MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

Átírás

1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai 1 szerint 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma ( fő) összességében 7,9%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 6,0%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka volt, ami 1,8%-os csökkenést mutat 2014-hez képest. A külföldi vendégek számában ( fő) 6,7%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában ( éjszaka) pedig 4,9%-os növekedést regisztráltak az előző évhez képest ben a külföldiek átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek Magyarországon (-1,7%). A belföldi vendégek száma ( fő) 9,0%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 7,0%-kal emelkedett az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 éjszaka (-1,9%) volt 2015-ben. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását az egyes szállástípusokban az 1. táblázatban foglaltuk össze. Szállástípus A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2015 Összesen Külföldi Belföldi 1. táblázat / / / éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka Szálloda , , , csillagos , , , csillagos , , , csillagos , , , csillagos , , , Kategória nélküli , , , Gyógyszálloda , , , Panzió , , , Üdülőház , , , Közösségi szálláshely , , , Kemping , , , Összesen , , , Az abszolút értékben megadott változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak. A KSH által alkalmazott szállodai kategória megegyezik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. Az Európai Unió tagországainak jelentős részében egységesen alkalmazott szállodaminősítő rendszer a Hotelstars Union. A szállodák összesen adata tartalmazza azokat a szállodaegységeket is, amelyek kategóriamegjelölés nélkül üzemeltek. A szállodák egyes kategóriáira vonatkozó volumenindexek a vonatkozási időszakban érvényes besorolással rendelkező egységek adatait vizsgálják júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. 1 Az előzetesen közzétett adatokhoz képest a végleges adatok az összes vendég- és vendégéjszakaszám tekintetében 0,5%-kal magasabbak. A belföldi turizmus esetében a vendégek száma 0,6, a vendégéjszakák száma 0,4%-kal; a beutazó turizmus esetében a vendégek száma 0,3, a vendégéjszakaszám pedig 0,6%-kal magasabb a végleges adatok alapján, az előzeteshez képest. 1

2 1.2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és kapacitáskihasználtsága Mivel a KSH az éves kapacitásadatokat a július 31-ei állapot alapján határozza meg, a évi adatok elemzése során ezt használjuk. A KSH végleges adatai szerint július 31-én a működő kereskedelmi szálláshelyek száma volt, amelyekben szoba férőhellyel várta a vendégeket. (2014. július 31-én a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma volt.) szálloda szobával, illetve panzió szobával működött. A szállodai férőhelyek 32,9%-a, azaz a szállodai kategóriákon belül a legtöbb férőhely (47,9 ezer), a négycsillagos házakban található a jelenlegi besorolás szerint. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatait a 2. táblázatban foglaltuk össze. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július 31. Egységek Szobák Férőhelyek Szálloda csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Kategóriabesorolás nélküli Gyógyszálloda Panzió Üdülőház Közösségi szálláshely Kemping Összesen A KSH által alkalmazott szállodai kategória megegyezik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. Az Európai Unió tagországainak jelentős részében egységesen alkalmazott szállodaminősítő rendszer a Hotelstars Union. A szállodák összesen adata tartalmazza azokat a szállodaegységeket is, amelyek kategóriamegjelölés nélkül üzemeltek júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. 2. táblázat 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága 44,9%, a szállodáké pedig 53,9% volt. Az ötcsillagos szállodákban 68,9%-os, a gyógyszállodákban 61,8%-os kapacitáskihasználtságot mértek A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 214,3 milliárd forintot (+13,0%) tettek ki. A bruttó szállásdíjbevételek a vendégéjszakák számánál (+6,0%) dinamikusabban nőttek. A külföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel (amely az összes szállásdíjbevétel 61,6%-át adta) 12,1%-kal, a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 14,4%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel az összes szállásdíjbevétel 88,7%-a a szállodákban keletkezett. 2

3 A szállásdíjbevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 78,0 milliárd forint vendéglátásból és további 76,5 milliárd forint egyéb szolgáltatásból 2 származó bevételt realizáltak 2015-ben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 368,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző évhez viszonyítva folyó áron 10,7%-os növekedésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2015-re számított árindexe 2,8%-kal magasabb az előző évinél. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 3,7%-os árnövekedést mértek A Széchenyi Pihenőkártya felhasználási adatai A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2015 decemberében kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát ben a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok ,2 millió forint értékben (+7,9% az előző évhez képest) fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (82 288,8 millió forint) 21,4%-ával volt egyenértékű. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint december 31-én a három kártyakibocsátó vállalat elfogadóhelyi szerződéssel 3 rendelkezett, a SZÉP Kártyával fizetett összeg 2015-ben összesen ,0 millió forintot tett ki, 14,0%-kal többet, mint az előző év során A szállodák vendégforgalmának alakulása 2015-ben a vendégéjszakák 75,4%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma ( fő) 7,7%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 5,7%-kal nőtt 2014-hez képest. (A két mutató növekedése némiképp elmarad a kereskedelmi szálláshelyek átlagától.) 2015 során a külföldi vendégek száma ( fő) a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál kisebb mértékben, 5,9%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 4,2%-kal emelkedett (1. táblázat). A belföldi vendégek száma ( fő) 9,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 7,6%-kal nőtt a szállodákban. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral működtek 2015-ben. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- ( forint) és négycsillagos ( forint), valamint a kategória nélküli ( forint), illetve a gyógyszállodákat ( forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel a szállodákban (bruttó RevPAR) forint volt, a legmagasabb mutatót az ötcsillagos ( forint) és a négycsillagos ( forint), valamint a gyógyszállodákban ( forint) mérték. 2 A gyógy- és wellness-szolgáltatásokból, a nonprofit célú szálláshely-szolgáltatás igénybe vevőjétől származó, szállásdíjba foglalt egyéb bevételeket, valamint az üdülési jog után felszámított fenntartási költségeket is tartalmazza. 3 Az esetek többségében a szolgáltatók mindhárom, de legalább kettő kártyakibocsátó vállalattal is szerződést kötnek. 3

4 2. A legfontosabb küldőországok vendégforgalmának alakulása 2.1. A küldőországok vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A KSH végleges adatai szerint a legfontosabb tíz küldőországunk közül 2015-ben az Egyesült Királyság (+18,2%) és az USA (+14,7%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma az előző évhez képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a Csehországból (+8,7%), a Romániából (+7,9%), az Olaszországból (+6,3%), a Lengyelországból (+5,3%), az Ausztriából (+2,5%) és a Hollandiából (+1,7%) származó vendégéjszakák száma is. Figyelemre méltó, hogy 2015-ben a Magyarország legjelentősebb küldőterületét jelentő európai országok vendégéjszakaszámának növekedési üteme (+2,7%) elmaradt a külföldi vendégéjszakák számának átlagos növekedési ütemétől (+4,9%). A TOP 10 piacon kívüli országokból érkező forgalom is kedvezően alakult, a következő négy piac esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk: India (+74,1%), Izland (+41,9%), Kína (+38,5%) és Törökország (+27,3%). Megjegyezzük, hogy a magas növekedési ütem több piac esetében részben az alacsony bázisnak köszönhető. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában 611,1 ezres növekedést tapasztaltak az előző évhez viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult a brit (+136,9 ezer), az amerikai (+83,9 ezer) és a kínai (+61,8 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. A magyar turizmus eredményeinek évi alakulására jelentős hatást gyakorolt az orosz beutazó forgalom csökkenése. Oroszország a évi második helyről a nyolcadik helyre került a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak évi száma alapján. Ugyanakkor az 1. ábra adatai szerint Montenegró kivételével az összes európai ország csökkenést könyvelt el az orosz forgalomban, Magyarország az európai országok között viszonylag kedvező pozíciót foglal el. A küldőpiacok vendégforgalmának a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban regisztrált adatait a 3. táblázatban foglaltuk össze. 4

5 Montenegró Luxemburg Szerbia Monaco Hollandia Magyarország Belgium Horvátország Németország Szlovénia Svájc Svédország Olaszország Ciprus Lettország Lengyelország Ausztria Dánia Szlovákia Észtország Spanyolország Litvánia Csehország Portugália Málta Finnország Norvégia Görögország % Az orosz vendégéjszakák számának változása az európai országokban, 2015 (%) 1. ábra ,8% Az európai országoknak a TourMIS rendszerben szereplő legfrissebb adatai alapján. Az előző év azonos időszakához képest, január augusztus /decemberi adatok, összes szálláshely, illetve szállodák adatai. Forrás: TourMIS ( adatletöltés időpontja: május A küldőországok vendégforgalmának alakulása a szállodákban Legfontosabb tíz küldőországunk közül 2015-ben az Egyesült Királyság (+16,3%) és az USA (+13,0%) esetében nőtt jelentősen a szállodai vendégéjszakák száma is. A TOP 10 piacon kívüli országokból érkező forgalom szintén kedvezően alakult a szállodákban is, 20% feletti növekedést tapasztaltak India (+72,7%), Kína (+41,1%), Törökország (+26,9%) és Izland (+25,8%) esetében. Az alacsony bázis itt is, csakúgy, mint a kereskedelmi szálláshelyeknél, hozzájárult a magas növekedési ütemhez egyes piacoknál. Abszolút értékben 2015-ben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák száma 429,5 ezerrel nőtt az előző évhez viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult a brit (+112,6 ezer), az amerikai (+69,8 ezer) és a kínai (+61,6 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. 5

6 A legfontosabb küldőországok vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban *, táblázat Kereskedelmi szálláshely Szálloda Vendég Vendégéjszaka Vendég Vendégéjszaka 2015/ / / /2014 Küldőország fő % fő éjszaka % éjszaka fő % fő éjszaka % éjszaka Németország , , , , Egyesült Királyság , , , , Ausztria , , , , Csehország , , , , Olaszország , , , , USA , , , , Lengyelország , , , , Oroszország , , , , Románia , , , , Hollandia , , , , Franciaország , , , , Szlovákia , , , , Spanyolország , , , , Izrael , , , , Svédország , , , , Belgium , , , , Kína , , , , Ukrajna , , , , Svájc , , , , Dánia , , , , Norvégia , , , , Törökország , , , , Finnország , , , , Koreai Köztársaság , , , , Japán , , , , Szerbia , , , , Görögország , , , , Kanada , , , , Ausztrália , , , , Írország , , , , Horvátország , , , , Brazília , , , , Bulgária , , , , India , , , , Szlovénia , , , , Portugália , , , , Litvánia , , , , Lettország , , , ,7 96 Észtország , , , ,8-227 Ciprus , , , , Dél-Afrikai Köztársaság , , , ,0-306 Málta , , , ,7 158 Luxemburg , , , ,1 444 Izland , , , , Európa összesen , , , , Külföld összesen , , , , Belföld összesen , , , , Mindösszesen , , , , *A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma alapján került meghatározásra. 6

7 3. A gyógyszállodák vendégforgalmának alakulása 4 A KSH végleges adatai szerint 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 6,4%-át ( fő), vendégéjszakáinak 8,6%-át ( éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. Az összes szállodai vendég 8,2%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 11,4%-át töltötték a gyógyszállókban ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 17,4%-kal, a vendégéjszakák száma 10,3%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégek száma ( ) 10,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 1,6%-kal növekedett. (A vendég- és vendégéjszakaszám növekedési üteme közötti nagy eltérés feltehetőleg összefügg azzal, hogy a viszonylag hosszú tartózkodási idejű orosz, ukrán és tengerentúli vendégek aránya csökkent 2015-ben.) Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma ( fő) 22,8%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 20,9%-kal nőtt. A gyógyszállodák vendégeinek 59,0%-a, vendégéjszakáinak 49,1%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,2 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban a vizsgált időszakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 22,2%-a), Oroszország (15,7%), Ausztria (10,9%), Csehország (8,3%), Szlovákia (4,0%), Románia (3,7%), Lengyelország (3,5%), Izrael (3,0%), az Egyesült Királyság (2,2%), Svájc (2,1%), Olaszország (2,1%) és Ukrajna (2,0%) vonatkozásában regisztrálták ben a gyógyszállodák 20,2 milliárd forint bruttó szállásdíjbevételt realizáltak, ami 19,0%-os növekedésnek felel meg 2014-hez képest. Ezen belül a külföldi szállásdíjbevételek 9,6%-kal, a belföldi szállásdíjbevételek pedig 35,2%-kal emelkedtek. A szállásdíjbevételek 41,7%-a származott a belföldiektől. 4. A turisztikai régiók vendégforgalmának alakulása Magyarország minden turisztikai régiójában növekedés volt a KSH végleges adatai szerint. A teljes vendégforgalmat tekintve 2015-ben abszolút értékben a Budapest Közép-Dunavidék régióban (+657 ezer éjszaka, +7,1%) emelkedett a legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma, amelyet a Nyugat-Dunántúl (+150 ezer éjszaka, +5,5%) követett. A harmadik helyen a Balaton (+129 ezer éjszaka, +2,6%) szerepelt, majd a következőképp alakult a régiók sorrendje: Észak-Alföld (+126 ezer éjszaka, +6,9%), Dél-Alföld (+125 ezer éjszaka, +8,4%), Észak- Magyarország (+117 ezer éjszaka, +5,8%), Dél-Dunántúl (79 ezer éjszaka, +8,4%), Közép- Dunántúl (+38 ezer éjszaka, +3,9%) és Tisza-tó (+33 ezer éjszaka, +11,8%). A vendégéjszakák számának alakulását a turisztikai régiókban a 2. ábrán és a 4. táblázatban foglaltuk össze. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a legdinamikusabban a Tisza-tó régióban (+29,8%) bővült, de növekedést mutatott a Budapest Közép-Dunavidék régióban (+7,7%), a Közép-Dunántúlon (+3,4%), az Észak-Alföldön (+2,8%), a Nyugat-Dunántúlon (+1,7%) és a Dél-Alföldön (+0,8%) is júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról január 1-től a KSH nem közöl adatokat. 7

