NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév Tolna megye október-december

2 A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében IV. negyedév A felmérés lényege IV. negyedéve során a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja immár huszonhatodik alakalommal készítette el a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek száma 301, a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 284 db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Munkaügyi Központ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 negyedik negyedévére vonatkozó adatfelvételre október 10 és október 21. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 1,5%-os, egy év távlatában pedig 0,8%-os csökkenést prognosztizáltak. Ebben a létszámmozgásban mindkét időtávban a közfoglalkoztatottak is benne vannak. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2011 II. negyedévében Tolna megyében 85,0 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek száma II. negyedévének átlagában 8,1 ezer fő volt, egy év alatt 1,2%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 0,2%-ponttal 47,8%-ra, az aktivitási ráta 0,1%-ponttal 52,3%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató elmaradt az országos átlagtól.) Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 8,7%-ot tett ki, ami 0,1%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés II. n.év II. n.év Népesség száma a) (ezer fő) 235,9 233,6 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 184,3 182,5 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 93,6 93,1 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 85,4 85,0 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 8,2 8,1 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 44,3 45,3 Inaktívak száma b) (ezer fő) 85,8 84,9 Aktivitási arány b) (%) 52,2 52,3 Foglalkoztatási ráta b) (%) 47,6 47,8 Munkanélküliségi ráta b) (%) 8,8 8,7 Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél I. félévében átlagosan 45,3 ezren álltak alkalmazásban, ez 2,3%-kal (1019 fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A különböző gazdasági ágak létszámindexei ugyanakkor jelentősen differenciáltak voltak. Idén I. félévben a versenyszférában alkalmazásban állók száma közel tizedével (9%-kal) emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a költségvetési szférában viszont 6,2%-os csökkenés következett be, ami főként a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítási ágakban regisztrált létszámcsökkenésekre vezethető vissza. A legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 12,2%-kal több volt a bázis időszakhoz képest, a szállítás, raktározás ágazatban 5,3%-os, az építőiparban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység valamint az oktatás esetében 2,4%-os emelkedés következett be. Az előbbiekkel ellentétben az egy évvel korábbi azonos időszaki adatokhoz viszonyítva csökkent az alkalmazásban állók száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-5,3%-kal), a közigazgatás (-3,2%-kal), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-2,9%-kal) és a kereskedelem, javítás (-2,7%-kal) ágazatokban. A mezőgazdaságban stagnálást mutatnak az idei első féléves foglalkoztatási adatok március végén Tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. A társas vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,6%-kal (540-nel) csökkent, az egyéni vállalkozásoké 1%-kal (266- tal) bővült, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a nonprofit szervezetek száma jelentősen, mintegy 30%-kal megnőtt. A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 2.769, a költségvetési szerveké 469 volt. A vállalkozásokon belül 22,7%-ot tettek ki a társas, 77,3%-ot pedig az egyéni vállalkozások. 1 a) 2010, ill január 1-jén. b) II. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I. féléves adatai. 3

4 A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (23,5%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14,2%), az építőipar és a feldolgozóipar (12-12%), valamint a mezőgazdaság (6%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is I-III negyedévében havonta átlagosan álláskereső szerepelt a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évi átlagnál 503 fővel (3,3%-kal) kevesebb volt. Tolna megyében január-szeptember átlagában a gazdaságilag aktív népesség 14,6%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, ez 0,4%- ponttal kedvezőbb a hasonló időszaki mutatónál. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező a legmagasabb iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a Tolna megye területén nyilvántartott álláskeresők átlagosan 43,1%-a (6 422 fő) legfeljebb 8 osztályt végzett. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 31,4%-os volt, 21,1% középiskolában szerzett érettségit, felsőfokú végzettséggel pedig 4,4% keresett munkát. A azonos időszaki átlagos állománnyal egybevetve azt tapasztaljuk, hogy 1,7%-ponttal csökkent a szakmunkás végzettségűek aránya, emelkedett ugyanakkor (1,1%-ponttal) az érettségizettek, (0,4%-ponttal) a diplomások és (0,2%- ponttal) a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 10,4%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk főt tett ki, ami 11 fővel (0,7%-kal) alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 25,6%-a (3 810 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, a hasonló időszakához viszonyítva 1%-ponttal mérséklődött a mutató értéke. Tolna megyében III. negyedévében a munkáltatók összesen főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a megyében működő munkaügyi kirendeltségeken, amely csaknem kétszerese a azonos időszakinak. Így a tárgynegyedévben havonta átlagosan 994 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek, az előző év azonos időszaki 504-gyel szemben. Az emelkedés hátterében az október elején Tamási és Dombóvár körzetében elindult Startmunka keretében történő közfoglalkoztatás áll. Ennek megfelelően az új ajánlatok többsége, 83,6%-a (2 495) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül 489 álláshely (16,4%) volt betölthető. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását mindössze 17 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 80,3%-a közfoglalkoztatást jelentett, 14,7%-os volt a bértámogatás, 5%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 4

5 A felmérés mintájának összetétele A IV. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 284 munkáltatót vontak be, a körzetenként megadott mintanagyság 30 és 98 között mozgott. A megyei mintával érintett létszám kétharmada Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 100, illetve 110 fő volt, míg legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 32 főt tett ki. A felméréssel megszólított munkaadók és az általuk foglalkoztatottak kirendeltségenkénti megoszlása A felmérésben résztvevő gazdálkodóknál Kitöltött adatlapok száma Kirendeltségek foglalkoztatottak száma (db) megoszlása száma (fő) megoszlása Bonyhád 30 10,6% ,4% Dombóvár 35 12,3% ,1% Paks 51 18,0% ,7% Tamási 98 34,5% ,9% Szekszárd 70 24,6% ,9% Összesen: ,0% ,0% A vállalati méret alapján tekintve, a 284 válaszadó szervezet legnagyobb része, 70,5%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak mindössze 15,6%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 24,6%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az érintett létszám 39,1%-át. A minta 4,9%-át alkotják nagyvállalkozások, amelyek az érintett létszám közel felét (45,3%-át) foglalkoztatták. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk, vállalti méret szerint Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak stat. állományi létszáma szept. 30-án száma megoszlása Ebből: a közfoglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása (db) (fő) (fő) Mikro (0-9 fő) 80 28,2% 462 2,4% 0 0,0% Kis (10-49 fő) ,3% ,2% 1 0,9% Közép ( fő) 70 24,6% ,1% 98 86,7% Nagy (250 felett) 14 4,9% ,3% 14 12,4% Összesen: ,0% ,0% ,0% A felmérésbe vont 284 munkáltató szeptember végén főt foglalkoztatott, ez 1,5%- kal kevesebb a negyedévvel korábbi felvételben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében 2011 I. félévében az alkalmazásban állók átlagos száma 45,3 ezer fő volt, így ez 43,1%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 284 gazdasági szervezet a június végén regisztrált 2 37,2 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át képviselte. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2011/2 5

6 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (102 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (65 cég), az építőipar (27 cég) és a mezőgazdaság (21 cég) területéről. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (28 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (17 cég), az élelmiszergyártásnak és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak (15, illetve 12 cég), valamint a villamos berendezés gyártása ágazatoknak (7 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A felmérésben a regisztrált összlétszám 34,7%-át a feldolgozóipar adta, 13,7%-át a humánegészségügyi, szociális ellátás, 13,3%-át a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, 11%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatta, de jelentősebb foglalkoztatóként említendő a mezőgazdaság is, ahonnan az alkalmazotti létszám 6,6%-a származott. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az egyéb szolgáltatás és a szállítás, raktározás felülreprezentáltak a mintában. A humán-egészségügyi, szociális ellátás és a mezőgazdaság reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a művészet, szórakoztatás, szabadidő, az információ, kommunikáció, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésünkben. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) 6 Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I. fv Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 Bányászat, kőfejtés 0.. X Feldolgozóipar ,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés X ,7 Építőipar ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 Szállítás, raktározás ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 Információ, kommunikáció ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,5 Oktatás ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,8 Egyéb szolgáltatás ,2 Tolna megye összesen: ,1

7 A közfoglalkoztatás jelentős szereppel bír megyénk foglalkoztatásában I-III negyedévében megyei szinten mintegy en léptek a rendszerbe. Ebben a negyedévben immár második alkalommal a felmérésben résztvevő munkáltatóktól azt kértük, hogy a statisztikai állományi létszámukból adják meg a szeptember 31-én foglalkoztatott, valamint a negyedév végén (2011. dec. 31-én) várható közfoglalkoztatottak létszámát. A feldolgozott adatokból látszik, hogy a negyedéves felmérésünk a közfoglalkoztatásról nem ad érdemi információt, hiszen a felvétel időszakában szeptember végén a megszólított munkáltatóknál mindössze 113-an dolgoztak közfoglalkoztatás keretében. A felmérés főbb eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben szereplő munkaadók 67,6%-a 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, 18,3%-uk növekedéssel, 14,1% pedig a létszám csökkenésével számol. Az elmúlt év hasonló időszakában ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,9%-a 3 hónapon belül stagnálással számolt, ötöd részük (20,4%) növekedést prognosztizált, 15,7%-uk pedig létszámcsökkenést jelezett. A jelenlegi felmérésünk eredménye szerint, december végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 284 fős, 1,5%-os csökkenésére számít a szeptember 30-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 329 új belépés mellett 613 kilépés várható. (Lásd: melléklet!) A be-, és kilépések egyenlegét ágazatonként tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám 10 főt meghaladó csökkenését a mezőgazdaságból (-104 fő), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területéről (-60 fő), az építőiparból (-52 fő), a humán-egészségügyi ellátás (-46 fő) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (-23 fő) ágazatokból jelezték. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma összességében 34 fővel csökken várhatóan, leginkább az élelmiszer, ital, dohánytermékek területéről jelzett 63 fős mérséklődés következtében. (A mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban a prognosztizált csökkenés feltehetően a szezonalitással, a közigazgatásban a várható létszámleépítésekkel magyarázható.) 10 főt meghaladó bővülést egyedül a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatból (12 fő), a feldolgozóiparon belül pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása területéről (30 fő) prognosztizáltak. A többi ágazatban 3 hónapos időtávban leginkább a stagnálás várható. A három hónapos előrejelzés szerint, a foglalkoztatottak számát illetően a kirendeltségek többségére a csökkenés lesz jellemző, kivéve Szekszárd körzetét, ahol 0,7%-os emelkedést valószínűsítettek a megkérdezett foglalkozatók. 7

8 A december végéig várható létszámalakulásokat méretkategóriánként tekintve, a közepes méretű szervezetek 197 fős (2,6%-os), a nagy vállalatok 85 fős (0,1%-os), a kisméretűek 9 fős (0,3%-os) létszámcsökkenésre számítanak, a legfeljebb 9 fős mikro vállalkozásoknál dolgozók száma ugyanakkor minimális mértékben 7 fővel (1,5%-kal) bővülhet. Az elkövetkező 3 hónapra jelzett létszámmozgások összesített egyenlegét foglalkozási csoportok szerint tekintve többségében létszámcsökkentési várakozás jelenik meg. A legnagyobb csökkenést az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági fogfoglalkozásúak (-143 fő), valamint az élelmiszeripari foglalkozásúak (-62 fő) köréből prognosztizáltak. Várhatóan csökkenni fog a az építőipari foglalkozásúak (-65 fő), a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak (-29 fő), a feldolgozóipari gépek kezelőinek (-15) az egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak (-11 fő) és az egészségügyi foglalkozásúak (-10 fő) száma is. Az előzőekkel szemben, 2011 utolsó negyedévében egyenlegét tekintve 10 főnél nagyobb mértékű foglalkoztatás-bővülés a fém- és villamosipari foglalkozásúak (16 fő), a könnyűipari foglalkozásúak (14 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (22 fő), valamint a járművezetők és mobil gépek kezelői (11 fő) számíthatnak. 8

