AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ÉS ÉLELMISZERKERESKEDELEM GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEINEK PÉNZÜGYI HELYZETE 2007

Átírás

1 Agrárgazdasági Kutató Intézet AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ÉS ÉLELMISZERKERESKEDELEM GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEINEK PÉNZÜGYI HELYZETE 2007 AKI Budapest 2008

2 Agrárgazdasági információk szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Udovecz Gábor Készült: a Gazdaságelemzési Igazgatóság Pénzügypolitikai Osztályán Szerző: Merkel Krisztina Közreműködött: Székelyné Raál Éva Opponensek: Kertész Róbert Keszthelyi Szilárd HU ISSN ISBN 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Az adatbázisra és a módszertani kérdésekre vonatkozó megjegyzések 5 1. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és a halászat területén működő szervezetek pénzügyi helyzete A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Eszközök és források Bevételek és ráfordítások alakulása Jövedelem, jövedelmezőség Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában működő szervezetek pénzügyi helyzete A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Eszközök és források Bevételek és ráfordítások alakulása Jövedelem, jövedelmezőség Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az élelemiszerkereskedelem területén működő nagyobb szervezetek pénzügyi helyzete Kiskereskedelmi forgalom Az üzlethálózat alakulása főtevékenység szerint Az üzlethálózat szerkezete Gazdasági szervezetek Az élelmiszerkereskedelem területén működő szervezetek pénzügyi helyzete 19 Mellékletek 22 3

4 Bevezetés Az összeállítás célja az élelmiszertermelésben, azaz a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, és halászati ágazatban, valamint az élelmiszereket, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban működő gazdasági szervezetek évi gazdálkodásának bemutatása. Ebben az évben, kísérleti jelleggel, az élelmiszerkereskedelem legnagyobb forgalmú vállalkozásának összesített adatait is be kívánjuk mutatni. Az elemzés a vállalkozások adóbevallásaiból az APEH által összeállított gyorsjelentés alapján készült, amely az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások pénzügyi helyzetét egyaránt tartalmazza, bár eltérő részletességgel. Az élelmiszerkereskedelem adatait a cégbíróságra kötelező jelleggel évente benyújtandó mérleg és beszámoló adatokból nyertük. A kiadvány elemzése elsősorban a kettős könyvvezetést végző vállalkozások adataira támaszkodik a következők miatt: A számviteli törvény módosítása következtében január 1-től jelentősen szűkült azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a köre, amelyek egyszeres könyvvitelt vezethetnek, így számuk ma már nem jelentős. A mezőgazdaságban az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetek aránya 2007-ben mindössze 4,6% volt. Ennél lényegesen kisebb volt a kibocsátásból (nettó árbevétel) való részesedésük 0,2%. Az élelmiszeriparban csakúgy, mint a korábbi években 2007-ben is mindössze 1 vállalkozás vezetett egyszeres könyvvitelt. Az APEH gyorsjelentés a évtől kezdődően az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások adatainak a korábbi évekhez képest csak egy szűkebb körét tartalmazza. Emiatt, illetve a számvitel eltérő részletessége miatt a kettős és egyszeres könyvvezetést végzőknek csak néhány adata összesíthető, s ez jelentősen leszűkíti az elemzési lehetőségeket. Az élelmiszerkereskedelmi cégek adatait a cégbíróságra kötelezően leadandó pénzügyi jelentésekből nyertük. A kb. másfél éves időcsúszás is ennek tudható be, mert mindaddig míg a cégbíróság nem dolgozza fel az adatokat, a jelentések nem hozzáférhetők. Nem terjed ki továbbá az elemzés az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) szerint adózó egyszeres és kettős könyvvezetést végző vállalkozások adataira sem től a kiadvány a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdasági szervezetek adatait is tartalmazza ban 13 mezőgazdaságban és 16 élelmiszeriparban tevékenykedő gazdasági szervezet készített a naptári évtől eltérő üzleti évre vonatkozóan bevallást. Ezen vállalkozások tevékenységének szöveges elemzésére nem térünk ki, adataik az eltérő beszámolási időszak következtében a naptári év szerint adózó gazdasági szervezetekével nem vonhatók össze. A vállalkozások főbb mérleg- és eredményadatai a kiadvány végén a Mellékletek között szerepelnek. 4

5 Az adatbázisra és a módszertani kérdésekre vonatkozó megjegyzések Az APEH adatállományában csak az évvégén is működő, adóbevallást készítő társas vállalkozások adatai szerepelnek, évközben megszűnt, vagy átalakult gazdálkodó egységekre vonatkozó adatokat a gyorsjelentés nem tartalmaz. A jogutód teljesítményéről a működés megkezdésétől számítva csak részadatok állnak rendelkezésre. Az összeállítás évről-évre elkészül, törekedve ezzel az információk folytonosságára. A kiadványban szereplő évi adatok az APEH folyamatos adatfrissítése következtében eltérhetnek (jellemzően el is térnek) a korábban 2007-ben már megjelent Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete 2006 című összeállításban szereplőktől. Jelen összeállításban a évre vonatkozó adatok már véglegesek, miközben a évre vonatkozó adatok előzetesek. A foglalkoztatottak száma szerinti csoportosításnál 0 fő olyan esetben szerepel, ha a vállalkozás nem közölt létszámadatot, vagy ha a munkát végzők az adott vállalkozással munkakapcsolatban lévő, más gazdálkodó szervezetnél vannak nyilvántartva. Az uniós csatlakozással összefüggésben január 1-étől megváltozott a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolási rendszere. A vállalkozások nagyságcsoportjainak új ismérvei a következők: A vállalkozás nagysága Összes foglalkoztatott száma Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás 10 főnél kevesebb 50 főnél kevesebb 250 főnél kevesebb Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg 1 Árbevétel: legfeljebb 2 millió euró (0,51 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 2 millió euró (0,51 milliárd forint) Árbevétel: legfeljebb 10 millió euró (2,53 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 10 millió euró (2,53 milliárd forint) Árbevétel: legfeljebb 50 millió euró (12,67 milliárd forint), vagy Mérlegfőösszeg: legfeljebb 43 millió euró (10,89 milliárd forint) Forrás: évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlesztésük támogatásáról 1 A forintban kifejezett értékhatárok a dec. 28-án érvényes MNB árfolyamon, 253,35Ft/euró-val kerültek kiszámításra. 5

6 1. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és a halászat területén működő szervezetek pénzügyi helyzete 1.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat ágazatban tevékenykedő (továbbiakban mezőgazdaság) kettős könyvvezetést végző társas vállalkozások száma ben a korábbi évek tendenciájával egyezően tovább csökkent. Az előző évi gazdasági szervezethez képest 2007-ben már csak (635-tel kevesebb) vállalkozás működött az ágazatban. A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások a gazdasági szervezetek számát tekintve a nemzetgazdaság egészében tevékenykedőknek 3,1%-át adják. Hasonló nagyságrendű az ágazatnak az összes eszközállományból való részesedése, 3,9%, ugyanakkor a nettó árbevétel tömegéből ennél kissé nagyobb, 5,4%-os részarányt képvisel (1. melléklet) Eszközök és források A mezőgazdasági vállalkozások eszközállományának bővülése 2007-ben minimális növekedést mutat. A korábbi időszakot jellemző évi 6-13%-os növekedéssel szemben az eszközök értéke 2007-ben mindössze 3,4%-kal lett több (2. melléklet). Az 53,4 mrdft-os növekedés hátterében a befektetett eszközök 16,8, illetve a forgóeszközök 36,3 mrdft-os gyarapodása áll. A növekedés döntő hányada a készletek növekedésének tudható be, mind összegszerűen (38,7 mrdft), mind százalékosan (12,7). A növekedés az év végére drasztikusan megugró élelmiszer alapanyagáraknak köszönhető, mely értelemszerűen a készletek felértékelődéséhez is vezetett. Az értékpapíroknál ellenben jelentős közel 5 mrdft-os (közel 20%-os) csökkenés tapasztalható. A társas gazdaságok saját tőkéje 5,9%-kal (44,7 mrdft-tal) nőtt, mely nagyrészt a korábbi évek nyereségének köszönhető, amit jól mutat az eredménytartalék 28,1 mrdft-os (közel 20%-os) emelkedése. Az egyéb tartalékok szintén jelentősen megemelkedtek (29 mrdft-tal), mely nagyrészt a már pénzügyileg rendezett támogatások kötelező tartalékba helyezéséből adódik. Ennek ellenére a jegyzett tőke öszszege mérséklődött 8,3 mrdft-tal, így a mobilabb tőkeelemek a saját tőkének már több mint kétharmadát tették ki. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény 2,1 mrdft-tal csökkent az előző évhez képest, melynek legfőbb oka a rendkívüli bevételek nagymértékű 41%-os (15,3 mrdft-os) csökkenése. A kötelezettségeken belül a hosszú lejáratúak értéke döntően a korábban Európa Terv Agrárhitel Program keretében felvett hitelek visszafizetéséből adódóan 2 25,9 mrdft-tal csökkent, míg a rövid lejáratúak értéke, ezt meghaladó mértékben, 41,5 mrdft-tal nőtt. 2 Az Európa Terv Agrár-hitel Program keretében felvett hitelek állományából 2007-ban 55,7 milliárd forint került visszafizetésre. 6

7 A források összetételében bekövetkezett változások látszólag és rövid távon, kedvezően módosították az ágazat tőkeszerkezetét. Az eladósodottság mértéke, mely a saját tőke kötelezettségekkel való terheltségét mutatja, javult valamelyest a évi 102,7%-ról 98,9%-ra, de messze elmarad a kívánatostól. Tovább romlott ugyanakkor a likviditás, mivel a forgóeszközök értékének növekedése (mely a készletek hirtelen felértékelődésének eredménye) alacsonyabb volt, mint a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése, így a likviditási ráta értéke 143,1-ről 138,9%-ra változott (az ideális 200% körül van). A hosszú távú likviditási mutató, mely azt mutatja, hogy az üzleti eredmény mekkora mértékben fedezi az összes kötelezettséget a maga nem egészen 10%-ával (9,8%) igencsak alatta van a minimálisan megkívánt 30%-nak Bevételek és ráfordítások alakulása A mezőgazdasági ágazat bevételei közül a nettó árbevétel emelkedett a legnagyobb mértékben, mintegy 47 mrdft-tal, (4,1%-kal) (3. melléklet). Ezen belül kiemelkedő volt az export értékesítés bevételének növekedése, mely 14,5%-os volt. A forgalom bővülése a mezőgazdasági termékek árainak emelkedéséből származott. Az ágazat termelőiár-színvonala 2007-ben 22,2%-kal nőtt. A kedvező áralakulás hátterében kiemelten a gabonafélék árának 70,0%-os, illetve a gyümölcsök 42,7%- os emelkedése húzódik meg, az élő állatok és állati termékek árszínvonala ugyan meghaladta az előző évit 3,6%-kal, de ez az emelkedés az éves infláció (7,9%) felét sem érte el. A termelt termékek értékesítésének volumene 2007-ben enyhén, 1,5%- kal emelkedett ben új Uniós költségvetési időszak kezdődött és ez átmenetileg 10%-kal vetette vissza a pályázattal elérhető források nagyságát. Ennek ellenére az aktivált saját teljesítmények értéke 21,1%-kal haladta meg az előző évit. Összességében az üzemi tevékenységek bevételei 53,0 mrdft-tal (3,8%-kal) emelkedtek. E kedvező pozíciót tovább javította a pénzügyi műveletek bevételeinek 37,9%- os, emelkedése, de nagyban rontotta a rendkívüli bevételek 15,3 mrdft-os csökkenése. A bevételek mindössze 3%-kal (44,4 mrdft-tal) bővültek. A ráfordítások a bevételeknél nagyobb mértékben, 3,4%-kal (47,7 mrdft-tal) növekedtek. Az üzemi tevékenység ráfordításaiból összegében az anyagjellegű ráfordítások nőttek a legnagyobb mértékben (45,4 mrdft-tal), míg százalékosan a személyi jellegű kifizetések emelkedtek leginkább (9,6%-kal), ennek mértéke meghaladta az inflációt Jövedelem, jövedelmezőség A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2007-ben 78,1 mrdft üzemi tevékenységből származó jövedelmet realizáltak, 1,2 milliárd forinttal többet, mint a ban (4. melléklet). Az emelkedés (1,5%) szinte elhanyagolható, különösen az előző évvel egybevetve, amikoris ennek mértéke 10,5% volt. Az előző évhez hasonlóan 2007-ben is kedvező irányba változott a pénzügyi tevékenység eredménye, a veszteség 6,4 mrdft-tal 25,1 mrdft-ra mérséklődött. 7

8 Emögött a veszteségesen tevékenykedők veszteségének csökkenése, húzódik meg, de a nyereségesek jövedelme is nőtt. Számottevően, 11,1 mrdft-tal, a felére csökkent a rendkívüli eredmény, amelynek hátterében nagyobbrészt a rendkívüli bevételek jelentős csökkenése áll. A rendkívüli nyereség már csak 60%-a az előző évinek, míg a veszteség 20%-kal nőtt. Az ágazati szereplők jövedelme 95%-a lett az előző évinek, ennek ellenére az ágazat 10,5%-kal több adót fizetett be, mely leginkább a 2007-ben bevezetett különadónak köszönhető. Az egyes eredménykategóriák alakulását az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra mft Eredménykategóriák alakulása a mezőgazdaságban Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Forrás: APEH gyorsjelentés A mezőgazdasági ágazatban a társas vállalkozások száma 6,6%-kal csökkent az előző évhez képest, a nyereségesen gazdálkodók aránya (64,1%) azonban nem változott (5. melléklet). A nyereséges vállalkozások súlyát jól jelzi, hogy 2006-hoz hasonlóan, 2007-ben is a forgalomnak és a saját tőkének közel 90%-a a gazdaságok ezen köréhez kapcsolódott. De meg kell jegyeznünk, hogy a saját tőke összegében nem, arányaiban viszont csökkent a évhez képest, ami a veszteségesen gazdálkodók számának enyhe emelkedését jelenti. A mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek létszám szerinti csoportosítása alapján megállapítható, hogy a vállalkozások zömét, mintegy 83%-át a 10 fő alatti gazdaságok adják (2. ábra). Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a teljesítmény éppen ezeknél a vállalkozásoknál alacsony. A nettó árbevétel, az adózás előtti eredmény, és a saját tőke közel 80%-a a vállalkozások fennmaradó 17%-ához kapcsolható. 8

9 A legjellemzőbb gazdálkodási forma továbbra is a Kft, ide tartozik a vállalkozások több, mint 57%-a, a Bt (27%) és a szövetkezet (9,6%). A gazdálkodók 80%-a mikrovállalkozó. Foglalkoztatottak száma 2. ábra fő 4,0% 250 fő és nagyobb 0,2% fő 13,1% 0 fő 28,9% 2-9 fő 30,6% 1 fő 23,2% Forrás: Saját szerkesztés A évi eredménycsökkenés és a jövedelmezőség romlása majd valamennyi gazdálkodási formát érintette. Különösen nagy nyereség csökkenés (5,6 mrdft) volt tapasztalható a szövetkezeteknél. Jelentősen, közel 5 mrdft-tal csökkent a nyeresége az fő között foglalkoztató cégeknek, igaz ezen csoportban a veszteségek is jóval az átlag feletti csökkenést (cca. 4 mrdft) produkáltak. Megfigyelhető, hogy a külföldi tőke aránya, a létszámában és a vállalkozás nagyságában kkv-nak már nem minősülő cégek esetében nem éri el az 1%-ot, míg a többi kategóriában közel azonos arányt képvisel. Gazdálkodási formát tekintve a legjelentősebb külföldi befolyással a Bt-k rendelkeznek, itt az idegen tőke aránya majd 60%. Az árbevétel és saját tőke-arányos eredmény a 250 főnél nagyobb létszámú gazdasági szervezetek csoportjában a legalacsonyabb (6. melléklet). A mezőgazdaság eredményessége a nemzetgazdasági átlagtól elmarad. Különösen igaz ez a saját tőkére, illetve az összes eszközértékre vetített eredményre, ahol fenti átlagnak csak alig több, mint felét tudta produkálni (1. melléklet). 9

10 1.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások száma a mezőgazdaságban, ben 421 volt, 27-tel (6%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. E csoportot majdnem teljes egészében non-profit szervezetek és néhány egyéb gazdasági szervezet (pl.: erdőbirtokossági társulat, MRP szervezet, máshova nem sorolható jogi személyiség nélküli társaság) alkotják. Ezen vállalkozások gazdasági szerepe (bevételek, ráfordítások, eredmény) tevékenységük jellegéből adódóan ágazati szempontból nem jelentős (1. táblázat). 1. táblázat Az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások főbb adatai Megnevezés Vállalkozások száma (db) Bevételek és ráfordítások (mft) Bevételek összesen 2 020* Ráfordítások összesen 2 266* Eredmény (mft) Adózás előtti nyereség veszteség eredmény Fizetendő adó Adózás utáni nyereség veszteség eredmény * évi gyorsjelentés alapján 10

11 2. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártásában működő szervezetek pénzügyi helyzete 2.1. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása A mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó ágazatban (továbbiakban élelmiszeripar) működő társas vállalkozások száma is tovább csökkent ben már csak gazdasági szereplő tevékenykedett az ágazatban, 112 vállalkozással kevesebb, mint az előző évben. Az élelmiszeriparhoz a nemzetgazdaság összes vállalkozásának 1,4, az összes eszközállományának már csak 2,9%-a (szemben a tavalyi évi 3,5%-kal), a nettó árbevételének 4,0%-a kapcsolódott. Mind az élelmiszeripari ágazat évek óta tartó hanyatlása, mind nemzetgazdasági súlyvesztése tovább folytatódott. Eladósodottságának foka a nemzetgazdasági átlag (53,2%) fölött van, 59,4% (1. melléklet) Eszközök és források Az élelmiszeripar eszközállománya több év után 2006-ban és 2007-ben is emelkedett (7. melléklet). A befektetett eszközökön belül az immateriális javak értéke csökkent jelentősen, mintegy 27%-kal. A forgóeszközök értéke mintegy 55 mrdfttal emelkedett, melynek döntő hányada a készletállomány gyarapodásából származott, mely így 14,7%-kal haladta meg az előző évit. Mind a forgó-, mind a befektetett eszközök állománya emelkedett 2007-ben. Az összesen 80 mrdft-os növekedés mögött részben az uniós pályázati kifizetések, részben egy nagyobb vállalkozás önmagában is jelentős több 10 milliárdos beruházása nyomán bővülő tárgyieszközállomány gyarapodása és a már említett készletérték növekedés húzódik meg, de meg kell említenünk a befektetett pénzügyi eszközök 11%-os értéknövekedését is. Jelentős a követelésállomány 13 mrdft-os emelkedése is. Megjegyzendő, hogy a követelésállomány az elmúlt 6 évben minden esetben a forgóeszközállomány felét tette ki. Az eszközállomány bővülése ugyanakkor nagyrészt nem saját tőkéből, hanem idegen tőkéből valósult meg. A kötelezettségek értéke közel 100 milliárd forinttal haladta meg az előző évit (majd 10%-os növekedés), miközben a saját tőke 23,6 mrdft-tal csökkent! Ráadásul a kötelezettségek növekményének 86%-a (84 mrdft) a működéshez szükséges rövid lejáratú tartozások felhalmozásából eredt, s csak 20,1 mrdft kapcsolódott hosszú távú (beruházási, fejlesztési) célokhoz. A saját tőkén belül szinte valamennyi eredménykategóriában visszaesés tapasztalható, egyedül a tőketartalék az, amely emelkedett az előző évhez képest, mintegy 11,1 mrdft értékben. Az élelmiszeripar 2007-ben közel 6 mrdft-os veszteséggel zárta az évet, az előző évhez képest 27,6 mrdft-os csökkenést könyvelhetett el. A jegyzett tőke összege csökkent, mely a belföldi társasági tulajdon csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés következtében a belső arányok valamelyest módosultak, de a külföldi tőke arányának csökkenése tendenciájában nem tört meg (2. táblázat). 11

12 2. táblázat Az élelmiszeripari vállalkozások jegyzett tőkéje, és annak tulajdonosi szerkezete Évek Jegyzett tőke (millió forint) Belföldi magántulajdon aránya (%) Belföldi társasági tulajdon aránya (%) Külföldi részesedés aránya (%) ,8 23,9 60, ,0 24,8 57, ,9 27,9 56, ,2 30,9 52, ,6 29,1 49, ,2 33,0 47, ,2 32,3 48,4 Forrás: A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai, , AKI, Budapest, 2008., APEH gyorsjelentés A források szerkezetében bekövetkezett negatív változások révén nőtt az összes kötelezettség eszközállományhoz viszonyított aránya, vagyis romlott az eladósodottsági mutató, mely 2007-ben már közel 60% (70% fölött már rossznak mondható). A tőkeerősség eddig sem volt jónak mondható 2006-ban 39,2% volt, 2007-ben pedig már csak 36,2%, mely erősen közelít a már kritikus értéknek számító 30%- hoz. A likviditási helyzet tovább romlott az élelmiszeriparban. A likviditási ráta a maga 117%-ával messze elmarad a kívánatos 200%-tól. Az eladósodottság mértéke 164%-os, mely drasztikus, 20%-pontos növekedést mutat az előző évhez képest (3. ábra). 12

13 3. ábra Eladósodottság mértéke (%) Forrás: Saját szerkesztés 2004-ben 26,4 mrdft-os rekord veszteséggel zárta az évet az élelmiszeripar. Ez majdnem 50 mrdft-os mérlegszerinti eredmény csökkenést jelentett 2003-hoz képest ben a veszteségek fedezésére a jegyzett tőkét leszállították az eredménytartalékkal szemben, közel 70 mrdft értékben. Ezt a nagyarányú tőkevesztést azóta sem sikerült visszapótolni mivel az élelmiszeripar 2004-óta, egyedül a 2006-os évben volt nyereséges Bevételek és ráfordítások alakulása A mezőgazdaságot jellemző tendenciákkal egyezően a bevételek összege az élelmiszeriparban is meghaladta a ráfordításokét. A mezőgazdaság 44,4 mrdft-os (3,1%-os) gyarapodása mellett, az élelmiszeripar 139,6 mrdft-os (5,7%-os) növekedése áll (8. melléklet). Az élelmiszeripari szakágazatok összesen 2.418,1 mrdft árbevételének több mint egyötöde az exportpiacokról származott. Az összes forgalom 169,8 mrdft-tal haladta meg az előző évit, amelyen belül az export-árbevétel 69,6 mrdft-tal nőtt, ami az értékesítési bevétel közel 40%-át jelenti. A bevételek közül érdemi növekedést a fentieken túl csak a kapott osztalék sor tudott felmutatni. Minden más egyéb bevételi kategóriában jelentős csökkenés tapasztalható. Kiemelkedő, 17 mrdft-os volt a visszaesés az egyéb bevételeknél. A ráfordításokat elemezve megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi kategóriában növekedés tapasztalható. Összességében is a ráfordítások nagyobb mértékben nőttek, mint a bevételek, míg az előbbi 5,7%-kal, addig az utóbbi 7,2%-kal emelkedetett. Az üzemi tevékenység ráfordításai közül az anyagjellegű ráfordítások nőttek 13

14 a legnagyobb mértékben, mintegy 80 mrdft-tal. A személyi jellegű ráfordítások a évi csökkenés után újra emelkedtek, 13 mrdft-tal haladva meg az előző évi kiadásokat, az emelkedés mértéke meghaladta a évi 8 mrdft-os csökkenést is Jövedelem, jövedelmezőség Az ágazat jövedelmezőségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden eredménykategóriában csökkenés tapasztalható! Általában a nyereségesek nyeresége csökkent a veszteségesek vesztesége nőtt. Az üzemi tevékenység eredménye már csak 65%-a a évinek, a szokásos vállalkozói eredmény pedig már csak 37%-a! Az adózás utáni eredmény még ennél is kevesebb, még egyharmada sincs! A mérleg szerinti eredmény, mint ahogy azt már korábban vizsgáltuk, negatív (9. melléklet). A fizetendő adó mértéke a 7 mrdft-ot sem éri el. A évi eredmények a évi, ugyancsak veszteséges év eredményeit sem érik már el. Általában elmondható, hogy a nyereséges cégek szenvedték el a nagyobb veszteségeket, hiszen majd minden eredménykategóriában mrdft-os csökkenést könyvelhettek el. Az élelmiszeripari ágazatban megállt a jövedelem-növekedés (4. ábra), a évi adózás előtti eredmény már csak 40%-a volt az egy évvel korábbinak. Az ágazat jövedelmének változása mögött a nyereséges vállalkozások eredményeinek drasztikus csökkenése áll. 4. ábra mft Adózás előtti eredmény az élelmiszeriparban ( ) Forrás: A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai, , , AKI, Budapest, 2005., 2008.; APEH gyorsjelentés 14

15 A vállalkozások száma 112-vel csökkent. A csökkenés leginkább a veszteséges vállalkozások körében volt számottevő, innét került ki a megszűnt vállalkozások 60%-a (10. melléklet, 11. melléklet). Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma és az értékesítés nettó árbevétele közötti összefüggés exponenciálisnak mondható (természetesen csak a vizsgált határokon belül) (5. ábra). A 250 főnél nagyobb vállalkozások adják az összes árbevétel 55%-át, míg a 0-10 fő közöttiek együtt sem érik el az 5%-ot. A vállalkozások döntően két vállalkozási formába tömörülnek Kft (70%), Bt (23%), a vállalkozások számának csökkenése is ez utóbbi kört érintette leginkább, a megszűnt vállalkozások majd fele e körből került ki. Érdekes, hogy az árbevétel alapján a Kft-k (61%) után az Rt-k (37%) a legsikeresebbek, míg a Bt-k az összárbevétel mindössze 1,2%-át produkálták ben egyedül a Kft-k tudták növelni saját tőkéjük értékét. Az összárbevétel alakulása a létszám függvényében (mft) 5. ábra Árbevétel élip Árbevétel mg 0 fő 1 fő 2-9 fő fő fő 250 fő és nagyobb Forrás: Saját szerkesztés A vállalkozások nagyságának elemzése alapján elmondható, hogy a vállalkozások 2/3-a a mikrovállalkozásokhoz tartozik, míg ezek árbevétele mindössze 3,7%-a az ágazati árbevételnek, addig az egyéb kategóriába sorolt vállalkozások az összvállalkozások számának 2%-át jelentik, viszont árbevételük az ágazat árbevételének 55%-át teszik ki. Az egy vállalkozásra vetített árbevétel a fő között foglalkoztató cégek esetében ötször nagyobb, mint a 2-9 fő közöttieknél, de csak hetede (élelmiszeripar) ill. negyede (mezőgazdaság) az fő között foglalkoztatottakénak. A 250 fő feletti vállakozások egy vállalkozásra vetített bevétele az élelmiszeriparban kilencszer nagyobb, mint az ez alatti kategóriában levőké és háromszor nagyobb, mint a me- 15

16 zőgazdaságban ugyanezen csoporté. A mezőgazdaságban az ugrás csak négyszeres. A tulajdoni forma szerinti csoportosításból az derül ki, hogy a nettó árbevétel az előző évhez viszonyítva a 100%-ban belföldi tulajdonban lévő gazdasági szervezeteknél nőtt a leginkább. Ebben a körben szűnt meg a legtöbb vállalkozás a 112-ből 108, de egyedül ezen vállalkozások tudták összességében növelni saját tőkéjüket. Ide tartozik a vállalkozások 91%-a, csak ebben a körben volt csökkenés az adózás előtti veszteségben és növekedés az eredményben. Az árbevétel növekedés is jelentős volt, bár ebben elmaradnak a 100%-ban külföldi tulajdonban levőktől, míg az előbbiek 64,6 mrdft-os növekedést mondhatnak magukénak, addig az utóbbiak 83,7 mrdft-ot. Ezzel együtt is a teljes árbevétel 45%-a még mindig a 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozásoktól kerül ki, míg a 100-ban külföldi tulajdonú cégek csak 33,5%-ot produkáltak. A nemzetgazdasági ágazatok közül 2007-ben is az élelmiszeripar jövedelmezőségi mutatói voltak a legalacsonyabbak, messze elmaradva a többitől. A 100 forint árbevételre jutó adózás előtti eredmény 0,9 forint volt, a nemzetgazdasági átlag (6,4 forint) 13%-a, az előző évi fele! 2.2. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdálkodása Az élelmiszeriparban 2005 óta már csak 1 vállalkozás (MRP szervezet) vezetett egyszeres könyvvitelt, amelynek adózás előtti eredménye mintegy 1 milliárd forint volt. 16

17 3. Az élelemiszerkereskedelem területén működő nagyobb szervezetek pénzügyi helyzete 3.1. Kiskereskedelmi forgalom A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom értéke 2006 egészében 4,4%-kal bővült az előző évhez képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítésének volumene 2006 egészében 5,1%-kal növekedett az előző évhez képest. Az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma decemberben 3,4%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzletek eladásai alig (0,2%- kal) haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. A változatlan áron számított forgalom 2007 egészében 3%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma: 2007 egészében 1,3%-kal, decemberben 2,0%-kal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. Az eladások jelentős részét (92,2%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper-, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma decemberben 1,8%-kal csökkent, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzletek eladásai 4,3%-kal estek vissza Az üzlethálózat alakulása főtevékenység szerint A hazai üzletállományban a több éve megindult lassú folyamatban olyan szerkezeti átalakulás körvonalazódik, melyben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatának csökkenése mellett a nem élelmiszer főtevékenységű egységek számának növekedése mutatható ki. A évi országos üzletszámcsökkenésben azonban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek állományának 1,3 ezres mérséklődése mellett, az élelmiszert nem árusító kiskereskedelmi üzletek számának kisszámú visszaesése is szerepet játszott végén az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek az országos kiskereskedelmi üzlethálózat 28, míg 2002-ben 31%-át képviselték (3. táblázat). 3. táblázat A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása főtevékenység szerint (db) Kiskereskedelmi üzlet Élelmiszerüzlet és áruház összesen Iparcikküzlet és áruház összesen Járművek üzlete és üzemanyagtöltő állomás összesen Mindösszesen Forrás: KSH A évben tovább folytatódott a kiskereskedelmi üzletek hálózatán belül az élelmiszerüzletek számának csökkenése, hiszen a kenyér-, és pékáruüzletek, vala- 17

18 mint az italszaküzletek körén kívül mindegyik élelmiszert árusító üzlettípusban csökkent a boltok száma (egy év alatt összesen 1682-vel) Az üzlethálózat szerkezete A hazai üzletállomány szerkezetében több éve meginduló lassú átalakulási folyamatban az élelmiszerüzletek számának fokozatos csökkenése következtében az arányok eltolódtak a nem élelmiszer főtevékenységű egységek felé. Eközben a két fő tevékenységcsoporton belül is jelentős átalakulás ment végbe ben a második félévben történt jelentős üzletszámcsökkenés hatására ez a tendencia még markánsabban jelentkezett. Az élelmiszert forgalmazó üzletek száma tovább szűkült az első félévben, 200-zal, és az év második felében pedig ennek több mint hatszorosával végén az országban 45,6 ezer élelmiszer főtevékenységű üzlet működött, 11%-kal kevesebb, mint december 31-én. 4. táblázat Az élelmiszer főtevékenységű üzletek számának alakulása (db) Év Élelmiszer vegyesüzlet és - Élelmiszer-szaküzlet Összesen áruház változás az előző változás az előző változás az előző összesen összesen összesen évhez képest évhez képest évhez képest Forrás: KSH Az élelmiszer vegyesüzletek száma 2007 végére 29 ezerre mérséklődött. Ez 2006 végéhez viszonyítva több mint 11%-os visszaesést jelentett, és 2007 végén közel 20%-kal kevesebb élelmiszer vegyesüzlet működött, mint négy évvel korábban. Az élelmiszerüzletek csoportján belül az élelmiszer-szaküzletek hálózatának csökkenése 2003 és 2006 között kevésbé volt intenzív első hat hónapjában számuk közel 200-zal, második félévben viszont kiugróan, 1,9 ezerrel emelkedett, ezzel az év végére állományuk 2006-hoz viszonyítva 14%, 2003 végéhez képest pedig 9%-kal nőtt. Ezzel egyidejűleg a nem élelmiszer főtevékenységű egységek számának lassú ütemű emelkedése után, 2007 második felében hálózatuk bővülése megtorpant. Az év végén 105,5 ezer ilyen jellegű üzlet működött, 1,2 ezerrel kevesebb, mint 2006 végén, de még így is 2 ezerrel meghaladta a 2003 végi állapotot. A folyamat mögött feltehetőleg a forgalom hipermarketekbe való koncentrálódása áll, mely a kisebb alapterületű vegyesüzletek megszűnését idézte elő. Ezt támasztja alá, hogy az élelmiszerüzleteken belül az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma az élelmiszer-szaküzletekétől eltérően alakult az évek során. 18

19 3.4. Gazdasági szervezetek 2007-ben intenzív mozgás zajlott a gazdasági szervezetek körében, 12,7 ezer vállalkozás szűnt meg, és csak 10,8 ezer kezdte meg működését. Az év végén a kiskereskedelmi üzlethálózatot 108,6 ezer vállalkozás működtette, 1,9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, s számuk 3,5 ezerrel maradt el a 2003 végi helyzettől végén 83,2 ezer üzletet, a teljes üzletállomány 51%-át, az együzletes vállalkozások működtették második felében az országos üzletszámcsökkenés 44%-a az együzletes vállalkozások körében következett be, így egy év alatt állományuk 1,3 ezerrel szűkült, és 3,6 ezerrel elmaradt a 2003 végi állapottól. A legnagyobb csökkenés a vegyes élelmiszer-kiskereskedelemben működő együzletes vállalkozásoknál mutatkozott. Számuk egy év alatt 1,8 ezerrel, között pedig összesen 4,4 ezerrel mérséklődött. Ugyanakkor az általuk működtetett élelmiszer-szaküzletek állománya 2006 végétől 1,1 ezerrel bővült, és meghaladta a végi szintet végén a kiskereskedelmi üzlethálózat 36%-át a 2-5, 4%-át a 6-10 üzletes vállalkozások működtették. A tíznél több üzlettel rendelkező gazdasági szervezetek a hazai üzletállomány 9%-át üzemeltették, és e vállalkozásoknál koncentrálódott az országos alapterület-nagyság közel egynegyede végén az országos kiskereskedelmi üzlethálózat mintegy 39%-át egyéni, 61 %-át társas vállalkozás és 0,3%-át egyéb szervezet működtette. Az egyéni vállalkozások kiskereskedelemben való szerepvállalása folyamatosan csökkent, melynek következtében az országos üzlethálózatban működtetett üzletállomány egyre nagyobb hányada összpontosult a társas vállalkozásoknál. A fenti folyamatok ellenére az élelmiszeriparban az országos átlagot meghaladó 46%-os, az egyéni vállalkozások szerepvállalása. Az egyéni vállalkozások élelmiszer-kiskereskedelemben való részvétele összességében ugyan évről évre csökkent, de ezen belül eltérően alakult az általuk működtetett élelmiszer vegyes- és szaküzletek száma. Az élelmiszerszaküzlet-állomány nagysága viszonylag állandónak tekinthető, míg a nagyobb alapterületű egységeket is magukba foglaló vegyes élelmiszerüzletek és áruházak csoportjában részesedésük fokozatosan mérséklődött végén az egyéni vállalkozások 21,1 ezer élelmiszerüzletet működtettek, az országos élelmiszerüzlet-állomány 46%-át Az élelmiszerkereskedelem területén működő szervezetek pénzügyi helyzete Ebben a fejezetben az árbevételük alapján a 10 legnagyobb, normál üzleti éves, kereskedelmi cég adatait elemeztük részletesebben (5. táblázat). A táblázatban szereplő cégek árbevételük alapján (számításaink szerint) a teljes élelmiszerkereskedelem forgalmának kb. 30%-át adják. 19

20 Élelmiszerkereskedelmi cég rangsora az árbevétel alapján 5. táblázat Rangsor az Árbevétel mft Üzleti év Sorsz Név árbevétel alapján* 2007* 2006** Tesco-Global Áruházak Zrt normál eltérő 2 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft normál normál 3 Metro Kereskedemi Kft normál normál 4 Auchan Magyarország Kft n.a n.a 5 Penny-Market Kereskedelmi Kft normál normál 6 CORA Magyar-Hipermarket Kft normál normál 7 Plus Élelmiszer Diszkont Kft eltérő normál 8 Csemege-Match Kereskedelmi Zrt normál normál 9 Profi Magyarország Kft normál normál 10 CBA Kereskedelmi Kft normál normál 11 Co-op Hungary Zrt normál normál 12 REÁL-Hungária Élelmiszer Zrt normál normál 13 Honiker Kft normál normál * Forrás: HVG, **Saját gyűjtés A kiválasztott 10 cég közül 2005-ben 4-en is veszteségesen zárták az évet, ban már csak ketten voltak veszteségesek és szintén 2 vállalkozás volt nullszaldós. Az eszköz bővülés 72,8 mrdft volt, mely nagyobbrészt a befektetett eszközökön belül tárgyi eszközök bővülésének eredménye, de nem elhanyagolható a forgóeszközök növekedése sem, mely a pénzeszközök, illetve a követelések emelkedéséből tevődik össze (6. táblázat). Forrásoldalról elemezve a növekedést a legnagyobb tétel a kötelezettségek soron szerepel. A hosszúlejáratú kötelezettségek 60%-kal emelkedtek 2005-ről ra, erősen megváltoztatva a kötelezettségek egymáshoz viszonyított arányát. Míg 2005-ben az összes kötelezetettség valamivel több, mint negyede tartozott a hosszú lejáratúak közé, addig a 2006-ban már a harmada ről 2006-ra 12 mrdft-tal nőtt a szállítói állomány. A rövid lejáratú kötelezetettségek 75-80%-át a szállítói tartozások teszik ki. Jelentősnek mondható még a saját tőke emelkedése 16,7 mrdft-tal. 20

21 Az élelemiszerkereskedelmi cégek eszközei és forrásai (mft) 6. táblázat Mérleg sor változás Befektetett eszközök Forgóeszközök ebből: vevők Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Saját tőke Céltartalék Kötelezettségek ebből: szállítók Passzív időbeli elhatárolások Források összesen: Forrás: Saját gyűjtés Fenti 6. táblázat, nem tartalmazza a Tesco-Global Áruházak Zrt. adatait, mivel eltérő üzleti éves. Számításaink szerint azonban a Tesco a teljes élelmiszerkereskedelem forgalmának kb. 8-10%-át adja, ezért lényegesnek tartjuk, hogy főbb adatait ismertessük. Ellentétben a többiekkel egymaga a vevőköveteléseit 6,5 mrdft-tal csökkentette, míg a szállítói tartozásait 27 mrdft-tal, a teljes kötelezettségállományát pedig 63,5 mrdft-tal. (E csökkenésekben feltételezhetően a mérleg készítés fordulónapja megváltoztatásának is szerepe lehet.). Saját tőkéjének növekedése ötszöröse a táblázatban szereplő 10 vállalkozásénak. Egymaga másfélszer annyi beruházást hajtott végre, mint a többi tíz együttvéve. Az elemzett cégek közül eszköznövekedésével kiemelkedik a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. is, mely 70 mrdft-os eszközbővülést ért el 2005-ről 2006-ra. Az eredménykimutatás sorait elemezve (7. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a veszteséges cégek erősen rontották a többiek eredményességét. Veszteségeinek nagyságával, mind 2005-ben, mind 2006-ban kiemelkedik a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt év már minden vállalkozás esetében jobbnak mondható az előzőnél, a nyereségesek több nyereséget a veszteségesek kevesebb veszteséget termeltek. 7. táblázat Élelmiszerkereskedelmi cégek eredménykimutatásának főbb sorai (mft) Megnevezés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Forrás: Saját gyűjtés 21

22 22 Mellékletek

23 Mellékletek jegyzéke A gazdasági ágak vállalkozásainak főbb összehasonlító pénzügyi adatai ban, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai, folyó áron Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat ágazatban A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai (folyó áron) Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye Élelmiszerek, italok, dohánytermékek gyártása Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó gazdálkodó szervezetek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Az élelmiszereket, italokat és dohánytermékeket gyártó gazdálkodó szervezetek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2006-ban, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) (folytatás) Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei, ráfordításai a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban Az eltérő üzleti évet választó, kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékeket gyártó ágazatban

24 1. melléklet A gazdasági ágak vállalkozásainak főbb összehasonlító pénzügyi adatai 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat Erdőgazdálkodás Élelmi- szerek, italok és dohánytermékek gyártása Gazdálkodó szervezetek Egyéb ipar Egyéb Összes gazdasági tevékenység Száma Ebből a nyereségesek aránya, % 64,1 57,3 61,5 67,1 60,9 61,6 Eszközállomány és idegen forrás Eszközállomány, millió Ft Kötelezettség az eszközállomány %-ában 48,5 22,5 59,4 41,8 58,8 53,2 Bevételek, ráfordítások, millió Ft Nettó árbevétel Ráfordítások összesen Ebből: üzemi tevékenység ráfordításai bankköltségek és fizetett kamatok Bankköltség és fizetett kamatok az összes ráfordítás százalékában Adózás előtti nyereség ,7 0,8 1,6 0,9 2,1 1,6 Az eredmény, millió Ft veszteség eredmény Üzemi tevékenység nyeresége vesztesége eredménye Ft veszteségre jutó nyereség, Ft Az adózás előtti eredményből 375,31 604,19 134,93 949,22 419,07 526,69 Az üzemi tevékenység eredményéből 448,04 459,00 190,91 709,16 334,63 417, Ft-ra jutó adózás előtti eredmény, Ft Az árbevételre 5,36 4,84 0,86 8,16 5,67 6,40 Az összes ráfordításra 4,44 4,32 0,82 7,90 5,42 6,13 Az saját tőkére 7,98 5,46 3,12 17,73 13,04 14,45 Az összes eszközértékre 3,91 3,83 1,13 9,26 4,85 6,10 számítva 24

25 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eszközei, forrásai Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat 2. melléklet évi a évi évi a évi Megnevezés millió Ft %-ában Vállalkozások száma Összesen ,2 93,4 Eszközállomány folyóáron, millió Ft Befektetett eszközök ,8 102,0 Ebből: immateriális javak ,9 99,5 tárgyi eszközök ,2 101,9 befektetett pénzügyi eszközök ,8 103,9 Forgóeszközök ,5 105,0 Ebből: készletek ,5 112,7 követelések ,2 101,6 értékpapírok ,1 80,7 pénzeszközök ,6 98,0 Aktív időbeli elhatárolások ,4 101,2 Eszközök összesen ,6 103,4 Az eszközállomány forrásai folyó áron, millió Ft Saját tőke ,7 105,9 Ebből: jegyzett tőke ,7 96,7 jegyzett, de be nem fizetett tőke ,8 605,7 tőketartalék ,3 99,7 ererdménytartalék ,4 119,6 egyéb tartalékok ,5 120,8 mérleg szerinti eredmény ,8 95,7 Céltartalékok ,0 77,9 Hosszú lejáratú kötelezettségek ,3 89,9 Hátrasorolt kötelezettségek ,4 95,7 Rövid lejáratú kötelezettségek ,5 108,1 Összes kötelezettségek ,4 101,9 Passzív időbeni elhatárolások ,3 87,9 Források összesen ,2 103,4 Kötelezettségek az eszközök %-ában 49,1 48,5 99,3 98,6 Likviditási ráta 143,1 138,9 92,9 97,1 25

26 3. melléklet A kettős könyvelést vezető vállalkozások bevételei és ráfordításai, folyó áron Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat Megnevezés évi a évi évi a évi millió Ft %-ában Bevételek Nettó árbevétel ,3 104,1 Ebből: export árbevétel ,8 114,5 Egyéb bevételek ,9 97,4 Ebből: visszafizetési kötelezettség nélkül ,6 90,7 kapott támogatás Aktivált saját teljesítmény ,3 121,1 Üzemi tevékenység bevételei ,2 103,8 Pénzügyi művelek bevételei ,5 137,9 Ebből: kamatbevételek ,7 105,7 kapott osztalék részesedés ,5 125,2 Rendkívüli bevételek ,3 58,8 Bevételek összesen ,2 103,0 Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások ,4 104,5 Ebből: anyagköltség ,6 105,9 eladott áruk beszerzési értéke ,2 106,0 Személyi jellegű ráfordítások ,2 103,0 Ebből: bérköltség ,4 102,2 egyéb személyi jellegű kifizetés ,8 109,6 bérjárulékok ,6 102,3 Értékcsökkenési leírás ,6 99,8 Egyéb ráfordítások ,9 101,7 Ebből: adójellegű ráfordítások ,6 97,1 Üzemi tevékenység ráfordításai ,9 103,9 Pénzügyi művelek ráfordításai ,4 100,4 Ebből: kamat, kamatjellegű ráfordítások ,6 103,3 Rendkívüli ráfordítások ,1 71,6 Ráfordítások összesen ,6 103,4 26

27 A kettős könyvelést vezető vállalkozások eredménye a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat ágazatban Megnevezés Eredményjavulás (+) romlás (-) évi a évi 4. melléklet évi a évi millió Ft %-ában Üzemi tevékenység nyeresége ,8 101,8 vesztesége ,7 102,8 eredménye ,5 101,5 Pénzügyi műveletek nyeresége ,5 158,7 vesztesége ,0 86,6 eredménye ,2 79,5 Szokásos vállalkozási eredmény ,4 116,9 Rendkívüli nyereség ,1 58,1 veszteség ,6 121,0 eredmény ,7 50,2 Adózás előtti nyereség ,3 92,0 veszteség ,8 84,8 eredmény ,0 95,0 Fizetendő adó ,6 110,5 Adózás utáni nyereség ,7 90,6 veszteség ,9 85,1 eredmény ,3 93,0 Mérleg szerinti nyereség ,1 91,5 veszteség ,9 83,9 eredmény ,4 95,7 27

28 5. melléklet A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Vállalkozások száma Értékesítés Adózás előtti nettó árbevétele nyereség veszteség Saját tőke eredmény millió Ft Az adózás előtti eredmény jellege szerint Nyereséges Veszteséges eredményű Összesen A foglalkoztatottak száma szerint 0 létszám létszám fő közötti lét szám fő és nagyobb Összesen Gazdálkodási forma szerint Kft Rt Szövetkezet Bt Non profit szervezet Egyéb Összesen A vállalkozás nagysága szerint Mikro vállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Egyéb vállalkozások Összesen

29 6. melléklet A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és halászat gazdálkodó szervezeteinek főbb pénzügyi adatai néhány jellemző szerint 2007-ben, folyó áron (kettős könyvelést vezetők) Megnevezés Jegyzett tőke millió Ft belföldi magán Ebből külföldi tulajdon aránya, % Az adózás előtti eredmény jellege szerint Árbevétel Saját tőke arányos adózás előtti eredmény, % Üzemi tevékenység ráfordítás arányos eredménye, % Nyereséges ,58 8,41 8,39 12,05 8,11 Veszteséges ,65 17,68-15,30-30,01-8,50 0 eredményű ,23 65,66 0,00 0,00 0,89 Összesen ,31 10,83 5,36 7,98 5,64 A foglalkoztatottak száma szerint 0 létszám ,06 20,85 5,07 10,07 6,35 1 létszám ,40 11,00 4,43 8,94 3, ,80 11,75 6,29 10,04 6,06 fő közötti ,61 13,92 7,48 10,42 7,40 létszám ,22 10,83 4,18 6,07 4, fő és nagyobb ,95 0,00 1,58 2,39 3,43 Összesen ,31 10,83 5,36 7,98 5,64 Gazdálkodási forma szerint Kft ,68 18,13 4,88 8,09 5,79 Rt ,05 3,45 5,58 6,30 5,76 Szövetkezet ,66 0,41 7,55 12,14 4,67 Bt ,19 58,80 5,23 10,87 5,10 Non profit szervezet 0 * * 1,60 * * Egyéb ,92 0,21 10,46 11,51 6,02 Összesen ,31 10,83 5,36 7,98 5,64 A vállalkozás nagysága szerint Mikro vállalkozások ,33 14,78 5,83 9,68 5,70 Kisvállalkozások ,64 13,81 7,64 10,35 7,28 Középvállalkozások ,27 10,76 4,31 5,95 4,74 Egyéb vállalkozások ,29 0,51 2,56 5,11 4,39 Összesen ,31 10,83 5,36 7,98 5,64 Az adat nem értelmezhető. 29