itthon A német lakosság utazási szokásai; otthon van Németországban Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei

Átírás

1 itthon otthon van A német lakosság utazási szokásai; Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban Kvantitatív kutatás 2005 M A G Y A R T U R I Z M U S R T 1012 Budapest, Vérmezõ út 4. * Tel.:(06-1) * Fax:(06-1) * htbudapest@itthon.hu *

2 Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Rt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá tartozik, ennek értelmében a mű egészében nem használható fel. Az egyes részletek, kutatási eredmények indokolt terjedelemben és az eredetihez híven, a Magyar Turizmus Rt. mint forrás megjelölésével használhatók fel vagy idézhetők. A felhasználó nem jogosult a műről másolatot készíteni, illetve azt felhasználni, ha az jövedelemszerzést szolgál vagy jövedelemfokozás célját közvetve szolgálja. 1

3 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A NÉMET LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI ATTITŰDÖK, VÉLEMÉNYEK MAGYARORSZÁGGAL KAPCSOLATBAN, UTAZÁS MAGYARORSZÁGRA AZ UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS AZ UTAZÁSI SZOKÁSOK KÜLFÖLDI UTAZÁSOK AZ UTAZÁSOK IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA A LEGNÉPSZERŰBB DESZTINÁCIÓK AZ UTAZÓK MOTIVÁCIÓI AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ AZ UTAZÁS SORÁN IGÉNYBEVETT SZÁLLÁSHELYEK AZ UTAZÁS ALATT VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK INFORMÁCIÓFORRÁSOK MAGYARORSZÁG ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA NÉMETORSZÁGBAN A MAGYARORSZÁGI UTAZÁSOK JELLEMZŐI AZ UTAZÁS IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA AZ UTAZÁS MEGSZERVEZÉSE AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ AZ UTAZÁS SORÁN IGÉNYBEVETT SZÁLLÁSHELY AZ UTAZÁS ALATT VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK INFORMÁCIÓFORRÁSOK A KIEMELT TURISZTIKAI RÉGIÓK KERESLETÉNEK JELLEMZŐI AZ UTAZÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG JÖVŐBENI UTAZÁSI TERVEK A KUTATÁS HÁTTERE MÓDSZERTAN A MINTA ÖSSZETÉTELE

4 A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetőségei Németországban 1. Vezetői összefoglaló 1.1. A NÉMET LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A németek gyakran utaznak: 1999 és 2004 között öt felnőtt német közül négy részt vett legalább egy egynapos külföldi utazáson, s minden harmadik felnőtt német állampolgár járt már Magyarországon is. Az utóbbi öt évben külföldön járt németek több mint fele 2004-ben (is) átlépte az országhatárt. Az utazásban részt vevő németek csupán hatoda utazott utoljára 2001 előtt külföldre. A németek körében a leggyakrabban felkeresett desztináció a szomszédos Ausztria. Olaszország és Spanyolország közel azonos aránnyal szintén nagy népszerűségnek örvend, őket Franciaország követi a rangsorban. A németek Hollandiát, Görögországot, Törökországot, Svájcot az elmúlt öt évben közel azonos számban választották. Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt a helyet foglalja el 12%-os említéssel. A németek külföld utazásaik során leginkább a vízparti üdülés iránt érdeklődnek. Jelentős arányban vesznek részt továbbá a kulturális turizmusban, tesznek rokon-, illetve barátlátogatást, hegyvidéki üdülést és városlátogatást. A szabadidős célú utazások esetében a hosszabb időtartamú, 4 vagy több napos utazások dominálnak, az üzleti célú utazások esetében a hosszabb és rövidebb utazások nagyságrendileg egyenlő számban fordulnak elő. A német turisták érdeklődési köre igen változatos és sokszínű. Minden második német turista kedveli a kastélylátogatást és az egyéni városnézést. A nemzeti parkok megtekintése, a szervezett városnézés, a természetjárás és a desztináción belüli körutazás ugyancsak sokaknak vonzó elfoglaltság. A németek utazási döntéseiben az árak kiemelten fontos szerepet játszanak. Emellett leginkább a vendégszeretet, a közbiztonság és a tisztaság számít. A további, az utazási döntést jelentősen befolyásoló tényezők a desztináció attrakcióira vonatkoznak: a wellness 3

5 lehetőségeket, a meleg, fürdőzésre alkalmas tengerpartot, a gyógykezelési lehetőségek és a helyi ételspecialitások meglétét sokan tekintik fontosnak. Az utazási gyakoriság alapján a német utazók három homogén csoportja különíthető el: a németek kevesebb, mint ötöde tanúsít alacsony érdeklődést az utazások iránt. Több mint kétötödük csak szervezetten, hosszabb időre utazik szívesen, míg több mint harmaduk a rövid utazásokat is kedveli. A német turisták több mint harmada maga szervezi az útját, a többség azonban valamilyen mértékben igénybe veszi az utazási irodák segítségét is. A németek kétharmada külföldre személyautóval indul útnak. A charter repülőjárat, a busz és a menetrendszerinti repülőjárat kisebb szerephez jut. A német utazók legszívesebben szállodában szállnak meg, de a panzió, illetve a bérelt apartman is nagy népszerűségnek örvend. A német turisták ötöde rokonoknál, ismerősöknél száll meg. A falusi magánszállást valamivel több mint tizedük említette. A német utazók, ha külföldre utaznak, leggyakrabban házas-, vagy élettársukkal indulnak útnak. A válaszadók közel harmada említette, hogy kisebb-nagyobb baráti társasággal, több mint negyedük pedig gyermekével utazik külföldre. A német turistáknak az utazást megelőzően általános információkra, a szálláshelyekkel kapcsolatos információkra, a látnivalókkal, a kikapcsolódási lehetőségekkel, az étkezési és a pénzváltási lehetőségekkel kapcsolatos információkra van szükségük. A külföldi tartózkodás alatt elsősorban a kulturális programokról igénylik a tájékoztatást ATTITŰDÖK, VÉLEMÉNYEK MAGYARORSZÁGGAL KAPCSOLATBAN, UTAZÁS MAGYARORSZÁGRA A Németországban végzett kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a németek Magyarország képe más nyugat-európai küldő országokhoz képest jóval részletesebb és pozitívabb. Magyarországról a válaszadóknak elsősorban a Balaton jut eszébe, amit Budapest és a puszta követ. Magyarországot leginkább a zöld és a piros színnel társítják, vagyis a Magyarország képben a nemzeti színeknek jut nagy szerep. 4

6 A németek harmada helyezte el Magyarországot Európa középső vagy közép-keleti területére; országunkat a leggyakrabb Kelet-Európához sorolják. A főváros nevét tíz németből kilenc helyesen tudja. A német lakosok számára az egyes országokkal kapcsolatos attitűdök alapján a legvonzóbb úti cél Olaszország. Hasonlóan kedvező a megítélése Ausztriának, Spanyolországnak, Görögországnak, Franciaországnak és Svájcnak. Magyarország a középmezőnyt vezeti, Csehországot és Lengyelországot jelentősen megelőzve. A németek leginkább a történelmünket, a vendégszeretetet, a borokat, a magyar ételeket és Budapest szépségét ismerik el; a tömegközlekedéssel, a szálláshelyekkel, az éttermekkel, a gazdasági fejlettséggel és életszínvonallal kapcsolatban pedig a legkritikusabbak. Magyarországon leggyakrabban napot töltenek, túlnyomó többségük személyautóval érkezik. Mint általában külföldön, Magyarországon is leginkább szállodában szállnak meg. Jelentős szerepe van még a panzióknak, bérelt apartmanoknak, a barátoknál, ismerősöknél történő vendégeskedésnek, illetve a fizető magánszálláshelyek igénybevételének. A Magyarországra látogató német turisták a leggyakrabban budapesti szervezett városnézésen és borkóstolón, bortúrán vesznek részt. A megkérdezettek közel egynegyede említett folklórprogramot, Budapesten kívüli városlátogatást, magyarországi körutazást, kastélylátogatást és egyéni városnézést. A magyarországi utazás során 10% feletti továbbá azok aránya, akik a gyógy- és termálfürdők, a falusi turizmus, a hajókirándulás, a múzeumok és kiállítások, a természetjárás és az éjszakai szórakozás iránt érdeklődnek. A tájékoztatásban az utazást megelőzően jelentős szerep jut az utazási irodáknak, útikönyveknek, utazási magazinoknak. Utazás közben leginkább turisztikai információs irodákat, város-, illetve országtérképeket, műsorfüzeteket, és más turisztikai kiadványokat használnak. A Magyarországon igénybevett információk mennyiségével és minőségével a németek többsége elégedett. A németek többségének pozitív benyomása van Magyarországról. Összességében Budapesten érezték magukat a legjobban a német turisták, ezt követte a Balaton és Hévíz, közel azonos értékkel. Magyarországot mint turisztikai desztinációt háromnegyedük ajánlaná barátjának. Néhány kivételtől eltekintve a Magyarországon járt német turisták szívesen mesélnek magyarországi élményeikről egy baráti társaságban is. 5

7 2. Az utazással kapcsolatos attitűdök és az utazási szokások A németek utazásait elsősorban az anyagiak és a családi helyzet, másodsorban az utazással kapcsolatos attitűdök ( Nagyon szeretek utazni, Szeretek idegen kultúrákat megismerni ) határozzák meg. Az előre nem megszervezett utazások, és a számolatlan pénzköltés a német lakosság utazásaira a legkevésbé jellemző. Az utazással kapcsolatos attitűdök 1 (átlagérték) 1. ábra Anyagi lehetőségeim szabnak határt utazási kedvemnek Utazáskor is figyelem, mire mennyit költök Jelenlegi élethelyzetem (család, egészség, kor) szab határt utazási kedvemnek Nagyon szeretek utazni Szívesen visszatérek oda, ahol jól éreztem magam Szeretek idegen kultúrákat megismerni Az utazás kiválasztásánál a minőségi szempontokat helyezem előtérbe Szeretek új országokat felfedezni Szeretem a kényelmet utazás közben Keresem a kedvező árú utakat Külföldi nyaralásom úti célját jó előre megtervezem Szabadidőm szab határt utazási kedvemnek Csak nyugat-európai színvonalú szolgáltatásokat nyújtó országokba utazom Kelet-Európát izgalmas, felfedezni való úti célnak tartom Ha csak tehetem, szervezetten utazom Otthonosan mozgok a világ bármely országában A külföldi utazás hozzátartozik az életemhez Szeretem a kalandokat, kihívásokat Szívesen megyek egy-egy hétvégére, rövidebb külföldi útra Utazáskor nem számolom a pénzt Szívesen indulok útnak úgy is, ha nem tudom, hol alszom az éjjel A világhírű turista látványosságok nagy részét már láttam 2,68 2,64 2,52 2,41 2,36 2,15 1,97 4,15 4,07 4,01 4,00 3,88 3,85 3,70 3,64 3,53 3,36 3,29 3,18 3,10 3,09 3,08 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 N = Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A klaszterelemzés segítségével - elsősorban az utazási gyakoriság alapján - három homogén csoport különíthető el: a németek kevesebb, mint ötöde tanúsít alacsony érdeklődést az utazások iránt (1. csoport). Több mint kétötödük csak szervezetten, hosszabb időre utazik szívesen (2. csoport), míg több mint harmaduk a rövid utazásokat is kedveli (3. csoport). Az alkalmilag is szívesen utazók (3. csoport) felülreprezentáltak a férfiak, az 50 év alattiak, a magasabb iskolai végzettségűek, a társadalmilag aktívak, az egyedülállók, a 3000 euró feletti 1 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = Egyáltalán nem illik a válaszadóra, 5 = Teljes mértékben illik a válaszadóra. 6

8 havi jövedelemmel rendelkezők és az A-B státuszúak körében. Ezen válaszadók átlag feletti arányban kerülnek ki a IIIb, a IV-es és V-ös régiókból 2. A csak szervett utazás (2. csoport) az 50 év felettiekre, illetve a nyugdíjasokra, valamint az I-es és VI-os régiókban élőkre jellemző. Az utazástól való elzárkózás (1. csoport) a 65 év felettiekre, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre, a nyugdíjasokra, az 1500 euró alatti átlagos jövedelműekre, az átlagos vagy átlag alatti státuszúakra (C2,D-E), valamint a II-es és VI-os régiókban élőkre jellemző. Az utazással kapcsolatos attitűdök az egyes klaszterek szerint 1. táblázat Elzárkózó (1. csoport) Csak szervezetten, hosszabb időre utazó (2. csoport) Egy-egy hétvégére, alkalmilag is utazó (3. csoport) Nagyon szeretek utazni 2,6 4,2 4,5 Ha csak tehetem, szervezetten utazom 1,9 3,5 3,2 Szívesen utazok egy-egy hétvégére rövidebb külföldi útra 1,5 1,8 3,5 Külföldi nyaralásom úti célját jó előre megtervezem 2,1 3,9 3,2 Szeretem a kalandokat, kihívásokat 1,5 2,2 3,4 Keresem a kedvező árú utakat 2,3 3,4 3,8 Otthonosan mozgok a világ bármely országában 2,0 2,5 3,3 Szeretem a kényelmet utazás közben 2,8 3,8 3,6 Kelet-Európát izgalmas, felfedezni való úti célnak tartom 2,1 3,1 3,5 Szívesen indulok útnak úgyis, ha nem tudom, hol alszom éjjel 1,7 1,5 3,2 Az utazás kiválasztásánál a minőségi szempontokat helyezem előtérbe 3,0 4,0 3,7 Szeretek új országokat felfedezni 2,2 3,8 4,2 Utazáskor is figyelem, mire mennyit költök 3,9 4,3 3,9 Jelenlegi élethelyzetem (család, egészség, kor) szab határt utazási kedvemnek 3,8 4,2 3,9 A világhírű turista látványosságok nagy részét már láttam 1,4 1,8 2,5 Anyagi lehetőségeim szabnak határt utazási kedvemnek 3,9 4,2 4,2 Csak olyan országokba utazom, amelyek nyugat-európai színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak 2,8 3,5 2,8 Szívesen visszatérek oda, ahol jól éreztem magam 3,5 4,0 3,9 Utazáskor nem számolom a pénzt, jól akarom érezni magam, és nem számít, mibe kerül 2,0 2,1 2,9 Szeretek idegen kultúrákat megismerni 2,9 4,0 4,2 Szabadidőm szab határt utazási kedvemnek 2,5 3,2 3,6 A külföldi utazás hozzátartozik az életemhez 1,6 2,5 3,4 Az egyes csoportok aránya 19,1% 44,0% 36,9% Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 2 A demográfiai csoportokra vonatkozó információk a 6. fejezetben találhatók. 7

9 Az Elzárkózó szegmens (1. csoport) képviselői, a lakosság egyötöde, az utazással kapcsolatos kijelentésekkel csak mérsékelten ért egyet, azaz utazási preferenciáik nem markánsak. A Csak szervezetten, hosszabb időre utazók (2. csoport) a népesség 44%-a számára az utazás maga és az utazási élmény feletti kontroll elsődleges jelentőségű. Ők azok, akik szeretik előre tervezni utazásaikat, készülnek is rá és ha tehetik, elkerülnek minden spontaneitást. Ez a célcsoport kiemelten fontos lehet Magyarország számára is. Az Egy-egy hétvégére, alkalmilag is utazók (3. csoport) a lakosság 36,9%-a számára az utazás alapélmény, -szükséglet. Számukra az utazás a váratlan élmények, meglepetések színtere. Sokat utaznak, tapasztalt utazók. Ebben a szegmensben Magyarország egy-egy hétvégi utazásként jelenthet piacbővítési lehetőséget. 3. Külföldi utazások A németek számára más országok, más emberek megismerése, új ismeretek és élmények szerzése teszi felejthetetlenné az utazást. Sokak számára a szép tájak, a természeti környezet, a kellemes hangulat a legfontosabbak. Kevesebben említették, de szintén lényeges szerepet játszanak a látnivalók, a szép idő, a jó ételek és a passzív pihenés, kikapcsolódás lehetősége. A külföldi utazás legfontosabb jellemzői (%) 2. ábra Más kultúrák, országok megismerése Más emberek megismerése 36,2 37,8 Szép táj, természet 23,1 Új élmények szerzése Kellemes hangulat, összbenyomás 18,5 19,5 Szép idő, napsütés Híres városok, látnivalók 9,5 9,5 Jó ételek, kulináris élmények Pihenés 6,4 6,3 Tenger, víz Jó szolgáltatások Klíma, egészséges levegő Vendégszeretet 3,4 3,2 2,2 2,2 Egyéb 14, N = 964. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 8

10 Azok, akik más kultúrák, országok megismerését említették, jellemzően az érettségivel, főiskolai végzettséggel és a 2500 euró feletti átlagos jövedelemmel rendelkezők, az A-B státuszúak, illetve az I-es és VII-es régióban élők köréből kerülnek ki. Azok, akik más emberek megismerését említették, az átlagosnál jelentősen magasabb arányt képviselnek az évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, és az I-es, V-ös, VI-os régióban lakók körében. Azok, akik új élmények reményében vágnak neki az utazásnak, felülreprezentáltak a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a tanulók, az egyedülállók, a euró jövedelemmel rendelkezők, illetve IIIb és IV-es régió lakói között. Döntési tényezők a szabadidős célú utazások során (átlagérték) 3. ábra Vendégszeretet Ár-érték arány Közbiztonság Wellness lehetőségek Tisztaság Természeti látnivalók Új élmények szerzése Fürdőzésre alkalmas vízpart Kedvező árú utazási ajánlat Jó minőségű szálláshely Garantáltan napos, meleg idő Gyógykezelési lehetőségek Helyi ételspecialitások Műemlékek, építészet Korábbi kedvező tapasztalat Kulturális programok választéka Barátok, rokonok ajánlása Még sohasem járt ott Lehet németül kommunikálni Vásárlási lehetőségek Közelség Egzotikusság Sportolási lehetőségek 3,14 3,09 2,98 2,96 2,94 2,85 2,72 2,64 4,24 4,20 4,15 4,10 4,08 3,95 3,94 3,92 3,85 3,85 3,85 3,80 3,72 3,67 3,63 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 N= től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = egyáltalán nem fontos, 5 = nagyon fontos. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A szabadidős célú utazások esetében az egyes desztinációk jellemzői közül a döntést leginkább befolyásoló tényezők a vendégszeretet, az ár-érték arány, a közbiztonság és a tisztaság. A legkevésbé fontos tényezők között a sportolási lehetőségek, a desztináció egzotikussága és közelsége, és a vásárlási lehetőségek jelennek meg, valamint az, hogy a 9

11 helyiekkel német nyelven is lehessen kommunikálni. A döntési tényezők tekintetében nincs különbség a Magyarországon már jártak és nem jártak között. A hagyományos sportolási lehetőségek a és a évesek, a kisérettségivel rendelkezők, a társadalmilag aktívak és a tanulók, az egyedül élők, a gyermekes családban élők, a 2000 euró feletti háztartási jövedelműek, továbbá a III.a, IV-es és V-ös régiókban élők számára fontosabbak az átlagosnál. Az úti cél Németországhoz való közelsége a 65 év felettieket, az alacsonyabb iskolai végzettségűeket, a nyugdíjasokat és a C2 státuszúakat befolyásolja a leginkább. Az, hogy a felkeresni kívánt országban lehet-e németül kommunikálni, elsősorban a nőknek, a 65 év felettieknek, a nyugdíjasoknak, az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek, a 2000 euró alatti jövedelemmel rendelkező családban élőknek és a C2 státuszúaknak fontos. Mindez kiemelten jellemző a II-es, de leginkább a VI-os régió lakóira. Az, hogy még sohasem járt a desztinációban, leginkább a fiatalokat (18-29 évesek), az egyedülállókat, valamint az V-ös régióban élőket befolyásolja. Az együtt utazók köre (%) 4. ábra Férjjel/feleséggel, partnerrel 70,3 Gyerekkel 26,4 Néhány baráttal 20,3 Egyedül 14,4 Nagyobb baráti társasággal 10,1 Szervezett turistacsoporttal 4,0 Szülőkkel 3,7 Egyéb 0,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 N = 888. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 10

12 A németek a leggyakrabban házas-, vagy élettársukkal utaznak külföldre. A megkérdezettek több, mint egynegyede gyermekével, egyötöde kisebb baráti társasággal utazik. Jelentős arányt képviselnek továbbá az egyedül és a nagyobb baráti társasággal útra kelők. A szervezett turistacsoporttal utazók aránya mindössze 4,3%-ot tesz ki. A Magyarországon már jártak az átlagosnál kisebb arányban utaznak külföldre gyermekükkel, viszont az átlagosnál gyakrabban néhány barátjukkal. A családtagokkal (feleség, gyerek, szülők stb.) utazók a évesek, az évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a társadalmilag aktívak, a 2000 euró feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők, az A-B státuszúak, valamint az I-es és IV-es régióban lakók körében felülreprezentáltak. A barátokkal, vagyis kisebb vagy nagyobb baráti társasággal elsősorban a évesek, a 2000 euró alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban lakók, a D-E státuszúak, illetve az I-es régióban lakók utaznak. Az egyedül útnak indulók az átlagosnál nagyobb arányban kerülnek ki a férfiak, a nyugdíjasok, a magasabb iskolai végzettségűek, az 1500 euró alatti jövedelemmel rendelkezők, illetve a III.a és az V-ös régió lakói közül AZ UTAZÁSOK IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA Az utazók megközelítőleg fele általában és szabadidős céllal is 2004-ben járt utoljára külföldön. A megkérdezettek csupán egyhatoda utazott utoljára 2001 előtt külföldre. A legutóbbi külföldi utazás időpontja (%) 5. ábra ,4 54, ,6 15, ,7 8, ,1 4, előtt 17,0 16,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 összesen szabadidős céllal N = 884. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 11

13 Azok, akik legutoljára 2004-ben jártak külföldön, felülreprezentáltak a 65 év alattiak, a magasabb iskolai végzettségűek, a társadalmilag aktívak, a 3000 euró feletti jövedelemmel rendelkezők, az A-B státuszúak, valamint a III.b és IV-es régióban lakók körében. A különböző hosszúságú szabadidős célú utazásokon résztvevők aránya (%) 6. ábra ,8 10,8 65, ,8 10,5 66, ,2 13,2 65, ,1 11,2 61, napos (éjszaka nélkül) 1-3 napos 4 vagy több napos N= 794. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A szabadidős célú utazások között a 4 vagy több napos utazások dominálnak: a megkérdezettek többsége (61-66%-a) legalább négy napra utazott el az elmúlt években. Az 1-3 napos utazások iránti érdeklődés a vizsgált időszakban stabilan alakult, az egynapos kirándulások iránti kereslet azonban kismértékű növekedést mutat. Az egynapos, illetve az 1-3 napos szabadidős célú utazás az átlagosnál nagyobb arányban a évesekre, a kisérettségivel rendelkezőkre és a társadalmilag aktívakra jellemző. A Magyarországon mindössze egy napot tartózkodók átlag feletti arányban kerülnek ki a III.b és IV-es régióban lakók közül. Az 1-3 napot maradók az említett régiókon kívül a VI-osban is felülreprezentáltak. Négy vagy több napos szabadidős célú tartózkodás a nőkre, az évesekre, a házasságban/élettársi kapcsolatban élőkre, a 2500 euró feletti háztartási jövedelemmel rendelkezőkre, az A-B státuszúakra, illetve a III.b régióban lakókra jellemző. 12

14 A szabadidős célú utazások száma szerinti megoszlás (%) 7. ábra 2001 (n = 562) 43,0 17,9 12,6 8,8 17, (n = 558) 41,1 18,9 10,2 11,3 18, (n = 558) 40,5 19,4 13,6 11,1 15, (n = 535) 40,8 20,1 10,5 9,5 19,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100, nél több N= 794. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A különböző hosszúságú üzleti utazásokon résztvevők aránya (%) 8. ábra ,8 2,4 3, ,9 1,2 3, ,9 2,4 3, ,6 2,6 2, napos (éjszaka nélkül) 1-3 napos 4 vagy több napos N= 794. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 13

15 Az üzleti utazások időtartama homogénebb. Az elmúlt években az egynapos üzleti utazáson részt vevők aránya növekedést mutatott, az 1-3, és a 4 és több napra utazók aránya előbbi esetében a év kivételével stabilnak mondható. Az üzleti utazás az átlagosnál nagyobb arányban jellemző a férfiakra, a évesekre, a magasabb iskolai végzettségűekre, a társadalmilag aktívakra, a 2500 euró feletti háztartási szintű jövedelműekre, az A-B státuszúakra illetve az I-es régióban élőkre. Az üzleti utazások száma szerinti megoszlás (%) 9. ábra 2001 (n = 38) 39,8 15,7 13,2 14,1 17, (n = 23) 38,7 20,2 12,2 16,6 12, (n = 40) 22,5 18,9 22,3 9,0 27, (n = 39) 28,9 20,2 17,3 11,4 22,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100, nél több Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A megkérdezett németek négytizede évente egy szabadidős célú utazáson vesz részt, további mintegy 20%-uk kettő utazáson. Az üzleti utazások esetében kisebb koncentráció figyelhető meg: a megkérdezettek közel 30%-a egy, további egyötöde pedig két üzleti utazáson vett részt 2004-ben. 14

16 3.2. A LEGNÉPSZERŰBB DESZTINÁCIÓK A német utazók körében a leggyakrabban felkeresett desztináció a szomszédos Ausztria. Olaszország és Spanyolország közel azonos aránnyal szintén nagy népszerűségnek örvend, őket a rangsorban Franciaország követi. A németek Hollandiát, Görögországot, Törökországot és Svájcot közel azonos számban választották az elmúlt öt évben. Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt a helyet foglalja el. 10. ábra A legnépszerűbb külföldi desztinációk (%) Ausztria Olaszország Spanyolország Franciaország Hollandia Görögország Törökország Svájc Csehország Magyarország Lengyelország Horvátország Dánia Portugália Bulgária Norvégia Svédország Nagy-Britannia Szlovákia Oroszország Belgium Ciprus 4,7 4,7 4,3 4,1 3,8 3,5 2,6 2,4 2,3 2,0 8,0 15,6 15,4 14,9 13,5 12,0 12,0 11,8 21,9 29,5 28,9 36,7 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 N= és 2004 között tett utazások. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Magyarországot az átlagosnál magasabb arányban említették a 65 év felettiek, a nyugdíjasok, az elváltak, a külön élők, az özvegyek illetve az egyedülállók, valamint az átlagosan euró közötti jövedelemmel rendelkező háztartások. A Magyarországot említő válaszadók felülreprezentáltak továbbá a IV-es, VI-os, VII-es régiókban. Azok között, akik az elmúlt öt évben több országban jártak, többen voltak már Magyarországon, mint akik kevesebb országba jutottak el. Azok, akik említették hazánkat, átlagosan 4,56 országot kerestek fel az elmúlt öt évben, míg azok, akik nem említették Magyarországot, csak 2,67 országban jártak. 15

17 3.3. AZ UTAZÓK MOTIVÁCIÓI A külföldi utazások legfontosabb motivációjaként a német utazók a vízparti üdülést jelölték meg. Fontos, 20% feletti arányban említett elsődleges motiváció továbbá a kulturális turizmus, a rokonok és a barátok meglátogatása, a hegyvidéki üdülés és a városlátogatás. A külföldi utazások során jelentős motivációként jelenik még meg a körutazás és bevásárló út. Az elmúlt öt évben Magyarországon is jártak a vízparti üdülést jelölik meg külföldi utazásaik legfontosabb motivációjaként. Az átlagot meghaladó arányban említették ugyanakkor a kulturális turizmust (77,8%), a rokonlátogatást (47,6%), a hegyvidéki üdülést (45,6%), a városlátogatást (50,4%), és a körutazást (28,9%). A külföldi utazások motivációi (%) 11. ábra Vízparti üdülés Kulturális turizmus Rokonok és barátok meglátogatása Hegyvidéki üdülés Városlátogatás Körutazás Bevásárló út Síelés Falusi turizmus Oktatás, képzés, tanulás, ösztöndíj Sport- és hobby tevékenység Egészségturizmus (gyógy, termál, fitness és wellness) Üzleti tárgyalás Kulturális rendezvényen, programon való részvétel Vallási turizmus, zarándoklat Egyéb magáncélú utazás Egyéb üzleti utazás 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 további motiváció fő motiváció N = 794. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 3.4. AZ UTAZÁS MEGSZERVEZÉSE A német turisták közel kétharmada valamilyen formában igénybe veszi utazási irodák szolgáltatásait, az utazásukat saját maguk szervezők aránya 36%. Az utazási irodától a leggyakrabban egyéni utazási csomagot vásárolnak, a csoporttal utazók aránya a 16

18 megkérdezettek egyötödét teszi ki. A saját szervezés az átlagosnál nagyobb arányban a évesekre, a magas iskolai végzettségűekre (érettségi, főiskola), a gyermekes családokra, valamint a IV-es régióban élőkre jellemző. Az utazás megszervezése 12. ábra Egyénileg, de utazási iroda szolgáltatását igénybevéve 16% Egyéb 2% Mindent saját magam (útitársam) szervezek 36% Utazási iroda által szervezett csoport 20% Egyénileg, de utazási iroda által szervezett utazás 26% N = 876. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 3.5. AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A válaszadók kétharmada általában személyautóval indul útnak. A külföldre utazók egyharmada említette a charter repülőjáratot, az autóbuszt és a menetrendszerinti repülőjáratot, egyhatoduk pedig a vonatot. Diszkont repülőjáratot a megkérdezettek kevesebb, mint egytizede választ külföldi utazásához. Az elmúlt öt évben Magyarországon járt német turisták az átlagosnál gyakrabban utaznak autóval, busszal vagy vonattal, ezzel szemben ritkábban választják a repülőt. Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében két homogén csoport különíthető el. Az első 17

19 csoportba (1), amelybe a válaszadók harmada sorolható, a charter repülőjáratot igénybe vevők tartoznak. Ők az átlagosnál kisebb arányban választanak menetrendszerinti repülőjáratot, de autóbuszt és személygépkocsit is. Ezzel szemben a charter repülőjáratokkal nem utazók (2) az átlagosnál nagyobb arányban utaznak menetrendszerinti repülőgéppel, autóbusszal és személygépkocsival. Az igénybevett közlekedési eszköz (%) 13. ábra Személygépkocsi 47,7 66,0 Charter repülőjárat 18,8 33,9 Autóbusz Menetrendszerinti repülőjárat 13,3 11,8 30,7 30,2 Vonat 5,6 16,2 Diszkont repülőjárat Hajó Kerékpár 1,9 0,2 2,2 0,1 6,4 8,0 Egyéb 0,4 1,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 leggyakrabban általában N = 882/875. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Az 1-es csoport tagjai felülreprezentáltak a évesek, évesek, a társadalmilag aktívak, a házasságban/élettársi kapcsolatban élők, a 2500 euró feletti havi jövedelemmel rendelkezők, az A-B és C1 státuszúak, illetve az I-es, II-es, III.a, valamint az V-ös régióban lakók körében. A 2-es csoportba ezzel szemben elsősorban a évesek, a 65 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, a C2, D-E státuszúak, illetve a III.b és VII-es régióban lakók tartoznak. 18

20 Homogén szegmensek az igénybevett közlekedési eszköz szerint 2. táblázat Charter repülőjárattal utazók (1) Charter repülőjárattal nem utazók (2) Személyautó 55% 71% Busz 22% 35% Vonat 14% 17% Menetrendszerinti repülő 16% 37% Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A közeli Ausztriába, Franciaországba, Olaszországba, Csehországba, illetve a Magyarországra utazók magas arányban választanak személygépkocsit. Horvátországba, és Szlovéniába a válaszadók kevesebb, mint fele, Bulgáriába, Spanyolországba és Romániába kevesebb, mint harmada indul útnak autóval. Magyarországra leginkább a évesek, a társadalmilag aktívak, illetve a III.a, III.b, IV-es, VI-os régióban lakók indulnának el autóval. Személygépkocsit igénybevevők aránya az egyes desztinációk esetében (%) 14. ábra Ausztria 92,9 Franciaország 78,2 Olaszország 73,4 Csehország Magyarország 65,9 68,5 Horvátország Szlovénia 41,8 45,0 Bulgária Spanyolország Románia 25,2 28,8 32,3 Görögország 15,6 Törökország 7,7 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 N = 580. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 19

21 3.6. AZ UTAZÁS SORÁN IGÉNYBEVETT SZÁLLÁSHELYEK A válaszadók több mint héttizede szállodában, valamivel több mint negyede panzióban száll meg, illetve bérelt apartmant vesz igénybe. Az utazók egyötöde rokonoknál, ismerősöknél éjszakázik, míg valamivel több mint tizedük választja a falusi vendéglátást. A szállodát az átlagosnál magasabb arányban választják a 65 év felettiek, a nyugdíjasok, az egyedülállók, a gyermektelen családban élők, a C1 státuszúak, illetve az V-ös régióban élők. A panzió, vagy bérelt apartman a évesek, a kisérettségivel rendelkezők, az egyedülállók, az euró közötti jövedelemmel rendelkező családokban élők, valamint az V-ös és VII-es régióban lakók körében népszerűbb. A Magyarországon már jártak gyakrabban említették a panziót, illetve a falusi magánszállást, ezzel szemben az átlagosnál ritkábban említették a bérelt apartmant és a lakókocsit. Az utazás során igénybevett szálláshely (%) 15. ábra Szálloda 70,8 Panzió Bérelt apartman 28,2 26,6 Barátoknál, rokonoknál 19,3 Fizető magánszállás 11,3 Lakókocsi Kemping Nyaralófalu Motel Hajó Hostel, ifjúsági szálló Saját ingatlan Egyéb 7,5 7,3 6,0 5,3 3,9 2,8 2,6 2,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 N = 882. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 20

22 3.7. AZ UTAZÁS ALATT VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK A német turisták egy-egy külföldi utazás során sokféle programlehetőség iránt érdeklődnek, egy válaszadó átlagosan 5,7 tevékenységet említ. Minden második német turista szívesen látogat kastélyokba és indul egyéni városnézésre. A válaszadók legalább négytizede említette továbbá a desztináción belüli körutazást, a természetjárást, a szervezett városnézést, valamint a nemzeti parkok és arborétumok felkeresését. Az elmúlt öt évben Magyarországon járt turisták átlag feletti arányban említették a körutazást, a szervezett városnézést, a borkóstolást, valamint a termál és gyógyfürdők látogatását. Ezzel szemben az átlagosnál kisebb mértékben érdeklődnek a hajókirándulás és a falusi turizmus lehetőségei iránt. A Magyarországon már jártak átlagosan több utazás alatt végzett tevékenységet említettek, mint akik még nem látogattak el hazánkba. A legtöbb utazás alatt végzett tevékenységet az évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a 3000 euró feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők, illetve a V-ös, VI-os régió lakói említik. Az utazás alatt végzett tevékenységek (%) 16. ábra Kastélylátogatás Egyéni városnézés Körutazás Természetjárás Szervezett városnézés Nemzeti parkok, arborétumok Múzeumok, kiállítások Borkóstoló, borút Hajókirándulás Folklórprogram Termálfürdő Gyógyfürdő, gyógyturisztikai szolgáltatás Kerékpártúra Falusi turizmus Történelmi- és várjátékok Színház-, opera-, koncert-, balettelőadás Kulturális fesztiválok Éjszakai szórakozás Aktív vízi sport Egészség-, szépségkúra Madár- és élővilág megfigyelése Sportrendezvények 10,5 11,7 28,9 28,1 26,8 24,3 23,8 22,6 21,3 20,9 20,3 19,2 18,0 32,6 34,4 36,7 39,8 39,7 44,3 43,7 49,9 51,2 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 N = 866. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 21

23 3.8. INFORMÁCIÓFORRÁSOK A német turisták az utazást megelőzően elsősorban általános információkat, valamint a szálláshelyekkel és a látnivalókkal kapcsolatos információkat keresik. A megkérdezettek több mint egyharmada érdeklődik továbbá az aktív kikapcsolódási lehetőségek, az étkezési lehetőségek és a pénzváltás iránt. Az utazás során a látnivalókról, a helyi kulturális programokról, az aktív kikapcsolódási és a közlekedési lehetőségekről tájékozódnak a legtöbben. A Magyarországon már jártak az átlagosnál magasabb arányban igénylik a kulturális programokról szóló információkat az utazást megelőzően. Az utazás szervezése során keresett információ (%) 17. ábra 120,0 100,0 80,0 73,9 55,1 61,8 60,0 40,0 46,7 38,6 38,0 32,9 23,7 22,5 44,1 18,7 20,0 0,0 24,3 17,8 40,3 31,1 25,6 30,9 23,2 6,6 8,6 2,2 1,6 utazás alatt utazás előtt N = 886/879. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Az utazást megelőzően a leggyakrabban ismerősöktől, barátoktól, hozzátartozóktól tájékozódnak a német utazók. Fontos információforrás továbbá az utazási iroda, az 22

24 útikönyvek és a televízió/rádió műsorok, amelyeket a megkérdezettek több, mint 30%-a említett. Az internetet az utazók valamivel kevesebb, mint 30%-a veszi igénybe. Az utazás alatt a legnagyobb szerepe az ingyenes turisztikai kiadványoknak, a város- és ország térképeknek, valamint a turisztikai információs irodáknak van. Az utazás előtt és alatt igénybevett információforrások nagymértékben eltérnek, ez alól az ingyenes turisztikai kiadványok képeznek kivételt, amelyeket közel hasonló arányban említettek a válaszadók. Információforrások (%) 18. ábra Barátok, rokonok Utazási iroda Útikönyv Televízió/rádió utazási műsora Utazási magazin Internet Egyéb újság, magazin Ingyenes turisztikai brosúra Város-/országtérkép Televízió/rádió hírei Turisztikai információs iroda Úti cél turisztikai képviselete Utazási kiállítás Közlekedési vállalat Műsorfüzet Üzleti partner Utcán/járműveken elhelyezett hirdetés Utcai tájékoztató táblák, térképek Egyéb Nem informálódom 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 utazás előtt utazás alatt N = 825/795. Több válasz lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Az elmúlt öt évben Magyarországon járt turisták az átlagosnál gyakrabban gyűjtenek információt az utazást megelőzően ismerősöktől és utazási irodákban, ritkábban hívják azonban segítségül az internetet. Az utazás alatt az ingyenes turisztikai kiadványok, műsorfüzetek, turisztikai információs irodák, utazási irodák igénybevétele a jellemző, ezzel szemben ritkábban tájékozódnak útikönyvekből. 23

25 Utazás előtt Utazás alatt 3. táblázat Információforrások és igényelt információk Információforrás Információ tartalma barátok, rokonok általános információk utazási iroda szállás útikönyvek látnivalók televízió/rádió műsora ingyenes turisztikai kiadvány látnivalók város- és országtérkép helyi kulturális programok turisztikai információs iroda aktív kikapcsolódási lehetőségek Forrás: Magyar Turizmus Rt. 24

26 4. Magyarország ismertsége és imázsa Németországban A német lakosok Magyarországot elsősorban a Balatonnal, Budapesttel és a pusztával azonosítják: a válaszadók több mint harmadának a Balaton jut eszébe először hazánkról; Budapestet és a pusztát a válaszadók valamivel több mint egynegyede említi. A Magyarországra vonatkozó spontán asszociációk között kiemelkednek továbbá a borok, a szép tájak, a lovak és a gulyás. A Balatont jellemzően a férfiak, a évesek, a kisérettségivel rendelkezők, a társadalmilag aktívak, a euró háztartási jövedelemmel rendelkezők, illetve az V- ös, VI-os, VII-es régióban élők említették. Budapest elsősorban az 50 év felettieknek, a magasabb iskolai végzettségűeknek, az A-B státuszúaknak, az egyedülállóknak, illetve az V-ös régióban lakóknak jut eszébe. Magyarországgal kapcsolatos spontán assszociációk (%) 19. ábra Balaton Budapest Puszta Bor Szép tájak Lovak Gulyás Gasztronómia, magyar konyha Vendégszeretet Folklór Paprika Kedvező árak Városok, épületek, hidak Szalámi Termál- és gyógyfürdők Klíma, napsütés Kultúra, történelem Osztrák-Magyar Monarchia Csárdás 5,9 5,6 4,9 4,9 3,9 3,7 3,6 3,1 10,3 10,2 9,8 8,6 7,6 7,5 12,4 16,5 27,1 26,9 36, N = 909. Több válasz is lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A németek leginkább a zöld és a piros, vagyis a nemzeti színekkel társítják Magyarországot. Emellett jóval kisebb arányban említik a sárga színt, amely a napsütéssel, kellemes klímával hozható összefüggésbe. 25

27 Magyarországra jellemző színek 20. ábra 43,5% 46,0% 6,9% 9,0% 2,9% 6,5% 4,0% 1,5% N = 868. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Valamivel több mint a válaszadók harmada (36,4%) tudja pontosan meghatározni Magyarország földrajzi elhelyezkedését Közép-Kelet-Európában. Leggyakrabban Kelet- Európához sorolják Magyarországot, kisebb arányban Közép-Európához. Az átlagosnál pontosabban helyezik el földrajzilag Magyarországot a magasabb iskolai végzettségűek, a házasságban/élettársi kapcsolatban élők, a 3000 euró feletti háztartási jövedelműek, az A-B státuszúak, illetve az V-ös, VI-os, VII-es régióban élők. Magyarország fővárosa már sokkal inkább ismert a megkérdezettek körében, az interjúalanyok kilenctizede Budapestet jelölte meg. Az átlagosnál jobb ismeretekkel rendelkeznek az 50 év felettiek, a közepes vagy magasabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, a 2500 euró feletti jövedelemmel rendelkezők, az A-B státuszúak, illetve az V-ös, VI-os, VII-es régióban élők. A Magyarországgal szomszédos országok között a németek legnagyobb arányban Ausztriát, Romániát, (helytelenül) Csehországot, Szlovákiát és (helytelenül) Bulgáriát említették. 26

28 Magyarország földrajzi elhelyezkedése 21. ábra Nyugat-Európa 1,5% Egyéb 6,5% Nincs válasz 6,6% Kelet-Európa 37,1% Közép-Európa 11,9% Közép-Kelet-Európa 36,4% N = Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A Magyarországgal szomszédos országok (%) 22. ábra Ausztria 84,3 Románia 37,5 Csehország 30,5 Szlovákia 23,5 Bulgária 17,8 Jugoszlávia Lengyelország Horvátország Szlovénia 10,3 10,1 9,2 9,1 Oroszország Ukrajna Szerbia és Montenegró Csehszlovákia volt Jugoszlávia Törökország 5,8 5,6 4,3 2,8 2,1 1, N = 879. Több válasz is lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 27

29 A németek számára a legvonzóbb úti cél Olaszország. Hasonlóan kedvező a megítélése Ausztriának, Spanyolországnak, Görögországnak, Franciaországnak, Svájcnak. Magyarország Portugália mellett a középmezőnyt vezeti. A régión belüli országok közül Magyarország után Horvátország és Csehország a legvonzóbb desztinációk. A német utazók számára a legkevésbé Lettország, Észtország, Litvánia és Románia vonzó. Magyarországot az átlagosnál kedvezőbben ítélik meg a közepes és magasabb iskolai végzettségűek, az A-B státuszúak, illetve a VI-os, VII-es régióban lakók. Az egyes országok mint úti célok értékelése 23. ábra Olaszország Ausztria Spanyolország Franciaország Görögország Svájc Magyarország Portugália Norvégia Svédország Hollandia Málta Törökország Horvátország Ciprus Finnország Csehország Bulgária Szlovénia Lengyelország Szlovákia Oroszország N = től 100-ig terjedő skálán, ahol 1 = egyáltalán nem vonzó, 100 = nagyon vonzó. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary Az egyes desztinációkhoz három-három fényképet 3 társítva az alábbi következtetések vonhatók le: Magyarországot a megkérdezett németek a folklórral, Budapesttel és a lovakkal társították elsősorban. A Lánchíd és a Budai vár látképe egyértelműen Magyarország egyik fő ismertetőjele. A folklór (néptánc és népviselet) Bulgária, Románia és Szlovénia esetében is fő jellemzőként jelenik meg. A lovakat ezzel szemben egyik másik országnál sem említették a 3 A bemutatott képszett kivétel nélkül Magyarországon készült fotókat tartalmaz. A képek forrása: a Magyar Turizmus Rt. kiadványai. 28

30 németek. A hazánk turisztikai kínálatában központi helyet elfoglaló egészségturizmust, illetve gyógyfürdőket a megkérdezett németek kizárólag Törökországhoz társították. Az egyes desztinációk főbb jellemzői 24. ábra MAGYARORSZÁG AUSZTRIA BULGÁRIA CSEHORSZÁG 29

31 FRANCIAORSZÁG GÖRÖGORSZÁG HORVÁTORSZÁG OLASZORSZÁG ROMÁNIA 30

32 SPANYOLORSZÁG SZLOVÉNIA TÖRÖKORSZÁG Forrás: Magyar Turizmus Rt./ TNS Hungary A Magyarország imázsát előre meghatározott kijelentések mentén történő értékelések alapján elmondható, hogy a megkérdezett németek legnagyobb arányban a magyar történelemre, a vendégszeretetre, a borokra, az ételekre és a magyar fővárosra vonatkozó pozitív kijelentésekkel értettek egyet. Ezzel szemben a legkevésbé a tömegközlekedéssel, a szálláshelyekkel, az éttermekkel kapcsolatos, a gazdasági fejlettségre és az életszínvonalra utaló pozitív kijelentéssel értettek egyet a válaszadók. Azok a kijelentések, amelyek a leginkább megosztották a válaszadókat ahol a legnagyobb a szórás demográfiailag az alábbi eltéréseket mutatták. A Magyarországon az életszínvonal nyugat-európai szintű állítással kapcsolatban a fiatalok (18-29 évesek), a magas iskolai végzettségűek, a tanulók voltak a legkritikusabbak. Magyarország szimbólum-értéke ( Magyarország egy olyan hely, amellyel az ember szívesen dicsekszik, ha ott járt ) is megosztotta a válaszadókat: a leginkább kritikusak az euró közötti havi jövedelemmel rendelkezők, a C1 státuszúak, illetve a VII-es régióban élők voltak. 31

33 Magyarország értékelése 4. táblázat Állítás Értékelés Magyarország nagy történelmi múltú ország 4,36 A magyar emberek barátságosak, vendégszeretők 4,29 A magyar borok finomak 4,23 A magyar ételek finomak 4,21 Magyarországon nem csak a fővárost érdemes megnézni 4,14 Magyarországon sok látnivaló van 4,13 Magyarországon szeretik a német turistákat 4,11 Magyarországon sokszínű a kulturális élet 4,11 Németország és Magyarország kapcsolata nagyon jó 4,08 Magyarországon jól érzi magát a turista 4,06 Magyarországon a fürdők kitűnőek 4,01 Magyarország természeti látnivalókban gazdag 4,00 Magyarország jó hangulatú ország 3,97 Magyarországon az árak megfelelnek az áruk, szolgáltatások értékének 3,92 Magyarországra könnyű eljutni 3,92 Magyarországon a szolgáltatások minősége jó 3,89 Magyarországon sok turisztikai program közül lehet választani 3,85 Magyarországon jó a közbiztonság 3,80 Magyarországon kiválóak a gyógyüdülési programok 3,79 Magyarországon kiválóak a wellness programok 3,79 Magyarországon sokan beszélnek németül 3,75 Magyarországon sok a szórakozási lehetőség 3,73 A magyar éttermek jó minőségűek 3,70 Magyarország tiszta 3,68 Magyarországon érdemes vásárolni 3,54 Magyarország olyan hely, amellyel az ember szívesen dicsekszik 3,50 A magyar szálláshelyek jó minőségűek 3,43 Magyarország gazdaságilag fejlett ország 3,41 Magyarországon jó a tömegközlekedés 3,32 A magyar éttermekben nagyok az adagok 3,22 Magyarországon az életszínvonal nyugat-európai szintű 3,04 N = től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = egyáltalán nem ért egyet, 5 = teljesen egyetért. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A megkérdezést megelőző hat hónapban a németek több mint egynegyede (27,9%) hallott, látott, olvasott hírt, információt Magyarországról általánosságban. Az átlagosnál magasabb arányban hallottak hazánkról a férfiak, az 50 év felettiek, a magasabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, a házasságban/élettársi kapcsolatban élők, és az A-B státuszúak. Magyarországról mint turisztikai desztinációról a megkérdezettek több mint egynegyede (24,2%) hallott, látott, olvasott az elmúlt időszakban valamilyen hírt, információt. Ezen válaszadók felülreprezentáltak a férfiak, az évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, a házasságban/élettársi kapcsolatban élők, a gyermek nélküli családban élők, a 3000 euró feletti jövedelemmel rendelkező háztartásba tartozók, az A-B státuszúak, illetve a II-es, VII-es régióban lakók körében. 32

34 5. A magyarországi utazások jellemzői A megkérdezett németek egyharmada (33,4%) járt már Magyarországon. Mint korábban is láthattuk, a németek nagyon gyakran utaznak, 1999 és 2004 között öt felnőtt német közül négy legalább egy napra elutazott külföldre. Az átlagosnál nagyobb arányban jártak Magyarországon a nyugdíjasok, a 65 év felettiek, a gyermektelen családban élők, a euró közötti bevételű háztartások tagjai, az A-B státuszúak, illetve a III.b vagy VII-es régióban (a déli területek, Bajorország és Szászország) lakók. A Magyarországra látogató németek kétharmada (66,9%) csak hazánkat, egyharmaduk pedig más országokat is felkeresett. Csak Magyarországra az átlagosnál nagyobb arányban látogattak el a nők, a évesek, az 50 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a társadalmilag aktívak, a gyermektelen családban élők, illetve a IV-es és VI-os régióban lakók. Benyomások Magyarországról az utazás előtt 25. ábra Inkább negatív 1,0% Nagyon negatív 0,3% Nagyon pozitív 26,3% Vegyes 25,8% Inkább pozitív 46,6% N = től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = nagyon negatív, 5 = nagyon pozitív. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A Magyarországon már jártak többségének az utazást megelőzően pozitív benyomása volt, egynegyedük számolt be vegyes érzelmekről. Negatívumokat csak néhányan említettek. A 33

35 pozitív benyomások a euró közötti jövedelműekre és a VII-es régióban lakókra igaz a leginkább. A vegyes benyomások az átlagosnál nagyobb arányban jellemzők a euró közötti jövedelemmel rendelkező háztartásokra és a III.b régióban lakókra AZ UTAZÁS IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA 2000 és 2004 között minden évben hasonló arányban látogattak a megkérdezettek Magyarországra (7,6-11,2%-uk) 4. A válaszadók kétharmada a rendszerváltást követő évtizedben, kétötöde az közötti időszakban, egyötöde pedig 1980 előtt járt hazánkban. A 2000-ben vagy azt követően Magyarországon jártak felülreprezentáltak a társadalmilag aktívak, az egyedülállók, a C1 státuszúak, és a VI-os régióban lakók körében. A magyarországi utazás időpontja (%) 26. ábra 1980 előtt 20, , , , , , , ,6 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 N = 325. Több válasz is lehetséges. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 4 A év esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok nem a teljes évre vonatkoznak. 34

36 A válaszadók közel hattizede csak egyszer járt Magyarországon szabadidős célú utazás keretében. A megkérdezettek 16,6%-a két alkalommal, egytizede pedig három alkalommal látogatott el hazánkba. Ötnél is többször a megkérdezettek 8,4%-a utazott Magyarországra. A visszatérés, azaz a többszöri magyarországi utazás az átlagosnál nagyobb arányban jellemző az évesekre, a társadalmilag aktívakra, a 3000 euró feletti jövedelmű háztartásba tartozókra, illetve az V-ös régióban élőkre. A magyarországi utazások száma 27. ábra 4-5 alkalom 6,7% 5-nél több alkalom 8,4% 3 alkalom 9,0% 2 alkalom 16,6% 1 alkalom 59,3% N = 325. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary A német turisták leggyakrabban napra érkeznek hazánkba, a válaszadók közel fele tölt ennyi időt általában az országban. A 14-napnál több időt Magyarországon töltők aránya csaknem egyharmad. A megkérdezettek egyötöde 7-10 napot, több mint egytizede 5-6, illetve 3-4 napot tartózkodik Magyarországon. A mindössze 1-2 napra érkezők aránya nem éri el a 10%-ot. Tíz napnál hosszabb időre az átlagosnál magasabb arányban a 65 év felettiek, az elváltak, özvegyek, a gyermekes családban élők, illetve az V-ös, VI-os régióban lakók érkeznek Magyarországra. 35

37 Az átlagos tartózkodási idő (%) 28. ábra 1-2 nap 6,2 9,2 3-4 nap 9,9 12,7 5-6 nap 13,1 13, nap 19,1 20, nap 35,3 48,4 14 napnál több 14,4 32,2 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 utolsó alkalommal általában N = 128/313. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 5.2. AZ UTAZÁS MEGSZERVEZÉSE A válaszadók közel kétharmada általában mindent maga szervez egy-egy utazás alkalmával. Ha a legutolsó utazást vizsgáljuk, az egyéni szervezés szerepe csökken, az utazási iroda által szervezett csoportoké megnő. Az utazási iroda szervezett csoportjával utazók aránya közel 20%, az utolsó utazás esetében pedig közel 30%. Az egyénileg, de utazási irodai szolgáltatást igénybe vevő utazók aránya általában 10,2%-ot, az utolsó utazás esetében 6,8%-ot tett ki. Az átlagosnál magasabb arányban szervezik utazásukat teljes mértékben a évesek, az alacsonyabb (polgári, népi iskola) és a magasabb (érettségi, főiskola) végzettségűek, a euró közötti jövedelmű háztartásba tartozók, illetve a III.b régióban élők. 36

38 Az utazás megszervezése (%) 29. ábra Mindent saját magam (útitársam) szervezek 45,2 Utazási iroda által szervezett csoport 28,7 Egyénileg, de utazási iroda által szervezett utazás 10,5 Egyénileg, de utazási iroda szolgáltatását igénybevéve 6,8 Mindent a cégem szervezett 2,7 Egyéb 6,1 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 utolsó alkalommal N = 128. Forrás: Magyar Turizmus Rt. / TNS Hungary 5.3. AZ UTAZÁSHOZ IGÉNYBEVETT KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A válaszadók többsége személygépkocsival érkezik Magyarországra. Jelentős továbbá az autóbusszal utazók aránya, repülőgépet és vonatot az utazók kisebb hányada választ. Ha az utolsó utazást vizsgáljuk, a személygépkocsi szerepe csökken, az autóbuszé növekszik. A vonat és a menetrendszerinti repülőjárat szerepe általában hasonló, az utolsó utazás esetében figyelhető meg a vasút nagyobb jelentősége. Az áltagosnál magasabb arányban érkeznek személyautóval a évesek, a társadalmilag aktívak, a gyermekes családban élők, a C1 státuszúak, illetve a III.b régióban lakók. Az autóbuszt az áltagosnál magasabb arányban választják a 65 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nyugdíjasok, a 2000 euró alatti jövedelmű háztartásba tartozók, illetve a VI-os régióban élők. 37