Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Átírás

1 Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, november

2 Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás sajátossága: a szomszédos országokból érkezők száma és összetétele meghatározó, de ez a trend egyre halványodik: 1990-ben a bevándorlók 81%-a érkezett négy szomszédos országból, 1991 és 2000 között 63%-a, 2001 és 2010 között 60%-a, 2011 és 2014 között 31%-a Ennek okai: - a 2004-es EU csatlakozás után a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódása - a 2011-től bevezetett új állampolgársági törvény hatása: a szomszédos országokból érkezők egy része nem külföldiként, hanem magyar állampolgárként érkezik (létesít lakcímet) 2

3 Bevezető gondolatok (2) A bevándorlás népesség-, illetve munkaerő-pótlásban játszott szerepe érvek pro és kontra Amiben viszont egyetértés van: az integráció fontossága a már befogadott bevándorlók esetében - kulcseleme a munkaerő-piaci integráció, amely fontos lépés lehet a társadalmi vagy kulturális integráció felé is A munkaerő-piaci integrációt meghatározó tényezők: - az intézményi feltételek (migrációs és munkaerő-piaci szabályozás) - a fogadó ország gazdasági és munkaerő-piaci helyzete - a migráció körülményei, okai - a bevándorlók összetétele (iskolai végzettsége/szakképzettsége, nyelvi kompetenciája stb.) 3

4 A vizsgált kérdések és az adatforrás 1. Mi jellemzi a Magyarországon élő bevándorlók társadalmi-demográfia összetételét, munkaerő-piaci helyzetét? + Vannak-e eltérések a különböző eltérő időszakokban érkezett migráns kohorszok összetételében? 2. Melyek a foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők? - milyen szerepe van a külföldi születésnek, illetve a külföldi állampolgárságnak? - vannak-e származási ország, illetve érkezési idő szerinti eltérések? + amennyiben igen, ezek az eltérő összetételből adódnak, vagy ezekre kontrollálva is megmaradnak? Adatok forrása: a 2011-es népszámlálás. 4

5 A külföldön született és a külföldi állampolgárságú népesség nagysága 2001-ben és 2011-ben Külföldön születettek Külföldi állampolgárok Kettős (magyar és külföldi) állampolgárok fő Külföldön születettek: köztük vannak azok is, akik valamikor magyar állampolgárként, de Magyarország mai határain kívül születtek. Külföldi állampolgárok: köztük vannak azok is, akik 1) Magyarországon, de külföldi állampolgárok gyermekeként születtek, és még nem kaptak magyar állampolgárságot; 2) Magyarországon születtek, de a korábbi évtizedekben kivándoroltak, majd visszatértek (zömében kettős állampolgárok). 5

6 A diverzitás néhány mutatója a külföldön született népesség esetében A születési országok száma a legalább 100 fős csoportok esetében a legalább 1000 fős csoportok esetében A különböző állampolgárságok száma a legalább 100 fős csoportok esetében a legalább 1000 fős csoportok esetében Magyar nemzetiségűek aránya 81% 61% a nemzetiségre válaszolók körében 89% 83% Továbbá nagyon különböző csoportok: - demográfiai összetétel - iskolai végzettség - anyanyelv, illetve a magyar nyelv ismerete - a magyar állampolgárság megléte - területi elhelyezkedés - érkezési év - munkaerő-piaci helyzet - foglalkozás stb. alapján. 6

7 A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség nemek szerinti összetétele Külföldi állampolgárok Teljes népesség Külföldi születésűek 49,5 47,5 45,3 50,5 52,5 54,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Férfi Nő Szíria Olaszország Törökország Nigéria Egyesült Királyság Irán Izrael India Hollandia Svájc Spanyolország Kanada USA Ausztria Belgium Kína Franciaország Svédország Dél-Korea Vietnám Szerbia Görögország Németország Japán Bulgária Külföldi születésűek Norvégia Románia Horvátország Ukrajna Szlovákia Csehország Mongólia Lengyelország Oroszország 0% 20% 40% 60% 80% 100%

