TÁRKI Háztartás Monitor

Átírás

1 FEKETÉN FEHÉREN TÁRKI Háztartás Monitor Bemutató március 7. Gellért Szálló

2 Bevezetőt mond: Tartalom Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke A vitát vezeti: Kolosi Tamás a TÁRKI Rt. elnöke Jövedelemeloszlás: Szegénység: Elégedettség: Tóth István György a TÁRKI Rt. vezérigazgatója Szivós Péter a TÁRKI Rt. ügyvezető igazgatója Sági Matild a TÁRKI Rt. vezető kutatója

3 A kutatás ismertetése A kutatás előzményei 1992-től Magyar Háztartás Panel, 1998-tól TÁRKI Monitor Az adatfelvétel ideje: szeptember és október közepe között A kutatás módszertana Háztartások n=2020, személyek n=5209, 16 éves és idősebbek, akik egyéni kérdőívet töltöttek ki n=3637. A kutatás támogatója a Miniszterelnöki Hivatal.

4 Társadalomstatisztikai alapadatok a jövedelmi egyenlőtlenségek (szegénység), a munkaerőpiac valamint a társadalmi tagoltság vizsgálatához. Nemzetközileg is elfogadott, társadalompolitikai tervezés szempontjából hasznos adatszolgáltatás. Döntéselőkészítési adatállományok. A kutatás fő céljai

5 Jövedelemeloszlás Tóth István György

6 Jövedelemeloszlás főbb megállapítások Az egyenlőtlenségek 2003-ban voltak a legnagyobbak 2005-ben akkorák, mint a kilencvenes évek második felében A csökkenés okát nagyobb mértékben az állami és a magánszektor munkaerőpiacán, kisebb mértékben az újraelosztásban kell keresni A nyereségeket/veszteségeket az iskolázottság magyarázza, életkori csoportonként eltérő módon

7 Jövedelemeloszlás hosszú távon Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlása alapján számított Gini együttható alakulása 1962 és 2005 között 0,33 0,31 0,29 0,27 0,25 0,23 0,21 0,

8 Jövedelemeloszlás polarizáció Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozók létszáma (csoportok az egy főre jutó medián jövedelem százalékában, becslés, ezer főben) jómódúak felső középréteg középréteg alsóközépréteg szegények

9 Jövedelemeloszlás és növekedés (1) Egy lehetséges értelmezés: Kereslet/kínálat, technológiai változás Mikrogazdasági reakciók, eltérő jövedelmezőséggel (Összeadódva:) GDP növekedés Mért egyenlőtlenségek (Összehasonlítva:) egyenlőtlen eloszlás Adók és támogatások

10 Jövedelemeloszlás és növekedés (2) A növekedés és a jövedelem eloszlás közötti kapcsolatot a foglalkoztatottság és a reálbér alakulása teremti meg. Ezek az idősorok nagyon vegyes tapasztalatot mutatnak. A rendszerváltás óta: Amikor a foglalkoztatás és a reáljövedelem jelentősen esett, az egyenlőtlenségek erősen nőttek A foglalkoztatás stagnálása/növekedés és a reálbérek emelkedése az egyenlőtlenségek növekedési ütemének csökkenésével járt 2000 és 2005 közötti reáljövedelem hektikusan elosztott de nagy - növekedése és a foglalkoztatottság stagnálása/emelkedése mellett előbb nőttek majd csökkentek az egyenlőtlenségek

11 Jövedelemeloszlás és újraelosztás (1) Az újraelosztás hatását mérhetjük 1) az újraelosztásban részesedő csoportok arányának és jövedelmeik szórásának változásával és 2) az újraelosztott jövedelmek célzottságával

12 Jövedelemeloszlás A piaci jövedelmek aránya az össz. ht. jövedelemben, % A piaci jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % A tb jövedelmek aránya az össz. ht. jövedelemben, % A tb jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % A szociális jövedelmek aránya az össz. ht jövedelemben, % A szociális jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % és újraelosztás (2)

13 Jövedelemeloszlás és újraelosztás (3) Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből (%) 60 az egyes kvintilisek részesedése nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék

14 (III): Eltérő esélyek, 160 Visszafogott demográfiai viselkedés, iskolázási 140 alkalmazkodás Nyertesek: 120 Magasan képzett fiatalok Erős iskolázottsági elekció, 40 ztartásszerkezet, lepüléstípus és etnicitás 20 al felerősített rülékenység. 0 galmas alkalmazkodás gyon számított sztesek: csony iskolázottságú Jövedelemeloszlás Új belépők (III) Az átmenet során Aktív korúak (II) nyertesek és vesztesek A különböző életkor-iskolázottsági csoportok relatív jövedelmi pozíció-változása Magyarországon, 2005/ Középkorúak az átmenet elején (I) szakmunkás alapfokú (I) Viszonylag érett nyugdíjrendszer, korai kivonulási lehetőségek: iskolázottság szerint csak kicsit eltérő pozíció változások Relatív nyertesek: maga iskolázottságú idősebbe fels őfokú középfokú

15 Szegénység Szivós Péter

16 Szegénység A szegénységi ráták alakulása Egy főre jutó OECD I. OECD II

17 Szegénység Szegénység az EU-ban Szegénységi ráta, % Szegénységi rés, % Szegénységi ráta Szegénységi rés CZ SI FI LU SE DK HU-HKF HU-Monitor NL AT FR MT CY BG LT BE LV DE RO PL UK HR EE IT EL ES IE PT SK TR

18 Szegénység Szegénység: gyerekek és idősek egy főre jutó OECD I OECD II egy főre jutó OECD I OECD II

19 40 Szegénység Élelmiszerarány % felett 20 % alatt Alsó ötöd Felső ötöd

20 Szegénység szubjektív (1) Hogy érzi, Önök anyagilag gondok nélkül élnek beosztással kijönnek éppen, hogy kijönnek anyagi gondok vannak nélkülöznek Összesen

21 Szegénység szubjektív (2) Mennyire valószínű, hogy a következő 12 hónapban félre tudnak tenni? Nagyon valószínű 3 4 Valószínű Talán igen, talán nem Kevéssé valószínű Egyáltalán nem valószínű Összesen

22 Szegénység többdimenziós Anyagi depriváció Elemi szükséglet kielégítésének nehézségei Alapvető tartós javak hiánya Rossz lakáskörülmények Szubjektív dimenzió

23 Elégedettség Sági Matild

24 Elégedettség Az egyes tényezőkkel elégedettek aránya, Élete eddigi alakulásával Jövőbeli kilártásaival Családon belüli kapcsolataival Egészségi állapotával Munkájával Lakásával Életszínvonalával Lakókörnyezetével Jövedelmével

25 Elégedettség fő megállapítások (1) Az elmúlt két év során a 2003 őszi mélyponthoz képest szinte minden, általunk vizsgált tényezővel való elégedettek aránya nőtt 2-3%-kal. Az emberek általában elégedetlenek az anyagiakkal kapcsolatos tényezőkkel - a jövedelmükkel, életszínvonalukkal, és jövőbeli kilátásaikkal. Ugyanakkor az elmúlt két évben leginkább a jövedelemmel való elégedetlenség csökkent. A munkaerőpiacon aktívak, de különösen a vállalkozók, a diplomások és a fiatalok (40 év alattiak) lényegesen elégedettebbek szinte minden tényezővel, mint a többi társadalmi csoport tagjai

26 Elégedettség szubjektív anyagi helyzet Az anyagi helyzet változásának észlelése, és az ezzel kapcsolatos várakozások Az elmúlt 12 hónapban hogyan alakult az ország lakosai anyagi helyzete? % Az elmúlt 12 hónapban hogyan alakult az Ön családja anyagi helyzete? % jelentősen romlott romlott nem változott 6 javult jelentősen javult A következő 12 hónapban hogyan fog alakulni az ország lakosai anyagi helyzete? % 7 6 jelentősen romlik romlik nem változik nem tudja javul jelentősen javul nem tudja jelentősen romlott romlott nem változott 8 javult jelentősen javult A következő 12 hónapban hogyan fog alakulni az Ön családja anyagi helyzete? % 6 6 jelentősen romlik romlik nem változik nem tudja javul jelentősen javul nem tudja

27 Elégedettség fő megállapítások (2) A két évvel ezelőtt mért lakossági konjunktúramutatók mindegyikéhez képest is javulást mértünk 2005-ben. Az emberek általában a saját helyzetüket valamivel jobbnak tartják, mint a lakosságét, és a közeljövőt valamivel kedvezőbbnek ítélik meg, mint a közelmúltat. Ugyanakkor még mindig kisebbségben vannak azok, akik anyagi helyzetük javulását észlelték, illetve akik javulást várnak a közeljövőben.

28 Köszönjük a figyelmüket! Látogassa meg honlapunkat: