Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

Átírás

1 Gyermekszegénység

2 EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása mindenkinek társadalmi kirekesztéssel szembeni fellépés civil párbeszéd

3 Lisszaboni folyamat 2000 lisszaboni csúcs: 2010-re a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb munkahelyet valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani részjelentés: nem sikerült, új célok

4 Hagyományos jóléti állam válsága 1. demográfiai okok nagy ellátórendszerek finanszírozása tartós munkanélküliség társadalmi kirekesztés 2. A három elsődleges intézmény az állam a munkaerőpiac és a család kudarca

5 A jóléti állam újradefiniálása? Esping-Andersen új egyensúly kell a hagyományos jóléti szolgáltatók: az állam, a család és a munkaerőpiac közötti munkamegosztásban a gazdasági növekedés és jóléti politika viszonyában képessé tenni az embereket, hogy a munkaerőpiacon

6 Legfontosabb teendők Foglalkoztatási válság kezelése: beruházás az élethosszig tartó tanulásba, képzésbe Nemek közötti viszonyok: nők helyzete családpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolása Idősek biztonságának újradefiniálása: a fiatal generáció egyes csoportjainak nincs munka alapú időskori biztonsága Jóléti szolgáltatók közötti viszony átalakítása: ha a piac, az állam és a család is kudarcos - válság - együtt kell átgondolni Beruházás a gyerekekbe: kora gyermekkori fejlesztés, a gyermeknevelés költségei

7 A szegénységi ráták változása (TÁRKI) Szegénységi ráták a különböző életkori csoportokban 1991/ / % felett 1991/ /2003

8 Mit tudunk a gyermekszegénységről A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik. A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek.

9 Mit tudunk a gyermekszegénységről A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében. A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján. A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével.

10 A gyermekszegénységet meghatározó tényezők: UNICEF Családi és demográfiai jellemzők Munkaerőpiaci feltételek Kormányzati politikák Az alacsony gyermekszegénységi rátával rendelkező országokban a GDP legalább 10%-át a gyermekszegénységet csökkentő szociális kiadásokra fordítják.

11 A gyermekszegénységet csökkentő politikák A családok rendelkezésére álló jövedelem emelése (foglalkoztatás, szociális transzferek) A családok kiadásainak csökkentése (költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer, utazás, iskolai programok stb.) A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák

12 Szociális kiadások a GDP %-ban (EUROSTAT, ) Szlovénia Szlovákia Magyarország EU-15 Irország Spanyolország Portugália Görögország Egyesült Királyság Ausztria Németország Franciaország Svédország

13 A családok rendelkezésére álló jövedelmek emelése A családtámogatások önmagukban nem alkalmasak a gyermekszegénység kezelésére. Azokban az országokban alakul kedvezőbben a gyermekek és a gyermekes családok helyzete, ahol viszonylag magas a foglalkoztatottak aránya viszonylag magas a bérek színvonala kiszámítható, stabil, értékőrző gyermektámogatások vannak

14 A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: böcsőde

15 A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények

16 A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák: alternatív gyermekgondozási intézmények

17 Középiskola választás az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1998 (%) Iskola típusa, ahol a gyerek 1. éves Egyet. Apa legmagasabb iskolai végzettsége Főisk. Érett. Szakm. 8 ált. - 8.ált. Össz. Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Szakiskola Összesen

18 Szövegértés és származás közötti korrelációs együttható Norvégia Írország Görögország Lengyelország Ausztria Franciaország Anglia Magyarország Csehország Portugália Apa iskolai végzettsége 0,16 0,15 0,22 0,26 0,23 0,19 0,19 0,38 0,36 0,22 Anya iskolai végzettsége 0,14 0,15 0,24 0,24 0,24 0,22 0,20 0,40 0,31 0,24

19 Általános iskolás kori különórák száma az apa iskolai végzettsége szerint, 1998 (%) Különórák száma Az apa legmagasabb iskolai végzettsége Egyetem Főiskola Érettségi Szakmunkás képző Legfeljebb 8 általános Nem volt különóra és több Összesen

20 A gyermekszegénység jelentősége A gyermekszegénység a felnőttek szegénységétől eltérő tartalmakat is rejt. A gyerek nem tehet róla, hogy milyen családban nevelkedik. A társadalmi kirekesztődés folyamata már gyermekkorban megkezdődhet. A felnőttkori kirekesztettség okai a gyermekkorra is visszanyúlhatnak.

21 A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.