8 Életkor (év) Férfi Nő 46 Együtt , Külföldi állampolgárok A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség átlagéletkora nemek szerint Életkor (év) , , Teljes népesség Külföldi születésűek 25 Spanyolország Kanada Norvégia USA Svédország Izrael Dél-Korea Nigéria Irán Japán Egyesült Királyság Törökország Mongólia Olaszország Kína India Vietnám Szíria Belgium Franciaország Hollandia Svájc Németország Ukrajna Románia Szerbia Lengyelország Oroszország Ausztria Bulgária Csehország Görögország Szlovákia Horvátország Férfi Nő Együtt

9 A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség korfái (2011. október 1.) ezer Külföldön születettek ( fő) Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet ezer ezer Teljes népesség ( fő) Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet Külföldi állampolgárok ( fő) Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet

10 A külföldön született népesség nem és kor szerinti összetétele három kiemelt születési ország esetében Románia ( fő) Szlovákia ( fő) Kína (8 766 fő) Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet Férfi Férfi-többlet Nő Nő-többlet

11 A külföldön született, a külföldi állampolgárságú és a teljes népesség iskolai végzettsége nemek szerint Érettségivel rendelkezők a évesek körében Felsőfokú végzettségűek a évesek körében % ,4 65,7 63,9 59,7 Férfi Nő 59,9 % ,1 31,6 29,3 29,1 Férfi Nő 50 46, , , Külföldi születésűek Külföldi állampolgárok Teljes népesség Külföldi születésűek Külföldi állampolgárok Teljes népesség % 60 Férfi Nő USA Japán Oroszország Spanyolország Dél-Korea Franciaország Bulgária India Görögország Egyesült Királyság Kanada Irán Szíria Nigéria Izrael Lengyelország Belgium Csehország Vietnám Olaszország Szlovákia Ukrajna Hollandia Svédország Svájc Szerbia Norvégia Németország Törökország Horvátország Mongólia Kína Románia Ausztria

12 A külföldi állampolgárságú és a külföldön született népesség megoszlása a magyar nyelv ismerete szerint 100% 80% A magyar nyelv ismerete: 60% nem beszéli 40% beszéli 20% anyanyelve 0% Külföldi állampolgárok Külföldön születettek Szlovákia Románia Horvátország Szerbia Ukrajna Csehország Kanada Ausztria Belgium USA Svájc Franciaország Svédország Oroszország Németország Egyesült Királyság Görögország Bulgária Olaszország Lengyelország Spanyolország Izrael Hollandia Szíria Japán Mongólia India Törökország Vietnám Norvégia Irán Nigéria Kína Dél-Korea

13 100% 80% 60% 40% 20% 0% A külföldön született népesség megoszlása állampolgárság szerint (külföldi vagy magyar) Állampolgárság: külföldi kettős magyar Külföldön születettek Szlovákia Horvátország Ukrajna Románia Csehország Oroszország Görögország Szerbia Ausztria Belgium Bulgária Kanada Franciaország Németország Szíria Egyesült Királyság Svájc Lengyelország Svédország Spanyolország Olaszország Izrael USA Mongólia Vietnám Hollandia India Törökország Japán Irán Norvégia Nigéria Kína Dél-Korea

14 A külföldi népesség a Magyarországra érkezés ideje szerint Külföldön születettek Négy szomszédos országban Az összes külföldön született és a négy szomszédos országban született népesség a Magyarországra érkezés éve szerint (fő) % 35 Külföldi állampolgárok Külföldön születettek A éves külföldi állampolgárok és a külföldön születettek megoszlása a Magyarországra érkezés időszaka szerint (%) előtt

15 A foglalkoztatási ráta a éves külföldi születésű népesség főbb csoportjai körében nemek szerint % CN Férfiak CH SY GR NL CZ DE JP KR RU FR TR CA IT RO UK US BG BE SK UAHR PL AT SE NG NO HU IL IR IN RS ES MN VN % ,3 78,4 Férfi Nő ,5 62,1 69,9 59, % Nők 50 Külföldön születettek Külföldi állampolgárok Teljes népesség

