Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS III. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében...3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek...7 Leépítés...7 Ellentétes irányú létszámmozgások...8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA EGYÉB INFORMÁCIÓK Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége a KSH adatai szerint január 1-én 420 ezer fő volt, mely közel kétezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól. A KSH munkaerő-felmérése alapján II. negyedévében a megye éves népességének 54,1 %-a, 175,6 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 158,4 ezren foglalkoztatottként, 17,3 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma mintegy másfél ezer fővel, 0,9 százalékkal kevesebb, az előző negyedévhez képest azonban ugyancsak másfélezer fővel több. A munkanélküliek száma ezer fővel, 6,1 százalékkal emelkedett egy év alatt, az előző negyedévinél azonban kb. ezer fővel kevesebb. Aktivitási adatok II. név Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 521 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek június 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46 %-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak több mint fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatják ugyanis az érintett munkavállalók 51 %-át. 521 cég és 36,2 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatott létszámuk megoszlása Csongrád megyében Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek és a humánegészségügy, szociális ellátás területén foglalkoztatók, de az oktatás; a szállítás, raktározás; kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb hányadban (74 %-ban) Szegedről. Makó térségéből és Hódmezővásárhelyen 2-2, Szentesen és Kisteleken egy-egy nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, a feldolgozóipari és az egészségügyi ágazatból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás és a feldolgozóipar ( cég) területéről kerültek ki. A közszféra területéről (közigazgatás, oktatás, humán- egészségügy) 80 intézmény válaszait rögzítették a kirendeltségek. A KSH adatai szerint legtöbb foglalkoztatott a feldolgozóipar területén dolgozik, 24 %- os részaránnyal. A válaszok alapján túlreprezentáltnak tekinthető az oktatás, a szállítás, raktározás, a vízellátás, hulladékgazdálkodási tevékenység területe, alulreprezentáltnak tűnik az energetikai szektor, a szálláshely, vendéglátás, az információ, kommunikáció, és az építőipari ágazat területe is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai Egy negyedévvel korábban erre az időszakra csak kisebb mértékű, 334 fős, 0,9 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, ez II. negyedév végére főt jelenthetett volna. Jelen megkérdezettjeinknél az elmúlt negyedévben bekövetkezett létszámváltozások összességében inkább pozitívak voltak, az előre jelzetteknél szemben kisebb mértékű (0,7 %-os), de emelkedés következett be ténylegesen. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 0,8 %-os, mintegy 250 fős csökkenést mértünk az e körben jelzett 0,9 %-os, 300 fős emelkedés helyett az elmúlt negyedévben. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében Csongrád megyében, a I. félév végi fős álláskereső létszám fővel, közel tíz százalékkal volt kevesebb az egy negyedévvel korábbinál és 415 fővel, 2 %- kal maradt el az egy évvel korábbitól is II. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), 40 %-kal kevesebben a megelőző negyedévinél, illetve 432 fővel, 6 %-kal elmaradva az előző év azonos időszakától is. A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai június 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk többéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A második negyedévének végén a felmérésben résztvevők egy évre szóló előrejelzésükben 2,5 százalékos, mintegy kilencszáz fős létszámnövekedést vártak. Ehhez képest minimális, mintegy 120 fős, 0,3 %-os elmaradás látszik. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori ismeretük birtokában 2,2 százalékos emelkedést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 0,2 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett létszámváltozás tehát elmaradt az előre jelzettel összevetve. az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint szeptember végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan alig változik, de nem csökken: munkáltatóink a negyedév végére 268 fős, 0,7 %-os létszámemelkedéssel számolnak a június végi állapothoz képest. Ebben természetesen a közfoglalkoztatottak létszáma is szerepel. Ha levesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor a megyében 145 fős, 0,4 %-os létszámemelkedést jeleznek a munkáltatók a következő három hónapban. Egy évvel ezelőtt a válaszadók minimális visszaesést, 0,1 %-os csökkenést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. A mostani felmérés adatai szerint a megyén belül Mórahalmon 3,8 %-os, Hódmezővásárhelyen 3,4 %-os Szentesen 1,1 %-os, Makón 0,9 %-os létszámnövekedés várható. Kistelek körzetében 0,7 %, Szegeden 0,1%-os a növekedés mértéke, Csongrádon minimális, 0,3%-os visszaesés látszik. Ágazatokat tekintve inkább pozitív irányú, de nagyságrendileg kisszámú létszámváltozást jeleztek a munkáltatók. Az ágazatok többségére inkább a stagnálás a jellemző. Az építőipar területén látszik összességében 140 fős, a feldolgozóipar ágazatban 71 fős létszámbővülés. A nemzetgazdasági ágazatok közül létszámnövekedés még a mezőgazdaság és a kereskedelem területén mutatkozik az év harmadik negyedévében. A cégek méretének emelkedésével jellemzően az optimizmus is mérséklődik. A kis vállalkozások 3,4 %-os létszám növekedése 212 főt jelent az előrejelzések szerint. A közepes szervezetek megkérdezettjei 0,5 százalékos, 56 fős bővüléssel kalkulálnak. A a foglalkoztatottak számának minimális emelkedése várható 6

7 250 fő feletti gazdálkodók e három hónapban nem számolnak létszámváltozással. Nem változik a mikro-vállalkozások létszáma sem, pedig eddig jellemzően 10 százalékos emelkedés látszott ezen a soron az előző felmérésekben. Összességében (közfoglalkoztatással együtt) a korábbi negyedévinél kisebb számú (attól 15 %-kal elmaradó) kiáramlást: 662 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és az előző negyedévivel kisebb, attól 23 %-kal alacsonyabb beáramlást: 927 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a megye foglalkoztatotti létszáma II. negyedév végére 1,1 százalékkal bővülhet a március adatokhoz képest, ami 0,4 %-ponttal magasabb a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 521 munkaadó 20 %-a (103 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a hányad 24 %-os volt. Felvételeket legnagyobb számban egyéb, egyszerű szolgáltatások (246 fő), kubikus (130 fő), egyéb takarítók (33 fő), intézménytakarítók, bolti eladók, élelmiszer-, italgyártó gép kezelője munkakörökben jeleztek a munkáltatók. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint biológus, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, gumitermékgyártó gép kezelője, zenetanár foglalkozásúak is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 6,5 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek 12 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyéb egyszerű szolgáltatások (192 fő), takarítók (61 fő), intézménytakarítók (29 fő), villamosberendezés-összeszerelő (25 fő) esetében számíthatunk I. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az intézménytakarítók, a konyhai kisegítők, fémmegmunkálók, bolti eladók. Összességében véve a felvételi várakozások (927 fő) és az elbocsátási várakozások (662 fő) is erősebbek az egy évvel korábbinál, a nettó egyenlegük (+285 fő) +71 fővel tér el az egy évvel ezelőttinél. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében sem számolnak növekedéssel, igaz csökkenéssel sem: a megye foglalkoztatotti állományát I. félév végére a jelenleginél 0,7 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ez létszámban +238 főt jelenthet a megyében, összességében fős foglalkoztatotti létszámot a megkérdezettek körében. Egy évvel korábban erre a kérdésre optimistább választ adtak a megyében a megkérdezett munkáltatók, 2,5 %-os, 900 fős létszámemelkedést prognosztizáltak egy év távlatában. Megyén belül Mórahalom és Szentes térségében 3,3-3,3 %-os, Makó térségében 1,9 %-os foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Szegeden és Csongrádon 0,3, illetve 0,4 %-os bővülés realizálódhat egy év alatt, 2013.II. negyedév végére. Kistelek térségében 0,5 %-kal, Hódmezővásárhely térségében 1,1 %-kal esik vissza várhatóan az állományi létszám egy év távlatában. Ágazatokat tekintve csökkenés egy év alatt a közigazgatás és a pénzügyi tevékenység területén mutatkozik, amely mintegy 5 %-os visszaesést jelenthet ezeken a területen. Az energetika, az építőipar, az oktatás területén szinte változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. a foglalkoztatottak száma várhatóan nem csökken egy év távlatában 8

9 A feldolgozóipar várható létszámfelvétele 2,6 %, mely 237 fő létszámtöbbletet jelenthet, illetve a kereskedelem területén is 2,1 %-os, 60 fős létszámbővüléssel kalkulálnak a munkáltatók. A megkérdezett cégeink 23,4 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett I. félévének végére, s közel 10 %-uk számol csökkenéssel. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege +238 fő. A cégek méreteit tekintve inkább a közepes méretű cégek voltak most optimistábbak, mint a kisebb, illetve nagy cégek. A mikro- és a kis cégek 0,8-0,8 %-os létszámnövekedésben bíznak az elkövetkezendő 1 év során, a közepes cégek 2,4 %-os irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 0,4 %-kal esik vissza. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása április-június időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, 30%-kal kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban, és közel azonos mértékben maradunk el az egy évvel korábbi munkaerőigények számától is. Közel hatezer felkínált álláshely a negyedév során Az időszaki álláshelyek fele szegedi munkavégzésre irányult, 16 %-a hódmezővásárhelyi, 13 %-a makói munkahely volt. Az állások 56 %-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A negyedéves állásbejelentések 60 %-ának betöltéséhez elég az általános iskolai végzettség. A rendelkezésre álló álláshelyek közel 30 %-a ipari területről (beleértve az építőipart is), közel tíz százaléka a kereskedelmi ágazatból származott, több mint egyharmada közfoglalkoztatottak elhelyezésére irányult. 10

11 Egyéb információk Szolgáltatások, eszközök igénybevételének gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy melyek azok az NFSZ szolgáltatások és támogatási formák, amelyek legfontosabbak számukra, rangsorolva azokat. A válaszadó cégek legfontosabbnak a START- kártya család által nyújtott lehetőségeket, a bér-, bérköltség támogatásaink igénybevételének lehetőségét tartják, illetve a bérkompenzációt és a munkaközvetítést tartják a válaszadók még fontosnak. Leggyakrabban a START kártya és a különféle támogatások miatt keresik szervezetünket a megkérdezett munkáltatók Szeged, szeptember 3. Dr. Zámbó Anita igazgató 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a június 30-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: július. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg 12

13 (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 15

16 A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai - közfoglalkoztatás 16

17 A mintavételi körben várható létszámmozgások Csongrád megyében 2012.III. negyedévében FEOR-onként 17

18 18

19 19