TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

Átírás

1 TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló március 31.

2 A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter

3 A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás kezdetekor már nem voltak a munkaerőpiacon, vagy korábban sem dolgoztak Kilépő nemzedék: 1988 és 2003 között rendes életkorban mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban szültek gyereket és még nem álltak újra munkába, illetve idő előtt mentek nyugdíjba, vagy váltak munkanélkülivé, eltartottá, és nem tudtak visszatérni Aktív nemzedék: megszakítás nélkül a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között, vagy dolgoztak ugyan, de nem folyamatosan (munkanélküliség, gyermekszülés miatt), ami után újra dolgozni kezdtek Belépő nemzedék: olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között fejezték be az iskolát és álltak munkába, vagy befejezték ugyan a tanulmányaikat, de nem tudtak munkába állni

4 Az életút-típusok és a társadalmi státusz kapcsolata Tanulók Belépő nemzedék 1. (munkába állók) Aktív nemzedék 2. (megszakítással) Kilépő nemzedék 1. (demográfiai kilépők) Kilépő nemzedék 2. (kiszoruló kilépők) Elveszett nemzedék Belépő nemzedék 2. (munkába állni nem tudók) Összesen (N) Nemzedék Aktív nemzedék 1. (megszakítás nélkül) Társadalmi státusz 0,56 0,32 0,28 0,15-0,04-0,44-0,46-0, %

5 Társadalmi osztály tipológia Elit: nagy- és közepes vállalkozók, önálló értelmiségiek; magas státuszú felsővezetők és magas státuszú beosztott értelmiségiek Felső középosztály: rosszabb státuszú felsővezetők; középvezetők, magas státuszú vállalkozók, gazdálkodók és közepes státuszú beosztott értelmiségiek Középosztály: rosszabb státuszú középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók, értelmiségiek, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak; valamint jó státuszú szakmunkások Munkásosztály: rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk nem rossz Depriváltak: szakképzetlen és mezőgazdasági munkások rossz társadalmi státusszal

6 Társadalmi osztályok státusz hierarchiája +2,66 Elit 1,86 (3,0%) Felső 0,98 (8,1%) Közép 0,43 (30,8%) Munkás -0,11 (37,8%) Deprivált -1,17 (20,3%) -1,78

7 Jövedelem eloszlás 2003-ban Tóth István György

8 Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlásának néhány fontosabb egyenlőtlenségi mutatója Magyarországon, 1962 és 2003 között P50/P10 P90/p50 Gini*10 S10/S1/ Forrás: : KSH jövedelem-felvételek alapján Atkinson Micklewright ([1992 HI1 táblázat]), : MHP I VI. hullámok, : TÁRKI Háztartás Monitor

9 Az egyes népességtizedek egy főre jutó átlagjövedelme, Ft, , ,5 3,4 0 Alsó Felső decilis

10 Jövedelmi egyenlőtlenségek a kibővült Európai Unió országaiban, EU 15 Csatlakozók Egyenlőbb országok (S80/S20: 3-4 között) Közepesen egyenlő országok (S80/S20: 4-5 között) Egyenlőtlen országok (S80/S20: 5 fölött) Dánia Svédország Finnország Németország Ausztria Hollandia Luxemburg Belgium Franciaország Írország Olaszország Nagy Britannia Spanyolország Görögország Portugália Szlovénia Cseh Köztársaság Magyarország (KSH:3.4) Lengyelország Magyarország (TÁRKI:4.5) Ciprus, Málta Litvánia Lettország Észtország

11 Az egyes dimenziók szerepe az egyenlőtlenség nagyságának meghatározódásában, % Életkor Iskola Gazdasági aktivitás Gyermekszám Településtipus Etnikum

12 Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (1) Kiinduló állapot: közalkalmazotti család: 20% elhelyezkedésük az egyes decilisekben, %: 1,1,1,1,2,2,2,3,3, S10/S1= nem közalkalmazott közalkalmazott

13 Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (2) Emelések: közalkalmazott: 40% nem közalkalmazott:20% emelés utáni elhelyezkedésük az egyes decilisekben, %: 1,1,0,1,0,0,1,3,8,5 S10/S1= nem közalkalmazott közalkalmazott

14 Szimuláció a 2003 évi adatok alapján: a közalkalmazotti háztartások aránya és az S10/S1 mutató értéke a szelektív jövedelem emelkedés előtt és után Alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd Fels ő ötöd S10/S Fiktív emelé s után

15 Az alsó jövedelmi ötöd részesedése az egyes jóléti támogatásokból , % TÁRKI Háztartás 60.0 az egyes kvintilisek részesedése nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék

16 A szegénység különböző metszetei Gábos András Szivós Péter

17 A szegénységi mérőszámok trendjei, : a szegénységi ráta (egy főre jutó éves háztartásjövedelem) / / / / / / / / / / Medián fele Átlag fele

18 A szegénységi mérőszámok trendjei, : a szegénységi rés-arány (%) (szegénységi küszöb: a mediánjövedelem fele) / / / / / / / / / /

19 A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi ráta és szegénységi rés-arány Hollandia Ausztria Belgium Luxemburg EU15 Szegénységi ráta Szegénységi rés-arány Forrás: Eurostat, KSH és TÁRKI

20 A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi küszöb (PPS euró) Hollandia Ausztria Belgium Luxemburg EU15

21 A nem-monetáris szegénység Szubjektív szegénység Anyagi helyzet szubjektív értékelése: rendszeres anyagi gondjaik vannak, nélkülözések között élnek Szubjektív szegénységi küszöb: magas jövedelmi feszültség Depriváció Alap-depriváció: élelmiszer, ruházkodás, lakásrezsi, fűtés, társas kapcsolatok, üdülés Másodlagos-depriváció: tartós fogyasztási cikkek, autó, melegvíz-ellátás Lakás-depriváció: zsúfoltság, a lakás problémái

22 Szegénység különböző dimenziókban Jövedelmi szegény Deprivált Szubjektív szegény N= Népesség %-ában Egyetlen fődimenzióban sem N N N szegény ,1 Csak jövedelmi szegény I N N 118 2,0 Csak deprivált N I N 174 3,0 Csak szubjekítv szegény N N I ,7 Jövedelmi szegény és deprivált is I I N 51 0,9 Jövedelmi és szubjektív szegény I N I 145 2,5 Deprivált és szubjektív szegény N I I 227 3,9 Mindhárom fődimenzióban szegény I I I 160 2,8 Megjegyzés: N nem szegény az adott dimenzióban, I szegény az adott dimenzióban

23 A szegénység okai (logisztikus regressziós modellek esélyhányadosai) Jövedelmi szegénység Medián fele Átlag fele Kvintilis határ Depriváció Szubjektív szegénység Többdimenziós szegénység Háztartásfő neme (férfi) nsz nsz nsz 0,5 nsz 0,5 Háztartásfő életkora (18-39) ,4 1,5 1,4 1,4 nsz 1,8 60- nsz nsz nsz 0,4 0,2 nsz Háztartásfő iskolai végzettsége (általános) Szakmunkásképző 0,4 0,4 0,4 0,2 0,4 0,2 Felsőfokú 0,1 0,1 0,1 0,0 0,1 nsz Háztartásfő gazdasági aktivitása (egyéb inaktív) Alkalmazott 0,1 0,1 0,1 nsz 0,3 0,1 Munkanélküli 0,6 0,6 nsz 2,3 nsz 0,5 Nyugdíjas 0,1 0,2 0,2 1,6 0,6 0,1 Háztartás típusa (egyszemélyes, <60) Pár, <60 0,3 0,4 0,3 0,4 0,4 0,1 Pár 2 gyermekkel 0,4 nsz 1,3 0,6 0,8 0,2 Pár 3+ gyermekkel nsz 2,1 2,4 1,8 1,5 0,4 Egyedüli szülő gyermekkel 3,3 3,9 4,1 2,1 2,3 0,3 Egyszemélyes, 60+ 0,1 0,2 0,4 2,5 nsz nsz Lakóhely (község) Budapest nsz 0,7 0,6 nsz 1,6 nsz Háztartásfő etnikuma (nem roma) 2,6 3,1 2,5 6,8 1,9 4,2

24 TÁRKI Háztartás