A magyar lakosság utazási szokásai

Átírás

1 A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus visszaesett. A kiutazások száma azonban a rendszerváltást követő évek növekedését követően 1994 után csökkeni kezdett (1. ábra), hiszen a külföldi utazás vesztett újszerűségéből, bár a világturizmus tendenciái alapján megfigyelhető, hogy a napról-napra megjelenő új desztinációk újabb és újabb látogatókat csábítanak külföldi utazásra. 1. ábra A kiutazások szám ának alakulása Magyarországon, (ezer fő ) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ami a belföldi kereslet alakulását illeti, fontos megemlíteni, hogy a korábbi támogatások jelentős része csökkent, a kedvezményes üdülési lehetőségek - például vállalati üdülőkben, gyermektáborokban - többsége megszűnt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák számát alapul véve 1991-től azonban a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott csak 2001-ben figyelhető meg enyhe visszaesés, így elmondható, hogy Magyarországon is elindult a belföldi turizmus fejlődése (2. ábra). 1

2 2. ábra Belföldi forgalom a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, (ezer vendég és ezer vendégéjszaka) Vendégéjszaka kereskedelmi szálláshelyen Vendégéjszaka szállodában 4000 Vendég kereskedelmi szálláshelyen Vendég szállodában Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásából első alkalommal 1997-ben készült felmérés. A felmérés eredményei szerint ebben az évben a háztartások 34%- a utazott el legalább egy alkalommal belföldre vagy külföldre, ezen belül a csak belföldön utazók aránya 71% volt. Az otthon maradás oka elsősorban anyagi, illetve egészségügyi volt, de szerepet játszott az időhiány is. A megkérdezettek 23%-a egyik utazását sem minősítette főnyaralásnak, 54% belföldi utat, 23% pedig külföldi utat jelölt meg főnyaralásként 1. A belföldi és a külföldi utazások, a felmérés adatai szerint, sok esetben kizárták egymást, hiszen a mind belföldi, mind külföldi utazáson részt vettek aránya mindössze 15% volt. A magyar lakosság utazási szokásainak megismerésében a következő állomást az a kutatás jelentette, amelyet a Magyar Turizmus Rt októberében végeztetett el a magyar háztartások körében, a megelőző 12 hónap utazásaira vonatkozóan. A vizsgált időszakban a háztartások 62%-ában fordult elő minimum egy olyan utazás, amelynek során a háztartás legalább egy tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, ami az 1997-es utazási gyakorisághoz képest jelentős növekedést jelez. A nem utazók ismét elsősorban anyagi, másodsorban egészségügyi okok miatt maradtak otthon. A vizsgálatot 1 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 2

3 megelőző 12 hónapban megtett utak 87%-ának belföldi, 13%-ának határokon túli volt a fő úti célja. Belföldi turizmus 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3022 ezer belföldi vendéget regisztráltak, akik összesen 7726 ezer éjszakát töltöttek el, míg 1990-ben 1607 ezer vendéget és 3403 ezer éjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák igénybevétele növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, ami a belföldi turisztikai kereslet magasabb színvonalú szolgáltatások irányába való eltolódását jelzi ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakáknak 40,4%-át tették ki a szállodai vendégéjszakák, ugyanez az arány 2002-ben viszont 52,7% volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva kis mértékű növekedés állapítható meg az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben az átlagos tartózkodási idő 2,1 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra nőtt. Ezzel párhuzamosan a turisztikai kereslet szerkezeti átalakulásának kedvező trendjét jelzi az is, hogy a szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő jelentős mértékben növekedett: míg 1990-ben 1,8 nap volt, 2002-re elérte a 2,5 napot. A szállodák belföldi vendégeinek száma 1990 után 1991, 1995 és 2001 kivételével folyamatosan emelkedett, az évtized elején nagyobb mértékben (1993-ban 23,2%-kal), ezt követően kevésbé, azonban továbbra is jelentősen (1999-ben például 9,8%-kal). A szállodai vendégéjszakák száma a vendégek számához hasonlóan alakult az elmúlt években, 1991, 1995 és 2001 kivételével növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma a vendégek számánál dinamikusabban emelkedett (1999-ban például 11,8%-kal), annak következtében, hogy a szállodákban az átlagos tartózkodási idő az időszak alatt jelentős mértékben növekedett. A belföldi és külföldi vendégforgalom szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált időszak során a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák aránya fokozatosan csökkent mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind azon belül a szállodák vendégforgalmában. Ennek következtében a kereskedelmi szálláshelyeken 2002-re a vendégek esetében többségbe kerültek a belföldiek (50,6%) és a belföldi vendégéjszakák (43,3%) aránya is jelentősen meghaladta az 1990-es értéket, amikor a belföldi vendégek aránya 32%, a vendégéjszakáké 24% volt (3. ábra). 3

4 3. ábra A belföldi forgalom részesedése a kereskedelmi szálláshelyek forgalmából*, (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% *fizető vendéglátás nélkül Belföldi vendégéjszaka % Belföldi vendég % Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyeken belül csak a szállodák belföldi vendégforgalmát vizsgálva hasonló tendencia figyelhető meg, mint az összes kereskedelmi szálláshely esetében: 1990 és 2002 között jelentősen növekedett a belföldi forgalom aránya a teljes forgalomban. Míg ben a belföldi vendégek részesedése 23%, a belföldi vendégéjszakáké 18% volt, addig ben az összes vendég 40%-a érkezett belföldről és a szállodai vendégéjszakák több mint 35,4%-át belföldi vendégek töltötték el. Külön megvizsgálva a szervezett belföldi turizmus forgalmát, a statisztikai adatok alapján látható, hogy az közötti időszakban 2 a belföldi, szervezett utazáson résztvevő látogatók száma 300 ezer fő körül ingadozott (4. ábra). 2 A szervezett belföldi turizmus adatait a Központi Statisztikai Hivatal 1994 óta publikálja. 4

5 4. ábra 1200 A szervezett belföldi turizmusban résztvevők számának alakulása, * (ezer fő) Vendégéjszakák Látogató *A KSH 1994 előtti adatokat nem publikált Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Magyar Turizmus Rt es felmérése szerint - az utazásokat családi és egyéni utazásokra bontva - megfigyelhető volt, hogy a családi utazások legkedveltebb úti célja a Balaton (31,8%), ezt követte az Északi-középhegység, Budapest és a Dunakanyar. A családi utazások többségénél a fő motivációt az üdülés/nyaralás, valamint a rokonok és a barátok meglátogatása jelentette. Az igénybevett szálláshely elsősorban a rokonok, barátok által rendelkezésre bocsátott, ingyenes szállás volt, az igénybevett közlekedési eszközöknél első helyen a személygépkocsi, majd a vonat és az autóbusz szerepelt. A családi utak 86%-át a családok maguk szervezték. Az utazások háromnegyede 7 napig tartott, a belföldi családi utak átlagos hossza 6,7 nap volt. Az utak többsége a nyári hónapokra kiemelten júliusra és augusztusra koncentrálódott. Az egyéni belföldi utazások legfőbb célpontját is a Balaton jelentette, a második helyen azonban a családi utaktól eltérően a főváros szerepelt. A motivációk sorában az első szintén a nyaralás/üdülés, ezt követi a rokonlátogatás, megjelenik a hivatalos/üzleti út, illetve jelentős még a hétvégi kikapcsolódás. Közlekedési eszközként az egyéni utazók is elsősorban személygépkocsit, vonatot és autóbuszt vettek igénybe. Az egyéni utak 55%-a 3 napnál rövidebb volt, 29%-uk pedig 4-7 napig tartott, így összességében az utazások átlagos 5

