Kutatási jelentés január 22.

Átírás

1 FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN Kutatási jelentés 00. január.

2 TARTALOMJEGYZÉK. ÖSSZEFOGLALÁS.... A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI.... A KUTATÁS MÓDSZERTANA.... MUNKAHELYRE MENET.... MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSAI.... VIDÉKI UTAZÁSOK.... FÜGGELÉK...

3 . Összefoglalás Kutatásunkban a budapestiek közlekedési szokásait vizsgáltuk. Fontosnak éreztük különválasztani a munkához kapcsolódó, munkahelyet megközelítő és a nem munkával kapcsolatos utazási szokásokat. Összességében elmondhatjuk, hogy a városon belüli közlekedés során a budapestiek jobbára a tömegközlekedési eszközöket részesítik előnyben mind munkahelyükre igyekezvén mind egyéb célok megközelítésekor. A vidékre történő utazások alkalmával azonban jelentős különbségek figyelhetők meg: azok nagy többsége, akik munkájukhoz kapcsolódóan utaznak vidékre jellemzően az autót választják, hogy elérjék céljukat, ezzel szemben a nem munkához kapcsolódó vidéki utazások esetében a megkérdezettek mindössze fele használja autóját. A budapestiek közlekedési szokásai közül elsőként azokat vizsgáltuk, amelyek során a munkahelyüket közelítik meg. A budapestiek többsége a tömegközlekedést részesíti előnyben, amikor munkahelyére megy: ők elsősorban kék busszal, villamossal, metróval, esetleg földalattival közelítik meg munkahelyüket. Az autóval dolgozni járók (fő- és részmunkaidőben dolgozók harmada) többségében azért nem döntenek tömegközlekedési eszközökkel való utazás mellett, amikor munkahelyükre igyekeznek, mert lassúnak és kevéssé komfortosnak (piszkosnak, kényelmetlennek) érzik a buszokat, villamosokat. Sokan a gyakori átszállásokkal nincsenek kibékülve, valamint nagyobb csomagok szállítását nem tudják tömegközlekedési eszközökön elképzelni. Mindössze a válaszadók százaléka vallott úgy, hogy a tömegközlekedés drágasága miatt dönt az autóval való közlekedés mellett. Azon budapestiek, akik hol autóval, hol tömegközlekedéssel járnak dolgozni, akkor választják az autót saját bevallásuk szerint, amikor sietnek vagy több helyre is el kell jutniuk ez utóbbi összhangban van az előzőekben tapasztaltakkal: a válaszadók számára nehézséget okoznak az átszállások, a tömegközlekedési eszközök váltogatása. Azon válaszadók, akik munkájukhoz kapcsolóan szoktak vidékre utazni jellemzően autóval teszik ezt, s alig tizedük utazik tömegközlekedéssel. Elsősorban a férfiak és ezzel összefüggésben a szakmunkásképzőt végzettek szoktak munkájukhoz kapcsolódóan vidékre utazni körükben egyébként is magasabb az autót használók aránya. Azok, akik tömegközlekedési eszközök segítségével érik el úticéljukat elsősorban vasúttal és sárga busszal (Volánbusz) utaznak. Az autóval történő vidéki utazásokat leginkább annak gyorsasága és kényelméssége miatt preferálják a

4 megkérdezettek, valamint sokan nagyobb csomagokat szállítanak, melynek tömegközlekedési eszközökön történő szállítása nehézkes. Természetesen az emberek nem csupán munkájukhoz kapcsolódóan utazhatnak vidékre. A budapestiek igen jelentős része, több mint négyötöde szokott nem munkához kapcsolódóan vidékre utazni, melyen belül különválasztottuk az agglomerációba, valamint az ennél távolabbra történő utazásokat. Az agglomerációba utazók többsége havi rendszerességgel fordul meg valamely e területen található településen, leggyakrabban rokon- és barátlátogatás céljából. Népszerűek még - napos kirándulás, túrázás céljából történő kiruccanások, valamint néhányan hosszabb nyaralás, pihenés miatt is szívesen keresik fel az agglomerációban található településeket. Budapesttől 0 km-nél távolabbra nem munkához kapcsolódóan a fővárosiak mintegy háromnegyede szokott utazni. Ugyanúgy, mint az agglomerációba történő utazások esetében, a Budapesttől távolabbi utazások során is a rokon- és barátlátogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. A nagyobb távolságra történő utazások elsősorban a hosszabb pihenéseknek, nyaralásoknak kedveznek, bár néhányan - napos kirándulás, túrázás céljából is szívesen utaznak a fővárostól 0 km-nél távolabbra. A vidékre utazók mintegy fele autóját használja, míg közel harmaduk tömegközlekedéssel utazik: elsősorban vasúttal vagy távolsági busszal. Az autóval utazók elsősorban azért nem tömegközlekedési eszközökkel utaznak, mert az autót kényelmesebbnek, és gyorsabbnak is érzik. Sokan nem szívesen szállnak vonatra, távolsági buszra azok elhanyagoltsága és kétes tisztasága miatt sem. A vidékre utazó fővárosiak több mint tizede néha autóval, néha tömegközlekedéssel keresi fel vidéki úticélját: ők leginkább akkor választják az autót, ha nem egyedül (pl. gyerekekkel), vagy nagyobb csomaggal utaznak, valamint ha sietős a dolguk.

5 . A kutatás háttere és céljai A Capital Research Kft. rendszeres telefonos adatfelvételt végez a budapesti lakosság körében a Studio Metropolitana Kht. számára. A kutatássorozat célja a fővárosiak véleményének, szokásainak megismerése különböző, aktuális, Budapesthez kapcsolódó témakörökben. Jelen kutatási beszámolónk a telefonos adatfelvétel 00. évi első hullámának eredményeit öleli fel. Az adatfelvétel során a budapestiek közlekedési szokásainak témakörét jártuk körül. A kérdőív ennek megfelelően a következő kérdéseket tartalmazta: A budapestiek közlekedési szokásai munkahelyük megközelítésekor Milyen közlekedési eszközöket használnak munkahelyére menet Milyen okok miatt választják az autót munkahelyükre menet Milyen tömegközlekedési eszközöket használnak A budapestiek közlekedési szokásai munkával kapcsolatos vidéki utazások alkalmával Munkával kapcsolatos vidéki utazások gyakorisága Közlekedési eszközök használata munkával kapcsolatos vidéki utazások során Milyen okok miatt választják az autót vidéki útjukhoz Milyen tömegközlekedési eszközöket használnak munkával kapcsolatos vidéki útjaik során Nem munkához kapcsolódó vidéki utazások Budapest agglomerációjába történő utazások gyakorisága, célja Budapesttől 0 km-nél távolabb eső településekre való utazás gyakorisága, célja Budapesttől 0 km-nél távolabb eső településekre való utazáshoz használt közlekedési eszközök

6 . A kutatás módszertana Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt. A teljes, reprezentatív minta 00 főt tett ki. A mintába a éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A megkérdezett háztartások véletlenszerűen kerültek a mintába, a háztartáson belüli kiválasztás (nem, életkor, iskolai végzettség szerint) a KSH adatoknak megfelelően kvóta segítségével történt. A kutatás terepmunkája 00. január --án zajlott le. Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához: Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a jellemzően ötfokú skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket. (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket. A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható. A minta összetétele I. A kérdezett neme férfi % nő % A kérdezett életkora - éves % 0- éves % - éves 0% 0 éves vagy idősebb % A kérdezett iskolai végzettsége általános vagy kevesebb % szakmunkásképző % középiskola érettségivel % főiskola, egyetem %

7 A minta összetétele II. Kerület I. % II. % III. % IV. % V. % VI. % VII. % VIII. % IX. % X. % XI. % XII. % XIII. % XIV. % XV. % XVI. % XVII. % XVIII. % XIX. % XX. % XXI. % XXII. % XXIII. %

8 . Munkahelyre menet A budapestiek közlekedési szokásai közül elsőként a munkahelyük megközelítéséhez kapcsolódókat vizsgáltuk. Természetesen azon fővárosi lakosok közlekedési szokásait, akik nem dolgoznak (nyugdíjasok, tanulók, GYES-en, GYED-en vannak, stb.), így esetükben a munkahely megközelítésének módjáról nem beszélhetünk, a kutatás ezen részében nem vizsgáltuk. A nem dolgozók legnagyobb részét a nyugdíjasok adják: a budapestiek több mint harmada tartozik e kategóriába, természetesen elsősorban a legidősebbek, azaz a 0 évesek vagy idősebbek, akik körében a nyugdíjasok aránya szinte teljes körűnek tekinthető. Az életkori különbségekkel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében is felülreprezentáltak a nyugdíjasok. A megkérdezett éves vagy idősebb budapestiek százaléka tanul még: többségében a fiatalok és az érettségeivel rendelkezők; ők feltehetően most küzdenek diplomájukért vagy egyéb szakképesítésükért. A válaszadók huszada GYESen, GYED-en van, háztartásbeli esetleg főállású anya, természetesen elsősorban a nők. A következőkben tehát azon budapestiek körében vizsgálódunk, akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak. Főmunkaidőben a válaszadók közel kétötöde dolgozik, elsősorban a középkorú férfiak, valamint a szakmunkásképzőt végzettek körében felülreprezentáltak a főállásúak, arányuk meghaladja az 0 százalékot. Részmunkaidőben csupán kevesebb mint tizede dolgozik a megkérdezetteknek. A válaszadókat foglalkozásuk alapján is elkülönítettük: azon fő- vagy részmunkaidőben dolgozó budapestiek körében, akik hivatásos sofőrök, teherautóvagy kamionvezetők, taxisok, tehát napi szinten szállítással foglalkoznak a munkahelyre igyekvés fogalma nehezen értelmezhető. Összességében azon válaszadók körében vizsgáltuk a munkahely megközelítésének módját, akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak, ám nem hivatásos sofőrök: tehát a minta kevesebb mint fele, fő körében. A budapestiek többsége a tömegközlekedést részesíti előnyben, amikor munkahelyére megy: e választ kaptuk a megkérdezettek közel felétől. Legtöbben az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők köréből kerülnek ki: a általánossal vagy kevesebb osztállyal rendelkezők mintegy kétharmada közelíti meg munkahelyét valamely tömegközlekedési eszközzel (a vasutat is beleértve). Autóval elsősorban a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők járnak dolgozni: összességében a megkérdezettek harmada. Mindössze a válaszadók százaléka kombinálja az autót és a tömegközlekedést, amikor a munkahelyét közelíti meg, míg közel tizedük váltogatja e két típust, azaz néha tömegközlekedéssel néha autóval

9 megy dolgozni. A megkérdezettek százaléka gyalog jár a munkahelyére, néhányan kerékpárral, néhány esetben előfordul az otthoni munkavégzés is. Azon válaszadók, akik munkahelye Pest megyén belül van százalék jellemzően az autót részesítik előnyben munkahelyükre menet, míg harmaduk tömegközlekedéssel jár, és azok, akik munkahelye Pest megyén kívül helyezkedik el még inkább az autóval való közlekedés felé hajlanak. Ez köszönhető annak a ténynek is, hogy viszonylag gyakran háromnegyedük havi alkalommal vagy gyakrabban jár e nem budapesti munkahelyére, amely bár jellemzően a főváros 0 km-es körzetében helyezkedik el, akadnak, akik 00 km-nél távolabbra is járnak dolgozni. Munkahelye megközelítésekor tömegközlekedési eszközt a teljes minta több mint ötöde, a dolgozók majdnem fele használ, összesen fő. Körükben vizsgáltuk, hogy konkrétan milyen tömegközlekedési eszközöket vesznek igénybe. Ezen válaszadók leggyakrabban kék busszal (válaszadók háromnegyede), villamossal (válaszadók kétharmada) valamint metróval, földalattival (válaszadók háromötöde) járnak dolgozni. Trolit és HÉV-et mindössze alig több mint tizedük, vasutat és sárga buszt (Volánbusz) pedig még ennél is kevesebben vesznek igénybe munkába menet. Azon válaszadóktól, akik jellemzően autóval közlekednek munkahelyükre menet, megkérdeztük, hogy miért nem használnak tömegközlekedési eszközöket, milyen okok miatt döntenek az autóval való közlekedés mellett. A válaszokat a megkérdezettek spontán módon adhatták meg. Az autóval közlekedő megkérdezettek elsősorban a tömegközlekedés lassúságát kifogásolták (kétötödük), valamint a buszok, villamosok komfortosságával sincsenek megelégedve: mintegy ötödük kényelmetlennek, és néhányan piszkosnak, lepusztultnak tartják a tömegközlekedési eszközöket. A válaszadók több mint tizedének az átszállások okoznak problémát, valamint nagyobb csomagok szállítását sem tudják tömegközlekedési eszközökön elképzelni. Néhányuknak mások szállítását is meg kell oldaniuk, mely kényelmesebb és egyszerűbb autóval, valamint azok is szívesebben választják az autót, akiknek gyakran kell még máshova menniük munkaidejük letelte után. Mindössze a válaszadók százaléka dönt az autóval való közlekedés mellett a tömegközlekedés drágasága miatt saját bevallásuk szerint.

10 A fő- vagy részmunkaidőben ám nem hivatásos sofőrként dolgozó budapestiek mindössze százaléka vallott úgy, hogy néha autóval néha tömegközlekedési eszközökkel közelíti meg munkahelyét. Körükben vizsgáltuk szintén spontán módon, hogy milyen esetekben használják autójukat, és mikor utaznak busszal, HÉV-vel stb. munkahelyükre. Többségükben akkor választják az autót munkahelyükre menet, amikor sietnek, vagy több helyre is kell menniük akár munka után is, esetleg korán kell menniük, vagy éppen sokáig maradnak este munkahelyükön. Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor általában autóval megy % % % nem használ általában % tömegközlekedési tömegközlekedéssel eszközt, gyalog (vasutat is beleértve) megy egyéb % megy % néha autóval néha % tömegközlekedéssel megy egy út során kombinálja az autót és a tömegközlekedést N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, fő Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Nemek szerinti eltérések férfi nõ 0% 0% 0% 0% 0% 00% általában autóval általában tömegközlekedéssel kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb néha autóval, néha tömegközlekedéssel gyalog 0

11 Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Iskolai végzettség szerinti eltérések általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 0% 0% 0% 0% 0% 00% általában autóval kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb általában tömegközlekedéssel néha autóval, néha tömegközlekedéssel gyalog Közlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Munkahely helyszíne szerinti eltérések Budapesten 0 más településen Pest megyében más településen Pest megyén kívül 0% 0% 0% 0% 0% 00% általában autóval kombinálja az autót és a tömegközlekedést egyéb általában tömegközlekedéssel néha autóval, néha tömegközlekedéssel gyalog

12 Munkahely helyszíne Budapesten 0% más településen Pest megyén kívül % % más településen Pest megyében N=akik fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, fő Munkahely Budapesttől mért távolsága -0 kilométerre 0% 0% - 0 kilométerre 0% 0 00 kilométerre 0% 0% több mint 00 kilométerre N=akik nem Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 0 fő

13 Munkahelyre való utazás gyakorisága -0 alkalommal % - alkalommal 0% 0 alkalomnál többször % N=akik nem Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben dolgoznak nem hivatásos sofőrként, 0 fő Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor kék busz (BKV) villamos metró, földalatti troli HÉV vasút sárga busz (Volánbusz) N=akik munkahelyre menet használnak tömegközlekdési eszközt, fő

14 Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor Nemek szerinti eltérések kék busz (BKV) villamos metró, földalatti troli HÉV vasút sárga busz (Volánbusz) férfi nõ N=akik munkahelyre menet használnak tömegközlekdési eszközt, fő Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor kék busz (BKV) villamos metró, földalatti troli HÉV vasút sárga busz (Volánbusz) Életkor szerinti eltérések éves 0- éves - éves 0 éves vagy idõsebb N=akik munkahelyre menet használnak tömegközlekdési eszközt, fő

15 Tömegközlekedési eszközök használata a munkahely megközelítésekor kék busz (BKV) villamos metró, földalatti troli HÉV vasút sárga busz (Volánbusz) Iskolai végzettség szerinti eltérések 0 0 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem N=akik munkahelyre menet használnak tömegközlekdési eszközt, fő Miért nem használ tömegközlekedési eszközöket, amikor munkahelyére megy? Akik munkahelyükre menet autót használnak Spontán válaszok Lassú Kényelmetlen Át kellene szállnom Gyakran viszek nagyobb csomagot is Drága Gyakran még máshová is mennem kell A munkahelyem fizeti az autóközlekedés költségeit Piszkos, lepusztult Gyakran mások, pl. gyerekek is utaznak velem Nem szeretek idegenekkel együtt közlekedni Szeretek autót vezetni Egyéb N=akik munkahelyre menet autót használnak, fő

