SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON SUB Qöttingen X 98 A 4472 GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZET OMIKK, Budapest 1996

2 Tartalom 1. fejezet A szociális kiadások összefüggésrendszerei Emelkedő szociális kiadások A bevételek csökkenése A szociális juttatások hatása a háztartásokra Politikai kérdések 2. fejezet Munkaerőpiaci alkalmazkodás és az ezzel járó megrázkódtatások. Változások a munkaerő keresletében és kínálatában A munkaerőpiaci részvétel csökkenése A munkanélküliség megoszlása Következtetések 3. fejezet Munkaerőpiaci politikák a magas és tartós munkanélküliség összefüggésében A munkanélküliek támogatása az átalakuló gazdaságban A munkanélküliek támogatási rendszere Aktív munkaerőpiaci politikák Öregségi és rokkantsági nyugdíjak A problémakörök A nyugdíjkiadások trendjei A jelenlegi nyugdíjrendszer 4. fejezet

3 Nyugdíjszintek és a nyugdíjak megoszlása. Következtetések 5. fejezet A gyermekes családokkal kapcsolatos politikák. A családi pótlék Családpolitikák Következtetések 6. fejezet Szociális támogatások és a helyi jóléti intézkedések egyéb formái Az átmenet A Szociális Törvény Az ellátásokra való jogosultság Helyi autonómia, bevételek és a régiók közötti egyenlőség Alapnorma a segélyezésben? 7. fejezet Összegezés és következtetések A munkaerőpiaci politika és a munkanélküli ellátások A nyugdíjak Családtámogatások A biztonsági háló Összefoglalás Táblázatok 1. fejezet 1.1 A GDP %-ában kifejezett szociális kiadások összetétele Magyarország és néhány kiválasztott OECD-ország esetében 1.2 Bevételek adótípusonként Magyarországon és egyes kiválasztott 1.3 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása, , ezer fő. 1.4 A különböző háztartástípusok létminimumszintje 1.5 A szegénység különböző mutatói Magyarországon

4 2. fejezet 2.1 A legutóbbi gazdasági fejlemények és a munkaerőpiaci mutatók 2.2a Részvételi arányok Magyarországon b Részvételi arányok Magyarországon és egyes kiválasztott 2.3 A munkaerő és a foglalkoztatás alakulása az átmenet során, , 2.4 A foglalkoztatás alkalmazkodása az iparban 2.5 A foglalkoztatás strukturális változása, Magyar vállalatok növekedésmutatói 2.7 A munkanélküliség tendenciái Magyarországon 2.8 A veszélyeztetett csoportok munkanélküliségi karakterisztikái 2.9 A munkanélküliségből való kilépés lehetőségei 2.10 A helyi munkaerőpiacok közötti eltérések 2.11 A munkanélküliek fluktuációja Magyarországon és egyes kiválasztott OECD-országban, Munkaerőpiaci átmenetek 2.13 Munkaerőpiaci átmenetek a státuszt változtatók számára 3. fejezet 3.1 A munkanélküliek támogatási rendszere Magyarországon, Jövedelemhelyettesítési arányok az előző jövedelem különböző szintjei és a munkanélküliség különböző időtartama esetében Magyarországon és egyes kiválasztott, % 3.3 A munkaügyi irodák hálózata, dolgozói, leterheltségi mutatóik 3.4 A munkaerőpiaci politikák kiadásai, fejezet 4.1 Az öregségi, hátramaradott hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakra fordított kiadások Magyarországon és néhány OECD-országban, A nyugdíjkiadások változásának összetétele, A nyugdíjkiadások alakulása, Az öregségi nyugdíj évi szabályainak összefoglalása 4.5 A teljes nyugdíjra való jogosultság életkora az, nemenként, 1994, 4.6 Várható élettartam egyes életkorokban, 1970 és a Az új nyugdíjasok száma, b Az új rokkantsági nyugdíjasok száma szektoronként, Becsült biztosításmatematikai nyugdíjcsökkentés korkedvezményes nyugdíjazás esetén Magyarországon 4.9 A szolgálati idő alakulása az új nyugdíjasok körében nemek szerint, A jövedelempótlási tényező változása a nyugdíjmegállapítási képletben 1993-ban

5 4.11 Átlagos nyugdíjösszegek: az új nyugdíjasok az összes nyugdíjashoz képest, " 1991 és a A nyugdíjasok százalékos megoszlása a nyugdíj összege szerint, július. 4.12b A nyugdíjasok százalékos megoszlása a nyugdíj összege szerint, március 5. fejezet 5.1 A gyermekekhez és a gyermekgondozáshoz kötődő különböző transzferek költsége (1993: tény, 1994: tervezet) 5.2 Családi pótlék és gyermekgondozási támogatások, A családi pótlék szerkezetének alakulása 1980 és 1993 között 5.4 A családi pótléknak a teljesmunkaidejű átlagkeresethez viszonyított százalékos aránya Magyarországon és egyes kiválasztott 5.5 A családi pótlék aránya a háztartás összjövedelmében, decilisenként, 1992/ A háztartások eloszlása a gyerekek száma és a jövedelmi decilisek szerint, 1992/93 6. fejezet 6.1 A Szociális Törvényben lefektetett jogosultsági kritériumok és juttatási szintek 6.2 Az önkormányzatok szociális kiadásainak normatív támogatása 6.3 A nem-kormányzati intézmények normatív állami támogatása 6.4 Az önkormányzatok speciális célú szociális kiadásainak címkézett" támogatása Ábrák 1. fejezet 1.1 Az 1 főre jutó GDP és a szociális kiadások az OECD-átlag százalékában, Az 1 főre jutó GDP és a szociális kiadások az OECD-átlag százalékában, Az összes kormányzati kiadás szerkezeti változása, 1985 és A kormányzati szociális kiadások szerkezete típusonként 1985 és 1993 között 1.5 A szociális kiadások kategóriánként a GDP %-ában, 1985 és 1993 között 1.6 A bevételek szerkezete az összes kormányzati kiadás %-ában 1985 és 1993 között :

6 1.7 A szociális védelem kiadásai finanszírozási forrás szerint, A háztartások jövedelem-összetétele a háztartásfő kora szerint, az OECD ekvivalenciaskálája alapján 1.9 Jövedelemszintek 1988-as Ft-ban Magyarországban, Relatív szegénységi ráták a háztartások mérete szerint, különböző ekvivalenciaskálákat használva, 1992/ Relatív szegénységi ráták a háztartásfő kora szerint, különböző ekvivalenciaskálákat használva, 1988/ fejezet 2.1 Foglalkoztatási változások a magyar gazdaság fő szektoraiban 2.2 Ipari termelés, foglalkoztatottság és termelékenység 2.3 A munkanélküliek jellemzői 2.4 A munkanélküliség időtartama Magyarországon és egyes kiválasztott 2.5 Beáramlás, kiáramlás és a munkanélküliség növekedése 3. fejezet 3.1 Aktív és passzív munkaerőpiaci kiadások, a közép- és kelet-európai országokban és néhány kiválasztott OECD-országban, fejezet 4.1 A 65 éves és idősebb népesség részaránya Magyarországon és az, Az időskorú eltartottak arányának változása a nyugdíjkorhatár 62 évre emelésével és anélkül, Nettó jövedelempótlási arányok különböző keresetszinteknél, a szolgálati évek függvényében 4.4a A nyugdíjak mediánjának, átlagának és minimumának aránya a nettó átlagbérhez viszonyítva 4.4b A nyugdíjak mediánja, átlaga és minimuma, a Nettó jövedelempótlási arányok 40 év munkaviszony esetén, a keresetek szintje szerint 4.5b Az öregségi nyugdíjak nettó jövedelempótlási aránya, teljes életpálya és átlagkereset esetén: Magyarország és néhány OECD-ország, fejezet 5.1 A családtámogatási juttatások közötti kapcsolatok egy példája.