MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva május 1

2 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai... 3 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 5 A Főváros eredményeinek bemutatása... 6 Összes foglalkoztatottak... 6 Közfoglalkoztatottak... 7 Vállalati méret szerinti bontás... 8 Foglalkoztatási ok kirendeltségenként Grafikus megjelenítés a változások tükrében Változó kérdés pályakezdők alkalmazásának tapasztalatai ÖSSZEFOGLALÁS

3 Fogalmi háttér A felmérésben, elemzésben többször használunk olyan fogalmakat, mutatókat, melyek akár két szervezet között sem fedik ugyanazt a tartalmat. Így ezeket a fogalmakat külön, kiemelten kezelve tisztázzuk, definícióikat az adott szervezetek, hivatalok fogalmi keretei között kezeljük és értelmezzük, olykor pedig a közöttük lévő különbségeket és kapcsolatokat is tárgyaljuk. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség miatt) volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol); aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemző különböző mutatószámok: 3

4 a foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által használt fogalom Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, maga is aktívan keres munkahelyet, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, akit az illetékes munkaügyi kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 4

5 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH 1 munkaerőfelmérés adatai alapján éves korcsoport Főváros Országos negyedév negyedév Változás (%) negyedév negyedév Változás (%) Népesség (ezer fő) 1 354, ,1 100, , ,4 99,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 850,2 853,5 100, , ,8 99,6 Foglalkoztatottak (ezer fő) 778,7 777,0 99, , ,5 99,3 Munkanélküliek (ezer fő) 71,5 76,5 107,1 457,7 468,3 102,3 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 503,8 502,6 99, , ,6 100,3 Aktivitási arány (%) 62,8 62,9 100,2 57,4 57,2 99,7 Foglalkoztatási ráta (%) 57,5 57,3 99,6 51,4 51,1 99,4 Munkanélküliségi ráta (%) 8,4 9,0 106,7 10,4 10,7 102,7 regisztrált vállalkozások száma (db) , ,27 társas vállalkozás (db) , ,10 egyéni vállalkozás (db) , ,36 A népesség a a és 4. negyedévben a fővárosban 0,2%-ot növekedett, míg országosan 0,1%-ot csökkent. A gazdaságilag aktívak száma a vizsgált korcsoportban Budapesten 0,4%-ot emelkedett, míg a teljes országban 0,4%-kal csökkent. A foglalkoztatottak számában a főváros 0,2%-os csökkenése alacsonyabb, mint az országos 0,7%-os csökkenése az elmúlt időszakot vizsgálva. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján a fővárosban 7,1%-kal emelkedett, míg országosan csak 2,3%-kal. A munkanélküliségi ráta mértéke a fővárosban 6,7%-ponttal emelkedett, míg országosan ez az érték 2,7%-pontos emelkedést mutat az elmúlt negyedévben. A gazdaságilag inaktívak számában a fővárosban 0,2% csökkenést, míg országosan 0,3%- os emelkedést mért a KSH. Az aktivitási arány a fentiekkel összefüggésben a fővárosban 0,2%-kal emelkedett, míg országosan 0,3%-kal csökkent. A vállalkozások számában nagyobb arányú mozgás az elmúlt negyedévekben nem volt tapasztalható sem a fővárosban, sem országosan. 1 Forrás: KSH stadat-táblák-idősoros éves adatok 5

6 A Főváros eredményeinek bemutatása Összes foglalkoztatottak Tendencia Válaszadók száma Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva várható XIII. Kerületi (+,+) VIII. Kerületi (-,-) XXI. Kerületi (+,+) XVI. Kerületi (-,-) IX. Kerületi I. (+,-) III. Kerületi (-,-) XX. Kerületi (+,-) IV. Kerületi (+,-) XVIII. Kerületi (-,+) Főváros (+,-) A tendenciák tekintetében nagyobb elmozdulások, mozgások nem tapasztalhatók ennek köszönhetően a teljes, fővárosi mozgásban sem várhatóak nagyobb arányú elmozdulások sem rövid távon, sem egy éves tartamban. Rövid távon összességében pozitív, míg hosszabb távon negatív tendenciára számítanak a megkérdezettek. A XIII. kerületi és a XXI. kerületi munkaügyi kirendeltségek esetén mind rövidebb, mind hosszabb távon pozitív elmozdulásra számíthatunk, azonban a XIII. kerület esetén a válaszadók igen alacsony száma miatt ez a prognózis nem tekinthető stabilnak. A VIII., XVI. és III. kerület esetén mind rövid távon, mind hosszabb távon borúlátók a válaszadók: egyaránt negatív tendenciára számítanak, ráadásul az utóbbi két kirendeltség esetén kifejezetten nagy arányú a negatív elmozdulás. A IX., XX. és IV. kerület esetén vegyes mozgás prognosztizálható: rövid távon enyhe pozitív, míg hosszabb, 1 éves távon negatív mozgásra számítanak a megkérdezett munkáltatók. A XVIII. kerületi munkaügyi kirendeltség esetén éppen fordítva: rövid távon borúlátóbbak, míg hosszabb távon optimistábbak a munkáltatók: az 1 éves tartam mozgása pozitív, míg a 3 hónapos negatív. Azonban itt is figyelembe kell venni, hogy a válaszadói alacsony, mindösszesen 10 munkáltató válaszolt a megkeresésre. 6

7 Közfoglalkoztatottak Tendencia Válaszadók száma Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva várható XIII. Kerületi (+,0) VIII. Kerületi (+,+) XXI. Kerületi (+,+) XVI. Kerületi (0,0) IX. Kerületi I. (+,+) III. Kerületi (0,+) XX. Kerületi (0,0) IV. Kerületi (+,0) XVIII. Kerületi (0,0) Főváros (+,+) A Közfoglalkoztatás esetében kevésbé változatos a kép: összességében elmondható, hogy pozitív tendenciával számolnak vagy stagnálással a választ adó munkáltatók. A VIII., XXI. és IX. kerületi munkaügyi kirendeltség esetén mind rövidebb, mind hosszabb távon pozitív elmozdulást prognosztizálnak. A XIII. és IV. kerület esetén rövidebb távon pozitív, míg hosszabb távon stagnáló okat várnak a közfoglalkoztatottak esetén. A III. kerületi munkaügyi kirendeltség esetén éppen fordítva, hosszabb távon számítanak pozitív elmozdulásra. A XVI., XX. és XVIII. kerületi munkaügyi kirendeltség esetén nem számítanak sem rövidebb, sem hosszabb távon elmozdulásra. A teljes fővárosra nézve (miután sem rövidebb, sem hosszabb távon nem számítanak negatív elmozdulásra) pozitív tendenciára számíthatunk. 7

8 Vállalati méret szerinti bontás Először a vállalati méretek szerinti bontásokat vizsgáljuk, mert munkatársaink általában a kisebb vállalatokat tudják nagyobb arányban megszólítani. A nagyobb mal bíró nagyvállalatok összességében még kis számuk ellenére is lényegesen nagyobb számú munkavállalóról hordoznak információt. Válaszadásban Válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN XIII. Kerületi VIII. Kerületi XXI. Kerületi XVI. Kerületi IX. Kerületi I III. Kerületi XX. Kerületi IV. Kerületi XVIII. Kerületi Főváros A válaszadók száma esetén a XIII. kerület és a XVIII. kerület teljesített a várt alatt, illetve a XX. kerület esetén sem éri el a 20 munkáltatót. Összességében továbbra is jellemző, hogy a mikro- illetve kisvállalkozások a jelentős, míg a közép- és nagyvállalkozások darabszáma általában is alacsonyabb szokott lenni. 8

9 Foglalkoztatás szerinti bontásban Válaszadók száma Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva múlva várható Jelenlegi közfoglalkoztatotti Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti Egy év múlva múlva várható közfoglalkoztatotti Mikro Kis Közép Nagy Összesen A jelenlegi okhoz viszonyítva megfigyelhető, hogy a kis ú vállalkozások alapvetően pozitívak rövidtávon (hosszabb távon a mikrovállakozások pozitív, míg a kisvállalkozások negatív tendenciája látszik), míg a közepes vállalkozások esetén enyhe negatív elmozdulás rajzolódik ki rövid, míg kicsit nagyobb arányú/ú elmozdulás hosszabb távon. Közfoglalkoztatás esetén az igazi mozgások (legalább 100 felettiek) a közepes és nagyvállalkozások esetén várható ott azonban kifejezetten pozitív elmozdulásokkal mind rövidebb, mind hosszabb távon. 9

10 Foglalkoztatási ok kirendeltségenként Válaszadók száma Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva múlva várható Jelenlegi közfoglalkoztatotti Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti Egy év múlva múlva várható közfoglalkoztatotti XIII. Kerületi VIII. Kerületi XXI. Kerületi XVI. Kerületi IX. Kerületi I III. Kerületi XX. Kerületi IV. Kerületi XVIII. Kerületi Főváros A mozgásokat egyszer már szemrevételeztük, most azonban összességében is áttekinthetőek: látható, hogy a válaszadások alapján a XIII., XX. és XVIII. kerületi munkaügyi kirendeltségek eredményei nem tekinthetők relevánsnak még akkor sem, ha ezeken a kirendeltségeken jellemzően nagyobb ú cégeket sikerült megszólítani. A cégek száma alapján a XVI. és III. kerületi munkaügyi kirendeltségek éves viszonylatban is nagy arányú negatív tendenciája relevánsnak, figyelmeztetőnek látszik a többi kirendeltség esetén a pozitív mozgások alacsonyak, nem képesek ezt a negatív jelzést ellensúlyozni. 10

11 Grafikus megjelenítés a változások tükrében Az előzőekben ismertetett adatokat grafikusan is megjelenítjük. Először a mozgások, kirendeltségenkénti bontásban, majd utána a közfoglalkoztatottak számában prognosztizálható elmozdulásokat mutatjuk be, szintén 3 hónapos és 1 éves időtartamra. 11

12 12

13 13

14 Változó kérdés Alkalmazási formákról alkotott vélemények Válaszadás XIII. Kerületi Munkaügyi VIII. Kerületi Munkaügyi XXI. Kerületi Munkaügyi XVI. Kerületi Munkaügyi IX. Kerületi I. Munkaügyi III. Kerületi Munkaügyi XX. Kerületi Munkaügyi IV. Kerületi Munkaügyi XVIII. Kerületi Munkaügyi Főváros Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerőkölcsönzés biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt Távmunka biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt Önfoglalkoztatás biztosan alkalmazná Bedolgozói jogviszony Megbízási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/ egyszerűsített foglalkoztatás talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt

15 Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná Nem válaszolt A különböző foglalkoztatási formákról jelentősen eltérő véleményeket alkotnak a megkérdezett munkáltatók. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze: 1) A részmunkaidős és a határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás alapvetően elfogadott, ezt a foglalkoztatási formát a legtöbb megkérdezett munkáltató szívesen választja, alkalmazza. 2) A megbízási szerződés megosztónak látszik: bizonyos cégek, munkáltatók esetén kedvelt, azonban nem annyira egyértelmű a viszonyulás, mint az előző két foglalkoztatási forma esetén. 3) A többi foglalkoztatási forma alapvetően vagy elutasított, vagy nem is válaszoltak rá. Jellemzőbb azonban a határozott elutasítás, mint a nem válaszolás a megkérdezettek között. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek a ukat tekintve, általában stagnáló vagy negatív állapotokra számítanak 3 hónapos és 1 éves viszonylatban egyaránt. A közfoglalkoztatás esetén mind rövidebb, mind hosszabb távon pozitív elmozdulást prognosztizáltak a megkérdezettek. A megkérdezett munkáltatók a részmunkaidős és határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatást tartja elképzelhetőnek az elkövetkező negyedéves időszakban, illetve a megbízási szerződésekkel kapcsolatosan megoszlottak a vélemények. A többi foglalkoztatási formát alapvetően elutasították (illetve, alacsony arányban ugyan, de nem válaszoltak erre a kérdéskörre). 15