Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Átírás

1 Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, (1) Üzleti ciklusok és csökkenő makro-volatilitás a fejlett ipari államokban (1.1) Egy történelmi perspektíva (1.2) Összegző megállapítások a fejlett ipari államok makro-volatilitásáról (2) A pénzügyi globalizáció (nyitás) hatásai a fejlődő országokban Hasznok és költségek (2.1) Potenciális hasznok (2.1.1) A fogyasztási szint ingadozásait mérséklő hatás (2.1.2) A külföldi tőke beruházásainak növekedést élénkítő szerepe (2.1.3) A külföldi tőke beáramlásának makrogazdasági stabilitást javító szerepe (2.1.4) A belföldi bankszektor hatékonyságának növekedése (2.2) Potenciális költségek (2.2.1) A tőkeáramlás koncentrációja és a globális forrásokhoz való hozzáférés hiánya (2.2.2) A beáramló külföldi tőke kedvezőtlen belföldi allokációja (2.2.3) Makro-ökonómiai stabilitásvesztés (2.2.4) Cikluskövető rövid távú tőkeáramlás (2.2.5) Csordaszellem és a pénzügyi válságok átterjedése (2.3) Empirikus tények és néhány következtetés

2 (II) Az Európai Unió versenyképessége a világgazdaságban (1) Az Európai Gazdasági Térség és a versenyképesség néhány vonatkozása (1.1) Az Unió gazdasági és szociális kohéziójának helyzete (1.2) A 2004-ben uniós taggá vált országok által okozott kihívások (1.3) Szociális kohézió (1.4) Területi kohézió (1.5) Az Európai Unió növekedését, foglalkoztatottságát és versenyképességét meghatározó tényezők (1.6) A nemzetközi és a regionális konvergencia közötti trade-off empirikus igazolódása Spanyolország esetében (1.7) A kohéziós országok közötti konvergencia empirikus elemzésének tanulságai (1.8) A nemzeti és a regionális szintű konvergencia eltérései (1.9) Hasonló tendenciák hazánkban (1.10) A trade-off folyamat befolyásolásának gazdaságpolitikai eszközei (1.11) Az államigazgatási intézményrendszerrel szembeni kihívások (1.12) Az állami és a magánszektor közötti partneri kapcsolat (PPP) (1.13) Szabályozás, tervezés és piaci egyensúly (1.14) A kis- és közepes vállalatok (KKV-k) támogatásának kérdése (1.15) A nemzetközi együttműködés új lehetőségei hazánk számára (1.16) Az innovációs előny szerepe (1.17) Az oktatás szerepe (1.18) Az uniós tagság hatása a versenyképesség néhány nem gazdasági tényezőjére (2) Az Európai Unió versenyképességi mutatóinak elemzése (2.1) Versenyképességi előnyök az Európai Unióban (2.2) Versenyképességi hátrányok (2.3) A közösség versenyképességi pozíciói (I) (2.4) Módszertani következtetések (2.5) A közösség versenyképességi pozíciói (II) (2.6) Gazdaságpolitikai következtetések (2.7) Az uniós versenyképesség néhány kiemelt területen (2.7.1) Humán tőke és a termelékenység javulása az Európai Unióban (2.7.2) A termelékenység növekedése a szolgáltatási szektorban (2.7.3) A vállalati politika és a versenypolitika szinergiája (2.7.4) Fenntartható ipari fejlődés (2.8) A keleti kibővítés hatásai az Európai Unió feldolgozóiparának versenyképességére (3) Az EU-csatlakozás kereskedelmi pozíciókra gyakorolt hatásai a felzárkózó tagállamok tapasztalatai (3.1) Általános gazdasági eredmények a vizsgált országokban

3 (3.2) Az EU-csatlakozás kereskedelmi hatásai néhány tagországban (3.3) Az ágazaton belüli kereskedelem jelentősége (3.4) Vámhatások és a vámunió megvalósítása országonként (3.5) A versenytársakhoz viszonyított versenyképesség (3.6) Következtetések (4) Munkaerő-vándorlás és versenyképesség az EU-ban (4.1) A munkaerő-migráció jellemzői és tényezői (4.2) A bevándorlási politika lehetőségei (4.3) A kelet-közép-európai munkaerő-áramlás (4.3.1) Illegális munkaerő-vándorlás (4.3.2) Az európai munkaerő-vándorlás tipológiája (4.3.3) Az európai migráció legfőbb felvevőpiaca: Németország (4.3.4) Kelet-európai migráció a 2004-es EU-bővítés után (4.4) Agyelszívás és kutatói mobilitás (5) A szociális védelem, a decentralizáció és a versenyképesség összefüggései a kelet-közép-európai rendszerátalakulás tapasztalatainak tükrében (5.1) Szociális védelem és versenyképesség (5.2) Az önkormányzatok szerepe a szociális ellátás és a versenyképesség javítása terén (III) Hazánk versenyképessége (1) Magyarország és néhány más, volt szocialista ország világpiaci versenyképessége az RCA-indexek alapján (1.1) A számításokból levont következtetések, Magyarországra összpontosítva (1.2) Az RCA-indexek alakulásának néhány vonatkozása (1.3) Összegzés (2) A transznacionális társaságok tevékenységének hatása a nemzeti versenyképességre Mexikóban és Magyarországon (2.1) Bevezető (2.2) Magyarország és Mexikó közvetlen külföldi beruházásáramlásának statisztikai elemzése és összehasonlítása a versenyképesség szempontjából (2.2.1) Miért éppen Mexikó? (2.2.2) A külföldi közvetlen beruházásáramlás összehasonlítása a két országban (2.2.3) A külföldi tőkeállományi adatok elemzése (2.2.4) A külföldi közvetlen tőkeberuházás származási országok szerint (2.2.5) A külföldi befektetések ágazati szerkezete (2.3) Összegzés

4 (3) Fejlesztéspolitika és fejlesztési tervek Magyarországon (3.1) A fejlesztéspolitika fogalma, célterületei és eszközrendszere (3.2) A magyar fejlesztéspolitika alakulásának főbb állomásai (3.3) Átfogó fejlesztési tervek Magyarországon (3.3.1) A Széchenyi Terv (3.3.2) Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (3.4) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó tervek és javaslatok (3.4.1) A második Nemzeti Fejlesztési Terv vázlata (3.4.2) Az intézményi szervezeti megújulás szükségessége (3.4.3) Fejlesztéspolitikai javaslatok (4) A magyar gazdaság versenyképességének értékelése (4.1) A versenyképesség értelmezése az IMD és a WEF kiadványai alapján (4.2) A lisszaboni célkitűzések és a magyar versenyképesség (4.3) Termelékenység (4.4) Árfolyam alapú versenyképesség (4.5) Innováció és technikai fejlődés (4.6) Egyes ágazatok versenyképessége (4.7) Külkereskedelmi versenyképesség (4.8) A magyar vállalatok versenyképessége (4.9) Összegzés NEGYEDIK RÉSZ NÉHÁNY ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA SZÁMÁRA MEGFOGALMAZHATÓ TANULSÁG (1) Globalizáció, regionalizálódás és nemzeti fejlődés (2) Nemzeti és regionális versenyképesség (3) A fejlődésbeli konvergencia és divergencia tendenciái az EU-ban (4) A nemzeti versenyképesség mérhetősége és mutatószámai (4.1) A Világgazdasági Forum által használt mutatószámok (4.2) Egy alternatív mutatószámrendszerre vonatkozó javaslat (4.3) A versenyképesség mérése a kutatás és fejlesztés (K+F) terén (5) A fejlődés fenntarthatósága és a versenyképesség (6) A kormányzat, az intézmények és a civil társadalom szerepe a fejlődésben és a versenyképesség alakításában (6.1) Az állam és a piac funkciói (6.2) Az állam és a társadalom által megteremthető kompetitív előnyök (6.3) A transznacionális társaságokkal való együttműködés

5 (6.4) A pénzügyi liberalizáció hatásai (6.5) Kereskedelempolitika és versenyképesség (6.6) Fiskális (költségvetési) politika és versenyképesség (6.7) Monetáris politika és versenyképesség (6.8) Szociálpolitika és versenyképesség (6.9) A civil társadalom szerepe a fejlődés és globalizálódás folyamatában (7) Az Európai Gazdasági Térség és az EU versenyképessége (7.1) Regionális fejlődés az Európai Gazdasági Térségben (7.2) Az Európai Unió világgazdasági versenyképessége (7.3) Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a kereskedelmi pozíciókra (7.4) Munkaerő-áramlás az Európai Unióban (7.5) Szociális védelem az EU-ban és hazánkban (8) A volt szocialista országok világpiaci (külkereskedelmi) versenyképességének alakulása (9) A magyar fejlesztéspolitika alakulása (9.1) A Széchenyi Terv és az első Nemzeti Fejlesztési Terv (9.2) A magyar fejlesztéspolitika jövőjére vonatkozó javaslatok (10) A magyar nemzetgazdaság versenyképessége Hivatkozások