MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Budapest Főváros Kormányhivatala Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Takács Szabolcs Jóváhagyta: Mátrainé Bartus Éva augusztus 1

2 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai... 3 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján... 5 A Főváros eredményeinek bemutatása... 6 Összes foglalkoztatottak alkalmazottak és közfoglalkoztatottak... 6 Vállalati méret szerinti bontás... 6 Belépők és kilépők, kirendeltségenként és vállalati méret szerint... 9 Grafikus megjelenítés a változások tükrében Változó kérdés Alkalmazási formákról alkotott vélemények ÖSSZEFOGLALÁS

3 Fogalmi háttér A felmérésben, elemzésben többször használunk olyan fogalmakat, mutatókat, melyek akár két szervezet között sem fedik ugyanazt a tartalmat. Így ezeket a fogalmakat külön, kiemelten kezelve tisztázzuk, definícióikat az adott szervezetek, hivatalok fogalmi keretei között kezeljük és értelmezzük, olykor pedig a közöttük lévő különbségeket és kapcsolatokat is tárgyaljuk. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az úgynevezett vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség miatt) volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg: az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol); aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemző különböző mutatószámok: 3

4 a foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül; A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által használt fogalom Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, maga is aktívan keres munkahelyet, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, akit az illetékes munkaügyi kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 4

5 A Főváros gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH 1 munkaerőfelmérés adatai alapján éves korcsoport Főváros Országos negyedév negyedév Változás (%) negyedév negyedév Változás (%) Népesség (ezer fő) 1 356, ,1 99, , ,4 99,9 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 853,5 831,9 97, , ,4 98,8 Foglalkoztatottak (ezer fő) ,2 96, , ,7 97,7 Munkanélküliek (ezer fő) 76,5 80,6 105,4 468,3 508,7 108,6 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 502,6 519,3 103, , ,0 101,3 Aktivitási arány (%) 62,9 61,6 97,9 57,2 56,6 99,0 Foglalkoztatási ráta (%) 57,3 55,6 97,0 51, ,8 Munkanélküliségi ráta (%) 9 9,7 107,8 10,7 11,8 110,3 regisztrált vállalkozások száma (db) , ,8 társas vállalkozás (db) , ,2 egyéni vállalkozás (db) , ,1 A népesség a a és negyedévben a fővárosban 0,4%-kal csökkent, míg országosan csak 0,1%-ot. A gazdaságilag aktívak száma a vizsgált korcsoportban Budapesten 2,5%-ot csökkent, míg a teljes országban mindösszesen 1,2%-kal. A foglalkoztatottak számában a főváros 3,3%-os csökkenése nagyobb mértékű, mint az országos 2,3%-os mérséklődés. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján a fővárosban 5,4%-kal emelkedett, míg országosan 8,6%-kal. A munkanélküliségi ráta mértéke a fővárosban 0,7%-ponttal emelkedett, míg országosan ez az érték 1,1%-pontos emelkedést mutat az elmúlt negyedévben. A gazdaságilag inaktívak számában a fővárosban 3,3% növekedést, míg országosan 1,3%- os emelkedést mért a KSH. Az aktivitási arány a fentiekkel összefüggésben a fővárosban 3%-kal csökkent, míg országosan 1%-kal. A vállalkozások számában nagyobb arányú mozgás az elmúlt negyedévekben nem volt tapasztalható sem a fővárosban, sem országosan, bár az egyéni vállalkozások száma mindkét mutatóban 1% feletti emelkedést mutatott az elmúlt negyedévben. 1 Forrás: KSH stadat-táblák-idősoros éves adatok 5

6 A Főváros eredményeinek bemutatása A felmérés adatai a július 1-jei változások előtti állapotokat mutatják be! Vállalati méret szerinti bontás A vállalati méretek szerinti bontásokat vizsgáljuk, mert munkatársaink általában a kisebb vállalatokat tudják nagyobb arányban megszólítani. A nagyobb mal bíró nagyvállalatok összességében még kis számuk ellenére is lényegesen nagyobb számú munkavállalóról hordoznak információt. Válaszadásban Válaszadók száma Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN XIII. Kerületi VIII. Kerületi XXI. Kerületi XVI. Kerületi IX. Kerületi I III. Kerületi XX. Kerületi IV. Kerületi XVIII. Kerületi NA NA NA NA NA Főváros A válaszadók száma tehát összességében 344 vállalat, mely alapján megállapítható, hogy még az 1 ezrelékét sem sikerült elérni a lehetséges válaszadóknak a KSH nyilvántartása szerint. Ennek okai változatosak lehetnek a válaszadási érdektelenségen túl természetesen a személyes megkeresés leterheltségén túlmenően akár azzal is, hogy a felmérés időszerű és nem egy általános (amikor a munkáltatóval kapcsolatba kerülünk, egy gyors kérdőíves lekérdezést foganatosítunk addig, míg mi esetleg az adatait rögzítjük a rendszerben) felmérés keretében szerezzük meg a szükséges információkat, melyeket aztán negyedévente kiértékelünk. Összességében továbbra is jellemző, hogy a mikro- illetve kisvállalkozások a jelentős, míg a közép- és nagyvállalkozások darabszáma általában is alacsonyabb szokott lenni. 6

7 Összes foglalkoztatottak alkalmazottak és közfoglalkoztatottak Fokozottan ki kell emelnünk: addig, amíg ilyen ú ( ) munkáltató tölti ki a Fővárosban található majdnem 400 ezer vállalkozásból a kérdőíveket, addig érdemi elmozdulásokról, általánosításokról nem tudunk beszélni. Jól látható majd több elmozdulásból is, hogy egy-egy kirendeltség szélsőségesebb válaszadása drasztikus mértékben kimozdítja a teljes Fővárosra vonatkozó előrejelzéseket, így nyilvánvalóan nem alkalmasak az adatok és a metodika arra, hogy nagy bizonyosságú előrejelzéseket meg tudjunk fogalmazni. Alkalmazottak Jelenlegi Három hónap múlva várható Egy év múlva várható Változás XIII. Kerületi (-,+) VIII. Kerületi (+,+) XXI. Kerületi (+,-) XVI. Kerületi (+,+) IX. Kerületi I (-,-) III. Kerületi (-,-) XX. Kerületi (+,-) IV. Kerületi (-,-) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros (-,-) Közfoglalkoztatottak Jelenlegi közfoglalkoztatotti Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti Változás XIII. Kerületi (0,0) VIII. Kerületi (-,+) XXI. Kerületi (-,+) XVI. Kerületi (+,+) IX. Kerületi I (-,-) III. Kerületi (0,+) XX. Kerületi (0,0) IV. Kerületi (-,+) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros (-,+) 7

8 Egyben Jelenlegi összesen Három hónap múlva várható összesen Egy év múlva várható összesen Változás XIII. Kerületi (-,+) VIII. Kerületi (-,+) XXI. Kerületi (+,+) XVI. Kerületi (+,+) IX. Kerületi I (-,-) III. Kerületi (-,-) XX. Kerületi (+,-) IV. Kerületi (-,-) XVIII. Kerületi NA NA NA NA Főváros (-,-) A tendenciák tekintetében nagyobb elmozdulások, mozgások mindösszesen két kirendeltség esetén tapasztalhatók melyek azonban döntően befolyásolják a teljes fővárosra nyert adatok elmozdulásait is. A teljes mozgás tekintetében tehát összességében negatív tendenciára lehetne számítani, azonban míg az alkalmazotti mozgásban negatív, addig a közfoglalkoztatotti ban pozitív tendencia mutatkozik. Ez a tendencia azonban NEM teljes-körű elmozdulások következménye, hanem 1-1 kirendeltségen mért szélsőségesnek nevezhető elmozdulás eredménye: 1) A IX. kerületi I. kirendeltség esetén az 1 év múlva várható alkalmazotti ban egy több, mint 1000 fős negatív elmozdulást mérték, melynek következtében a teljes Főváros eredménye az 1 éves, hosszabb távú prognózisban negatív összegzést mutat. Ehhez adódik még a III. kerületi kirendeltség 800 fős negatív elmozdulása, melyet azonban (mint későbbiekben látszik) némiképpen kompenzál egy lokális közfoglalkoztatotti -felfutás. 2) A III. kerületi kirendeltség esetén ugyanis az 1 éves tartamra várható közfoglalkoztatotti ban 499 fős pozitív elmozdulás szintén az egész Fővárosra hatást gyakorolt, így a teljes fővárosi pozitív tendencia lényegében ennek az eredménynek köszönhető. A teljes felmérés során látható lesz, hogy a KSH által nyilvántartott közel vállalkozásból milyen mértékben sikerült a fővárosi felmérésben mintát nyerni. 8

9 Belépők és kilépők, kirendeltségenként és vállalati méret szerint A mozgásokat elsősorban a kilépők és belépők mozgása befolyásolja (illetve, amint az látszott korábban is, 1-1 kirendeltség területén megkérdezett 1-1 cég válaszadása is). A soron következőkben az adott negyedévre vonatkozó mozgásokat mutatjuk be 1-1 táblázatban (alkalmazottak, közfoglalkoztottak, illetve egyben) III. NEGYEDÉV Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Alkalmazottak Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK VIII. Kerületi MK XXI. Kerületi MK XVI. Kerületi MK IX. Kerületi I. MK III. Kerületi MK XX. Kerületi MK IV. Kerületi MK XVIII. Kerületi MK NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA Főváros Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Közfoglalkoztatottak Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK VIII. Kerületi MK XXI. Kerületi MK XVI. Kerületi MK IX. Kerületi I. MK III. Kerületi MK XX. Kerületi MK IV. Kerületi MK XVIII. Kerületi MK Főváros Belépők - Kilépők Belépők Kilépők Egyben Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM Mikro Kis Közép Nagy VM XIII. Kerületi MK VIII. Kerületi MK XXI. Kerületi MK XVI. Kerületi MK IX. Kerületi I. MK III. Kerületi MK XX. Kerületi MK IV. Kerületi MK XVIII. Kerületi MK NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA Főváros Megfigyelhető, hogy összességében kiegyensúlyozott, a IV. kerületi kirendeltség kivételével sehol sem volt 50 vagy annál nagyobb főt érintő mozgás bár az természetesen megemlítendő, hogy a teljes fővárosra vonatkozó adat negatív, tehát a kirendeltségek összességében inkább negatív mozgásokat tártak fel a válaszadó vállalkozások mozgásában. 9

10 Grafikus megjelenítés a változások tükrében Az előzőekben ismertetett adatokat grafikusan is megjelenítjük. Először a mozgások, kirendeltségenkénti bontásban, majd utána a közfoglalkoztatottak számában prognosztizálható elmozdulásokat mutatjuk be, szintén 3 hónapos és 1 éves időtartamra. Itt nem alkalmaztunk 3 bontást, csupán a teljes elmozdulásokat és a közfoglalkoztatotti mozgásokat mutattuk be. 10

11 11

12 12

13 Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Változó kérdés Alkalmazási formákról alkotott vélemények Szolgáltatások és segítségnyújtások, melyekre Önnek szüksége lenne? XIII. Kerületi VIII. Kerületi XXI. Kerületi XVI. Kerületi IX. Kerületi I. Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések

14 III. Kerületi XX. Kerületi IV. Kerületi XVIII. Kerületi Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések Főváros Fontos Nem válaszolt Nagyon fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási III. negyedéves kérdések A változó kérdésben ebben a negyedévben a különböző szolgáltatásokról gyűjtöttünk információkat. Ennek keretében megállapítható volt, hogy (a nagyon nagy arányú válaszmegtagadás mellett) a bér és bérköltség támogatásokat, a munkahelymegőrző támogatásokat és a bérkompenzációs támogatásokat tartják a legfontosabbnak a munkáltatók, továbbá fontosnak ítélték meg a tanácsadási lehetőségeket, a munkaközvetítést és a jogszabály-ismertetéseket is. A válaszadók közel ötöde (18,9%) nem találta fontosnak a munkaerő-piaci helyzetről készített helyzetképeket és elemzéseket, illetve nem tudnak (nem rendelkeznek információval) az Első Munkahely Garancia programról. 14

15 ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek a ukat tekintve, általában stagnáló vagy negatív állapotokra számítanak 3 hónapos és 1 éves viszonylatban egyaránt mely azonban a kirendeltségi bontásokat figyelembe véve valójában 1-1 válaszadó kiugró értékének köszönhető, semmint általános tendenciaként megfogalmazható eredmény! A közfoglalkoztatás esetén mind rövidebb, mind hosszabb távon pozitív elmozdulást prognosztizáltak a megkérdezettek mely egyetlen kirendeltség válaszadásából szűrhető le, tehát valójában hosszabb távú megállapításokat itt sem tudunk megfogalmazni a felmérés alapján. A megkérdezett munkáltatók a támogatási rendszereket fontosnak, sőt nagyon fontosnak tartják a szolgáltatásaink közül illetve a jogi és egyéb tanácsadásokat is kiemelten kezelik. Nem tartják fontosnak a munkaerő-piaci helyzetképeket, illetve az álláskeresők összetételének ismertetését, továbbá a megkérdezettek közel ötöde nem hallott, nem ismeri az Első Munkahely Garancia programot. Mindent összevetve elmondható, hogy a felmérés során kapott, két kirendeltségről származó kiugró értékek a teljes fővárosi elemzés összesített mérőszámait eltorzították, így a teljes fővárosra vonatkozó mozgásokra vonatkozó megállapítások (figyelembe véve még azt is, hogy a vállalkozásoknak még az 1 ezrelékét sem sikerült megszólítani) semmiképpen sem nevezhetők reprezentatívnak. 15