6 hossza 5,4 napot tett ki. A családi utazásokhoz hasonlóan a szervezés elsősorban itt is egyéni volt, utazási iroda a belföldi egyéni utak mindössze 2%-ában vett részt szervezőként. Ami a főnyaralásként megnevezett belföldi utazásokat illeti, ezek elsődleges úti célja a Balaton, a gyógyfürdők és az Északi-középhegység volt. Az utazások 63%-ában a fő motivációt a nyaralás/üdülés jelentette, a tartózkodás alatt végzett tevékenységek között kiemelendő a kirándulás, a természetjárás, a strandolás és a fürdés. Az igénybevett szálláshelyeknél első helyen az ingyenes szállás állt, ebben a kategóriában jelentős szerepet kapott a saját nyaraló is. A főnyaralások átlagos hossza egy hét volt, az utak a nyári hónapokra elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódtak. Az utazási döntésben jelentős szerepet játszott a rokonok, barátok meghívása, az úti cél adottságai, illetve a korábbi tapasztalatok. A Magyar Turizmus Rt ben végzett felmérése szerint a belföldre utazók körében a legnépszerűbb desztináció a Budapest-Közép-Dunavidék volt (az összes úti cél 21%-a ebben a régióban volt található), ezt követte a Balaton (15%) és a Dél-Alföld (14%) (5. ábra). A felkeresett desztinációk népszerűségi sorrendje tehát némiképpen átalakult 1997-hez képest, a Balaton elvesztette vezető szerepét, ami arra utal, hogy a jelentősen megnövekedett utazási gyakoriság elsősorban a rövidebb, elsősorban hétvégi utazások népszerűsége növekedésének köszönhető. 5. ábra A belföldi turisták úti céljainak megoszlása, 2000 (%) Tisza-tó 3% Dél-Alföld 14% Budapest-Közép-Dunavidék 23% Észak-Alföld 9% Balaton 16% Észak-Magyarország 13% Dél-Dunántúl 6% Közép-Dunántúl 11% Nyugat-Dunántúl 5% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 6

7 A belföldi utazások időpontját tekintve megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbbek a májusaugusztusi, azaz az iskolai szünetre és a turisztikai főszezonra eső utak. Az utazások több mint harmadának (38%) rokoni/baráti látogatás volt a legfontosabb célja, de sokan (25%) jelölték meg elsődleges célként a nyaralást/üdülést, illetve a hétvégi kikapcsolódást (16%) is. Az üzleti, hivatalos út mindössze 3%-kal szerepelt. A fő motivációk jelentőségének megoszlását a 1. táblázat mutatja be. Az 1997-es adatokkal összehasonlítva az utazók motivációit megfigyelhető, hogy változatlanul jelentős szerepet játszik a nyaralás/üdülés és a rokonok, barátok meglátogatása, a hétvégi kikapcsolódás iránti igény azonban három évvel korábban még nem jelent meg ilyen hangsúlyosan táblázat A legfontosabb utazási motivációk, 2000 (az összes utazás %-ában) Motiváció Említések aránya (%) Rokoni vagy baráti látogatás 38 Nyaralás/üdülés 25 Hétvégi kikapcsolódás 16 Hobby tevékenység 4 Üzleti, hivatalos út 3 Gyógyüdülés, fitness, wellness 2 Sporttevékenység 1 Városlátogatás 1 Kulturális eseményen való részvétel 1 Incentive utazás 1 Ösztöndíj, tanfolyamokon, szakmai táborokban való 1 részvétel Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utazások döntő többsége alatt a megkérdezettek egy helyen tartózkodtak (89%), ritkán fordult elő csillagtúra (7%), körutazás (2%), több helyszín felkeresése (2%), vagy egy helyben való pihenéssel kombinált körutazás (1%). Az utazók utazásaik során elsősorban ingyenes magánszállást vettek igénybe, ezt követte a saját nyaraló, majd a szálloda és a kemping. A fizető magánszállás, a vállalati üdülő, az ifjúsági szállás, a panzió, illetve a vadkemping, az apartman és a turistaszállás viszonylag kis szerepet játszott (6. ábra). Az utazások csaknem kétharmadánál (60%) a válaszadó maga 7

8 oldotta meg az étkezését, teljes ellátás pedig az utak harmadát (35%) jellemezte. A félpanzió és a csak reggeli igénybevétele nem volt jelentős. 6. ábra Ifjúsági szállás 2% Panzió 2% Vadkemping 1% Az utazók által igénybevett szállás típusa, 2000 (%) Apartman 1% Turistaszállás 1% Egyéb 5% Vállalati üdülő 3% Fizető magánszállás 3% Kemping 4% Szálloda 4% Saját üdülő 13% Ingyenes 61% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az úti cél eléréséhez 2000-ben, 1997-hez hasonlóan, a megkérdezettek elsősorban személygépkocsit vettek igénybe, ezt követte a vonat és a menetrendszerű busz. A bérelt busz, a hajó és a kerékpár az utazások 1-3%-ában játszott szerepet (7. ábra). 3 Fontos megjegyezni, hogy az 1997-es felmérés a évi kutatástól kissé eltérő kategóriákat használt. 8

9 7. ábra Az úti cél eléréséhez igénybevett közlekedési eszköz megoszlása, 2000 (%) Bérelt busz 3% Hajó 1% Kerékpár 1% Egyéb 2% Menetrendszerű busz 16% Személygépkocsi 52% Vonat 25% Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 A belföldi utazások között a rövid, 2-3 éjszakás gyakorlatilag egy hétvégét meg nem haladó utazások játszották a legfontosabb szerepet (az utak 44%-ában). A lakosság 23%-a utazott egy éjszakára, 13%-uk 4-5 éjszakára, 10% 6-7 éjszakára, 8% 8-14 éjszakára, 2% pedig éjszakára. Mindennek eredményeként a belföldi utazások során a turisták átlagosan 4,1 éjszakát töltöttek a felkeresett helyszínen. A magyar utazók 2000-ben utazásaik alatt elsősorban rokonaikat, barátaikat látogatták meg (erre utal az ingyenes magánszállás kiemelkedően magas arányú igénybevétele is), nagy népszerűségnek örvendett azonban a természetjárás és a fürdés is, illetve némileg kisebb mértékben a kertészkedés (ami elsősorban a hobbytelkek, saját nyaralók felkereséséhez kapcsolódó tevékenység). Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek körét a 2. táblázat illusztrálja. 9

10 2. táblázat Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek, 2000 (%) Tevékenység Említések aránya (%) Rokonok, ismerősök felkeresése 44 Kirándulás, természetjárás 33 Strandolás, fürdés 32 Kertészkedés, kerti munka 25 Hobby tevékenység 15 Szórakozás, diszkó, tánc 14 Műemlékek, kastélyok meglátogatása 11 Múzeumlátogatás 7 Vásárlás 7 Vízisport 6 Kerékpározás 6 A helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás 5 Természetvédelmi terület felkeresése 5 Népi kulturális örökség megtekintése 4 Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása 4 Tárgyaláson, konferencián, tréningen való részvétel 4 (Gyógy)fürdő, wellness, fitness program 4 Színház, opera, hangverseny látogatás 3 Tanulás, szakmai táborban való részvétel 2 Egyéb sport 2 Világörökség megtekintése 1 Lovaglás 1 Egyéb tevékenység 6 Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. Az utak több mint felét (57%) a család maga szervezte, ezt követték - 23%-kal - a megkérdezett által egyedül szervezett utak, a család és az útitársak által szervezett utak (7%), illetve a munkahely vagy az iskola szervezésében létrejött utak (5%). Az utazási irodákat az utazók 93%-ban szállásfoglalás, 72%-ban pedig az étkezés megszervezése céljából vonták be. 10

11 Jóval kisebb arányban szerepelt a belépők, bérletek vásárlása és az utaztatás (15%), illetve a helyi programok, kirándulások szervezése (4%). Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban 2000-ben átlagosan Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső fajlagos költés Ft volt. Az egyes belföldi régiókban eltérően alakult az utazók költése: a legmagasabb összegeket - mind utanként, mind pedig utazónként - a Balaton régióban kellett kifizetni, a legkisebb költséggel pedig a Dél-Alföldön tudtak a megkérdezettek utazni (8. ábra). 8. ábra A belföldi utazás költségei az egyes régiókban, 2000 (Ft) Balaton Ft/utazás Ft/fő Forrás:Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Kiutazó turizmus 2002-ben megközelítőleg 13 millió magyar látogatott külföldre, ami 2001-hez képest a kiutazások számában jelentős, 16,1%-os növekedést jelent és 2002 között a külföldre látogató magyarok számának alakulását a 6.1. ábra mutatja. Mint az az ábráról leolvasható, az 1991-es és 1994-es csúcsot követően a kiutazók száma jelentősen visszaesett, majd 1999-től újra növekedésnek indult. Az ETC (European Travel Commission, Európai Utazási Bizottság) közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatai szerint a magyar kiutazók esetében a legnépszerűbb külföldi úti célok között egyaránt találhatunk szomszédos országokat 11

12 (Románia, Ausztria) és hagyományos tengerparti üdülőhelyeket (Olaszország, Görögország) (3. táblázat). Az úti célok népszerűsége az évtized során természetesen változott: Horvátország és Görögország látogatottsága például folyamatosan növekedett 1996 és 2002 között, Németországé és Ausztriáé viszont ingadozást, illetve enyhe csökkenést mutatott. Az egyes kontinenseket vizsgálva megállapítható, hogy a magyar kiutazó forgalomban egyértelműen Európa a domináns desztináció. 3. táblázat A Magyarországról külföldre utazók száma (ezer fő)* A legkedveltebb úti célok** Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Kontinensek Európa Afrika Amerika Ázsia és Ausztrália Összesen *Az adatok a 15 éves és annál idősebb népességre vonatkoznak, és csak 1996-tól állnak rendelkezésre. A táblázat tartalmazza a magyarok azon külföldre történő utazásait, amelyek: legfeljebb egy naptári éven belül lezajlanak, külföldi utazásként regisztráltak, abban az esetben is, ha részben belföldre irányulnak, lehetnek üdülések, rokon- és barátlátogatások vagy egyéb magán célú utazások és üzleti utak, kivéve ha az utazás egyetlen célja az utazás teljes időtartamát igénybe vevő tanulás vagy munkavállalás. ** Az országok sorrendjét a 2002-es adatok szerint alakítottuk ki. Forrás: IPK International, European Travel Monitor, ETC Pool Report Amennyiben a Magyar Turizmus Rt. adatai alapján a 2000-es külföldi főnyaralásokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy ezen utak döntő hányada Európa felé (88%) irányult, a célországok rangsorát pedig három tengerparti ország vezette: Olaszország (20%), Görögország (17%) és Horvátország (16%). Az Európán kívüli országok között az Amerikai Egyesült Államok (4%) és Tunézia (3%) volt a legnépszerűbb. 12

13 Az összes külföldi utazás döntő többségét egy helyen töltötték a turisták (57%), ezt a csillagtúrák (20%), körutazások (14%) népszerűsége, illetve a több úti cél felkeresése egy utazás során (6%) követte. A külföldi utazáson résztvevők motivációit vizsgálva megállapítható, hogy 2000-ben a leggyakoribb a nyaralási/üdülési cél volt (41%), ezt követően legtöbben rokonokat és barátokat látogattak meg (15%). A nyaralás során az utazók tevékenységei között legtöbbször a kirándulás (52%), a műemlékek felkeresése (45%), a strandolás (38%), a gasztronómiai élmények (34%) és a múzeumlátogatás (26%) fordul elő. A külföldi utaknál egyébként nagyobb arányban figyelhetjük meg a kikapcsolódás mellett az új ismeretek szerzésének igényét, a felkeresett kultúrák iránti érdeklődést, mint a belföldi utazások esetében. Az egy útra eső tartózkodási idő a külföldi utazások esetében átlagosan 8 éjszaka volt, az utak jelentős része több mint egy hétig tartott. A külföldi utazás során 2000-ben igénybevett szállást és ellátást tekintve megfigyelhető, hogy az utazók elsősorban szállodában (27%), ingyenes magánszálláson (26%), apartmanban (18%) és kempingben, illetve fizető magánszálláson (8-8%) szálltak meg. Bár a külföldi úti célok esetében többségben voltak azok, akik ellátásukat maguk oldották meg (44%), a határokon túli utazások során inkább volt jellemző a teljes ellátás (30%) és a félpanzió (18%) igénybevétele, valamint a csak reggeli (7%) is lényegesen nagyobb arányt képviselt, mint a belföldi utak esetében. A külföldre utazó magyarok 2000-ben elsősorban a közúti közlekedést választották (41%), ezt követi a bérelt autóbusz (33%), a repülőgép (17%), a vonat (9%) és a hajó (3%). A külföldi utak megszervezése jellemzően a család (22%), illetve a munkahely vagy az iskola által (19%) történt. Jelentős volt azonban az utazási irodák szerepe is, hiszen azok a külföldi utak mintegy 16%-át szervezték teljes mértékben, és további 12% megszervezésében is részt vettek. Az igénybevett szolgáltatások között leggyakrabban a szállás (90%) és az utaztatás (77%) szerepelt, azt követően pedig az étkezés (72%), illetve a belépők és a bérletek előzetes megvásárlása (44%). A külföldi főnyaraláson résztvevők közül 2000-ben legtöbben útikönyvekből (47%) szereztek információt, illetve az utazási irodák prospektusait (42%) és az úti célt személyesen ismerők tanácsait (42%) vették igénybe, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az Interneten (9%) való tájékozódás is ben az egy külföldi útra eső összköltség átlagosan forint volt, ami egy főre vetítve forintot jelent (3. táblázat). Az utazási ráfordítások megoszlását tekintve első helyen a szállás és az étkezés állt. 13

14 A külföldi utazások költségének alakulása a főbb célterületek esetében, 2000 Úti cél Ft/utazás Ft/fő 3. táblázat Spanyolország Görögország Horvátország Olaszország Németország Ausztria Románia Átlagosan Forrás: Magyar Turizmus Rt. A KSH adatai szerint a szervezetten külföldre látogató magyarok száma összességében mintegy 68,0%-kal növekedett 1990 és 2002 között, annak ellenére, hogy 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben kisebb visszaesések következtek be az előző évhez képest (10. ábra). Mindazonáltal megállapítható, hogy a vizsgált időszak végére a szervezetten külföldre látogató magyarok száma nagyságrendileg (évente félmillió fő körüli érték) megegyezett a hasonló keretben hazánkba látogató külföldiekével. 10. ábra 650 A szervezett formában kiutazó magyarok száma, (ezer fő) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14

15 A szervezett formában kiutazó magyarok arányát az összes kiutazóhoz viszonyítva a 11. ábra szemlélteti, jelezve egyúttal azt is, hogy a szervezett kiutazóforgalom általában dinamikusabban bővült az időszak során, mint a teljes kiutazóforgalom. 11. ábra 6,00 A szervezett turizmus keretében kiutazók aránya a teljes kiutazó forgalomban, (%) 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 l Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az közötti időszakban a szervezetten utazó magyarok által külföldön eltöltött vendégéjszakák száma (kisebb átmeneti visszaesésekkel) dinamikusan növekedett, 2002-re az 1990-es érték több mint háromszorosát érte el (12. ábra). 15

16 12. ábra A szervezett kiutazók vendégéjszakáinak alakulása, (ezer éjszaka) Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szervezett formában kiutazók átlagos tartózkodási ideje az közötti időszakban 3,2 és 6,8 nap között alakult, ami összességében elmarad a magyar háztartások külföldi útjainak átlagosan 8 éjszakás tartózkodási idejétől. 16