KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2008/12 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika osztályvezető Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...13 Mezőgazdaság...13 Ipar...15 Energia...19 Építőipar...20 Lakásépítés...22 Külkereskedelem...23 Kiskereskedelem...25 Turizmus, vendéglátás...27 Közlekedési balesetek...31 Fogyasztói árak...32 Foglalkoztatottság, keresetek...35 Államháztartás, központi költségvetés...40 TÁBLÁZATOK...45

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER Összefoglalás Az évtized közepére jellemző dinamikus, évi 5% körüli világgazdasági növekedés 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult folyamatok és az azóta világméretűvé vált pénzügyi válság reálgazdasági hatásai következtében az év végére több térség gazdasága recesszióba fordult. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió (EU-27) gazdasága 2008-ban 1,4%-kal bővült, ami 2003 óta a legalacsonyabb növekedési ütem. Az éven belül az egyes negyedévekben a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a gazdasági növekedés egyre kisebb lett, sőt az utolsó negyedévben már visszaesés volt tapasztalható ( 1,1%). Azon tizenhat tagállam közül, amelyekre már mind a négy negyedév adatai rendelkezésre állnak, hét recesszióban volt az utolsó negyedévben, köztük a legfontosabb külgazdasági partnerünk, Németország, valamint a legtöbb nagy tagállam, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország. Több nagy európai állammal ellentétben, amelyek már az év harmadik negyedévében recesszióba süllyedtek (azaz két egymást követő negyedévben csökkent az előző negyedévhez viszonyított teljesítmény), az Egyesült Államok csak az utolsó negyedévben került ebbe az állapotba, s a visszaesés mértéke is kisebb volt, mint az Európai Unió egészében (0,2, illetve 1,1%). Az Egyesült Államokban a beruházások volumene már több mint két éve mérséklődik, az európai exportőrök számára alapvető fontosságú import pedig egy éve csökken. Nagyrészt a behozatal visszaeséséből fakad, hogy az év átlagában kedvezően alakult a nettó export, amellyel együtt is mindössze 1,3%-ot tett ki az ország éves gazdasági növekedése. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Japán esetében is az utóbbi több mint fél évtized legalacsonyabb gazdasági növekedése volt a tavalyi: a fejlődés csupán 0,4%-ot tett ki. A végső fogyasztási kiadások a korábbi években tapasztaltaknál alacsonyabban, a

6 6 A KSH JELENTI 2008/12 GDP ütemével megegyező mértékben emelkedtek, a bruttó állóeszközfelhalmozás pedig 2003 óta először mérséklődött. A világgazdasági válság a szigetország gazdaságát igen erőteljesen érintette, 2008 utolsó negyedévében már 4,6%-os visszaesés következett be. Kína bruttó hazai terméke 9%-kal nőtt 2008-ban; a növekedés üteme 2002 óta először süllyedt 10% alá. 1. ábra A GDP növekedése az előző év azonos negyedévéhez képest % (szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek) Egyesült Államok Magyarország EU-27 Adatforrás: Eurostat ban a magyar gazdaság teljesítményét egyrészt a belső egyensúlyjavító törekvések és intézkedések, másrészt főként az év második felében begyűrűző ingatlanpiaci válság, majd a globális méretűvé váló pénzügyi és gazdasági válság hatásai határozták meg. A romló nemzetközi konjunktúra ellenére a magyar gazdaság 2008 első félévében 2%-kal, majd a III. negyedévben mérséklődő ütemben, 0,8%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten, azonban az év utolsó negyedévében hazánkban is csökkenés következett be. A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján a bruttó hazai termék (GDP) 2008 IV. negyedévében 2,0%-kal csökkent. Az év egészét tekintve az előző évi 1,1% után 0,6%-ra mérséklődött a bővülés üteme. A bruttó hazai termék változásának részletes bontású, utolsó negyedéves és éves adatai még nem ismertek. Jelenleg a GDP-t alakító hatások megismeréséhez az I III. negyedévi részletes GDP-adatok mellett az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. A bruttó hazai termék alakulását felhasználási oldalról a belföldi felhasználás első kilenc hónapra

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 jellemző kismértékű bővülése jellemezte. Ezen belül a háztartások végső fogyasztása a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 3,5%-os emelkedése következtében 1,0%-kal nőtt, s hasonló mértékben emelkedett a kormányzati fogyasztás is. A bruttó állóeszközfelhalmozás (aminek túlnyomó része beruházás) az első három negyedév mindegyikében csökkent, s a legfrissebb beruházásstatisztikai adatok a IV. negyedévre is 3,2%-os visszaesést mutatnak. Az utolsó negyedévben a mezőgazdaság, a bányászat és az energetika területein kívül valamennyi nemzetgazdasági ágban csökkent a fejlesztések volumene. Éves szinten a csökkenés mértéke 3,0% volt. A termelés oldaláról vizsgálva a romló európai konjunktúra hatására a külpiacilag érzékeny területeken csökkenés, stagnálás következett be. A hazai ipar az év folyamán jelentős mértékben veszített lendületéből, s az év második felében, különösen az utolsó hónapokban olyan mértékű visszaesés sújtotta az ágazatot, hogy teljesítménye éves szinten is az előző évi alatt maradt. Az árutermelő ágazatok közül ugyanakkor gazdaságdinamizáló tényezővé vált a mezőgazdaság, amely elsősorban a kedvezőbb időjárás miatt jelentősen növelte termelését, s az év utolsó hónapjaiban az útépítéseknek köszönhetően élénkült az építőipari termelés is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó, részlegesen rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a IV. negyedévben a piaci szolgáltatásokra jellemző éven belüli romló dinamika folytatódott ban az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi 8,2%-os bővülés után 1,1%-kal csökkent. Az év elején még lényegében az előző év növekedési üteme folytatódott. Júniustól szeptemberig enyhe, majd a nemzetközi dekonjunktúra kibontakozásával és az exportpiacok beszűkülésével a IV. negyedévben jelentősebb és egyre nagyobb arányú termeléscsökkenés következett be. A belföldi értékesítés 2008-ban 2%-kal mérséklődött, az exporteladások a évi kétszámjegyű emelkedés után a múlt évben csaknem 1%-kal csökkentek. Decemberben a belföldi értékesítés már 11, a külpiaci értékesítés pedig 22%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az év folyamán a növekedési ütem mérséklődése, illetve az utóbbi hónapokban a termelés csökkenése valamennyi feldolgozóipari ágazatot érintette. A legnagyobb visszaesés az összes termelési érték héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalati körben következett be, termelésük volumene 2,5%-kal az előző évi szint alatt maradt. Az egy főre jutó bruttó termelés éves szinten 1,5%-kal csökkent. Az ipar összes rendelésállománya december végén 16%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene 37%-

8 8 A KSH JELENTI 2008/12 kal visszaesett. Az ipari termelői árak 2008-ban 5,3%-kal emelkedtek, aminek hátterében a belföldi értékesítés árainak 11,6%-os és az exportárak 0,6%-os emelkedése áll. Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia, az ágazat termelése a évi 15%-os visszaesés után 2008-ban 5,1%-kal csökkent. A két építményfőcsoport teljesítménye 2008-ban eltérően alakult, az épületek építésének volumene 10,6%-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésének volumene 2,5%-kal nőtt. A vállalkozások év végi szerződésállománya 23%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipar termelői árai 2008-ban 5,8%-kal emelkedtek. A lakásépítés gyakorlatilag elérte az előző évi szintet: 36 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. Ez a mennyiség 16%-kal meghaladja a megelőző tíz év átlagát. A mezőgazdasági termelés volumene háromévi folyamatos csökkenés után 2008-ban jelentősen, előzetes adatok szerint 27%-kal növekedett, és ezáltal az évtized során eddig mért legmagasabb, évi szintet is elérte. A évi rendkívül alacsony bázishoz képest a növényi termékek termelése 47%-kal nőtt egy év alatt, ami a gabonafélék és a gyümölcsök 70%-ot is meghaladó volumennövekedésével magyarázható. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kismértékben, 1,3%-kal tovább csökkent. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a évi 22%-os növekedés után 3%-kal csökkent 2008-ban. A rendkívül magas bázishoz képest 15%-kal mérséklődött a növényi termékek ára, az élő állatok és állati termékek 14%-os árszintnövekedése 10 százalékponttal magasabb volt, mint 2007-ben. A háztartások fogyasztásának alakulásával szoros kapcsolatban álló részinformációk a IV. negyedévben további csökkenést mutatnak. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene 2008-ban 1,8%-kal, ezen belül az utolsó negyedévben 2,3%-kal (naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,1, illetve 2,5%-kal) csökkent az előző évhez képest. A nagyobb volumenű csökkenés az iparcikkeket jellemezte ( 2,5%), az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 1,2%-kal mérséklődött. A vendéglátás forgalma az előző évit megközelítő mértékben, 4,8%- kal csökkent. A visszaesés mind a kereskedelmi, mind a munkahelyi forgalomban megfigyelhető volt. A kereskedelmi szálláshelyeken 2008-ban 1,5%-kal több vendég összességében 1,5%-kal kevesebb vendégéjszakát vett igénybe, mint egy évvel korábban. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb,

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 akik 2,3%-kal töltöttek kevesebb éjszakát nálunk, a belföldi vendégek forgalma ugyanakkor 0,7%-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 48,5% volt, ami 1,6 százalékponttal elmaradt az előző évben mérttől ban a nemzetgazdaság szállítási teljesítménye csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 0,9%-os mérséklődést mutat az egy évvel korábbihoz képest. A szállítási teljesítményben csekély súllyal rendelkező belvízi szállításon kívül valamennyi szárazföldi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben (3,2%-kal) a vasúté. A helyi személyszállítás utaskilométerben kifejezett teljesítménye 1,0%-kal, a helyközi személyszállításé pedig a belföldi szállítások szerény mértékű emelkedése, valamint a nemzetköziek jelentősebb visszaesése mellett 2,6%-kal maradt el a évitől ban 177 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 9,7%-kal kevesebbet, mint az azt megelőző évben. A közúti közlekedési balesetek évi előzetes adatai jelentős javulásról tanúskodnak. A balesetek száma 7%-kal kevesebb volt az előző évinél, a sérülést szenvedett személyek száma 8%-kal, ezen belül a baleset következtében meghaltak száma 19%-kal (236 fővel) csökkent. A közlekedésbiztonságban élenjáró országokhoz viszonyított hátrányunk a lakosság számához viszonyított baleseti halálozási mutató alapján számottevően csökkent. A külkereskedelmi termékforgalomban az első félévi dinamikus bővülés után a második félévben lassulás, majd csökkenés következett be decemberében első becslés szerint az export euróban kifejezett értéke 17%-kal, az importé 18%-kal csökkent az elmúlt év azonos hónapjához képest. A január decemberi időszak egészében szintén euróban kifejezett adatok alapján az export értéke 5,5%-kal, az importé 5,2%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg egész évben lényegében egyensúly közeli állapotban volt, egyenlege január decemberben 33 millió eurós aktívumot mutatott, szemben az előző évi 120 milliós passzívummal. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,2%-kal, az importban pedig 1,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,7%-kal romlott. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint 2008-ban 907 milliárd forint volt, 393 milliárd forinttal kevesebb, mint 2007-ben. Az egyenleg javulása a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, a 862 milliárd forintos hiány 536

10 10 A KSH JELENTI 2008/12 milliárddal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál januárjában az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított előzetes pénzforgalmi egyenlege 38 milliárd forintos szufficitet mutatott, ami a mérleg 4 milliárd forintos javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 25,8 billió forintot, a tizenkét hónappal korábbinál 5%-kal többet tett ki. A tartozások ez idő alatt 27%-kal emelkedtek, értékük 10,3 billió forint volt. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 15,5 billió forintot tett ki, 6%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke megközelítette a 6,6 billió forintot 2008 végén, az egy évvel korábbi másfélszeresét. Az év során bekövetkezett 2,2 billió forintnyi állománynövekedés hattizede a pénzügyi műveleteknek, azaz tranzakcióknak tulajdonítható, a fennmaradó négytizednyi rész pedig a forint gyengüléséből fakadó átértékelődéseknek. (2008 végén a forint árfolyama a svájci frankkal szemben 17%-kal, az euróhoz viszonyítva pedig 4,5%-kal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.) 2008-ban a munkaerőpiacon kedvezőtlen változások következtek be, az előző évhez képest a foglalkoztatottak száma és aránya csökkent, miközben a munkanélkülieké érezhetően nőtt. A foglalkoztatottak száma a éves népességen belül 1,2%-kal csökkent, a foglalkozatási arány 56,7% volt. A munkanélküliek száma 17 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,9%-ra emelkedett. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008-ban átlagosan 2 millió 763 ezer volt, az előző évivel lényegében megegyező. A versenyszférát 1,0%-os emelkedés, a költségvetési intézményeket 3,6%-os csökkenés jellemezte. A nemzetgazdaság egészében a havi bruttó átlagkereset a számviteli nyilvántartások alapján 7,5%-kal, a nettó 6,8%-kal nőtt. A reálkereset az előző évi 4,6%-os csökkenés után 0,7%-kal emelkedett. A fogyasztói árak 2008-ban az előző évi 8%-os ütemnél mérsékeltebben, 6,1%-kal nőttek. Éves szinten továbbra is az átlagosnál nagyobb drágulás jellemezte a háztartási energiát, valamint az élelmiszereket. Három kiadási főcsoport áremelkedése kisebb volt az átlagnál, a ruházkodási cikkek ára nem változott, a tartós fogyasztási cikkeké valamivel ismét alacsonyabb lett. Januárban a fogyasztói árak emelkedése 3,1% volt, ezzel tovább folytatódott a tavaly május óta tartó lassulás.

11 ÖSSZEFOGLALÁS ban az előzetes adatok alapján gyermek született, 1,6%-kal több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 2,2%-kal csökkent, és 130 ezret tett ki. A születésszám növekedése és a halálozások számának csökkenése következtében a természetes fogyás az előző évinél négy és fél ezerrel kevesebb, fő volt. A népesség becsült száma az időszak végén, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegét figyelembe véve, 10 millió 31 ezer főt tett ki. Tavaly ezer lakosra 9,9 élveszületés és 13,0 halálozás jutott. A természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal 3,1 ezrelékre mérséklődött ban ezer élveszületésre 5,6 csecsemőhalálozás jutott a megelőző évi 5,9 ezrelékkel szemben.

12 12 A KSH JELENTI 2008/12 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1. tábla 1.) január december 2007 január november 2008 december január december Ipari indexek Termelés 108,2 100,6 80,4 98,9 Értékesítés belföldre 102,6 99,0 89,0 98,0 Értékesítés exportra 116,5 101,1 78,0 99,2 Létszám 99,1 100,6 96,7 100,2 Termelékenység 109,2 99,9 81,9 98,5 Építőipari termelés indexe 85,2 93,6 105,5 94,9 Mezőgazdasági értékesítés indexe 101,5 99,9 122,6 101,5 Kiskereskedelmi forgalom indexe 97,0 98,2 97,5 98,2 Behozatal értéke, millió euró értékindexe 112,7 107,2 82,1 105,2 Kivitel értéke, millió euró értékindexe 117,1 107,4 82,7 105,5 Árindexek Ipari termelői árak 100,2 105,2 105,8 105,3 Ipari belföldi értékesítési árak 106,4 111,9 108,3 111,6 Mezőgazdasági termelői árak 122,2 98,8 77,4 97,0 Behozatali forintárak 95,6 101,9.... Kiviteli forintárak 95,5 100,2.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 98,9 100,1 99,5 100,1 Munkanélküliségi ráta a, % 7, ,8 Bruttó átlagkereset, ezer forint 185,0 197,0 220,7 198,9 nominális index 108,0 107,8 104,6 107,5 Nettó átlagkereset, ezer forint 114,3 121,1 132,5 122,0 nominális index 103,0 107,0 104,6 106,8 a A éves népességen belül. 2.) január január Fogyasztóiár-indexek 108,0 106,1 103,1 Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés volumene három évi folyamatos csökkenés után 2008-ban jelentősen, előzetes adatok szerint 27%-kal növekedett, és ezáltal az évtized során eddig mért legmagasabb, évi szintet is elérte. A évi rendkívül alacsony bázishoz képest a növényi termékek termelése 47%-kal nőtt egy év alatt, ami a gabonafélék és a gyümölcsök 70%-ot is meghaladó volumennövekedésével magyarázható. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kismértékben, 1,3%-kal tovább csökkent. Az időjárás kedvezett a szántóföldi növénytermelésnek, 2008-ban 2,9 millió hektáron 16,9 millió tonna gabona termett, ami a évi rekordtermést is felülmúlta, a évi alacsony termésnél 75%-kal volt több. A kalászos gabonák összes termésmennyisége 7,9 millió tonna volt, ami 42%-kal (2,3 millió tonnával) haladta meg az egy évvel korábbit, és 26%-kal az előző öt év átlagának termését. A kalászosok közül búzából 5,7 millió tonnát takarítottak be, 1,7 millió tonnával (42%-kal) többet, mint 2007-ben. Rozsból 114 ezer, árpából 1,5 millió tonna termett, ami 41, illetve 45%-kal volt több az előző évinél. Az 509 ezer tonna triticálé 34%-kal haladta meg az előző év gyenge termését. Kukoricából 9 millió tonna termett, ami megközelítette az eddigi, évi rekordtermést, s az előző évi alacsony mennyiségnek több mint kétszerese volt. A gabonafélék vetésterülete mindössze 5%-kal nőtt egy év alatt, így a kiemelkedő termésmennyiség a magasabb termésátlagoknak köszönhető. Az ipari növények közül a cukorrépa betakarított területe az EU terméscsökkentést ösztönző reformjához igazodva az előző évinek mindössze 22%-ára csökkent, 532 ezer tonnás termésmennyisége alig harmada volt az egy évvel korábbinak. Az olajos növények közül napraforgóból 1,5 millió tonna termett, 41%-kal több, mint 2007-ben.

14 14 A KSH JELENTI 2008/12 A repce betakarított területe egy év alatt 11%-kal, a év átlagához képest 88%-kal (117 ezer hektárral) nőtt, míg 656 ezer tonnás termésmennyisége az előző öt év átlagához viszonyítva több mint duplájára emelkedett. Burgonyából a évivel azonos területen 15%-kal több termett, mint egy évvel korábban. A december 1-jei összeírás adatai szerint a sertés és a pulyka kivételével az egy évvel korábbival közel azonos szinten maradt vagy növekedett az állatállomány. A szarvasmarhák száma csekély mértékben, 0,6%-kal csökkent egy év alatt. Ennél jelentősebb, 13%-os visszaesés következett be a sertésállományban. A csökkenés közel azonos mértékű volt a gazdasági szervezeteknél és az egyéni gazdaságokban. A juhok száma alig változott, a baromfiállomány nőtt. 2. tábla Decemberi állatállomány (ezer darab) Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Ebből: tyúkfélék liba kacsa pulyka A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a évi 22%-os növekedés után 3%-kal csökkent 2008-ban. A rendkívül magas bázishoz képest 15%-kal mérséklődött a növényi termékek ára, ami a gabonafélék és a gyümölcsök 24 26%-os árcsökkenésével magyarázható. Ugyanakkor az ipari növények ára 7,4, a zöldségeké 8%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek 14%-os árszintnövekedése 10 százalékponttal magasabb volt, mint 2007-ben. Az élő állatok közül legkisebb mértékben a vágómarha ára nőtt, 2,7%-kal, a vágóbaromfié 14, a vágósertésé 17%-kal volt magasabb az előző évinél. Az állati termékeknél a tej árának az év első részében még 30%-ot meghaladó növekedése az egész évre vetítve 13%-ra szelídült, a tyúktojásé számottevő ingadozás nélkül ugyancsak 13%-kal emelkedett.

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra % A mezőgazdasági termelői árak alakulása (2000 = 100) Mindösszesen Élő állatok és állati termékek összesen Növények összesen A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala a termelői árakkal ellentétesen alakult, és a évi 14%-ot kissé meghaladóan, 15%-kal emelkedett. Meghatározó tényező volt a műtrágyák 61 és a takarmányok 21%-os drágulása. Ipar 2008-ban az ipari teljesítmény alakulását alapvetően meghatározta a romló nemzetközi konjunktúra, majd a pénzügyi válság világméretűvé válásából fakadó fokozódó keresletcsökkenés. Az ipari termelés volumene az előző évi 8,2%-os bővülés után 1,1%-kal csökkent. Az év folyamán a termelés üteme nem volt egyenletes: év elején lényegében az előző év növekedési üteme folytatódott. Júniustól szeptemberig enyhe, majd a IV. negyedévben jelentősebb és egyre nagyobb arányú mérséklődés következett be: októberben 7%-kal, novemberben 11,9, decemberben 19,6%-kal esett vissza a termelés volumene. A termelés alakulása összefüggött mindkét értékesítési irány fő vonalaiban hasonló dinamikájával. A belföldi értékesítés az előző évi 2,6%-os emelkedés után 2008-ban 2%-kal csökkent. Az exporteladások 2007-ben még közel 17%- kal emelkedtek, a múlt évben azonban már csaknem 1%-kal csökkentek.

16 16 A KSH JELENTI 2008/12 (Decemberben a belföldi értékesítés 11, a külpiaci értékesítés pedig 22%- kal maradt el az előző év azonos időszakától.) 3. ábra % 130 Az ipari termelés és értékesítés munkanappal kiigazított indexei (előző év azonos időszaka = 100) jan. jún. jan. jún. dec. Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés A visszaesés az iparágak közül a feldolgozóipart érintette. Az össztermelésben kis súlyt képviselő bányászat termelése főként a kőolaj,- földgázkitermelés, szolgáltatás bővítésének köszönhetően nagymértékben emelkedett. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás teljesítménye ugyancsak meghaladta (3,3%-kal) az előző évit. A feldolgozóipar teljesítménye a korábbi dinamikus növekedés után 2008 júniusa óta csökkenést mutatott, s elsősorban a kereslet visszaesésével a IV. negyedévben valamennyi feldolgozóipari ágazat termelése csökkent. Az értékesítési adatok szerint a kereslet mindkét viszonylatban mérséklődött. A külső kereslet csökkenése a hazai beszállítói rendszeren keresztül a belföldi eladásokat is nagymértékben érinti. Az ágazat exportorientáltsága miatt és mivel az exportértékesítésben volt nagyobb a visszaesés, a külpiaci helyzet romlása jelenti az ipari termelés fékeződésének legjelentősebb okát. Az év utolsó negyedévében három kivételével valamennyi ágazatban csökkent az exportértékesítés (a három ágazat közül kettő értékesítésében az export aránya 50% alatti volt). Az exportorientált gépipari ágazatok közül a visszaesés a legnagyobb súlyt képviselő villamos gép, műszer gyártását sújtotta leginkább. Az ágazat teljesítménye éves szinten 3,2%-kal csökkent, értékesítése mindkét viszonylatban kisebb volt az egy évvel korábbinál. A másik két gépipari

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 ágazat: a gép, berendezés gyártása és a járműgyártás éves teljesítménye nagyobb volt az előző évinél, de az utolsó negyedévben már csökkent, amit az előbbi esetében a belföldi, utóbbiéban az exporteladások visszaesése okozott. Ugyancsak csökkenés következett be a két nagyobb vegyipari ágazatban, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban ( 1,7%) és a vegyi anyag, termék gyártásában ( 2,1%), ez esetekben is főként az exportpiacok szűkülése következtében. A gumi-, műanyaggyártás éves szinten emelkedett, de az utolsó negyedévben mind termelése, mind értékesítése elmaradt az előző évitől ban tovább csökkent a termelés alapján harmadik legnagyobb súlyú ágazat, az élelmiszeripar termelése ( 7,7%), nagyobbrészt a hazai eladások visszaesése miatt. Ugyanakkor kivitelében a mérséklődés kisebb arányú volt, s abban az év utolsó harmadában élénkülés figyelhető meg. A könnyűipari ágazatok közül a bőriparban és a fafeldolgozásban nőtt a kibocsátás, értékesítésük is mindkét irányban bővült, míg a textiliparban és a papíriparban mind a termelés, mind az értékesítés csökkent. A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 1,0%-kal csökkent, aminek hátterében a belföldi eladások 7,2%-os visszaesése áll. Az építőanyag-ipar kibocsátása a belföldi kereslet élénkülése következtében 2,0%-kal nőtt. Az ipari termelés csökkenése a létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalati kört érintette. A 250 fő feletti nagyvállalkozások melyek a termelési érték 70%-át állítják elő ban 2,5%-kal kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban. Értékesítésük mindkét irányban csökkent, a belföldi piacokra 9,8%-kal, a külpiacokra 1,2%-kal kevesebbet adtak el, mint 2007-ben. A kis- és közepes vállalkozások termelése és értékesítése is meghaladta az egy évvel korábbit, a bővülés mértéke a közepes ( fős) vállalkozások esetében volt nagyobb. A termelés Dél-Dunántúl kivételével minden régióban csökkent. A legnagyobb elmaradás a Közép-Dunántúlon volt (6,4%), a legkisebb pedig a Nyugat-Dunántúlon (0,2%), illetve Közép-Magyarországon (0,3%). A legalább 5 főt foglalkoztató ipari szervezeteknél alkalmazásban állók száma a revideált évközi adatok szerint az I III. negyedévben 1%-kal emelkedett, az utolsó negyedévben viszont 2,0%-kal csökkent, így éves szinten valamelyest (0,2%-kal) magasabb volt az előző évinél. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés ebben a körben 1,5%-kal elmaradt a évitől.

18 18 A KSH JELENTI 2008/12 A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése decemberben 37%-kal csökkent, ezen belül a visszaesés mindkét értékesítési irányban meghaladta a 30%-ot. Az összes rendelésállomány december végén 16%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, ami a belföldi rendelésállomány 8,4, a külpiaci 17%-os csökkenésének az eredménye. Az unió legtöbb országában hazánkhoz hasonló folyamatok figyelhetők meg az ipari termelés alakulásában. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelése munkanaptényezővel korrigált index szerint a évi 3,2%-os bővülés után 2008-ban 1,6%-kal elmaradt az előző év szintjétől. A nagy ipari országok közül Franciaországban 2,6%-kal, Olaszországban 4,3, Nagy-Britanniában 2,2%-kal csökkent éves szinten a termelés volumene, Németországban pedig az előző év szintjén maradt. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott kelet- és közép-európai országok ipari termelése a korábbi években gyorsabb ütemben nőtt, mint a régebbi tagországoké, azonban 2008 második felében, különösen az utolsó negyedévben már csökkent az ipari termelésük. Az év egészét tekintve a hazai ipari termelői árak 2007-ben 0,2%-kal, 2008-ban 5,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A termelői árak emelkedése főként a belföldi értékesítési árszint növekedésének következménye, melynek mértéke 11,6% volt, az exportértékesítés forintárai 0,6%-kal voltak magasabbak a évinél. A belföldi értékesítési árak növekedését elsősorban a kőolajfeldolgozás (24,8%), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (17,7%), valamint az élelmiszeripar (10,4%) árainak emelkedése határozta meg. Mindhárom ágazat nagyrészt belföldi értékesítést bonyolít le, és együttes arányuk a belföldi értékesítésben mintegy 60%. A többi ágazatban 1,2 és 9,5% között emelkedett az árszint, kivéve a textília, textiláru gyártását, e kis súlyt képviselő ágazatban 1,7%-kal csökkentek az árak. Az exportértékesítési árak 0,6%-os növekedése a forint árfolyamának alakulásától is függően jelentős éven belüli ingadozás nyomán alakult ki. Az I. félévi 0,7%-os növekedés után a III. negyedévben 3%-kal csökkentek, a IV. negyedévben 4%-kal emelkedtek a külpiaci értékesítés árai. Éves szinten az ipari exportban az ágazatok közül nagy súlyt képviselő gépipari ágazatokban együttesen 1,7%-os árcsökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor a kohászatban 3,6%-kal, a vegyipari ágazatokban 7,6%-kal, a kisebb súlyt képviselő élelmiszeriparban pedig 14,3%-kal növekedtek az árak.

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 Az Európai Unió (EU-27) ipari termelői árai az egy évvel korábbihoz képest a növekedés júliusig tartó fokozatos élénkülése, majd ezt követő lassulása után decemberben 2,6%-kal emelkedtek. A dinamika alakulását a második félévben leginkább az energiatermelő ágazatok árainak alakulása befolyásolta, amelyek a III. negyedévben még 28 29%- kal, októberben 19, novemberben 8, decemberben 2,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az adatot közlő 20 tagország közül az utóbbi hat hónap átlagában legnagyobb áremelkedés Nagy- Britanniában (16%), Romániában és Litvániában (15%) volt tapasztalható. Energia 2008-ban előzetes adatok szerint 1120 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 5,4 PJ-lal, 0,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználás évi kismértékű csökkenése a GDP 0,6%-os növekedése mellett ment végbe, így a gazdaság energiaigényessége 1,1%-kal csökkent. Az energiaigényváltozást az előző év fűtési időszakával közel megegyező fűtésienergiaszükséglet, és az ipari és építőipari termelés mérséklődésével összefüggő igénycsökkenés alakította. Az energiaigények fedezésére szolgáló források 32%-a hazai termelésből, 68%-a importból származott. Termelésből közel azonos mennyiség (0,5%-kal több) állt rendelkezésre, mint 2007-ben. Számos energiaféle köztük a kőolaj és a szén termelése csökkent, növekedés a földgáz, az atomerőművi villamos energia, a tűzifa, valamint az egyéb megújuló energiahordozók esetében következett be. Az energiahordozó-behozatal 6,2%-kal nőtt, ezen belül a legnagyobb mennyiségben importált energiahordozók közül a földgáz behozatala 15,6%-kal emelkedett.

20 20 A KSH JELENTI 2008/12 4. ábra PJ Az elsődleges energiahordozók termelésének és behozatalának összetétele, Egyéb Atomerőművi villamos energia Földgáz Kőolaj Szén Termelés Behozatal Az év folyamán a kivitel 175,5 PJ volt, 14%-kal több, mint egy évvel korábban, s 25%-kal több, mint 2005-ben. Az exportra kerülő energiahordozók csaknem nyolctizedét a kőolaj és kőolajtermékek tették ki, amelyek kivitele mérsékelten, míg a földgáz exportja nagymértékben emelkedett. A 2008-ban rendelkezésre álló forrásokból 37 PJ a készleteket gyarapította. Építőipar Az építőipari vállalkozások termelése 2006-tól minden évben elmaradt az előző évitől: 2006-ban 1,5%-kal, 2007-ben 14,8, 2008-ban 5,1%-kal ban az épületek építésének volumene 10,6%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 2,5%-kal nőtt, ami az autópálya- és közműépítésen végzett nagy értékű munkáknak köszönhető. (Decemberben az épületek építése 16%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 40%-kal nőtt.)

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 Az építőipari termelés értékének 2007-ben 42, 2008-ban pedig több mint 45%-át tették ki az egyéb építmények. Az arányváltozást nagyrészt a második félévi folyamatok eredményezték. Az épületek építésének volumene 2008 minden hónapjában elmaradt az előző év azonos időszakától, míg az egyéb építményeké augusztustól gyorsuló ütemben nőtt. 5. ábra 180 % Az építőipar termelésének volumene (2000. év átlaga = 100) Építőipari termelés Épületek Egyéb építmények A fontosabb építőipari alágazatok közül a közel kétharmad részt képviselő szerkezetkész épületek és egyéb építmények volumene ban 5,8%-kal, a közel egynegyed részt képviselő épületgépészeti szerelés 8,3%-kal maradt el az előző évitől, míg a befejező építés volumene 1,5%- kal nőtt. Az ágazat teljesítménye a közép-magyarországi és a nyugatdunántúli székhelyű vállalkozásoknál csökkent, a többi régióban elérte vagy meghaladta az előző évit. A legnagyobb növekedést a dél-dunántúli székhelyű vállalkozások jelezték. Az építőipari vállalkozásoknál tavaly 11,8%-kal csökkent az új szerződéskötések volumene, ezen belül az épületekre kötött új szerződések több mint 35%-kal estek vissza, míg az egyéb építményekre kötött új szerződések volumene több mint 25%-kal emelkedett. A év végi szerződésállomány 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipar termelői árai 2008-ban átlagosan 5,8%-kal emelkedtek. Ezen belül az épületgépészeti szerelés árszínvonala emelkedett leginkább (6,5%). A legkisebb áremelkedés a befejező építés áraiban volt

22 22 A KSH JELENTI 2008/12 tapasztalható. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények árai az átlagnak megfelelően nőttek. Az építőipari termelés alakulására adatokat közlő európai uniós országok közül hazánkhoz hasonlóan csökkenés tapasztalható még Németországban, Spanyolországban, Portugáliában és Svédországban is. Növekedés következett be Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban. Stagnált az építőipari tevékenység Csehországban és Franciaországban. Az Európai Unió (EU-27) tagországaiban összességében éves szinten 1,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene (munkanaphatással korrigált adatok szerint). Lakásépítés 2008-ban 36 ezer új lakás kapott használatbavételi engedélyt, és közel 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A felépített lakások száma 0,2%-kal, a kiadott engedélyeké 0,9%-kal kevesebb volt az előző évinél. A településtípusok közül a kisvárosok (nem megyei jogú városok) lakásépítése 14%-kal nőtt, a többi településtípusé csökkent, legnagyobb mértékben, 10%-kal a községeké. 6. ábra Ezer db 50 Lakásépítés településtípusok szerint Budapest Megyei jogú városok Többi város Községek A régiók közül Közép-Magyarországon 7%-kal, a Dél-Alföldön pedig 13%-kal volt több a használatba vett lakások száma, a többi régióban kevesebb lakást vettek használatba, mint 2007-ben. Tízezer lakosra számítva a legkevesebb lakás Észak-Magyarországon épült fel, de jóval az

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 átlag alatti volt a mutató a Dél-Dunántúlon, valamint a Dél-Alföldön is, az észak-magyarországi régióban az országos átlag felét sem érte el. Az országos lakásépítésben a vállalkozások által épített lakások száma 2%-kal, a természetes személyek által építetteké 1%-kal nőtt, ugyanakkor a kis súlyt képviselő önkormányzati lakásépítés kevesebb mint felére csökkent. A házilagosan végzett építkezések száma csökkent, az építési kivitelezők által végzetteké nőtt. Az új lakások 77%-át építőipari szervezetek építették, a házilagos kivitelezés aránya 19% volt. A saját használatra épített lakások száma közel 1%-kal, a bérbeadásra szánt lakásoké pedig 8%-kal nőtt, míg az értékesítésre történő építéseké 2%-kal elmaradt az előző évitől. A használatba vett lakások átlagos alapterülete Budapesten, a megyei jogú városokban és a községekben nőtt. Az átlagos alapterület 2,6 m 2 -rel 90 m 2 -re nőtt. Külkereskedelem A 2008-as évet a külkereskedelmi termékforgalom dinamikájának csökkenése jellemezte, ami eleinte a növekedési ütem mérséklődésében, az utóbbi hónapokban azonban a forgalom csökkenésében mutatkozott meg. Decemberben első becslés szerint az export euróban kifejezett értéke 17%-kal, az importé 18%-kal csökkent az elmúlt év azonos hónapjához képest. A január decemberi időszak egészében szintén euróban kifejezett adatok alapján az export értéke 5,5%-kal, az importé 5,2%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A két oldal jelenleg hasonló dinamikája azzal is összefügg, hogy az export túlnyomó részét adó termékcsoportok (gépek, feldolgozott termékek) termelésében és exportjában igen jelentős a behozatal szerepe. A külkereskedelmi mérleg decemberben 76 millió eurós passzívumot, az év egészében 33 millió eurós aktívumot mutat, ami az egyenleg 153 millió eurós javulását jelenti a január decemberi 120 milliós passzívumhoz képest. Az utóbbi két évben tehát a külkereskedelmi áruforgalom lényegében egyensúlyban volt: a évi hiány nem érte el az export 0,2%-át, a évi többlet forgalomhoz viszonyított aránya pedig még ennél is sokkal kisebb volt. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közötti forgalma 2008 január decemberében 2702 milliárd eurót tett ki, folyó áron 2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívüli exportja 5%-kal, importja 8%-kal emelkedett, így elérte a 1309, illetve 1550 milliárd eurót.

24 24 A KSH JELENTI 2008/12 Mérlegük 241 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 49 milliárd euróval nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A részletesen feldolgozott első tizenegy havi adatok alapján Magyarország január novemberi exportjának 78%-át, importjának pedig 68%-át bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke 5,6%-kal növekedett, 1,6 százalékponttal jobban, mint az importé. A korábbi évekhez hasonlóan a növekedés 2008-ban is az új tagállamok esetében volt nagyobb mértékű. Az ebbe az országcsoportba irányuló export 15%- kal, az import pedig 12%-kal növekedett, részesedésük a teljes exporton belül 21%, az importon belül 15% volt. A régi tagállamok (EU-15) esetében is a termékforgalom mindkét irányban nőtt, ennek mértéke azonban töredéke az új tagállamok esetében megfigyeltnek. Az ezekbe az országokba irányuló export 2,5%-kal, az import 2,1%-kal növekedett az év első tizenegy hónapjában, részesedésük az összes forgalmon belül meghaladta az 50%-ot. A külkereskedelmi többlet mindkét országcsoport esetében tovább emelkedett az előző évhez képest. A jelentősebb változás az új tagállamok esetében következett be, ahol a külkereskedelmi mérleg az előző év aktívumát 868 millió euróval növelve 4241 millió eurós többletet mutatott. A régi tagállamok esetében a vizsgált időszakban 2833 millió eurós többlet alakult ki, 203 millióval több az egy évvel korábbi értéknél. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban mindkét irányban lényegesen nagyobb növekedés mutatkozott, mint az uniós országok esetében. Az ezen országokba irányuló export 14%-kal, az import 15%-kal növekedett. Ezen reláció külkereskedelmi mérlegének nagy összegű passzívuma majdnem 1 milliárd euróval nőtt, és elérte a 6965 millió eurót. Ez a növekedés lényegében az EU-n kívüli európai országok forgalmából származott, ahol az egy évvel korábbi 434 millió eurós aktívum az import nagyarányú növekedése miatt 2008-ban közel ezzel azonos mértékű passzívumba váltott át január novemberében a kivitel volumene 4,7%-kal, a behozatalé 4,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoportokat tekintve a forgalomban jelentős súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kiviteli volumene 4,8%-kal, a behozatalé pedig ezt meghaladva, 5,3%-kal növekedett. Az első kilenchavi 8 10%-os forgalombővülést október novemberben csökkenés követte. Mind az export-, mind az importvolumen növekedési ütemének csökkenésében nagy szerepet játszott a gépjárműipari termékek október novemberi

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 kivitelének és behozatalának visszaesése, valamint a híradás-technikai termékek közül a tv-készülék- és mobiltelefon-gyártáshoz kapcsolódók külkereskedelmi forgalmának mindkét irány esetében megfigyelhető II. félévi csökkenése. A feldolgozott termékek kivitelének növekedése az első kilenc hónapban és csökkenése a következő időszakban hasonló volt az összes export volumenének változásához, a tizenegy havi növekedés 4,6% volt. Az október november havi csökkenés a legtöbb árucsoportot jellemezte, a jelentősebb ágak közel a legnagyobb arányú a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek, a műanyag-alapanyagok, valamint a vas és acél esetében volt. Az árufőcsoport behozatala az utóbbi hónapokban ugyancsak mérséklődött, tizenegy havi volumene 2,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az energiahordozók importjának volumene 7,8%-kal, míg a jóval kisebb értékű exporté jelentős mértékben, 13%-kal bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene összességében elérte a évi magas bázisszintet, ami az általános irányzattól eltérően a szeptembertől megfigyelhető havi 13 14%-os növekedésnek köszönhető. Az árucsoportok közül pedig elsősorban a gabona- és gabonakészítményeknek, valamint a zöldségféléknek és gyümölcsöknek a kivitele emelkedett jelentősebben. Az import 4,6%-kal bővült, elsősorban az I. félévi 7,8%-os növekedés következtében. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,2%-kal, az importban pedig 1,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,7%-kal romlott. Kiskereskedelem Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő kiskereskedelem 2008-ban 6350 milliárd forint értékű árut forgalmazott. Az éves eladásoknak ebben az évben is az időarányosnál jóval nagyobb, mintegy kilenced része az utolsó hónapban realizálódott. A korábbi hónapok mérséklődő tendenciája fennmaradt, a decemberi forgalom volumene a novemberinél szezonális és naptárhatástól megtisztítva 0,8%-kal alacsonyabb volt. Az előző év azonos hónapjához képest kiigazítás nélkül 2,5%-kal csökkent a forgalom. (A naptárhatástól megtisztított adat szerint a csökkenés mértéke 3,9% volt.) Éves szinten

26 26 A KSH JELENTI 2008/12 1,8%-kal (naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,1%-kal) kisebb volumenű forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem 2008-ban, mint ben. A csökkenés mind kiigazított, mind kiigazítatlan adatok szerint enyhébb volt, mint 2007-ben, de az utolsó negyedévi forgalom erősebben csökkent, mint az első három negyedévben. A forgalom volumenének mérséklődése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, valamint a nem élelmiszertermék-kiskereskedelmet egyaránt jellemezte, az előbbi tevékenységcsoportban azonban valamivel enyhébb volt. Az ide tartozó üzletek együttes forgalma 1,2%-kal maradt el az előző évitől. Közülük az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) 1,3%-kal lett kisebb volumenű az értékesítés. A sokkal kisebb forgalmú élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai 0,5%-kal nőttek. A nem élelmiszertermék-kiskereskedelem egészét tekintve 2,5%-ot tett ki a évi csökkenés. Ezen belül a legnagyobb mértékű, 5,7%-os visszaesés a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelemben mutatkozott. Az átlagosnál valamivel kisebb 2,4, illetve 1,2% volt a csökkenés az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, illetve a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-forgalmazóknál. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletek szerény, 0,8 0,9%-os növekedést értek el. 7. ábra % A kiskereskedelmi forgalom volumenének változása, 2008 (az előző év azonos időszakához képest) jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Nem élelmiszertermék-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 Az Európai Unió tagállamainak (EU-27) összesített kiskereskedelmi forgalmára az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai 2008 első két hónapját, illetve májust kivéve havonta stagnálást vagy 1% körüli csökkenést mutatnak az előző év azonos hónapjához képest. Éves szinten 0,1%-kal nőtt a forgalom, ami lassulást jelez a évihez képest. A havi dinamikák alapján a év egészére a tagállamok túlnyomó többségében kisebb-nagyobb mértékű növekedés adódik az előző évihez képest. Csökkenésre a magyar mellett a dán, német, észt, ír, spanyol és lett kiskereskedelem adatai utalnak. (A visszaesés Lettországban volt a legszámottevőbb, 8%.) A 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok kiskereskedelme általában az uniós átlagnál gyorsabb ütemben bővítette eladásait, közülük a legmagasabb növekedési ütemet Románia, Lengyelország és Szlovákia érte el. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek évi hazai forgalma 1116 milliárd forintot, az üzemanyagtöltő állomásoké pedig 1211 milliárd forintot tett ki. A gépjármű- és járműalkatrész-kereskedelemben az előző évek lassuló ütemű növekedését, majd stagnálását 2007-ben némi csökkenés követte, 2008-ban pedig eladásainak volumene 7,8%-kal maradt el az előző évitől. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalmának korábbi növekedését stagnálás váltotta fel. Turizmus, vendéglátás Előzetes adatok szerint a külföldi látogatók 2008-ban 39,6 millió alkalommal lépték át a magyar határt, ami az egy évvel korábbi 2,8%-os növekedést követően lényegében változatlan szintet jelez. A magyarok 17,4 millió alkalommal utaztak külföldre, ami a évi 4%-os emelkedés után 1%-os bővülést jelentett. A korábbi évekhez hasonlóan a külföldi látogatók több mint háromnegyede csak egy napra utazik Magyarországra. Részben ezzel magyarázható, hogy a külföldieknek évek óta lassan mérséklődő hányada, alig egytizede száll meg kereskedelmi vagy magánszálláshelyeken. A külföldi vendégek 9,9 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken 2008-ban, ami 2,3%-kal maradt el az előző évitől. A külföldi vendégek 2007 augusztusától 2008 márciusáig minden hónapban 1 12%-kal több vendégéjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeinken, mint az előző év azonos időszakában áprilisától azonban májust és

28 28 A KSH JELENTI 2008/12 júliust kivéve minden hónapot csökkenő forgalom jellemzett. A visszaesés 4 8% közé tehető az érintett hónapokban. A külföldivendég-forgalom közel nyolctizedét fogadó szállodákban 1,8%-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak 2007-hez képest, és az 1%-os emelkedést kimutató háromcsillagos egységek kivételével minden kategóriában visszaesés következett be. A forgalom csökkenése az egyés kétcsillagos kategóriákat érintette leginkább, itt 9 13%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldivendég-éjszakák 75%-át az előző évhez hasonlóan az Európai Unió (EU-27) állampolgárai vették igénybe. A vendégéjszakák száma alapján vett öt fő küldőország (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Olaszország) közül Nagy-Britannia polgárai fél százalékkal több, a többiekéi kevesebb éjszakát vettek igénybe, mint az előző évben; a visszaesés Ausztria esetén viszonylag csekély, 3%-os, a másik három fő küldőország esetén 10 11%- os volt. Emelkedett viszont a szintén jelentős számú turistát küldő Lengyelországból (34%-kal), Romániából (21%-kal), valamint Hollandiából (2%) érkezők által kifizetett vendégéjszakák száma. A belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma ugyancsak 9,9 milliót tett ki, 0,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szállodák és a kempingek mérsékelt forgalomnövekedésről számoltak be, az üdülőházakban stagnált a forgalom, a többi szállástípusban kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint 2007-ben. A szállodák 1,6%-os forgalombővüléséhez a kettő-, négy- és ötcsillagos egységek járultak hozzá, míg az egy- és háromcsillagos egységeknél visszaesést mutattak ki. A belföldi turizmus alakulását erőteljesen befolyásolja az üdülési csekkek forgalma: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek 2008-ban 21 milliárd forint értékben váltottak be csekket. A belföldi forgalom a külföldihez képest kevésbé mutatott egyértelmű tendenciát, az első hét hónapot többnyire csökkenés jellemezte, az augusztus októberi mérsékelt növekedést pedig novemberben és decemberben 5 6%-os visszaesés követte. Összességében 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeken közel 7,6 millió külföldi és hazai vendég 19,8 millió éjszakát töltött el. A vendégek száma 1,5%-kal emelkedett, a vendégéjszakáké ugyanakkor 1,5%-kal elmaradt a évi szinttől. A vendégéjszakák száma a szállodákban lényegében nem változott, a kempingek csekély, 1,6%-os bővülésről számoltak be, a többi szállástípus esetében mérséklődés tapasztalható.

29 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 29 Külföldi- és belföldivendég-éjszakák részarányának és 2007-hez viszonyított számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, ábra % változás, ezer Külföldivendégéjszakák Belföldivendégéjszakák Külföldivendégéjszakák Belföldivendégéjszakák Szálloda Panzió Egyéb szálláshely A vendégéjszakák háromtizedét továbbra is Budapesten, 23%-át a balatoni üdülőkörzetben regisztrálták. Budapesten a évi 7%-os csökkenés, majd a évi 2%-os bővülés után újabb visszaesést mértek. A belföldi vendégek által igénybe vett vendégéjszakák száma 4,9, a külföldieké 3,3%-kal mérséklődött. (A külföldiek 86%-át adták a budapesti kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának.) A Balatonnál 2006-ban mért 4%-os mérséklődést, majd a 2007-ben bekövetkezett 1,7%-os emelkedést követően 2008-ban 1,8%-os csökkenést mutattak ki, ami a korábbiakban tapasztaltakhoz hasonlóan a belföldi forgalom szerény élénküléséből és a külföldi forgalom erősebb visszaeséséből adódott. A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitása július 31-én 297 ezer volt, a júliusinál 7%-kal kevesebb. A kempingeknél a ben megvalósított erőteljes kapacitásbővítést 2008-ban 8%-os csökkentés követte, a szállodáknál minimális volt a változás (ezen belül a négy- és ötcsillagos kategóriában bővült a kapacitás), a többi szálláshelytípust 8 19%-os csökkenés jellemezte.

30 30 A KSH JELENTI 2008/12 A szállodák szobakihasználtsága 48,5% volt 2008-ban, az előző évinél 1,6 százalékponttal alacsonyabb. Az ötcsillagos egységek kihasználtsága 61, a négycsillagosoké 55% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 244,8 milliárd forintot tettek ki. Ez folyó áron 0,7%-kal kevesebb, mint 2007-ben volt, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás fogyasztóiár-indexe 107,5% volt. A bevételek 57%-át a szállásdíjbevételek tették ki. Ezek 62%-a származott a külföldi, 38%-a a belföldi vendégek forgalmából, ami jelentősen eltér a külföldi és belföldivendég-éjszakák lényegében 50 50%-os megoszlásától. Az eltérés a külföldi vendégek által igénybe vett szállástípusok jellemzően magasabb kategóriájával és átlagárával függ össze. 9. ábra % 8 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek változása folyó áron, 2008 (2007-hez képest) Összesen Belföldi Külföldi -12 Szálloda Panzió Egyéb szálláshely Összesen A vendéglátóhelyek eladási forgalma a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt összesen 687 milliárd forintot tett ki ban, ennek 87%-a a kereskedelmi (ezen belül 9% a szálláshelyi), 13%-a a munkahelyi forgalomban keletkezett. A 2007-ben mért 3,7%-os forgalomcsökkenés után 2008-ban ennél nagyobb mértékben, 4,8%-kal maradt el a forgalom az egy évvel korábbitól. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene nagyobb mértékben, 5,2%-kal, a munkahelyi forgalomé 1,9%-kal csökkent egy év alatt. A vendéglátóhelyek forgalma egyedül júliusban haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a többi hónapban legnagyobb mértékben az utolsó negyedévben elmaradt az egy évvel korábbitól.