UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

Átírás

1 UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

2 A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági politika mozgásterét és lehetőségeit. -Az Európai Unión belüli külkereskedelem dominanciája miatt a közös kereskedelmi politika a magyar külkereskedelemnek százalékát befolyásolja. -A harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok esetében az importszabályozás teljes egészében közösségi hatáskörbe került. -Megmaradt a kereskedelemfejlesztés (exportösztönzés), az idegenforgalom és a befektetési politika viszonylagos önállósága

3 Az EU-n kívüli kereskedelem súlypontjai Kelet-Európa, különösen Oroszország és Ukrajna. Az ázsiai térség, benne Kína, India, az ASEAN országok, továbbá Japán és Dél- Korea. A NAFTA országok, különösen az USA. A Balkán országai, akik potenciális közösségi tagok.

4 Ukrajna, mint kereskedelmi partner Ukrajna regionális középhatalom egy, a nagyhatalmak és politikai-katonai szövetségek által nem kizárólagosan uralt térségben. a legnagyobb szomszédunk (46 milliós lakossággal), jelentős természeti erőforrásokkal és nagy belső piaccal az ezredfordulót követően, jelentős ingadozásokkal ugyan, de beindult a növekedés, az életszínvonal javulás a magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatok erőteljes fejlődésbe kezdtek, és 2005-től már magyar aktívum figyelhető meg.

5 A kapcsolatok keretfeltételei Ukrajna szerepe az elmúlt években geopolitikai és nemzetközi szempontból is felértékelődött. Négy szomszédos ország (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia) EU csatlakozása miatt közvetlenül határos lett az európai integrációval. Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere már az EU, de az EU az ország legfontosabb donora is.

6 Magyar ukrán kapcsolatok magyar külgazdaság elmúlt másfél évtizedének sikertörténete a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása dinamikusan bővült a forgalom (évi átlagban kb %-kal), és már közelít a 4 Mrd USD-hez, magyar aktívummal. Export partnereink között a 14. helyen van Ukrajna, míg az importot tekintve a 19. helyen. Az áruforgalom szerkezete megfelel a két ország adottságainak, lehetőségeinek és érdekeinek.

7 Magyar ukrán kapcsolatok 2. A kétoldalú kapcsolatok sajátos területe a határmenti együttműködés. A magyar-ukrán határmenti régió kiemelt kezelését támasztja alá az a tény is, hogy kb ezer fős magyar kisebbség van a határmentén. Növekedett a kétirányú működőtőke mozgás is: az országaink közötti tőke-kapcsolatok erősítik a kereskedelmet

8 A világgazdasági válság és kapcsolataink A 10 éve tartó dinamikus bővülés 2008 őszén a kedvezőtlen világgazdasági környezet és az ukrán belgazdasági folyamatok változásának eredményeként megtört ben akár jelentősebb visszaesés is prognosztizálható

9 A magyar-ukrán kapcsolatok jövője Az EU Ukrajna kapcsolatok megfelelő alakulása jó hátteret jelentenek bilaterális kapcsolatainkra nézve. Mindkét ország érdeke a kapcsolatok fejlődése. A kapcsolatépítés középpontjában a gazdasági kérdések állnak.

10 Milyen érvek szólnak a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése mellett? - Ukrán gazdasági növekedés, jelentős elhalasztott kereslet, nagy import igény. A magyar kivitel diverzifikált volta, a két ország gazdasági, ipari szerkezete. A magyar EU tagság erősítheti a kapcsolatokat. Magyarország akapuszerepéttölthetibeazukrántermékekszámáraazeus piacokra való kijutáshoz Ukrajna WTO tagsága- csökkennek a vámok. A gazdaságdiplomáciai erőfeszítések jelentősek mindkét fél részéről. Jó a kamarák közötti együttműködés.

11 . Erősödő működőtőke-kapcsolatok. A magyar-ukrán határmenti régió kiemelt szerepe. 160 ezer fős magyar kisebbség. Az állam egyre növekvő szerepet vállal a kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében(mehib, Export-Import Bank, ITDH) A földrajzi közelség, a magyar vállalkozók vízummentes beutazása, Ukrajna számos kiaknázatlan piaci szegmense és Magyarország hagyományosan jó imázsa további lehetőségeket biztosítanak a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítéséhez. Ukrajna ugródeszka szerepét töltheti be további FÁK-piacok irányába a magyar külgazdasági tevékenységet folytató vállalatok számára. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy keleti szomszédunk még mindig potenciális piaca lehet az EU közös piacáról kiszoruló termékeinknek.