Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

Átírás

1 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

2 C3%B3_ism_nemzeti_parkjaink_1_02.pdf

3 Nemzeti park létesítése Több éves, évtizedes előkészítő munka Korábban az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) elnökének határozata ( ) Később Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (1987-ig) Ma nemzeti park, tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag a miniszter jogosult. (jelenleg Földművelésügyi miniszter) nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint Az előkészítésben főszereplő a Minisztérium természetvédelmi szakmai szervezeti egysége, más tudományos intézmények, társadalmi szervezetek és a területi természetvédelmi hatóságok. Igazgatóság megszervezése felügyeleti szerv

4 A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program ( ) A modernkori hazai turizmusfejlesztés alapja Fő céljai: - a turizmus minőségi fejlesztése, - a nemzetközi versenyképesség fokozása, - a turizmus teljesítményének növelése. Az ország vezető turisztikai terméke az egészségturizmus megújulásának kezdete. A vendégforgalom között 26%-kal emelkedett. Turizmustervezés - az országos és regionális szintű turisztikai koncepciók és programok előkészítése.

5 A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program ( ) A program hat alprogramra épült: - Gyógy- és termálturizmus fejlesztés - Konferenciaturizmus fejlesztés - Tematikus parkok (élményparkok) fejlesztése - Kastély- és várturisztikai alprogram, - Turisztikai információs rendszerek fejlesztése - Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése

6 Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő példája 4 milliárd forint összegű beruházással a Széchenyi Terv és az önkormányzat anyagi forrásával valósult meg. Hatalmas lökést adott (Vital Med Hotel, Bassiana Hotel, Park Inn Hotel, Spirit Hotel Royal Thermal Spa)

7 A turisztikai régiók megszervezése Magyarországon -9 turisztikai régió, 4/2000. (II. 2.) rendelet alapján -Régiónként egységes turisztikai vonzerő -Egymástól jól megkülönböztethető kínálat

8 A Nemzeti Fejlesztési Terv I. ütem ( ) Eu-s források megnyílása (ROP) A turisztikai potenciál erősítése a régiókban c prioritás, 23,8 milliárd fordítottak vonzerőfejlesztésre, 6,7 milliárdot a fogadóképesség javítására. A benyújtott pályázatok mintegy negyede részesült támogatásban országos szinten Az egy projektre jutó átlagos támogatási összeg meghaladta a 158 millió Ft-ot. Elsősorban nagyobb projekteket támogattak (NP-ok, Világörökségi helyszínek stb.), hatása ezért területileg koncentrált volt!!

9 A Nemzeti Fejlesztési Terv I. ütem ( ) Az összes régióra készítettek turizmusfejlesztési stratégiát (Balaton és Tiszató külön) szálláshely-fejlesztési projektek kapták a legtöbb támogatást

10 Kerékpárút építése a Tiszató jobb partján Pályázatok: 1/2004 ROP ös komponens: Turisztikai Vonzerők Fejlesztése, aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés. 1/2004 ROP ös komponens: Turisztikai vonzerők fejlesztése -2016: 3,5 milliárd forintból befejezik a Tisza-tó körüli kerékpárutat -Hiányzó szakasz Tiszafüred és Poroszló között a 33-as út

11

12 NTS kiemelt célok és területek Egészségturizmus Örökségturizmus Kongresszusi turizmus Hiányzott egy átfogó, hosszútávú program Cél, hogy a turizmus a gazdaság motorjává váljon Új trendek, utazási formák, szokások kialakulására figyelmeztet Tervezés: a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus. Rt. Kormányzati szintű koordináció igénye Hosszabbítja a tartózkodási időt, növeli a szezonon kívüli bevételeket, többféle szakképzett munkaerő összefogására van szükség

13 II. Nemzeti Fejlesztési Terv: Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a Kormány, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozattal fogadta el. Fő feladat a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia időarányos végrehajtása 324 Md Ft fejlesztési forrás csak a ROP-on keresztül

14

15

16 ÚMFT /NFT II./ ( ) a turizmus fő támogatási területei Turisztikai termék és attrakciófejlesztés Turisztikai fogadóképesség javítása Működési háttér fejlesztése - TDM rendszer fejlesztése - tájékoztatási informatikai rendszerek kialakítása - szereplők közötti együttműködések segítése - marketingtevékenységek támogatása

17 A turisztikai fejlesztések: A turizmus ábrázolása az ÚMFT-ben gazdaságfejlesztés (pl. kongresszusi központ, gyógyhelyek), területfejlesztés (pl. termál és gyógyvízre alapuló, kulturális fejlesztések, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés) Az ÚMFT a korábbi NFT-hez képes jobban bemutatja a különböző fejlesztési területek, vagyis a különböző Operatív Programok kapcsolatát. Így jól látható a különféle területek fejlesztéseinek hozzájárulása a turizmus fejlesztéséhez, pl.: közlekedés az elérhetőség érdekében természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések megalapozására informatikai vagy menedzsment fejlesztések megvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is

18 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció ( )

19 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció ( ) Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ( ) - meghatározta a turisztikai fejlesztéspolitikai prioritásokat, illetve az ágazat fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. A Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012 (III.12.) Korm. rendelettel összhangban készült hosszú távú szakpolitikai koncepció - fejlesztési elképzelések - stratégiai célok - termékelemek kiválasztása - a turizmus társ-i gazd-i hatásai A Koncepció jövőképe szerint 2024-ben Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja lesz.

20 A kiemelt nemzeti célkitűzések számszerűsítése

21 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció ( ) Kiemelt stratégiai célok I. Erőt adó Magyarország innovatív, kreatív és minőségi termékés kínálatfejlesztés (versenyképesség) II. A magyar turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés (adóbevételek) III. A turizmus intézményrendszerének átalakítása a turisztikai szervezeti rendszer együttműködésére építve (TDM, helyi értékek) IV. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés ösztönzés (professzionális marketing-menedzsment) V. Horizontális célkitűzések (fenntarthatóság, felelősségvállalás, innováció

22 A koncepció és a foglalkoztatás kapcsolata jelentős foglalkoztatás-növelési potenciállal rendelkezik. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak mintegy 4% körüli aránya dolgozik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban. A részmunkaidőben dolgozók aránya lényegesen magasabb a nemzetgazdasági átlagnál a turizmus területén. egyszerűsített foglalkoztatás 2010-től turisztikai idénymunkára (max. 120 nap)

23 A koncepció SWOT analízise Erősségek: - Kiemelkedő gyógy- és termálvíz-készlet és erre épülő, a nemzetközi piacon is bevezethető, az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmussal. - Budapest és kiemelkedő forgalmú gyógyfürdőink nemzetközi vonzerőnek minősülnek. - A Balaton és térsége, mint kelet-közép-európai relatív vonzerő. - Az ország számos potenciális turisztikai vonzerővel rendelkezik, elsősorban természeti értékek, védett területek egyedi, hagyományokat őrző kultúrtájak, világörökségi helyszínek révén. - Változatos és gazdag hagyományokra, különböző korszakok örökségeire építő kulturális adottságok. - Magyarország ismert konferencia-turisztikai desztináció. - Ismert és elismert magyar gasztronómiai hagyományok. - Évezredes múltra visszatekintő a magyar borkultúra. - Nemzetközi összevetésben kedvező ár-érték arány. - Növekvő kínálat vidéken és a fővárosban a jó minőségű szálláshelyek tekintetében. - Az infrastrukturális fejlesztések következtében bekövetkező elérési idő csökkenése.

24 A koncepció SWOT analízise Gyengeségek Hiányzik a törvényi szintű keretjogszabály, mely meghatározza az ágazat működési alapjait. Nem épült még ki teljességében a hazai turizmus-irányítás nemzeti és területi rendszere (TDM). A nemzetközi piacon is bevezetett turisztikai termékek száma még alacsony. Kevés az egyedi, kreatív, sajátos vonzerővel bíró termék, hiányoznak a csomagba rendezett komplex ajánlatok. A szabadidős célokra fordítható jövedelmek erős mérséklődése következtében a lakosság részvétele a belföldi turizmusban relatíve alacsony arányú. Az elmúlt évtized során nem csökkent jelentősen a szezonális koncentráció. A területi koncentráció továbbélése a vendégforgalmi és kapacitásadatok elsősorban a minőségi szálláshely-kapacitások tekintetében továbbra is fennáll. A komplex orvosi szolgáltatásokra épülő csomagok hiánya. Az orvosi szolgáltatásokra épülő turizmus szolgáltatásait és ellátó helyeit tematikusan bemutató marketing tevékenység hiánya (pl. E-Health egységes portál hiánya). Nyelvtudásbeli hiányosságok.

25 A koncepció SWOT analízise Lehetőségek A belföldi turizmust erősítő és forgalmát bővítő SZÉP Kártya rendszer működésének fejlesztése A kereslet és kínálat alapján differenciált orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus igényeinek megfelelő szolgáltató helyek fejlesztése. Magas minőségű orvosi szolgáltatást nyújtó, külföldi betegek számára ellátást nyújtó akkreditált intézmények. Egészségturisztikai utazások népszerűsítése a hazai lakosság körében is. A szektorok közötti együttműködés erősítése. Jól működő turisztikai intézményrendszer kiépülése. A termékstruktúra és a kapcsolódó fejlesztéspolitika határozott prioritások mentén történő alakítása. A rendelkezésre álló potenciális vonzerőkből versenyképes turisztikai termékek kialakítása. Európai uniós források bevonása a turisztikai fejlesztésekbe, a turizmusfejlesztés fenntartható finanszírozásának megteremtése. A szektor hatékony működését támogató szabályozási, közgazdasági háttér felé való elmozdulás. Jó (közösségi) közlekedési infrastruktúra kiépítése

26 A koncepció SWOT analízise Veszélyek A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság kedvezőtlen hatását követően hazánk nem tudja felvenni a versenyt az erős nemzetközi mezőnyben, az olcsó desztináció megítélés tartós marad A csökkenő belföldi és nemzetközi kereslet következtében veszélybe kerül a hazai szolgáltatók rentábilis működése Az orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus ellátó helyeinek lassú kialakítása következtében gyors piacvesztés A turisztikai kínálat fejlesztése elmarad a kívánatostól, nem alakul ki az egyedi imázs, versenytársainkkal szemben a jelentős lemaradást nem tudjuk behozni A helyi turizmus irányítás működése nem fenntartható: a turisztikai szervezetek (TDM) pénzügyi fenntarthatóságának hiánya A negatív folyamatok megelőzéséhez, elkerüléséhez szükséges beavatkozási képesség hiánya.

27