16 A munkanélküliségi ráta a éves külföldi születésű népesség főbb csoportjai körében nemek szerint % 12 NG HU 10 HR RO UA RU Férfiak 8 6 ES SY CA GR RS BG PL SK CH 4 TR IN JP IL IT US FR UK BE NL AT DE MN 2 0 NO SE CN KR VN JP Nők CZ %

17 A foglalkoztatottság esélye a éves népesség körében logisztikus regressziós modellek 1. A függő változó = 1, ha a megkérdezett foglalkoztatott = 0, ha a megkérdezett munkanélküli vagy eltartott, de nem tanul (Amit nem veszünk figyelembe: alulfoglalkoztatottság, etnikai vállalkozások.) 2. Kontrollváltozók: - nem (ref. férfi) - korcsoport (ref ) 3. Vizsgált független változók: - iskolai végzettség (ref. alapfokú) - településtípus (ref. Budapest) - régió (ref. Közép-Magyarország) - teljes népességben: állampolgárság, születési ország - külföldön született népességben: állampolgárság, nemzetiség, nyelvtudás, születési ország, mióta él Magyarországon 17

18 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a éves népesség körében (esélyhányadosok) 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0,763 nő 1, ,620 1, , , ,406 szakm. 3,865 érettségi 7,991 felsőfokú 1,189 1,119 1,154 város község Közép- Dunántúl 1,421 Nyugat- Dunántúl,861 Dél- Dunántúl,733,777 Észak- Magyaro. Észak-Alföld,968 1,079 Dél-Alföld külföldi állampolgár,975 külföldön született 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,0 1,5 1,0 0,5 1,550 külföldi állampolgár Férfiak Nők 1,243,817,812 külföldön született Nem Korcsoport Iskolai végzettség Tekepüléstípus Régió 0,0 külföldi állampolgár külföldön született 18

19 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a éves külföldön született népesség körében (esélyhányadosok) 2,5 2,0 1,608 1,616 1,760 1,961 1,991 1,769 1,5 1,334 1,196 1,0 0,5,690,862,618,388,530,408,468,871,831,627 0,0 3-5 éve 6-10 éve éve éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria külföldi állampolgár nem magyar nemzetiségű nem beszél magyarul Mióta él Magyarországon Származási ország Ref.: legfeljebb 2 éve él Magyarországon, születési ország Románia, magyar állampolgár, magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű külön-külön 19

20 A foglalkoztatottság esélyét meghatározó tényezők a éves külföldön született népesség körében nemek szerint (esélyhányadosok) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2,773 1,438 1,505 1,274 1,386 1,298 1,249,644,860,848,592 1,390,577, éve 6-10 éve éve éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Mióta él Magyarországon Származási ország 2,809 2,254 1,886 1,938 1,805 1,670 1,413 1,224,869,701,488,327,412,459,495, éve 6-10 éve éve éve több mint 20 éve Ukrajna Szlovákia Szerbia Németország Kína Oroszország Vietnám Törökország Irán Nigéria Szíria Mióta él Magyarországon Származási ország

21 Következtetések születési ország szerint nagyon eltérő csoportok a társadalmi-demográfia összetétel, a magyar nyelv ismerete, a magyar állampolgárság megléte, valamint érkezési idő szerint is a külföldiek foglalkoztatási rátája magasabb mint a teljes népességé, DE: az összetételre kontrollálva mind a külföldi állampolgárság, mind a külföldi születési hely hatása a foglalkoztatottság esélyére elenyésző viszont nemek szerint eltérő: a férfiak esetében mindkét tényező növeli, a nők esetében csökkenti a foglalkoztatottság esélyét a Magyarországon töltött idő növekedésével a foglalkoztatottság esélye növekszik elsősorban a nők esetében származási ország szerint az eltérő összetétel hatását kiszűrve is jelentős eltérések vannak a foglalkoztatottság esélyét illetően; ezek még élesebben kirajzolódnak a nemek szerinti modellekben 21

22 Köszönöm a figyelmet! godri@demografia.hu 22