A turizmus aktuális kérdései itthon

Átírás

1 A turizmus aktuális kérdései itthon és Európában Bozzay Andrásné fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Eger, május 26.

2 2010-ben a világ valamennyi régiójában növekedés tapasztalható Nemzetközi turistaérkezések számának változása (%) jan-feb. Forrás: UNWTO

3 2010-ben ismét növekvı külföldi forgalom 2009 azonos idıszakához képest 2010 elsı két hónapjában: +7,1% nemzetközi turistaérkezés a világon (119 mill. érkezés), +3,0% Európában, +7,1% Közép- és Kelet-Európában és +7,3% Magyarországon. DE 2008-hoz képest még mindig elmaradás tapasztalható! Nemzetközi turistaérkezések számának változása (%) Világ Európa Közép- és Kelet-Eu. Magyarország Forrás: UNWTO, KSH

4 Biztató vendégforgalmi adatok Magyarországon ,5 7,3 2,8 0,9 0,5-3,2 Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek a száma ,2 5,8 0,5-1,5-2,5-9,5 Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak a száma Forrás: TourMIS és Cseh Statisztikai Hivatal Megjegyzés: * Turisták száma a határon. Lengyelország esetében az I. hónap, Magyarország, Szlovénia, Ausztria és Románia esetében az I-II. hónap, Csehország esetében pedig az I III. hónap adatai szerepelnek az ábrákon.

5 Márciusban folytatódott a vendégéjszakák bıvülése 13,1 8,0 Vendégéjszakák változása havonként a kereskedelmi szálláshelyeken 10,5 Belföldi Külföldi Összes január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március Forrás: KSH

6 Az elsı negyedévben a vendégéjszakák száma a és év eredményei között állt Vendégéjszakák száma havonként a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: KSH

7 Növekvı vendégforgalom, csökkenı szállásdíj-bevételek A hazai kereskedelmi szálláshelyek fıbb adatai, január-március Belföldi Változás Változás Változás % Külföldi % Összesen % Vendégek (ezer fı) Vendégéjszakák (ezer éjszaka) Szállásdíjbevétel (millió Ft) , , , , , , , , ,4 Forrás: KSH elsı negyedévében, az elızı év azonos idıszakához képest a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó bevétele gyakorlatilag stagnált (-0,5%) és összesen 40,3 milliárd Ft volt!

8 A kereskedelmi szálláshelyek átlagánál kedvezıbb eredmények a szállodákban A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái, január-március Belföldi Külföldi Összesen Szállástípus / / /2009 ezer % ezer % ezer % éjszaka éjszaka éjszaka Szálloda , , ,3 5 csillagos 47 +6, , ,3 4 csillagos , , ,8 3 csillagos , , ,7 2 csillagos 73 +0, ,4 94-8,5 1 csillagos 8-58,5 2-50, ,9 Gyógyszálló 270 0, , ,6 Wellnessszálloda , , ,6 Panzió 185-8, , ,9 Turistaszállás 59-5,8 4-33,2 63-8,0 Ifjúsági szálló 22-0,3 9-32, ,5 Üdülıház , , ,0 Kemping 1,8-17, , ,8 Összesen , , ,2 Forrás: KSH

9 A turisztikai régiók többségében javuló vendégforgalmi adatok Vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken, január-március (%) ,4 6,1 15,3 14,9 17,7 18,6 6,3 6,4 14,3 1,6 3,9 5,0 2,7 12,7 12,7 2,7 4,4 2,4-1,4-1,2-1,2-11,8-5,0-5,7-12,0-19,3-15,9-27,5-31,0-14,1 Belföldi Külföldi Összes Forrás: KSH

10 Több küldıországból növekvı vendégforgalom Vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken, január-március Rangsor, 2010 (2009) Ország Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Index (%) január március = 100% 1. (1.) Németország 227 0,0 2. (2.) Ausztria ,0 3. (4.) Olaszország 94 +5,1 4. (3.) Nagy-Britannia 84-8,6 5. (6.) Oroszország ,9 6. (5) Románia 67-3,8 7. (7.) Franciaország 60-1,7 8. (új belépı) USA 47-0,2 9. (8.) Csehország 40 +9,2 10. (9.) Spanyolország 33 +3,4 Európai Unió ,9 Európa ,4 Külföld összesen ,0 Forrás: KSH

11 Magyarország fıbb szállodai mutatói az európai, kelet-európai átlag alatt Szállodai szobák kapacitáskihasználtságának alakulása január-március (%) Forrás: STR Global A szállodai szobák napi átlagára és az egy kiadható szobára jutó bevétel alapján azonban Magyarország csak a Balti-államokat tudta megelızni.

12 Vegyes eredmények a fıváros fıbb szállodai mutatóit tekintve Budapest, Prága és Bécs fıbb szállodai mutatói, január-március Szobakapacitás kihasználtság (%) Változás (%) Napi átlagár (EUR) Változás (%) RevPAR (EUR) Változás (%) Bécs 56,8 +11,8 86,22-7,5 48,98 +3,5 Prága 43,2 +5,7 67,56-10,6 29,21-5,5 Budapest 41,1 +6,4 59,42-8,0 24,40-2,1 Európa 55,1 +4,1 92,62-0,4 51,05 +3,7 Forrás: STR Global

13 Az izlandi vulkánkitörés hatása Az UNWTO becslése alapján az izlandi vulkánkitörés miatt április közötti légtérzár az európai turistaérkezések számát kevesebb mint 0,5%-kal, míg a világ összes turistaérkezését mintegy 0,3%-kal mérsékelte. Itthon április között volt zavar a légiközlekedésben, amelynek következtében: több mint 1600 repülıjáratot töröltek ~60 ezer beutazót és ~55 ezer kiutazót érintett mintegy 8,7 millió EUR veszteség (~85% Budapesten) a szállodákban ~45 ezer EUR becsült kár az utazásszervezıknél számos üzleti találkozó és konferencia lemondása

14 Nemzetközi és hazai várakozások Az UNWTO az áprilisi vulkánkitörés ellenére 2010-re továbbra is 3-4%-os növekedést vár a nemzetközi turistaérkezések számában. A pozitív trend ellenére óvatosságra int a nemzetközi szervezet: Javuló gazdasági mutatók + élénkülı turisztikai kereslet, DE fejlett országok lassúbb talpra állása + a számos piacon munkanélküliség Itthon, rosszabb esetben a külföldi és belföldi vendégéjszakák stagnálásával, jobb esetben - erıteljesebb külföldi és gyengébb belföldi teljesítmény mellett - mérsékelt vendégforgalombıvülésre számítunk 2010-ben.

15 Beutazó turizmusunk várható trendjei Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidıs turizmusban késıbbre tolódása. Valamennyi piacunkon nagy jelentısége van a megfelelı ár-érték aránynak, a szolgáltatások magas színvonalának, a vendégszeretetnek, és a kreativitásnak! Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nı a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentısége.

16 Mit tehet a hazai turisztikai szektor? A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben Erıteljesebb együttmőködés, partnerség, regionalitás Szemléletváltás a szolgáltatók és a lakosság részérıl: vendégbarát attitőd A szolgáltatási minıség folyamatos javítása A Magyarország-márka további építése TDM szemléletmód erısödése

17 2010. évi fıbb feladataink NTS megvalósításához kapcsolódó feladatok (termékstratégiák megvalósítása, rendezvénypályázat kiírása) Vendéglátás felügyelete Jogalkotás: A belsı piaci szolgáltatásokról szóló, december 6-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása a hazai jogrendben szálláshelyek minısítési, osztályba sorolási rendszere az utazásszervezıi és utazásközvetítıi tevékenység EU-s források tervezésében, pályázatok elıkészítésében való részvétel (attrakció, szálláshely, TDM)

18 A TDM rendszer kiépítésének célja Partnerség a turizmus tervezésben, fejlesztésében (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) Döntések szakmai elıkészítése, hatékonyabb érdekérvényesítı képesség (önkormányzattal való együttmőködés) Turizmusfejlesztésre fordítható források koncentrált felhasználása (EU-s, hazai források, IFA) Szemléletformálás (versengés helyett együttmőködés, hosszabb távon való gondolkodás, szürkegazdaság kifehéredése) Kompetenciák, feladatok pontos lehatárolása a TDM szintek között (átfedések elkerülése, feladatellátás pályázati támogatása) A TDM definíciójából adódóan legyen a desztináció turizmusának gazdája, és az együttmőködés kölcsönös elınyökre alapozva, hosszútávra jöjjön létre

19 A célok eléréséhez szükséges feladatok 1. Turizmusirányítás részérıl: Koncepcionális háttér további alakítása a tapasztalatok és az elérendı célok figyelembevételével Feladatok lehatárolása (helyi, térségi, régiós) Szabályozási keretek megteremtése (jogszabály/védjegy/minısítés) Támogatási rendszer szakmai elıkészítése (NFÜ-vel együttmőködésben) Pályázati feltételrendszer: további helyi szervezetek kialakítása, meglévı szervezetek szakmai feladatainak ellátása, térségi szintek kialakítása, régiós szervezetek kialakítása TDM informatika támogatása IFA turisztikai célokra való visszaforgatása

20 TDM feladatok lehatárolásának fıbb rendezıelvei Nemzeti szintő összehangolás Régiós TDM Térségi TDM A mőködési keretfeltételek kialakítása, biztosítása (tervezés, szabályozás, termékfejlesztés) A kínálat piacra vitele, promóció (elsısorban belföld) Tájegység szintjén egységes megjelenés, összehangolt kínálat megteremtése, (ajánlatok összeállítása, koordináció) Helyi TDM A turisták élményének közvetlen alakítása: turisták irányítása, információadás, igényes környezet, ár-érték aránynak megfelelı szolgáltatások (szállás, vendéglátás, programkínálat)

21 A célok eléréséhez szükséges feladatok 2. TDM szervezetek részérıl: Pályázatban vállalt feltételek, kötelezettségek teljesítése Szakmai feladatok ellátása Érdekeltség fenntartása: tagsági kör bıvítése Fenntartható mőködési keretek kialakítása Szemléletformálás Turisztikai szolgáltatók körében Helyben élık körében: turistabarát szemléletmód Szakmaiság erısödése Képzett és (a tagság által elfogadott) szakemberek részvétele a döntések elıkészítésben

22 Minél inkább hiszünk abban, hogy csak rajtunk múlik a siker, annál könnyebben elérhetjük. (Giacinto Facchetti) Köszönöm a figyelmet!