Foglalkoztatottság és munkanélküliség július szeptember

Átírás

1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség július szeptember 2010 III. negyedévében a éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 823 ezer fő volt, ami 39ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 6,8%-kal, 466 ezer főre nőtt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, azaz 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A vizsgált időszakban a éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 791 ezer fő volt, 38ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőtti, 43 ezer fővel pedig a második negyedévi értéknél. Az említett korcsoportra számított 56%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,5 százalékponttal haladta meg. A éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 33 ezer fő volt, 61,2%-os foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket pedig 1 millió 758 ezer fős, 51%-os foglalkoztatottság jellemezte IV. negyedéve óta ez az első olyan negyedév, amikor a férfiak foglalkoztatási mutatói az előző év azonos időszakához képest már nem romlottak, foglalkoztatási arányuk megegyezett az egy évvel korábbival. Eközben a nők foglalkoztatása már 2010 I. negyedévétől folyamatosan javult, 2010 III. negyedévében a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal haladta meg a július szeptemberi értéket. A éves munkanélküliek száma 466 ezer fő volt, 30 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A létszámnövekedés elsősorban a nőket érintette; a férfi munkanélküliek száma 11 ezer, a nőké 18 ezer fővel nőtt az elmúlt egy évben. A munkanélküliségi ráta 10,9%-os értéke 0,6 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, de 0,2 százalékponttal alacsonyabb a második negyedévi értéknél. A férfiakat 11%-os, a nőket 10,7%-os munkanélküliségi ráta jellemezte 2010 III. negyedévében. A munkanélküliek 17,4%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 26,7%-os munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2009 III. negyedévében. A évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,0% volt, 0,7 százalékponttal haladta meg egy évvel ezelőttit. A munkanélküliek 54%-ka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,4 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál. Központi Statisztikai Hivatal A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban augusztus A nyilvántartott álláskeresők száma fő, júliushoz képest 1018 fős csökkenés, míg azonos hónapjához képest 9436 fős (12,5%-os) a növekedés mértéke. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya tárgyhónapban 6,4%. A munkanélküliségi ráta 0,1%ponttal csökkent az előző hónaphoz képest, de az előző év azonos időszakához képest 0,8%ponttal magasabb. A pályakezdő álláskeresők tárgyhavi összlétszáma 3215 fő, regisztráción belüli arányuk emelkedett, tárgyhónapban 3,8%. Előző hónaphoz képest számuk mindösszesen 22 fővel nőtt, azonos időszakához képest 373 fővel több.

2 Nyilvántartottt álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Közép-magyarországi régióban augusztus szakm. +szakisk.; 22724; 26,7% középiskola; 28752; 33,8% fő Nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása a Közép-magyarországi régióban augusztus <= 8 általános; 24548; 28,9% felsőfokú; 9051; 10,6% <=20 éves éves éves éves éves >56 éves Iskolai végzettség szerint a szakképzetlen (<= 8 általános iskolát és gimnáziumot végzettek) száma fő, regisztráción belüli arányuk 42,2%. Korcsoport szerint a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 53,6%-a (45631 fő) a középkorú (26-45 éves) munkavállalói rétegből kerül ki, a 46 éven felüliek aránya 35,6%. Állománycsoport szerint a fizikaiak aránya 68,4% (58218 fő), akiknek mintegy 52,9%-a nem rendelkezik szakmával (betanított- illetve segédmunkás). A nem fizikai foglalkozásúak regisztráción belüli aránya az előző hónaphoz képest 0,6%ponttal emelkedett. Az álláskeresési járadékban részesülők száma tárgyhónapban fő, rendelkezésre állási támogatásban fő, álláskeresési segélyben összesen fő részesült. Tárgyhónapban a munkáltatók 3763 üres álláshelyet jelentettek be, a rendelkezésre álló álláshelyek száma db volt. A munkanélküliség időtartama: az utolsó bejelentkezéstől számítottan napot regisztrációban töltöttek aránya 53,6% (45617 fő), egy éven túl pedig 19,6%-uk maradt a rendszerben. A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai az Észak-magyarországi régióban augusztus Az észak-magyarországi régióban augusztus végén regisztrált álláskereső keresett munkát, mely létszám az előző hónaphoz képest 0,9%-os (931 fős) csökkenést mutatott. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva 3652 fővel, 3,4%-kal lett kevesebb a létszám, a csökkenés aránya kis mértékben meghaladja az országos átlagot (-3,2%) augusztusban a munkaügyi kirendeltségekhez álláshely bejelentés érkezett, 16%-kal (1,2 ezerrel) kevesebb, mint júliusban, de az előző év augusztusához mért változásban ennél nagyobb arányú, 25%-os többlet mutatkozik év első nyolc hónapját tekintve a tavalyinál jelentősen nagyobb munkaerő-keresletet tapasztalható, az év folyamán eddig bejelentett összes állás száma (60,6 ezer) 28%- kal, ebből a támogatás nélküli állásajánlatoké (14,5 ezer) 63%-kal, a támogatással létesült foglalkoztatási lehetőségeké (46,1 ezer) 20%-kal felülmúlta a 2009 első nyolc hónapjában nyilvántartásba vett álláshelyek számát. Az augusztus folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül fő(a havi érintett létszám 7,0%-a)tudott munkát vállalni, 9%-kal (660 fővel) többen, mint 2009 augusztusban. Az elhelyezkedettek közül fő támogatással (ebből fő közcélú munka, 80 fő közmunka, 382 fő közhasznú munka keretében, tehát összesen

3 2 834 fő a közfoglalkoztatásban) jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet további álláskereső. Az észak-magyarországi régióban szeptember végén regisztrált álláskereső keresett munkát,mely létszám az előző hónaphoz képest 1,5%-os (1552 fős) csökkenést mutatott. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva 5620 fővel, 5,2%-kal lett kevesebb a létszám, a csökkenés aránya kis mértékben meghaladja az országos átlagot (-4,1%) szeptemberben a munkaügyi kirendeltségekhez álláshely bejelentés érkezett, 4,5%-kal, 290-nel kevesebb, mint augusztusban, az előző év szeptemberhez mért változásban viszont 4,2%-os többlet mutatkozik I-III. negyedévet tekintve a tavalyinál jelentősen nagyobb munkaerőkeresletet tapasztalható, az év folyamán eddig bejelentett összes állás száma (66,7 ezer) 26%-kal, ebből a támogatás nélküli állásajánlatoké (16,0 ezer) 55%-kal, a támogatással létesíthető foglalkoztatási lehetőségeké (50,8 ezer) 19%-kal felülmúlta a 2009 első kilenc hónapjában nyilvántartásba vett álláshelyek számát. A szeptember folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül 9890 fő (a havi érintett létszám 8,7%-a) tudott munkát vállalni, 11%- kal (1007 fővel) többen, mint 2009 szeptemberben. Az elhelyezkedettek közül 4859 fő támogatással (ebből 3076 fő közcélú munka, 326 fő közmunka, 371 fő közhasznú munka keretében, tehát összesen 3773 fő a közfoglalkoztatásban) jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet további 5031 álláskereső. A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai az Észak-Alföldi-régió 2010.I-IX. hónap A KSH munkaerő-felmérése szerint a régióban I. negyedévében az 1 130,7 ezer fős éves népességéből 564,3 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely 0,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány hasonló időintervallumban 49,7%-ról 49,9%-ra módosult, ami az országosnál 5,0%-ponttal alacsonyabb. Térségünkben a gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3,2 ezer fővel 475,5 ezerre csökkent a bázisidőszakhoz képest. Arányuk 42,0%-nak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos szintén csökkenő 48,4%-os foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 88,9 ezer fős létszáma 1,9 ezer fővel volt több az egy évvel korábbinál, arányuk 15,4%-ról 15,7%-ra növekedett. Az országos adatokhoz viszonyítva mindkét évben lényegesen kedvezőtlenebbek a régiós mutatók értékei.

4 Összehasonlító adatok Megnevezés Régió Ország Népesség száma a), 1000 fő 1 492, , 3 Régió az országos érték %-ában 14, éves népesség száma b), 1000 fő 1130, ,5 14,7 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 564, ,1 13,4 Aktivitási arány b),% 49,9 54,9 90,9 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 475, ,3 12,8 Foglalkoztatási ráta b),% 42,0 48,4 86,8 Munkanélküliek b), 1000 fő 88,9 497,8 17,9 Munkanélküliségi ráta b), % 15,7 11,8 133,1 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 271, ,5 11,2 Bruttó átlagkereset c), Ft Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,9 22, ,0 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján I. negyedéves adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti II. negyedéves adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) I. féléves átlag. I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A KSH ADATAI ALAPJÁN ( II. NEGYEDÉV) Az Észak-alföldi régióban II. negyedévben az 1 128,9 ezer fős éves népességből 580,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 1,6 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 2010-ben 1,2%-pontos emelkedés eredményeként 51,4%-ra módosult, ami az országosnál 3,9 százalékponttal alacsonyabb. A KSH munkaerő-piaci felmérése szerint II. negyedévében a régióban élő népességből 497 ezer főt foglalkoztattak, számuk 4,9 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 44,0%-nak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos 49,2%-os foglalkoztatási rátától.

5 A éves gazdaságilag aktív népesség összetételének megyénkénti változása az Észak-alföldi régióban A munkanélküliek 83,0 ezer fős létszáma 5,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Arányuk, mely második negyedévében még nem érte el a 14%-ot (13,8%), egy év múlva már 14,3%-ra emelkedett. Az országos adatokhoz viszonyítva a vizsgált időszakok mindegyikében lényegesen (2009. II. negyedév: +4,2 és II. negyedév: +3,2%-ponttal) kedvezőtlenebb e mutató értéke. Hajdú-Bihar megyében az emelkedés mértéke meghaladta a régióst, számuk 8 ezer fővel 28,1 ezer főre emelkedett, ez azonban azt eredményezte, hogy a munkanélküliségi ráta 13,3% volt, mely 3,2%-ponttal magasabb a II. negyedévitől. Miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,3 ezer fő; -0,8%) és Jász- Nagykun-Szolnok megyében (-3,3 ezer fő, -17,4%) csökkent a munkanélküliség. Mindezen változások ellenére az Észak-alföldi régió 83 ezer fős állástalan létszámának 47 százaléka Szabolcs-Szatmár- Beregben él, ebből következően a munkanélküliségi ráta is itt a legmagasabb (18,1%), ami a régióstól +3,8%-ponttal, az országostól pedig +7%-ponttal tér el. A KSH II. negyedéves adatai alapján a régióban foglalkoztatottak létszámának növekedése Hajdú- Bihar (+3,5 ezer fő, 1,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére volt jellemző (+2,5 ezer fő, 1,4%). Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkenés (-1,1 ezer fő, -0,8%) tapasztalható. Ennek ellenére Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik régiós szinten a legkedvezőbb (46,0%-os) foglalkoztatási rátával, ami 2,0%-ponttal magasabb a régiósnál, ugyanakkor 3,2%-ponttal alacsonyabb, mint az országos érték. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye e tekintetben stabilan a legrosszabb helyzetű megye, itt a foglalkoztatási ráta értéke 42,2 százalék. A Hajdú-Bihar megyében mért 44,5%-os érték pedig meghaladja a 44%-os régiós szintet. A 4 fő feletti foglalkoztatók II. negyedévében az Észak-alföldi régióban átlagosan 271 ezer főt alkalmaztak, 5,3%-kal többet, mint hasonló időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (27%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (14,7%); az oktatás (13,8%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,1%); valamint a kereskedelem, javítás (10,2%), területén dolgozott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete megközelítette a 153 ezer forintot, amely 1%-kal alacsonyabb, mint II. negyedévében volt. Néhány gazdasági ágban emelkedtek a keresetek, ennek mértéke az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: az egyéb szolgáltatás (24,4%), közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (9,0%). Több nemzetgazdasági ágban (pl. humánegészségügyi, szociális ellátás; információ, kommunikáció; szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás; oktatás; művészet, szórakoztatás; ingatlanügyek; adminisztratív és szolgáltatástámogató tevékenység területén) pedig csökkent a havi bruttó átlagkeresetek reálértéke.

6 II. A MUNKAERŐ-PIAC FŐBB JELLEMZŐI (2010. I-IX. HÓ) II/1. Nyilvántartott álláskeresők Az Észak-alföldi régióban I-IX. hónapjában átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző év azonos időszakához képest 3,0 százalékkal (3 821 fővel) emelkedett. A legnagyobb létszámbeli növekedés Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2 409 fő) volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 1%-os (-457 fő) csökkenés figyelhető meg. A régión belüli megyei megoszlás a következőképpen alakult: Szabolcs-Szatmár-Bereg 43,5% ( fő), Hajdú-Bihar 34,7% ( fő), Jász-Nagykun-Szolnok 21,8% ( fő). A nyilvántartott álláskeresők létszámának változása az Észak-alföldi régióban ( I-IX. hó) A kirendeltségi létszámváltozások mértéke -25,0% és +13,6% között szóródott. Átlag feletti növekedés főként Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Régiós szinten a férfi 53,6 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszáma első kilenc hónapjának átlagánál 1,1%-kal több. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma nagyobb mértékben (+3 067; +5,3%) nőtt, így en kerestek állást ez év I-IX. hónapjában. Mindhárom megyében a nemek megoszlása a férfiak túlsúlyát mutatta, a legnagyobb eltérés Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (54,2-45,8%), míg a legkisebb Hajdú-Biharban (53,0-47,0%) volt. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 58,5 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 44,8%-ot jelentett első kilenc hónapjában. Középfokú végzettséggel fő (51,5%), felsőfokúval pedig fő (3,8%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belüli megoszlás esetében az alapfokú végzettségűek aránya 1,6 százalékponttal csökkent, a középfokúaké egy százalékponttal, a diplomásoké pedig 0,7 százalékponttal emelkedett. A legnagyobb létszámbeli változás a középfokú végzettségűek körében történt (+3 182, +5,0%). A diplomával rendelkező álláskeresők száma 25,7 százalékkal (1 007 fővel) növekedett, az alapfokú végzettségűeké pedig alig változott (-0,6%, -368 fő).

7 Az Észak-alföldi régióban az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételét vizsgálva jelentős változás az előző évhez képest nem történt, első kilenc hónapjának átlagában továbbra is a és a év közöttiek súlya volt a domináns. A legnagyobb létszámnövekedés az évesek (1 568 fővel, 11,9%-kal) és az évesek (784 fővel, 13,8%-kal) körében következett be. A korösszetételt vizsgálva a többi esetében is növekedés figyelhető meg, kivételt képez a 17 éven aluliak (-84, -32,9%), a (-339, -4,7%), a (-265,-1,6%), valamint a (-50, -0,3%) évesek csoportja. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, közel 85,6%-a azaz fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 1%-ponttal alacsonyabb a I-IX. havában mértnél annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt a létszám 2,0%-kal ( fő) nőtt. A növekedés mértéke a vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+9,7%), a mérsékeltebb létszámemelkedés ( fő) mellett. III. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK A hátrányos helyzetű célcsoportok létszámának és az álláskeresőkön belüli arányának alakulása I-IX. havában III/1. Szakképzetlen álláskeresők A szakképzetlenek (iskolai végzettség szerinti besorolások alapján) régiós aránya az álláskeresőkön belül év I-IX. havában 54,4%-ot tett ki. Létszámuk átlagosan főt jelentett, habár fős, azaz 1,9%-os növekedést mutatott a bázisidőszakhoz képest, létszámarányuk ennek ellenére 0,6%-ponttal csökkent. Hajdú-Bihar megyében átlagosan fő (51,0%), Jász-Nagykun-Szolnok megyében fő (51,2%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fő (58,7%) szakképzettség nélküli álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban.

8 A szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 82,3%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 17,7%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma 0,6%-kal, főre csökkent. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők I-IX. havi átlaga fő volt, az előző év azonos időszakában pedig fő. A létszámnövekedés 15,5%-os mértéke meghaladta az álláskeresők változásának ütemét. III/2. Tartósan nyilvántartott álláskeresők I-IX. havában, a régióban átlagosan fő volt a munkaügyi szervezet által tartósan nyilvántartott álláskereső személy év hasonló időszakához képest számuk 807 fővel, 1,9%-kal emelkedett. A nyilvántartott álláskeresőkön belüli 32,6%-os arányuk 0,3%-ponttal volt alacsonyabb a bázisidőszakinál. A tartósan nyilvántartásban lévők a vizsgált időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak a legtöbben ( fő) a három megye közül. Létszámuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében 19%-kal, Hajdú-Biharban 2%-kal emelkedett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 3,5%-kal csökkent. Számukhoz hasonlóan, az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk is a legkeletibb megyében volt a legmagasabb, azaz 35,1%. Az arányváltozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2,2%-pontos növekedés, míg a másik két megyében mérséklődés következett be (HB: -0,7%-pont, SZSZB: -1,0%- pont). III/3. 25 év alatti álláskeresők A 25 év alatti álláskeresők átlaglétszáma egy év alatt az Észak-alföldi régióban alig, +0,9-kal főre változott, a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk 0,4%-pontos csökkenést követően 17,8% volt. A három megyét illetően a legtöbb, fiatal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került a nyilvántartásba, a régiós átlaglétszámnak közel a fele I-IX. havában a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arány tekintetében a legkisebb hányad Hajdú-Biharban (16,9%), a legmagasabb pedig Szabolcs-Szatmár-Beregben (19%) volt. A bázisidőszakhoz képest a 25 év alatti álláskeresők létszámában növekedés történt Hajdú-Biharban (+328 fő) és Jász-Nagykun-Szolnokon (+295 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 411 fős csökkenés következett be. III/4. 50 év feletti álláskeresők Az 50 év feletti álláskeresők évi kilenc havi átlaga a bázisidőszakhoz képest 12,6%-os növekedéssel elérte a főt, a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk pedig 15,1%-ról 16,5%-ra módosult. A régiós növekedést meghaladó emelkedés következett be Jász-Nagykun-Szolnok (+17,5%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (+13,9%). A régió megyéi közül a legtöbb 50 év feletti álláskeresőt Hajdú-Biharban tartották nyilván (8 322 fő), a régiós átlagos létszám 38,6%-át. A nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében volt a legalacsonyabb (14,1%), míg a legmagasabb (18,5%) Jász-Nagykun-Szolnokon. III/5. Pályakezdők I-III. negyedévében átlagosan pályakezdő szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban, ez 5,5%-kal jelentett magasabb létszámot, mint 2009 azonos időszakában. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 0,3%-ponttal 11,6%-ra emelkedett.

9 A vizsgált időintervallumban a legtöbb fiatal a régió összes pályakezdőinek közel fele (48,5%) Szabolcs-Szatmár-Bereg kirendeltségein került a nyilvántartásba, továbbá minden harmadik Hajdú- Bihar megye (5 037 fő), minden hatodik pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye (2 742 fő) kirendeltségeinek regisztereiben szerepelt. A pályakezdők teljes álláskeresőkön belüli aránya a megyék esetében a következőképpen alakult: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 12,9%, Hajdú-Bihar megye: 11,1%, Jász-Nagykun-Szolnok megye: 9,6%. III/6. Diplomás álláskeresők A tárgyidőszakban a régió kirendeltségein havonta átlagosan fő diplomával rendelkező álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk első kilenc hónapjához képest 25,7%-kal emelkedett, álláskeresőkön belüli arányuk 0,7%-ponttal 3,8%-ra nőtt. A diplomások közül an (75,5%) főiskolai végzettséggel, an (24,5%) egyetemi oklevéllel rendelkeztek. A főiskolások száma 728 fővel (24,3%-kal), az egyetemistáké pedig 279 fővel (30,1%-kal) gyarapodott. Az értékelt időszakban Hajdú-Bihar megyében volt a legtöbb felsőfokú végzettségű álláskereső (2 042 fő), ahogy 4,5%-os álláskeresőkön belüli arányuk is itt volt a legmagasabb. A régió diplomás álláskeresőinek 41,5%-át Hajdú-Bihar, 37,8%-át (1 861 fő) Szabolcs-Szatmár-Bereg, 20,7%-át (1 021 fő) Jász-Nagykun-Szolnok megye kirendeltségei regisztrálták. IV. CSOPORTOS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS I-IX. havában a munkaügyi szervezetünkhöz csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés főt érintően érkezett, amely 44%-kal kevesebb dolgozó munkaviszonyának megszűnését jelentette, mint egy évvel korábban. A létszámcsökkentések száma a vizsgált időszakban mindhárom megyében csökkent, a legnagyobb létszámú elbocsátás (640 fő) Hajdú-Bihar megyében történt, hasonlóan az előző évhez, akkor viszont fő leépítése valósult meg. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tárgyidőszakban az elbocsátások száma 438 főt, 2009 hasonló időszakában több mint a dupláját, 983 főt érintett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 574-en veszítették el állásukat 12%-kal kevesebben, mint hasonló időszakában (650 fő). A csoportos létszámcsökkentések döntésbejelentései a régió mindhárom megyéjében az ipari cégek dolgozóit érintették leginkább. A első kilenc hónapjában összesen főnek szűnt meg ebben a szektorban a munkaviszonya, 38 százalékuk korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégeknél dolgozott. A tényleges elbocsátással érintettek létszámadatai nemzetgazdasági ág szerint I-IX. hónapjaiban, az Észak-alföldi régióban

10 A kereskedelem, valamint a szállítás területén további jelentősebb leépítésekre került sor, ahol 165, illetve 118 fő vesztette el az állását. Ezen kívül a mezőgazdaságban 46 fős, a szociális ellátásban 14 fős, valamint egyéb ágazatban 53 fős leépítést valósítottak meg a munkaadók október 30. Dr. Nagy Rózsa Detkiné Viola Erzsébet