AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT

Átírás

1 AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT Készítette: Vályi Réka Neptun-kód: qk266b

2 Az elemzés célja Az statisztikai elemzés során kísérletet teszek arra, hogy összefüggést mutassak be az euró árfolyamának alakulása és nyugat-magyarországi szálláshelyek szállásdíjból származó bevétele és vendégforgalma között. Mindezek árnyalására felhasználom a férőhely kapacitásban történő változásokat is. Várakozásom szerint az euró árfolyama nem fog teljes mértékben együtt mozogni a bevétellel és a vendégforgalommal, de egy kis mértékű korrelációra számítok. Az ország elhelyezkedéséből és méretéből adódóan igen érzékeny a szezonális kilengésekre, amelyek simítására fel fogok használni több módszert is, hogy tisztábban lehessen látni az euróárfolyam változásának hatását az adatokra. Ilyen módszerek például: Mozgóátlag számítása negyedéves adatokból Negyedéves adatok százalékos változása előző év megfelelő időszakához viszonyítva A turisztikai adatok és az euróárfolyam megfelelő negyedéves adatainak összehasonlítása Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy 2008 óta a balatoni régió adatait külön gyűjtik, ezért az általános következtetéseket csak Nyugat-Magyarország egészére vonatkozóan tudtam levonni, a régiókat külön-külön csak között illetőleg között tudtam összehasonlítani, az egész időszakra vonatkozóan nem született volna statisztikailag korrekt eredmény. A 2011-es éves vendégforgalomra fel fogok állítani egy becslést, amelyhez az adatsor trendjét fogom alapul venni. Várakozásom szerint az euró árfolyama nem fog teljes mértékben együtt mozogni a bevétellel és a vendégforgalommal, de egy kis mértékű korrelációra számítok. Adatgyűjtés A turisztikai adatsorok a KSH tájékoztatási adatbázisából származnak, míg az euró árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról valók. Számításaim alapjának negyedéves adatokat vettem, amelyeket a turisztikai adatok esetén havi, míg az euró árfolyam esetén napi adatokból számítottam ki.

3 I I I I I I I I I I I Az euróárfolyam alakulása Az láthatjuk a grafikonon, hogy 2000-től kezdődően az euró a forinttal szemben kisebb visszaesésekkel lassan, de folyamatosan erősödik. Euró árfolyamának negyedéves változása, y = 0,4569x + 247, ábra Ezt a tendenciát mutatja az árfolyamgörbére illesztett trendvonal is. Számításaim szerint az árfolyam szórása 13,42 euró a relatív szórás 5,21%, ami azt jelenti, hogy összességében az euró árfolyamának alakulása nem mutat extrém volatilitást. Az idősoron két jelentős kilengés található, az egyik 2008 harmadik negyedévében, amikor a forint jelentősen megerősödött az euróval szemben. Ekkor az ezt az időpontot megelőző egy év átlagárfolyamához képest 7%-kal volt erősebb a forint. Ezután nem sokkal, a gazdasági válság és a hibás költségvetési döntések következtében a forint elkezdett rohamosan gyengülni. Ennek a folyamatnak a csúcsán található az idősor másik jelentős kilengése, amikor is a legerősebb forintárfolyamhoz képest 24%-kal romlott a forint értéke az euróval szemben. Ez 2009 első negyedévére tehető, tehát ez a folyamat mindössze fél év alatt játszódott le a piacon. Ezután ugyan szinte rögtön jelentősen csökkenni kezdett az árfolyam, ugyanakkor azóta sem sikerült a megközelíteni a válság időszakát megelőző átlagárfolyamot, amely 253,4 Ft. 3

4 I I I I I I I I I I I Külföldiek szerepe Nyugat-Magyarország kereskedelmi szálláshelyei tekintetében Árbevételt figyelembe véve láthatjuk, hogy milyen arányt képviselnek a külföldi vendégek a szálláshelyek bevételében. Külföldi és belföldi vendégektől származó bevétel aránya negyedévenként, % 80% 60% 40% 20% Kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó külföldi szállásdíj árbevétele Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó belföldi szállásdíj árbevétele 0% ábra Az ábra konkrét adatait a Mellékletben található 1. Táblázat tartalmazza. Megfigyelhető egy folyamatos aránycsökkenés a külföldiektől származó bevételben. A kétezres évek elején még igen jelentős, legtöbbször 60%-ot is meghaladó arányt képviseltek az összes bruttó bevételben. Az egész idősorban megfigyelhető az a tendencia, hogy a második és harmadik negyedévben jelentősen megnő a külföldiektől származó árbevétel aránya az első és az utolsó negyedévhez képest. Mindezek mellett a térvesztés folyamata nem szűnik meg, számszerűen a 2000-es év átlag 65,68%-ához képest 2010-ben a külföldiek a bevétel csupán 40,58%-át adták. Ezt a trendet nem lehet csupán az euróárfolyam alakulásával magyarázni, ugyanis, mint ahogy azt az elemzésem előző részében kifejtettem az euró lassan, de biztosan erősödik a forinttal szemben, ami önmagában azt jelentené, hogy a külföldieknek jobban megérné hazánkba ellátogatni, ugyanakkor a folyamat éppen fordított módon játszódik le. A külföldiek arányát nem csak a nekik köszönhető bevételnövekedésben érdemes vizsgálni, hanem azt, hogy hányan jönnek egy adott időszakban egy-egy régióban. A KSH adatsoraiban 2008-tól jelölik külön a külföldi vendégforgalmat, ezért ettől az évtől tudtam külön számításokat végezni a külföldiekre vonatkozóan. Az 5. Táblázatban látszik, hogy a külföldiek száma mekkora arányt képvisel az összforgalomban. Látható, hogy a külföldi vendégforgalom a három év átlagát 4

5 (fő) tekintve nem haladta meg a 30%-ot. Azt a következtetést lehet tehát levonni, hogy jóllehet, a külföldiek nem teszik ki a vendégek számának 1/3-át, de arányait tekintve szállásra többet költenek, mint a magyarok. Vendégforgalom alakulása (fő) y = 3985,7x I I I I I I I I I I I ábra A vendégforgalom összességében az elmúlt tíz évben növekedő trendet mutatott, számításaim szerint 2011-re a trendet alapul véve 6,46%-kal fog nőni a forgalom, így a 2010-es es vendégszám után 2011-ben összesen látogató várható. Kereskedelmi szálláshelyek külföldi szállásdíjából származó bevétel és euróárfolyam kapcsolata A számításaim alapjai a 3. Táblázatban található negyedéves adatok voltak. A célom az volt, hogy a szezonális hatás kiiktatásával lehessen tisztábban látni az árfolyamváltozások hatását a bevételre. Több módszert is alkalmaztam, hogy ez a hatást elérjem. 1) Korrelációszámítás százalékos adatokból Úgy gondoltam, hogy a százalékos értékekkel számolva kiiktathatom a szezonalitást modellből. Ez esetben láncviszonyszámokat alkalmaztam, vagyis úgy számoltam a negyedéves százalékos értékeket, hogy mindig az előző évi megfelelő negyedéves értékeket tekintettem 100%-nak. Így a Pearson-féle korrelációs együttható 0,14709 lett. 5

6 Külföldi szállásdíj bevétel (1000 Ft) Euró Látható, hogy e módon meglehetősen kicsi összefüggést lehet találni a két adat között. Külföldiektől származó szállásdíj bevétel negyedéves %-os változása és euróárfolyam negyedéves %-os változása közti viszony 120,00% 115,00% 110,00% 105,00% 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% y = 0,1863x + 0,8174 R 2 = 0, ,00% 90,00% 95,00% 100,00% 105,00% 110,00% 115,00% 120,00% 4. ábra Bevétel Tehát ez a módszer nem hozta azt az eredményt, amit az elemzés elején vártam. 2) Korrelációszámítás a külföldi szállásdíj bevételének mozgóátlagából és a megfelelő negyedéves euróárfolyamokból A mozgóátlagot úgy számoltam ki, hogy adott negyedév bevételét és a két szomszédos negyedév bevételét teljes súllyal vettem, valamint a két szélső negyedévét 0,5 súllyal. Erre azért volt szükség, mert a szezonalitás miatt a bevételre számított szórás igen nagy volt, Ft volt. A mozgóátlag segítségével azonban lehetőségem volt csak az euróárfolyam okozta változásokat megfigyelni, amennyiben létezik köztük tényleges kapcsolat. A korreláció így 0,44283 lett, amely az előzőnél lényegesen magasabb összefüggést jelez. Külföldi szállásdíj bevételből számított mozgóátlag és euróárfolyam viszonya , , , , , , , ,00 y = 3696,4x + 3E+06 R 2 = 0, , , , Euró 5. ábra 3) Korrelációszámítás negyedéves bevétel és negyedéves euróárfolyam között 6

7 Ebben az esetben a külföldi szállásdíj bevétel megfelelő negyedéves adatait hasonlított össze a hasonlóképp összeválogatott euróadatokkal (7. Táblázat). Ezek után a korrelációszámítás minden negyedévhez elvégeztem, és sorrendben a következő eredményeket kaptam: 0,5942 0,53113 I -0,0447 0,66083 A számításhoz tartozó ábrákat a melléklet tartalmazza (6., 7., 8., 9. ábrák). Az alábbi következtetésekre jutottam: - az euróárfolyam negyedéves alakulása és a külföldiektől származó bevételek között viszonylag erős, pozitív összefüggés van - a I negyedév az egy kivétel ez alól, ugyanis úgy tűnik, hogy a nyári idényben nem fontos szempont az, hogy az utazásra kinézett ország valutájának mekkora az árfolyama - sokkal inkább fontos tényezők lehetnek ebben az esetben az ország turisztikai adottságai, elhelyezkedése, általános árszínvonala. 7

8 I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I MELLÉKLET Euró árfolyamának negyedéves változása, y = 0,4569x + 247, ábra Külföldi és belföldi vendégektől származó bevétel aránya negyedévenként, % 80% 60% 40% Kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft) 20% 0% Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó külföldi szállásdij árbevétele (1000 Ft) ábra 8

9 Euró (fő) Vendégforgalom alakulása (fő) y = 3985,7x I I I I I I I I I I I ábra Külföldiektől származó szállásdíj bevétel negyedéves %-os változása és euróárfolyam negyedéves %-os változása közti viszony 120,00% 115,00% 110,00% 105,00% 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% y = 0,1863x + 0,8174 R 2 = 0, ,00% 90,00% 95,00% 100,00% 105,00% 110,00% 115,00% 120,00% Bevétel 9. ábra 9

10 Bevétel (10 millió Ft) Bevétel (10 millió Ft) Külföldi szállásdíj bevétel (1000 Ft) Külföldi szállásdíj bevételből számított mozgóátlag és euróárfolyam viszonya , , , , , , , ,00 y = 3696,4x + 3E+06 R 2 = 0, , , , Euró 10. ábra Euróárfolyam és negyedéves külföldi szállásdíjak bevétele negyedév y = 1,2361x - 120,04 R 2 = 0, Euró 11. ábra Euróárfolyam és negyedéves külföldi szállásdíjak bevétele negyedév y = 0,68x + 267,09 R 2 = 0, Euró 12. ábra 10

11 I I I I I I I I I I I Bevétel (10 millió Ft) Bevétel (10 millió Ft) Euróárfolyam és negyedéves külföldi szállásdíjak bevétele I negyedév y = -0,1532x + 764,24 R 2 = 0, Euró 13. ábra Euróárfolyam és negyedéves külföldi szállásdíjak bevétele negyedév y = 1,4423x - 88,905 R 2 = 0, Euró 14. ábra Külföldi és belföldi vendégektől származó bevétel aránya negyedévenként, % 80% 60% 40% Kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft) 20% 0% Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó külföldi szállásdij árbevétele (1000 Ft) ábra 11

12 1. Táblázat Kereskedelmi szálláshelyek Kereskedelmi összes bruttó szálláshelyek összes szállásdij bruttó külföldi szállásdij Külföldi/Összes árbevétele árbevétele (1000 Ft) (1000 Ft) ,24% ,50% I ,38% ,39% ,95% ,26% I ,46% ,51% ,46% ,29% I ,14% ,09% ,44% ,31% I ,02% ,97% ,44% ,11% I ,57% ,12% ,18% ,07% I ,38% ,37% ,66% ,00% I ,42% ,87% ,13% ,54% I ,23% ,87% ,38% ,91% I ,95% ,80% ,47% ,42% I ,86% ,13% ,46% ,77% I ,77% ,41% 12

13 Vendégek kereskedelmi 2. Táblázat Nyugat-Magyarország Vendéforgalom éves %-os változása negyedéves Kapacitás éves változása, megfelelő negyedéves Kereskedelmi szálláshelyeken kiadható szálláshelyeken bontásban bontásban férőhelyek (fő) (előző időszak = (előző száma (db) 100%) időszak = 100%) ,00% 100,00% ,00% 100,00% I ,00% 100,00% ,00% 100,00% ,79% 104,24% ,74% 103,76% I ,74% 100,82% ,86% 103,56% ,32% 107,03% ,96% 105,78% I ,15% 105,08% ,16% 99,52% ,46% 116,11% ,30% 103,33% I ,69% 103,44% ,53% 117,77% ,43% 99,79% ,04% 95,86% I ,78% 96,75% ,09% 97,29% ,31% 103,55% ,11% 99,84% I ,93% 99,81% ,11% 99,12% ,12% 92,17% ,97% 96,16% I ,97% 90,62% ,01% 94,02% ,46% 94,28% ,14% 96,16% I ,93% 96,42% ,58% 92,82% ,39% 96,99% ,63% 94,27% I ,70% 95,07% ,96% 100,30% ,22% 98,35% ,79% 95,66% I ,02% 97,82% ,62% 98,39% ,11% 103,75% ,98% 97,99% ,64% 102,34%

14 3. Táblázat Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft) Árbevétel éves %-os változása, megfelelő negyedéves bontásban (előző = 100%) Kereskedel mi szálláshelye ken kiadható férőhelyek száma (db) Kapacitás éves változása, megfelelő negyedéves bontásban (előző = 100%) Mozgó átlag külföldi szállásdíj bevételből (1000 Ft) Kereskedel mi szálláshelye k összes bruttó külföldi szállásdij árbevétele (1000 Ft) Külföldi szállásdíj árbevétel éves %-os változása, megfelelő negyedéves bontásban (előző 100%) Kereskede lmi szálláshel yek belföldi bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft) Belföldi árbevétel éves %-os változása, megfelelő negyedéves bontásban (előző = 100%) Negyedéves euróárfolya mok Euróárfolyam éves %-os változása (előző időszak = 100%) ,00% ,00% ,00% ,00% 256, ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% 259, ,00% I ,00% ,00% , ,00% ,00% 261, ,00% ,00% ,00% , ,00% ,00% 264, ,00% ,37% ,24% , ,82% ,07% 265, ,78% ,95% ,76% , ,57% ,70% 257, ,39% I ,76% ,82% , ,92% ,20% 251, ,51% ,67% ,56% , ,87% ,36% 251, ,22% ,13% ,03% , ,17% ,81% 244, ,85% ,57% ,78% , ,31% ,97% 242, ,36% I ,40% ,08% , ,78% ,13% 245, ,30% ,38% ,52% , ,25% ,78% 239, ,18% ,40% ,11% , ,21% ,30% 243, ,82% ,49% ,33% , ,58% ,33% 250, ,26% 14

15 I ,34% ,44% ,35% ,77% ,66% ,79% ,69% ,86% I ,32% ,75% ,45% ,29% ,32% ,55% ,73% ,84% I ,40% ,81% ,15% ,12% ,97% ,17% ,95% ,16% I ,95% ,62% ,46% ,02% ,90% ,28% ,44% ,16% I ,89% ,42% ,94% ,82% ,71% ,99% ,59% ,27% I ,95% ,07% , ,18% ,17% 259, ,92% , ,96% ,16% 259, ,61% , ,97% ,74% 260, ,84% , ,64% ,55% 252, ,50% , ,95% ,39% 248, ,79% , ,59% ,31% 246, ,65% , ,01% ,88% 245, ,16% , ,32% ,60% 249, ,05% , ,23% ,61% 245, ,71% , ,30% ,14% 251, ,36% , ,27% ,06% 250, ,27% , ,78% ,58% 266, ,74% , ,79% ,99% 275, ,19% , ,59% ,56% 260, ,28% , ,87% ,51% 252, ,67% , ,99% ,94% 248, ,14% , ,53% ,18% 250, ,04% , ,30% ,44% 252, ,12% , ,49% ,97% 259, ,78% , ,59% ,56% 247, ,78% , ,06% ,91% 236, ,15% 15

