Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány december Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...5 Építőipar...5 Lakásépítés...7 Idegenforgalom...7 Gazdasági szervezetek...9 Foglalkoztatottság, keresetek...10 Népmozgalom...13 Táblázatok...14 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető 2010 I- ében Veszprém megyében az ipari termelés és értékesítés volumene egyötödével, ezen belül az exportbevétel 28,9% nőtt, ugyanakkor a belföldi értékesítés 2,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyó áron 1%-kal kevesebbet fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban. Az építőipar teljesítménye tovább mérséklődött. Közel egyharmadával kevesebb új lakás készült el, és a kiadott építési engedélyek száma is jelentősen visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken 1,7%-kal csökkent a vendégek, és 3,9%-kal a vendégéjszakák száma. A félév végén 825-tel több gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9%-kal nőtt, a költségvetési intézményekben pedig 4,9%-kal dolgoztak többen. A nyilvántartott álláskeresők száma egy év alatt több mint hatodával, 17,5 ezer főre csökkent. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 112 ezer Ft volt, az egy évvel korábbinál 8%-kal több. A fogyasztói árak 5,1%-os emelkedése mellett a keresetek reálértéke 2,8%-kal nőtt. Ipar Az év első kilenc hónapjában a megyei ipar termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 379 milliárd forintot tett ki, ami a középdunántúli régió össztermelésének alig több mint egytizede. Az ipari tevékenység volumene 17%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az egy lakosra jutó termelés értéke 1 millió 57 ezer forint volt, amely a régiós átlag harmada. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások az alkalmazotti létszám növekedése mellett 325 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami összehasonlító áron csaknem ötödével meghaladta a azonos időszaki volument. A megyei ipar teljesítménye az előző évi igen alacsony bázishoz képest ugyan markánsan javult, de csupán a 80%-át érte el a január-szeptemberi termelésnek. Az ipari termelés és értékesítés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. ábra 140 % I. I. f.év I- év I. I. f.év I- év I. I. f.év I- év I. I. f.év I Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés *A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. 2

3 Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Az ipari produktumok csaknem teljes egészét a feldolgozóipar állítja elő, melynek legnagyobb súlyú ágazatcsoportja, a járműipar termelési volumene az elmúlt évhez képest 40%-kal nőtt. Közel ötödével bővült a vegyi anyagok, termékek előállított mennyisége, elsősorban a műtrágyagyártás év eleji növekményéből eredően. A villamos berendezések termelése 23%-kal, a fémalapanyagoké és fémfeldolgozási termékeké 13%-kal haladta meg a január-szeptemberi volument. Az egyenletes teljesítményt nyújtó élelmiszeripar kibocsátása 4%-kal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeké 3%-kal növekedett. Az ipar erőteljes javuló teljesítményét döntően az országhatáron kívüli felvevőpiacok kereslete alapozta meg. A feldolgozóipari termékek közel 80%-a (245 milliárd forint) került külföldre, ennek hattizedét a gépipar (ezen belül több mint négytizedét a járműgyártás) produktumai adták. A feldolgozóipar valamennyi jelentősebb ágazatában nőtt a külpiaci eladások volumene, közülük a vegyipar a tavalyi export-árbevételének több mint másfélszeresét realizálta, a járműipar 40%-kal, az élelmiszeripar csaknem 30%-kal, a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása ágazat pedig 23%-kal növelte kivitelét. A feldolgozóipari termékek belföldi értékesítéséből 71 milliárd forintnyi árbevétel származott, de a kereslet több ágazatban jelentősen visszaesett. A gumi, műanyag és nemfém ásványi (üveg-, porcelán-, kerámia-, beton-) termékek, valamint a gépek, gépi berendezések hazai eladási volumene több mint 20%-kal, a villamos berendezéseké 18%-kal csökkent, annak ellenére, hogy a harmadik ben mindhárom ágazat piaci pozíciója erősödött. A feldolgozóipar belföldi árbevételének negyedét adó vegyipar és a hasonló súlyú élelmiszeripar az első félévben valamelyest növelni tudta eladásait, így elkerülte a visszaesést. A fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek hazai értékesítési lehetőségei ugyanakkor jóval kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban. Termelés és értékesítés volumenindexe a feldolgozóiparban, I * Ágazat Feldolgozóipar összesen I.- (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. tábla százalék Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés I- I.- I- I.- I- 122,2 114,9 119,7 94,7 98,7 96,1 132,8 121,4 128,8 Ebből: élelmiszeripar 103,8 103,8 103,8 102,5 97,0 100,6 128,1 129,4 128,6 vegyi anyag, termék gyártása 134,6 88,0 118,5 101,7 96,8 99,9 202,8 102,4 165,3 gumi-, műanyag és nemfém ásványi 100,7 106,3 102,8 72,7 88,1 78,3 119,7 130,0 123,4 termék gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási 113,8 112,6 113,4 119,8 111,6 116,8 115,9 112,7 114,7 termék gyártása villamos berendezés 122,9 121,7 122,5 73,5 108,4 82,0 123,3 113,3 119,1 gyártása gép, gépi berendezés 97,3 127,4 100,4 67,5 147,1 77,9 106,7 105,7 106,6 gyártása járműgyártás 145,9 129,7 139,8 99,9 88,1 95,9 144,9 130,4 139,6 *A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. 3

4 A legalább 50 fős ipari szervezetek átlagos létszáma 7,3%-kal bővült az elmúlt évihez képest. Az összes foglalkoztatott (18 ezer 300 fő) közel négytizedét a gépiparban, ezen belül 3800 főt a járműgyártásban alkalmazták. Az ipar kiemelt ágazatai közül csak a vegyi anyagok, termékek gyártását jellemezte továbbra is (9,2%-os) létszámcsökkenés. A járműiparban és a villamos berendezések gyártása ágazatban az előző évhez viszonyítva több mint egytizedével nőtt a foglalkoztatottak száma. Az alkalmazásban állók számának változása, I (előző év azonos időszaka = 100,0%) 2. ábra Járműgy ártás 10,4 Gép-, gépi berendezés gy ártása 4,6 Villamos berendezés gy ártása Fémalapany ag-gy ártás 8,3 12,7 Vegy i any ag, termék gy ártása Élelmiszeripar Gumi-, műany ag és nemfém ásv ány i termékek gy ártása Feldolgozóipar összesen Ipar összesen -9,2 2,4 6,2 7,1 7, % Az ipari termelés növekedési üteme meghaladta az alkalmazotti létszám bővülését, ezek eredőjeként az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) a megyében 11%-kal volt magasabb, mint 2009 azonos időszakában. Beruházás A megfigyelt Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2010 I- ében 33,5 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra 93,3 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, amely az országos átlagnak kevesebb, mint a fele. A nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak beruházásait eltérő irányú tendenciák jellemezték: míg az új befektetések négytizedét adó ipari fejlesztések esetében 4,4-, a mezőgazdaságban 18,6-, a szállítás és raktározás ágban 4,3%-kal csökkent a teljesítményérték, addig a kereskedelembe 8,1%-kal, az oktatásba kétszer többet invesztáltak. Anyagi-műszaki összetétel szerint az év első kilenc hónapjában a megfigyelésbe vont szervezeti kör beruházásainak 53%-át új gépek, berendezések beszerzésére fordították, épületek, és egyéb építmények építésére pedig 43% beruházási hányad jutott. A gépek 55%-át hazai gyártású termékek tették ki, 45%-a importból származott. 4

5 Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, % 3. ábra 18,3 14,4 11,4 13,9 4,4 8,8 5, I I.- 2,2 7,7 7,5 5,9 42,0 40,5 6,0 6,5 4,9 Mezőgazdaság Építőipar Szállítás és raktározás Oktatás Ipar Kereskedelem Vendéglátás Többi gazdasági ág Építőipar 2010 első kilenc hónapjában a megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek 14,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Az építőiparban alkalmazásban állók létszámának 9,1%-os csökkenése mellett a termelés összehasonlító áron 17,5%-kal lett kevesebb, mint az előző évben. Mindkét építményfőcsoport teljesítménye csökkent, az épületeké 13,7-, az egyéb építményeké 23,6%-kal. Az építőipari termelés több mint héttizede a lakó- és nem lakóépület építése, az épületgépészeti szerelés, illetve az út, vasút építése alágazatokban realizálódott. Ez utóbbit kivéve, ahol a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére fordított beruházások hatására egyharmadával növekedett a termelés, valamennyi nagyobb részarányú alágazatban visszaesés mutatkozott. A kisebb súlyú alágak közül egyedül a befejező építésnél volt (2,3%-os) termelés növekedés. Az évkezdettől a végéig kötött új szerződések értéke több mint 30%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari termelés összetétele építményfőcsoportok és létszám-kategóriák szerint, Gazdasági szervezetek Épületek I Egyéb építmények millió Ft Összesen 2. tábla Előző év azonos a) Megoszlás, % időszaka =100,0 5 9 fő közötti ,8 21, fő közötti ,7 50,8 50 fő és afeletti ,1 27,2 Összesen ,5 100,0 5

6 Lakásépítés 2010 első kilenc hónapjában Veszprém megyében 324 új lakás használatbavételét regisztrálták és 305 lakás építésére adtak engedélyt. Az épített lakások száma egyharmadával, az építési engedélyeké felével kevesebb volt, mint 2009 azonos időszakában. A legerőteljesebb csökkenés a megyeszékhelyen kiadott építési engedélyek számában történt. Az ország valamennyi megyéjében hasonló tendencia figyelhető meg, egyedül Bács-Kiskun megyében nőtt a befejezett építések száma a tavalyihoz képest. Lakásépítések, építési engedélyek, I- 4. ábra db Épített lakás Építési engedély Az új lakások egyötöde Veszprémben épült fel, emellett Pápa lakásállománya gyarapodott még számottevően, ahol 57 új lakást adtak át. A községekben 119 lakást vehettek birtokba tulajdonosaik. Az építtetők nagy része természetes személy volt, és mindössze a lakások egynegyede épült vállalkozás megrendelésére. Megnevezés Lakásépítés, I Épített lakások I- = száma 100,0 3. tábla Kiadott lakásépítési engedélyek I- = száma 100,0 Megyeszékhely 71 61, ,3 Többi város , ,4 Községek , ,7 Összesen , ,9 Az átlagos lakásméret 115 m 2, de a községekben ennél nagyobb (átlagosan 133 m 2 -es) lakások épültek. Az új lakások infrastrukturális ellátottsága jó: kettõ kivételével valamennyi közüzemi vízhálózatra kapcsolódott, 94%-uk kiépített csatornahálózattal rendelkezik, és több mint nyolctizedük vezetékes gázhálózathoz csatlakozott. Az első három ben 67 lakás lebontását rendelték el az építési hatóságok, 23 avulás, 18 lakásépítés, 5-5 településrendezés, lakásösszevonás, illetve -megosztás, 11 pedig egyéb ok miatt szűnt meg. 6

7 Idegenforgalom Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/ szeptember végéig a megye kereskedelmi szálláshelyein 425 ezer vendég 1 millió 357 ezer vendégéjszakát töltött el. A belföldi vendégforgalom az egy évvel korábbihoz képest nem változott számottevően, a külföldi viszont egytizedével visszaesett, így a vendégek összlétszáma 1,7%-kal, eltöltött vendégéjszakáik száma 3,9%-kal csökkent. A teljes vendégkör háromnegyedét a hazaiak tették ki, ők mindössze egy százalékkal érkeztek többen a megyébe, mint 2009 azonos időszakában. Igénybe vett vendégéjszakáik száma csekély mértékben, 0,3%-kal (2650 éjszakával) elmaradt a tavalyitól. Külföldről döntően az európai kontinens országaiból 96 ezer fő foglalt szállást, regisztrált vendégéjszakáik száma megközelítette a 477 ezret. A két legjelentősebb küldő állam, Németország és Ausztria együttesen a külföldi vendégforgalom négytizedét adta. A német vendégek létszáma 8,5%-kal (30 ezer főre), az osztrák látogatóké 3,4%-kal (mintegy 10 és félezer főre) csökkent, amellyel párhuzamosan e két országból érkezők vendégéjszaka-száma is visszaesett. Egyharmadával többen keresték fel a megyét Ukrajnából, el többen Szlovéniából és Oroszországból, ezzel szemben több mint 20%-kal fogyatkozott a holland, dán, lengyel, francia és olasz vendéglétszám. A külföldiek az egy évvel korábbihoz hasonlóan átlagosan 5 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, a belföldi vendégek viszont kevesebb mint 3 éjszakára foglaltak szállást. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként 5. ábra Vendégek, ezer fő v endégéjszakák, ezer éjszaka január április július október január április július október január április július október január április július Külföldi v endégek Külföldiek v endégéjszakái Belföldi v endégek Összes v endégéjszaka A vendégek több mint fele a szállodákat vette igénybe. Az összesen 67 működő egység belföldi vendégéjszakáinak száma 3,1%-kal nőtt, míg a külföldieké 6,3%-kal csökkent az előző évhez képest. A szállodák kihasználtsága a január-szeptemberi időszakban megegyezett a tavalyival: rendelkezésre álló szobáik 42%-át értékesítették (országosan 46% volt e szállástípusban az átlagos szobakihasználtság). 7

8 4. tábla Szállástípus Vendégforgalom szállástípusonként, január szeptember Vendég Vendégéjszaka külföldi belföldi külföldi belföldi Szálloda Ebből: négycsillagos háromcsillagos Szállodából: gyógy- és wellness-szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen Előző év azonos időszaka = 100,0% Szálloda 95,3 98,3 93,7 103,1 Ebből: négycsillagos 112,5 117,5 111,0 124,9 háromcsillagos 84,0 70,4 84,3 74,4 Szállodából: gyógy- és wellness-szálloda 193,7 168,2 186,1 187,0 Panzió 93,3 104,6 99,6 115,5 Turistaszállás 76,3 117,0 61,7 116,7 Ifjúsági szálló 104,3 102,1 135,4 83,3 Üdülőház 91,5 95,9 93,1 92,5 Kemping 82,5 107,6 85,2 92,5 Összesen 89,9 101,0 90,2 99,7 A megyei kereskedelmi szálláshelyek szeptember végéig 10,7 milliárd forint bruttó bevételt értek el, ennek héttizede a szállásdíjból és a szoba árába tartozó szolgáltatások ellenértékéből, további ötöde az üzemeltetett vendéglátóhelyek bevételéből származott. Az összes bevétel folyó áron 0,4-, ezen belül a szállásdíj-bevétel 5,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A január-szeptemberi időszakban egy kiadott szoba bruttó átlagára forint volt, 2%-kal alacsonyabb a tavalyinál. A szálláshelyek az előző évinél 2%-kal kevesebb, 1,6 milliárd Ft összértékben fogadtak el üdülési csekket, amely a belföldi bruttó szállásdíjak négytizedét tette ki. A megyébe látogatók 80%-a a Balaton környékén szállt meg, ahol a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt csökkent. A tó veszprémi partszakaszán egytizedével kevesebb külföldi foglalt szállást, a tavalyihoz hasonlóan átlagosan 5,3 éjszakára. Legtöbben Németországból érkeztek (25 ezer fő), de számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma 12%-kal elmaradt a 2009 január-szeptemberitől. A belföldi vendéglétszám nem változott a Balatonnál, a vendégek azonban rövidebb időre foglaltak szállást, mint az előző évben, ezért vendégéjszakáik száma 2,4%-kal csökkent. 8

9 Gazdasági szervezetek Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Veszprém megyében szeptember 30-án az egy évvel korábbinál 1,5%-kal több, gazdasági szervezetet regisztráltak, melyeknek 92%-a vállalkozás, fennmaradó része költségvetési szerv, nonprofit, illetve MRP-szervezet. A vállalkozásokat 28-72%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A társas vállalkozások között a legnépszerűbb gazdálkodási formák a korlátolt felelősségű társaságok (56%) és a betéti társaságok (31%) voltak. Az előbbiek száma egy év alatt 8,7%-kal gyarapodott, míg az utóbbiaké 5,3%-kal csökkent. A regisztrációban szereplő részvénytársaságokból ezen időszak alatt 2,6%-kal kevesebbet, ugyanakkor szövetkezetből 1,9%-kal többet tartottak nyilván. Az egyéni vállalkozók 36%-a főfoglalkozásúként, 43%-a mellékfoglalkozásúként, 22%-a nyugdíjasként tevékenykedett. Az előző évinél 2,4%-kal többen dolgoztak mellékállásban, míg a főállásúak és a nyugdíjasok száma alig változott. A bejegyzett egyéni vállalkozásokon belül minden második rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal. A vállalkozások lakónépességre vetített száma Közép-Dunántúl (134) megyéi közül Veszprémben volt a legtöbb (143). Élénk vállalkozási tevékenység mutatkozott a megyeszékhely környékén, valamint a Balaton északi partján fekvő idegenforgalmi területeken, a vállalkozás-szegény területek pedig nagyrészt a megyehatár mentén találhatók. A regisztrált gazdasági szervezetek közül a mezőgazdasági főtevékenységű cégek a legelterjedtebbek, minden ötödik folytatott agrártermelést. Jelentős (10-13% közötti) arányt képviseltek a kereskedelem, a vendéglátás és az ingatlanügyletek területén lévő szervezetek is. Az elmúlt 12 hónapban a nagyobb súlyt képviselő gazdasági ágak közül az ingatlanügyletek területén és a mezőgazdaságban nőtt a gazdasági szervezetek száma, míg az építőiparban nem változott, a vendéglátásban pedig valamelyest csökkent. A regisztrált vállalkozások száma gazdasági áganként, szeptember ábra Mezőgazdaság Ingatlanügy letek Vendéglátás Kereskedelem Tudomány os és műszaki tev ékeny ség Építőipar Ipar Adminisztratív szolgáltatás Egy éb szolgáltatás Oktatás Pénzügy i szolgáltatás Szállítás és raktározás Műv észet és szabadidő Információ és kommunikáció Egészségügy i szolgáltatás Társas Egy éni 9

10 Foglalkoztatottság, keresetek Veszprém megyében 2010 első kilenc hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél együttesen fő állt alkalmazásban, 4,7%-kal több mint egy évvel korábban. A versenyszférában a tavalyinál 2,9%-kal dolgoztak többen, a költségvetési intézményekben pedig a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,9%-kal nőtt a létszám. Az alkalmazásban állók 61%-a fizikai foglalkozású, kétharmaduk a versenyszférában dolgozik. A fizikai foglalkozásúak száma 7,1%-kal, a szellemieké 1,1%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Az alkalmazásban állók számának változása, I- (2009.I-=100,0) 7.ábra Mezőgazdaság Bány ászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz és hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügy i szolgáltatás Ingatlanügy letek Tudomány os és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy i szolgáltatás Műv észet és szabadidő Egy éb szolgáltatás 94,4 98,9 99,3 90,9 95,9 86,2 95,8 111,9 105,1 104,3 108,3 112,3 110,7 120,3 111,5 100,0 130,4 101,0 152,5 ÖSSZESEN Ezen belül: v erseny szféra költségvetési szerv 104,7 102,9 104, % A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 3,1%-kal, a nettó 8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 9,1%-kal, a költségvetési intézményekben 6,4%-kal emelkedtek a nettó keresetek. A reálkereset a fogyasztóiár-index 5,1%-os növekedése mellett elsősorban a személyi jövedelemadó változása miatt 2,8%-kal emelkedett. A megyei bruttó átlagkereset Ft, az országos átlagnál ötödével, a régió átlagánál pedig 11,2%-kal alacsonyabb. 10

11 Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresetének változása (előző év azonos időszaka = 100,0) 8. ábra 115 % I. I. f.év I- év I. I. f.év I- év I. I. f.év I- év I. I. f.év I- év I. I. f.év I Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint Veszprém megyében a nyilvántartott álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 16,1%-kal csökkent és az időszak végén 17,5 ezer fő volt. A 25 éven aluli állástalanok száma több mint ötödével, a pályakezdő fiataloké 14,3%-kal mérséklődött. Az álláskeresők 9,5%-a pályakezdő, 15%-a 25 éven aluli, 5,4%-a diplomás és 54,5%-a nő. Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén 9. ábra 25 ezer fő I I I I. negy edév Az álláskeresési járadékosok száma 61%-a az előző évinek, az álláskeresési segélyben részesülteké ugyanakkor hatodával növekedett. Ez utóbbiak száma az időszak végén 2843 volt, az álláskeresési járadékosoké pedig 4443 fő. Rendelkezésre állási támogatásban a rendszeres 11

12 szociális segélyezettekkel együtt 4322-en részesültek. A bejelentett betölthető munkahelyek száma az időszak végén 454 volt, a tavalyinál 6,1%-kal több. Szeptember végén egy betölthető álláshelyre 39 nyilvántartott álláskereső jutott. A munkanélküliségi ráta alakulása 10. ábra 14 % I I I I. negy edév Veszprém megy e Ország összesen A KSH munkaerő-felmérése szerint a harmadik végén a megyei munkanélküliségi ráta 12,3%, amely az országosnál 1,4-, a régió átlagánál pedig 2,6 százalékponttal magasabb. A éves népességen belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 141,3 fő, ami 2 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatási arány egy év alatt 0,7 százalékponttal, 50,8%-ra növekedett. 11. ábra A éves foglalkoztatottak létszámának változása az előző év azonos időszakához képest Ezer fő I I I I. 12

13 Népmozgalom Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Veszprém megyében 2010 első kilenc hónapjában 2245 gyermek született, 185-tel, kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálesetek száma 3343 volt, ami 2,5%-os csökkenést jelent 2009 azonos időszakához képest. A természetes fogyás (1098 fő) 99-cel több a tavalyinál. Az első három ben tíz gyermek hunyt el egyéves születésnapja előtt. Január és szeptember között a megyében 1019 házasságot kötöttek, 6,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Fõbb népmozgalmi események alakulása 12. ábra Eset I I. III I I. negy edév Élv eszületés Halálozás Természetes szaporodás 13

14 Megnevezés Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I Fejér Komárom- Esztergom megye Veszprém Közép- Dunántúl Ország Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 99,8 99,4 99,6 99,6 99,8 Ipar Termelés volumenindexe b) 108,4 98,7 116,9 104,0 110,5 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 3 086, , , , ,7 Termelés volumenindexe c) 117,8 95,9 119,4 105,6 111,2 Értékesítés volumenindexe c) 111,9 95,3 119,3 103,3 107,9 Ezen belül: belföldi 103,8 83,8 97,6 94,9 97,7 export 114,5 97,1 128,9 105,2 116,0 Értékesítésből az export aránya, % 77,4 88,2 75,1 82,7 60,0 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 89,1 106,9 82,5 92,9 90,7 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 55,7 70,5 40,7 55,0 86,3 Turizmus Vendégek száma, ezer 107,2 91,4 425,0 623, ,7 Vendégek számának indexe 108,6 86,3 98,3 97,9 100,9 Vendégéjszakák száma, ezer 258,3 240, , , ,2 Vendégéjszakák számának indexe 109,7 90,8 96,1 97,1 100,1 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 103,6 102,9 101,7 102,7 103, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 197,0 312,2 93,3 195,9 199,2 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 55,2 59,3 57,9 57,3 55,8 Foglalkoztatási arány, % 50,6 54,1 50,8 51,7 49,7 Munkanélküliségi ráta, % 8,3 8,8 12,3 9,7 10,9 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 110,0 80,0 75,6 265, ,1 számának indexe 97,1 97,8 104,7 99,4 101,1 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 107,6 104,5 103,1 105,3 102,4 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 112,4 110,3 108,0 110,4 108,2 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 63,9 65,3 66,3 65,0 65,8 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 9,7 8,8 9,0 9,2 13,3 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 14

15 Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2010 Veszprém megyében I. n. év I. félév I n. év I n. év Országosan, I n. év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 120,9 118,2 116,9 110,5 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 124,5 121,6 119,4 111,2 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 128,5 121,4 119,3 107,9 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 110,8 96,0 97,6 97,7 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 136,1 132,8 128,9 116,0 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 90,8 75,7 82,5 90,7 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 70,5 70,3 66,3 65,8 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 123,5 131,8 113,6 58,9 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 71,1 50,3 46,9 63,0 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 96,4 97,4 92,4 93,1 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 89,1 93,7 97,5 98,9 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 77,1 86,9 109,9 116,7 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 110,3 95,9 96,1 100,1 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 114,2 81,7 90,2 100,7 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 101,2 103,8 104,7 101,1 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 106,0 103,6 103,1 102,4 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 111,5 109,5 108,0 108,2 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 105,7 103,8 103,5 102,3 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján, i adatok. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0) 15

16 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok, 2010 Veszprém megyében I. n. év n. év n. év n. év Országosan, n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 133,8 135,7 141, ,5 előző év azonos időszaka = 100,0 96,9 95,1 101,4 101,0 Munkanélküliek száma a), ezer fő 20,1 20,7 19,8 465,7 előző év azonos időszaka = 100,0 121,8 138,9 143,5 106,8 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 124,7 122,0 117, ,5 előző év azonos időszaka = 100,0 100,5 101,1 93,7 98,0 Munkanélküliségi ráta a), % 13,0 13,2 12,3 10,9 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 109,1 87,7 83,9 95,9 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 74,8 57,7 60,7 77,9 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 136,2 132,4 116,5 135,1 Rendelkezésre állási támogatásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 117,9 114,3 114,7 105,9 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Rendszeres szociális segélyben részesültekkel együtt. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető Telefon: (+36-88) , gyorgyne.berta@ksh.hu tajekoztatas.veszprem@ksh.hu, telefon: (+36-88)