FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály"

Katalin Péterné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály

2 Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods (Világbank + Nemzetközi Valutaalap) 1974 Development Committee ma már kereskedelem és globális környezeti ügyek is 2000 ENSZ Millenniumi Csúcs - Millenniumi Nyilatkozat, MFC 2002 Monterrey Conference on Financing for Development (Monterrey Megállapodás) Fenntartható fejlıdés 1972 Stockholm Ember és Környezete 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlıdés - Riói Nyilatkozat, Agenda CSD megalakulása 1997 N.Y. Rió+5 (UNGA) 2002 Johannesburg Fenntartható Fejlıdési Világtalálkozó - Végrehajtási Terv

on Financing for Development (Monterrey Megállapodás) Fenntartható fejlıdés 1972 Stockholm Ember és Környezete 1992 Rio de Janeiro Környezet és

3 Globális mérföldkövek Világbank, Valutaalap Development Committee ENSZ Millenniumi Csúcs Monterrey Fejlesztési együttmőködés mérföldkövek FF csúcstalálkozók Stockholm Rio de Janeiro New York UNGA Johannesburg

együttmőködés mérföldkövek FF csúcstalálkozók Stockholm Rio

4 Az ENSZ fejlesztéspolitika és fenntarthatósági politika viszonya Riói Nyilatkozat 3. Elv A fejlıdéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élı és a jövı nemzedékek fejlıdési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek. Agenda elıbb-utóbb csökkenı termelékenységet fog eredményezni az olyan fejlesztéspolitika, amely fıként az árutermelés növelésére koncentrál, anélkül, hogy törıdne azoknak az erıforrásoknak a fenntarthatóságával, amelyeken a termelés alapszik ( ). A hatékony stratégiának - amely a szegénységet, a fejlıdési és környezetvédelmi problémákat egyidejőleg kezeli - elsısorban az erıforrásokra, a termelésre és az emberekre kell koncentrálnia, szem elıtt tartva a demográfiai kérdéseket, a fokozott egészségügyi ellátást, a jobb oktatást, a nık jogait, az ifjúság és az ıslakosság, valamint a helyi közösségek szerepét, továbbá a jobb kormányzáshoz kapcsolódó demokratikus részvétel folyamatait. Johanesburgi Végrehajtási Terv 19. Ösztönözzék minden szinten az érintett hatóságokat, hogy a fenntartható fejlıdés szempontjait vegyék figyelembe a döntéshozatalban, beleértve a nemzeti és a helyi szintő fejlesztési tervezést, az infrastrukturális beruházást, a vállalkozásfejlesztést és a közbeszerzést.

3.2. elıbb-utóbb csökkenı termelékenységet fog eredményezni az olyan fejlesztéspolitika, amely fıként az árutermelés növelésére koncentrál, anélkül, hogy törıdne azoknak az erıforrásoknak a

5 Az Európai Közösség szintjén Fejlesztés, szakpolitikák versenyképesség 1950 Európai Szén- és Acélközösség 1957 Európai Gazdasági Közösség 1967 Európai Közösség egységes belsı piac közös agrárpolitika közös pénz 1993 Európai Unió 2000 Lisszaboni Stratégia versenyképesség erısítése a foglalkoztatás javítása 3% GDP növekedés 2010-ig >6 millió új munkahely (középtávú stratégia -10 évre) Fenntartható fejlıdés EK Alapszerzıdés (Amszterdami Szerzıdés 1997 Prea.7, Art.2, 3c,.) Göteborgi Stratégia (2001)/ megújított FFS (2006) éghajlatváltozás; közlekedés; termelés és a fogyasztás természeti erıforrások; egészség demográfia szegénység (globális kihívások) tágabb keretet biztosít (2005.márc.Tanácsi következtetések)

munkahely (középtávú stratégia -10 évre) Fenntartható fejlıdés EK Alapszerzıdés (Amszterdami Szerzıdés 1997 Prea.7, Art.2, 3c,.

6 Európai Közösség: mérföldkövek EU Fejlesztési együttmőködés mérföldkövek Világbank, Valutaalap Development Committee Maastrichti szerzıdés Amszterdami szerzıdés ENSZ Millenniumi Csúcs Monterrey Lisszaboni Stratégia Göteborgi Stratégia Megújított EU FFS FF csúcstalálkozók Stockholm Rio de Janeiro New York UNGA Johannesburg

Millenniumi Csúcs Monterrey Lisszaboni Stratégia Göteborgi Stratégia Megújított EU FFS FF

7 Az EU fejlesztéspolitika és fenntarthatósági politika viszonya A megújított EU FFS a Lisszaboni Stratégiával való kapcsolatról: 7. Az EU SDS és a ( ) lisszaboni stratégia kiegészítik egymást. Az SDS elsısorban az életminıséggel, a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti igazságossággal, valamint a valamennyi szakpolitikai terület közötti koherenciával foglalkozik, a külsı vonatkozásokat is beleértve. Elismeri a gazdasági fejlıdésnek a fenntarthatóbb társadalom felé való átmenet elısegítésében betöltött szerepét. ( ) 8. Az EU SDS kialakítja azt az átfogó keretrendszert, amelyen belül ( ) a lisszaboni stratégia szolgáltatja a dinamikusabb gazdasághoz szükséges hajtóerıt. E két stratégia felismeri, hogy a gazdasági, szociális és környezetvédelmi célok erısíthetik egymást, ezért együtt kell haladniuk. Mindkét stratégia célja a szükséges strukturális változások támogatása, amelyek lehetıvé teszik ( ) a tagállamok gazdaságai számára a globalizáció kihívásainak kezelését azáltal, hogy olyan, egyenlı esélyeket nyújtó színtért hoznak létre, amelyben virágozhat a dinamizmus, az innováció és a kreatív vállalkozási szellem, miközben biztosítják a társadalmi méltányosságot és az egészséges környezetet.

vonatkozásokat is beleértve. Elismeri a gazdasági fejlıdésnek a fenntarthatóbb társadalom felé való átmenet elısegítésében betöltött szerepét. ( ) 8.

8 Magyarországon Fejlesztéspolitika Társadalmi-gazdasági rendszerváltozást követı új fejlesztéspolitika alapjai: EU csatlakozás (2004 május 1.) NFT1 ( ) OFK, OTK (2005) Lisszaboni Akcióprogram (2006) ÚMFT ( ) operatív programok Fenntartható fejlıdés Ökoszociális piacgazdaság modellje FFB ( ) környezeti dimenzió: NKP1 ( ) NKP2 ( ) NFFS (2007-?) horizontális prioritási terület

) NFT1 (2004-2006) OFK, OTK (2005) Lisszaboni Akcióprogram (2006) ÚMFT (2007-2013) operatív programok

9 A hazai fejlesztéspolitika és fenntarthatósági politika viszonya az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fejlesztéspolitikai elvei (a hazai igényekkel és az EU prioritásokkal összhangban): - A fenntartható fejlıdés elve - Az átláthatóság elve (nyilvánosság és áttekinthetıség) - A partnerség elve (társadalom és gazdaság szereplıinek bevonása) - A szubszidiaritás és decentralizáció elve (helyi szint jelentısége) - Az indokoltság, koncentráltság és mérhetıség elve (hosszú távú hatás, indikátorok) - Programozás, integráltság (a rendszer egészének fejlesztése) - Területi szemlélet, térségben gondolkodás elve (ágazati fejlesztések koordinációja)

szereplıinek bevonása) - A szubszidiaritás és decentralizáció elve (helyi szint jelentısége) - Az indokoltság, koncentráltság és mérhetıség elve (hosszú távú

10 Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia fı célkitőzése, hogy elısegítse a hazai társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlıdésének közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. E Stratégia a fenntartható fejlıdés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitőzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt az ágazati, a fejlesztési és más konkrétabb horizontális kérdésekkel foglalkozó stratégiák, programok, tervek számára, ezzel egyúttal számításba véve az azok közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint elısegítve azok összhangját (koherenciáját).

E Stratégia a fenntartható fejlıdés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitőzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és

11 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai