Az Európai Unió regionális politikája II.

Átírás

1 Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek lakosságszám ajánlásai (fı) Szint Minimum Maximum Területi egység NUTS 1 3 millió 7 millió ország v. nagytérség NUTS ezer 3 millió régió NUTS ezer 800 ezer megye NUTS kistérség NUTS település 1

2 Regionális statisztikai egységek az Európai Unióban, 2003 Államtípus Ország Szubnacionális közigazgatási egységek Közigazgatási szintek száma Jelenlegi NUTSII egységek száma Egy önkormányzatra jutó népesség Települési önkormány zatok száma NUTSközig. beosztás kapcsolata Ausztria 9 land V meg-egyezik Föderális Belgium 6 (3 régió V + 3 közösség V) 10 provincia V meg-egyezik Németország 16 land V 435 kreise V eltér Olaszország 20 régió V 100 provincia V meg-egyezik Regionalizált unitárius Franciaország Spanyolország 26 régió V 100 département V 17 autonóm közösség V 52 provincia V meg-egyezik meg-egyeziik Megjegyzés: D delegált testület, V közvetlenül választott testület, Á állami dekoncentrált szerv Regionális statisztikai egységek az Európai Unióban, 2003 Államtípus Decentralizált unitárius Központosított unitárius Ország Dánia Hollandia Finnország Görögország Írország Luxemburg Egyesült Királyság Portugália Szubnacionális közigazgatási egységek 14 amter V 12 provincia V 19 régió D 6 provincia Á + 1 autonóm régió 13 regionális V 54 megyei Á 29 county V 2 regionális győlés 3 district Á 3 régió V 34 county V 18 district Á 7 regionális bizottság D Közigaz -gatási szintek száma Jelenlegi NUTS II egységek száma Egy önkorm.-ra jutó népesség Települési önkorm. száma 10 borough 49 urban distr municípiu m 4241 frequetias Megjegyzés: D delegált testület, V közvetlenül választott testület, Á állami dekoncentrált szerv NUTS-közig. beosztás kapcsolata eltér megegyezik eltér megegyezik eltér megegyezik eltér eltér 2

3 Egy fıre jutó GDP (PPS), EU25=100% 3

4 Egy fıre jutó GDP (PPS), 2003, NUTS 2, EU25=100%) Az EU regionális politikájának alapelvei szubszidiaritás és decentralizáció: döntések delegálása, állami berendezkedés partnerség: szereplıi kör, vertikális és horizontális integráció tervezés, programozás, monitoring: elırelátás, célok és feladatok meghatározása, ellenırzés koncentráció, addicionálás: célterületek, résztvevık (partnerek) hozzájárulása 4

5 Az EU regionális politikájának pénzügyi alapjai, Forrás: Bodó (ed.), A Strukturális Alapok által támogatott célkitőzések Célkitőzés: fejlıdésben megkésett régiók 2. Célkitőzés: hanyatló iparágak rekonverziója: átlagfeletti munkanélküliség, strukturális egyenlıtlenség 3. Célkitőzés: hosszú távú munkanélküliség leküzdése 4. Célkitőzés: fiatal munkanélküliek álláshoz juttatása 5. Célkitőzés: rurális támogatás 5A: mezı- és erdıgazdálkodás 5B: alacsony társadalmi-gazdasági szintő vidékek fejlıdésének elımozdítása 6. Célkitőzés (1995): az északi és alpesi gyéren lakott területek támogatása Célkitőzés: a fejlıdésben elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célkitőzés: strukturális nehézségekkel küzdı területek gazdasági és társadalmi felzárkóztatása 3. Célkitőzés: emberi erıforrásfejlesztés, különös tekintettel az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek modernizálására 5

6 A célkitőzések és a közösségi kezdeményezések finanszírozási forrásai, ERFA ESZA EMOGA HOPE 1. Célkitőzés 2. Célkitőzés 3. Célkitőzés INTERREG III. URBAN II. EQUAL LEADER+ Forrás: Rechnitzer, Smahó A kohéziós politika helye az EU politikái között ( ) Forrás: Az európai Alapok felhasználása Magyarországon a as idıszakban,

7 Tervezés és programozás Kohéziós politika Regionális és nemzeti programok ERFA ESZA Kohéziós Alap Az EU 25 átlagának 75%-a alatti GDP/fı mutatójú régiók Statisztikai hatás: az EU 15 átlagának 75%- a alatti és az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fı mutatójú régiók Az európai átlag 90%- a alatti GNI/fı mutatójú tagállamok Forrás: Rechnitzer, Smahó KONVERGENCIA CÉLKITŐZÉS innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség infrastruktúrák emberi erıforrások közigazgatási kapacitás közlekedés (transzeurópai hálózatok) tartós szállítás környezetvédelem megújuló energiaforrások 67,34% = 177,8 Mrd EUR 8,38% = 22,14 Mrd EUR 23,86% = 62,99 Mrd EUR 7

8 Kohéziós politika REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG CÉLKITŐZÉS Regionális programok (ERFA) és nemzeti programok (ESZA) Határokon átnyúló és transznacionáli s hálózatok és programok (ERFA) A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS 1 vagy NUTS 2) Phasing-in ; a között az 1. célkitőzés alá tartozó, de a konvergencia célkitőzése alá nem tartozó régiók EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŐKÖDÉS CÉLKITŐZÉS Határ menti régiók és nagy transznacionális együttmőködési régiók Forrás: Rechnitzer, Smahó innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség európai foglalkoztatási stratégia innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség kultúra, oktatás 83,44% = 48,31 Mrd EUR 16,56% = 9,58 Mrd EUR 35,61% határokon átnyúló együttmőködés, 12,12% Vidékfejlesztési Célú Európai Mezıgazdasági Alap, 47,73% transznacionális együttmőködés, 4,54% hálózatok 8

9 közötti strukturális alapok: 1. és 2. célkitőzés 1. célkitőzés 1. célkitőzés ig kifutó ig kifutó Speciális program 2. célkitőzés 2. célkitőzés 2. célkitőzés (részben) ig kifutó ig kifutó (részben) Forrás: Strukturális Alapokból támogatott régiók,

10 A kohéziós politika finanszírozása, Forrás: saját szerkesztés INTERREG IIIB CADSES Forrás: 10

11 Európai Területi Együttmőködés CES, SEES Európai Területi Együttmőködés CES 11

12 Magyarország támogatásra jogosult régiói, ; A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásai Magyarországon, (2004. évi árakon) Forrás: europa.eu.int 12

13 Magyarország részesedése a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból, (aktuális árakon) Forrás: europa.eu.int Strukturális Alapok Vissza nem térítendı támogatások ,4 Mrd Mrd ,6 Mrd ,4 Mrd A Strukturális Alapok részvétele az egyes célkitőzések megvalósításában ERFA ESZA EMOGA HOPE 1. Célkitőzés 2. Célkitőzés 3. Célkitőzés 13

14 A Strukturális Alapok és eszközök megoszlása ágazati ráfordításonként, , milliárd EUR (1999-es árakon) 14

15 Az új tagállamok részesedése a Strukturális Alapokból, INTERREG IIIA ( ) Forrás: europa.eu.int 15

16 Az EU 15 Közösségi Kezdeményezései (millió EUR, évi árakon) Strukturális Alapok: eszközök és célkitőzések 16

17 Kohéziós Alap Maastrichti szerzıdés, 1993 cél: felzárkózás segítése a négy legfejletlenebb országban, környezeti problémáik kezelése, nagy infrastrukturális rendszerek kiépítése kedvezményezettek: EU GNP átlag 90%-nál alacsonyabb országok (Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország) vissza nem térítendı támogatás között 15,1 Mrd ECU, között 18 Mrd EUR alsó határ: 10 millió EUR Közlekedési infrastruktúra kikötı, Pireusz 17

18 Közlekedési infrastruktúra Athént elkerülı autópálya - körgyőrő Környezeti infrastruktúra 18

19 Európai Beruházási Bank Forrás: Third Report on Economic and Social Cohesion Európai Beruházási Bank - Taranto 19

20 Európai Beruházási Bank Brit vasút modernizálása TGV belgiumi szakasza Európai Beruházási Bank 1990 után rendszerváltó országok Varsó, repülıtér M1 Gyır - Hegyeshalom 20

21 Európai Befektetési Alap Cél: közszféra és magánszféra együttmőködésének erısítése Támogatási formák garancia a hitelekre részvényvásárlás Elv: közösségi források hatásának multiplikálása Támogatási területek: Transzeurópai hálózatokba tartozó projektek Kisvállalkozások finanszírozása TEN-T Trans-European Transport Network 21

22 TEN-T Trans-European Transport Network Az és a közötti programozási idıszakok szabályozásának jellemzı vonásai Forrás: Horváth Gy.,

23 Köszönöm a figyelmet! 23