Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 4 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus... 8 Közúti közlekedési balesetek... 9 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás Heves megyében I-III. negyedévben mérséklődött a halálozások száma és kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában. A megyében 48,3% volt a foglalkoztatási arány és 11,1% a munkanélküliségi ráta. Az idei év január-szeptemberben átlagosan 58,1 ezer fő állt alkalmazásban az intézményi adatgyűjtés szerint, ami kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete családi kedvezmény nélkül számolva 6,8%-kal magasabb, mint I-III. negyedévben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint szeptember végén a megyében az álláskeresők száma 18,4 ezer főt tett ki, ami elmaradt a tavalyitól. Szeptember végén több gazdasági szervezetet tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke folyó áron emelkedett. Az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján meghaladta a tavalyi év január-szeptemberének teljesítményét. A 49 fő feletti megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése és értékesítése is nőtt. Az építőipar kibocsátásának bővülése magasabb volt az országos átlagnál januárszeptemberben kevesebb új lakás épült és szűnt meg, illetve a kiadott építési engedélyek száma is csökkent. A megye kereskedelmi szálláshelyein emelkedett mind a külföldi, mind a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is. A megye közútjain csökkent a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma és kevesebb végződött halállal, mint 2012 azonos időszakában. Demográfiai helyzet A megyében 2013 I-III. negyedévében az élveszületések és a halálozások száma csökkent, az előbbi 5,7%-kal, az utóbbi 11%-kal (országosan ennél kisebb visszaesés következett be, mindkét esetben). A halálozások száma Budapest és a megyék között Hevesben csökkent a legnagyobb mértékben. Az év első kilenc hónapjában összesen 3032 fő hunyt el. Az egy éven aluli csecsemők közül 14-en haltak meg, ami 17%-os (országosan 0,9%-os) emelkedést jelentett januárszeptemberhez képest. Heves megyében I-III. negyedévben 1017 fiú és 897 lány jött a világra. Ezer élveszületésre 1584 halálozás jutott, ami 97-tel alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában. A halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint az élveszületéseké, így a természetes fogyás üteme lassult, a I-III. negyedévi érték 81%-át érte el. Az 1118 fős népességfogyás a hazai érték 4%-át tette ki. Az év első kilenc hónapjában 811 pár kötött házasságot, 2%-kal országosan 0,7%-kal több mint 2012 azonos időszakában. Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése alapján 2013 III. negyedévében Heves megye éves gazdaságilag aktív népességéből 111,5 ezer fő foglalkoztatottként, 14 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 4,3%-kal emelkedett, a munkanélkülieké 22%-kal csökkent az előző év III. negyedévéhez képest. A megyében a foglalkoztatási arány 48,3% volt, a munkanélküliségi ráta 11,1%, az országos átlagnál továbbra is kedvezőtlenebb, míg az előbbi 4 százalékponttal elmaradt, addig az utóbbi 1,3 százalékponttal meghaladta azt. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a Heves megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél január-szeptemberben összesen 58,1 ezer fő állt alkalmazásban, ami 1,3%-kal kevesebb az előző év azonos időszakánál (országosan 0,1%-os 2

3 emelkedés volt). Az alkalmazásban állók 65%-át a versenyszférában foglalkoztatták, számuk 1,2%-kal csökkent I-III. negyedévhez viszonyítva. Az alkalmazásban állók 31%-át kitevő költségvetési szférában a közfoglalkoztatás emelkedése következtében januárszeptemberben 5,8%-os volt a bővülés. Az alkalmazásban állók létszámának hattizedét a fizikai (34,9 ezer fő), négytizedét a szellemi foglalkozásúak (23,2 ezer fő) adták, számuk csökkent a tavalyi évhez képest. A termelő szférán belül a bányászat, a feldolgozóipar és az építőipar kivételével visszaesett a létszám. Heves megyében a legnagyobb foglalkoztató gazdasági ág az ipar, az alkalmazásban állók 36%-ának adott munkát. A szolgáltatások közül a legnagyobb mértékű létszámbővülés az adminisztratív szolgáltatásban (24%-os), mérséklődés az egyéb szolgáltatás ágazatban (47%-os) következett be. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete, I-III. negyedév 1. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 210,1 ezer forint volt, ami 5,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, de 17,4 ezer forinttal elmaradt az országostól. A megyei átlagnál a költségvetési szférában 19,2 ezer forinttal kevesebbet, a versenyszférában 10,2 ezer forinttal többet kerestek havonta. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak 262 ezer forintot, a fizikaiak 172,9 ezer forintot kerestek, ami 5,6, illetve 5,5%-kal emelkedett I-III. negyedévhez képest. Változatlanul az energiaiparban (448 ezer forint) a legmagasabb a havi bruttó átlagkereset és a vendéglátásban (126,9 ezer forint) a legalacsonyabb. A családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset összege 137,6 ezer forint volt, 6,8%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8, a költségvetési szférában 8,9%-kal nőtt a havi nettó átlagkereset. Az alkalmazásban állók havi átlagos munkajövedelme 219,4 ezer forint volt, ami 5,6%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Az egyéb munkajövedelem aránya az összes munkajövedelemből átlagosan 4,2%-ot képviselt, legmagasabb ez a hányad az építőiparban (8,1%). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Heves megyében szeptember végi zárónapon az álláskeresők száma 18,4 ezer fő volt, 5,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 51%-a nő, 17%-a 25 év alatti és 14%-a pályakezdő. A megyében a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma (822) nőtt, egy betöltetlen álláshelyre 22 fő jutott. Szociális ellátásban 7522 fő, álláskeresési járadékban 1255 fő részesült, mindkét esetben kevesebb, mint 2012 azonos időpontjában. 3

4 Gazdasági szervezetek Heves megyében szeptember 30-án gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1%-kal többet, mint év azonos időpontjában. A vállalkozások részesedése 92%-ot, a nonprofit szervezeteké 6,9%-ot tett ki, a fennmaradó részt költségvetési és társadalombiztosítási, illetve egyéb szervezetek adták. A vállalkozások száma 1%-kal haladta meg az előző év szeptember végit. Gazdálkodási forma szerint az előző évhez hasonlóan 24%-ukat társas formában, 76%-ukat önálló vállalkozóként jegyezték be. Egy év alatt a társas vállalkozások száma 0,7%-kal csökkent, az önálló vállalkozóké 1,6%-kal nőtt. A mezőgazdaságban tartották nyilván az összes vállalkozás 38%-át, a kereskedelemben 11%-ukat és az ingatlanügyletek gazdasági ágban 10%-ukat, a többi gazdasági ág részesedése egyenként nem érte el a 7%-ot. A vállalkozások 72%-át 1 9 fővel, 1,5%-át fővel, 0,2%-át fővel regisztrálták, 20 vállalkozás legalább 250 főt foglalkoztatott. A vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, szeptember ábra a) 2012-ig megnevezése Egyéni vállalkozás volt. A Heves megyében regisztrált több mint 36,5 ezer önálló vállalkozó vállalkozásokon belüli részesedése meghaladta az országost. A mezőgazdaságban tartották nyilván 49%-ukat, jelentős volt még az ingatlanügyletek (12%), valamint a kereskedelem (6,4%) gazdasági ágban bejegyzettek hányada. A szeptember 30-án nyilvántartott önálló vállalkozók száma az információ és kommunikáció ágban nőtt, a víz- és hulladékgazdálkodásban csökkent leginkább. Az önálló vállalkozók 41%-a az egy évvel korábbihoz hasonlóan mellékfoglalkozású, háromtizede főfoglalkozású volt, 29%-uk nyugdíj mellett vállalkozott. Egyéni vállalkozói igazolvánnyal egyharmaduk rendelkezett. A regisztrált társas vállalkozások száma több mint 11,2 ezer volt. 69%-uk korlátolt felelősségű, 26%-uk betéti társaságként került bejegyzésre. A kereskedelemben vették nyilvántartásba a társas vállalkozások egynegyedét, emellett kiemelkedő még a tudományos és műszaki tevékenység (12%), az építőipar (11%) és a feldolgozóipar (10%) ágban regisztráltak hányada. Többségüket 1 9, 6%-ukat 10 49, 1%-ukat és 0,2%-ukat legalább 250 fővel jegyezték be. Beruházás A Heves megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek I-III. negyedévben 42,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ami folyó áron 17%-kal magasabb az előző év 4

5 azonos időszakánál. A bővülés mértéke az országos átlagot 3,2 százalékponttal haladta meg. Egy lakosra 138,3 ezer forint teljesítményérték (az országos 59%-a) jutott a megyében. Anyagi-műszaki összetétel szerint január-szeptemberben a beruházások 64%-a gépek, berendezések, járművek beszerzéséből származott, 40%-a importból. Az épületekre és egyéb építményekre 21%-kal többet fordítottak a tavalyi év azonos időszakánál, ami a megye fejlesztési összegének a 35%-a volt. Az idei év I-III. negyedévében az invesztálások 64%-a az iparban valósult meg, ezen belül háromnegyede a feldolgozóiparban realizálódott. Az ipari fejlesztések értéke folyó áron ötödével emelkedett január-szeptemberhez képest. A szolgáltatás ágakat elemezve a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatás, az oktatás és az egyéb szolgáltatás területén kívül minden ágban nőtt a beruházási kedv. Mezőgazdaság Heves megyében előzetes adatok szerint 2013-ban 146,1 ezer hektár volt a gazdálkodók által használt szántóterület nagysága, 1%-kal kevesebb, mint a tavalyi évben. A főbb szántóföldi vetésű kalászosok betakarított területe visszaesett a tavalyi évhez képest, a búzáé 3,7%-kal, az árpáé négytizeddel, a zabé 37%-kal, a rozs területe 21%-kal. Búzát 53,3, árpát 6,5, zabot 1,1 ezer hektár területről arattak, illetve rozst 120 hektárról. A növénytermesztési ágazat terméseredménye a vizsgált kalászosok esetében változóan alakult. Kedvezett az időjárás a búzának ( tonna) és a rozsnak (317 tonna), az előbbiből 48%-kal, az utóbbiból 23%-kal több termett az előző évinél (a terület visszaesése mellett). Árpából tonnát (4,3%-kal kevesebbet) takarítottak be az idén. A hektáronkénti hozam a vizsgált növénykultúrák közül a zabon kívül (ahol 44%-os volt a növekedés) mind 50% fölötti gyarapodást mutatott az előző évhez képest. Mind a négy kalászos esetében az emelkedés meghaladta az országos átlagot ban búzából 4260; árpából 4020; rozsból 2640; és zabból 1840 kg/hektár volt a termésátlag. A június 1-jei összeírás adatai alapján Heves megyében a főbb állatfajok közül a sertésállomány nem változott az előző év azonos időpontjához képest. A mezőgazdasági vállalkozások a megyében 38 ezer sertést tartottak, ezen belül 3 ezer anyakocát. A szarvasmarhaállomány 1 ezerrel haladta meg a júniusit, miközben a tehenek száma ugyanennyivel csökkent. A tyúkfélék száma 1,8%-kal 718 ezerre emelkedett, ezen belül a tojótyúkoké ennél nagyobb mértékben, 18%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A legnagyobb változás a juhállományt érintette. Számuk 28%-kal, 25 ezerről 18 ezerre csökkent, az anyajuhok száma 2 ezerrel fogyott. Ipar Heves megye ipari teljesítményének növekedése tovább folytatódott, 2013 minden negyedévében az előző évben is emelkedést figyelhettünk meg. A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján január-szeptemberben a termelés értéke 639,8 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest összehasonlító áron 6%-os bővülést jelentett. A növekedés mértéke az országos átlagot 5,9 százalékponttal múlta felül. Az egy lakosra jutó termelési érték 2089 ezer forintot tett ki, ami folyó áron 18%-kal haladta meg a hazai átlagot. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása 2012 azonos időszakához képest az év mindhárom negyedévében nőtt, a háromnegyed év egészét tekintve 589,7 milliárd forintra emelkedett. Egy alkalmazásban állóra 36,6 millió forint termelési érték jutott. Az iparban a termelékenység összességében 6,6%-kal javult, a termelés volumenének 9,1%-os és az alkalmazotti létszám 2,3%-os növekedésének együttes hatására. A Budapesttel 5

6 együtt számolt megyei rangsorban a termelékenység emelkedése csak Bács-Kiskun és Tolna megyében volt magasabb. A vállalkozások termelésének és értékesítésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100,0) 3. ábra * A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások adatai. Az ipari produktum növekedését mind a belföldi, mind a külföldi értékesítések bővülése eredményezte, a hazai piacokról származó árbevétel 4,6%-kal, az export 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az 586,9 milliárd forint értékű értékesítés 78%-a származott külföldről, ami Heves megye jelentős exportfüggőségét mutatta. A feldolgozóipart elemezve a járműgyártáson kívül, ahol 10%-os csökkenés következett be, minden ágazatban emelkedett a termelés volumene az előző év I-III. negyedévéhez képest. Kiemelkedő a bővülés a termelés és az értékesítés területén is a textília, ruházat, bőr- és bőrtermék gyártása, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban, ahol 48 49%-os volt a növekedés. A megyei ipar kibocsátásának háromnegyedét kitevő gépipar ágazatcsoport belföldi értékesítése 19%-kal visszaesett, az export 8%-os bővülése következtében az összes értékesítése is 6,4%-kal emelkedett. A megfigyelt vállalkozások körében január-szeptemberben az alkalmazásban állók száma leginkább a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén haladta meg (25%-kal) az előző év azonos időszakit. A legnagyobb mérséklődés a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban történt, ahol 13%-kal esett vissza a foglalkoztatottak száma. Építőipar A 4 főnél többet foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelésének volumene I-III. negyedévben 29%-kal, országosan 7,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megfigyelt szervezetek 2013 első kilenc hónapjában 15,5 milliárd forint értékű építésiszerelési munkát végeztek. Építményfőcsoportok szerint a termelési érték felét kitevő épületek építése összehasonlító áron 6,4%-kal, az egyéb építmények építése 63%-kal múlta felül az egy évvel korábbi teljesítményt. Egy lakosra 50,6 ezer forint termelési érték jutott, az országos hattizede. 6

7 A megyei építőipar mindhárom ágazata esetében növekedést figyelhettünk meg. A speciális szaképítés produktuma 1,1%-kal, az épületek építése 22%-kal, míg az egyéb építmények építése 103%-kal nőtt. Az építőipari termelés alakulása ágazatok szerint, I-III. negyedév 1. tábla Megnevezés Építőipari termelés, millió forint összesen Előző év=100,0 a) épületek építése speciális szaképítés egyéb építmények építése Egy lakosra jutó termelési érték, ezer forint Heves megye ,6 122,3 101,1 202,6 50,6 Ország ,7 116,5 99,8 109,4 84,1 a) Összehasonlító áron. Heves megyében a termelési érték 43%-át a főt foglalkoztató, 35%-át az fővel működők, 22%-át az 5 9 fős szervezetek adták január-szeptemberhez képest az építőipari vállalkozások produktuma a fős létszám-kategóriában 0,9%-kal visszaesett, az 5 9 főseké 16%-kal, az főt foglalkoztatóké 148%-kal növekedett. A szeptember végi szerződésállomány 46%-kal, a tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke 52%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbin belül az új épületek építésére 1,1%-kal, az egyéb építmények építésére 137%-kal nagyobb összegű szerződést kötöttek (ez nagyrészt az út, autópálya építése szakágazat munkáira kötött szerződések 3,7-szeres és a vízi létesítmény építésére kötöttek 5,8-szeres növekedésének köszönhető). Lakásépítés I-III. negyedévben országosan 37%-kal, Heves megyében 64%-kal kevesebb lakás épült, mint 2012 azonos időszakában. A megyében a lakások négytizedét városokban építették. A lakások 89%-át természetes személyek, 9,1%-át vállalkozások építtették januárszeptemberhez képest a természetes személyek építtette lakások száma 31%-kal, a vállalkozásoké az előző év I-III. negyedévi kiugróan magas bázis miatt 94%-kal esett vissza. A kivitelezők 29%-a jogi személyiségű gazdasági társaság, 64%-a egyéni vállalkozás volt. Míg 2012 első kilenc hónapjához képest a saját használatra épített lakások hányada 44%-ról 89%-ra nőtt, addig az értékesítés céljából építetteké 54%-ról 9,1%-ra csökkent. A többszintes, többlakásos épületben épített lakások és a nem lakóépületek száma egyaránt harmadára, a családi házas formában építetteké 24%-kal mérséklődött. Míg az előző év azonos időszakában 68 lakás lakótelepi és 7 csoportházas formában épült, addig I-III. negyedévben ilyen lakások egyáltalán nem épültek. Az épített lakások átlagos alapterülete 127,6 m 2 volt, 35,9 m 2 -rel több, mint I-III. negyedévben. A saját használatra épített lakások átlagos alapterülete csökkent, az értékesítés céljából építetteké nőtt. Az új lakások 65%-a négy és többszobás volt, arányuk 25 százalékponttal emelkedett, míg az 1-2 szobásoké 11, a 3 szobásoké 14 százalékponttal mérséklődött. Heves megyében I-III. negyedévben 19 lakás szűnt meg, 34%-kal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában. A megszűnés oka többnyire (63%) az avulás. Az új lakások építésére kiadott 66 építési engedély az előző évinek közel kétharmadát jelentette. 7

8 Turizmus Heves megye idegenforgalmának fellendülése január-szeptemberben folytatódott. A kereskedelmi szálláshelyeken az országos növekedést jelentősen meghaladva 17%-kal több vendég szállt meg, akik 16%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a különböző szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. Annak ellenére nőtt a vendégforgalom, hogy a megye kiadható férőhelyeinek száma egy év alatt 1,2%-kal mérséklődött, ezen belül a szállodáké 7%-kal nőtt, a panzióké 21%-kal csökkent. A férőhely-kihasználtság az év első kilenc hónapjában 23,4%-os volt. A szállodák ennél jobb (40%-os), a panziók rosszabb (14,6%-os) kapacitáskihasználtsággal működtek. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a) és az átlagos tartózkodási idő I-III. negyedév 4. ábra a) Budapest nélkül. A megyébe érkező 345,1 ezer vendég többsége belföldi, a külföldiek aránya (az előző év azonos időszakinál nagyobb) 15% volt. Mind a hazai, mind a külföldi vendégkör és az általuk eltöltött vendégéjszakák bővülése jelentősen meghaladta az országost. A belföldi vendégek száma 14%-kal, a külföldieké 36%-kal, a vendégéjszakák száma 13%-kal, illetve 35%-kal emelkedett január-szeptemberhez képest. A külföldi vendégek 62%-a öt európai országból érkezett a megyébe, a legtöbben Lengyelországból. A vendégek közel háromnegyede a szállodákat részesítette előnyben, akik a vendégéjszakák ugyanekkora részét töltötték itt el. A vendégek száma 15%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 13%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit. A panziókat felkereső vendégek aránya 6,9% volt, számuk 2,8%-kal haladta meg a év január-szeptemberit, és ugyanennyivel nőtt az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is I-III. negyedévben a megyébe érkező vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,4 vendégéjszaka volt (országosan 2,6), ezen belül a belföldi vendégeké 2,3, a külföldieké 2,7. A megye kereskedelmi szálláshelyei január-szeptemberben 9,9 milliárd forint bruttó bevételt realizáltak, 14%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A bevétel fele szállásdíjból, 21%-a vendéglátásból származott. Az előbbi bevétel 14%-kal, az utóbbi 0,1%-kal 8

9 emelkedett egy év alatt. A bruttó szállásdíj-bevétel 17%-a származott külföldi vendégektől, részesedésük a szállodákban ennél alacsonyabb (16%) volt, a panziókban magasabb (28%). A kereskedelmi szálláshelyeken összesen 1377 millió forint értékű SZÉP kártyát váltottak be, a belföldi bruttó szállásdíj-bevétel 35%-át. Közúti közlekedési balesetek Heves megyében csökkent a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma. Az év első kilenc hónapjában 315 esetet regisztráltak, 4,3%-kal kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában (országosan 0,3%-kal mérséklődött a közúti közlekedési balesetek száma). A súlyos sérüléses balesetek előfordulása 13%-kal mérséklődött, a könnyű sérüléseseké 2,5%-kal nőtt, a halálos baleseteké a I-III. negyedévi háromnegyedére esett vissza. Az ittasan okozott balesetek hányada 12%, az előző évben 14% volt. 5. ábra Közúti közlekedési balesetet szenvedett személyek száma a sérülés súlyossága szerint A közúti közlekedési balesetek 93%-a a járművezetők hibájából következett be. A közúti közlekedési balesetek 49%-át a sebesség nem megfelelő alkalmazása, 13%-át az elsőbbség meg nem adása okozta. A közúti közlekedési balesetekben 414-en, az előző év I-III. negyedévinél 2,1%-kal kevesebben sérültek meg. Míg a súlyosan megsérült személyek száma 17%-kal csökkent, addig a könnyen sérülteké 8,2%-kal nőtt. A megye közútjain január-szeptemberben 9-en haltak meg, szemben az előző évi 16-tal. 9

10 További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Grábics Ágnes főosztályvezető További információ: Zilahy Edina tájékoztatási osztályvezető Telefon: (+36-1/ ) 10