9 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) Egészségügyi foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl Feldolgozóipari gépek kezelői Takarítók és has. jell. egysz. foglalkozások Építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Egyszeű ipari, építőipari, mg-i foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Változás (fő) A konkrét foglalkozásokat tekintve felmérésünk azt tükrözi, hogy az év utolsó negyedévében, a legnagyobb mértékű létszámcsökkenések leginkább a szezonális munkákkal érintetteket veszélyeztetik. Ennek megfelelően az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak (-99 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak (-44 fő) és az egyéb építési, szerelési foglalkozásúak (-31 fő) számában prognosztizálható nagyobb mértékű visszaesés. Ezek mellett jelentősen csökkenhet a húsfeldolgozók (-66 fő), és az egyéb takarítók, kisegítők (-28 fő) létszáma is. Említésre méltó növekedésre ugyanakkor csak a szabó, varró foglalkozásúak (13 fő) és a hegesztő, lángvágók (12 fő) számíthatnak. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése 2011 III. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink 3 hónappal ezelőtt előrebecsülték. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011. júliusszeptemberében) ténylegesen 941-en léptek be új munkavállalóként és 979 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 38 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a júliusban lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát 2011 III. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 466 belépést és mindössze 356 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett nagyjából ugyanennyi foglalkoztatottal bíró és zömében a mostanival megegyező cégekből álló munkáltatói kör. 12 hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett munkaadók 59,5%-a egy éven belül létszámának stagnálásával számol, 23,6%- uk növekedést jelez előre, 16,9%-uk pedig csökkenést prognosztizál. Az előző év azonos időszaki válaszolókkal összevetve a növekedésre számítók aránya 3,3%-ponttal csökkent, a létszámcsökkenés, illetve a stagnálást prognosztizálók aránya 1,6-1,6%-ponttal emelkedett. 9

10 A 12 hónapos előrejelzés alapján úgy tűnik, hogy a foglalkoztatás színvonala ebben az időtávban sem változik majd kedvezően. A megszólított gazdálkodó szervezetek összesített előrejelzése alapján foglalkoztatotti létszámuk fő lesz, ami a jelenlegihez képest 0,7%- os, 146 fős csökkenést jelent. Ágazatonként tekintve 12 hónap távlatában a legnagyobb létszámfogyás a mezőgazdaságban várható, ahol az előrejelzések alapján 108 fővel fog apadni a foglalkoztatottak száma. A közigazgatásban 72 fővel, az építőiparban 35 fővel az egészségügy, szociális ellátás területén 28 fővel csökkenhet az alkalmazásban állók száma, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek esetében 21 fővel. A feldolgozóipar egészét tekintve ugyanakkor, a becslések szerint emelkedhet a foglalkozatás, összességében 80 fővel. Ezen belül a fémalapanyag és fémfeldolgozás területe lesz a legnagyobb létszámbővítő (157 fő), míg az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása területén várhatóan 65 fővel csökken majd a létszám. A cégek méretei alapján tekintve az előrejelzéseket, egyedül a mikro cégek optimisták, átlagosan 2,8%-os emelkedésben bíznak az elkövetkező 1 év során, ami azonban mindössze 13 fős bővülést jelent esetükben. A kis és közepes cégek 1,1-1,2%-os csökkenést irányoztak elő, a nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma 0,5%-kal csökken várhatóan. Ha az előrejelzéseket a megye kirendeltségei szerint tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a dombóvári körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen összességében 5,4%-os (107 fős) alkalmazotti létszámbővülést valószínűsítenek. A Bonyhádi, Paksi, Szekszárdi Kirendeltség körzetébe tartozó munkáltatók gyakorlatilag stagnálásra számítanak az előttük álló egy év vonatkozásában, hiszen létszámuk 0,5%-os vagy az alatti emelkedését vetítették előre. A legpesszimistább várakozást Tamási körzetében regisztráltuk, itt a felmérésben résztvevő munkáltatók foglalkoztatotti létszámuk 9,6%-os (298 fős) csökkenését prognosztizálták egy év távlatában. 10

11 A munkaerő-igény kielégítésének forrásai A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat arra kértük, hogy jelöljék meg, mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket, és milyen az alkalmazott módszerek gyakorisága. Az elkészült összesítő táblázatból a következő legfontosabb információk olvashatók ki: o A leggyakoribb munkaerő-pótlási forrás a felmérésben részt vevő munkáltatók között a munkaügyi kirendeltségek kínálatának igénybevétele. A válaszadók 93,3%-a jelezte, hogy igénybe veszi új munkaerő felvételénél, 30%-uk gyakran, 63,4%-uk alkalmanként él ezzel a munkaerő-piaci lehetőséggel és mindössze 6,6% nyilatkozott úgy, hogy még soha nem kérte a szervezet segítségét. o Hasonlóan fontos szerepük van az informális csatornák (család, rokonok, kollégák) igénybevételének. A válaszadók 88,4%-a keres ezen a módon (is) új munkaerőt, a többségük (57,8%-uk) alkalom szerűen, harmad részük gyakran él a munkaerő felvételnek ezen módjával. o Nagy arányban jelölték a munkáltatók a hirdetés útján történő munkaerő-választást (69,9%) és a belső meghirdetést, illetve átcsoportosítást is (69,8%), előbbi esetében ötöd részük, utóbbinál a megkérdezettek tizede jelezte, hogy rendszeresen él ezzel a felvételi lehetőséggel. o A megfelelő munkaerő kiválasztását pályázat útján a munkáltatók 39,1%-a jelölte, a pályáztatást gyakran választók a válaszadók 5,3%át teszik ki. A kérdésre választ adó munkáltatók 21,7%-a interneten keresi a megfelelő munkaerőt, 7,3%-uk munkaerőközvetítő, kölcsönző cégeket, 7% pedig egyéb forrást jelölt meg az új munkaerő felvételi csatornájaként. Egy évvel korábban is megkérdeztük a munkáltatókat munkaerő-felvételi szokásaikról. A két időszak eredményeit összevetve a legnagyobb különbség, hogy 11,5%-ponttal megemelkedett a belső meghirdetés, átcsoportosítás, valamint 5,7%-ponttal a hirdetés útján történő felvétel szerepe. Mérsékelten, (3%-ponttal) növekedett az internet útján történő munkaerő keresés jelentősége is. Ezzel szemben arányaiban 13,4%-ponttal kevesebben jelölték a munkáltatók a kérdőíven ugyan nem szereplő, de az általuk használt egyéb munkaerő kiválasztási módszereket, csökkent a pályázatok jelentősége is e téren (7,9%- ponttal) és a munkaügyi kirendeltségeket is picit kevesebben említették arányaiban, mint egy évvel korábban (idén: 93,3%, tavaly 96,2%). Szekszárd, december 2. Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Keller Anikó igazgató 11

12 1sz. melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Nagy Mikro Kis Közép (249 fő (0-9 fő) (10-49 fő) ( fő) felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 17 0, , , , Feldolgozóipar 104 0, , , , Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 15 0, , , ,5 652 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 0 0, , , , Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 19 0, , ,6 0 0,0 296 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5 0, ,5 54 0,3 0 0,0 161 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 33 0, , , , Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6 0,0 39 0, , ,4 708 Villamos berendezés gyártása 7 0,0 0 0, , ,6 656 Gép, gépi berendezés gyártása 3 0,0 50 0,3 0 0,0 0 0,0 53 Járműgyártás 5 0,0 14 0,1 0 0, ,8 362 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 11 0,1 41 0, ,9 0 0,0 416 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 50 0,3 66 0, , Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 35 0, ,4 0 0,0 316 Építőipar 54 0, , ,5 0 0,0 657 Kereskedelem, gépjárműjavítás 153 0, , ,2 0 0, Szállítás, raktározás 28 0,1 96 0,5 0 0, ,7 654 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 23 0,1 91 0,5 0 0,0 0 0,0 114 Információ, kommunikáció 9 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 9 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 35 0,2 0 0,0 0 0,0 35 Ingatlanügyletek 5 0,0 0 0,0 60 0,3 0 0,0 65 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 28 0,1 28 0, ,6 0 0,0 173 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 15 0,1 29 0,1 69 0, ,2 939 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 5 0,0 0 0, ,0 0 0,0 196 Oktatás 0 0,0 11 0, ,6 0 0,0 723 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 26 0, , , Művészet, szórakoztatás 4 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 4 Egyéb szolgáltatás 17 0,1 39 0,2 75 0,4 0 0,0 131 Összesen 462 2, , , ,

13 2. sz. melléklet A évi IV. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Oktatási asszisztensek Üzleti jellgű szolgáltatások ügyintézői Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgált., szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

14 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14

15 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 15