8 A belföldi vendégéjszakák számában 10%-os vagy afeletti növekedést regisztráltak a Dél- Dunántúlon (+11,4%) és a Dél-Alföldön (+10,7%). A többi régiót is a belföldi vendégéjszakák számának emelkedése jellemezte: a Nyugat-Dunántúlon 9,1%-kal, az Észak-Alföldön 8,8%-kal, Észak-Magyarországon 7,1%-kal, a Tisza-tónál 6,1%-kal, a Budapest Közép-Dunavidék régióban 4,9%-kal, a Balatonnál 4,8%-kal és a Közép-Dunántúlon 4,1%-kal haladta meg a belföldi vendégforgalom az előző évben mértet. A vendégéjszakák számának alakulása a turisztikai régiókban, 2015 (részesedés 2015; változás 2015/2014) 2. ábra Észak- Magyarország (8,3%; +5,8%) Észak-Alföld (7,5%; +6,9%) Nyugat-Dunántúl (11,1%; +5,5%) Közép-Dunántúl (3,9%; +3,9%) Dél-Dunántúl (4,0%; +8,4%) Dél-Alföld (6,2%; +8,4%) Tisza-tó (1,2%; +11,8%) Balaton (19,6%; +2,6%) Budapest Közép- Dunavidék (38,2%; +7,1%) A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái turisztikai régiók szerint, táblázat Összesen Külföldi Belföldi / / / éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka Balaton , , , Budapest Közép- Dunavidék , , , Dél-Alföld , , , Dél-Dunántúl , , , Észak-Alföld , , , Észak- Magyarország , , , Közép-Dunántúl , , , Nyugat-Dunántúl , , , Tisza-tó , , , Összesen , , , *Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésből adódnak. 8

9 2015-ben országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 47,4%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 50,1%-ot tett ki a végleges adatok szerint. A beutazó turizmus elsősorban a Budapest Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 81,3%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-Dunántúlon (46,7%) és a Balatonnál (34,4%). A külföldi vendégéjszakák száma magas területi koncentrációt mutat, 2015-ben a három legnépszerűbb régióban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 85,8%-át: a Budapest Közép-Dunavidék régióban (62,0%), a Balatonnál (13,5%) és a Nyugat-Dunántúlon (10,4%). Legfontosabb küldőpiacaink vendégforgalma különbözőképpen alakult 2015-ben az egyes turisztikai régiókban. A KSH végleges adatai szerint a Balatonon a cseh, az osztrák, a német és a holland; a Budapest Közép-Dunavidék régióban a brit és az amerikai; a Dél-Alföldön a román és a holland; a Dél-Dunántúlon a cseh; az Észak-Alföldön a román és a lengyel, Észak- Magyarországon a cseh; a Közép-Dunántúlon a holland, a román és az olasz; a Nyugat- Dunántúlon a cseh; a Tisza-tónál pedig a német, a cseh és a lengyel vendégéjszakák száma emelkedett jelentősen (5. táblázat). 5. táblázat A vendégéjszakák számának változása Magyarország legfontosabb küldőpiacainak vonatkozásában, 2015 DE UK A CZ IT USA PL RU RO NL Régió Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 25,8%-át regisztrálták a Balatonnál, emellett a Budapest Közép-Dunavidék régió (14,3%), Észak-Magyarország (14,0%), a Nyugat-Dunántúl (11,9%), valamint az Észak-Alföld (10,6%) régiók részesedése jelentős. A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 54,1% volt ben a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma (8 768 ezer) 7,5%-kal, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma (7 751 ezer) 7,4%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (1 017 ezer) 8,4%-kal nőtt az előző évhez képest. További információ: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., Kutatási Iroda 1027 Budapest, Kacsa utca telefon: (06-1) , fax: (06-1) , kutatas@itthon.hu honlap: itthon.hu > Szakmai oldalak > Kutatások, statisztikák 9