Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Átírás

1 Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

2 Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási arány (KSH): 61,9% ILO szerinti munkanélküliek száma: fő, AFSZ szerinti munkanélküliek száma: fő Munkanélküliségi ráta 7,4% (EU 27 átlaga) AFSZ nyilvántartott álláskeresők aktív népességhez viszonyított aránya: 9,7% Területi különbségek

3 Módszertan (ÁFSZ KSH eltérések) ÁFSZ nyilvántartott munkanélküliek (álláskereső) jellemzően fővel többen vannak, mint amennyit a KSH szigorú módszertanával kiszámolnak. Def. (ÁFSZ): Munkaügyi központ által nyilvántartásba vett, munkaviszonnyal nem rendelkező, nem tanuló, nem nyugdíjas, állást kereső, munkába állni képes, ÁFSZ-el megállapodást kötő személyek szerepelnek. Benne lehet az Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel ( fő használta 2007-ben) maximum 15 napot dolgozó ember is.

4 Még egyszer a módszertan (ÁFSZ KSH eltérések) Def. (ILO KSH)): 1. Az adott személy az előző héten 1 órányi munkát sem végzett, 2. A megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett állást, 3. Rendelkezésre áll (el tudja kezdeni a munkát) 2005-ben a regisztráltak 60%-a ILO/KSH szerinti munkanélküli, 2% foglalkoztatott, 38% pedig inaktív. Mitől függ a nyilvántartásba vétel? Jogszabályi változások, passzív ellátásra jogosultság feltételeinek változása Másodlagos munkaerőpiaci lehetőségek Képzési programokban történő megjelenés lehetőségei Reálgazdasági folyamatok

5 Még egyszer a módszertan (ÁFSZ KSH eltérések) Általában igaz: Ahol az ellátórendszer jó, kiterjedt, ott regisztrálnak, többen lesznek, mint a munkaerőpiaci felmérésekben. Rossz lokális munkaerőpiaci kereslet miatt nem keresnek állást, kikerülnek a KSH adataiból (ÁFSZ-ből nem mert a segély miatt érdekük fűződik hozzá). Rendszeres szociális segélyben részesülők (nem tudnak már munkába állni) kikerülnek a passzív munkanélküli, emiatt inaktív csoportba. Kikerülnek a KSH kategóriából a az aktív és passzív ellátások között ingázók is. Szigorú a KSH előző hét maximum 1 órás munkakorlátja is. Jellemző területi eltérések: Csak a Közép-Magyarországi Régióban magasabb a KSH érték, mint az ÁFSZ adatai. Másutt (ahol kevesebb az esély az elhelyezkedésre) bejelentkeznek inkább a munkaügyi kirendeltségeken és közülük sokan a KSH adataiban, mint inaktívak jelennek meg a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állás hiánya miatt.

6 KSH ÁFSZ munkanélküli adatai közötti eltérések

7 A munkaerő felmérések (KSH) módszertana A felmérés szükséges, mert a 90-es évek elején csak a regisztráltakra vonatkozó adatok álltak rendelkezésre. Új adatgyűjtési rendszert kell kialakítani: a népszámláláshoz, illetve a munkaerőmérleghez hasonlóan az összes munkaerő-piaci kategóriát átfogja; gyakorisága megfelelő ahhoz, hogy a munkaerő-piaci változásokat nyomon kövesse.

8 A munkaerő felmérések módszertana Korai előzménye: Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott felmérés,a Current Population Survey (CPS) A 80-as években a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office, ILO) vezetésével egységesítési folyamat zajlott. Az ILO ajánlásai alapján kidolgozott fogalmi rendszer lehetővé tette a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásának a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától független megfigyelését, a korrekt nemzetközi összehasonlítást, ugyanakkor bizonyos fokú szabadságot is enged a nemzeti sajátosságok érvényesülésére. A Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben vezette be a munkaerőfelmérést (Labour Force Survey), amely alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére.

9 A munkaerő felmérések módszertana Vonatkozási kör: Magánháztartások Demográfia mindenkire, Aktivitásra vonatkozó kérdések év közötti korcsoport Időpont: Minden hónap 19. napját megelőző hét. 0,9%-os arányú a lekérdezés, ebből a mintából matematikai statisztikai módszerek felhasználásával becsülnek.

10

11 A munkaerőpiac egyensúlyi állapotának alapvető mutatói (számított mutatók köre) Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya (15-74). Tartósan munkanélküliek aránya: a tartósan (12 hónapja vagy régebben) munka nélkül lévők összes munkanélkülieken (ILO,KSH) belüli aránya, a munkanélkülieket a 90 (2002-ig 30) napon belül elhelyezkedők nélkül számítva. Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességen belüli aránya.

12 Két utóbbi mutató (gazdasági aktivitás, és a foglalkoztatási arányszám) nagyságát alapvetően meghatározza, hogy milyen korú népességre kerül kiszámításra. A leggyakoribb vonatkozási csoportok a következők: munkavállalási korú népesség, ami lehet: hagyományos, éves nő, illetve éves férfi Aktuális (15-61 mindkét nemnél), a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelése által az adott évre meghatározott életkorok éves népesség (nemzetközi összehasonlítás); éves népesség (munkaerő-felmérés alapértelmezése, ILO,KSH); éves népesség (fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megfigyeléséhez).

13 KSH ÁFSZ adatai közötti eltérések

14 Idősoros változások

15 Inaktívak létszám változása 2003 után

16 A munkanélküliség jellemzői (ÁFSZ)

17 Szezonalitás, férfi/nő arányok

18 Regionális eltérések

19 Regionális eltérések 2007-ben két megyében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző évhez képest: Győr Moson Sopron (-9,6%), Komárom Esztergom (-7,6%) + négy megye ahol a 2005-ös szintet sem érték el: Csongrád, Fejér, Tolna és Vas Hullám (mérséklődés után visszaemelkedett 2005, 2006, 2007 viszonylatában) AM szerepe (kiváltott határozott idejű szerződéseket) TB reform státusz bizonytalanság Aktív eszközökben való megjelenés száma is visszaesett

20 A nyilvántartott álláskeresők kor szerinti összetétele

21 A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele A kedvezőtlenebb régiókban (Észak-Alföld és Észak- Magyarország) 50% körüli a maximum 8 osztályt végzettek aránya. Közép-Magyarország 30% Diplomás fordítva: 4% és 10% a két véglet

22 A pályakezdő álláskeresők számának alakulása Havi átlagban fő (9,5%) csökkenő arányban Lassabban nőtt az arányuk, mint a többi kategóriáé. Megszűnt (2006 végén) a munkatapasztalat szerzési támogatás, ami miatt regisztráltak START kártyára nem kell beregisztrálni

23 Pályakezdő álláskeresők Nő a maximum 8 osztályt végzettek és az érettségizettek aránya, Csökken a szakmunkások (nyilvántartott egészben 31,5%, itt csak 18% az arányuk) és a diplomásoké (2005: 4600, 2006: 3900, 2007: 3300 fő) 2000 és 2005 között duplázódott a diplomás pályakezdők aránya, ez most visszafordult. 2/3:1/3 a nő férfi arány a pályakezdő diplomások között

24 Pályakezdő álláskeresők A regionális kép a klasszikus munkaerőpiaci helyzet szerint alakul Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,5% - Budapest 4% Összefügg a végzettséggel: A fele SZ-Sz-B-ben a nyolc osztályt vagy azt sem végzettek aránya, Budapesten negyede csak

25 Megváltozott munkaképességű álláskeresők 2007: 4,7 % az álláskeresőknek fő 2005 óta csökkenő trenddel ( : 600 fővel) 55% nő és 43,1% 50 év feletti, 25 év alatti alig akad 49,4% 8 általános vagy kevesebb, 32,7% szakmunkás papírral bír

26 A nyilvántartásba belépők mutatói A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése az újonnan belépők számának kismértékű növekedése mellett a kilépők számának erős visszaeséséből következik. Havi átlagban belépésre csak fő körüli kilépő esett 2007-ben. 103:100 az arány 2006-tól él ez a tendencia: emiatt nőtt az átlagos időtartam és a tartós állást keresők (12 hónapnál hosszabb ideje) száma is. Első alkalommal belépők : 15% az összes belépőnek, csökkenő számmal és aránnyal. Visszalépők A pályakezdők esetében 54% a visszalépők aránya.

27 Belépők visszalépők (ÁFSZ)

28 Belépők visszalépők (ÁFSZ)

29 Regionális különbségek a belépésben

30 Honnan jöttek az újonnan belépők?

31 Milyen állást kíván betölteni?

32 Milyen állást kíván betölteni? (foglalkozási főcsoportok)

33 A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők aránya a nyilvántartottak között Ez 2007-ben fő től folyamatosan emelkedik az arányuk

34 Regionális különbségek

35 Regisztrációban töltött idő változása Jelentősen megnőtt az átlagos regisztrációs idő: 2005:286, 2006: 293, 2007: 319 nap.