Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 7 Ipar... 7 Építőipar Lakásépítés Turizmus Közúti közlekedési balesetek Bűncselekmények További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége január 1-jén fő volt 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A gyermek- és aktívkorúak száma mérséklődött, az időskorúaké emelkedett első félévben csökkent mind az élveszületések, mind a halálozások száma. A természetes népességfogyás mértéke megegyezett 2012 első hat hónapjával. A megyében 11%-kal kevesebb pár kötött házasságot, mint 2012 január-júniusában. A KSH lakossági munkaerő-felmérése alapján 2013 II. ében nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélkülieké az egy évvel korábbihoz képest első hat hónapjában az intézményi adatgyűjtés alapján az alkalmazásban állók száma 2,5%-kal emelkedett. A havi nettó átlagkereset 4%-kal emelkedett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Borsod- Abaúj-Zemplénben júniusi zárónapján 15%-kal kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint az előző év azonos időpontjában. Június 30-án 83,2 ezer gazdasági szervezet szerepelt a regisztrációban 1,1%-kal több, mint az előző év azonos időpontjában. A vállalkozások 30%-a társas, 70%-a önálló vállalkozó volt I. félévben a megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek 48,6 milliárd forint beruházást valósítottak meg, ami folyó áron 1,3%-kal több az előző év azonos időszakinál. A fejlesztések legnagyobb hányadát az épületek és egyéb építmények építése tette ki. Gyarapodott az ipari termelés volumene, a megyében működő 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások produktuma 3,9, a megyei székhelyű 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezeteké 6,2%-kal. Az iparban az export és a belföldi értékesítés is bővült. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozások termelésének volumene 2013 első félévében 27%-kal emelkedett első hat hónapjában 97 lakást építettek, 27%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A használatba vett lakásokat egyharmadkétharmad arányban természetes személyek, illetve vállalkozások építtették. A megyében a kereskedelmi szálláshelyeken 130,9 ezer vendég szállt meg, 8,7%-kal több mint I. félévben. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 272,6 ezer, ami 8,1%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát. Borsod-Abaúj-Zemplén közútjain I. félévben a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma 43%-kal visszaesett, a súlyos 5,1%-kal csökkent, a könnyű sérüléssel járóké 1,6%-kal emelkedett. Közel annyi regisztrált bűncselekmény történt, mint az előző év azonos időszakában. Demográfiai helyzet Magyarország népessége január 1-jén 9909 ezer fő volt, 0,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplénben a népességfogyás (1%) nagyobb mértékű az országosnál. Az év eleji lakónépesség a megyében fő volt. A lakosság nemek szerinti megoszlása alig változott, ezer férfira 1099 nő jutott (egy évvel korábban 1100). Míg a gyermekkorúak (0 14 éves) és az aktív korúak (15 64 éves) száma csökkent (2,5, illetve 0,9%-kal), addig az időskorúaké (65 éves és idősebb) nőtt (0,4%-kal) január elején az egy évvel korábbihoz hasonlóan a lakónépesség 16%-a gyermekkorú, 68%-a felnőtt korú, 16%-a időskorú volt. A gyermek népesség eltartottsági rátája (23,4) és az idős népességé (24,4) egyaránt mérséklődött a tárgyidőszakban. Magyarországon és az országosnál kisebb ütemben Borsod-Abaúj-Zemplénben is visszaesett mind az élveszületések, mind a halálozások száma 2013 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest. 2

3 A lakónépesség megoszlása január 1-jén 1. ábra 42% 24% 34% Miskolc Többi város Község A megyében 3125 gyermek született, 2%-kal kevesebb, mint I. félévben januárjúniusban 4928 fő hunyt el, ami 1,3%-os csökkenést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. E két tényező együttes hatásaként a természetes fogyás Borsod-Abaúj-Zemplénben 1803 fő volt, az egy évvel korábbival megegyező, országosan ezzel szemben a népességfogyás üteme mérséklődött. A főbb népmozgalmi események megoszlása I. félévben 2. ábra Élveszületés Házasságkötés 45% 21% 34% 33% 37% 30% Halálozás 40% 24% 36% Miskolc Többi város Község Az egy éven aluli elhunytak száma az első ben 16, a másodikban 17 volt a megyében. Az év első felében ezer élveszületésre 11 meghalt csecsemő jutott (a megyék közül Borsod-Abaúj- Zemplénben a legtöbb), ez az érték több mint kétszerese az országos átlagnak. A megyében nem élénkült a házasodási kedv, 743 pár kötött házasságot, 11%-kal kevesebb, mint az előző év első felében. Ezer lakosra 4,6 élveszületés, 7,2 halálozás és 1,1 házasságkötés jutott. 3

4 Munkaerőpiac A Központi Statisztikai Hivatal lakossági munkaerő-felmérése alapján 2013 II. ében Borsod-Abaúj-Zemplénben a éves népesség (505,1 ezer fő) 51,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon. A gazdaságilag aktív népességen belül 226,2 fő foglalkoztatott, 35,5 ezer fő munkanélküli volt. A foglalkoztatottak száma 9,1 ezer fővel nőtt, a munkanélkülieké 7,8 ezer fővel csökkent az előző év II. éhez képest. A foglalkoztatási arány 44,8%, a munkanélküliségi ráta 13,6% volt. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 2,2 százalékponttal, az aktivitási arány 0,7 százalékponttal emelkedett, a munkanélküliségi ráta 3 százalékponttal mérséklődött. % A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta alakulása 3. ábra I II III IV I II III IV I II. Foglalkoztatottsági ráta: Munkanélküliségi ráta: Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen Ország összesen Borsod-Abaúj-Zemplénben I. félévben a megfigyelt 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 2,5%-kal többen álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában. A fő 57%-át a versenyszférában, 39%-át a költségvetési szférában foglalkoztatták. A versenyszférában 0,3%-kal, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatás következtében 6,6% emelkedett a létszám. A fizikai foglalkozásúak száma 5,7%-kal nőtt, a vállalkozásoknál 2,4%-kal, a költségvetési szerveknél 15%-kal. A szellemi foglalkozású alkalmazásban állók száma 1,9%-kal csökkent (a versenyszférában 4,6%-kal mérséklődött, a költségvetési szerveknél 0,9%-kal emelkedett). Az alkalmazásban állók 38%-a a termelő szférában 62%-a szolgáltatás területén dolgozott. A nemzetgazdasági ágak közül 8-ban emelkedett 11-ben csökkent az alkalmazottak száma. A termelő szférában az iparban 1,3%-kal, ezen belül a bányászatban 11%-kal, a feldolgozóiparban 1%-kal, a víz és hulladékgazdálkodásban 5%-kal több, az energiaiparban 3,1%-kal kevesebb munkavállalót alkalmaztak, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaságban és az építőiparban csökkent a létszám. A szolgáltatások területén változóan alakult az alkalmazottak száma. Az egyéb szolgáltatások (33%-kal), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (22%-kal), az ingatlanügyletek (7,9%-kal), a pénzügyi szolgáltatás (4,7%-kal), a szállítás és raktározás (0,9%-kal) ágban emelkedett, a többiben csökkent a létszám. Teljes munkaidőben átlagosan fő állt 4

