kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi"

Rezső Pap
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által Hogyan alakult a Munkaerőpiaca Alap által támogatott képzésben résztvevők száma 2005 óta és mennyire volt eredményes a képzés a munkaerőpiaca reintegráció szempontjából?" címmel, K/1934. számon benyújtott írásbeli kérdésére az alábbiak szerint válaszolok. A munkaerő-piaci képzés kiemelkedő szerepet tölt be a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztathatóság javításában. A gazdaság munkaerő-igényéhez igazodó kompetenciák és szakképesítések megszerzésével javul a támogatásban részesülők munkaerő-piaci pozíciója, elhelyezkedési esélyük növekszik. Az egész életen át tartó tanulás széles körű elterjesztésével célunk az, hogy a munkavállalók képessé váljanak a gazdaság gyorsan változó igényeihez történő alkalmazkodásra, foglalkoztathatóságuk megőrzésére. Különösen fontos feladatunk a hátrányos helyzetű rétegek (p1. : tartós álláskeresők, romák, csökkent munkaképességűek stb.) képzési támogatása speciális programok kidolgozásával. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint első 11 hónapjában az előző évinél többen, összesen 41,1 ezren vettek részt munkaerő-piaci képzésben. A résztvevők döntő többsége - 71 %-a - M szerinti szakképzést szerzett, míg mintegy 12%-uk nyelvi képzésben részesült. A részletes statisztikai adatokat a melléklet tartalmazza. A munkavállalók képzési támogatására a Munkaerőpiaca Alap mellett az Európai Unió Strukturális Alapjai állnak rendelkezésre. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP 1.1.) intézkedése keretében a megyei munkaügyi központok által kidolgozott munkaerő-piaca programokban elsősorban a hátrányos helyzetű munkanélküliek vesznek részt. Ezekben a programokban meghatározó szerepet kap a felzárkóztató és a munkaerő-piaci k támogatása. A munkanélküliség megelőzése és Levétcínt: 1064 Budapest, Alko Telefon : , Fax : cím: kiss.pc Internet: wm y.szmm_,.,. :_

2 kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-piacról kiszorult inaktív népesség munkaerő-piacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, valamint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét ban a megyei munkaügyi központok a programterveikben országosan összesen 25 ezer fő bevonását tervezték, mintegy 28,9 milliárd forint forrás felhasználásával. A Ill. negyedévi beszámoló szerint a programba bevont létszám meghaladta a 32 ezer főt. A HEFOP keretében a vállalkozások munkahelyi it támogató pályázat keretében több mint 2000 pályázat érkezett be, mintegy 29 milliárd forint támogatási igénnyel. A mintegy 1000 nyertes pályázó, több mint 12 milliárd forintos támogatásból, megközelítőleg fő képzését tudja megvalósítani. A HEFOP keretében mintegy 4 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett Lépj egyet előre" programba január 24-i állapot szerint fő jelentkezett, ebből fő kapott támogatást. A Munkarerőpiaci Alapból a felnőttképzési célú keret terhére az elmúlt három évben a felnőttképzési célú támogatásokból kre a következő összegeket fordítottuk : Kimutatás az MPA FCK - felnőttképzési célú támogatásokról Időszak Támogatás összege (ezer Ft) Összesen : A támogatások révén 2004-ben mintegy 4 ezer fő, 2005-ben 15 ezer fő, 2006-ban becsülten mintegy 15 ezer fő valósult meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint egy évtizede folyamatosan vizsgálja az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságát a résztvevők munkapiaci státusának nyomon követésével. A munkaerő-piaci képzést befejezők elhelyezkedési arányai a tanfolyamok befejezését követő 3 hónap elteltével az elmúlt években közel azonos értéket, általában %-ot mutattak. Korábbi reprezentatív felmérések adatai szerint a tanfolyam befejezését követő egy év elteltével az elhelyezkedési arányok azonban viszonylag jelentős mértékben, %- ra növekednek. Az elhelyezkedési esélyek javulása mellett figyelembe kell venni a munkaerőpiaca k azon pozitív hatását, hogy aktivizálja az egyéneket, és mindenképpen megnöveli munkaerő-piaci értéküket, illetve perspektivikus munkavállalásuk, vagy vállalkozóvá válásuk lehetőségeit. Az elmúlt években a képzési programok fontos részévé vált az öninformációs tréning és álláskeresési technikák oktatása. Az ÁFSZ az összegyűlt tapasztalatok elemzése alapján a munkaerő-piaci k hatékonyságának növelését fontos szempontnak tekinti. A munkaügyi központoknak kiadott módszertani ajánlásokban az FSZH az eszközök hatékonyságának javítására tesz javaslatokat. Ilyen többek között a munkaerő-piaci igények megbízhatóbb előrejelzése, a tanfolyami szakirányok körültekintő megválasztása és a kre bekerülő személyek pályakorrekciójának szakszerű támogatása, illetve a résztvevői kör gondos kiválasztása. A probléma azonban ennél természetesen sokkal összetettebb, mivel a ket követő rövid 2

3 távon érvényesülő elhelyezkedési arányok a munkaerő-kereslet alakulásával, a gazdaság növekedési ütemével is szoros összefüggést mutatnak. A foglalkoztatási törvény január 1-i hatállyal történő módosítása többek között érintette a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat is. A munkaerő-piaci k hatékonyságának növelését és a képzésben való részvétel ösztönzését célozza a keresetpótló juttatás összegének megemelése. A folyósítás feltétele, hogy a tanfolyam legalább a heti húsz órát elérő időtartamú legyen. A Kormány nemcsak a munkaerő-piaci k hatékonyságának növelésére törekszik, hanem elő kívánja segíteni az oktatás és a szakképzés általános hatékonyságának javítását. Ennek érdekében a felnőttképzés mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került a szakképzés tartalmi irányítása is. A szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése keretében új térségi integrált szakképző központok (TISZK) kialakítására kerül sor. A munkaerő-piaci igények és a képzés közötti kapcsolat erősítésére az elmúlt időszakban is több kormányzati intézkedés történt. A felsőoktatási törvény módosítása intézményi kötelezettséggé tette a pályakövetés bevezetését a végzett hallgatók körében, ami az intézmények minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerének részét képezi. A szaktárcák, gazdasági kamarák és az érintett szakmai szervezetek bevonásával készült szakképzés-fejlesztési stratégia szintén tartalmaz a pályakezdők életútjának nyomon követésével kapcsolatos feladatokat. Olyan szakképzési rendszer működtetésének megteremtése a cél, amely - folyamatosan figyelemmel kísérve és értékelve a vállalati munkaerő-igényeket - alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, és a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani a szükséges szakmai kompetenciákat. Budapest, február f s 3

4 Melléklet A Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésben résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatokat a következő táblázatok tartalmazzák : Időszak Munkaerő-piaci képzésben résztvevők érintett létszáma, fő január február március április május június július augusztus szeptember október november december * 1-11 hónapok havi átlaga Munkaerő-piaci képzésben résztvevők havi átlaglétszáma, fő ÖSSZESEN * A évi terv alapján Munkaerő-piaci képzésben résztvevők egy főre jutó támogatási összege, ezer R Ajánlott képzés ,8 Elfogadott képzés ,5 4

5 Követéskor munkaviszonyban állók aránya, Ajánlott képzés 43,2 45,5 43,8 Elfogadott képzés 46,0 45,6 51,4 44,4 45,5 46,2 94,1 92,1 90, 4 * 1-11 hónapok adatai alapján Munkaerő-piaci képzésben résztvevők aránya az aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők között Képzés összesen 27,5 19,8 24,1 Munkaerő-piaci képzésben résztvevők megoszlása, 87,5 88,9 92,4 12, S 11,1 7 6 Megj : A megyei munkaügyi központok évi forrásfelosztási javaslatai alapján a munkaerőpiaca képzésben résztvevők tervezett aránya országosan 22,7%. * 1-11 hónapok havi átlaga Munkaerő-piaci képzésben résztvevő álláskeresők érintett létszáma a képzés típusa szerint, fő OKJ képzés Nem OKJ képzés Nyelvi képzés ÖSSZESEN

Hasonló dokumentumok

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen