Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Átírás

1 Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, február

2 Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Bajcsy Zs. út 1. tárgy: Tájékoztató Borsod Abaúj Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előzmény: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kérése Igazgatóságunk a rendelkezésre álló statisztikai adatok, és tapasztalatok birtokában rövid helyzetértékelést készített a megye turisztikai helyzetéről. A tájékoztatóban elemezzük az Észak-magyarországi régióban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turisztikai szálláshelyek kapacitásainak, vendégforgalmának, és vendégéjszaka számának változásait év legfontosabb turisztikai mutatói alapján. A tájékoztató rövid kimutatást tartalmaz a ROP legfrissebb B-A-Z megyei nyertes turisztikai pályázatairól, az attrakció-, szállás- és szervezetfejlesztési projektekről, ezek várható hatásairól, szinergiájáról. A stratégia készítéséhez megfogalmazzuk az ágazat regionális illetve megyei szintű legfontosabb problémákat és célokat. Az Észak- magyarországi turisztikai régió piaci helyzete Az Észak-magyarországi turisztikai régió a harmadik legkedveltebb úti cél a magyar utazóközönség körében, derül ki a Magyar Turizmus Zrt évi kutatási jelentéséből. A KSH adatok alapján elmondható, hogy a évi sikeres turisztikai szezon után, 2012-ben további növekedés tapasztalható mind a vendégek (+4,9%), mind a vendégéjszakák (+5,2%) vonatkozásában, a január-november időszakban, a régióban. Az Északmagyarországi régió elmúlt 6 éves teljesítménye a magyar desztinációk, turisztikai régiók körében kiemelkedő mind a belföldi, mind a külföldi piacokat illetően. A magát egészségtudatos hegyvidéki desztinációnak pozícionáló régió a legnagyobb magán illetve falusi szálláshely kapacitással rendelkezik hazánkban. Az elmúlt években az országos belföldi kereslet 1,3%-os emelkedése mellett az Észak-magyarországi régióban 22,9%-kal több vendégéjszakát regisztráltak a nem kereskedelmi ún. egyéb szálláshelyek. Az Észak-magyarországi régióban több önálló, a belföldi piacon jól kommunikálható úti cél, desztináció létezik. Az elmúlt évek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a megújult szállodákban a Gyöngyös-Mátra térsége között 23%-os vendégéjszaka bővülést ért el, Nógrádban a kapacitások szűkülése ellenére 13,8%-os növekedés volt tapasztalható a vizsgált időszak alatt, Tokaj- Zemplén térségében 9%-os kapacitásbővülést 4%-os vendégforgalom bővülés kísérte. A régió vendégforgalmát jelentősen meghatározó Eger és térségében a kapacitások közel 25%-kal estek vissza a vizsgált időszakban, a vendégforgalom stagnál (588 ezer vendégéjszakával) az utóbbi években. Miskolc és térsége a 15%-os kapacitásbővülés ellenére csökkenő vendégforgalomról (-3,6%) adhat számot az elmúlt öt évben. Hasonlóan teljesített Aggtelek és térsége is. 1

3 A legtöbb világörökségi helyszínnel büszkélkedő hegyvidéki desztináció vendégforgalma az öko, aktív és gyógyvizeire épített egészségturisztikai kínálata mellett viszonylag erős szezonalitást mutat. A legtöbb vendég a nyári hónapokban érkezik a régióba. Az elmúlt években a kommunikáció egyik célja az előszezoni és utószezoni vendégforgalom élénkítése, mely tevékenység sikeresnek bizonyul, hiszen a trendvonalak egyértelműen a tavaszi és őszi hónapok népszerűségének növekedését mutatják. A kapacitások alakulása között Forrás: KSH, RMI elemzés A kereskedelmi szállások (hotelek, panziók, ifjúsági szállások, kempingek) férőhely száma az utóbbi öt évben 5,9 % emelkedett B-A-Z megyében, a megyében található szállások kapacitása adja az Észak-magyarországi kereskedelmi szálláskapacitás 55-57%-át. 2

4 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása között Forrás: KSH, RMI elemzés A kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák B-A-Z megyében a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatnak(-5%), míg régiós szinten +9% növekmény realizálódott. B-A-Z megyében a külföldi vendégéjszaka számok 2%-al növekedtek, míg a vendégforgalom jelentős hányadát biztosító belföldi vendégéjszaka számok viszont 7%-al csökkentek. Forrás: KSH, RMI szerkesztés A vizsgált adatokból kiderül, hogy növekedtek a kapacitások, növekedtek a férőhelyek számai, ezzel egy időben a vendégéjszaka számok csökkenő tendenciát mutatnak. 3

5 Egyéb szállásadás, Falusi vendégfogadás pozitív változásai Forrás: KSH, RMI elemzés A nem kereskedelmi szálláshelyek, ún. egyéb szálláshelyek, és azon belül a falusi szálláshelyek vendégéjszaka számaiban 10,7% növekmény realizálódott az Északmagyarországi régióban. B-A-Z megyében ugyanezen időszakban +15,8%-os volt a növekedés. Ezen szálláshelyek megyei részaránya 36,2 %. Forrás: KSH, RMI elemzés Észak-Magyarország turisztikai térségeinek trendjei Vendégéjszakák számának alakulása térségenként között 4

6 Forrás: KSH, RMI elemzés A három jól kommunikálható, önálló desztinációként is funkcionáló térség közül kettő- Miskolc- Aggtelek- termék életgörbéje a vendégéjszakák trendvonalából ítélve túl van a telítődési ponton, leágazó szakaszban van. Kapacitások, férőhelyek alakulása térségenként között Forrás: KSH, RMI elemzés Mindhárom turisztikai térségben kapacitásbővülés ment végbe a vizsgált időszakban. Vélhetően a nagyobb vonzerőt képező attrakciófejlesztések elmaradtak Miskolcon és Aggtelken, míg Zemplén sikeresen választott kitörési stratégiát és lépett a termékfejlesztés útjára. Bevételek alakulása térségenként között 5

7 Forrás: KSH, RMI elemzés Miskolcon és térségében a bővülő kapacitások ellenére, a vendégforgalom csökkenése mellett, az árbevételek csökkentek a vizsgált időszakban. Zemplén esetében növekedés tapasztalható mind kapacitásban, mind forgalomban, mind árbevételben. Aktuális ROP nyertes BAZ megyei turisztikai pályázatok (forrás: Kiemelt turisztikai termék - és attrakciók fejlesztése - 2 db nyertes Ft támogatás - Edelény Edelényi Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ II. fejlesztési ütem: A kulturális és turisztikai központ innováción alapuló kínálatfejlesztése országos hírű gyűjtemények elhelyezésével és a Kastélysziget teljes rehabilitációjával Ft - Füzér Füzéri Várgondnokság Élő vár Zemplénben Ft Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése - 8 db nyertes Ft támogatás - Mezőkövesd A Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése Ft Lillafüredi DVTK Szabadidőpark beruházás Ft Lillafüredi libegő és kapcsolódó attrakciók telepítése Ft - Tokaj Hegyaljai élményutazás a Tokaji Borhajóval Ft "Reformáció-Emlékutak - Zarándokutak" Ft - Ózd Ózdi gyártörténeti emlékpark és élménykomplexum kialakítása Ft - Regéc A Regéci Vár fejlesztése Ft - Rátka Sport és Túraközpont létrehozása Ft 6

8 Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése - 6db nyertes Ft támogatás - Szikszó Hell Ring Hotel Szikszó Ft - Szerencs A szerencsi Meggyes Panzió fejlesztése - Meggyes Hotel** létrehozása Ft Lévay Villa Hotel bővítése, Ft - Mezőkövesd I. osztályú üdülőházak és központi épület építése a Zsóry Fürdő területén Ft - Mád A HOTEL BOTRITISZ létrehozása Mádon Ft - Tokaj Tokaj*** építése Ft Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek és turisztikai klaszterek létrehozása és fejlesztése 3db nyertes Ft -támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Turisztikai értékek és szolgáltatások integrációja által generált termékfejlesztés innovatív klaszter létrehozásával Ft A miskolci helyi TDM szervezet fejlesztése Ft KULTMIX - összefogás a kulturális turisztikai attrakciókért Miskolcon és térségében Ft Összegzés A belföldi kereslet továbbra is meghatározó mind a régióban, mind B-A-Z megyében. A belföldi kereslet növekedése lassú növekedést mutat országos szinten, taktikai kampányokkal a részesedés a belföldi forgalomból fokozható. A külföldi vendégfogalom növekszik, lengyel, szlovák küldő területek meghatározóak. Jelentős forgalom növekedés érhető el koncentrált marketing kampányokkal. Az Észak-magyarországi régió közel 7 éve országos viszonylatban jól teljesít (Budapest és Balaton után a helyen Nyugat-Dunántúllal) A régióban Heves megye szálláshelyei és attrakciói biztosítják a vendégforgalom jelentős részét (Eger és térsége), a legdinamikusabban növekvő térség Gyöngyös-Mátra. A B-A-Z megyei kereskedelmi szálláshely kapacitások növekedtek az utóbbi két évben, további jelentős bővülés tapasztalható. Az árbevételek csökkennek, negatív árspirál veszélye jelentős. A B-A-Z megyei vendégéjszaka számok csökkenése ellentétes a régiós trendekkel. Az érdeklődés fenntartásához kiemelt attrakciós fejlesztések szükségesek. 7

9 Az ún. egyéb szálláshelyek, és falusi szálláshelyek jól teljesítenek régiós és megyei szinten is. Jelentős attrakció-, szállás- és szervezeti fejlesztések várhatóak a jövőben, (TDM, Klaszter), melyek a tendenciákat képesek megfordítani. Legnagyobb problémák Dinamikusan növekedő régiós vendégszám mellett, csökkenő B-A-Z megyei vendégéjszaka számok, alacsony kapacitáskihasználtság, alacsony tartózkodási idő, alacsony költés, kevés a külföldiek aránya Országos és nemzetközi viszonylatban jelentős vonzerővel bíró térségek ún. superior környezetének hiánya, és a térségek alacsony szinergiája. A helyi és térségi TDM rendszer működése még nem kielégítő, nem optimális (kommunikációs, HR, finanszírozási problémák) Legfontosabb célok A belföldi és külföldi vendégéjszakák számának növelése (külpiaci növekedés, tartózkodási idő növelés, új fizetőképes célcsoportok megszólítása) Szakképzett humánerőforrás megtartása, képzése, szolgáltatói, települési, térségi szintű foglalkoztatás, képzés, küldetés. B-A-Z megye az Észak-magyarországi és Tisza-tavi turisztikai régiókon keresztül- piaci pozíciójának erősítése a belföldi és külföldi utazóközönség körében, a térségek kommunikációján keresztül. Eger, február 6. Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 8