5 alkalmazásban (az összes alkalmazott 91%-a), számuk az előző év első félévéhez képest 2%-kal emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplénben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete I. félévben 180,4 ezer forint volt, ami 3,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban (országosan 3,4% a növekedés). A havi bruttó átlagkereset a megyében 47,8 ezer forinttal alacsonyabb az országos átlagnál. Míg a kereskedelem, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, valamint az ingatlanügyletek területén azonosan alakult, addig az energiaipar, a víz és hulladékgazdálkodás, a pénzügyi tevékenység, a művészet és szabadidő, az egyéb szolgáltatás kivételével a többi gazdasági ágban növekedett az átlagkereset. A havi bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 4,9, a költségvetési szerveknél 0,9%-kal emelkedett. A megyében alkalmazásban állók az adózás és egyéb levonások után családi kedvezmény nélkül átlagosan 118,1 ezer forintot kaptak, a fizikai foglalkozásúak 88,4 ezer, a szellemiek 158,9 ezer forintot. A havi nettó átlagkereset összességében 4%-kal emelkedett, a fizikaiaknál 3,5%-kal, a szellemieknél 6,3%-kal. A havi nettó átlagkereset az energiaiparban volt a legmagasabb, a vendéglátásban a legalacsonyabb. A megyében a 190,3 ezer forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,9%-kal volt nagyobb, mint az előző év I. félévében. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2%-ot tett ki. Az egyéb munkajövedelem aránya az építőiparban (14%) a legjelentősebb. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplénben júniusi zárónapján a nyilvántartott fő álláskereső száma az előző év azonos időpontjához képest 15%-kal kevesebb. Az álláskeresők 49%-a nő volt. Iskolai végzettségük szerint az álláskeresők 44%-a legfeljebb általános iskolai, 29%-uk szakmunkás, illetve szakiskolai, 23%-uk középiskolai, 3,5%-uk főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők 42%-a 6 hónapnál rövidebb ideje, 22%-a fél évet meghaladóan, de egy évnél rövidebb ideje, 37%-a egy évnél hosszabb ideje szerepel a regisztrációban. Az álláskeresők 14%-a pályakezdő, számuk 6,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 25 év alatti elhelyezkedni kívánó fiatalok száma 15%-kal csökkent. A megyében június végén 2706 betöltetlen álláshelyet jelentettek be. Az álláshelyek száma az egy évvel ezelőttit 39%-kal meghaladta, így egy üres álláshelyre a korábbi 33-mal szemben 20 álláskereső jutott. A júniusi zárónapon a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a álláskeresési járadékban, 1,6%-uk nyugdíj előtti álláskeresési segélyben, 45%-uk szociális ellátásban részesült. A szociális ellátásban részesülők száma 24%-kal csökkent, míg a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülőké 73%-kal emelkedett. Gazdasági szervezetek június 30-án a regisztrált gazdasági szervezetek száma Magyarországon meghaladta az 1,8 milliót, Borsod-Abaúj-Zemplénben a 83,2 ezret. Az előbbi 1,4%-kal, az utóbbi 1,1%-kal bővült az előző év azonos időpontjához képest. A bejegyzett vállalkozás országosan megközelítette az 1,7 milliót, a megyében 74,8 ezret, ami 92, illetve 90%-os részarányt képviselt a gazdasági szervezetekből. Magyarország gazdasági szervezeteinek 4,6%-át Borsod-Abaúj- Zemplénben tartották nyilván. A megyében a gazdasági szervezetek 63%-át az önálló vállalkozók (2012-ig megnevezése egyéni vállalkozás volt), 27%-át a társas vállalkozások adták, a nonprofit szervezetek 8,6%-ot képviseltek. A megyében a gazdasági szervezetekhez viszonyítva az önálló vállalkozók aránya meghaladta az országost (59%), a társas vállalkozásoké ezzel ellentétes irányú, itt a megyei érték maradt el a hazaitól (33%). 5

6 Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben 110, régión belül a legalacsonyabb. Országosan 170 a vállalkozói aktivitást jellemző mutató. Főtevékenységük alapján június 30-án Borsod-Abaúj-Zemplénben magas részarányt képviselt a gazdasági szervezetek közül (főleg az őstermelők kötelező adószám kiváltása következtében) a mezőgazdaság (28%), a kereskedelem (11%), valamint az ingatlanügyletek (11%) ág. A gazdasági szervezeteknél a legnagyobb csökkenés az előző év azonos időpontjához képest a közigazgatást (11%), növekedés az egészségügyi szolgáltatást (8,6%) jellemezte. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, június tábla Megnevezés Borsod-Abaúj- Zemplén Megoszlás, % Országos Megoszlás, % Összesen , ,0 Ebből: társas vállalkozás , ,1 önálló vállalkozó , ,3 vállalkozások összesen , ,4 költségvetési és társadalombiztosítási szervezet , ,7 nonprofit szervezet , ,8 A 2013 év első félévében a főfoglalkozású önálló vállalkozók hányada 30%-ot, a nyugdíj mellett vállalkozóké 24%-ot, a mellékfoglalkozásként nyilvántartottak aránya 46%-ot tett ki. Az önálló vállalkozók száma 2,8%-kal nőtt a június 30-ához képest, nagyobb emelkedés az egészségügyi szolgáltatásban (7,5%-kal), a mezőgazdaságban (5,9%-kal), illetve az iparban (4,5%-kal) volt. Csökkenés leginkább a pénzügyi szolgáltatás területén (5,9%-kal) mutatkozott. Ezer lakosra jutó vállalkozások száma 4. ábra Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak- Magyarország Ország A 22,5 ezer regisztrált társas vállalkozás 65%-a korlátolt felelősségű, 31%-a betéti társaságként került bejegyzésre. E két legnépszerűbb gazdálkodási formában tartották nyilván a társas vállalkozások 95%-át. A társas vállalkozások száma átlagosan 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest. Legnagyobb mértékű növekedés a közigazgatást (38%), csökkenés a pénzügyi szolgáltatást (14%) jellemezte. 6

7 A társas vállalkozások döntő többsége 10 főnél kevesebb, 5,2%-a fővel, 0,9%-a fővel szerepelt a regisztrációban, 34 olyan vállalkozás volt, ahol 250 főnél többet foglalkoztattak. Beruházás I. félévben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek 48,6 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron 1,3%-kal több az előző év azonos időszakinál (országosan 3,2%-os emelkedést lehetett megfigyelni). A megyei fejlesztések értéke az országos 3,8%-át adta. Az egy lakosra jutó beruházások összege a megyében 71,3 ezer forint, hazai átlagban 129,8 ezer forint volt. A termelő ágak közül január-júniushoz viszonyítva az iparban és a mezőgazdaságban mérséklődött, az építőiparban növekedett az invesztálás értéke. A pénzügyi szolgáltatás, a művészet és szabadidő, illetve az egyéb szolgáltatás területén csökkenés, a többi szolgáltató ágban emelkedés következett be. Az összes beruházás 55%-a az iparban valósult meg, ezen belül legnagyobb arányban a feldolgozóiparban. A megyében belföldi beszerzésű gépekre, berendezésekre, járművekre 6,1%-kal, az importból származókra 2,3%-kal kisebb, az épületekre, egyéb építményekre 7,7%-kal nagyobb fejlesztési összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplénben január-júniusban a beruházások legnagyobb hányadát az épületek és egyéb építmények építése tette ki (40%), ezt a belföldről (29%) és az importból származó gépek, berendezések, járművek beszerzése (28%) követte, majd az egyéb (föld, ültetvények, erdők, tenyész- és igásállatok) beruházások (2,3%). Ipar Az ipari teljesítmény a évi csökkenése után növekedésnek indult Borsod-Abaúj- Zemplénben. A megyében működő 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások produktuma összehasonlító áron 2013 első ében még az előző év azonos időszakának a szintjén alakult, az I. félévben már 3,9%-kal meghaladta azt. Országosan ebben a megfigyelési körben az év első hat hónapjában csökkenés volt, mindössze Dél-Alföldön (25%) és Észak-Magyarországon (3,4%) tapasztalható növekedés. Borsod-Abaúj-Zemplénben a megyei telephellyel rendelkező 4 főnél többet alkalmazó vállalkozások az év első felében 1053,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő (az országos 9,1%-a). Az egy lakosra jutó termelési érték 1,5 millió forint volt a megyében, a hazai átlagnál 32%-kal magasabb. A megyék rangsorában e fajlagos mutató alapján Borsod-Abaúj-Zemplén az ötödik helyen állt. A megyei székhelyű 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek termelési értéke I. félévben 904 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 6,2%-kal magasabb, mint az előző év ugyanazon időszakában (országosan 0,9%-os a mérséklődés). A megfigyelt körbe tartozó vállalkozások száma 113-ról 124-re emelkedett egy év alatt. Az értékesítés volumene 5,8%-kal emelkedett, mind az export (6,9%-os), mind a belföldi értékesítés (3,6%-os) növekedésének köszönhetően. Az országos átlaghoz viszonyítva a megyei adatok mindkét értékesítési relációban kedvezőbben alakultak. 7

8 Egy lakosra jutó ipari termelési érték és volumenindex*, I. félév 5. ábra Ezer forint % Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Fejér Vas Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Heves Bács-Kiskun Veszprém Budapest Zala Pest Tolna Csongrád Somogy Hajdú-Bihar Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Baranya Egy lakosra jutó termelési érték Volumenindex (előző év azonos időszaka= 100) *A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. A megyében a produktum 74%-át az 500 és több főt foglalkoztató nagyvállalkozások, 6,1%-át a fő közötti, 20%-át az fő közötti szervezetek adták. A megye iparában a vegyi anyag, termék gyártás szerepe a legjelentősebb, míg országosan az ipari termelési érték 6%-át, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben az 50%-át állította elő az ágazat. A teljesítmény a megyében 8,9%-kal emelkedett, az export 9,5%-os és a belföldi értékesítés 11%-os gyarapodása következtében. A gépipar kibocsátása a január-júniusi 8,1%-os csökkenés után 2013 első felében 10%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ágazatai közül a legnagyobb termelési értéket előállító számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás volumene alig változott, de értékesítése némileg átrendeződött. A kis részarányt képviselő belföldi eladások értéke 32%-kal emelkedett, az exporté 7,7%-kal mérséklődött. A másik jelentős gépipari ágazat a járműgyártás, teljesítménye 26%-kal bővült, a külpiaci megrendelések 27%-os gyarapodása következtében. A belföldi eladás mértéke 3,9%-kal csökkent. Az ágazaton belül jelentősen élénkült a járművillamossági, -elektronikai készülékek szakágazat kibocsátása. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártásának termelése 19%-kal nőtt az előző évi alacsony szinthez képest (ezen belül emelkedett mind a fémalapanyag gyártás, mind a fémfeldolgozási termék gyártás termelése is). A belföldi eladások értéke 5,7%-kal, az exporté 21%-kal bővült. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat termelése 3,8%-kal mérséklődött, a hazai eladások értéke 5,4%-kal, a külföldieké 3,8%-kal csökkent. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás szerepe lényegesen kisebb a megyében, mint országosan (Borsod-Abaúj-Zemplénben a termelési érték 2,4%-át, országosan 10%-át biztosította). A teljesítmény 32,5%-kal esett vissza (ezen belül az élelmiszergyártás 47%-a az egy évvel korábbinak), a belföldi értékesítés 32%-os és az export 4,6%-os csökkenése következtében. A kisebb feldolgozóipari ágazatok közül az előző évben növekedést produkáló textilipar kibocsátása 16%-kal visszaesett az export lehetőségek szűkülése (11,5%-kal) és a hazai értékesítés bővülése (15%-kal) hatására. 8

9 A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat teljesítménye 20%-kal, a belföldi értékesítés 13%-kal, a külföldi 15%-kal gyarapodott. Az energiaipar produktuma 23%-kal esett vissza 2013 első felében az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumenének változása* (előző év azonos időszaka=100) 6. ábra Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás % I. félév I. félév *A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások adatai. Borsod-Abaúj-Zemplénben az ipari értékesítés 67%-a exportból származott, ez az arány magasabb, mint országosan (65%), viszont alacsonyabb Észak-Magyarország átlagánál (71%), a régió másik két megyéjében magasabb ez a hányad. Borsod-Abaúj-Zemplénben az ipari ágazatok többségében az export a meghatározó, részaránya a gépiparban (94%) a legmagasabb, de jelentős még a textiliparban (77%), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban (74%) is. A megfigyelt ipari vállalkozások körében 2013 I. félévében jelentős ágazati különbségek mellett 2,3%-kal emelkedett az alkalmazásban állók száma (országosan 0,6%-kal mérséklődött). A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban 28%-kal, a gépiparban 3,1%-kal nőtt, a többi ágazatban azonban csökkent az alkalmazottak száma. A legnagyobb létszámmal a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás ágazat működött. Mivel a termelés volumene nagyobb mértékben emelkedett, mint a létszám, 3,8%-kal javult a termelékenység. Leginkább a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén nőtt, az élelmiszeriparban csökkent az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték. 9

10 Építőipar A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozások termelésének volumene 2013 első félévében 27%-kal emelkedett, országosan 5,4%-os volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest. A megfigyelt megyei szervezetek január-júniusban 19,1 milliárd forint értékű építésiszerelési munkát végeztek. Építményfőcsoportok szerint a termelési érték 54%-át kitevő épületek építése összehasonlító áron 14%-kal, míg az egyéb építmények építése 45%-kal meghaladta az egy évvel korábbi teljesítményt. Egy lakosra 28,1 ezer forint termelési érték jutott, az országos 59%-a. Az építőipari termelés építményfőcsoport és létszám-kategóriánként, I. félév 2. tábla Létszámkategória Épületek építésének Egyéb építmények építésének Összesen Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen megoszlása,% előző év %-ában a) 5 9 fő 21,5 17,6 19,7 132,5 139,6 135, fő 47,5 43,8 45,8 106,8 171,9 128,4 50 fő és afelett 31,0 38,6 34,5 115,2 125,5 120,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 114,1 145,3 126,7 a) Összehasonlító áron. A megyei építőipar mindhárom ágazatában nőtt a termelés volumene: az egyéb építmények építése 74%-kal, az épületek építése 32,5%-kal, a speciális szaképítés termelése 11%-kal. Létszám-kategóriánként vizsgálva a termelési érték 46%-át a főt foglalkoztató, 35%-át az 50 főt és azt meghaladó szervezetek, 20%-át az 5 9 fővel működők adták. Az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest minden létszám-kategóriában emelkedett, a legnagyobb mértékben az 5 9 főt foglalkoztató vállalkozásoknál. A június végi szerződésállomány 36%-kal, az új szerződések értéke 36,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen belül az egyéb építmények építésére 142%-kal több, az épületek építésére 5,9%-kal kevesebb összegű új szerződést kötöttek. Lakásépítés Borsod-Abaúj-Zemplénben 2013 első félévében 97 lakást építettek, 27%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában (a régió megyéi közül itt esett vissza legkevésbé a lakásépítés). A megyeszékhelyen 81, a megye többi városában 9, a községekben 7 lakást vettek használatba. A használatba vett lakásokat egyharmad-kétharmad arányban természetes személyek, illetve vállalkozások építtették. Az építtetők között a félév folyamán nem jelentek meg az önkormányzatok. Az építtetői kör változásával módosult az építési cél is, a lakások egyharmada saját használatra, kétharmada értékesítésre épült. Az értékesítésre szánt lakások aránya 1,5-szeresére emelkedett, ugyanakkor a saját használatra építetteké 37%-a az egy évvel korábbinak. Az összes épített lakásból nőtt az egy-, kettő- és a háromszobás lakások részesedése, miközben a négy- és többszobásoké csökkent. Az épített lakások átlagos alapterülete 23m 2 -rel, 93m 2 -re mérséklődött 2013 első hat hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. 10

