PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2003 októberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fô s, a 18 év feletti lakosságra, megyére, településméretre, nemre és korra országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelô zô 12 hónap kirándulásait, éjszakázással együtt járó utazásait és a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett fô utazást vizsgálta részletesen. A felmérés azért tekintette a háztartást vizsgálati egységnek, mivel az utazások, kirándulások jellemzô en több családtagot is érintenek, így pontosabb képet kaphatunk az együtt élô személyek utazási szokásairól. A kutatás a következô kérdéskörökre terjedt ki: jellemzô kirándulási szokások (desztináció, idô pont, motiváció) olyan útra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációjául nem a munkavégzés vagy a tanulás szolgált, jellemzô utazási szokások (desztináció, idô pont/idôtartam, motiváció, költségek) olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétô l és az utazás célja nem a munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább, az utazási költségek változása az elô zô 12 hónaphoz képest, a vizsgált 12 hónap fô utazása (az elô bbi utak között a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében: a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a fôutazás során végzett tevékenységek, az út idô pontja, idô tartama, az együtt utazók száma, a fô utazás jellege, az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyûjtése, információforrások, a fô utazás költségeinek változása az elô zô 12 hónaphoz képest, a következô 12 hónapra tervezett utazások. A kutatás a belföldi és a külföldi utakra egyaránt kiterjedt. A Turizmus Bulletin 2004/1. számában a belföldi, jelen cikkünkben a külföldi utazások tapasztalatait ismertetjük. 1. A külföldi kirándulások jellemzô i A vizsgált idô szakban, október eleje és szeptember vége között a megkérdezett háztartások 66%- ában fordult elô kirándulás, vagyis olyan út, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációjául nem a munkavégzés vagy a tanulás szolgált. A kirándulások döntô többsége belföldi volt, a megkérdezett háztartásoknak mindössze 6,8%-a tett külföldi kirándulást. Az átlagosnál magasabb arányban kirándultak külföldön az egyfô s háztartásokban (9%), az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô háztartásokban (11%), a 30 év alatti válaszadók háztartásaiban (9%), a felsô fokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (17%), a nagyvárosokban élôk háztartásaiban (10%), a Közép-Magyarország (11%) és a Nyugat-Dunántúl (11%) tervezési-statisztikai régiókban található háztartásokban. Azokban a háztartásokban, ahol elô fordult külföldi kirándulás, a vizsgált 12 hónapban átlagosan 2,7 alkalommal kirándultak. Az 1000 fô s mintában összesen 181 külföldi kirándulást regisztráltunk, tehát egy megkérdezett háztartásban átlagosan 0,2 külföldi kirándulás fordult elô. A kirándulás évszaka szerint vizsgálva a kérdést, azt állapíthatjuk meg, hogy a külföldi kirándulásoknak 37%-át tették a nyári idô szakban, télre a külföldi kirándulások 14%-a esett. A külföldre irányuló kirándulások jellemzô idô szaka a nyári hónapok mellett a tavasz és az ô sz is (1. ábra). A külföldi kirándulások fô motivációit tekintve elsôdleges cél a vásárlás volt, a megkérdezettek 29%-a adta ezt a választ. A vásárlást az egyéb üzleti utak (például incentive út) és a rokonok, barátok meglátogatása követte, 12-12%-kal. A pihenés a külföldi kirándulások 11%- ának volt motivációja. 2. A külföldi utazások jellemzô i A vizsgált idô szakban a megkérdezett háztartások 62%- ában fordult elô utazás, azaz olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább TURIZMUS BULLETIN 3

2 N=181 A külföldi kirándulások idô szaka 1. ábra egy éjszakát távol töltött lakóhelyétô l és az utazás célja nem a munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. A megkérdezett háztartások 20%-a tett külföldi utazást. Az átlagosnál magasabb arányban fordult elô külföldi utazás azokban a háztartásokban, ahol 3-4 fô él együtt (24%), a 30 év alatti válaszadók háztartásaiban (27%), az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô háztartásokban (34%), az érettségizett (27%) és felsô fokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (44%), a nagyvárosokban élô knél (31%), a Közép-Magyarország (29%) tervezési-statisztikai régiókban élô knél. Minél fiatalabb volt a válaszadó, annál valószínûbb, hogy a háztartásban az elmúlt 12 hónapban elô fordult külföldi utazás. Az utazás valószínûsége a településmérettel arányosan nô. Minél jobb anyagi körülmények között él egy háztartás, annál valószínûbb, hogy részt vett utazáson. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a megkérdezett, annál valószínûbb, hogy utaztak külföldre a háztartásban. Azokban a háztartásokban, ahol a vizsgált idôszakban részt vettek külföldi utazáson átlagosan 1,8 alkalommal utaztak. Az 1000 fô s mintában összesen 363 külföldi utazást regisztráltunk, egy megkérdezett háztartásban átlagosan 0,36 utazás fordult elô. Az utazás évszaka szerint vizsgálva a kérdést, azt állapíthatjuk meg, hogy a külföldi utazások esetén a nyár szerepe döntô, a megkérdezettek 61%-a ebben az évszakban idô zik legszívesebben az otthonától távol. A téli évszakra a külföldi utazásoknak mindössze 11%-a esik (2. ábra). Az utazások fô motivációja tekintetében a válaszok legalább 10%-ánál három cél szerepelt, a többi jelentôsége ennél jóval kisebb volt: pihenés (28%), vízparti üdülés (14%), rokonok, barátok meglátogatása (10%). Az utazások hosszára vonatkozó információkat az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat A külföldi utazások száma és hossza Külföldi utazások száma a mintában Külföldi utazások együttes hossza a mintában 363 db 2388 éjszaka 1 külföldi utazás átlagos hossza 6,6 éjszaka 1 háztartásban a külföldi utazással töltött éjszakák száma N=202 és 363 0,24 éjszaka Azokban a háztartásokban, ahol a vizsgált 12 hónapban részt vettek külföldi utazáson, átlagosan forintot költöttek (2. táblázat). Egy külföldön utazással töltött éjszaka átlagos költsége Ft volt az összes résztvevô re számítva. Az adatfelvétel tanúsága szerint egy magyar háztartás az utazókat és nem utazókat is A külföldi utazások idô szaka 2. ábra 2. táblázat A külföldi utazások költsége a vizsgált 12 hónapban Külföldi utazások összes költsége a mintában 1 külföldi utazás átlagos költsége az összes résztvevô re 1 külföldön utazó háztartás 12 hónapra esô utazási költsége Ft Ft Ft 1 háztartásra jutó külföldi utazási költség Ft N=363 4 TURIZMUS BULLETIN 1 külföldön utazással töltött éjszaka költsége az összes résztvevô re N=202 és Ft

3 beleszámolva átlagosan forintot költött külföldi utazásra. A 202 háztartás 363 külföldi útja során összesen 30 országban fordult meg. A legnépszerûbbnek Horvátország bizonyult, a háztartások 25%-a szervezett ide utat, az összes utazásnak pedig a 18%-a irányult az Adriaitenger mentén fekvô országba (3. táblázat). Jelentô sebb arányban utaztak még Romániába, Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Görögországba. Összességében a külföldi utak 47%-a irányult a tengerparti fürdô zés lehetô ségét kínáló országokba. Az Európán kívüli utak aránya 11% volt. 3. táblázat A külföldi utak legfontosabb célországai Ország Háztartások aránya (%) Utak aránya (%) Horvátország Románia Ausztria Németország Olaszország Görögország 10 7 Szlovákia 8 6 Spanyolország 5 4 Franciaország 5 3 Tunézia 4 3 USA 3 2 Csehország 2 1 Egyiptom 2 1 Svájc 2 1 Törökország 2 1 Nagy-Britannia 2 1 N=202 és A külföldi fô utazások jellemzô i A vizsgált idô szakban a megkérdezettek 50,7%-a állította, hogy elô fordult a háztartásban fô utazás, vagyis az utazások közül ki tudott választani egy különlegesen fontosat. A fô utazások 31%-a (157 utazás) külföldi volt. Külföldi fôutazáson az átlagnál magasabb arányban vettek részt a Dél-Dunántúl (39%) és a Dél-Alföld (37%) tervezésistatisztikai régiók lakói, a felsô fokú végzettségû válaszadók háztartásaiban (45%), a éves válaszadók háztartásaiban (36%), a kétfô s (37%) háztartások tagjai, az átlag feletti jövedelemmel rendelkezô válaszadók háztartásaiban (44%), a nagyvárosokban élô knél (38%). A fenti társadalmi szegmensekbô l kerülnek tehát ki azok jellemzô en, akik külföldi útjukat tekintettek fô utazásnak. A 157 külföldön fô utazását töltô utazó által leggyakrabban említett úti cél Horvátország volt (4. táblázat), amit 21%-uk keresett fel. Olaszországot a második (14% utazott oda), Romániát a harmadik helyen említették (12% utazott oda). Görögország 11%-kal a negyedik helyen áll. A külföldre utazók összesen 23 országot neveztek meg a fô utazás célországaként. Az Európán kívüli fô utazások aránya 10% volt. 4. táblázat A külföldi fô utazások célországai Ország % Horvátország 21 Olaszország 14 Románia 12 Görögország 11 Németország 7 Ausztria 6 Spanyolország 5 Tunézia 4 Franciaország 3 USA 3 Törökország 2 Egyiptom 2 Nagy-Britannia 2 Csehország 2 Svájc 2 Szlovákia 1 Lengyelország 1 Jugoszlávia 1 Afrika 1 Jordánia 1 Málta 1 Szlovénia 0,5 Az utak többsége (62%) tengerparti üdülést is kínáló országokba irányult. Ezt a szomszédos országok követték 21%-kal. A fô utazás úti céljáról a megkérdezettek 38%-a egy-két hónappal az utazás elô tt döntött (3. ábra). Ennél hamarabb hozott döntést 32%, míg 29% maximum egy hónappal az utazás elô tt határozta el, hogy útra kel. Tehát az utazók 70%-a legalább egy hónappal az út elô tt eldöntötte, hogy hová és mikor utazik. A külföldi fô utazások 67%-a esett a nyári szezonra. Kiemelkedô a szeptember szerepe, a fô utazások 12%-a valósult meg ekkor, vagyis ugyanolyan arányban vettek részt szeptemberi fô utazáson, mint júniusin (4. ábra). A külföldi fô utazások átlagos hossza 9,5 nap volt (5. ábra). Az utazások többsége (67%) legfeljebb egy hétig tartott, jellemzô nek tekinthetô k még a 10 napos és a kéthetes utak is. Egy külföldi fô utazáson átlagosan 2,3 fô vett részt, azaz megállapítható, hogy a fô utazáson általában egy- TURIZMUS BULLETIN 5