16 Munkahelyére menet mikor választja az autót? Akik munkahelyükre menet váltogatják az autót és a tömegközlekedést Spontán válaszok Ha sietek Ha több helyet kell érinteni egy út alatt Ha más viszi Ha korán megy/sokáig marad Ha rossz az idõ (esik, havazik) Ha nagyobb csomagom van Ha kényelmesen szeretnék utazni egyéb N=akik munkahelyre menet váltogatják az autót és a tömegközlekdést, fő

17 . Munkájuk során vidékre utazók közlekedési szokásai Azon budapestiek körében vizsgálódtunk, akiknek bár munkahelye a fővárosban van, mégis szoktak munkájukhoz kapcsolódóan vidékre utazni. A fő vagy részmunkaidőben Budapesten (de nem hivatásos sofőrként) dolgozók mintegy harmada (azaz a budapestiek mintegy százaléka) vallott úgy, hogy szokott munkájához kapcsolódóan vidékre utazni, összesen fő. Főként a férfiak (körükben ez az arány az 0 százalékot is megközelíti) valamint a szakmunkásképzőt végzettek utaznak rendszeresen vidékre munkájuk miatt. Többségük havi - alkalommal utazik vidékre munkájához kapcsolódóan, ennél többször mindössze negyedük vesz célba vidéki helyszínt. Azon válaszadók, akik munkájukhoz kapcsolóan szoktak vidékre utazni jellemzően autóval teszik ezt, s alig tizedük utazik tömegközlekedéssel. A tömegközlekedési eszközök közül jellemzően a vasutat és kisebb arányban a sárga buszt (Volánbuszt) választják azok, akik munkájukhoz kapcsolódóan nem autóval utaznak vidékre. Az autóval történő vidéki utazásokat leginkább annak gyorsasága és kényelméssége miatt preferálják a megkérdezettek, valamint sokan nagyobb csomagokat szállítanak, melynek tömegközlekedési eszközökön történő szállítása nehézkes. Azok, akik néha autóval néha tömegközlekedéssel érik el vidéki célpontjukat (összesen fő) elsősorban akkor választják az autót, amikor sietnek, hosszabb utat kell megtenniük, vagy több helyszínt is érinteniük kell útjuk során. Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak elõfordul % nem fordul elõ % N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, fő

18 Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak Nemek szerinti eltérések férfi nõ 0 0 0% 0% 0% 0% 0% 00% előfordul nem fordul elő N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, fő Munkája során vidékre utazók Akik Budapesten dolgoznak Iskolai végzettség szerinti eltérések általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 0% 0% 0% 0% 0% 00% előfordul nem fordul elő N=akik Budapesten dolgoznak, fő- vagy részmunkaidőben nem hivatásos sofőrként, fő

19 Munka során vidékre való utazás gyakorisága Akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni ritkábban mint havonta % - alkalommal % % % alkalommal vagy annál gyakrabban N=akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni, fő Közlekedési eszközök használata, ha a munkája során vidékre utazik általában autóval megy % % általában tömegközlekedéssel (vasutat is beleértve) megy % nem használ % tömegközlekedési eszközt, gyalog megy % néha autóval néha % tömegközlekedéssel megy egy út során kombinálja az autót és a tömegközlekedést N=akik Budapesten dolgoznak, de szoktak munkájuk során vidékre utazni, fő

20 Miért nem használ tömegközlekedési eszközöket, amikor munkája során vidékre megy? Akik munkájuk során vidékre utazáskor autóval mennek Spontán válaszok Lassú Gyakran viszek nagyobb csomagot is Kényelmetlen Munkája miatt Át kellene szállnom Piszkos, lepusztult Drága A munkahelyem fizeti az autóközlekedés költségeit 0 Nem szeretek idegenekkel együtt közlekedni Egyéb N=akik munkájuk során vidékre utazáskor autóval mennek, fő 0

21 . Vidéki utazások Természetesen az emberek nem csupán munkájukhoz kapcsolódóan utazhatnak vidékre. Kutatásunk kiterjedt az egyéb célból tehát nem munkával kapcsolatos vidéki utazások mikéntjére és céljára is, melyeket a teljes minta körében vizsgáltunk. Vizsgálatunk során különválasztottuk az agglomerációba történő, tehát Budapest 0 km-es körzetén belüli, valamint az ennél távolabbi céllal történő utazásokat. A budapestiek igen jelentős része, több mint négyötöde szokott nem munkához kapcsolódóan vidékre utazni. Leginkább a felsősokú végzettséggel rendelkezők tekinthetők mobilisnak, míg a legidősebbek és ezzel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek mintegy negyede vallott úgy, hogy nem szokott vidékre utazni. A vidékre utazók mintegy százaléka nem utazik az agglomerációba ők inkább távolabbi célokat választanak maguknak vidéki kiruccanásaik során. A válaszadók többsége mintegy kétharmaduk havi rendszerességgel fordul meg valamely agglomerációban található településen, míg negyedük évente pár alkalommal. Az agglomerációba utazók leggyakrabban rokon- és barátlátogatás (mintegy kétharmaduk) céljából fordulnak meg ezeken a településeken. Az e célból történő utazások gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken, mely a fiatalabbak erősebb mobilitásának köszönhető. A nők szociabilitását is megfigyelhetjük: mintegy 0 százalékkal több nő említette spontán módon a rokon- vagy barátlátogatást, mint amiért valamely agglomerációs településre utazik. A megkérdezettek hatoda utazik Budapest 0 km-es körzetébe - napos kirándulásra, túrázásra, főként a fiatal középkorúak körében kedvelt úticél ez. Hosszabb nyaralás, pihenés miatt inkább az idősebbek keresik fel az agglomerációban található településeket: összesen mintegy ötödük említette spontán módon e célt, míg a teljes mintában az arány az egyhatodot sem éri el. Bevásárolni a megkérdezettek csupán tizede, szórakozni pedig százalékuk jár Budapesthez közeli településekre. Budapesttől 0 km-nél távolabb utazni a vidékre járók több mint kilenctizede szokott, mintegy kétötödük havonta legalább egyszer, és ugyanennyien ennél ritkábban, amely értékek némiképp elmaradnak az agglomerációba történő utazások során tapasztaltaknál. A spontán módon megnevezett célok közül a Budapesttől 0 km-nél távolabbra történő utazások során is a rokon- és barátlátogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. A megkérdezettek több mint kétharmada szokott e célból vidékre utazni, az előzőekben tapasztaltakhoz hasonlóan elsősorban a nők. Budapesttől 0 km-nél távolabb nyaralni elsősorban az idős középkorúak járnak; mintegy kétötödük

22 említette spontán módon, hogy hosszabb pihenések céljából keres fel távolabbi településeket, míg az össze megkérdezett körében ez az arány alig haladja meg a százalékot. Ennél rövidebb időszakra, - napos kirándulás, túrázás céljából a megkérdezettek hatoda keres fel Budapesttől távolabb eső vidéki településeket, amely különösen a fiatal középkorúak körében bizonyult népszerű elfoglaltságnak. Szórakozás, bevásárlás céljából a megkérdezettek alig huszada utazik 0 km-nél többet. Vidéki úticélok felkeresése során a megkérdezettek mintegy fele autóját használja, míg közel harmaduk tömegközlekedéssel utazik. Több mint tizedük vallotta, hogy néha autóval, néha tömegközlekedéssel keres fel vidéki településeket, míg százalék kombinálja egy út során az autót és a tömegközlekedést. Azok, akik tömegközlekedési eszközökkel utaznak vidéki településekre leggyakrabban a vasút segítségét veszik igénybe (közel kilenctizedük), de sokan utaznak távolsági busszal (több mint felük), esetleg BKV járatokkal vagy HÉV-vel. A vidéki utazások során autót használóktól is megkérdeztük, hogy miért nem választják inkább a tömegközlekedési eszközöket úticéljuk elérésére. A spontán módon adott válaszok közül a leggyakoribb érv a tömegközlekedés használata ellen az autó által nyújtott magasabb komfortérzet volt. A válaszadók mintegy kétötöde jelezte, hogy az autót kényelmesebbnek érzi a vonatoknál, buszoknál, míg közel hatoda kifogásolja a tömegközlekedési eszközök elhanyagoltságát és piszkosságát. A megkérdezettek az autóval való közlekedést gyorsabbnak (több mint negyedük) és olcsóbbnak (több mint ötödük) is érzik. Összesen válaszadó jelezte, hogy vidéki utazásai során néha autóval néha tömegközlekedési eszközökkel utazik. Körükben vizsgáltuk, hogy milyen tényezőktől függ választásuk, a válaszokat spontán módon adhatták meg a válaszadók. Leggyakoribb indok az autó használata mellett a nem egyedül történő utazás volt: tehát ha mások is, pl. gyerekek utaznak a megkérdezettel, szívesebben választja az autót utazása eszközéül. Néhányan említették az autóval való utazás gyorsaságát, illetve akkor is preferálják a megkérdezettek a gépkocsival való közlekedést, ha nagyobb csomagot visznek magukkal, illetve hosszabb útra indulnak.

23 Nem munka során vidékre utazók elõfordul % nem fordul elõ % Nem munka során vidékre utazók Életkor végzettség szerinti eltérések - éves 0- éves - éves éves vagy idõsebb 0% 0% 0% 0% 0% 00% előfordul nem fordul elő

24 Nem munka során vidékre utazók Iskolai végzettség szerinti eltérések általános vagy kevesebb 0 0 szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 0% 0% 0% 0% 0% 00% előfordul nem fordul elő Agglomerációba való utazás gyakorisága nem munkához kapcsolódóan havonta vagy több alkalommal % havonta - alkalommal % % évi -0 alkalommal % évi - alkalommal % soha ritkábban, % mint évente % évi - alkalommal % N=akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan, 0 fő

25 Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés Kulturális események, fesztiválok látogatása Egyéb N=akik szoktak az agglomerációba utazni nem munkához kapcsolódóan, fő Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Nemek szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás 0 - napos városnézés, nézelõdés Kulturális események, fesztiválok látogatása férfi Egyéb nõ N=akik szoktak az agglomerációba utazni nem munkához kapcsolódóan, fő

26 Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Életkor szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés - éves Kulturális események, fesztiválok látogatása 0- éves - éves Egyéb 0 éves vagy idõsebb N=akik szoktak az agglomerációba utazni nem munkához kapcsolódóan, fő Agglomerációba való utazás célja nem munkához kapcsolódóan Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Iskolai végzettség szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása 0 - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés Bevásárlás Szórakozás 0 - napos városnézés, nézelõdés általános vagy kevesebb Kulturális események, fesztiválok látogatása szakmunkásképzõ középiskola érettségivel Egyéb fõiskola, egyetem N=akik szoktak az agglomerációba utazni nem munkához kapcsolódóan, fő

27 Budapesttől 0 km-nél távolabbra való utazás gyakorisága nem munkához kapcsolódóan havonta - alkalommal % havonta vagy több alkalommal % évi -0 alkalommal % % évi - alkalommal % évi - alkalommal % soha % ritkábban, mint évente % N=akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan, 0 fő Budapesttől 0 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés Bevásárlás Kulturális események, fesztiválok látogatása Egyéb N=akik szoktak Budapesttől 0km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, fő

28 Budapesttől 0 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Nemek szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés 0 - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés Bevásárlás Kulturális események, fesztiválok látogatása Egyéb férfi nõ N=akik szoktak Budapesttől 0km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, fő Budapesttől 0 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Életkor szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés Bevásárlás éves 0 Kulturális események, fesztiválok látogatása 0- éves Egyéb - éves 0 éves vagy idõsebb N=akik szoktak Budapesttől 0km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, fő

29 Budapesttől 0 km-nél távolabbra való utazás célja Akik szoktak vidékre utazni nem munkához kapcsolódóan Iskolai végzettség szerinti eltérések Spontán válaszok Rokonok, barátok látogatása 0 Hosszabb pihenés, nyaralás, üdülés 0 - napos kirándulás, túrázás, biciklizés Szórakozás - napos városnézés, nézelõdés Bevásárlás általános vagy kevesebb Kulturális események, fesztiválok látogatása szakmunkásképzõ középiskola érettségivel Egyéb fõiskola, egyetem N=akik szoktak Budapesttől 0km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, fő Közlekedési eszközök használata, ha nem munkájához kapcsolódóan vidékre utazik általában autóval megy % % egyéb általában tömegközlekedéssel (vasutat is beleértve) megy % % egy út során kombinálja az autót és a tömegközlekedést % néha autóval néha tömegközlekedéssel megy N=akik szoktak Budapesttől 0km-nél távolabb utazni nem munkához kapcsolódóan, fő