11 Az épített lakások megoszlása településtípusonként 7. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2012 I. félév 2013 I. félév Miskolc Többi város Községek Míg a vállalkozások által építtetett lakások új, többszintes, több lakásos formában készültek, addig azok, amelyek kivitelezésére magánszemélyek adtak megbízást többnyire új családi házak voltak. A megyék többségében köztük Borsod-Abaúj-Zemplénben továbbra sem élénkül az építési kedv. Az építési hatóságok az év első felében összesen 42 lakásra (Miskolcon 16, a többi városban és a községekben építésére) adtak ki építési engedélyt, 58%-kal kevesebbre, mint 2012 I. félévben. A vizsgált időszakban a megyében 5 lakás szűnt meg. Turizmus Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma 5,9, illetve 4,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. A külföldi vendégek körében 8,7%-os, vendégéjszakáik esetében 7,8%-os élénkülés mutatkozott. A megyei kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága az idei év első hat hónapjában kedvezően alakult: a vendégek és a vendégéjszakák száma is meghaladta az előző év azonos időszakit. A kereskedelmi szálláshelyeken 130,9 ezer vendég szállt meg, 8,7%-kal több mint I. félévben. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 272,6 ezer, ami 8,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A külföldi vendégek 3,8%-kal nagyobb számban látogattak el a megye kereskedelmi szálláshelyeire és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is 14%-kal nőtt. A nagyobb részarányt képviselő belföldi vendégforgalom 9,8, az eltöltött vendégéjszakáik száma 6,7%-kal emelkedett. A megyébe irányult vendégforgalom 17, a vendégéjszakák 20%-a a külföldiekhez kapcsolódott. Borsod-Abaúj-Zemplén kereskedelmi szálláshelyeit választó külföldi vendégek 94%-a Európából érkezett és a vendégéjszakákból 89%-ban részesedtek. A legjelentősebb küldő országok közé Lengyelország (22%), Szlovákia (13%), valamint Németország (11%) tartozott. Az Európai Unió országaiból 16,9 ezer vendéget fogadtak a megyében, akik 41,7 ezer, átlagosan 2,5 vendégéjszakát töltöttek el. Az EU tagországok vendégei és vendégéjszakáik alkották a külföldiek 75, illetve 76%-át. A év előszezonjában májusban és júniusban 67,5 ezer vendéget fogadtak a megyében, akik 140,7 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az előszezon vendégeinek 18%-át és a vendégéjszakák 21%-át a külföldiek adták. Az idei év májusában a külföldi vendégek 41%-kal, a belföldiek 22%-kal többen érkeztek a megyei kereskedelmi szálláshelyekre, mint az elmúlt év azonos hónapjában. 11

12 A vendégforgalom alakulása havonta 8. ábra Január Február Március Április Május Június 2012 Külföldi 2013 Külföldi 2012 Belföldi 2013 Belföldi A szállodákban a külföldi vendégek számának (5,3%-os) csökkenése, a belföldiek (13%-os) emelkedése együttesen a szállodai vendégek 8,2%-os bővülését eredményezte. A panziókban ezzel ellentétben 0,5%-kal csökkent a vendégforgalom. A vendégek 55%-a, illetve a külföldiek 71%-a a szállodákat részesítette előnyben. A vendégek az év első felében átlagosan 2,1 vendégéjszakát tartózkodtak a megye kereskedelmi szálláshelyein, ezen belül a külföldiek 2,4, a belföldiek 2,0 vendégéjszakát. Az év első hat hónapjában a megye kereskedelmi szálláshelyein 1,5 milliárd forint árbevétel keletkezett a szállásdíjakból, melynek 74%-át a szállodák, 15%-át a panziók adták. A szállásdíj bevételek 76%-a a hazai vendégektől származott. Egy vendégéjszakára átlagosan 5657 forint, a belföldieknél 5345 forint, a külföldieknél 6902 forint szállásdíj jutott. A belföldieknél 1,6%-kal emelkedett, a külföldiek esetében 5,6%-kal csökkent az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj-bevétel. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2013 júniusban 169 kereskedelmi szálláshelyen fogadták el a Széchenyi István Pihenőkártyát fizetőeszközként. A beváltott SZÉP Kártya értéke 2013 első félévében 349,5 millió forint volt. A belföldi bruttó szállásdíjból a beváltott SZÉP kártya aránya 32,6%-ot tett ki. Közúti közlekedési balesetek Előzetes adatok alapján I. félévben Magyarországon átlagosan 2%-kal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Míg a halálos (10%-kal) és a könnyű sérüléses (3,3%-kal) balesetek száma csökkent, addig a súlyos sérüléseseké (2,4%-kal) emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplén közútjain I. félévben összesen 290 személysérüléses közúti közlekedési balesetet regisztráltak, ebből 8 halállal, 93 súlyos, 189 könnyű sérüléssel végződött. A halálos kimenetelű balesetek száma 43%-kal visszaesett, a súlyos 5,1%-kal csökkent, a könnyű sérüléssel járóké 1,6%-kal nőtt az előző év I. félévéhez viszonyítva. A közúti közlekedési balesetek 13%-át az előző év azonos időszakához képest ittas állapotban okozták. A járművezető hibájából bekövetkezett baleseteknél 51%-ban a sebesség nem megfelelő megválasztása, 18%-ban az elsőbbség meg nem adása játszott szerepet. A gyalogosok hibája az esetek 5,9%-ában vezetett közúti közlekedési balesethez. 12

13 9. ábra A közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek számának alakulása Közúti közlekedési balesetek él k 14 8 Halálos Súlyos Könnyű sérüléses sérülésesösszesen I. félév I. félév 8 Balesetet szenvedett Meghalt Súlyosan Könnyen sérült sérült Összesen I. félév során Borsod-Abaúj-Zemplénben 368-an szenvedtek személysérüléses közúti közlekedési balesetet, 4,9%-kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Ezen személyek 2,2%-a életét vesztette, 28%-a súlyosan, 70%-a pedig könnyen sérült meg. A megyében január-júniusban tízezer lakosra 5,4 balesetben sérült személy jutott. Bűncselekmények Borsod-Abaúj-Zemplénben 2013 első felében 12,6 ezer regisztrált bűncselekmény történt, ami csekély mértékben nőtt 2012 első hat hónapjához képest (a megyék többségében csökkenés következett be). Kiemelt bűncselekmény-főcsoportok szerint legnagyobb súlyt a vagyon elleni bűncselekmények képviseltek (53%). A személy-, a közlekedési-, a közrend elleni és a honvédelmi kötelezettség elleni regisztrált bűncselekmények egyaránt nagyobb számban fordultak elő, mint egy évvel korábban. Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények mérséklődtek (8,4%-kal) leginkább a megyében a vizsgált időszakban. A regisztrált bűncselekmények száma kiemelt főcsoportok szerint Bűncselekmény főcsoport I. félév Személy elleni Közlekedési A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Honvédelmi kötelezettség elleni 7 15 Összesen tábla 13

14 A megyében 2013 első hat hónapjában közel 5 ezer bűnelkövetőt regisztráltak, 1,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Korösszetételükre jellemző, hogy 58%-uk éves, 25%-uk fiatal felnőtt, 14%-uk fiatalkorú és 2,6%-uk 60 éves és idősebb elkövető volt. Számuk a 25 éven aluli két korcsoportban emelkedett, az afelettiben pedig visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A bűnelkövetők 42%-a vagyon elleni, 32%-a közrend elleni, 9%-a személy elleni bűncselekményeket követett el. Borsod-Abaúj-Zemplénben az év első felében 7,9 ezer természetes személy vált ismertté bűncselekmények sértettjeként, 2,8%-kal több mint egy évvel korábban. A sértettek 59%-a férfi, 3,3%-a 14 évesnél fiatalabb, egynegyedük pedig 60 éves és idősebb volt. További információk, adatok (linkek): Táblázatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Grábics Ágnes főosztályvezető További információ: Zilahy Edina tájékoztatási osztályvezető Telefon: (+36-46) info.miskolc@ksh.hu 14