A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG Nagy Adrienn Tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI Gödöllő, 2014.

2 A turizmus fogalma a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Lengyel, 1994.)

3 A turizmus rendszere Két legfőbb alkotóelem: Turista (KERESLET), A turisztikai szektor (KÍNÁLAT).

4 Forrás:Lengyel, 1994.

5 A turizmus hatásai Jelentős mértékben járul hozzá országok, régiók gazdaságához, Közvetlen hatást gyakorol a társadalmi, kulturális életre, DE! az anyagi szempontok mellett fontosak a nem anyagi szempontok is (önmegvalósítás, művelődési lehetőségek, kultúrák elismerése, szellemi örökség tiszteletben tartása.)

6 Gazdasági hatásai I. a küldő- és fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában, a turizmus fejlődése következtében végbemenő változás A turizmus láthatatlan export - megfoghatatlan, szállíthatatlan, A turistának kell a szolgáltatáshoz mennie, Ez a kereslet általában szezonális, és érzékeny a változásokra (háború, járvány, természeti katasztrófák).

7 Gazdasági hatásai II. A gazdasági hatások jól mérhetők, és beazonosíthatók, Pozitív hatásai: Munkahelyteremtés, Infrastruktúra fejlesztése, GDP-hez való hozzájárulás, Regionális fejlődés kiegyenlítése, Gazdasági szerkezet változása, Deviza- és adóbevételek növekedése.

8 Gazdasági hatásai III. Negatív hatásai: Szezonális foglalkoztatottság, Migráció, Infláció, Árfelhajtás, Függőség, Feketegazdaság.

9 Társadalmi- kulturális hatásai az érintettek (helyi lakosok, helyi szervezetek, vállalkozások) életminőségében bekövetkezett változás Különböző szinteket különböző módon befolyásolja, Jelentős hatással lehet: A népességre, A munkaerőpiacra, A közösség jellemzőinek változására, Ez egyénekre, családokra, Kulturális erőforrásokra.

10 Fizikai hatásai Két részre osztjuk a környezetet: Természeti környezet: tartalmazza a fellelhető élettelen természeti erőforrásokat, az élővilágot, illetve a tájképi formát. Épített környezet: magában foglalja mindazt, amit az ember mesterségesen telepített, épített az adott területre.

11 Környezeti hatásai Több szempont szerint csoportosíthatók: Helyi és globális hatások, Visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások, Közvetett és közvetlen hatások, Pozitív és negatív hatások. A gazdasági hatásokkal ellentétben a környezeti hatások közül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak (szennyezés, szemétlerakás, természeti katasztrófák).

12 Gazdaság: elsősorban a GDP-re, költségvetésre, fizetési mérlegre, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásait szokták kiemelni. Azokban a térségekben válhat állandó jelenséggé, ahol adottak a gazdasági feltételek, legalább elégséges szinten kiépült az infrastruktúra. Politikai stabilitás: a biztonság iránti igény a turisták alapvető elvárásai közé tartoznak. (a korábban turistáktól zsúfolt desztinációkvalamilyen katasztrófa).

13 Kultúra: A kultúrák közötti távolság lehet vonzó es taszító a turisták különböző csoportjai számára. Természeti környezet: A turizmusnak köszönhetően, gazdasági tevékenységek végzésére alkalmatlan területek is értékessé válhatnak, a városokban élők egyre jobban megbecsülik a természeti értékeket. A technológiai környezet, az infrastruktúra,a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlődése alapvető befolyással bír a turizmus folyamataira.

14 A turizmus és a helyi közösségek kölcsönhatása I. Előny: Új munkahelyeket teremt- a fiatalok elvándorlása csökken, Helyi vállalkozások- tőkebeáramlás, Nyereség helyben visszaforgatható, Helyi adóbevételek növekedése, kiegészítő szolgáltatások megjelenése, Általános környezetvédelmi állapot javul, örökség iránti büszkeség növekszik.

15 A turizmus és a helyi közösségek kölcsönhatása II. Probléma: Zsúfoltság, zaj, levegőszennyezés, A szabályozatlanság a védett értékek romlását eredményezheti, A turista/helyi arány ellenérzést is kiválthat, Előfordulhat az életstílus utánzása (drog,alkohol), Megváltozhat a közösségi szerkezet (konfliktusok pl. üdülőtulajdonosok között).

16 Turisztikai helyzetkép vidéki területek- kitörési lehetőség végső megoldásként - súlyos, és évtizedek óta felhalmozódott problémák az adott terület különböző adottságai önmagában a turizmus nem elegendő a gazdasági fejlődés generálására

17 Turizmus a térbeli gazdaságban Társadalmi, gazdasági, kulturális vagy a politikai tér részeként tekintjük-e? Hogyan jelenik meg a turizmus-rendszer a térben? Mit tekintünk a rendszer részének és mit a környezetének?

18 Fogadókészség, nyitottság államigazgatás és a helyi közigazgatás (megfelelő jogszabályi környezet), a vállalkozók és befektetők részéről, a helyi közösségek, civil szerveződések és lakosság.

19 A turizmus irányításának az eszközei turizmuspolitika, a tervezés, fejlesztés, szabályozás, a marketing, a menedzsment. nemzeti, térségi és vállalati szinten (Lengyel 2004.)

20 Beruházó értékelése Alapinfrastruktúra megléte, Szabad, könnyen hozzáférhető, építkezésre alkalmas területek, Vállalkozásbarát jogszabályi környezet, Jól képzett/ olcsó munkaerő, Fejlett desztinációs marketingtevékenység Egyediséget kínáló vonzerők és a környezetminőség

21 A térségi szemlélet komplexebb, mint az ágazati, mivel részben integrálja is azt. A turizmusfejlesztés a területfejlesztés részeként jelenik meg, Támogatja a területi fejlődést, A területfejlesztés komplex intézkedéscsomagja visszahat a turizmus jövedelmezőségére is Inkább fentről- lefelé

22 Szabályozás, tervezés Kettős integráció a turizmust kell integrálni természeti, társadalmi és gazdasági környezetébe, másrészt a turizmuson belül a rendszer valamennyi elemét együtt és összehangoltan kell megtervezni

23 Versenyelőny desztináció-menedzsment szervezetek munkája célpiacaik igényei, hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok a termékfejlesztést következetes pozicionálási és differenciálási stratégiával társítják

24 Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció NTS óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi szinten célok, prioritások és eszközök újragondolása és meghatározása

25 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció a nemzetgazdaság kiemelten fontos ágazata, a kormány kulcsszerepet szán fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában

26 Társadalmi-fenntarthatósági szempontból a turizmus az életminőség javításának egyik jelentős eszköze, hozzájárul az egyén és a közösség jóllétéhez, erősítik a nemzeti összetartozás érzését, segítik nemzeti kultúránk megőrzését

27 Gazdasági versenyképességi szempontból értékteremtő képességével pozitívan befolyásolhatja az ország fizetési mérlegét. Interszektorális, számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá, Az új piacok bevonásának egyik megfelelő eszköze.

28 A magyar turizmus rendszerszinten megoldásra váró területei 1. A magyar turizmus stratégiai irányításának megújítása 2. Olyan közgazdasági és jogi szabályozó rendszer kialakítása, amely a magyar turizmus versenyképességének növelését szolgálja. 3. A keleti nyitás sikeres végrehajtása, ország-specifikus stratégiai termékek kialakítása. 4. Stratégiai fejlesztések támogatása, célcsoport- és termék-orientált kiemelt nemzeti fejlesztési programok, integrált desztináció-fejlesztések és kiemelt projektek stratégiai előkészítése és támogatása révén pontszerű és szétaprózott fejlesztések dominanciája helyett tervezhető fejlesztéspolitika mellett. 5. A térségi és helyi összefogáson nyugvó, a belföldi magyar turizmust koordináló és szervező turisztikai szervezetek (TDM) stratégiai megerősítése, kiszámítható jogszabályi környezetének megteremtése, és fenntartható működésének biztosítása.

29 6. Külföldön is népszerű, stratégiailag menedzselt márkatermékek kialakítása, fejlesztése, piaci bevezetése, értékesítése és stratégiai menedzsmentjének biztosítása. 7. Együttműködés a határon túli magyar desztinációkkal és a diaszpórákkal a turizmus fejlesztése érdekében. 8. A magyar turizmus koordinált K+F+I és monitoring rendszerének megteremtése. 9. A magyar turizmus stratégiai kiterjesztése új területek irányában kiemelten a szabadidő- és sportgazdaság, az egészségipari szolgáltatások, a helyi gazdaságfejlesztés. 10. Érdemi szakmai partnerség, felelős együttműködés a szakterületi és a térségi egyeztetési fórumok megerősítése révén.

30 Kiemelt stratégiai célok I. Erőt adó Magyarország innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés egészségturisztikai vezető szerepének megtartása mellett a kiemelt tematikus magyar termék-desztinációk fogadási feltételeire fókuszált fejlesztés

31 gazdasági növekedést megalapozó fő irányok, versenyképesség feltételei, kínálat meghatározása, a legfontosabb desztinációk fejlesztése és új értékteremtési területek bekapcsolása.

32 II. A magyar turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés szabályozási és üzleti környezet a munkahelyteremtés ösztönzése, a SZÉP Kártya rendszer megerősítése és a program menedzselése

33 elősegíti a munkahelyteremtést, a munkahelyvédelmet, élénkíti a befektetéseket és a hitelezést, növeli az adóbevételeket. A szolgáltatások humán háttere (oktatás, szolgáltatáskultúra) hozzájárul a kínálat egyediségéhez.

34 III. A turizmus intézményrendszerének átalakítása a turisztikai szervezeti rendszer együttműködésére építve intézményrendszer megteremtése, a kompetenciák világos meghatározása

35 helyi gazdasági szereplők kölcsönös érdekek mentén történő együttműködési rendszerének kialakítása, a helyi gazdaság és társadalom fejlődése, megerősödése, a határon átnyúló kapcsolatok fejlődése

36 IV. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés-ösztönzés Nyitás keleti és európai piacok felé; a magyar turizmus nemzetközi promóciójának és értékesítésének megerősítése

37 Új küldő piacok bevonásával elősegíthető a gazdasági növekedés nemzetközi szinten bevezethető márkák kialakítása, professzionális marketingmenedzsment, a nemzetközi keresletnek megfelelő innovatív termékek vonzó bemutatása szükséges.

38 V. Horizontális célkitűzések A specifikus célok mindegyikén átívelő alapelvek érvényesítése

39 alapelvek, amelyeket a turisztikai piac minden szereplője elfogad. Ilyenek: a minőség iránti elkötelezettség, a biztonság, fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás.

40 Jövőkép 2020-ra Európa egyik legnépszerűbb fogadó területe kulturális és természeti kincsei, gyógy- és termálvizei, orvosi szaktudása program, kultúra, fesztivál, fürdő, egészségturisztikai szolgáltatás, ízek, gasztronómia

41 Budapest Európa egyik legvonzóbb kulturális, kreatív és turisztikai célterülete (kongresszusi központ) Széchenyi Pihenőkártya használatában rejlő lehetőségek (növekszik a belföldi utazásokra fordítható lakossági források összege), TDM intézményrendszer, Növekvő foglalkoztatottság

42 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!