Turizmus Magyarországon

Átírás

1 Turizmus Magyarországon 2003

2 Általános információk Magyarországról Terület: km 2 Lakosság: fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság: fő (2004. január 1.) népsűrűség: 3248 fő/km 2 Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest Földrajzi helyzet Földrajzi tájegységek Turisztikai régiók Éghajlat Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. Két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Duna-Tisza-köze szintén síkság, míg a Dunától nyugatra fekvő táj, a dimbes-dombos Dunántúl közepén Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton található. Hegyvidékei, a Dunától nyugatra fekvő Dunántúli-középhegység méter magas hegyei (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Visegrádi-hegység), a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység méter magas hegyei (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). A kedvelt turisztikai célpont, a magyar puszta egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait a Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklet -1 C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklet 21,3 C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785.

3 Ismerje meg Magyarországot! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. Az elmúlt év összefoglaló statisztikai adatait tartalmazó kiadványunkat tartja a kezében a Kedves Olvasó, amelyet hagyományosan, hosszú évek óta megjelentetünk annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Magyarországon a mindenkori kormányzat évről évre nagyobb figyelmet szentel a turisztikai ágazatnak, felismerve az állami szerepvállalás jelentőségét a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazatának fejlesztésében. Bár a 2003-as év komoly kihívást jelentett az egész turisztikai szakma számára mind hazai, mind nemzetközi szinten, ezt az ország népszerűsítése érdekében kifejtett intenzív marketingtevékenység fokozásával próbáltuk ellensúlyozni. Kedvező irányba befolyásolhatja a magyarországi idegenforgalom alakulását a világ utazási és turisztikai keresletének ismét megindult növekedése is. Az Európai Unióba való belépésünkkel a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé váltunk. Meggyőződésünk, hogy az EU-tagság a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja Magyarország számára a legfejlettebb országokhoz rövid időn belül történő felzárkózásra. A gazdaság fejlődése ugyanakkor együtt jár a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmének növekedésével, ami pozitívan hat a turizmus keresletére is. A magyarországi beutazó turizmus elsősorban az európai küldőországokra épül: a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 70%-át az EU-ból érkező turisták adják, akiknek érdeklődése hazánk iránt tovább növekedett 2003-ban. A Magyarország népszerűsítésére irányuló marketingtevékenység alapját továbbra is a kiemelt termékeink, termékcsoportjaink jelentik: Budapest, Balaton, az egészségturizmus és a konferencia- és incentive turizmus. Rendkívül fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése is. Elkezdődött, és a év folyamán befejeződik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely 2013-ig határozza majd meg hazánk turizmusfejlesztésének követendő irányvonalait. Jelen kiadványunk áttekintést ad a magyar turizmus irányításának szervezeti felépítéséről, a nemzeti turisztikai marketingszervezet évi tevékenységéről, valamint tényeket és adatokat ismertet a világ és Magyarország évi turisztikai forgalmáról. Reméljük, hogy akár turistaként, akár szakemberként forgatja lapjait, megtalálja benne az Ön érdeklődésére számot tartó információkat. Jó szívvel és büszkén hívjuk Önt is, hogy ismerje meg hazánk egyre gyarapodó, egyedülálló turisztikai kínálatát! Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

4 Tények és adatok A világ turizmusa 2003-ban, Magyarország helye a világ turizmusában A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint 2003-ban a világon 694 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, ami 1,2%-os csökkenést jelent a évhez képest. Európa továbbra is vezető szerepet tölt be a fogadóterületek között, 2003-ban a nemzetközi turistaérkezések 57,8%-át mondhatta magáénak. Európán belül a közép-kelet-európai régióban realizálódott a világ turistaérkezéseinek 9,8%-a, amely az európai forgalom 17%-át jelentette. A évhez képest Közép-Kelet-Európa turizmusa a kontinens átlagánál (0,4%) lényegesen nagyobb mértékben, 4,7%-kal nőtt. Nemzetközi turistaérkezések száma, esedés / (millió fő) (%) Részesedés (%) Európa 390,8 399,8 401,5 100,4 57,8 Észak-Európa 44,6 46,4 47,1 101,5 6,8 Nyugat-Európa 139,2 141,1 139,1 98,6 20,0 Közép-Kelet-Európa 63,4 65,2 68,3 104,7 9,8 Dél-Európa/ Mediterrán térség 143,7 147,0 147,0 100,0 21,2 Amerika 120,2 114,9 112,4 97,9 16,2 Ázsia és Óceánia 121,1 131,3 119,1 90,7 17,2 Afrika 28,3 29,1 30,5 104,9 4,4 Közel-Kelet 23,6 27,6 30,4 110,3 4,4 Világ összesen 684,1 702,6 694,0 98,8 100,0 Forrás: World Tourism Organization 2003-ban a turisztikai bevételek a világon 514,4 milliárd USD-t tettek ki, ami változatlan áron számolva 2,2%-os visszaesést jelent a évhez képest. A nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan a bevételek tekintetében is Európa állt az első helyen: a bevételek 54,8%-át realizálta az elmúlt évben. Európán belül Közép-Kelet-Európában 25,5 milliárd USD bevétel származott a turizmusból (-4,3%), ez a világ turisztikai bevételeinek 5%-a, Európa turisztikai bevételeinek pedig 9%-a. A évhez képest a turisztikai bevételek volumene csupán a Közel-Keleten növekedett, Európában 2,8%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 2003-ban 740 USD-t tett ki átlagosan a világon, a legmagasabb kiadás az amerikai kontinenst jellemezte (1030 USD). Európában az egy főre eső bevétel 700 USD volt, a Közép-Kelet-Európába érkezők esetében azonban ennek mindössze a fele (370 USD). 2

5 Nemzetközi turisztikai bevételek, Változás 2003/2002 Részesedés Egy főre eső /2002* Részesedés Egy főre eső (milliárd USD) (%) (%) bevétel (USD) Európa 225,8 240,5 281,9 97,2 54,8 700 Észak-Európa 31,7 35,5 40,7 98,5 7,9 860 Nyugat-Európa 81,4 87,1 102,8 97,3 20,0 740 Közép-Kelet-Európa 22,7 23,5 25,5 95,7 5,0 370 Dél-Európa/ Mediterrán térség 90,0 94,4 113,0 97,0 22,0 770 Amerika 122,2 114,3 115,8 99,7 22, Ázsia és Óceánia 88,0 94,7 88,6 88,9 17,2 740 Afrika 11,7 11,8 14,0 97,4 2,7 460 Közel-Kelet 11,8 13,0 14,1 117,1 2,7 460 Világ összesen 459,5 474,2 514,4 97,8 100,0 740 * Az árfolyamváltozással korrigált, becsült adatok. Forrás: World Tourism Organization A világ legkedveltebb turisztikai desztinációinak rangsorában 2003-ban az első hat helyen nem történt változás. Az első helyen Franciaország állt 75 millió nemzetközi turistaérkezéssel, a további sorrend Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Kína és Nagy-Britannia. Kanada ugyanakkor 12,7%-os visszaesést regisztrált a nemzetközi turistaérkezések tekintetében, aminek következtében az első tíz desztináció sorában előrébb lépett Ausztria, Mexikó és Németország. Magyarország ben a világ 12. legkedveltebb turisztikai desztinációja volt ban a legtöbb turisztikai bevételt regisztráló desztináció az Amerikai Egyesült Államok volt, amelyet Spanyolország, Franciaország és Olaszország követett. A tíz legtöbb turisztikai bevételt realizáló ország közé az elmúlt évben belépett Görögország. Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi turisztikai bevételek rangsorában a világon. 1 A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján (millió fő), Franciaország 75,0 Spanyolország 52,5 USA 40,4 Olaszország 39,6 Kína 33,0 Nagy-Britannia 24,8 Ausztria 19,1 Mexikó 18,7 Németország 18,4 Kanada 17,5 Forrás: World Tourism Organization 1 A évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja. 3

6 A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján (milliárd USD), USA 65,1 Spanyolország 41,7 Franciaország 36,6 Olaszország 31,3 Németország 23,0 Nagy-Britannia 19,4 Kína 17,4 Ausztria 13,6 Törökország 13,2 Görögország 10,7 Forrás: World Tourism Organization A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2003-ban a turizmus közvetlenül 1280,4 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,7%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 67,4 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,6%-a. A év folyamán a turizmusra fordított kormányzati kiadások elérték a 224,1 milliárd USD-t, a tőkebefektetések 9,6%-a, 686 milliárd USD áramlott a turizmusba. A turizmus gazdasági jelentősége, 2003 Világ Európai Unió* Közép-Kelet-Európa Magyarország (milliárd USD) GDP (közvetlen) 1280,4 385,6 21,0 3,5 GDP (közvetett) 3526,9 1074,5 80,6 7,2 Kormányzati kiadások 224,1 60,7 3,9 0,3 Tőkebefektetések 686,0 194,4 18,6 1,2 millió fő millió fő millió fő ezer fő Foglalkoztatás (közvetlen) 67,4 7,4 2,3 247,5 Foglalkoztatás (közvetett) 194,6 20,7 8,9 401,7 * EU-15. Forrás: World Travel & Tourism Council Magyarországon a turizmusban foglalkoztatottak aránya és a turisztikai célra fordított kormányzati kiadások egyaránt meghaladják a világ és az Európai Unió átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világhoz és az Európai Unióhoz képest is lényegesen alacsonyabb Magyarországon. 4 A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2003-ban 5,0%-kal (3465 millió USD) járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,4%-ot (7232,5 millió USD) tett ki. A foglalkoztatottak 6,3%-a, 247,5 ezer fő

7 dolgozott közvetlenül a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma meghaladta a 400 ezret (10,2%). A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,1% volt (85,2 milliárd forint) A turizmus gazdasági jelentősége (%), Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Forrás: World Travel & Tourism Council A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2003-ban Magyarországon a nemzetközi turisztikai bevételek 3029 millió eurót tettek ki, ami 12,2%-kal maradt el a évben regisztrált bevételektől. A turisztikai kiadások az elmúlt évben elérték az 1788 millió eurót (-1,7%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (1241 millió euró) 2003-ban 23,8%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest A turizmus devizamérlege (millió euró), Bevétel Kiadás Egyenleg Forrás: Magyar Nemzeti Bank 5

8 A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, /2002 (%) Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) ,0 Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) ,2 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,5 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,6 2,5 96,2 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,5 3,4 3,4 99,0 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,3 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,0 2,9 96,7 Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,1 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,5 2,5 100,0 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,6 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,1 3,1 100,0 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,9 2,9 100,0 6

9 /2002 (%) Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,3 4,8 4,8 100,0 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,3 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,3 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 6,1 6,1 5,7 93,4 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,2 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,8 5,5 5,2 94,5 Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) ,8 Devizakiadás (millió euró) ,3 Devizaegyenleg (millió euró) ,2, Magyar Nemzeti Bank Az utazási irodák által lebonyolított forgalom, Magyarországra látogató Külföldre látogató Belföldi külföldiek magyarok utazásszervezés (ezer fő) Résztvevők száma (kirándulók és turisták) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 3,7 3,7 3,5 6,8 6,7 6,7 4,1 3,0 3,1 (előző év = 100%) Résztvevők száma (kirándulók és turisták) 92,1 99,3 93,8 91,5 106,4 114,0 139,2 153,3 128,3 Ebből: turisták 94,3 103,8 90,9 89,5 107,7 115,1 90,5 122,8 92,5 Vendégéjszakák száma 94,1 104,2 85,3 89,7 106,4 113,9 84,4 88,1 96,0 Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 99,7 100,3 94,6 100,3 98,8 100,0 91,1 73,2 103,3 7

10 Magyarország beutazó turizmusa A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, /2002 (ezer fő) (%) Ausztria ,9 Belgium ,9 Bosznia-Hercegovina ,8 Bulgária ,9 Csehország ,5 Dánia ,9 Észtország ,2 Finnország ,4 Franciaország ,9 Görögország ,0 Hollandia ,3 Horvátország ,8 Írország ,3 Lengyelország ,8 Lettország ,1 Litvánia ,0 Luxemburg ,9 Macedónia ,5 Moldávia ,6 Nagy-Britannia ,5 Németország ,0 Norvégia ,9 Olaszország ,5 Oroszország ,2 Portugália ,1 Románia ,6 Spanyolország ,9 Svájc ,1 Svédország ,7 Szerbia és Montenegró* ,6 Szlovákia ,2 Szlovénia ,3 Törökország ,4 Ukrajna ,7 Európa ,1 ebből: EU-15 országai ,1 Egyéb európai országok ,0 USA ,6 Kanada ,4 Amerika ,1 Izrael ,1 Japán ,6 Kína ,4 Ázsia ,3 Ausztrália és Óceánia ,1 Afrika ,6 Összesen ,0 * 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia.

11 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban 31,4 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra. A Magyarországra látogató külföldiek száma 2002-ről 2003-ra kismértékben, 1%-kal csökkent. A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2003 Magyarország fő küldőpiaca Európa, ahonnan 2003-ban a látogatók 97,8%-a érkezett. Az elmúlt évben Romániából, Ausztriából, Szlovákiából, Szerbia és Montenegróból, valamint Németországból utaztak a legtöbben Magyarországra. Ezen öt ország a látogatók 68,4%-át adta. A év folyamán Magyarország hagyományos küldőpiacait 2 tekintve a Svájcból, Olaszországból, Németországból, Ausztriából és Hollandiából érkező látogatók száma emelkedett, az USA-ból érkezőké pedig csökkent. A szomszédos országok 3 közül a szlovák, a román és a szlovén látogatók száma növekedést mutatott, a horvát, a szerbiai és montenegrói és az ukrán látogatók száma pedig csökkent az előző évhez képest. Dinamikusan fejlődő küldőpiacaink 4 esetében a Csehországból, Belgiumból, Izraelből, Görögországból, Svédországból, Franciaországból, Spanyolországból, Oroszországból, Norvégiából és az Egyesült Királyságból érkező látogatók száma növekedést, a Finnországból, Kanadából, Japánból és Portugáliából érkezők száma csökkenést mutatott. Közúti 90% Légi 4% Vízi 1% Vasúti 5% A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, /2002 (ezer fő) (%) Közúti ,1 Vasúti ,3 Légi ,9 Vízi ,7 Összesen , ban a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma 2948 ezer külföldi vendégérkezést (az összes vendég 46,7%-a) és ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 53,9%-a) tett ki, a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 3,1%-kal csökkent az előző évhez képest ban a teljes külföldi vendégforgalom 73,2%-a szállodákban realizálódott. Ugyanebben az évben a szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 58,0%, a vendégéjszakák számát tekintve 62,8% volt. 2 Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Svájc. 3 Szomszédos országok: Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ebben a csoportban nem szerepel Ausztria, amely a hagyományos küldőpiacok közé tartozik. 4 Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok és Spanyolország. 9

12 A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2002 (ezer fő) (%) Szálloda összesen ,9 5 csillagos ,8 4 csillagos ,6 3 csillagos ,2 2 csillagos ,3 1 csillagos ,7 Panzió ,7 Turistaszálló ,6 Ifjúsági szálló ,4 Üdülőház ,7 Kemping ,2 Mindösszesen ,8 A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2003 Vendégéjszakák száma /2002 (ezer éjszaka) (%) Szálloda összesen ,6 5 csillagos ,9 4 csillagos ,4 3 csillagos ,9 2 csillagos ,6 1 csillagos ,0 Panzió ,8 Turistaszálló ,5 Ifjúsági szálló ,2 Üdülőház ,5 Kemping ,3 Mindösszesen ,9 Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, csillagos szálloda 9% 4 csillagos szálloda 27% 3 csillagos szálloda 31% 2 csillagos szálloda 5% 1 csillagos szálloda 1% Panzió 7% Turistaszálló 1% Ifjúsági szálló 1% Üdülőház 3% Kemping 15% Átlagos tartózkodási idő /2002 (éjszaka) (%) Szálloda összesen 3,1 3,1 3,1 99,7 5 csillagos 2,6 2,7 2,7 100,8 4 csillagos 3,2 3,1 3,1 99,9 3 csillagos 3,2 3,2 3,2 100,7 2 csillagos 3,5 3,3 3,2 95,6 1 csillagos 3,0 3,2 3,2 100,8 Panzió 3,2 3,2 3,1 99,3 Turistaszálló 4,7 3,3 2,9 86,1 Ifjúsági szálló 4,7 4,9 4,1 82,9 Üdülőház 5,9 5,5 5,7 104,6 Kemping 6,8 6,5 6,3 96,9 Mindösszesen 3,5 3,4 3,4 99,0 10

13 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2003 Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák vendégek száma (ezer fő) 2003/2002 (%) vendégéjszakák 2003/2002 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) vendégek száma (ezer fő) 2003/2002 (%) vendégéjszakák 2003/2002 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Ausztria , ,7 2, , ,4 2,7 Belgium , ,7 3, , ,9 2,8 Bulgária 13 98, ,4 1, , ,3 1,9 Csehország , ,1 2, , ,5 2,7 Dánia , ,0 5, , ,2 3,6 Finnország 40 97, ,0 3, , ,4 3,2 Franciaország , ,7 2, , ,1 2,4 Görögország , ,6 2, , ,1 2,6 Hollandia , ,6 4, , ,6 3,0 Horvátország , ,3 2, , ,3 1,9 Írország , ,2 3, , ,7 2,7 Lengyelország 87 77, ,5 2, , ,6 2,4 Luxemburg 4 173, ,6 3, , ,7 3,7 Nagy-Britannia , ,6 2, , ,0 2,7 Németország , ,8 4, , ,6 4,3 Norvégia , ,0 3, , ,0 3,1 Olaszország , ,7 2, , ,0 2,6 Oroszország , ,5 3, , ,4 3,4 Portugália 7 97, ,9 2,4 6 93, ,2 2,5 Románia 89 99, ,2 2, , ,0 2,0 Spanyolország , ,3 2, , ,1 2,7 Svájc , ,9 3, , ,1 3,7 Svédország , ,3 3, , ,3 3,0 Szerbia és Montenegró* 65 81, ,8 2, , ,1 2,2 Szlovákia , ,1 2, , ,8 2,3 Szlovénia , ,1 2, , ,2 1,9 Törökország , ,4 2, , ,2 2,7 Ukrajna , ,6 2, , ,2 2,3 Egyéb európai országok 83 87, ,8 2, , ,0 2,8 Európa , ,3 3, , ,9 3,1 ebből: EU-15 országai , ,5 3, , ,4 3,3 Ázsia , ,1 2, , ,4 2,8 ebből: Izrael 62 92, ,7 3, , ,2 3,4 Japán 66 91, ,6 2, , ,6 2,3 Egyéb ázsiai országok 65 98, ,6 2, , ,7 2,6 Afrika 6 100, ,3 3,5 5 94, ,3 3,6 Amerika , ,3 3, , ,0 3,0 ebből: USA , ,1 3, , ,7 3,0 Kanada 14 94, ,8 3, , ,7 3,3 Egyéb amerikai országok , ,4 2, , ,1 2,9 Ausztrália és Óceánia , ,7 2,7 9 98, ,4 2,9 Külföld összesen , ,9 3, , ,6 3,1 Belföld összesen , ,0 2, , ,8 2,5 Mindösszesen , ,9 2, , ,2 2,9 * 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia. 11

14 A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 A külföldi vendégéjszakák 70,6%-a (7084 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkező vendégektől származott. A évben a hagyományos küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból és az Olaszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett, a lengyel, német, osztrák és holland vendégéjszakák száma ezzel szemben visszaesett. A szomszédos országok közül jelentősen növekedett a román, az ukrán, a horvát és a szlovén vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A Szerbia és Montenegróból és Szlovákiából érkezők ezzel szemben 2003-ban kevesebb vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a évhez képest. Balaton 29% Budapest Közép-Dunavidék 44% Dél-Alföld 3% Dél-Dunántúl 3% Észak-Alföld 6% Észak-Magyarország 2% Közép-Dunántúl 3% Nyugat-Dunántúl 9% Tisza-tó 1% A dinamikusan növekvő küldőpiacokat vizsgálva, 2003-ban nagymértékben emelkedett a dánok, a görögök, a svédek, az oroszok, a franciák, a csehek és a Belgiumból érkezők által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Jelentős csökkenés jellemezte a kanadai és a finn piacot. Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: a vendégek 83,5%-a három régiót, a Budapest Közép-Dunavidéket (58,0%), a Balatont (16,6%) és a Nyugat-Dunántúlt (8,9%) keresi fel ban a külföldi vendégek számában két régió könyvelhetett el növekedést: a Tisza-tónál 9,5%-kal, a Budapest Közép-Dunavidéken 1,7%-kal emelkedett a külföldi vendégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenést a Balaton (-9,7%), a Dél-Dunántúl (-9,4%) és az Észak-Alföld (-6,7%) regisztrálta. A külföldi vendégéjszakákat tekintve három régió túlsúlya figyelhető meg, amelyekben a külföldi vendégéjszakák 82%-a realizálódott. Ezen belül a Budapest Közép-Dunavidék részesedése meghatározó, amelyet a Balaton és a Nyugat-Dunántúl követ. A vendégek számának alakulásához hasonlóan a legtöbb régió a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 12 A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai, 2003* 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely aránya ország % ország % ország % ország % ország % összesen (%) Balaton Németország 63,4 Ausztria 9,2 Dánia 7,1 Hollandia 6,9 Svájc 2,2 88,8 Budapest Közép-Dunavidék Németország 14,3 Olaszország 8,3 USA 8,2 Nagy-Britannia 7,1 Spanyolország 5,3 43,2 ebből: Budapest Németország 13,8 Olaszország 8,5 USA 8,4 Nagy-Britannia 7,4 Spanyolország 5,5 43,6 Dél-Alföld Németország 36,6 Románia 6,7 Hollandia 6,0 Olaszország 5,8 Ausztria 5,4 60,5 Dél-Dunántúl Németország 55,3 Ausztria 7,9 Csehország 4,9 Hollandia 3,9 Olaszország 3,1 75,1 Észak-Alföld Németország 51,2 Lengyelország 11,2 Ukrajna 5,7 Oroszország 4,8 Ausztria 3,5 76,4 Észak- Magyarország Németország 25,0 Lengyelország 16,8 Hollandia 6,5 Csehország 5,8 Szlovákia 5,5 59,6 Közép-Dunántúl Németország 36,9 Hollandia 14,5 Románia 9,0 Ausztria 6,6 Olaszország 3,9 70,9 Nyugat-Dunántúl Németország 48,6 Ausztria 23,8 Svájc 5,6 Csehország 2,7 Hollandia 2,5 83,2 Tisza-tó Németország 35,0 Lengyelország 14,3 Szlovákia 9,1 Hollandia 6,3 Ausztria 4,1 68,8 Ország összesen Németország 36,3 Ausztria 7,2 Olaszország 4,8 Hollandia 4,3 USA 4,1 56,7 * A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján.

15 tekintetében is jelentős csökkenést regisztrált: az Észak-Alföldön eltöltött vendégéjszakák száma 13,7%-kal, Észak-Magyarországon 13,4%-kal, a Balaton esetében 10,4%-kal, Dél-Dunántúlon 9,9%-kal, a Dél-Alföldön 4,1%-kal maradt el a évi adatoktól. Az egyes régiók főbb küldőpiacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet. Németország az összes régió tekintetében a legfontosabb küldőország. A nyugat-dunántúli régió első öt küldőpiaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A legtöbb külföldi vendégéjszakát, az összes külföldi vendégéjszaka 16,5%-át augusztusban, a legkevesebbet, 2,9%-ot januárban regisztrálták a hazai kereskedelmi szálláshelyek. A legtöbb vendégéjszakát a tavaszi nyári hónapokban töltötték a külföldiek Magyarországon, májustól szeptemberig realizálódott a vendégéjszakák 65%-a. A május szeptemberi időszakban ugyanakkor májusban (-9,4%), júniusban (-3,2%) és júliusban (-9,2) csökkent a vendégéjszakák száma az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva, növekedés volt viszont megfigyelhető a téli január (+2,5%), november (+2,5%), december (+14,4%) hónapokban, valamint áprilisban (+4,3%) és augusztusban (+0,2%). A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 2003-ban a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,4 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét (2,5 éjszaka). Az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte az elmúlt évben a Dániából (5,7 éjszaka), Németországból (4,9 éjszaka), Hollandiából (4,2 éjszaka), Luxemburgból (3,8 éjszaka), Svájcból (3,7 éjszaka) és Oroszországból (3,7 éjszaka) érkezőket ban az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,8 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. 13

16 2003-ban a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szinte minden régióban meghaladta a belföldi vendégekét, kivéve a Dél-Alföld régiót, ahol megegyezett a két érték. A külföldi vendégek kiemelkedően hosszú ideig, átlagosan 5,9 napig időztek a Balaton régióban, a második helyen az Észak-Alföld állt 4,7 nappal, amelyet a Tisza-tó követett (4,5 nap) ban a külföldiek átlagos tartózkodási ideje négy régióban, a Nyugat- Dunántúlon (+4,9%), a Közép-Dunántúlon (+3,1%), a Budapest Közép- Dunavidéken (+2,4%) és a Dél-Alföldön (+2,4%) mutatott növekedést. A legnagyobb, 10,1%-os csökkenést Észak-Magyarország regisztrálta. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek jelentős része, 70,9%-a (63 milliárd forint) a külföldi vendégektől származott. A év során a külföldi szállásdíjbevételek volumene 2,7%-kal esett vissza. A külföldi vendégektől származó szállásdíjbevételek döntő többségét, 83,7%-át két régió regisztrálta: a Budapest Közép-Dunavidék (67,8%) és a Balaton (15,9%). Az elmúlt év folyamán a Magyarországra szervezetten érkező külföldiek száma 6,2%-kal csökkent, ezen belül a turisták száma 9%-os visszaesést mutatott ban a szervezett formában érkező külföldiek 1743 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, átlagos tartózkodási idejük 3,5 nap volt. Belföldi turizmus A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, csillagos szálloda 1% 4 csillagos szálloda 10% 3 csillagos szálloda 23% 2 csillagos szálloda 12% 1 csillagos szálloda 5% Panzió 17% Turistaszálló 10% Ifjúsági szálló 7% Üdülőház 9% Kemping 6% 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3367 ezer volt (+6,5%), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8571 ezret (+6%) tett ki. A belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya az elmúlt években folyamatosan növekedett, amelynek eredményeként 2003-ban az összes vendég 53,3%-a volt belföldi, a vendégéjszakák esetében pedig 46,1% volt az arányuk ban a belföldi vendégéjszakák több mint felét (50,8%), 4353 ezer éjszakát a szállodák regisztrálták. A belföldi szállodai vendégforgalom 2002-höz képest 4,8%-os növekedést mutatott, az ötcsillagos szállodák vendégforgalma -10,9%-kal, a négycsillagosoké +27,2%-kal, a háromcsillagosoké -1,5%-kal, a kétcsillagosoké -0,1%-kal, az egycsillagosoké +20,2%-kal változott ban a további kereskedelmi szálláshelyek közül mindössze az ifjúsági szállókban csökkent a belföldi vendégéjszakák száma, ezzel szemben az üdülőházakban, a turistaszállókon és a kempingekben a évhez képest több vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban. A belföldi vendégek 16,9%-a választotta úti célul a Balaton régiót, a második helyen a Budapest Közép-Dunavidék szerepelt, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, amelyet az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió követett. A vendégek száma a legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3%. 14

17 A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2002 (ezer fő) (%) Szálloda ,1 5 csillagos ,5 4 csillagos ,3 3 csillagos ,3 2 csillagos ,7 1 csillagos ,3 Panzió ,7 Turistaszálló ,9 Ifjúsági szálló ,3 Üdülőház ,6 Kemping ,2 Mindösszesen ,5 Vendégéjszakák száma /2002 (ezer éjszaka) (%) Szálloda ,8 5 csillagos ,1 4 csillagos ,2 3 csillagos ,5 2 csillagos ,9 1 csillagos ,2 Panzió ,4 Turistaszálló ,8 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,7 Kemping ,3 Mindösszesen ,0 A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 Balaton 21% Budapest Közép-Dunavidék 15% Dél-Alföld 9% Dél-Dunántúl 9% Észak-Alföld 11% Észak-Magyarország 14% Közép-Dunántúl 6% Nyugat-Dunántúl 12% Tisza-tó 3% Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, Átlagos tartózkodási idő /2002 (éjszaka) (%) Szálloda 2,6 2,5 2,5 99,7 5 csillagos 2,1 2,0 1,9 95,3 4 csillagos 2,2 2,1 2,1 99,9 3 csillagos 2,5 2,5 2,5 99,2 2 csillagos 2,9 2,8 2,8 100,2 1 csillagos 3,1 3,3 3,6 108,0 Panzió 2,3 2,2 2,2 99,9 Turistaszálló 2,7 2,6 2,6 98,0 Ifjúsági szálló 2,8 3,0 2,9 98,6 Üdülőház 3,0 3,0 3,0 101,8 Kemping 3,0 2,9 2,7 94,0 Mindösszesen 2,6 2,6 2,5 99,5 15

18 A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva a Balaton régió állt 2003-ban az első helyen. A négy legnagyobb vendégéjszaka-forgalmat regisztráló régió a vendégéjszakák 62,1%-át regisztrálta. A belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban minden régióban növekedett a évhez képest, a Közép-Dunántúl 17,2%-os, a Tisza-tó 16,0%-os, a Dél-Alföld 12,8%-os, a Nyugat-Dunántúl 8,7%-os, a Dél-Dunántúl 8,1%-os, az Észak-Alföld 3,7%-os, Észak-Magyarország 3,7%-os, a Balaton 3,2%-os, a Budapest Közép-Dunavidék pedig 0,9%-os növekedést regisztrált. A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (17,1% és 18%). A legalacsonyabb vendégéjszakaszámot, az összes vendégéjszaka 4,1%-át februárban regisztrálták. Az előző évhez viszonyítva februárban és márciusban csökkent a vendégéjszakák száma, az év többi hónapjában növekedés volt tapasztalható. Áprilisban 21%-kal, októberben 15,9%-kal, januárban 11,7%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december A belföldi vendégek átlagosan 2,5 napot töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A leghosszabb időt a Balatonnál töltötték, átlagosan 3,2 napot, a második helyen az Észak-Alföld, a Közép-Dunántúl és a Tisza-tó állt (2,6-2,6 nap). A legalacsonyabb átlagos tartózkodási idő 2,3 nap a belföldiek esetében a Budapest Közép-Dunavidéket, a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot jellemezte 2003-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken 16

19 a belföldi vendégek 2002-höz képest a Közép-Dunántúl (+4,7%), Dél-Dunántúl (+2,2%) és Nyugat-Dunántúl (+1,3%) régióban töltöttek hosszabb időt. A év során a belföldi szállásdíjbevételek volumene 12,9%-kal (25,8 milliárd forintra) növekedett. A belföldi vendégforgalmat tekintve a szállásdíjbevételek kisebb területi koncentrációt mutatnak, a belföldi szállásdíjbevétel 21,5%-át a Balaton, 19,2%-át a Budapest Közép-Dunavidék, 12,5%-át Nyugat-Dunántúl, 12,4%-át az Észak-Magyarország régió mondhatta magáénak az elmúlt évben ban belföldi utazásának megszervezéséhez 668 ezer magyar utazó vette igénybe az utazásszervezők szolgáltatásait, ezen belül 164 ezer főt tett ki a turisták száma. A belföldön szervezett formában utazók összesen 505 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken. A szervezetten utazók átlagos tartózkodási ideje a külföldinél lényegesen alacsonyabb 3,1 nap volt. Az üdülésicsekk-rendszer Az évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az január 1-től működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A január 1-től bevezetett rendelkezések szerint az üdülési csekk adómentes értékhatára Ft-ról a mindenkori minimálbér (2003. január 1-jén Ft) összegére emelkedett, és 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Mindennek jelentős élénkítő hatása volt a évi belföldi turizmusra: a belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya mind a szállodákban, mind az egyéb kereskedelmi szálláshelyek esetében jelentősen megnőtt, valamint megnövekedett a szervezett utazásokon résztvevők száma is ban a munkáltatók összesen 4,85 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára, ami 2,5 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi értéknél. A évi 115 ezerről 174 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A ban kibocsátott csekkekből 3,4 milliárd forintot váltottak be a tavalyi évben. A felhasználók összesen több mint 1500 szolgáltató, illetve elfogadóhely közül választhattak. Az üdülési csekk forgalma, Csekkértékesítés (millió forint) 1 656, , , , , ,0 Támogatottak száma (fő) Forrás: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Az üdülési csekk ismertségéről és a felhasználási szokásokról 2003 októberében a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvélemény-kutató Társaság készített felmérést fős mintán történt személyes megkérdezés, a minta a magyar lakosságot megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentálja. 17

20 6 Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás. 7 Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. 8 Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás). 9 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = nagyon rossz, 5 = nagyon jó. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 67%-a ismeri az üdülési csekket, ez az arány magasabb az érettségivel (73%) és a felsőfokú végzettséggel (85%) rendelkezők körében. Az üdülési csekk ismerete szorosan összefügg az utazási aktivitással, a felmérést megelőző 12 hónapban kiránduláson 6 részt vevők 71%-a, az utazók 7 72%-a, illetve a főutazáson 8 részt vevők 75%-a ismeri az üdülési csekket. Az üdülési csekk ismeretének hiánya magasabb arányban jellemzi az 5 vagy több fős háztartásokat, a kisgyermekes szülőket és a 60 év felettieket, az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, illetve a Közép-Dunántúl statisztikai régióban élőket. A felmérés során megkérdezettek 4,2%-a vett már igénybe üdülési csekket. Az igénybevevők közül 69% 2003 előtt, 24% 2003 előtt és ban is, 7% pedig csak a évben vette igénybe a csekk által nyújtott lehetőségeket, szolgáltatásokat. A legtöbben egy alkalommal vették igénybe az üdülési csekket 2003-ban, egy háztartásra átlagosan forint értékű csekk jutott. Az üdülési csekket igénybe vevők átlagosan 4,2-re 9, azaz jónak értékelték a csekket. A csekkel szembeni pozitív vélemények között kiemelendő, hogy sok helyen elfogadják, a hozzájutás egyszerűsödött, színvonalas szálláshelyeken lehet beváltani, jól felhasználható, és az interneten is lehet tájékozódni az üdülési csekk nyújtotta lehetőségekről. Kiutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldre utazó magyarok száma 2003 során mintegy 10,2%-kal emelkedett az előző évhez képest, értéke megközelítette a 14,3 millió főt ban a külföldre látogató magyarok száma mindössze a szerb határszakaszon (-6,0%) esett vissza, míg legnagyobb mértékben az ukrán (+60,4%), a szlovén (+27,4%) és a román (+20,8%) határon nőtt a év adataihoz képest. A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, /2002 (ezer fő) (%) Közúti ,6 Légi ,4 Vízi ,6 Vasúti ,2 Mindösszesen ,2 10 Legalább egyéjszakás tartózkodási idejű utazás. Az IPK International német kutatóintézet által éves rendszerességgel készített, az európai kontinens turizmusát ezen belül kiemelten a kiutazásokat vizsgáló felmérés eredményei szerint 2003-ban a magyar lakosság 3763 ezer külföldi utazáson 10 vett részt, ezen belül a szabadidős célú utazások száma ezret tett ki. A kiutazások száma a évhez képest 3%-kal, a szabadidős célú utazások száma 7,3%- kal növekedett. 18

21 A magyar lakosság külföldi utazásainak száma, /2002 (ezer utazás) (%) Külföldi utazások száma ,0% Ebből: szabadidős célú utazások ,3% Forrás: IPK International 2003-ban a szabadidős célú külföldi utazások mindössze 4%-a irányult Európán kívüli 11 országokba. Európán belül a legnépszerűbb régió a mediterrán térség volt (57%), amelyet Közép-Európa 12 (19%) követett. A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Spanyolország Nagy-Britannia Lengyelország Forrás: IPK International A magyar lakosság külföldi szabadidős utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 Horvátország Olaszország Románia Ausztria Görögország Németország Franciaország Szlovákia Spanyolország Tunézia Forrás: IPK International A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utazásszervezők 2003-ban 687 ezer magyar lakos számára szerveztek külföldi utazást, ezen belül a turisták száma 662 ezer főt tett ki. A szervezett formában utazó magyarok az elmúlt évben 4410 ezer éjszakát töltöttek külföldön, ami 6,7 napos átlagos tartózkodási időt eredményezett. 11 A kutatásban használt országcsoportosítás a mediterrán térség országai közé sorolja Albániát, Horvátországot, Ciprust, Görögországot, Izraelt, Szlovéniát, Törökországot, Egyiptomot és az egyéb észak-afrikai országokat is. 12 Ausztria, Németország és Svájc. 19

22 A magyar lakosság évi utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2003 októberében végzett kutatás 13 a október és szeptember között megvalósult kirándulásokat, utazásokat, illetve főutazásokat vizsgálta. A vizsgált időszakban a magyar háztartások 66%-ában összesen 4930, háztartásonként 7,64 kirándulást 14 tettek. Utazás 15 a háztartások 62%-ában fordult elő, a megkérdezettek összesen 3218, háztartásonként átlagosan 5,21 utazáson vettek részt. Egy utazás átlagosan 3,12 éjszaka tartózkodási idővel járt. Az utazások fő motivációi közül kiemelkedett a pihenés, a rokon- és barátlátogatás, valamint a vízparti üdülés. Egy utazás átlagosan Ft-ba került, egy magyar háztartás átlagosan Ft-ot költött utazásra a vizsgált tizenkét hónapban. 13 A véletlenszerű mintavétellel összeállított, 1000 fős minta a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentatív. A megkérdezésre személyesen, a megkérdezettek lakásán került sor. 14 Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás. 15 Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. 16 Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás). Főutazáson 16 a megkérdezettek 50,7%-a vett részt. A főutazások csaknem felének, 48%-ának a pihenés volt a fő célja, ezt a strandolás, fürdőzés (15%), illetve a rokonok és a barátok felkeresése követte (13%). A főutazás alatt leggyakrabban végzett tevékenység a pihenés (87%), a strandolás, fürdőzés (60%) és a természeti látnivalók megtekintése (45%) volt. A legtöbben júliusban (37%), augusztusban (29%) és júniusban (10%) vettek részt főutazáson, egy utazás átlagos hossza 8,4 éjszaka volt. A főutazások 42%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb a szálloda volt, amelyet a megkérdezettek 15%-a vett igénybe. A megkérdezettek fele ellátásáról saját maga gondoskodott. Belföldi turizmus A kirándulások: 96,3%-a, összesen 4750 kirándulás belföldre irányult, ez átlagosan 7,4 kirándulást jelent háztartásonként, 47%-a nyáron, 11%-a télen valósult meg, a fő motivációk a pihenés (15,8%), a rokon- és barátlátogatás (15,2%) és a vízparti üdülés (15,1%) voltak. Az utazások: 88,7%-a belföldre irányult, a háztartások összesen 2852 belföldi utazáson vettek részt, ez átlagosan 5,13 utazást jelent, 53%-a nyáron, 22%-a tavasszal történt, legtöbbje a Balaton, a Budapest Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régiókba irányult, a legfontosabb céltelepülések Budapest (8%), Siófok, Eger, Debrecen (3-3%), illetve Balatonfüred, Hévíz, Pécs és Szeged voltak (2-2%), a belföldi utazások során leggyakrabban (91%) végzett tevékenység a pihenés volt. 20

23 A magyarországi utazások legnépszerűbb úti céljai (%), 2003 Balaton Budapest Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A főutazások: 69%-a, 349 főutazás belföldre, ezen belül 33%-a a Balaton régióba irányult, 79%-a a nyári szezonra, ezen belül 42%-uk júliusra esett, átlagos hossza 9,6 nap volt, 62%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi- és magánszálláshelyek (38%) közül a fizető magánszállás volt a legnépszerűbb (9%), a megkérdezettek fele (54%) ellátásáról saját maga gondoskodott, úti céljáról előzetesen és az utazás közben a részt vevő háztartások 18-18%-a gyűjtött turisztikai információt, költsége egy főre vetítve átlagosan forintot tett ki. Egy utazási napra átlagosan 4514 forint kiadás adódott személyenként. A főutazás során a legtöbbet, átlagosan forintot (32%) az étkezésre költöttek a résztvevők. A belföldi utazások során végzett tevékenységek rangsora* Tevékenység % Pihenés 90,7 Strandolás, fürdőzés 60,5 Természeti látnivalók megtekintése 36,7 Rokonok, ismerősök felkeresése 29,7 Vásárlás 25,5 Műemlékek meglátogatása 22,4 Gyógyfürdő, kezelés igénybevétele 17,7 Szórakozás, diszkó, tánc 16,4 Múzeumlátogatás 14,8 Kulturális rendezvények meglátogatása 12,5 Vízisport 11,8 Helyi ételek megkóstolása, borkóstolás 10,5 Hobbitevékenység 10,4 Kerékpározás 7,2 Népi kulturális örökség megtekintése 6,6 Kertészkedés, kerti munka 6,5 * A táblázat csak az 5%-nál magasabb arányban előforduló tevékenységeket tartalmazza Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Kiutazó turizmus A kirándulások: 3,7%-a külföldre irányult, 37%-a nyárra, 23%-a őszre és 14%-a télre esett, a fő motivációk a vásárlás (29%), az üzleti utak (12%), a rokonok, barátok meglátogatása (12%) és a pihenés (10,5%) voltak. Az utazások: 11,3%-a irányult külföldre, az 1000 fős mintában összesen 363 külföldi utazást regisztráltak, egy utazás átlagosan 6,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, 61%-a nyáron történt, a téli időszak részesedése 11%-ot tett ki, a legnépszerűbb úti cél Horvátország volt, ezt Románia, Ausztria, Németország, Olaszország és Görögország követte. Az Európán kívüli utak aránya 11% volt. 21

24 A külföldi utazások legnépszerűbb desztinációi (%), 2003 Horvátország Románia Ausztria Németország Olaszország Görögország Szlovákia Spanyolország Franciaország Tunézia USA Csehország Egyiptom Nem európai összesen Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A főutazások: 31%-a irányult külföldre, a leggyakrabban említett úti célok Horvátország (21%), Olaszország (14%), Románia (12%) és Görögország (11%) voltak, 67%-a esett a nyári szezonra, átlagos hosszuk 9,5 nap volt, 67%-ában kereskedelmi szálláshelyet, 33%-ában egyéb szálláshelyet vettek igénybe, úti céljáról előzetesen a részt vevő háztartások 60%-a, az utazás közben 62%-a gyűjtött turisztikai információt, a főutazás költsége egy főre átlagosan forintot tett ki, ez egy utazási napra vetítve forintot jelentett személyenként. Az utazók a legtöbbet ( forintot) a közlekedésre költötték, amely a főutazás költségeinek 23%-át jelentette. Az egy főutazásra eső költségek alakulása (Ft) Belföldi út esetén Külföldi út esetén Átlagosan Közlekedés Szállás Étkezés Szórakozás Vásárlás Utazási iroda csomagja Egyéb Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 22

25 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma július 31-én 3517 kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon, szobával, illetve férőhellyel. A férőhelyek mintegy harmada, a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül kiemelkedett a három- (45,8%), a négy- (21,5%) és a kétcsillagos (19,7%) házak szerepe. A kapacitás további jelentős részét, 30,7%-át ( férőhely) a kempingek adták. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként, Egységek Szobák Férőhelyek száma 2003/ száma 2003/ száma 2003/ (%) (%) (%) Szállodák összesen , , ,7 5 csillagos , , ,7 4 csillagos , , ,8 3 csillagos , , ,6 2 csillagos , , ,6 1 csillagos , , ,3 Panzió , , ,6 Turistaszálló , , ,5 Ifjúsági szálló , , ,1 Üdülőház , , ,8 Kemping , ,2 Összesen , , ,6 A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, 2003 Konferenciatermek száma A konferenciatermek összes befogadóképessége (fő) Szállodák összesen csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Gyógyszálló Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping 1 50 Összesen

26 A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 Balaton 17% Budapest Közép-Dunavidék 35% Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 6% Észak-Alföld 8% Észak-Magyarország 10% Közép-Dunántúl 4% Nyugat-Dunántúl 11% Tisza-tó 2% A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (18,8%) a Balaton régióban található, ezt követi a Nyugat-Dunántúl (14,3%), Észak- Magyarország (13,6%) és a Budapest Közép-Dunavidék régió, ahol az egységek 12,4%-a működött 2003-ban. A szállodák tekintetében két régió, a Balaton és a Budapest Közép-Dunavidék szerepe kiemelkedő. Ötcsillagos szállodával 2003-ban csupán három régió rendelkezett: Budapesten 12 ötcsillagos ház üzemelt, az észak-magyarországi és a nyugatdunántúli régiókban pedig egy-egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 39,3%-a. A háromcsillagos szállodák tekintetében a Balaton régió áll az első helyen (23,2%), kiemelkedő továbbá a tó szerepe a nyaralóházak (30,8%) és a kempingek (22,5%) terén. A kereskedelmi szálláshelyeken a évben 6315 ezer vendéget regisztráltak, akik ezer vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 2002-ről 2003-ra 2,3%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 0,9%-kal nőtt. A vendégek számának alakulása turisztikai régiók szerint, /2002 (%) Balaton ,7 Budapest Közép-Dunavidék ,5 Dél-Alföld ,9 Dél-Dunántúl ,5 Észak-Alföld ,3 Észak- Magyarország ,1 Közép-Dunántúl ,1 Nyugat-Dunántúl ,3 Tisza-tó ,3 24 Balaton 25% Budapest Közép-Dunavidék 32% Dél-Alföld 6% Dél-Dunántúl 5% Észak-Alföld 8% Észak-Magyarország 8% Közép-Dunántúl 4% Nyugat-Dunántúl 10% Tisza-tó 2% A vendégéjszakák számának alakulása turisztikai régiók szerint, /2002 (%) Balaton ,4 Budapest Közép-Dunavidék ,4 Dél-Alföld ,2 Dél-Dunántúl ,6 Észak-Alföld ,4 Észak- Magyarország ,6 Közép-Dunántúl ,2 Nyugat-Dunántúl ,5 Tisza-tó ,0

27 A belföldi és a külföldi vendégforgalom arányát 17 tekintve megállapítható, hogy míg országosan a vendégéjszakák 46,1%-át adták a belföldi vendégek, addig Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, a Tisza-tónál, a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a nyugat-dunántúli régióban kiemelt jelentőséggel rendelkezett a belföldi vendégforgalom ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb. Az összes vendégéjszaka 17,2%-át augusztusban, 45,1%-át pedig a június augusztus időszakban regisztrálták. A májusi és a szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult (9,6%, illetve 9,4%). Az év során decemberben növekedett a leginkább (+10,6%), és márciusban esett vissza legjelentősebb mértékben a vendégéjszakák száma (-13,5%) a évhez képest. Jelentősebb növekedés jellemezte továbbá a januári és az áprilisi hónapok vendégéjszakáinak számát (+7,5% és +10,5%) ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 64,8%-a vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 62,9%-át töltötték szállodában. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (11,7%) és a kempingek (10,5%) rendelkeztek. A szállodai vendégek 8,9%-a szállt meg öt-, 31,1%-a négycsillagos egységben, 44,1%-uk pedig háromcsillagos szállodát választott. A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához hasonló mértékben nőtt a vendégforgalom 2003 során: a vendégek száma 0,8%-kal, 17 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát alapul véve. A vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 25

28 A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2002 (ezer fő) (%) Szálloda összesen 3,988 4,060 4, ,8 5 csillagos ,0 4 csillagos ,0 3 csillagos ,4 2 csillagos ,4 1 csillagos ,4 Panzió ,7 Turistaszálló ,5 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,2 Kemping ,8 Mindösszesen ,3 Vendégéjszakák száma /2002 (ezer éjszaka) (%) Szálloda összesen ,2 5 csillagos ,0 4 csillagos ,3 3 csillagos ,3 2 csillagos ,2 1 csillagos ,5 Panzió ,8 Turistaszálló ,8 Ifjúsági szálló ,5 Üdülőház ,0 Kemping ,6 Mindösszesen ,9 Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, Átlagos tartózkodási idő /2002 (éjszaka) (%) Szálloda összesen 2,9 2,9 2,9 100,0 5 csillagos 2,5 2,6 2,6 100,0 4 csillagos 2,9 2,9 2,8 96,6 3 csillagos 2,9 2,9 2,9 100,0 2 csillagos 3,1 3, ,0 1 csillagos 3,0 3,3 3,5 106,1 Panzió 2,5 2,5 2,4 96,0 Turistaszálló 2,9 2,7 2,6 96,3 Ifjúsági szálló 3,2 3,2 3,1 96,9 Üdülőház 3,7 3,5 3,5 100,0 Kemping 5,4 5,0 4,7 94,0 Mindösszesen 3,1 3,0 2,9 96,7 26

29 a vendégéjszakák száma pedig 0,2%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstrukturálódását jelzi, hogy az egy-, négy- és ötcsillagos házakban regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma emelkedett, a két- és háromcsillagos szállodákban ugyanakkor a vendégek és a vendégéjszakák száma is visszaesett. A gyógyszállókban a vendégek száma 6,7%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nőtt a évhez képest. Ennek eredményeként a gyógyszállók az elmúlt évben 529,5 ezer vendéget és 2128,4 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2003-ban 2,9 éjszaka volt, a külföldiek átlagosan 3,4, a belföldi vendégek 2,5 vendégéjszakát töltöttek el. A év folyamán a legmagasabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,7 éjszaka), az üdülőházakban 3,5, az ifjúsági szállókban 3,1, a szállodákban 2,9, a turistaszállókban 2,6, a panziókban pedig 3,1 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek. A leghosszabb átlagos tartózkodási idő a Balaton régióban volt megfigyelhető (4,5 nap), ezt követte az Észak-Alföld (3,2 nap) és a Tisza-tó (3 nap), az országos átlagnál szintén magasabb átlagos tartózkodási idővel höz képest több régióban nőtt az átlagos tartózkodási idő, a Közép-Dunántúlon 2,9%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 2,2%-kal, a Budapest Közép- Dunavidéken pedig 1,9%-kal. A kereskedelmi szálláshelyeket a legtöbben szabadidő eltöltése céljából vették igénybe (60%), ezt az egyéb üzleti útra (23%), a konferenciára (12%), illetve a gyógy- és termálturizmus (5%) céljából érkezők követték. A szállodák tekintetében hasonló megoszlás volt tapasztalható (a fenti kategóriák rendre 53, 25, 15, illetve 6 százalékot tesznek ki). % A kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitás-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2003 Szálloda Panzió Turista- és ifjúsági szálló* Üdülőház Kemping Összesen 2003/ 2003/ 2003/ 2003/ 2003/ 2003/ % % % % % 2002 (%) 2002 (%) 2002 (%) 2002 (%) 2002 (%) 2002 (%) Balaton 33,8 92,3 21,0 98,3 24,7 79,1 26,3 95,1 17,2 98,8 26,6 93,7 Budapest Közép-Dunavidék 38,5 100,3 20,4 97,9 21,0 102,7 17,6 114,5 4,4 85,0 33,1 100,5 ebből: Budapest 39,6 99,4 22,4 98,7 17,1 77,0 17,7 63,2 4,0 65,9 36,4 98,4 Dél-Alföld 21,7 100,1 15,9 102,0 9,5 98,0 23,8 115,9 10,2 112,4 16,2 101,2 Dél-Dunántúl 22,9 101,1 17,0 96,3 20,2 111,1 24,6 115,3 7,4 94,4 17,8 102,7 Észak-Alföld 34,5 93,0 16,3 89,8 12,1 92,9 23,1 108,9 13,4 103,3 22,6 95,6 Észak- Magyarország 25,2 91,3 13,8 98,7 17,5 85,8 22,0 102,7 7,7 105,2 17,6 92,8 Közép-Dunántúl 19,7 94,7 12,9 85,7 17,4 104,0 16,2 170,2 10,1 100,3 15,3 103,7 Nyugat-Dunántúl 33,3 106,0 15,2 97,7 9,7 87,0 25,3 141,6 6,4 49,8 16,5 82,8 Tisza-tó 22,6 92,6 20,0 90,4 12,8 122,1 19,8 92,4 8,4 104,4 13,4 97,5 Ország összesen 33,1 97,4 16,5 95,9 16,2 90,6 22,6 108,9 10,9 87,8 22,8 94,9 * Adatvédelmi okokból a turista- és ifjúsági szállók adatai csak összevontan publikálhatók. 27

30 18 Adatvédelmi okokból a 3, 4, és 5 csillagos szállodák egy kategóriaként szerepelnek ban a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitás-kihasználtsága 22,8% volt, ami 5,1%-kal maradt el a évi adatoktól. Az egyes szállástípusok között a legmagasabb kihasználtsággal a 3-5 csillagos szállodák 18 működtek (35,3%), a szállodák összesen 33,1%-os kihasználtságot regisztráltak. A legalacsonyabb, 10,9%-os kihasználtság a kempingeket jellemezte az elmúlt évben. A kihasználtsági mutatókat vizsgálva 2003-ban három régió ért el kiemelkedő eredményeket: a Budapest Közép-Dunavidék kereskedelmi szálláshelyein 33,1%-os, a Balaton régióban 26,6%-os, az Észak-Alföld régióban pedig 22,6%-os férőhelykapacitás-kihasználtságot regisztráltak az elmúlt évben. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2003 Belföldi szállásdíjbevétel millió forint 2003/ 2002 (%) Külföldi szállásdíjbevétel millió forint 2003/ 2002 (%) Szállásdíjbevétel összesen millió forint 2003/ 2002 (%) Vendéglátás bevétele millió forint 2003/ 2002 (%) Egyéb szolgáltatásokból származó bevétel millió forint 2003/ 2002 (%) Bevétel összesen millió forint 2003/ 2002 (%) Szállodák összesen , , , , , ,6 5 csillagos , , , , , ,7 4 csillagos , , , , , ,1 3 csillagos , , , , , ,7 2 csillagos , , , , , ,6 1 csillagos , , , , , ,6 Panzió , , , , , ,4 Turistaszálló , , , , , ,5 Ifjúsági szálló , , , , , ,5 Üdülőház , , , , , ,5 Kemping , , , , , ,5 Mindösszesen , , , , , ,1 Február , ,4 Május ,0 Átlagár ,6 Július , ,0 December , ,0 Árindex 2003/2002 (%) 92,4 95,0 104,6 110,3 121,8 100,4 - * Egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel a szoba típusától függetlenül. 28 A szállodai szobák átlagára* és árindexe, csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Szállodák összesen szállodák 2003/2002 (forint) (%)

31 A kereskedelmi szálláshelyeken a év során 88,8 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, ennek 70,9%-a külföldi, 29,1%-a belföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken realizált szállásdíjbevétel mellett a vendéglátás további 43,5 milliárd forint, míg az egyéb bevételek 34,2 milliárd forint bevételt jelentettek, így a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele elérte a 166,5 milliárd forintot. Folyó áron mindez 3,1%- kal több bevételt jelentett a kereskedelmi szálláshelyek számára, mint 2002-ben, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 9% volt A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz képest, euró/forint USD/forint január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december A magánszálláshelyek vendégforgalma július 31-én magánszálláshely 19 működött Magyarországon, férőhellyel. A férőhelyek több mint kétharmada (68%) a Balaton régióban várta a vendégeket. A magánszálláshelyek 2003-ban 648,8 ezer vendéget regisztráltak, ami 2,2%-os növekedést jelent a évhez képest. A belföldi és külföldi vendégek aránya 50-50%-ot tett ki, a év folyamán mind a belföldi (+2,9%), mind a külföldi (+1,3%) vendégek száma növekedett. Az egyes turisztikai régiókat vizsgálva, a Balaton régió kivételével (ahová a vendégek 30,3%-a érkezett belföldről) mindenhol a belföldi vendégforgalom jelentős túlsúlya volt megfigyelhető az elmúlt évben. A vendégek száma a Tisza-tónál (+58,2%), a Dél-Alföldön (+22,5%) és Észak-Magyarországon (+14,0%) növekedett nagymértékben, a nyugatdunántúli (-8,9%) és a balatoni (-2,1%) régiók azonban a vendégek számának csökkenését regisztrálták. A belföldi vendégek esetében az elmúlt évben mindegyik turisztikai régió növekedést könyvelhetett el a Balaton régiót (-14,9%) kivéve, a külföldi vendégek száma a Nyugat-Dunántúlon 20%-kal, a Közép-Dunántúlon 14,9%-kal és Észak-Alföldön 0,7%-kal esett vissza 2003-ban. A magyarországi magánszálláshelyeken 2003-ban a vendégek összesen 3393,3 ezer vendégéjszakát töltöttek el, ez 2,8%-kal maradt el a évi 19 A magánszálláshely a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást foglalja magában. 29

32 adatoktól. A külföldi vendégéjszakák száma jelentősen, 6,7%-kal csökkent, ezzel szemben a belföldi vendégek 2,4%-kal több éjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken az elmúlt évben. A vendégéjszakák számának nagymértékű emelkedése volt tapasztalható a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, 2003 Vendéglátók Férőhelyek száma Fizetővendéglátás Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen A magánszálláshelyek kapacitásának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 Vendéglátók Férőhelyek száma Falusi szállásadás Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest - - Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Balaton 69% Budapest Közép-Dunavidék 3% Dél-Alföld 2% Dél-Dunántúl 6% Észak-Alföld 5% Észak-Magyarország 5% Közép-Dunántúl 3% Nyugat-Dunántúl 5% Tisza-tó 2% Vendéglátók Férőhelyek száma Magánszállásadás összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

33 A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint (ezer), 2003 Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendégek vendégéjszakák száma Fizetővendéglátás Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Falusi szállásadás Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen Magánszállásadás összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

34 A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása valamilyen formában az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket és azok feladatköreit a 2004 nyarán érvényes felépítésben mutatjuk be. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Elnök: Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnök: Nógrádi László Fidesz Dr. Tompa Sándor MSZP Dr. Tóth József MSZP Tagok: Bánki Erik Fidesz Dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz Dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Dr. Kolber István MSZP Korózs Lajos MSZP Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP Dr. Mézes Éva SZDSZ Nagy Jenő MSZP Németh Zsolt MDF Páva Zoltán MSZP Az Országgyűlés A turizmus fejlődése szempontjából és a turisztikai ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg (ilyen például az üdülésicsekk-rendszer működtetése). Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének fel- és elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmuságazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: a turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása; az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban; a turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése; a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése; 32

35 az idegenforgalmat érintő nem törvényi szintű szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülésicsekk-rendszer áttekintése); egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése; a turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén); kinevezése előtt az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről; együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel; együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: fax: [email protected] A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság idegenforgalomért felelős politikai államtitkár: Pál Béla 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: [email protected] honlap: Turisztikai Hivatal hivatalvezető: Székely György 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: [email protected] A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tokaji Ferenc Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gonda Tibor Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tóth József Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagy Imre Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szabó Gábor Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Patyi Elemér Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kerekes László Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 33

36 Az Országos Idegenforgalmi Bizottság Országos Idegenforgalmi Bizottság 1012 Budapest, Vérmező út. 4. telefon: Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996-ban tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületként hozta létre a gazdasági miniszter. A bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionális idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így nyarán tagjai a következők: Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Magyar Turisztikai Egyesület, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest Közép- Dunavidék és Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület, Idegenforgalmi Koordinációs Testület, Magyar Fürdőszövetség, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Elnök: Dr. Wolff Péter elnök, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke Titkár: Dr. Faragó Hilda Tagok szavazati joggal: Dr. Csizmadia László elnök, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Háber Tamás elnök, Magyar Vendéglátók Ipartestülete Köves Tamás elnökségi tag, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Lengyel Márton elnök, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László elnök, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Molnár Gabriella elnök, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Niklai Ákos elnök, Magyar Szállodaszövetség Rosta Sándor elnök, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre elnök, Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Dr. Somogyi Zoltán elnök, Magyar Turizmus Rt. Igazgatósága Tárnoki László elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Tagok tanácskozási joggal: Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bálint Zoltán elnök, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Hegymegi János elnök, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Horváth Gábor elnök, Magyar Fürdőszövetség Kozák József alelnök, Idegenforgalmi Koordinációs Testület Németh Imre főtitkár, Magyar Természetbarát Szövetség Pertik Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Veiland László elnök, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Állandó meghívott tagok: Dr. Galla Gábor vezérigazgató, Magyar Turizmus Rt. Dr. Probáld Ákos főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai Főosztálya Székely György hivatalvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal 34

37 Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. A Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven hoztak létre. A Társaság január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; a turisztikai szolgáltatások színvonalemelésének ösztönzése; a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakma számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása mind belföldön, mind külföldön; kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmusmarketing területén; promóciós és public relations-tevékenység folytatása belföldön és külföldön; széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató: dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: fax: [email protected] honlap: A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: Dr. Somogyi Zoltán Tagok: Dr. Galla Gábor Székely György Dr. Vass György Dr. Wolff Péter A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Tagok: Karikás György Dr. Niklai Ákos Rusznák Imre 35

38 A Magyar Turizmus Rt évi tevékenysége A évtől kezdődően a korábbi évekkel ellentétben a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében évente nem egy-egy termék, hanem a négy legjelentősebb vonzerő Budapest, Balaton, az egészségturizmus és a konferencia- és incentive turizmus, valamint Magyarország turisztikai imázsának formálása kap folyamatosan kiemelt figyelmet. Magyarország turisztikai imázsa A Magyar Turizmus Rt. marketingtervében megfogalmazott céljai eléréséhez kiemelkedően fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, amely nem függetleníthető Magyarország általános országképétől. A turizmusra ható politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. Jelenleg Magyarországnak mint turisztikai desztinációnak nincs határozott imázsa legtöbb küldőpiacunkon, ezért a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében különösen nagy hangsúlyt kap Magyarország arculatépítése. Az arculatépítés öszszetettsége komplex eszközrendszert igényel: a marketingkommunikáció széles eszköztárának elemei szólítják meg mind a nagyközönséget, mind a turisztikai szakmát. Budapest Budapest Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is elismert, vonzó desztinációja. Kedvező természetföldrajzi adottságainak, a világörökségi helyszíneknek, a gyógyfürdőknek, a gazdag kulturális életnek, az építészeti és történelmi emlékeknek, a kiállítási és kongresszusi lehetőségeknek, valamint a kedvező ár-érték aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővárost, amely így a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Budapesten az elmúlt években jelentős turisztikai beruházások elsősorban szállodaépítések és fürdőfejlesztések valósultak meg, amelyek a turisztikai kínálatot tovább bővítették. A beutazó turizmus fejlődésében kiemelendő a fapados légitársaságok megjelenése Magyarországon, ami Budapestet számos európai fővárossal így fontos küldőpiacainkkal köti össze. 36 Balaton Budapest után a Balaton, amely Európa legnagyobb melegvizű tava, Magyarország második legkedveltebb desztinációja. A Balaton régió turizmusának alapját a természeti és kulturális örökségekre épülő, minőségi

39 turisztikai kínálat kialakítása jelenti. A Balaton a belföldi turizmus legnépszerűbb úti célja, amelyben fontos szerepet játszanak a Balaton-parti szállodák által kidolgozott speciális ajánlatok hétvégi és családi programok, de a régió egyre kedveltebb helyszíne a belföldi vállalati rendezvényeknek is. A balatoni aktív turizmus fontos elemét képezi, hogy 2004-re elkészül a tó körüli kerékpárút. Egészségturizmus Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, aminek eredményeként az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak. A magyarországi fürdőkultúra évszázados hagyományainak, az elmúlt évek fürdőberuházásainak, fejlesztéseinek köszönhetően a külföldi és a belföldi kereslet egyaránt erősödött. A gyógyturizmus, gyógykúrák mellett egyre népszerűbbé válnak a wellness turisztikai termékek és szolgáltatások, ahol a belföldi kereslet dinamikusan fejlődik. Konferenciaturizmus/MICE A hivatásturizmus, azaz MICE elemei közül (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition) a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a konferencia- és az incentive turizmusra helyezi a hangsúlyt. A magyarországi rendezvényszervezők és helyszínek kiemelten Budapest hagyományosan kedvelt MICE-desztinációk, aminek hátterében fontos szerepet kap a kedvező ár-érték arány is. Budapest az ICCA (International Congress and Convention Association) adatai szerint a világ legkedveltebb konferenciavárosai 20 között 2003-ban a kilencedik helyen szerepelt ban Magyarországra Németországból, Nagy-Britanniából, Ausztriából és Franciaországból érkezett a legtöbb konferencialátogató. Rendezvényeink 70%-ának a szállodák adtak otthont. A Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (Union of International Associations, UIA) adatai szerint Magyarország a nemzetközi konferenciák/szakmai ülések 21 legkedveltebb desztinációi rangsorában a 29. helyet foglalta el 2003-ban a világon, ami 1,1%-os piaci részesedést jelent. Az UIA felmérése szerint a nemzetközi üléseknek otthont adó városok rangsorában Budapest a 18. helyen szerepelt 2003-ban, a nemzetközi rendezvények 0,8%-a a magyar fővárosban került megrendezésre. 20 Az ICCA azokat a nemzetközi szervezeti üléseket veszi a rangsor összeállításának alapjául, amelyeken a résztvevők száma minimum 50 fő, a részt vevő nemzetek száma legkevesebb három, és amelyek rotációszerűen, vagyis minden alkalommal más-más országban kerülnek megrendezésre. 21 Az UIA szerint nemzetközi szervezeti ülésnek azok a találkozók számítanak, ahol a résztvevők száma minimum 300, a külföldi résztvevők aránya legalább 40%-ot tesz ki, a részt vevő nemzetek száma legkevesebb öt, illetve időtartama legalább három nap. 37

40 Kampányok Belföld A Magyar Turizmus Rt május 1-jével kampányt indított a belföldi turizmus népszerűsítésére. Két hónapon keresztül az ország 800 pontján a legforgalmasabb budapesti csomópontokon és metrólejárókban, vidéki helyszíneken, elsősorban megyeszékhelyeken és a fő közlekedési utak mentén Itthon otthon van szlogennel óriásplakátok kerültek elhelyezésre. A plakátakciót május végétől kezdődően kuponos sajtóhirdetések egészítették ki, amelyek keretében térítésmentesen voltak megrendelhetők a Magyar Turizmus Rt. korcsoportos ifjúsági, senior és családi üdülési ajánlatokat tartalmazó kiadványai. A belföldi kampány elindításával egy időben, egy héten keresztül az esti híradó előtt találkozhattak az MTV2 nézői a balatoni nyári üdüléseket hirdető reklámspottal. A belföldi turizmust élénkítő kampány részeként a Magyar Turizmus Rt. négy régiója Budapest Közép-Dunavidék, Észak-Alföld, Észak- Magyarország, Dél-Alföld az RTL Klubbal közös road show-t szervezett. A négy régió emellett külön rovattal jelentkezett az RTL Klub Reggeli című műsorában. A Magyar Turizmus Rt. belföldi egészségturisztikai kampánya 2003 őszén indult. Az egészségturizmus mindkét területét gyógyturizmus és wellness felölelő belföldi kampány részeként 700 óriásplakát, a metróaluljárókban (Infoscreen) vetített reklámfilm és kuponos sajtóhirdetések, valamint a kórházakban, rendelőintézetekben elhelyezett plakátok és szórólapok szólították meg a gyógy- és wellnessturizmus célcsoportjait. A kampány eredményeként november végéig összesen 2882 kiadványt igénylő kupon érkezett be a Magyar Turizmus Rt.-hez. Belföldi egészségturisztikai kampány: 700 óriásplakát, reklámfilm és sajtóhirdetések, 2882 kiadványigénylő kupon Külföld A Nemzeti Üdülési Szolgálattal együttműködve közös előadásokat, riportokat, sajtótájékoztatókat és kerekasztal-beszélgetéseket szervezett a Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmust élénkítő üdülési csekk népszerűsítése érdekében. Vezető gazdasági lapokban, továbbá szakmai lapokban PR-cikkek kerültek elhelyezésre. Az elfogadóhelyekkel közös promóciót egy DM-akció egészítette ki, ami 110 ezer munkaadót ért el. A kampány célja egyrészt az üdülési csekk ismertségének, másrészt az elfogadóhelyek számának növelése volt május 12. és június 20. között, a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-vel együttműködve a Magyar Turizmus Rt. intenzív sajtókampányt bonyolított le Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az északi-európai országokban: Svédországban, Dániában és Finnországban. A sajtóhirdetést a kampányban részt vevő képviseletek a helyi sajátosságokhoz igazították. A kampány során 35 újságban összesen 56 alkalommal jelent meg hirdetés május közepétől június elejéig a Budapest-kampányhoz kapcsolódóan került lebonyolításra az a nemzetközi televíziós kampány, amely során a 2002 júniusában elkészült Magyarország-reklámfilmet 575 alkalommal sugározták nemzetközi televíziós csatornák. 38 A Magyar Turizmus Rt. külföldi egészségturisztikai kampánya 2003 őszén kezdődött. A kampány célja a Magyarország iránt érdeklődő turisták figyelmének felkeltése volt az ország egészségturisztikai, elsősorban a gyógyturisztikai lehetőségei iránt. A kampány során az óriásplakátot, city-lightot,

41 utazási irodai plakátokat, sajtó- és reklámhirdetéseket és bannereket a külképviseletek az adott piac sajátosságait figyelembe véve alkalmazták. Elkészült továbbá egy 30 és egy 120 másodperces reklámfilm, amelyeket 5 nemzetközi csatornán CNN, CNBC, Eurosport, National Geographic, Travel Channel összesen 647 alkalommal vetítettek. A külföldi kampány részeként kuponos sajtóhirdetések is megjelentek ban a Magyar Turizmus Rt. első alkalommal helyezett el hirdetéseket a CNN Teletext oldalain egy főoldal és 5 aloldal terjedelemben, amelyek Magyarország szálláshelyeire, gyógyszállodáira, kulturális rendezvényeire, a turisztikai kártyákra, illetve a nemzeti turisztikai honlapra hívták fel a figyelmet ban központilag koordinált formában valósult meg a Sziget Fesztivál népszerűsítése. Sajtó- és rádióhirdetések, PR-cikkek és internetes bannerek jelentek meg a német, francia, olasz, cseh és lengyel médiában, illetve a képviseletek honlapjain. Tony Curtis magyarországi látogatását élénk nemzetközi médiaérdeklődés kísérte. Budapesti tartózkodása alatt számos TV-, illetve rádióriporter és újságíró készített vele interjút (CNN, ZDF, Independent stb.). A magyar származású színész október végén forgatta a Magyar Turizmus Rt. két az észak-amerikai és a japán piacot megcélzó, a évi kampány során használt reklámfilmjét, amelynek kapcsán több mint félezer hír jelent meg szerte a világban. Külföldi egészségturisztikai kampány: óriásplakátok, citylight, utazási irodai plakátok, sajtó- és reklámhirdetések, bannerek, 30 és 120 másodperces reklámfilmek, kuponos sajtóhirdetések Kiállítások, vásárok, rendezvények A 2003-as év felvezetéseként, januárban egy országos marketingterv road show keretében 8 nagyvárosban ismerkedhetett meg a hazai szakma a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységének fő irányvonalaival. A nyolc helyszínen több mint ezer fő kísérte figyelemmel az előadásokat. A hazai turisztikai szolgáltatók az év folyamán a Magyar Turizmus Rt. honlapján megtalálható akcióterv segítségével tájékozódhattak a marketingakciókhoz való csatlakozási lehetőségekről. Belföld A 2003 januárjában lebonyolításra került R 3, Randevú a Rendezvények Rendezvényén konferencia és kiállítás megrendezésében a Magyar Turizmus Rt. együttműködött a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségével februárjában hagyományteremtő céllal indult a Hónap régiója rendezvénysorozat, amelynek során a turisztikai szakma és sajtó részére havonta egy-egy régió került bemutatásra, külön kiemelve a régióban megrendezésre kerülő jelentős eseményeket és újdonságokat. A Petőfi Rádióban a Hónap régiója rendezvénysorozathoz kapcsolódóan közönségjátékra is sor került. A 12. Welcome to Hungary workshopra március között került sor, amelyen összesen 200 külföldi látogató és 75 belföldi kiállító cég képviseltette magát. A külföldi vendégek felkeresték az Utazás Kiállítást, valamint a Nyugat-Dunántúl régiót, ahol az egészségturizmus kiemelt szerepét hangsúlyozandó Magyarország egészségturisztikai kínálatát is megismerhették. 39

42 A március között megrendezésre került Utazás Kiállításon a Magyar Turizmus Rt. 171 m 2 -es standdal vett részt, amelyből 100 m 2 -en a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság mint kiemelt vendég mutatkozott be. A kilenc turisztikai régió immár hagyományosan önálló standdal jelent meg a régióban lévő turisztikai szolgáltatók és Tourinformirodák bevonásával. Az Utazás Kiállításra elkészültek a speciálisan belföldi piacra szóló, üdülési ajánlatokat tartalmazó ifjúsági, családi és senior korcsoportos kiadványok, illetve a magyar nyelvű eseménynaptár. Utazás 2003 Kiállítás: 171 m 2 -en, 9 turisztikai régió részvételével 2003-ban is folytatódott a kiemelt küldőországok lakosai magyarországi és a magyar lakosság belföldi utazási szokásainak, motivációinak, költési struktúrájának vizsgálata. Ennek keretében a Magyar Turizmus Rt. elsődleges kutatást végzett Nagy-Britanniában és Lengyelországban, amelynek eredményeit 2003 tavaszán relációs prezentációk alkalmával ismerhették meg a média és a turisztikai szakma képviselői. A április 30 május 4. között megrendezésre került Wellness Expón a Magyar Turizmus Rt. 16 m 2 -es standdal vett részt, a standon a dél-alföldi, valamint a nyugat-dunántúli régiók is jelen voltak ban a Tiszteletbeli Konzulok Konferenciája harmadik alkalommal került megrendezésre, amelynek előkészítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. is aktív szerepet vállalt: a tanácskozáshoz kapcsolódóan egynapos turisztikai programot szervezett május elejétől 19 hétvégén keresztül zajlott a Nagy Tavak road show, amelynek során Magyarország négy, turisztikai szempontból legjelentősebb tava, a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő tó mutatkozott be az ország különböző nagyvárosaiban. A négy tópart gyermekes családoknak és fiataloknak szóló konkrét ajánlatait bemutató kiadvánnyal, nyereményjátékokkal és vetélkedőkkel ösztönözte a belföldi lakosságot a hazai tavaknál történő nyaralásra. A belföldi turizmus élénkítését szolgálta az Irány Magyarország rendezvénysorozat, amelynek keretében 2003 tavaszán a vidéki Tourinformirodák mutatták be régiójuk turisztikai kínálatát a budapesti irodákban. A Magyar Turizmus Rt. a évhez hasonlóan 2003-ban is részt vett a szeptember között megrendezésre került II. Sport Aktív Nemzetközi Sport-, Fitness-, Wellness-, Rekreációs Szakkiállításon és Konferencián. Business Travel Show: 14 országból 72 hosted buyer, 100 kiállító november 5 6. között a Magyar Turizmus Rt. és a Turizmus Kft. szervezésében első alkalommal került megrendezésre a Business Travel Show a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a turisztikai szolgáltatók a corporate megrendelőkkel találkoztak. A Magyar Turizmus Rt. külképviselőinek bevonásával 14 országból 72 hosted buyer érkezett. Az eseményen mintegy 100 kiállító: magyarországi szállodák, rendezvényhelyszínek, utazási irodák, légitársaságok és egyéb turisztikai szolgáltatók vettek részt. A Magyar Turizmus Rt. a rendezvény alkalmából 90 külföldi szakembert látott vendégül. A Magyar Turizmus Rt. által kiadott, negyedévente megjelenő Turizmus Bulletin szakmai folyóiratban meghirdetett, a legszínvonalasabb szakdolgozatok

43 díjazását szolgáló pályázat 2003-ban is folytatódott. A pályázatra érkező művek több kategóriában kerültek díjazásra, a pályázat eredményhirdetésére november 20-án, ünnepélyes díjátadás keretében került sor. Magyarország egészségturisztikai szolgáltatásainak minél szélesebb körű megismertetése érdekében a Magyar Turizmus Rt. a Geomédia Rt.-vel közösen második alkalommal rendezte meg a SPA & Wellness Nemzetközi Szakkiállítást és Vásárt november között, ahol 850 m 2 - en, 125 standon 170 kiállító jelent meg. Az esemény alkalmával a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi sajtóbeszélgetést szervezett a meghívott külföldi újságírók részére. A kiállításra frissített tartalommal, a 2003 őszén életbe lépett rendeletben foglaltaknak megfelelően jelent meg a magyarországi minősített gyógy- és wellness-szállodákat bemutató kiadvány, amelynek összeállításában a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt., valamint a Magyar Fürdőszövetség is aktív szerepet vállalt. Spa & Wellness Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár: 850 m 2 -en, 125 standon 170 kiállító A korábbi évekhez hasonlóan 2003-ban megrendezésre került a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny. A verseny megszervezése, a részt vevő társszervezetek koordinálása, valamint a hazai és nemzetközi zsűrizésben történő részvétel a Magyar Turizmus Rt. feladatai közé tartozott. A évi verseny győztes települései Kaposvár és Balatonszárszó voltak. A Magyar Turizmus Rt ban összesen 157 külföldi kiállításon, 6106,5 m 2 -en vett részt, egységesített kiállítási arculattal. A Magyar Turizmus Rt. által kidolgozott koncepció alapján arculati kézikönyv készült, 3 különböző installációval. Magyarország a legjelentősebb nemzetközi turisztikai kiállításokon (15 kiállítás összesen 2707,5 m 2 -en, egyenként 100 m 2 feletti kiállítási területtel) egyedi, elegáns kivitelű installációval jelent meg ban az installáció az egészségturizmus kiemelt szerepére adaptálva került felhasználásra. Külföld 2003-ban kiemelt figyelmet kapott a színvonalas és újszerű kiállítási attrakciók megvalósítása. Az attrakciókban elsősorban az egészségturizmus (gyógymasszázs) és a magyar népi hagyományok és gasztronómia állt a középpontban (kalocsai pingálóasszony, étel- és italkóstoltatás magyar borok, szalámi, kolbász, esetenként magyar étterem, Zsolnay-falikút). A nagyobb vásárokhoz a berlini ITB-hez és a londoni WTM-hez kapcsolódóan sajtótájékoztatóra és magyar estre is sor került. A kiállítások közül 2003-ban első ízben került megrendezésre Frankfurtban az IMEX incentive és kongresszusi kiállítás, amelyen a Magyar Turizmus Rt. 137,5 m 2 -es standdal vett részt, és 25 magyar kiállító cég képviseltette magát. Három vásáron, a milánói BIT-en, a berlini ITB-n és a londoni WTM-en a Magyar Turizmus Rt. standján kialakított európai uniós sarokban az érdeklődők átfogó tájékoztatást kaphattak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával kapcsolatban áprilisában az ITD Hungaryval közösen a Magyar Turizmus Rt. részt vett a svájci BEA Bern kézműipari és lovas kiállításon, ahol Magyarország díszvendég státust kapott. A mindösszesen 1000 m 2 -es magyar standon 28 kézműipari és 4 turisztikai szolgáltató mutatkozott be. 157 külföldi kiállításon összesen 6106,5 m 2 -en történő megjelenés 41

44 A lovas világ legjelentősebb rendezvénye, a világ legnagyobb összdíjazású versenye a 2003-ban 105. alkalommal, a németországi Aachenben megrendezett CHIO Lovas Világfesztivál volt. Az esemény a lovas turizmus területén kiemelkedő megjelenést biztosított a magyar lovas kultúra és a magyar turisztikai kínálat bemutatására: Magyarország 2003-ban díszvendégként kapott bemutatkozási lehetőséget. Az egy hétig tartó, rendkívül nagy sikerű eseménysorozaton közel 100 ló, 100 lovas és 150 táncos mutatkozott be, a látogatók száma meghaladta a 300 ezret. A nyitóünnepséget a helyszínen 39 ezer néző kísérte figyelemmel, az ARD- WDR német közszolgálati televízió 4 millió nézője 25 perces összefoglalót láthatott. A sajtó, rádió és televízió által generált összes elérés 10 millió fő feletti volt. A rendezvényen az akkreditált újságírók száma 470 volt. A rendezvény során 60 ezer kiadvány köztük a rendezvényre elkészült, a minősített lovas szolgáltatókat bemutató prospektus és 10 ezer magyar zászló került kiosztásra. A Magyar Turizmus Rt. több ezer szóróajándékot golyóstollat, mini csokoládét, papírzászlót, kulcstartót, mézeskalács figurát és paprikafüzért is biztosított az érdeklődőknek őszén Magyarország három németországi vásáron, az erfurti Reisemarkton, a berlini Reisemarkton és a kölni Baeder és Wellness kiállításon is vendégország státust kapott, ahol m 2 -es standon került bemutatásra a magyarországi turisztikai kínálat. CHIO Lovas Világfesztivál: 300 ezer látogató, 470 újságíró, 60 ezer kiadvány, több ezer szóróajándék 2003-ban a magyar kulturális évad a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által Magyar Magic elnevezéssel Nagy-Britanniában került megrendezésre, amelynek előkészítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. londoni külképviselete aktívan együttműködött. Ennek keretében egy éven keresztül kiállítások, koncertek, kulturális, zenei és filmbemutatók kerültek megrendezésre. A turisztikai piac legnagyobb nemzetközi seregszemléje, a WTM (World Travel Market) novemberben került megrendezésre Londonban. A magyar megjelenést egy nagyszabású fogadással indította a Magyar Turizmus Rt., a Café Royalban, London egyik legnevesebb éttermében mintegy 240 vendég volt jelen. Az esemény célja részben az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar kulturális évad, a Magyar Magic rendezvénysorozatra. A Magyar Turizmus Rt. nemzetközi kampányának részeként a kiállításon, valamint London 5 csillagos szállodáiban került terjesztésre a 4 oldalas színes Magyarország mellékletbe csomagolt International Herald Tribune WTM-re megjelent száma. A Magyar Turizmus Rt. standja új attrakciókkal kiskirálylány-pantomin, herendi testfestészet fogadta az érdeklődőket. A Visegrádi Négyek (V4) együttműködés keretében 2003-ban 3 kiállításon vett részt a Magyar Turizmus Rt., Brazíliában, az USA-ban és Kínában. A China International Travel Mart-on a Magyar Turizmus Rt. koordinálásával a V4-országok közös prezentációt tartottak. A sikeres magyar megjelenés, valamint a Magyar Turizmus Rt. kínai piacon végzett aktív marketingmunkájának elismeréseként Magyarország elnyerte a kunmingi turisztikai hivatal Turizmusért díját. 42

45 A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon március 1 4. között Budapest adott otthont az egyik legrangosabb nemzetközi turisztikai szövetség, a European SITE Networking & Educational Program (ESNEP) éves konferenciájának, amelyen 26 ország 130 incentive utazási irodájának 180 képviselője vett részt. Az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének (ASTA) 45 fős elnöksége a Magyar Turizmus Rt. meghívására Magyarországon tartotta évi kongresszusát június között mintegy 250 fő részvételével Magyarországon tartotta éves közgyűlését a Német Autóbusz-vállalkozók Szövetsége (VPR). A háromnapos program megszervezésében a Magyar Turizmus Rt. aktív szerepet vállalt. A Magyar Turizmus Rt. franciaországi külképviseletével együttműködésben került lebonyolításra a francia utazási irodákat tömörítő AFAT Voyages 480 francia utazási ügynökséget számláló önkéntes szervezet évi, budapesti konferenciája, amelyre rekordszámú több, mint 500 turisztikai szakember érkezett. A Magyar Turizmus Rt. által 2003-ban elindított Konferencia Nagyköveti Program célja nemzetközi szövetségek megnyerése, hogy üléseiket Magyarországon rendezzék meg. A programon részt vehet minden olyan magyar szervezet, amely valamely nemzetközi szervezet tagszervezete. A fő célpiac Európa, ahol a szövetségi ülések 60%-át rendezik évente. A évben elkezdődött a programhoz szükséges adatbázis kialakítása, és a tájékoztató füzetek összeállítása, illetve kiküldése. Kiadványok 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. több mint 8 millió kiadványt terjesztett, amelyen belül 5,1 millió prospektus a belföldi potenciális utazóközönséget célozta meg. Külföldön több mint 2,3 millió darab kiadvány került terjesztésre, amelyet a külképviseletek által több mint 1 millió példányban készített piacspecifikus kiadványok egészítettek ki. 8 millió kiadvány, amelyből 5,1 millió a belföldi közönség körében került terjesztésre 2003-ban összeállításra kerültek a Lovas tanyák, lovas iskolák ; a Bortérkép; a Kerékpáros térkép; a Kedvezményes családi üdülések hazai tájakon 2003 Hegy, vidék, város; Víz, napfény, fürdés; az Aktív üdülés, kényelmes pihenés idősebbeknek 2003; az Ifjúsági ajánlatok 2003 és a Gyógy + wellness üdülési ajánlatokat tartalmazó kiadványok. A évi kiemelt rendezvényeket tartalmazó eseménynaptár angol, német, francia és holland nyelven jelent meg, kiadásra került továbbá az ország éttermeit és egyéb vendéglátó helyeit összefoglaló éttermi kalauz füzet. Az év második felében megkezdődtek a évi kiadványok összeállításának előkészületei. Az országot öt régióban bemutató imázskiadványok előkészítése a Magyar Turizmus Rt. belföldi hálózatával szorosan együttműködve 43

46 történt. Míg a belföldi vendégeknek továbbra is kilenc turisztikai régiónak megfelelő bontásban készülnek a kiadványok, addig a külföldi vendégeknek a évtől kezdődően öt régióban (Budapest és környéke, Balaton és környéke, Észak-Magyarország, Alföld és Tisza-tó, Dunántúl) kerül bemutatásra az ország. A évi marketingtevékenységet előkészítendő, 2003-ban az alábbi kiadványok jelentek meg: Magyarország, Budapest és Balaton leporelló, Magyarország Budapest Balaton szórótérkép, Kempingtérkép, Ifjúsági szálláshely-katalógus, Gyógy + Wellness című egészségturisztikai kiadvány, Conference & Incentive Guide című általános MICE-kiadvány és az incentive programokat és helyszíneket bemutató kiadvány, Világörökségi helyszíneket más turisztikai termékekkel összekapcsolva, például Tokaj bor, Hortobágy nemzeti parkok, bemutató kiadványok, Shalom kiadvány, A Visegrádi Négyekkel közös A/4-es méretű, színes invitatív kiadvány, Spa és Wellness a Balaton Régióban ajánlati katalógus. A Magyar Turizmus Rt. gondozásában megjelenő, a Magyar Turizmus Rt. honlapján elektronikus formában is olvasható Turizmus Bulletin az egyetlen Magyarországon kiadott tudományos igényű turisztikai szakfolyóirat. Az 1997 óta megjelenő periodika egyaránt szól az elméleti és gyakorlati szakembereknek, köztük profitorientált turisztikai vállalkozásoknak, a társminisztériumoknak, a nonprofit állami, regionális és helyi szinten tevékenykedő turisztikai szervezeteknek, a szakmai szövetségeknek, a turisztikai tanácsadó cégeknek, a turizmuskutatással és -oktatással foglalkozó munkatársaknak és a jövő szakembereinek, a diákoknak. A Turizmus Bulletin című szakmai folyóiratban többek között a Magyar Turizmus Rt. által végzett elsődleges és másodlagos hazai és nemzetközi kutatások eredményei, a turizmus aktuális kérdéseit érintő tanulmányok, valamint a magyarországi vendégforgalmat bemutató statisztikai elemzések kerülnek publikálásra ban kiadásra került a Turizmus Magyarországon 2001, illetve 2002 című, valamint a Turizmus Magyarországon című magyar, angol és német nyelvű elektronikus formában is olvasható kiadvány, amelyekben a turizmus eredményei, a Magyar Turizmus Rt. szakmai tevékenysége és a legfontosabb kutatások összefoglalói kerültek bemutatásra. 44 Belföldi média-együttműködések Sajtó- és szakmai kapcsolatok A év folyamán a Magyar Turizmus Rt. több mint 18 különböző hazai nagyközönségi lappal és a turisztikai szaklapokkal kötött stratégiai együttműködést. Ennek keretén belül PR-cikkek jelentek meg országos és megyei napilapokban, gazdasági napilapokban, női magazinokban, idegen nyelvű lapokban és nagyközönségnek szóló turisztikai magazinokban.

47 A cikkek mellett a Magyar Turizmus Rt. ösztönözte a szolgáltatói hirdetések, konkrét ajánlatok, akciók megjelentetését. A szolgáltatók a Magyar Turizmus Rt. által előzetesen megvásárolt hirdetési felületen 50%-os kedvezménnyel helyezhették el hirdetéseiket. A hazai média képviselői számára az év során 6 alkalommal szervezett a Magyar Turizmus Rt. sajtóutat, borturizmus, ökoturizmus és egészségturizmus témákban. Ezeknek a célja az új belföldi turisztikai szolgáltatások megismertetése volt a magyar lakossággal, valamint a szaklapok tudósításain keresztül a magyar szakmával. Belföldi újságírói tanulmányutak A belföldi sajtó számára az év elején a Magyar Turizmus Rt. honlapjának szakmai oldalain kialakításra került egy úgynevezett sajtószoba, ahol aktuális hírek, marketingakciókról, valamint eseményekről szóló információk olvashatók, eseményfotók láthatók, és az újságírók számára hasznos háttéranyagok, cikkek találhatók ban 28 országból közel 1300 vendéget fogadott a Magyar Turizmus Rt. a legkiválóbb nemzetközi médiumok Travel Holiday, Journal für die Frau, Travel Magazine, Voyage, El País, Stern, National Geographic, Conference&Incentive Travel Magazine, El Mundo, Reise Magazin, Geoplaneta Magazin, Golf Magazin, stb. képviseletében ban a tematikus, kiemelt termékekre (egészségturizmus, kongresszusi turizmus, golfturizmus, vadászat stb.) fókuszáló tanulmányutakra helyeződött a hangsúly. Külföldi médiameghívások 28 országból közel 1300 vendég, 194 fő televíziós társaságoktól, közel 600 fő tour operátorok, illetve turisztikai szervezetek képviseletében A televíziós társaságok képviseletében köztük a német ZDF, a Bayerischer Rundfunk, ARD, WDR, a francia TV5, ArteTV, A3, a spanyol TVE1, valamint az olasz MTV az év során mintegy 194 fő járt Magyarországon. A legnagyobb nemzetközi érdeklődésre is számot tartó események (Év Bortermelője-választás, Haydn Fesztivál, Miskolci Opera és Balett Fesztivál, Sziget Fesztivál, Művészetek Völgye, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) alkalmából, továbbá szakmai rendezvényekre (R 3, Welcome to Hungary, Utazás Kiállítás, Business Travel Show, SPA Kiállítás) a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi újságíró study tourt szervezett. 11 alkalommal érkeztek különböző ismert útikönyvek köztük a német Bruckmann kiadó kerékpáros útikönyve, a DuMont Extra Reiseführer, a brit Bradt Travelguides, az amerikai Rick Steve s Guidebook, a francia Éditions Romain Pages munkatársai. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt 2003-ban is nemzetközi sajtóközpontot üzemeltetett a Magyar Turizmus Rt. Az eseményre meghívott mintegy 60 újságíró a koncerteken, előadásokon kívül további programok keretében ismerhette meg a magyarországi turisztikai kínálatot ban közel 600 fő érkezett külföldi tour operatorok, illetve turisztikai szervezetek képviseletében. Magyarországon jártak többek között az amerikai AMEX Vacations, a francia Kuoni, a svéd My Travel, a német Der Tour és a brit Erna Low munkatársai. Külföldi szakmai tanulmányutak 45

48 Szakmai Hírlevél 3500 címre eljuttatott elektronikus szakmai hírlevél A 2003-ban kialakított elektronikus, közvetlenül a honlapra épülő szakmai hírlevelet heti rendszerességgel több mint 3500 címre küldte meg a Magyar Turizmus Rt., azzal a céllal, hogy a turisztikai szakmát még hatékonyabb módon tájékoztathassa a Társaság tevékenységéről, valamint azokról az akciókról, amelyekhez a vállalkozók csatlakozhattak. Honlap A Magyar Turizmus Rt. honlapján ( ban három nyelven magyarul, angolul és németül találtak hasznos információkat a turisták, illetve a szakmai érdeklődők. A nagyközönség az általános tudnivalókon kívül információt talált a közlekedésre, a szálláshelyekre és az egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint a turisztikai régiókra és termékekre, kiemelten az egészségturizmusra, a kulturális és vallási turizmusra, az aktív-, falusi és ökoturizmusra vonatkozóan. A magazin rovatban az aktuális hírekről olvashattak az érdeklődők. A további információkat keresőket linkgyűjtemény segítette. A szakmai oldalakon a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos általános információk mellett külön rovatban szerepeltek a sajtóhírek, a piackutatások, a kiállítások és vásárok, a MICE-turizmushoz kapcsolódó információk, illetve a szakmai partnerjegyzék. A Magyar Turizmus Rt. külképviseleteinek többsége saját honlapot is üzemeltet, amelyek az adott küldőpiacnak megfelelő specifikus információkat az adott desztináció nyelvén szolgáltatják a honlapot látogatók számára. Reklámajándékok A év ajándékvásárlás és -készíttetés szempontjából elsősorban a gyógyturizmus és wellness jegyében zajlott, a kiemelt rendezvényeken és kiállításokon a wellness fürdőolaj, gyógyteák, büki és sárvári gyógytermékek népszerűsítették Magyarországot. A évi kiállításokon, a Magyarországra látogató szakmabeliek számára és egyéb általános ajándékozási célokra több mint 20 ezer db mini csokoládé, 5 ezer db mini paprikazsák, 5800 db díszdobozos pirospaprika, 40 ezer db golyóstoll, 2500 db pulikutya állatfigura, zenei CD-k és több mint 1000 db könyv állt rendelkezésre. Szakmai együttműködések 46 A turizmus interszektorális jellegéből adódóan nélkülözhetetlen a stratégiai partnerekkel való hatékony együttműködés, ami a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében is kiemelt szerepet kap. Ez kiterjed a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésére, a megállapodások további tartalommal, közös akciókkal való kitöltésére, valamint új partnerkapcsolatok kiépítésére.

49 A European Quartet One Melody ( a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) illetékes minisztériumainak és állami hivatalainak, valamint nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek 2003 februárja óta tartó együttműködése, amelynek célja közös marketing-, promóciós tevékenység folytatása. A cseh, lengyel, magyar és szlovák nemzeti turisztikai szervezetek a beutazó forgalom, és az ebből származó turisztikai bevételek növelését, továbbá az országukról mint turisztikai desztinációról kialakított pozitív imázs erősítését egységes és hasonlóan markáns célként tartják számon. Visegrádi Négyek Olyan távoli piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína vagy Japán nemcsak Magyarország, de más közép-kelet-európai országok sem jelentenek önmagukban vonzó úti célt, a nagy távolságból érkező turisták általában több országra kiterjedő körutazáson vesznek részt. A European Quartet tagjainak összekapcsolt turisztikai kínálata a távolról érkezők számára kellő vonzerővel rendelkezik. A földrajzi közelség, közös történelmi, kulturális, vallási és művészeti emlékek lehetővé teszik, hogy bizonyos termékek történelmi városok, UNESCO világörökségi helyszínek, zsidó kultúra és örökség és gyógyfürdők promóciójában egységesen lépjenek fel a Visegrádi Négyek. A megállapodás keretében közös akcióterv került kialakításra, amely a vásárokon való közös megjelenésre, közös honlap létrehozására, a régió térképével ellátott kiadvány megjelentetésére, a történelmi városokat és világörökségi helyszíneket bemutató film készítésére, közös road show-k és study tourok szervezésére, statisztikai adatok cseréjére, valamint a közös piackutatásra terjed ki. A visegrádi országokkal történő együttműködés keretében a Magyar Turizmus Rt. koordinálta a kína piacon történő megjelenést és az USA kvalitatív piackutatást Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország imázsára, valamint az európai, ezen belül kiemelten a közép-európai utazásokra vonatkozóan. A Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Rt. között megkötött megállapodás közös kutatásra, kiadványok készítésére, study tourok szervezésére, valamint termékfejlesztésre terjed ki. Az együttműködés célja a két szervezet marketingtevékenységének összehangolása. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. és a Magyar Turizmus Rt. között megkötött megállapodás célja a budapesti gyógyfürdők hatékonyabb promóciója, amelynek területei: újságíró-látogatások megszervezése a gyógyfürdőkben, kiadványok terjesztése, megjelenési lehetőség biztosítása a belföldi és a nemzetközi turisztikai vásárok alkalmával. A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió előírásainak megfelelően 2003-ban átalakította turisztikai adatfelvételi rendszerét, amelynek keretében a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták és a magyar lakosság utazási szokásait, motivációit, valamint turisztikai célú fogyasztását/költését rendszeres időközönként vizsgálja a év második félévétől ban a Magyar Turizmus Rt. aktívan együttműködött a Központi Statisztikai Hivatallal a felmérés módszertanának kialakításában, a felmérések kérdőíveinek kidolgozásában, illetve a kérdezőbiztosok felkészítésében. Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Központi Statisztikai Hivatal 47

50 Az adatgyűjtéshez kapcsolódóan a Magyar Turizmus Rt. szóróajándékokat, kiadványokat, térképeket biztosított, koordinálta a nyereményjátékot, illetve a szolgáltatók által nyereményként tett felajánlásokat. A Magyar Turizmus Rt. közreműködött továbbá a felmérés turisztikai szakma és a Magyarországon tartózkodó külföldiek, valamint a magyar lakosság felé irányuló kommunikációjában, sajtótájékoztatók szervezésében és a felméréshez kapcsolódó, rendszeresen megjelenő Számokban utazunk című kiadvány összeállításában. Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Az együttműködési megállapodás értelmében a Magyar Turizmus Rt. segítséget nyújt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége beutaztató tagirodáinak study tourok szervezésében, valamint a Magyarországot reklámozó színvonalas kivitelű marketingcélú kiadványok, prospektusok megjelentetésében. Az 1993-ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. feladata a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek közötti kapcsolatteremtés. Az európai mintára kiépült, az államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolatokkal rendelkező, tájékoztató, tanácsadó és szolgáltató szervezet gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt. Ennek keretében a szervezet a következő feladatokat látja el: befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés, külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek segítése, magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésének segítése, gazdasági, jogi és piaci információk rendelkezésre bocsátása, publikálása, valamint sokrétű szolgáltatások biztosítása a hazai és a külföldi üzletemberek és ügyfelek igényeinek figyelembevételével. 48 Agrármarketing Centrum Azokban a turisztikai szempontból jelentős küldőországokban Horvátországban, Ukrajnában, Kínában, Szlovákiában, Kanadában, Görögországban és Törökországban, ahol a Magyar Turizmus Rt. nem rendelkezik önálló képviselettel, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) helyi irodái látják el a turizmussal kapcsolatos marketingfeladatokat. Az ITDH-val kötött együttműködés a közös képviselet üzemeltetésén túl kiterjed az együttes megjelenésre nagyszabású kiállítások alkalmával. Az Agrármarketing Centrum Kht. a magyar mező- és élelmiszer-gazdasági termékek piacbővítése céljából létrehozott szervezet, amelynek főbb feladatai a következők: a közösségi marketingelemek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása, a magyar élelmiszer-gazdaságban a korszerű kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet erősítése, az ország agrárkínálatának formálása, a magyar áruk exportképességének növelése, a termelők, kiemelten a kis- és középvállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése, a térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása, valamint az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának erősítése.

51 Az Agrármarketing Centrummal kötött megállapodás értelmében a két fél közös vásári megjelenésekben, kiadványok készítésében, study tourok szervezésében és fotóarchívumok használatában működik együtt. A év során a Magyar Turizmus Rt. együttműködési megállapodások amelyek közül kiemelendő a Magyar Fesztiválszövetséggel és a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével történt együttműködés kialakítása keretében több kiemelkedő kulturális rendezvény marketingmunkáját segítette. További együttműködések Az aktív turizmust érintő események, nagyrendezvények amelyeken a Magyar Turizmus Rt. aktív együttműködő partnerként vett részt, közül a Bécs Budapest Szupermaratont, a 2004-es Atlétikai Világbajnokságot és a Műkorcsolya Európa-bajnokságot szükséges kiemelni ban kidolgozásra kerültek a Magyar Kerékpáros Klubbal való együttműködés részletei. Hálózatok A Magyar Turizmus Rt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Rt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinformhálózat segítségével valósítja meg. Belföldi hálózat A Magyar Turizmus Rt. hangsúlyos szerepet szán a belföldi turizmus élénkítése terén a regionális marketingigazgatóságoknak. A 2002 decemberében, a Stratégiai Termékek Igazgatósága szervezeti keretein belül alakult Regionális Marketing Koordinációs Iroda feladata az ország kilenc turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságok, illetve Regionális Turisztikai Projekt Irodák (RMI/RTPI) munkájának irányítása és koordinálása. A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi kereslet- és turizmusélénkítés jegyében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI-k/RTPI-k ennek keretében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 2. telefon: , fax: [email protected] honlap: Budapest Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 11. telefon: , fax: [email protected] honlap: Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5700 Gyula, Erkel tér 1. telefon: , fax: [email protected] honlap: Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 7621 Pécs, Megye utca 4. telefon: , fax: [email protected] honlap: 49

52 Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház utca 8. telefon: , fax: honlap: Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Dobó tér 9. telefon: , fax: honlap: Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 2484 Agárd, Tópart utca 17. telefon: , fax: honlap: Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 9400 Sopron, Új utca 4. telefon: , fax: honlap: Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1. telefon: , fax: honlap: Külföldi képviseletek A Magyar Turizmus Rt. a év végén 18 országban 20 külképviseletet és három információs irodát működtetett ban Dublinban képviselet és Koppenhágában információs iroda nyílt. A külképviseletek munkája eredményeképpen 2003-ban a nyomtatott sajtóban 3530 alkalommal, az elektronikus médiában pedig 439 alkalommal jelent meg Magyarországról szóló hirdetés. A honlapokon keresztül több mint hárommillió főt sikerült elérni. A médiamunka, a hirdetések és a PRmunka eredményeként a képviseletek összesen 3467,1 millió főt szólítottak meg, ezen belül a turisztikai szakma 60,4 millió főt tett ki ban a képviseletek segítségével 3,9 millió kiadvány került terjesztésre, a Magyar Turizmus Rt. által szervezett tanulmányutakon 1729 fő vett részt, ezen belül az utazási irodák részéről érkezett 956 fő. Tourinform-hálózat A turisztikai tájékoztatás alappillére Magyarországon a Tourinform-hálózat, ahol a belföldi és a külföldi érdeklődők, látogatók egyaránt naprakész információt kapnak az ország kínálatáról, a turisztikai szolgáltatókról, valamint az aktuális rendezvényekről. A Magyar Turizmus Rt. saját Tourinform-irodái (Vörösmarty tér, Sütő utca és West End City Center) és a 24 órás Tourinform Telefonos Szolgálat üzemeltetése mellett ellátta az országos hálózat szakmai felügyeletét is ban a hálózat az ország különböző pontjain 18 új Tourinformirodával bővült, így év végére közel 150 iroda várta az érdeklődőket ban a Tourinform-irodákat közel 2 millió látogató kereste fel, a Tourinform Telefonos Szolgálathoz 40 ezer bejövő hívás, a hálózat irodáihoz pedig közel 353 ezer hívás érkezett, miközben az informátorok 255 ezer írásbeli érdeklődésre is válaszoltak. 2 millió látogató, 393 ezer telefonon, 255 ezer írásban érkezett információkérés ban az előző évekhez hasonlóan számos rendezvényen jelent meg Tourinform-pult, például a Múzeumok Majálisán, a Formula 1 Magyar Nagydíjon, az Európa Kulturális Sugárúton, a Sziget Fesztiválon és a Budapest Plázson.

53 A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei Amerikai Egyesült Államok Hungarian National Tourist Office N.Y New York, 150 East 58th Street, 33rd Floor (1 212) , fax: (1 212) honlap: Ausztria Németország régió Direkció D Frankfurt, Lyoner Strasse (49 69) fax: (49 69) Ausztria Ungarisches Tourismusamt A-1010 Wien, Opernring 5/2. Stk. (43 1) , fax: (43 1) honlap: Németország Ungarisches Tourismusamt Regioalbüro Nord/Ost D Berlin, Neue Promenade 5 (49 30) fax: (49 30) [email protected] Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Süd D München, Dom Pedro Str. 17 (49 89) , fax: (49 89) [email protected] Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Mitte/West D Frankfurt, Lyoner Strasse (49 69) fax: (49 69) [email protected] Belgium Office du Tourisme de Hongrie (Hongaars Verkeersbureau) B-1050 Bruxelles, Avenue Louise 365 (B-1050 Brussel, 365 Loizalaan) (32 2) , fax: (32 2) [email protected], [email protected] honlap: Csehország Madarská Turistika Praha 4, 5. kvetna 65 ( ) , fax: ( ) [email protected] Egyesült Királyság Hungarian National Tourist Office SW1X 8 AL London, 46. Eaton Place (44 207) , fax: (44 207) [email protected] Észak-Európa Dánia Ungarns Turistkontor DK 2100 Köbenhavn Ö, Strandvejen 6 (45 39) fax: (45 39) [email protected] Finnország Unkarin Matkailutoimisto, információs iroda Helsinki, Kaisaniemenkatu 10 (358 9) fax: (358 9) [email protected] honlap: Svédország Ungerska Turistbyran I Norden S Stockholm, Birger Jarlsgatan 22. (46 8) fax: (46 8) [email protected] Franciaország Office du Tourisme de Hongrie Paris, 140 avenue Victor Hugo (33 1) , fax: (33 1) [email protected] Hollandia Hongaars Verkeersbureau 2593 BS Den Haag, Laan van Nieuw Oost Indie 271 (31 70) fax: (31 70) [email protected] Írország Hungarian National Tourist Office Dublin 2, Hungarian Embassy, 2 Fitzwilliam Place (353 1) fax: (353 1) [email protected] Japán Hungarian National Tourist Office Tokyo, Minato-ku, Nishiazabu , 28 Mori Building 11F (81 3) fax:(81 3) [email protected] Kína The Commercial Office of the Hungarian Embassy Beijing, TaYuan Diplomatic Compound (86 10) , fax: (86 10) [email protected] Lengyelország Narodowe Przedstawicielstwo Turystyki Wegierskiej w Polsce Warszawa, ul. Szwolezerów 10. (48 22) fax: (48 22) [email protected] Olaszország Ufficio Turistico Ungherese Milano, Via Alberto Da Giussano 1. (39 02) fax: (39 02) [email protected] Információs iroda Roma, Via Sallustiana 23. /fax: (39 06) [email protected] Oroszország Buro Torgovogo sovetnika po turizmu Vengerskoj Respubliki Moszkva, Krasznaja Presznya ul. 1-7 (70 95) /3241 fax: (70 95) [email protected] Románia Consulatul General al Republicii Ungare, Sectia Turism 3400 Cluj-Napoca, C.P. 352 /fax: (40 264) [email protected] Spanyolország Oficina Nacional de Turismo de Hungría Madrid, Avenida de Brasil 17., piso 10, puerta B (34 91) fax: (34 91) [email protected] Svájc Ungarisches Tourismusamt CH-8035 Zürich, Stampfenbach Str. 78 (41 1) fax: (41 1) [email protected]; [email protected] Szlovákia Veľvyslanectvo Maďarskej republiky Obchodná kancelária Bratislava, Palisády 40 (421 2) fax: (421 2) [email protected] Ukrajna Komercijnij Viddil Posolstva Ugorskoji Respubliki Informacijne Bjuro "Ugorshina-Turizm" Kijev, vul. Striletska 16. (380 44) / fax: (380 44) [email protected] Kiadja a Magyar Turizmus Rt. Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Layout: ViVA Média Holding 51

54 BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE RÉGIÓ Budapest 1052 Sütő utca 2. (Deák tér) Budapest 1185 Ferihegyi repülőtér 2A és 2B terminál Budapest 1014 Szentháromság tér (budai vár) Tel.: (1) Fax: (1) Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 11. Tel.: (1) Fax: (1) Budapest 1062 Nyugati pályaudvar Tel./fax: (1) Budapest* 1052 Városház u. 7. (Pest m.-i iroda) Tel.: (1) Fax: (1) Budaörs 2040 M1-M7 AGIP Komplexum Tel./fax: (23) Cegléd 2700 Kossuth tér 1. Tel.: (53) Fax: (53) Gödöllő 2100 Gödöllői Királyi Kastély Tel./fax: (28) Ócsa 2364 Bajcsy-Zsilinszky utca 2. Tel.: (29) Tel./fax: (29) Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. Tel./fax: (24) Rétság 2651 Rákóczi út 26. Tel.: (35)/ Fax: (35) Szentendre 2000 Dumtsa Jenő u. 22. Tel./fax: (26) , (26) Vác 2600 Március 15. tér Tel.: (27) Fax: (27) Veresegyház 2112 Fő út 9. Tel.: (28) Tel./fax: (28) Zsámbék 2072 Etyeki út 2. Tel./fax: (23) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ Abaújszántó 3881 Szent István tér 1. Tel./fax: (47) Aggtelek 3759 Baradla oldal 3. Tel.: (48) , (48) Fax: (48) Balassagyarmat 2660 Köztársaság tér 6. Tel.: (35) Fax: (35) Bátonyterenye 3070 Ózdi út 9. Tel.: (32) Dédestapolcsány 3643 Petőfi u. 21. Tel./fax: (48) , (48) Edelény 3780 István király út 63. Tel./fax: (48) Eger 3300 Bajcsy Zsilinszky utca 9. Pf: 263. Tel.: (36) Fax: (36) Encs 3860 Petőfi utca Tel.: (46) Tel./fax: (46) Gyöngyös 3200 Fő tér 10. Tel./fax: (37) Hollókő 3176 Kossuth utca 68. Tel.: (32) Tel./fax: (32) Kazár 3127 Kossuth út 17. Tel./fax: (32) Mezőkövesd 3400 Szent László tér 23. Tel.: (49) Fax: (49) Miskolc 3525 Széchenyi u. 35. (megyei) Tel./fax: (46) Miskolc 3525 Városház tér 13. (városi) Tel.: (46) , Tel./fax: (46) Pásztó 3060 Nagymező út 3. Tel./fax: (32) Salgótarján 3100 Fő tér 5. Tel.: (32) Tel./Fax: (32) Sárospatak 3950 Eötvös u. 6. Tel.: (47) Tel./fax: (47) Sátoraljaújhely 3980 Kossuth tér 5. Tel./fax: (47) , (47) Szécsény 3170 Ady E. út 12. Tel./Fax: (32) Tokaj 3910 Serház út 1. Tel.: (47) Tel./fax: (47) ALFÖLD ÉS TISZA-TÓ RÉGIÓ Abádszalók 5241 Füzes Kemping, Strand út 2. Tel.: (59) Fax: (59) ( ) 5241 Deák Ferenc u. 1/17. Tel./fax: (59) Baja 6500 Szentháromság tér 5. Tel.: (79) Tel./fax: (79) Berekfürdő 5309 Berek tér 11. Tel.: (59) Fax: (59) Berettyóújfalu 4100 József Attila u. 35. Tel./fax:(54) Tel.: (54) Békéscsaba 5600 Szent István tér 9. Tel./fax: (66) Cserkeszőlő 5465 Fürdő u. 1/a Tel.: (56) Fax: (56) Csongrád 6640 Szentháromság tér 8. Tel./fax: (63) Debrecen 4026 Kálvin tér 2/A. (megyei) Tel.: (52) , (52) Debrecen 4024 Piac u. 20. (városi) Tel.: (52) , (52) Fax: (52) Gyomaendrőd 5500 Erzsébet liget 2. Tel.: (66) Fax: (66)/ Gyula 5700 Kossuth L. u. 7. Tel.: (66) Tel./fax: (66) Hajdúböszörmény 4220 Kálvin tér 6. Tel./fax: (52) , (52) Hajdúnánás 4080 Fürdő u. 7. Tel./fax: (52) ( ) 4080 Köztársaság tér 6. Tel./fax: (52) Hajdúszoboszló 4200 Szilfákalja u. 2. Tel./fax: (52) , (52) Hortobágy 4071 Pásztormúzeum, Petőfi tér 1. Tel./fax: (52) ( ) 4071 Czinege János u. 1. Tel.: (52) Fax: (52) Hódmezővásárhely 6800 Szegfű u. 3. Tel./fax: (62) Jászapáti 5130 Tompa M. u. 2. Tel./fax: (57) Fax: (57) Jászberény 5100 Lehel vezér tér 33. Tel./fax: (57) Karcag 5300 Dózsa György u Tel./fax: (59) [email protected] Kecskemét 6000 Kossuth tér 1. Tel./fax: (76) [email protected] Kisköre 3384 Kossuth L. utca 8. Tel./fax: (36) [email protected] Kiskőrös 6200 Petőfi tér 4/a. Tel.: (78) , (78) Fax: (78) [email protected] Kiskunmajsa 6120 Zárda u. 2. Tel./fax: (77) [email protected] Kistelek 6760 Kossuth u Tel.: (62) , Fax: (62) [email protected] Kisújszállás 5310 Rákóczi u. 3/a Tel./fax: (59) kisujszallas@tourinform Makó 6900 Széchenyi tér 22. Tel./fax: (62) [email protected] Mezőtúr 5400 Szabadság tér 17. Tel.: (56) Tel./fax: (56) [email protected] Mórahalom 6782 Röszkei u. 2. Tel./fax: (62) [email protected] Nagykörű 5065 Május 1 út 1. Tel./fax: (56) , (56) [email protected] Nyíracsád 4262 Petőfi tér 3. Tel./fax: (52) [email protected] Nyíregyháza 4400 Országzászló tér 6. Tel./fax: (42) , (42) [email protected] Ópusztaszer 6767 Szoborkert 68. Tel.: (62) /121m Fax: (62) [email protected] Orosháza 5904 Fasor u. 2/a. Tel./fax: (68) [email protected] Pusztamérges 6785 Móra tér 4. Tel./fax: (62) [email protected] Ruzsa 6786 Alkotmány tér 2. Tel./fax: 62/ [email protected] Sóstógyógyfürdő 4431 Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő, Víztorony, Tel./fax: (42) ( ) 4400 Nyíregyháza, Damjanich u (szezonon kívül) Tel./fax: (42) [email protected] Szarvas 5540 Kossuth tér 3. Tel./fax: (66) Tel.: (66) [email protected] Szeged* 6722 Tábor u. 7/b. (megyei) Tel.: (62) , Fax: (62) [email protected] Szeged 6720 Dugonics tér 2. (városi) Tel./fax: (62) Tel.: (62) [email protected] Elérhetőségeink: 1052 Budapest V., Sütő u. 2. ( ) Budapest H-1548 Telefon: (1) (0-24) Fax: (1) Hot-line: (0680) , (0630) Internet: [email protected] Szeghalom 5520 Szabadság tér Tel./fax: (66) [email protected] Szolnok 5000 Ságvári krt. 4. Tel.: (56) Fax: (56) [email protected] Tiszacsege 4066 Fő u. 38. Tel./fax: (52) , (52) [email protected] Tiszafüred 5350 Fürdő út 21. Tel./fax: (59) , (59) [email protected] Tiszaújváros 3580 Széchenyi út 27. Tel.: (49) , (49) Fax: (49) [email protected] Tótkomlós 5940 Marx u. 15. Tel./fax: (68) [email protected] Vásárosnamény 4800 Szabadság tér 33. Tel.: (45) Tel./fax: (45) [email protected] DUNÁNTÚL RÉGIÓ Bakonyszombathely 2884 Kossuth u. 50. Tel.: (34) Fax: (34) [email protected] Bóly 7754 Erzsébet tér 1. Tel./fax: (69) [email protected] Bük 9737 Eötvös u. 11. Tel.: (94) , (94) Fax: (94) [email protected] Celldömölk 9500 dr. Géfin L. tér 1. Tel./fax: (95) [email protected] Csurgó 8840 Csokonai u. 24. Tel./fax: (82) [email protected] Dombóvár 7200 Hunyadi tér 27. Tel./fax: (74) [email protected] Dunaföldvár 7020 Rákóczi u. 2. Tel./fax: (75) [email protected] Dunaújváros 2400 Vasmű út 10/a Tel./fax: (25) , (25) [email protected] Enying 8130 Kossuth u. 29. Tel./fax: (22) , (22) [email protected] Fertőd 9431 J. Haydn u. 3. Tel.: (99) Tel./fax: (99) [email protected] Gárdony 2484 Szabadság út 16. Tel.: (22) Tel./fax: (22) [email protected] Győr* 9021 Árpád u. 32. (megyei) Tel.: (96) Fax: (96) [email protected] Győr 9021 Árpád u. 32. Tel.: (96) (városi) Tel./fax: (96) [email protected] Harkány 7815 Kossuth u. 2/a. Tel.: (72) Fax: (72) [email protected] Kaposvár* 7400 Csokonai u. 3. (megyei) Tel.: (82) , (82) Tel./fax: (82) [email protected] Kaposvár 7400 Fő u. 8. (városi) Tel.: (82) , (82) Fax: (82) [email protected] Kárász 7333 Petőfi u. 36. Tel./fax: (72) [email protected] Komárom 2900 Igmándi út 2. Tel.: (34) Tel./fax: (34) [email protected] Kőszeg 9730 Jurisics tér 7. Tel.: (94) Tel./fax: (94) [email protected] Lenti 8960 Táncsics M. u. 2/a. Tel.: (92) , (92) Fax: (92) [email protected] Magyarhertelend 7394 Kossuth L. u. 46. Tel.: (72) Tel./fax: (72) [email protected] Mesztegnyő 8716 Szabadság tér 6. Tel./fax: (85) [email protected] Mohács 7700 Széchenyi tér 1. Tel.: (69) Tel./fax: (69) [email protected] Mosonmagyaróvár 9200 Kápolna tér 16. Tel./fax: (96) [email protected] Nagyatád 7500 Baross G. u. 2. Tel.: (82) Fax: (82) [email protected] Nagykanizsa 8800 Csengery u Tel.: (93)/ Fax: (93) [email protected] Orfű 7677 Széchenyi tér 1. Tel.: (72) Fax: (72) [email protected] Paks 7030 Szent István tér 2. Tel.: (75) Fax: (75) [email protected] Pannonhalma 9090 Petőfi u. 25. Tel./fax: (96) [email protected] Pápa 8500 Fo u. 5. Tel./fax: (89) [email protected] Pécs 7621 Széchenyi tér 9. Tel.: (72) , (72) Fax: (72) [email protected] Pécsvárad 7720 Kossuth L. u. 31. Tel./fax: (72) [email protected] Sárvár 9600 Várkerület 33. Tel.: (95) , (95) Fax: (95) [email protected] Siklós 7800 Felszabadulás u. 3. Tel.: (72) Fax:(72) [email protected] Sopron 9400 Liszt F. u. 1. Tel.: (99) Tel./fax: (99) [email protected] Sümeg 8330 Kossuth L. utca 15. Tel.: (87) Tel./fax: (87) [email protected] Szekszárd 7100 Garay tér 18. (városi) Tel.: (74) Tel./fax: (74) [email protected] Szekszárd 7100 Bajcsy - Zs. u. 7. (megyei) Tel.: (74) Fax: (74) [email protected] Székesfehérvár 8000 Városház tér 1. Tel.: (22) Fax: (22) [email protected] Szombathely 9700 Kossuth Lajos u Tel.: (94) Fax: (94) [email protected] Tamási 7090 Garay u Tel./fax: (74) [email protected] Tata 2890 Ady Endre u. 9. Pf.: 218 Tel./fax: (34) , (34) [email protected] Veszprém* 8200 Megyeház tér 1. (megyei) Tel.: (88) , (88) , (88) , (88) Fax: (88) [email protected] Veszprém 8200 Vár u. 4. (városi) Tel./fax: (88) [email protected] Zalaegerszeg* 8900 Kosztolányi u. 10. (megyei) Tel./fax: (92) [email protected] Zalaegerszeg 8900 Széchenyi tér 4 6. (városi) Pf: 506 Tel.: (92) , (92) Fax: (92) [email protected] Zirc 8420 Rákóczi tér 1. Tel.: (88) Fax: (88) [email protected] BALATON RÉGIÓ Alsóörs 8226 Strand sétány 1. Tel./fax: (87) (szezonális iroda: ) [email protected] Badacsonytomaj 8261 Park utca 6. Tel.: (87) Tel./fax: (87) [email protected] Balatonalmádi 8220 Városház tér 4. Tel.: (88) Tel./fax: (88) [email protected] Balatonboglár 8630 Erzsébet u Tel./fax: (85) [email protected] Balatonföldvár 8623 Széchenyi Imre utca 2. Tel.: (84) Tel./fax: (84) ( ) 8623 Kőröshegyi út 1. Tel.: (84) Tel./fax: (84) [email protected] Balatonfüred 8230 Petőfi u. 68. Tel.: (87) Fax: (87) [email protected] Balatonkenese 8174 Táncsics Mihály u. 24. Tel./fax: (88) [email protected] Balatonvilágos 8171 Aligai út. 1. Tel./fax: (88) [email protected] Buzsák 8695 Fő tér 1/a. Tel./fax: (85) [email protected] Fonyód 8640 Ady Endre u. 1. Tel./fax: (85) [email protected] Gyenesdiás 8315 Kossuth Lajos u. 97. Tel./fax: (83) [email protected] Keszthely 8360 Kossuth L. u. 28. Tel./fax: (83) Tel.: (83) , (83) [email protected] Révfülöp 8253 Villa Filip tér 8/b. Tel.: (87) Tel./fax: (87) [email protected] Siófok 8600 Víztorony, Pf. 75. Tel./fax: (84) , (84) [email protected] Tapolca 8300 Fő tér 17. Tel.: (87) Fax: (87) [email protected] Tihany 8237 Kossuth u. 20. Tel.: (87) Tel./fax: (87) [email protected] Zalakaros 8749 Gyógyfürdő tér 10. Tel./fax: (93) [email protected] Zamárdi 8621 Kossuth utca 16. Tel.: (84) , (84) , (84) Fax: (84) [email protected] *Az iroda ügyfélszolgálatot nem lát el, információadás írásban vagy telefonon.

55 Régiók Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Tourinform-iroda Turisztikai régiók és Tourinform-irodák

56 H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: , fax: [email protected]