögött. Nagy Britannia került az 1. helyre 63,8% növekedéssel, az USA a 2. helyre +74,8%-kal. - Fővárosunk vendégforgalmában különösen jelentős szerepe van a légiközlekedési kapcsolatok fejlődésének. Ezt támasztja alá, hogy a Malév 2012 évi csődjét, a helyére nyomuló Wizz Air, Ryanair, s egyéb fapados légitársaságok térnyerését követően a brit vendégéjszakák száma 6 év alatt 63,2%-kal, az USA-ból érkező vendégéjszakák 76,5%-kal nőttek. Az utóbbiban sokat segített, hogy közvetlen légijáratok indultak Budapest NewYork, Budapest - Chicago, Budapest - Philadelphia között. 6

7 között a 4. helyre Olaszország +61%, az 5. helyre Spanyolország +22%, a 6. helyre Izrael a között elért +91,6%, a 7. helyre Oroszország került +79,1% növekedéssel ban a 9. Franciaország volt 318 ezer vendégéjszakával, a 10. pedig Románia +13,1% növekedéssel. - A között elért, fentiekben bemutatott növekedés mellett meg kell jegyezni, hogy Olaszországból között 4,8%-kal, Oroszországból között 9%-kal csökkent a vendégéjszakák száma. - Turizmusunk egyik jellemzője, hogy a külföldi vendégek elsősorban Budapestet keresik. Ezt mutatja, hogy az országosan regisztrált külföldi vendégéjszakákból ban 62,3%, 2018-ban 65,1% fővárosi hotelben jelent meg. Az is Budapest dominanciáját mutatja a külföldi vendégéjszakák megoszlásában, hogy ban a főváros részesedése főbb piacaink esetében a követkető volt: Németország 39,8%, Ausztria 27,3%, Nagy Britannia 92,4%, Oroszország 54%, Olaszország 85,7%, USA 91,7%, Spanyolország 93,2%, Románia 38,1%, Izrael 82,6%, Csehország 18,6%. 4. Átlagos tartózkodási idő (nap) Belföldi 2,1 2 2,2 2,1 1,9 1,9 Külföldi 2,4 2,4 2,4 2,4 2,4 2,3 Összes 2,4 2,3 2,4 2,4 2,3 2, között hasonlóan az országos tendenciához csökkent az átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégeknél mintegy 10%-kal, 2,1 napról 1,9 napra. A külföldieknél kisebb mértékben 2,4 napról 2,3 napra 7

8 5. Szezonalitás alakulása között Szállodai szobafoglaltság Budapesten (%) 58,7 52,3 59,4 62,1 74,2 76 január 37,6 31,8 37,2 37,2 52,3 53,5 február 45,2 34,4 36,6 40,8 56,8 61,3 március 56,8 44,7 49,6 56,6 68,4 71,2 április 63 51,8 63,9 64,9 80,7 80,3 május 71, ,7 76,2 82,6 82,2 június 64,2 60,5 65, ,4 82,4 július 64,7 56,9 68,7 67,4 80,1 81,6 augusztus 69,9 66,6 74,3 76,6 83,3 87,5 szeptember 75 70,3 75,1 77,3 85,9 86,7 október 65,8 61,1 69,5 67,7 78,1 81 november 48,7 44,8 53,6 56,4 70,8 72,7 december 41,5 39,5 49,4 49,9 67,2 69,3 éves átlag 58,7 52,3 59,4 62,1 74, A főváros szállodáinak éves átlagos foglaltsága 10 év alatt a 2008 évi 58,7%-ról ra 76%-ra, azaz 17,3%ponttal javult. 8

9 - Az éves szobafoglaltság a gazdasági válság után 2010-ben volt a mélyponton, amikor 52,3% volt ben sikerült 59,4%-kal kissé meghaladni a 2008 évi 58,7%-ot. - A Malév 2012 évi csődje, a fapados légitársaságok térnyerését követően gyorsult fel a nemzetközi kereslet növekedése Budapest iránt. Ennek eredményeként között az éves kihasználtság 16,6%ponttal javulva elérte a 76%-ot. - Budapest turizmusára korábban, illetve a nemzetközi pénzügyi gazdasági válságot követően egészen 2013-ig az volt a jellemző, hogy volt egy alacsony keresleti időszak (január, február, december) amikor szállodák foglaltsága 30 45% között mozgott. Emellett volt egy középszezon (március, április, november) kb % közötti kihasználtsággal, valamint egy erős keresleti időszak (május, június, július, augusztus, szeptember, október) 65 75% foglaltsággal - A 2012-őt követő években tapasztalt jelentős keresletnövekedés eredményeként ban már nem volt olyan hónap, amikor a kihasználtság 50% alatt lett volna, azaz eltűnt a holtszezon, átalakult középszezonná ben a foglaltság 6 hónapban (április, május, június, július, augusztus, szeptember) nagyobb volt 80%-nál, s további 2 hónapban (október, november) magasabb volt 70%-nál, tehát megszűnt a korábbi középszezon ban a fővárosi szállodák éves foglaltsága tovább javult. Ebben az évben a kihasználtság csupán januárban maradt el a 60%-tól (53,5% volt), 7 hónapban (áprilistól október végéig) felülmúlta a 80%-ot, s további 2 hónapban (március, november) a 70%-ot. Meg kell jegyezni, hogy 2018 decemberében ez a mutatószám 69,3% lett, ami Budapest esetében rekordnak számít június 25. Készítette: Kovács István elnöki tanácsadó, istvan.kovacs@hah.hu Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) 9