4 A külföldi fô utazás úti céljáról szóló döntés idô szaka 3. ábra egy család csaknem minden tagja részt vett. A kétfô s háztartásokból átlagosan 1,95, a három-négyfô sökbô l 2,6, az ennél nagyobb háztartásokból 3,6 fô vett részt az utazáson. Az utak 38%-a esetében további személyek is részt vettek a fô utazáson. Jellemzô en 1-3 további emberrel utaztak együtt. Az együtt utazó nem háztartástagokat is figyelembe véve, egy fô utazáson átlagosan 6,9 személy vett részt. A külföldi fô utazások idô pontja 4. ábra 6 TURIZMUS BULLETIN

5 A külföldi fô utazások idô beli hossza 5. ábra A fô utazások 65%-ában az egész utazást egy helyen töltötték a résztvevô k (6. ábra). A második legnépszerûbb formának a csillagtúra bizonyult (16%), vagyis a szállás egy helyen volt, és innen tettek egynapos kirándulásokat. Az úti cél eléréséhez a leggyakrabban (52%) személygépkocsit vettek igénybe (5. táblázat). Bérelt buszszal a külföldi fô utazások 32%-ában, repülô vel 20%-ában utaztak a válaszadók. 5. táblázat Az úti cél eléréséhez használt közlekedési eszközök A külföldi fô utazások jellege 6. ábra Közlekedési eszköz % Személygépkocsi 52,0 Bérelt busz 31,9 Repülô gép 20,1 Vonat 7,2 Menetrendszerû busz 3,3 Hajó 3,3 Bérelt személygépkocsi 2,6 Motorkerékpár 0,9 A fô utazások 23%-ában nem vettek igénybe kereskedelmi szálláshelyet, 20,5%-ban ingyenes rokoni, baráti szálláson éjszakáztak, 1,2% vállalati üdülô be, 0,8% saját nyaralójába ment, 0,6% pedig a vadkempingezést választotta. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szálloda volt a legnépszerûbb, a válaszadók 30%-a vett ilyen szállást igénybe, ezt az apartman (24,7%) követte (7. ábra). A megkérdezettek 44%-a saját maga gondoskodott ellátásáról, 12%-ról pedig vendéglátóik (barátok, rokonok) gondoskodtak (8. ábra). Jelentô snek mondható a félpanziós ellátás szerepe, 29% vette ezt a szolgáltatást igénybe. All-inclusive ellátásban a külföldi fô utazáson résztvevô háztartások 3%-ának volt része. Az utak 50%-a a család, barátok, ismerô sök szervezésében valósult meg. 8% esetében a munkahely, az iskola vagy valamely egyesület szervezte az utat. Teljes egészében utazási iroda szervezésében valósult meg a TURIZMUS BULLETIN 7

6 A külföldi fô utazáson igénybe vett szálláshely típusa 7. ábra külföldi fô utazások 16%-a, míg további 24% esetében az utazási iroda részfeladatokat vállalt magára. Az utazási irodát igénybe vevô k a leggyakrabban szállást és utaztatást vásároltak (9. ábra). Érdemes kiemelni, hogy itt a harmadik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a biztosítás volt. A külföldi utazások során leggyakrabban végzett tevékenység a pihenés volt, 80% adta ezt a választ (6. táblázat). A megkérdezettek jellemzô en ötféle tevékenységet végeztek. 8. ábra A külföldi fô utazáson igénybe vett ellátás típusa A külföldi fô utazás során végzett tevékenységek rangsora 6. táblázat Végzett tevékenység % Pihenés 80 Természeti látnivalók megtekintése 62 Strandolás, fürdô zés 58 Mûemlékek meglátogatása 54 Vásárlás 42 Múzeumlátogatás 39 Helyi ételek megkóstolása, borkóstolás 36 Emberek életének megismerése 30 Világörökség megtekintése 20 Népi kulturális örökség megtekintése 20 Rokonok, ismerô sök felkeresése 19 Vízi sport 16 Szórakozás, diszkó, tánc 15 Kulturális rendezvények meglátogatása 12 Egyéb sport 5 Nyelvtanulás, nyelvgyakorlás 5 Hobbi tevékenység 4 Színház, opera, hangverseny látogatás 4 Wellness szolgáltatás igénybe vétele 3 Gyógyfürdô, kezelés igénybe vétele 3 Kerékpározás 1 Üzleti tevékenység 1 Tanulás, szakmai tábor, tanfolyamon 1 8 TURIZMUS BULLETIN

7 9. ábra Az utazási irodától igénybe vett szolgáltatások aránya az utazási irodát a szervezésbe bevonó utazók között N=62 A megkérdezettek az utazásokkal jellemzô en nagyon elégedettek voltak, a válaszadók az ötös elégedettségi skálán a vizsgált 15 tényezô re négy feletti átlagosztályzatot adtak (10. ábra). Kiemelendô, hogy az utazási irodákkal szinte teljesen elégedettek voltak a válaszadók. A fô utazás úti céljáról elô zetesen a résztvevô háztartások 60, az utazás közben pedig 62%-a gyûjtött turisztikai információt. Azok, akik nem gyûjtöttek információt, arra hivatkoztak, hogy ô k, vagy az együttutazó társaság más tagjai korábban jártak ott, és ezért a szükséges informá- A külföldi fô utazás egyes tényezô ivel kapcsolatos elégedettség 10. ábra TURIZMUS BULLETIN 9

8 ció a rendelkezésükre állt. Az utazás során tájékozódók legfontosabb információforrását a prospektusok és a helyi lakosok jelentették (7. táblázat). Egy külföldi fô utazás költsége egy fô re átlagosan Ft volt. Egy utazási napra átlagosan Ft/fô 7. táblázat A külföldi fô utazás során igénybevett információforrások megoszlása Információforrás % Prospektusok 52 Ott lakók 42 Útikönyvek 39 Térképek 38 Korábban ott járt személyek 33 Helyi turista információt nyújtó iroda 18 Utazási iroda 17 Külföldi turisztikai hivatal magyarországi képviselete 8 Internet 8 Televízió mûsor 4 Az ország magyar nagykövetsége 1 Határon kapott információs anyagok 1 N=97 költség adódott. Egy fô utazáson a résztvevô k a közlekedésre költöttek a legtöbbet, Ft-ot, amely a külföldi fô utazás összes útiköltségének a 23%-át jelentette (8. táblázat). 8. táblázat A fô utazáson belüli költségek arányának átlagos alakulása a mintában Költségnem % Közlekedés 23 Szállás 18 Utazási iroda csomagja 17 Étkezés 15 Szórakozás 13 Vásárlás 12 Egyéb célok 1 N=152 Összefoglalva 2002 októbere és 2003 októbere között a magyar háztartások 66%-a kirándult, 62%-a utazott és 51%-a vett részt fô utazáson. A kirándulások 4%-a, az utazások 11%-a volt külföldi. A fô utazások esetében a külföldi utak aránya 31% volt. 10 TURIZMUS BULLETIN