Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

Átírás

1 Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

2 A regionális fejlesztés feladata A területi adottságok, lehetőségek és a térelemek közti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása és hasznosítása révén a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése (más szóval a lakossági életkörülmények javítása) a társadalmi méltányosság és igazságosság elve (vagyis az életkörülményekben megmutatkozó objektív különbségek mérséklési szándéka) érvényesítésével.

3 Modern piaci viszonyok között a regionális fejlesztés hosszú távú céljai (FARAGÓ 1987): 1) Munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése 2) A túlnépesedett városközpontokra demográfiai nyomás csökkentése nehezedő 3) A nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása 4) A régiók közti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése 5) A regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre 6) A népesség és a környezet megőrzése, illetve helyreállítása. egyensúlyának a A célrendszer térben és időben eltérően érvényesül, a különböző tértípusok fejlesztésében az egyes elemek más-más kombinációja képzelhető el.

4 Stratégiai célok Nagyobb távlatban az egyes régiók, térségek gazdasági tevékenységének és lakosságának volumenét összhangba kell hozni az adott terület földrajzi potenciáljával, eltartóképességével. Az ebbe az irányba ható népesség- és tőkemozgást ösztönözni kell. Minden térség, régió fejlesztési koncepciójának, programjának magában kell foglalnia a környezeti hatásvizsgálatokat, a környezeti potenciál elemzését a gazdasági programokkal egyenrangú súllyal.

5 Folyt. A gazdaságszerkezet átalakulása során a fejlesztéseknél a területkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni, azaz a meglévő iparterületek rehabilitáció utáni felhasználását és lehetőleg nem a zöldmezős beruházásokat. A területkímélés legfontosabb eszköze a területhasználat szabályozásánál az ökológiai és tájhasználati szempontok érvényesítése.

6 Folyt. A területfejlesztés során annyiban egyensúlyi fejlesztésre kell törekedni, hogy a fejlődés előnyeiből valamennyi terület és településtípus - ha nem is azonos arányban - részesüljön, az előnyök és hátrányok ne különüljenek végletesen el, és hasonlóképpen az újraelosztás mértéke is mérsékelt, tolerálható legyen. A fejlődés folyamán meg kell őrizni az egyes régiók, települések sajátosságait, diverzifikáltságát és meg kell akadályozni az uniformizáltság eluralkodását.

7 A fenntartható fejlődés elve megköveteli, hogy a területfejlesztésben is a hosszú távú környezeti érdekek, valamint a megelőzés elve érvényesüljenek a pillanatnyi gazdasági érdekkel szemben. Ebből a szempontból is fontos az információ-technológiai lehetőségek minél teljesebb kiaknázása, mivel ezek alkalmasak a lehető legkisebb anyag- és energiafelhasználás igénybevételével, azaz a környezetszennyezés csökkentésével logisztikai, szervezési és egyéb célok elérésére. A fejlesztési programoknak figyelembe kell venni a környezet védelme szempontjából már elért eredményeket, és törekedni kell azok megtartására.

8 A regionális politika eszközei Pénzügyi ösztönzők (költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, adókedvezmények) Központi szabályozás (területi tervezés, koncepciók, tevékenységek áttelepítése, fejlesztési területek kijelölése) Infrastrukturális beruházások (energetikai rendszer, vízellátás, közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatási-fejlesztési kapacitás, szakemberképzés, pénzügyi-gazdasági-piaci szolgáltatások fejlesztése)

9 Történelmi háttér A Római Szerződés preambuluma: az országok gazdasági egységességének erősítése, harmonikus fejlődésük biztosítása a régiók közti különbségek, illetve a kevésbé fejlett régiók leszakadásának csökkentésével Az Európai Szociális Alap létrehozása Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap létrehozása Az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása (cél: néhány tagállam hozzájárulásának újraosztása a legszegényebb régiókba) Az Egységes Európai Okmány lefekteti az alapját a kohéziós politikának, melynek célja az egységes piac terheinek ellensúlyozása a déli országokban, ill. a kevésbé fejlett régiókban

10 Folyt Az Európai Tanács februárjában megvizsgálja a Szolidaritási Alapok működését (a mai Strukturális Alapok) és 68 milliárd ECU-t különít el ezekre a célokra ban életbe lépett az EU-ról szóló Szerződés, ami a kohéziót az egyik fő célkitűzésként emlegeti (a gazdasági és monetáris unió és az egységes piac mellett). Létrehozza a Kohéziós Alapot a környezetvédelem és közlekedés területére Az Edinburgh-i Európai Tanács (1993. december) közel 200 milliárd ECU-t (a költségvetés 1/3- a) különített el a kohéziós politikára. A Strukturális Alapok mellett a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök kerültek létrehozásra.

11 Folyt A Berlini Európai Tanács (1999. március) további reformokat hoz a strukturális alapokat illetően. 213 milliárd EUR-t allokáltak a 7 évre. A ISPA és SAPARD társul a PHARE mellé A Lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatási stratégiát, mellyel a cél az, hogy az EU legyen 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaság a világon. A Gothenburg-i Tanács (2001. június) kiegészíti ezt a stratégiát a fenntartható fejlődéssel A Koppenhága-i Európai Tanácson (2002. december) megállapodnak a 10 új tagállam csatlakozásának feltételeiről május 1. Csatlakozik a 10 ország.

12 Folyt Az Európai Tanács kompromisszumra jut a ra vonatkozó költségvetésről. A kohéziós politikára 347,41 milliárd EUR-t allokálnak május 17-én a Tanács,a Parlament és a Bizottság aláírják a as költségvetésről szóló megállapodást. Augusztus 1-jén hatályba lépnek a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek. Október 6-án a Tanács elfogadja a Közösségi stratégiai irányelveket a kohézióra vonatkozóan, ami az új politika alapelveit és prioritásait fogalmazza meg a közötti időszakra január 1. Bulgária és Románia EU tag lesz július 1. Horvátország taggá válik.

13 Miért van szükség regionális politikára? A gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérséklésére (EU milliós belső piac jelentős különbségekkel) Szolidaritás és versenyképesség megtartására Válasz a 21. század kihívásaira

14 Milyen Európát képzelünk el magunknak és a következő generációknak? Egy dinamikus Európát, ami a világot a tudomány és technológia irányába viszi előre? Egy termelékeny Európát, ahol mindenkinek van munkája? Egy törődő Európát, ahol a betegekről, idősekről és hátrányos helyzetűekről gondoskodunk? Egy diszkrimináció nélküli Európát, ahol mindenkinek egyenlő esélye van dolgozni és tanulni? Egy tiszta, zöld Európát, ahol törődünk a környezetünkkel és egyben megfelelünk a globális kihívásoknak? Az értékek Európáját, ahol az értékeket megosztjuk egymással és megóvjuk?

15 Célkitűzések

16 1. Konvergencia célkitűzés régiói Azon NUTS 2-s régiók, ahol az 1 főre jutó GDP kisebb, mint az EU átlag 75%-a - Országok, melyek teljes területe ide tartozik: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia - Görögország 9 régió; Csehország, Németország 7 régió; Magyarország 6 régió; Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália 4 régió; Szlovákia 3 régió; Egyesült Királyság 2 régió - Phasing-out régiók: Németország, Spanyolország 4 régió; Görögország 3 régió; Ausztria, Belgium, Portugália, Olaszország, Egyesült Királyság 1 régió

17 2. Regionális versenyképesség és A foglalkoztatás konvergencia célkitűzés célkitűzés ill. a transznacionális támogatás alá nem tartozó összes régió - phasing-in rendszer 2013-ig működik azon NUTS 2 régióknál, melyek a korábbi 1. célkitűzés alá tartoztak, de GDP-jük meghaladja az EU 15-ök átlagának 75%-át - Transznacionális segítségre jogosult régiók: Spanyolország 3 régió; Írország, Görögország, Egyesült Királyság 2 régió; Olaszország, Magyarország, Portugália, Finnország 1 régió, Ciprus teljes területe

18 3. Európai Területi Együttműködés célkitűzés Határokon átnyúló együttműködés (NUTS 3 határmenti régiók, minden tengerparti NUTS 3 régió) Transznacionális együttműködés (lsd. A Bizottság október 31-i döntését) Interregionális együttműködés (minden régió jogosult)

19 Kohéziós Alap (tagállamok, ahol a GNI kisebb, mint az EU átlag 90%- a) - Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia minden régiója (a phasing-out rendszer azokat a tagállamokat érinti, melyek jogosultak lettek volna a KA-ra, ha nem az EU 25-ök átlagához, hanem az EU 15-ökhöz viszonyítunk, elkerülni a drasztikus eltéréseket a 2 programozási időszak között ez csak Spanyolországot érinti)

20 Források között a kohéziós politika a teljes EU költségvetés 35,7%-hoz juthat hozzá (347,41 milliárd EUR) A Bizottság éves összegeket határoz meg tagállamonként. Kritériumok: jogosult népesség, nemzeti-regionális jólét, munkanélküliségi ráta Az EU15-ök 30%-kal kevesebb támogatást kaphatnak, az új tagállamok esetében a támogatás 166%-os lesz a korábbi időszakhoz képest évente átlagban Célkitűzések szerinti megoszlás: - 81,54% konvergencia - 15,95% regionális versenyképesség, foglalkoztatás - 2,52% európai területi együttműködés

21 Melyik forrás melyik célkitűzést támogatja?

22 1. Európai Regionális Fejlesztési Alap Konvergencia célkitűzésen belül: pl. kutatási és technológiai fejlesztések, innováció és vállalkozás, információs társadalom, környezet, kockázat-elhárítás, turizmus, kultúra, közlekedés, energia, oktatás, egészségügy Regionális versenyképesség célkitűzésen belül: - innováció és tudásalapú gazdaság - környezetvédelem és kockázat-elhárítás - a közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés Európai Területi Együttműködésen belül: - határokon átnyúló gazdasági és szociális fejlesztés - transznacionális együttműködések létrehozása - regionális politika hatékonyságának növelése az interregionális együttműködések, hálózatok által

23 2. Európai Szociális Alap Konvergencia és a regionális versenyképesség célkitűzéseken belül támogatja pl. - munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodását - foglalkoztatást a munkát keresők, munkanélküliek, nők és bevándorlók számára - kirekesztett személyek társadalmi integrációját, a munkaerőpiaci diszkrimináció elleni harcot - oktatási rendszerek megreformálását a humán erőforrás fejlesztése céljából, oktatási létesítmények hálózatának kiépítését

24 3. Kohéziós Alap A Konvergencia célkitűzésen belül támogatja pl. - A transzeurópai közlekedési hálózatokat - Környezetvédelmet illetve olyan projekteket, melyek kedvezőek a környezetre (pl. energiahatékonyság, megújítható energiák használata, vasúti közlekedés fejlesztése, tömegközlekedés fejlesztése) - 15 tagállam

25 Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Nem strukturális eszköz, magánjellegű kiadásokat nem finanszíroz Szükségessége augusztusi áradások után Célja, hogy azonnali, gyors, hatásos és rugalmas segélyt nyújtson a mindennapi élet visszaállítására a természeti katasztrófák után 2003-ban 8 beavatkozást támogatott összesen 833 millió EUR értékben 7 országban (2002 közép-európai árvíz, spanyol olajszennyezés, olasz földrengés, Etna kitörése, 2003 portugál erdőtűz, aszály, 2007 görög erdőtűz) Kulcsszavai: koordináció és megelőzés Évente 1 milliárd EUR költségvetéssel (25%-a október 1- jén rendelkezésre kell hogy álljon, éves szinten 75 millió a kivételes eseményekre elkülönítve)

26 Köszönöm a figyelmet!