16 ,22% ,30% ,27% ,35% ,64% ,66% I ,53% ,82% ,06% ,39% ,20% ,75% ,19% ,99% , ,03% ,00% 262, ,89% , ,67% ,66% 293, ,16% , ,80% ,37% 285, ,39% , ,46% ,40% 271, ,86% , ,51% ,62% 270, ,23% , ,56% ,84% 268, ,54% , ,36% ,23% 274, ,96% I ,24% ,25% ,75% ,85% 282, ,12% ,23% ,34% ,72% ,16% 275, ,83% 16

17 4. Táblázat Kereskedelmi Kereskedelmi szálláshelyek szálláshelyek összes bruttó összes bruttó külföldi Külföldi/Összes szállásdij szállásdij árbevétele árbevétele (1000 Ft) (1000 Ft) ,24% ,50% I ,38% ,39% ,95% ,26% I ,46% ,51% ,46% ,29% I ,14% ,09% ,44% ,31% I ,02% ,97% ,44% ,11% I ,57% ,12% ,18% ,07% I ,38% ,37% ,66% ,00% I ,42% ,87% ,13% ,54% I ,23% ,87% ,38% ,91% I ,95% ,80% ,47% ,42% I ,86% ,13% ,46% ,77% I ,77% ,41% 17

18 5. Táblázat Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Balaton Közép-Dunántúl Mutatók Időszak Vendégek kereskedel mi szálláshely eken (fő) Külföldi vendégek kereskedel mi szálláshelye ken (fő) Belföldi vendégek kereskedel mi szálláshelye ken (fő) Vendégek kereskedel mi szálláshelye ken (fő) Külföldi vendégek kereskedel mi szálláshelye ken (fő) Belföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Belföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Belföldi vendégek kereskedel mi szálláshelye ken (fő) I I I Összes Külf/Össz ,97% 16,66% 28,01% 28,05% ,74% 18,01% 26,81% 25,83% ,47% 19,49% 26,19% 23,53% 18

19 6. Táblázat folytatás Nyugat-Magyarország Időszak Vendégek kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeken (fő) I I I Összes Külf/Össz ,68% ,66% ,08% 19

20 (10 millió Ft) 6. Táblázat Bevétel Árfolyam Bevétel Árfolyam Bevétel Árfolyam Bevétel Árfolyam I , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,88 245, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

21 7. Táblázat: Regresszió a negyedéves bevételre és negyedéves euróárfolyamra, negyedév ÖSSZESÍTŐ TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0, r-négyzet 0, Korrigált r-négyzet 0, Standard hiba 31, Megfigyelések 11 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F F szignifikanciája Regresszió , , , , Maradék , , Összesen ,78398 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95% Alsó 95,0% Felső 95,0% Tengelymetszet -120, , , , , , , , X változó 1 1, , , , , , , ,

22 8. Táblázat: Regresszió a negyedéves bevételre és negyedéves euróárfolyamra, negyedév ÖSSZESÍTŐ TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0, r-négyzet 0, Korrigált r-négyzet 0, Standard hiba 14, Megfigyelések 11 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F F szignifikanciája Regresszió 1 784, , , , Maradék , , Összesen , Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95% Alsó 95,0% Felső 95,0% Tengelymetszet 267, , , , , , , , X változó 1 0, , , , , , , ,

23 9. Táblázat: Regresszió a negyedéves bevételre és negyedéves euróárfolyamra, I negyedév ÖSSZESÍTŐ TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0, r-négyzet 0, Korrigált r-négyzet -0, Standard hiba 51, Megfigyelések 11 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F F szignifikanciája Regresszió 1 48, , , , Maradék , , Összesen ,15676 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95% Alsó 95,0% Felső 95,0% Tengelymetszet 764, , , , , , , , X változó 1-0, , , , , , , ,

24 10. Táblázat: Regresszió a negyedéves bevételre és negyedéves euróárfolyamra, negyedév ÖSSZESÍTŐ TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0, r-négyzet 0, Korrigált r-négyzet 0, Standard hiba 18, Megfigyelések 11 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F F szignifikanciája Regresszió , , , , Maradék , , Összesen , Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95% Alsó 95,0% Felső 95,0% Tengelymetszet -88, , , , , , , , X változó 1 1, , , , , , , , Koefficiensek: tengelymetszetek. -88,905 a bevétel, ha az árfolyam 0. Minél közelebb van a p érték a 0-hoz, annál jobb az összefüggés/eredemény. 1, pedig az az érték, amennyivel nő a bevétel 1 egységnyi árfolyamnövekedés esetén. 24