5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet"

Anna Barnané
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális környezete Közvélemény 3. Gazdálkodó szervezetek Turisztikai vállalkozások 4. Turisztikai fogyasztások Turizmus Szatellit Számla 5. Fejlesztési programok és stratégiák Fejlesztési stratégiák 6. Inspiráció KBL 7. Virtuális szálloda témaköre Vezetői döntések 8. Ellenőrző kérdések Önértékelés

Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális környezete Közvélemény 3.

2 3.1 Fejlesztési programok és stratégiák Fejlesztési stratégiák 2 Kistérségek Turisztikai Koordinációja Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Turizmus Stratégia Magyarországi fejlesztési Tervei Fejlesztési tervek Új Magyarország Fejlesztési Terv Fenntartható fejlődés és Versenyképesség Európa Magyarország Partnerségi Megállapodása fejlesztési időszakra Fenntartható magas hozzáadott értékű termelés és foglalkoztatás bővítésre épülő gazdasági növekedés Régió, megye, üdülőkörzet, gyógyhely

Terv 2007-2013 Fenntartható fejlődés és Versenyképesség Európa 2020 - Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014-2020

3 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Átfogó célok 5 Emberközpontú és hosszú távú fejlődés Turistafogadás feltételeinek javítása Attrakció fejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása. Sarkalatos cél 13 Versenyképesség növelés Életminőség Elérhetőség javítása Turisták komfort érzetének javítása Termékfejlesztés Desztinációfejlesztés Kiemelt desztinációfejlesztés Oktatás átalakítás Munkaerőpiac stabilitása Megítélés javítás TDM kialakítása Regionális intézmények kialakítás Turisztikai intézményrendszer felépítés

Sarkalatos cél 13 Versenyképesség növelés Életminőség Elérhetőség javítása Turisták komfort érzetének javítása Termékfejlesztés

4 Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja (2) a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése 1. A foglalkoztatás bővítése a munkaerő-kínálat növelése az egyén foglalkoztathatóságának javítása; a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítése a versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése; az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése 128 oldal turizmus szó 12 alkalommal szerepel

kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2.

5 EU Magyarország Partnerségi Megállapodása fejlesztési időszakra Átfogó nemzeti fejlesztési cél Fenntartható magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésre épülő gazdasági növekedés Öt fő nemzeti fejlesztési prioritás Gazdasági szereplők versenyképességének javítása Foglalkoztatás Energia erőforrás hatékonyság Társadalmi felzárkózás, népességi kihívások kezelése Jó állam Gazdasági növekedést segítő helyi, térségi fejlesztések segítése

fejlesztési prioritás Gazdasági szereplők versenyképességének javítása Foglalkoztatás Energia erőforrás hatékonyság

6 EU Magyarország Partnerségi Megállapodása Szálláshely szó megjelenése 22 oldal városfejlesztés egyik eleme a szálláshely (elemzés) 23- pénzügyi fejlesztések szálláshely szolgáltatásban (elemzés) 31 minőségfejlesztés, kapacitásbővítés csak attrakció csomópont mentén Szálloda szó megjelenése 19 gyógy és wellness szállodák folyamatosan növekvő hányad (értékelés)

szolgáltatásban (elemzés) 31 minőségfejlesztés, kapacitásbővítés csak attrakció csomópont

7 Fenntarthatóság - versenyképesség 7 Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait Fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is. versenyképesség elemei és elmélete A szállodák nemzetközi versenyképességét a külföldi piaci feltételekhez kell hasonlítani. Kiemelkedő eltérések vannak általános fogyasztási adó, turisztikai adó és az emberi erőforrás adóinak tekintetében. A hazai versenyképesség a szállodák belső (élőmunka, eszköz) erőforrásain alapul. Ezen belül is az emberi tényező kiemelkedik a versenyképesség elemei között. Ugyanakkor a szálloda helyszíne alapvetően meghatározza a versenyképességét.

Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán

8 Versenyképesség 8 Versenyképesség Összehasonlíthatóvá teszi a vállalkozásoknak, szektoroknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy egy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat előállítsanak és értékesítsenek Egyik legátfogóbb elemzést a Világgazdasági Fórum végzi el évente, amelynek eredménye a Global Competitiveness Report (Globális versenyképességi jelentés) kiadvány. Magyarország ezen a listán a világ 41. helyen volt 2008 évben. Szállodaipar és turizmus versenyképességének indikátorai GOP szint, revpar, trevpar, egy épített szobára jutó bevétel eredmény termelékenység növelésének képessége, vendégszegmensek és specializáció harmóniája, személyi költség szintje, befektetett tőke jövedelmezősége Versenyképességének indikátorai GDP változás százaléka, egy főre jutó GDP, felsőoktatásban résztvevők aránya

Magyarország ezen a listán a világ 41. helyen volt 2008 évben.

9 Megye Régió Üdülőkörzet - Gyógyhely 9 Megye 19 Statisztikai 7 Turisztikai 9 Kiemelt üdülő körzetek 8 Budapest Pest Heves Somogy Közép- Mo Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl Budapest Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl Budapest Dunakanyar Velencei tó Vértes Sopron - Kőszeg Mecsek - Villány Zala Vas Észak - Alföld Dél - Alföld Észak - Alföld Tisza-tó Dél - Alföld Tisza-tó. Észak Mo Észak - Magyarország Mátra - Bükk Somogy Zala - Veszprém Dél Közép Nyugat Dunántúl Gyógyhelyek (14 + 1? 25 év után) Miskolc 1935 Harkány 1938 Eger 1954 Sopron-Balf 1961 Kékestető 1963 Hévíz 1970 Debrecen 1971 füred 1971 Parád 1972 Hajdúszoboszló 1975 Zalakaros 1978 Bükfürdő 1979 Gyula 1984 Sárvár 2012 Zsóry-fürdő 2009?

- Alföld Tisza-tó Dél - Alföld Tisza-tó. Észak Mo Észak - Magyarország Mátra - Bükk Somogy Zala - Veszprém Dél Közép Nyugat Dunántúl Gyógyhelyek (14 + 1?

10 Régiók piaci részaránya szállodai kínálat - vendégéjszaka 10 Kiemelt üdülő körzetek szálloda és szálloda vendégéjszaka Budapest Magyarország belül (5.662 / ) 45 % Magyarország belül (2.710 / ) 22 % Budapest és Magyarország belül szálloda 44 % Budapest Közép Magyarország belül (5.662 / 5.996) 94 % K Ny D Dunántúlon belül (2.710 / 4.585) 60 % Mindenki más Magyarország (Vidék) Szálloda részarány 56 % Szoba kínálati részarány 40 % Kínálat szoba 60% Kereslet 66 % Bevétel 75 % Átlag vendég 66 fő Keresleti részarány 34 % Bevételi részarány 25 % Átlag vendég 27 fő

642) 22 % Budapest és Magyarország belül szálloda 44 % Budapest Közép Magyarország belül (5.662 / 5.996) 94 % K Ny D Dunántúlon belül (2.

11 Egészségturizmus gyógyhely gyógy szálloda Spa - Balneo 11 OGYFI 30 gyógyszálloda 14 településen 2 Bük 8 Hévíz 1 Eger 4 Hajdúszoboszló 2 Debrecen 1 Harkány 2 Zalakaros 1 Füzesgyarmat 1 Karcag 1 Hőgyész 1 Szeged 1 Siófok 1 Sárvár 4 Budapest 7 település 10 szálloda nem gyógyhely 13 gyógyhely település 2 Bük 8 Hévíz 1 Eger 4 Hajdúszoboszló 2 Debrecen 1 Harkány 2 Zalakaros Miskolc-Lillafüred Sopron-Balf Kékestető füred Parád Gyula 6 település nincs gyógyszálló SpA Sanus per aquam jelentése: egészséges a víz által. Olyan testre és lélekre kiterjedő, egészségmegőrző, regeneráló kezelés, amely a gyógy- és termálvizek jótékony hatásán alapszik Balneo víz gyógyászat Gyógy gyógy-tényező Spa gyógyvíz Termál termálvíz Wellness életforma Nincs gyógy-szállodák, termál-szállodák, Spa-hotel szekció vagyszövetség Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI)

Sopron-Balf Kékestető füred Parád Gyula 6 település nincs gyógyszálló SpA Sanus per aquam jelentése: egészséges a víz által.

12 Egészségturizmus gyógyhely - vizek 12 Elismert ásványvíz Természetes ásványvíz, amely védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, Gyógyvíz Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van. Amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték Termálvíz Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/ C, Magyarországon 20 m/ C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatív kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz. A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvízfogalmával. Magyarországon január 1-jén összesen 1289 regisztrált termálkút volt. Hideg gyógyvizek és termálvizek A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 C-ot.

Amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték Termálvíz Termálvíz vagy hévíz az a

Hasonló dokumentumok

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely