Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/4

Átírás

1 214. március Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar... 9 Építőipar Lakásépítés Turizmus Közúti közlekedési balesetek További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás 213-ban Komárom-Esztergom megye lakossága 135 fővel csökkent, a születések és a halálozások számbeli különbségéből adódó népességfogyás üteme gyorsult az előző évhez képest. A lakossági munkaerő-felmérés alapján a komárom-esztergomi munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb volt a megyék között, és a foglalkoztatási arány is kedvezőbben alakult, mint egy éve. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 6,8%-kal, 149 ezer forintra nőtt, ami a fogyasztói árak változását figyelembe véve 5,%-os reálkereset-emelkedést jelentett. Az aszályos nyár ellenére a mezőgazdasági terméseredmények szinte minden fontosabb növénykultúra esetén a várakozáson felül alakultak. Az ipari termelés elmaradt a 212. évitől, de a megye egy-egy lakosára jutó 7,3 millió forintnyi termelési érték így is több mint a háromszorosát tette ki az országos átlagnak. Az építőipari szervezetek teljesítménye a másfélszeresére nőtt, ennek ellenére a megyében csupán 17 új lakás épült, az előző évinél majdnem 6%-kal kevesebb. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 162,6 milliárd forint összegű beruházást valósítottak meg, ami lényegesen magasabb a tavalyinál. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt csökkent, de a befolyt szállásdíj-bevétel meghaladta a 212. évi bevétel összegét. A közutakon kevesebb baleset történt, ezen belül a háromnegyedére esett vissza az ittasan okozott balesetek száma. A fontosabb jelzőszámok alakulása, 213 (az előző évhez képest) 1. ábra Havi nettó átlagkereset 6,8 4,9 Nyilvántartott álláskeresők* a) -3,8-27,2 b) Ipari termelés** Építőipari termelés -1,5 1,4 11,6 54,6 Beruházások 14,9 38,6 Épített lakások -59,5-3,9 Kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák -3,1 4, % Komárom-Esztergom megyében Országosan a) December végén. b) A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások adata, telephely szerint. 2

3 Demográfiai helyzet Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/4 Komárom-Esztergom megyében 213-ban a születések száma csökkent, a halálozásoké kis mértékben nőtt az előző évhez képest, így a népességfogyás üteme az országossal ellentétben jelentősen gyorsult. Előzetes adatok alapján 213-ban a megyében 265 gyermek született, ami 7,%-kal (közel kétszázzal) kevesebb, mint 212-ben. A halálozások száma lényegesen nem változott, a 4 halálozás,2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A csecsemőhalálozások száma szintén stagnált, január és december között 16 gyermek hunyt el az egy éves születésnapja előtt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A népmozgalmi folyamatok eredményeképpen a megye lakossága 135 fővel csökkent, ami 1,2-szerese a 212. évinek. Növekedett a házasodási kedv. 213 folyamán 12 esküvőt anyakönyveztek a megyében, ami 2,1%-kal magasabb a 212. évinél. Fő 1 Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás 2. ábra I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Élveszületések Halálozások Természetes fogyás negyedév Munkaerőpiac 213 IV. negyedévében a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Komárom-Esztergom megye éves népességének 59%-a, 141,5 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ezen belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 133 ezer fő volt, ami 36 fővel több a 212. év véginél. A munkanélküliségi ráta mértéke (6,%) a harmadik legkedvezőbb a megyék rangsorában. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen visszaesett. 213 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a megyében 9846 álláskeresőt regisztrált, ami 69%-a a 212. év véginek. A nyilvántartott álláskeresők fele nő, 1%-a pályakezdő és 14%-a 25 éven aluli. A 98 regisztrált pályakezdő mindössze 67%-a az egy évvel korábbinak. A 25 éven aluli álláskeresők száma is közel 4%-kal csökkent. A munkakeresés időtartama szerint a legtöbb álláskereső (46%-uk) 1-3 hónapja regisztrált, 2%-uk pedig több mint egy éve. 213 decemberében a megyében 28 bejelentett üres álláshely volt, ami háromszorosa a 212. év véginek. Egy betölthető álláshelyre így öt nyilvántartott álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban 1595-en, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 511-en részesültek. Szociális ellátást 237 fő részére folyósítottak, az egy évvel korábbihoz képest 35%-kal kevesebbnek. 3

4 3. ábra A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint és az egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma Álláskereső, fő március június szeptember december március június szeptember december március június Álláskereső / Álláshely szeptember december Legfeljebb 8 osztályt végzett Diplomás Középfokú végzettségű Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma, fő Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 213-ban az országban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 699 ezer fő állt alkalmazásban,,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Öt megye kivételével mindenütt bővülés következett be, ezt azonban a közfoglalkoztatás is számottevően befolyásolta. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis a főváros mellett csupán Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben nőtt a létszám. 213 első negyedévében főként a nagyarányú feldolgozóipari elbocsátások következtében a megyében esett vissza legjobban a létszám, a további negyedévekben viszont javult a foglalkoztatási helyzet, az utolsó három hónapban már nőtt az alkalmazottak száma. Ennek ellenére az egész évet tekintve még mindig 1,7%-kal (13-zal) kevesebben dolgoztak a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél, mint 212-ben. A közel 76 ezer fős alkalmazotti létszám több mint háromnegyedét a versenyszféra foglalkoztatta, ahol 1,8%-os visszaesés mutatkozott. Az alkalmazásban állók fele ipari szervezetnél vállalt munkát, további 3,4-3,5%-uk a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban dolgozott, mindhárom termelő ágra létszámcsökkenés jellemző. A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak főként oktatási, egészségügyi intézményekben, a közigazgatásban, valamint a kereskedelmi tevékenységet végző szervezeteknél álltak alkalmazásban, a közigazgatás kivételével kisebb létszámban, mint egy éve. 4

5 4. ábra Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest) Ezer fő I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Nemzetgazdasági ágak összesen Ebből: versenyszféra költségvetés negyedév 213-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 227 ezer forintot tett ki, ami a megyék között Győr-Moson-Sopron megye után a második legmagasabb volt. A keresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 5,4%-kal emelkedtek egy év alatt. Az ágazatokat tekintve a fizikai és a szellemi munkakörökben dolgozók is az energiaiparban kerestek a legjobban (317, illetve 539 ezer forintot), legkevesebbet pedig (112, illetve 153 ezer forintot) a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál kapták. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 213-ban 149 ezer forintot tett ki, 6,8%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (239 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5% volt az egyéb munkajövedelem aránya. 5

6 Havi nettó átlagkeresetek nemzetgazdasági áganként, 213. év 5. ábra Nemzetgazdasági ágak összesen Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Feldolgozóipar Közigazgatás Oktatás Bányászat Kereskedelem Mezőgazdaság Egészségügyi szolgáltatás Adminisztratív szolgáltatás Tudományos és műszaki tevékenység Művészet és szabadidő Ingatlanügyletek Szállítás és raktározás Építőipar Egyéb szolgáltatás Vendéglátás forint/fő Gazdasági szervezetek 213. december 31-én Komárom-Esztergom megyei székhellyel gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1%-kal többet, mint 212 végén. A szervezetek kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 8,4%-uk pedig nonprofit szervezetként került a nyilvántartásba. A vállalkozásokat 38-62% arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma a korábbi negyedévekhez hasonlóan csökkent. A társas vállalkozások közel háromnegyedét jelentő korlátolt felelősségű társaságok száma,9%-kal bővült, a betéti társaságoké viszont amely a második legnépszerűbb cégforma 4,2%-kal visszaesett. A kisebb súlyú szövetkezetekből 13-mal többet regisztráltak, mint egy éve, a részvénytársaságok száma (97) viszont nem változott. A nyilvántartott önálló vállalkozó 35%-a fő-, 47%-a mellékfoglalkozásban végezte a tevékenységét, 18%-uk pedig nyugdíj mellett dolgozott. Mind a fő- mind pedig a mellékállásban vállalkozók köre bővült (1,6, illetve 3%-kal), a nyugdíj mellett dolgozóké lényegében nem változott. 6

7 A vállalkozások méretstruktúrájára a kisvállalkozások meghatározó többsége jellemző, a cégek 99%-ban, az önálló vállalkozók pedig szinte kivétel nélkül 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztattak. Mindössze 147 (49-25 fős) középvállalkozás és 4 (25 fő feletti) nagyvállalat szerepelt a regiszterben. A megyei székhelyű vállalkozások 68%-a valamelyik szolgáltató ágat jelölte meg főtevékenységnek, főként a kereskedelmet, az ingatlanügyleteket, illetve a tudományos, műszaki tevékenységet. A termelő ágak tekintetében minden hatodik vállalkozás a mezőgazdaságban, 6,9%-uk az iparban, 8%-uk pedig az építőiparban tevékenykedett. A meghatározó ágazatok közül a mezőgazdasági és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma bővült, mindkét tevékenységet többségében önálló vállalkozók végzik. A többi ágra a társas vállalkozások túlsúlya, illetve kiegyenlített aránya, valamint az egy évnél korábbihoz hasonló vagy valamelyest kisebb vállalkozásszám jellemző. A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, 213. december 31. (százalék) 6. ábra 2,8 Mezőgazdaság 12,6 25,2 Ipar 12,3 22,7 5,4 6, ,4 5,4 7,9 3,4 21,3 Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek 13,5 6,2 18,6 Társas Egyéni 8,3 3,7 21,3 Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Többi gazdasági ág Fizetésképtelenség miatt a tavalyinál 18%-kal kevesebb szervezet ellen folyt felszámolási eljárás, ezen belül a vállalkozásokat érintő eljárások száma egy év alatt hasonló mértékben csökkent, a nonprofit szervezetekhez köthetőké viszont több mint kétszeresére nőtt. December végén 3669 nonprofit szervezet volt a megyében, ami 69-cel több az egy évvel korábbinál. A civilek 42%-a az ingatlanügyletek, 32%-a az egyéb szolgáltatás, 16%-a pedig a művészet és szabadidő ágba sorolódott. További 7,9%-uk oktatási tevékenységet folytatott, vagy egészségügyi szolgáltatást végzett. Beruházás A megfigyelt Komárom-Esztergom megyei székhelyű gazdasági szervezetek 213-ban 162,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 39%-kal többet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra 538,5 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, ami 17 ezer forinttal meghaladta az országos átlagot. 7

8 A beruházott összegek 69%-át gép-, berendezés-, járműbeszerzések adták, melynek több mint hattizedét külföldről vásárolták. Belföldi gépberuházásra 57%-kal, míg az importból származókéra egyötödével többet költöttek. Épületek és egyéb építmények építésére a fejlesztési ráfordítások 29%-át használták fel, melynek értéke másfélszeresére nőtt. Az ipari fejlesztések döntő része (97%-a) továbbra is a feldolgozóiparban valósult meg, ahol a ráfordítások nagysága egyharmadával emelkedett egy év alatt. A nagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártásban, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásban ugyan visszaesett a beruházások volumene, de a legjelentősebb járműiparban kétharmadával nőtt, ami döntően befolyásolta a megye egészének teljesítménynövekedését. A beruházások 4,6%-a a mezőgazdaságban valósult meg, értékük 13%-kal bővült az előző évhez képest. A jóval kisebb részarányú (1%) építőiparban az alacsony bázishoz képest harmadával nőtt az invesztíciók nagysága, és a befektetett pénzek nagyobb részét (63%-át) gép-, illetve járműbeszerzési kiadások tették ki. A szolgáltatások területén a nagyobb súlyt képviselő ágak beruházási tevékenységét jelentős növekedés jellemezte: a közigazgatásban és az adminisztratív szolgáltatás gazdasági ágban több mint ötszörösével, a szállítás és raktározás gazdasági ágban 43, a kereskedelemben pedig 11%-kal nagyobb mértékű fejlesztések történtek. A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint (százalék) 7. ábra 3,9 1, 1,9 6,2 7,8 1,7 5, 1, 2,33,8 4,6 5, ,5 74,6 Mezőgazdaság Építőipar Szállítás és raktározás Többi gazdasági ág Ipar Kereskedelem Közigazgatás Mezőgazdaság 213-ban az időjárás nem kedvezett a Komárom-Esztergom megyei gazdaságoknak. Amennyi problémát okozott ősszel a csapadék, annyi gondot jelentett nyáron az aszály. Ennek ellenére minden fontosabb növénykultúra esetében jó terméseredmények születtek. A betakarított területek nagysága a búza, a kukorica és a lucerna kivételével valamennyi növényfajta esetében csökkent. 8

9 Kg/ha A fontosabb növényi kultúrák termésátlaga Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna Szőlő évek átlaga évek átlaga ábra A két meghatározó gabona közül a kukorica termése alakult kedvezőbben: a betakarított 26 ezer tonnás mennyiség nagymértékben (37%-kal), míg a 113 ezer tonnás búzatermés kisebb mértékben (6,3%-kal) növekedett az előző évihez képest. Az olajos magvúak közül napraforgóból 31 ezer tonnát, míg repcéből 12 ezret gyűjtöttek be a gazdálkodók. Mindkét növénynél termésnövekedés (5, illetve 7,1%-os) volt tapasztalható. A szálas és lédús takarmányok közül a lucerna termésmennyisége meghaladta a 13 ezer tonnát, a silókukoricáé pedig megközelítette a 47 ezret. A 213. december 1-jei adatok szerint Komárom-Esztergom megyében az állattartók a főbb állatfajtákból többet tartottak, mint egy évvel korábban. Egyedül a tojóállományban történt (egytizedes) csökkenés. Állatállomány a főbb állatfajok szerint, december tábla Megnevezés Változás az előző évhez képest ezer db % Szarvasmarha összesen ,3 ebből: tehén 6 6 1, Sertés összesen ,3 ebből: anyakoca 7 7 1, Juh összesen ,7 ebből: anyajuh 9 9 1, Tyúkféle összesen ,7 ebből: tojó ,7 Ipar 213-ban a Komárom-Esztergom megyében telephellyel rendelkező, 4 fő feletti ipari vállalkozások 222 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami a közép-dunántúli ipari termelés 46%-a. A kibocsátás volumene 1,5%-kal csökkent az előző évhez képest. A megye egyegy lakosára 7,3 millió forint termelési érték jutott, több mint a háromszorosa az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelése meghaladta az 1981 milliárd forintot, de 1,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Bár az ipari teljesítmény 9

10 csaknem harmadát adó járműipar kibocsátása 1%-kal bővült, ugyanakkor a hasonló súlyarányú számítógép, elektronikai, optikai termék-gyártásé 16%-kal visszaesett 212-höz képest. A gépek, gépi berendezések termelése 7,2, a villamos berendezéseké 3,7%-kal nőtt, ezzel szemben a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállított mennyisége 6,2, az élelmiszeripari termékeké pedig 5,2%-kal csökkent. Az össztermelés közel nyolctizede a legalább 5 főt alkalmazó ipari vállalkozásoktól származott. A megyei ipar teljesítményét alapvetően meghatározta, hogy e nagyfoglalkoztatók termelési értéke 3,1%-kal elmaradt a 212. évitől. Az ipari produktumok további 15%-át az fős vállalkozások állították elő, amelyek 5,7%-kal többet termeltek, mint 212-ben. A legkisebb súlyú, 25 és 5 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások termelése 2,8%-kal csökkent. A Komárom-Esztergom megyei ipari termelés és értékesítés volumene* (előző év azonos időszaka = 1) 9. ábra Százalék I. I. félév I III. év I. I. félév I III. év I. I. félév I III. év I. I. félév I III. év I. I. félév Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés I III. év * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. Az ipar értékesítésének nettó árbevétele 1976 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 2,2%-kal kevesebbet, mint 212-ben. Az árbevétel 87%-a, 1727 milliárd forint a külpiaci értékesítésből származott; az export értéke mindössze,6%-kal (1 milliárd forinttal) maradt el az egy évvel korábbitól. A szinte teljes egészében külföldön értékesített számítógépek, elektronikai, optikai termékek eladásából 16%-kal kevesebb export-árbevétel folyt be amit a termelés visszaesése magyaráz, a többi jelentős feldolgozóipari ágazat kivitele viszont bővült évi bevételeiknél a járműipari vállalkozások 14, a gépek, gépi berendezések gyártói 6,9, a villamos berendezések előállítói pedig 5,6%-kal magasabb export-árbevételt értek el. Az ipari termékek belföldi értékesítése az egy évvel korábbinál 12%-kal alacsonyabb, 249 milliárd forintnyi árbevételt eredményezett. A számítógépek, elektronikai, optikai termékek hazai eladási volumene 4%-kal, a járműipari termékeké mintegy 3%-kal csökkent, emellett a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek értékesítéséből is 11%-kal kevesebb árbevétele származott a vállalkozásoknak. Ezzel szemben a fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek, a 1

11 gépek, gépi berendezések, valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban előállított javak iránt erősödött a belföldi kereslet. 213-ban a megyei székhelyű, legalább 5 fős ipari szervezeteknél 31 ezer munkavállaló állt alkalmazásban. Az összes foglalkoztatott hattizedét a gépiparban alkalmazták, többségüket a járműgyártásban (59 főt) és a gépek, gépi berendezések gyártása ágazatban (55 főt). A számítógépeket, elektronikai, optikai termékeket gyártó vállalkozások alkalmazotti létszáma csaknem 3%-kal 19 munkavállalóval csökkent egy év alatt, de 15 2 fős létszámcsökkenés jellemezte a villamos berendezéseket, illetve a gumi, műanyag, nemfém ásványi termékeket előállító, továbbá az élelmiszeripari vállalkozásokat is. A termelés, az értékesítés és az alkalmazásban állók számának megoszlása a Komárom-Esztergom megyei feldolgozóiparban, 213* 1. ábra Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés Alkalmazásban állók % Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Villamos berendezés gyártása Járműgyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Többi feldolgozóipari ágazat * A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. Az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 1,1%-kal emelkedett, ami csupán annak köszönhető, hogy az ipar termelése az alkalmazottak számánál kisebb mértékben csökkent. Építőipar 213-ban a Komárom-Esztergom megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 3,5 milliárd forintot tett ki, ezzel az építőipari termelés összehasonlító áron több mint másfélszeresére emelkedett 212-höz képest. A megyében egy lakosra 1,7 ezer forint termelési érték jutott, ami a régió átlagánál (83,3 ezer forint) magasabb, az országos átlagnak (128,2 ezer forint) a nyolctizede. Eltérő mértékben, de mindkét építményfőcsoport teljesítménye növekedett, az épületek építése 3%-kal, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) pedig közel kétszeresére. A termelési volumen az építőipar három fő ágazatában egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes termelés több mint felét kitevő speciális szaképítés produktuma 15,6 milliárd forintot tett ki, ami 57%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Szakterületei közül az egyéb 11

12 speciális szaképítési munkák kibocsátása kilenctizedével bővült 212-höz képest. Az építőipari teljesítmény egynegyedét az egyéb építmény építése ágazat adta, melynek volumene 91%-kal haladta meg az előző évit. A növekedés elsősorban a közműépítési munkáknak köszönhető. Az épületek építése ágazat az előzőeknél kisebb mértékben, 22%-kal bővült, termelési értéke 6,6 milliárd forintot tett ki. Az építőipari termelés összetétele, 213. év 2. tábla Megnevezés Épületek Egyéb építmények millió forint Összesen Előző év = 1, a) Megoszlás, % 5 9 fő közötti vállalkozások ,9 19, fő közötti vállalkozások ,4 59,2 5 fős és afeletti vállalkozások szoros 21, Összesen ,6 1, Ebből: Lakó- és nem lakóépület építése ,7 2,5 Út, vasút építése ,6 12,3 Közműépítés szoros 1,5 Épületgépészeti szerelés ,3 16,7 Befejező építés ,8 3,8 Egyéb speciális szaképítés ,9 24,5 a) Összehasonlító áron. Az építőipari vállalkozások 213 végén fennálló 4,1 milliárd forint értékű szerződésállománya csaknem háromszorosa az előző évinek. Az év egészében közel 16 milliárd forint értékben szerződtek új munkákra, ami ötödével haladja meg a 212. évi értéket. Lakásépítés A lakásépítésben 28-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre kevesebb lakás épül az országban. 213-ban 73 új lakás építését fejezték be, ami héttizede az egy évvel korábbinak. Növekedés csak a fővárosban, Békés és Győr-Moson-Sopron megyében történt. Komárom-Esztergom megyében 17 lakás épült 213-ban, a 212. évinek mindössze négytizede. A megyeszékhelyen 23 új lakást vettek használatba, Esztergomban 16, Komáromban 14 lakás építése fejeződött be. A községekben 45 új lakást adtak át, közülük kiemelkedik Tát 6 és Gyermely 5 lakással. 12

13 11. ábra Az épített lakások és az építési engedélyek száma Komárom-Esztergom megyében Darab Épített lakás Építési engedély év Az elmúlt évekhez hasonlóan az új lakások jelentős része a lakosság részére épült, vállalkozások megrendelésére mindössze 13 lakás készült. Az építtetői kör összetételét tükrözi az új otthonok építési cél szerinti megoszlása is. A lakások átlagos mérete 12 m 2, több mint felükben 4, vagy ennél több szoba van. A lakások felszereltsége jó, 8 kivételével csatlakoztak a közműves csatornahálózathoz, háromnegyedükben vezetékes gázt használnak fűtési energiaként. 213-ban 121 új lakás építését engedélyezték az építési hatóságok, ami kétharmada az egy évvel korábbinak. Az év során 3 lakás bontását rendelték el, többségüket omlás, vagy lakásépítés miatt bontották le. Így a megye lakásállománya 213. december 31-én volt. Turizmus 213-ban a Komárom-Esztergom megyében működő 89 kereskedelmi szálláshelyen az előző évinél 1,2%-kal kevesebb (129 ezer) vendég szállt meg. A vendégkör héttizedét jelentő belföldiek az egy évvel korábbihoz hasonló számban érkeztek, míg a külföldi vendégek száma 3%-kal csökkent. A szálláshelyeken nyilvántartott összesen 32 ezer vendégéjszaka 3,1%-kal maradt el a tavalyitól. Az év folyamán 5,9%-kal kevesebb hazai vendégéjszakát regisztráltak, ezzel szemben a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 1,2%-kal nőtt. A határon túlról érkezők csaknem kilenctizede az Európai Unió országaiból látogatott a megyébe, a külföldi vendégéjszakák 83%-a kötődött hozzájuk. A legfőbb küldő Németország mellett Hollandiából, Szlovákiából és Ausztriából is jelentős számban érkeztek vendégek, azonban közülük csupán a szlovákok száma bővült. A vendégek átlagosan 2,5 éjszakára foglaltak szállást a külföldiek ennél több (3,5), míg a belföldiek kevesebb (2,1) éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldről érkezetteknél ez 4,4%-os növekedést, a hazai vendégek esetében viszont 5,5%-os csökkenést jelentett. A legnépszerűbb szállástípus a szállodáké, a megyébe látogatók több mint fele, az eltöltött vendégéjszakáknak pedig 47%-a itt realizálódott. A hotelekbe érkezők száma 2%-kal bővült, a 13

14 többi szállástípus közül a panziókat és a szinte kizárólag hazai vendégek által látogatott közösségi szállásokat növekvő, míg a főként a külföldiek között népszerű kempingeket, valamint az üdülőházakat csökkenő vendégforgalom jellemezte. Az év során a megyei szálláshelyek átlagosan 28, ezen belül a szállodák 36%-os szobakihasználtsággal működtek, ami megközelítőleg 3 3 százalékponttal volt magasabb a tavalyinál. 12. ábra A Komárom-Esztergom megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként Vendégek, fő 2 Vendégéjszakák január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december Külföldi vendégek Belföldi vendégek Külföldiek vendégéjszakái Összes vendégéjszaka A szálláshelyek 213-ban az előző évinél 1,8%-kal több, 3,3 milliárd forint bruttó bevételt értek el. A bevételek hattizede (1,9 milliárd forint) a szállásdíjakból folyt be, ez 4,6%-os növekedést jelent. Az egységekben működő vendéglátóhelyek bevétele egy év alatt 1,9%-kal csökkent, az összes bevétel háromtizedét (953 millió forintot) könyvelhették el ezekben az üzletekben. December végéig 295 millió forintnyi összegben fizettek a vendégek Széchenyi Pihenőkártyával, ami a belföldi bruttó szállásdíj 31%-át adta. A SZÉP-kártyával kiegyenlített szolgáltatások értéke a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt, a 212-ben felhasznált üdülési csekkeket is figyelembe véve pedig 4,6%-os a növekedés mértéke. Közúti közlekedési balesetek Komárom-Esztergom megye útjain 213-ban 46 baleset történt, öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a sérültek száma kissé emelkedett, a 212. évi 614-ről 628-ra. A fokozott közúti ellenőrzéseknek köszönhetően háromnegyedére csökkent az ittasan okozott balesetek száma. Halálos áldozatot 24 baleset követelt, 147 súlyos, 289 könnyű sérüléssel végződött. A közutakon megsérült személyek közül 24 vesztette életét, 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Súlyosan 165, könnyen 439 fő sérült. 14

15 Balesetek, sérültek és ittasan okozott balesetek Komárom-Esztergom megyében 13. ábra Darab, fő Balesetek száma Ittasan okozott balesetek száma Megsérült személyek száma év A baleseteket 424 esetben a járművezető hibája idézte elő, ezen belül a sebesség nem megfelelő alkalmazása és az elsőbbség meg nem adása volt a leggyakoribb hiba. Gyalogosok 2 esetben, a járművek műszaki hibája 8 esetben okozott tragédiát az utakon. További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Bővebb információ: kommunikacio@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (+36-34)