A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés szept J-Sz Ipari termelés -17,8 10,6 5,6-3,8-0,8 Fafeldolgozás -23,4 18,1-11,6-7,3 6,4 Bútorgyártás -26,2-9,9-1,0-3,3 1,1 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5-3,0-5,1-6,0-2,5 Fafeldolgozás -11,2 2,7-19,5 2,7 6,3 Bútorgyártás -42,8-13,8-7,5-0,9-3,6 Ipar export értékesítése -18,8 16,9 7,6-3,6 0,2 Fafeldolgozás -30,3 32,3-5,3-15,6 6,7 Bútorgyártás -5,7 16,4 2,5-1,3 3,3 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3-10,4-7,8 6,8-5,0 Ebből: Épületek építése -3,5-8,6-14,2 2,5-11,3 Egyéb építmények építése 16,6-22,4 0,7 3,3 0,9 Speciális szaképítés -15,7-3,1-8,8 11,7-4,9 Új szerződések -7,4-13,0-16,7 1,8 17,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,1 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,2 millió EUR , , , , ,0 Egyenleg milliárd Ft 1.056, , ,5 214, ,1 millió EUR 3.738, , ,0 751, ,8 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 4,2 2,5 6,2 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 6,2 4,2 6,7 - Fafeldolgozó ipar -1,8-2,6 5,0 4,6 7,6 Export árak 7,4 1,9 2,8 1,3 5,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 2,2-2,0 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= szept. J-Sz 4,2 4,9 3,9 6,6 5,8 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, szeptember Építőipar: december, december, december, szeptember Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-szept. Fogyasztói árak december, december, december, szept. Ipari termelői árak: dec., dec., dec., szept. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiaci hangulat kedvezően alakult. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012-ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,3% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,7, a második negyedévben 1,6%-kal, a III. negyedévben 1,1%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. negyedévében 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A második negyedévi teljesítmény 2,1%- kal bővült, a harmadik negyedévben és az első kilenc hónapban is 2,3% volt a növekedés üteme. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A reáljövedelmek 2012 január-szeptemberében 1,1%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 11%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,7%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta január-augusztusban 8,1 8,3 között mozgott, szeptemberben azonban 7,8%-ra mérséklődött, ami az elmúlt 3,5 év legalacsonyabb szintje. A fogyasztói árak 2012 első kilenc hónapjában átlagosan 2,1%-kal emelkedtek. A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben I. negyedévében 8,1, a II. negyedévben 7,6, a III. negyedévben 7,4%-kal bővült a GDP. Ez év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 7,7%-kal emelkedett azonos időszakához képest. A dinamika -3-

3 lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye, illetve szerepet játszott az ez év első félévében tapasztalt beruházás csökkenés is. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a múlt év IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,2, I-III. negyedévében 2,1%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,7%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 1,6, az importé 6,7%- kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzetes adatok alapján 2012 I-III. negyedévében a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,2%). A növekedés motorja a múlt évhez hasonlóan Németország (I-III. negyedév 1%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett (0,1%), az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország recesszióba került. A 20 adatszolgáltató állam közül a III. negyedévben Görögországban 7,2%-kal, Portugáliában 3,4%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (2,5%), Ausztriában (0,4%) is. Csehországban ugyanakkor 1,5%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7 100,7 100,4 100,4 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,5 100,5 100,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 99,5 99,0 98,5 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,4 102,2.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 103,6 102,5.. Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 104,2 103,2 103,3 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,6 98,7 98,6 98,4 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 101,2 101,0 100,9 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 98,6 97,6 97,6 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,3 97,7 96,8 96,6 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,9 102,6 102,5-4-

4 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 100,6 99,3 97,8.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 100,1 99,7 99,6 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,8 102,4 102,1 102,3 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,7 103,4 100,2 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012 első három negyedévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés első negyedévétől az ipari termelés növekedésének üteme csökkent, 2012 I. negyedévében pedig 1,6, a második és harmadik negyedévben 2-2%-kal visszaesett a kibocsátás. Növekedést jelentett az első három negyedévben Szlovákia, Lengyelország. Portugáliában és Olaszországban 2012 első kilenc hónapjában mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása nőtt az első félévben, míg a harmadik negyedévben csökkent. Az USA-ban mind a három negyedévben növekedett az ipar teljesítménye, bár az augusztus-szeptemberi adat lassulást mutat. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= I. n.év II. n.év III. n.év Ország, országcsoport Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7 100,8 102,0.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 96,5 101,1 100,2 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 101,5 100,2 98,7 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6 98,0 97,5 99,2 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 105,4 102,6 101,2 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 101,9 97,3 107,6 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,5 100,0 100,1 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 100,8 99,7 98,5 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 94,2 92,1 94,1 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 94,5 93,6 96,0 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 100,2 101,0 100,4 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 109,0 112,8 116,0 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,9 100,9 101,9 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,4 98,0 98,0 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 104,4 104,8 103,2 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 102,4 104,9 95,6 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év IiI. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,7 102,2 102,4 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 101,9 101,8 103,0 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 104,0 103,8 103,4 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,6 104,3 104,1 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 104,1 103,9 103,9 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,6 102,8 103,2 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,6 105,5 106,0-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év IiI. n.év Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,4 102,1 102,1 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,5 103,6 103,4 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 103,4 102,8 103,0 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 102,7 102,0 104,2 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 104,0 103,6 103,8 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,5 102,6 103,1 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,9 102,6 102,6 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,8 101,9 101,7 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,3 100,2 99,6 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,1 4,3.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,0 12,2 12,5 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 6,8 6,8 6,8 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,9 10,0.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,0 10,3 10,7 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 9,9 10,0 10,1 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,6 13,3 13,0 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 11,0 10,9.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,6 5,5 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 14,8 15,5 15,7 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,2 7,2 7,1 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 13,7 13,8 14,0 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,2 8,4 8,4 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,2 10,4 10,6 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,3 8,2 8,1 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,6 4,4 4,2 *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok I-III. negyedévében a bruttó hazai termék 1,3%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. Az év során a visszaesés üteme gyorsult, az első negyedévi 0,7%-os csökkenést követően a második és harmadik negyedévben 1,5-1,5%-kal esett vissza a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a II. negyedévben 1,4%-os, a harmadik negyedévben 1,6%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104,3-6-

6 Év I. II. III. IV: I-IV ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,2 101,1 101,8 102,0 101, ,6 101,3 101,4 101,3 101, ,3 98,5 98,5 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2012 III. negyedévében csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi 23%-os növekedéshez képest harmadik negyedévében 21,4%-kal csökkent (magas bázis, aszálykárok). Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-0,4%) teljesítményének visszaesése következtében 0,2%-kal csökkent. Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése a tárgynegyedévben növekedésbe fordult (2,3%). negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés 2012 harmadik negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye esett vissza 3,9%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 1,5%-kal. A szállítás, raktározás -7-

7 hozzáadott értéke 1%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 1,5%-os csökkenésében. A GDP felhasználási oldalán 2012 III. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 3,9%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 3,9%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 4%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,7%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1,4%-kal emelkedett, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év harmadik negyedévében tovább zsugorodott, mértéke 3,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 2,1%-kal estek III. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 6,5%- kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 3,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest III. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 0,7%-kal, az import 1,4%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 2,2, az import 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Összességében az export 1,9%-kal nőtt, az import 0,7%-kal visszaesett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 629 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet I-III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,2%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,1%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 9%-kal esetek vissza 2011 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 0,5%-kal csökkentek az előző évi magas bázison (28%). Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamosberendezés-gyártásban. A humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 43,2%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág jó teljesítményét (5,7%) a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 40%-os beruházás-csökkenése egy erőmű- -8-

8 építési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozta. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 38,7%-os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Sz A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 107,0 74,5 106,8 99,0 B Bányászat, kőfejtés 54,1 52,4 126,0 82,7 C Feldolgozóipar 84,8 109,4 124,2 99,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 108,1 102,8 91,9 59,6 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 78,0 106,4 87,0 84,1 F Építőipar 79,0 93,8 79,0 88,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 81,4 93,9 95,9 103,2 H Szállítás, raktározás 108,3 87,5 76,7 104,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68,8 97,0 88,6 91,7 J Információ, kommunikáció 91,4 95,4 85,7 117,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61,2 104,4 81,6 92,4 L Ingatlanügyletek 94,6 82,9 79,6 95,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91,9 102,0 107,4 88,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68,8 95,9 102,1 110,2 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,3 85,9 100,1 105,7 P Oktatás 113,3 155,2 80,2 61,3 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 82,4 101,0 142,2 56,8 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 91,0 122,1 94,8 80,5 S Egyéb szolgáltatás 93,5 98,3 93,8 59 Összesen 91,4 94,5 95,5 94,8 Ebből: Építés 95,8 91,7 86,1 91,0 Gép, berendezés 86,0 98,6 108,8 99,9 Forrás: KSH havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index

9 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés I-III. negyedévében lényegében 0,8%-kal csökkent az ipari termelés 2011 azonos időszakához képest. Az ipar kivitele 0,2%.kal emelkedett a múlt évi 9,8%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 2,5%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison szeptemberében a termelés 3,8%-kal, az export 3,6%-kal visszaesett, hazai értékesítése 6%-kal mérséklődött, A feldolgozóipar termelése 2012 első kilenc hónapjában 0,7%-kal, belföldi értékesítése 2,3%-kal elmaradt, míg kivitele 0,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál szeptemberében 4,3%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 5,2%-kal, kivitele 3,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 2,7%-os volt a bővülés, a kivitel növekedése és a hazai eladás csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 23,4%-os csökkenést mértek a kivitel 13,2%- os, és a hazai értékesítés 24,1%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 0,5%-os volt a visszaesés mértéke szeptemberben, elsősorban a hazai értékesítés csökkenése és a kivitel stagnálása miatt Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított A 2012 I-III. negyedévében az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés -10-

10 az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 10,6%-os növekedés a dél-alföldi régióban volt, A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön egyaránt 1,4%-os volt a növekedés (Járműgyártás!). A legalacsonyabb ütemű növekedés Közép- Dunántúlon (-4%) volt megfigyelhető. A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől szeptemberében az ipar termelése 14,8, az export 35,8%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-19,4%). Ez év szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 18%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 18%-kal, az új belföldi rendelések 17%-kal maradtak el a 2011 szeptemberitől. Az összes rendelésállomány 2,1%-kal volt magasabb 2012 szeptember végén - a korábbi megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-szeptemberében a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,7%-kal mérséklődött, a közepeseké 2,1, a kisvállalkozásoké 1,1%-kal emelkedett azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 0,7, a közepeseké 6,3%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 24%-kal mérséklődött. Vállalkozások Termelés Belföldi Exportértékesít értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 101,1 95,0 76,0 Közepes vállalkozás ( fő) 102,1 105,0 106,3 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,3 94,4 100,7 A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I-III. negyedévében 6,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 13,4%-os visszaeséshez képest szeptemberében 7,3%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 18,1%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első kilenc hónapjában 6,3%-kal, szeptemberben pedig 2,7%-kal -11-

11 emelkedett. Az ez év január-szeptemberi exportértékesítés 6,7%-kal emelkedett a múlt évi 5,8%-os csökkenés bázisán, szeptemberben pedig a szakágazat kivitele 15,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 12,3%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,4 80,5 94, J-Sz 86,6 76,1 94, J-Sz 106,4 106,3 106,7 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első kilenc hónapjában megállni látszik. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-3,6%) a múlt évi 8,6%-os csökkenés bázisán. Az export a január-szeptemberi időszakban 3,3%-kal bővült, ezen belül szeptemberben 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,0 92,5 102, J-Sz 99,2 91,4 103, J-Sz 101,1 96,4 103,3 Forrás: KSH 2012 I-III. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,3%-kal emelkedett, a létszám 2,1%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 1,3%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a -12-

12 többiben 0,8-10,3% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2012 III. negyedévében 6,5%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építmények építése 7,3%-kal esett vissza szeptemberében az építőipar teljesítménye 5,8%-kal csökkent, az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építményeké 4,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 szeptemberében. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 harmadik negyedévében az építőipari termelés Lettországban (8,3%), Németországban (2,2%) és Svédországban (2,1%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-12,4%), Portugáliában (-17,9%), Olaszországban (- 14,2%), Szlovéniában (-12,4%) és Litvániában (-12,2%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl III. negyedévében a hazai építőipar termelése 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az év első kilenc hónapjában 5%-kal csökkent a kibocsátás. Szeptemberben a termelés 6,8% volt magasabb, mint 2011 szeptemberében. -13-

13 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J- Sz 0 Az épületek építése főcsoport termelése 8,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 0,9%-kal esett vissza 2012 I-III. negyedévében 2011 azonos időszakához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése okozta. Az egyéb építmények kisebb mértékű visszaesése mögött a szeptemberi jelentős növekedés áll. Ez út- és vasút építési munkákkal és a speciális szaképítés ágazat egyéb építményeken végzett munkáinak köszönhető szeptemberében az épületépítés volumene 4,2%- kal, az egyéb építmények építése 9,4%-kal emelkedett 2011 szeptemberéhez képest Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl Az építőipari vállalkozásoknál 2012 szeptemberében kötött új szerződések volumene 1,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 7,5%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 10,5%- -14-

14 kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 17,9%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 6,7%-kal, az egyéb építmények építésére 27,4%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 11,3%-kal, a speciális szaképítésé 4,9%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 0,9%-kal nőtt 2012 január-szeptemberében, 2011 I-III. negyedévéhez képest szeptemberben az épületek építése 2,5%-kal, a speciális szaképítés termelése 11,7%-kal, az egyéb építmények építése 3,3%-kal nőtt 2011 szeptemberéhez viszonyítva I-III. negyedévében 20,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 30,5%-kal emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év 24,4%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (2,3%; 2011 J-Sz: -46,2%) és Észak-Magyarországon (19,3%; 2011 J-Sz: -55,4%). A legjelentősebb visszaesés a Közép-Magyarországi régióban volt, ahol 37,3%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások fele még itt épült, míg idén csak 40%-a. Budapesten 58%-kal kevesebb lakás épült ez év első kilenc hónapjában, míg a megyei jogú városokban 25%-kal több, a többi városban 5,8%-kal, a községekben 21%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db 60 Kiadott lakásépítési eng Lakásépítés 50 Épített lakások J-Sz A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 12%-kal visszaesett 2012 januárszeptemberében. A kiadott építési engedélyek száma 20%-kal haladja meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat a lakásépítések stagnálását, kismértékű növekedését -15-

15 jelzi 2013-ra. Budapesten 14%-kal, a községekben 19%-kal, a kisvárosokban 12,4%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban ugyanannyi új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 32%-át építették építőipari fővállalkozásban, 66%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 61,9%-a, értékesítésre 34,8%-a készült, míg a fennmaradó 3,3%-nyi bérbeadásra I-III. negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 9,5%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 35,3%- kal csökkent. A családi-házas építkezés 13,1%-kal csökkent, a lakóparki építkezés 24,7%-kal nőtt (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 3%) de 44,8%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 105,8m 2, 5,4m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- szeptemberhez viszonyítva 2012 első kilenc hónapjában 12%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 1.883,2 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 25,7%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2011 J-Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 1 498, ,2 592,1 845,5 407,9 490,2 115,7 129,6-16-

16 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I-III negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 2,1%-kal, az importé 0,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 0,7%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 5.431,0 millió euró többletet mutatott, az előző évi 5.492,4 millió euróval szemben. Ez 61,4 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 5,8%-kal és importban 7,6%- kal emelkedett, így a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,, az euróhoz képest 7,4%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomalakulása, január-szeptember Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró ,0 54,558,1 100,5 100,7 Millió dollár , ,5 91,8 92,0 Milliárd forint , ,1 108,0 108,3 Forrás: KSH A 2012 első három negyedévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,2%-os, az export 22%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban 1%- Import Export Egyenleg -17-

17 kal, az import 1,2%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 0,1%- kal nőtt, az import 2,3%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal emelkedett, a behozatal 2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1,1%-kal emelkedett, a behozatal 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól szeptemberében a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 4,9%-kal, importban 5,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 4,2%-kal, a behozatal 4,7%-kal maradt el a szeptemberi értéktől. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során és első kilenc hónapjában külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru J-Sz 2012 J-Sz J-Sz 2012 J-Sz A fa alapanyagok 2012 I-III. negyedévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 19 milliárd forintot, ami duplája az egy évvel korábbinak. A behozatal forintban 3,5%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 13,3%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első kilenc hónapjában 0,8%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7,6%-kal nőtt. Az egyenleg mintegy 2 milliárd forinttal elmarad az egy évvel korábbitól január-szeptemberben a bútor és bútorelem behozatal 21,3%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 21,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 20 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. -18-

18 A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , J-Sz ,0 101, ,3 117, , J-Sz ,9 96, ,4 113, ,5 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , J-Sz ,5 101, ,1 97, , J-Sz ,4 107, ,0 100, ,6 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , J-Sz ,6 109, ,0 116, , J-Sz ,9 121, ,1 121, ,2 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2012 szeptemberében 2,5%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 4,2%-kal, míg az exportértékesítési árak 1,3%-kal -19-

19 emelkedtek az előző évhez képest január-szeptemberében az ipari termelői árak átlagosan 6,2%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az exportértékesítési árak pedig 5,9%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Export A belföldi értékesítési árak I-III. negyedévi emelkedése elsősorban a kőolajfeldolgozásban (20,1%), vegyi anyag, termék gyártásban (12,5%), gyógyszergyártásban (11,2%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 7,9%-os árnövekedése eredménye. Az export árak valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az energiaiparban és a kőolaj-feldolgozásban (17,6-17,6%), a vegyi anyag gyártásban (14,4%), és a gyógyszergyártásban (14,2%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-szeptemberben 7,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az export értékesítés árai 8,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, január-szeptember (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,5 105,0 103, Falemezgyártás 114,1 115,1 113, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 105,2 107,6 104, Tároló fatermék gyártása 104,8 104,0 106, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,8 99,9 106, Irodabútor gyártása 103,9 102,6 105, Konyhabútor gyártása 111,7 106,0 128, Ágybetét gyártása 103,8 104,2 101, Egyéb bútor gyártása 105,1 103,0 105,8-20-

20 A bútoripar termelői ára 2012 I-III. negyedévében 5,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,6%-kal, az exporté pedig 5,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest. 109 % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év III.n.év I.n.év III.n.év I. n.év III.n.év I.n.év III.n.év I.n.év 2012.III.n.év Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I-III. negyedévében 2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,8%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,3%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%- kal volt magasabb a termelői ár, mint január- szeptemberben január-szeptemberben az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,2%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,7%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 3,4%-kal haladták meg a 2011 azonos időszak árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első kilenc hónapjában 5,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a fogyasztói árak 6,6%-kal nőttek 2011 szeptemberéhez képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 szeptemberében 5,3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 6,6% volt. -21-

21 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás -22-

22 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben Az épített lakások átlagos nagysága, m J-Sz 102,9 105,2 97,1 92,5 86,8 97,9 105,4 97,7 101,3 113,0 127,3 117,9 125,6 115,0 94,9 103,1 92,0 105, ,2 68,7 75,7 67,0 88,3 95,9 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -23-