Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Átírás

1 Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, október 20.

2 Ország Magyar export /07 Románia ,7 Horvátország ,6 Bosznia-Hercegovina ,6 Szerbia ,7 Montenegró ,1 Bulgária ,2 Macedónia ,8 Albánia Összesen: ,8 Magyar export összesen ,4 Dél-kelet európai országok részesedése az összes magyar külkereskedelmen belül 4,94 5,50 7,44 7,88 8,89 10,2 114,7

3 Magyarország g megítélése A fogadó ország részéről minden tekintetben nagyon jó Magyarország megítélése Hagyományosan kiemelkedő gazdasági partnerség Számos magas szintű találkozó: a gazdaság mindig napirenden Kereskedelmi kapcsolatok magas szintűek (elsősorban a magyar export) Meghatározó a magyar tőke jelenléte és ez a tendencia folytatódik

4 Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok I. Az áruforgalom az elmúlt három évben 179,4%-kal nőtt, már 2007-ben meghaladta az 1 milliárd eurót évben a Szerbiába irányuló magyar export értéke20%-os növekedést mutat és meghaladta az 1 milliárd eurót. Importunk ugyanezen időszakban a magyar statisztika szerint 30 %-kal nőtt.

5 A magyar export áruszerkezetének megoszlása A magyar import áruszerkezetének megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0% 100% 80% 60% 40% 20% 0% év év év év év év Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Gépek és szállítóeszközök

6 Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok III. Szerbiában több száz szerb-magyar vegyesvállalat működik. A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépe, közúti járművek. Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.

7 Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok IV. A I-VII. havi magyar- szerb külkereskedelem adatait vizsgálva megállapítható, hogy az exportunk 44%- kal volt alacsonyabb, míg importunk 3%- kal volt magasabb 2008 hasonló időszakához viszonyítva júl. Szerbia (ezer Euróban) Export Import Export Import júl júl júl. 08/09 % 08/09 % Összesen - Termék Élelmiszer, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök

8 Fogadó országok szerint Ágazatok szerint Montenegró Egyesült Királyság Lengyelország Szlovákia Ukrajna Horvátország Csehország Hollandia Oroszország Bulgária Macedónia Románia Szerbia Egyéb országok 3,8% 4,6% 4,2% 21,1% 2,4% 12,3% 2,1% 5,1%1,4% 1,1% 2,7% 5,0% 9,3% 24,8% Kıolaj-feldolgozás Vegyi anyag gyártása Villamosgép-gyártás Egyéb feldolgozóipar Bányászat 16,6% Pénzügyi tevékenység Kereskedelem, javítás Szállítás, távközlés 2,1% Vagyonkezelés Egyéb ágazatok 15,9% 9,3% 22,1% 2,2% 3,0% 2,9% 8,8% 17,0%

9 Magyar tőke t külfk lföldön A külföldön befektetett magyar működőtőke állománya megközelíti a 14 milliárd eurót, és egy főre vetítve az egyik legmagasabb a keletközép-európai térségben. A magyar működő tőke- befektetések döntő része a szolgáltató ágazatokba és a kőolajfeldolgozás ágazatba áramlott. A magyar közvetlen tőkebefektetések 62,2%-a Kelet-Közép-Európába irányult.

10 Közvetlen külföldi tıke befektetések ( )

11 KÜLFÖLDI TİKE BEFEKTETÉSEK ÉRTÉKBEN- NETTÓ, ORSZÁGONKÉNT a idıszakban (ezer USD) 2000-tıl számítva, az összes FDI 4/5-e az EU országaiból érkezett, ami az európai befektetık nagy jelentıségét mutatja.

12 Magyar befektetések Szerbiában ban Az elmúlt években a magyar cégek egyre jelentősebb befektetéseket realizáltak Szerbiában A Szerb Nemzeti Bank évi hivatalos kimutatása alapján Magyarország évre vonatkozó befektetése 32,0 millió USD volt. A külföldi befektetők rangsorában a 10. helyet foglaljuk el, az összesen 357 millió USD befektetéssel

13 Gazdasági együttm ttműködés s I. Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolatainak keretei biztosítják a további fejlődés lehetőségét Gazdasági kapcsolatainkban számos további helyen látunk lehetőséget stratégiai együttműködésre, bőven akadnak ki nem használt lehetőségek. A további együttműködési lehetőségek Szerbia és Magyarország között az alábbi területeken lehetségesek: - petrolkémia (gáz és kőolaj, fellépés harmadik piacokon), - mezőgazdaság, -vegyipar, - gyógyszeripar, -gépipar, -autóipar, -turizmus, -környezetvédelem, - IT-telekommunikáció és logisztika, -közlekedés (Open Skymegállapodás lehetővéteszi a Budapest-Belgrád közvetlen légi járat megindítását), - együttműködés Szomszédok programjai alapján.

14 Gazdasági együttm ttműködés s II. Külön üdvözlendő, hogy az áruforgalomban nagyon jelentős a KKV szektor szerepe. Ezt elősegítendő a múlt évben aláírásra került a KKV-k fejlesztését célzómegállapodás. A két ország szakértői a KKV szektort segítő, támogatókonstrukciókat dolgozhatnának ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó vállalkozásfejlesztési és válságkezelési kérdésekben. A KKV-k üzleti kapcsolatainak építésében nagyon fontos a vásárokon, kiállításokon és szakmai programokon való részvétel. Nagyon jelentős elem a két ország kapcsolatában, hogy májusában létrejött a Magyar Szerb Vegyes Kamara Kecskeméti székhellyel. A köztársasági elnöki látogatás idején tartotta a megújuló Magyar- Szerb Üzleti Tanács ülését. A következő rendezvényre novemberében kerül sor a 4. Magyar- Szerb GVB ülését megelőzően.

15 Köszönöm a figyelmüket! Szegedi Gábor Vezetı fıtanácsos Budapest, Margit krt. 85. Telefon: (36 1) Fax: (36 1) gabor.szegedi@nfgm.gov.hu Internet: