A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében II. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központja A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Tolna megyében II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az NFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi és megyei szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszámgazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre április 5. és április 27. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március végi statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Tolna megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 IV. negyedévében Tolna megyében 87,5 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7%-os emelkedést jelent, amelynek egyedüli oka a közfoglalkoztatás bővülése. A munkanélküliek száma IV. negyedévének átlagában 7 ezer fő volt, egy év alatt 11,4%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 1,3%-ponttal 49%-ra, az aktivitási ráta 0,8%-ponttal 52,9%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató elmaradt az országos átlagtól.) Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 7,4%-ot tett ki, ami kereken 1%- ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Tolna megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2010-ben átlagosan 45,2 ezren álltak alkalmazásban, ez 4,3%-kal (1850 fővel) több az egy évvel korábbinál Szekszárd, Szent István tér Telefon: (36 74) Fax: (36 74) tolnakh-mk@lab.hu Honlap: kozig.tolnamegye.hu

2 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Tolna megyében 1 Megnevezés a megye népességének %-ában Népesség száma a) (ezer fő) 235,9 233,6 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma a) (ezer fő) 184,3 182,5 78,1 78,1 Gazdaságilag aktívak b) (ezer fő) 93,9 94,5 39,8 40,5 Foglalkoztatottak száma b) (ezer fő) 86,0 87,5 36,5 37,5 Munkanélküliek száma b) (KSH, ILO) (ezer fő) 7,9 7,0 3,3 3,0 Alkalmazásban állók száma c) (ezer fő) 43,4 45,2 18,4 19,3 Inaktívak száma b) (ezer fő) 86,5 84,0 36,7 36,0 A különböző gazdasági ágak létszámindexei jelentősen differenciáltak voltak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nemzetgazdasági ágak szerint bontott adatok egy része az előző év azonos időszakával nem hasonlítható össze, mert a 2008-as TEÁOR-ra való átállással összefüggésben sok munkáltató ágazatot váltott. Különösen nagy mozgás volt tapasztalható pl. a költségvetési szférában és az új osztályozás során bevezetett ágak (pl. az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenység) vonatkozásában, de a közigazgatás, az oktatás és a humánegészségügyi, szociális ellátás adatai is korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évek adataival. Tolna megyében 2010-ben a versenyszférában alkalmazásban állók száma gyakorlatilag stagnált (0,5%-kal nőtt) az előző év azonos időszakához képest, a költségvetési szférában viszont 5,3%- os emelkedés következett be. Ez esetben kizárólag a közfoglalkoztatás (közcélú munkák és országos közmunkaprogramok) bővülése növelte a költségvetési szféra létszámát. A legnagyobb súlyú feldolgozóipar alkalmazottainak száma 5%-kal kevesebb volt a bázis időszakhoz képest, a mezőgazdaságban 7,7%-os, a szállítás, raktározás esetében pedig 7,1%-os csökkenés következett be év átlagában. Ezzel párhuzamosan a szálláshely-szolgáltatás területén (17,1%-kal), a kereskedelem, gépjárműjavítás területén (5,2%-kal), emelkedett a létszám. Az alkalmazásban állók 88,5%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták. E körben kis mértékben (2%-kal), a részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 25,9%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva december végén 36,7 ezer Tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5%-kal (383-mal) bővült, a társas vállalkozásoké 1,2%-kal (96-tal) nőtt. 1 a) 2009, ill január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-IV. negyedéves adatai. 2

3 A gazdasági szervezeteken belül a vállalkozások száma , a nonprofit szervezeteké 2110, a költségvetési szerveké 439 volt. A vállalkozásokon belül 24,2%-ot tettek ki a társas, 75,8%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (22%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%), az ingatlanügyletek és az építőipar (12-12%), a feldolgozóipar (11%), valamint a mezőgazdaság (5%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat összetétele is első negyedévében havonta átlagosan álláskereső szerepelt a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. Ez a létszám az előző évi átlagnál 317 fővel (1,8%-kal) kevesebb volt. Tolna megyében január-márciusban átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 16,9%-át tették ki a regisztrált álláskeresők, ez 0,2%- ponttal kedvezőbb a azonos időszaki mutatónál. A megyei arányszám az országos rátát 1,8%-ponttal haladta meg. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező a legmagasabb iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a Tolna megye területén nyilvántartott álláskeresők átlagosan 44,7%-a (7713 fő) legfeljebb 8 osztályt végzett. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32%-os volt, 19,4% középiskolában szerzett érettségit, felsőfokú végzettséggel pedig 3,9% keresett munkát. A I. negyedévi átlagos állománnyal egybevetve megállapítható, hogy 2,1%-ponttal csökkent a szakmunkás végzettségűek aránya, ezzel párhuzamosan 0,9%-ponttal emelkedett a legfeljebb általános iskolát befejezettek és 0,6-0,6%-ponttal az érettségivel rendelkezők, illetve a diplomások aránya. A vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők 9,1%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 1564 főt tett ki, ami 22 fővel (1,4%-kal) alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Az álláskeresők 24,5%-a (4236 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban, ez is jelzi Tolna megye kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét. Tolna megyében I. negyedévben a munkáltatók összesen 952 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a megyében működő munkaügyi kirendeltségeken, ez a azonos időszakihoz képest 25%-os emelkedést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan 317 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek, az előző év azonos időszaki 254-gyel szemben. Az új ajánlatok többsége, 87,8%-a (836) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 116 álláshely (12,1%) volt betölthető. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását az ajánlatok mindössze 6 álláshely célozta. A támogatott álláshelyek 78%-a közfoglalkoztatást jelentett, 9,8%-os volt a bértámogatás, 12,2%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 3

4 A felmérés eredményei A II. negyedévi adatfelvételbe a Tolna megyében működő munkaügyi kirendeltségek összesen 302 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 30 és 100 között mozgott. A megkeresett szervezetek 98,3%-a, mintegy 297 munkáltató válaszolt kérdéseinkre, ezen belül 1 kérdőív nem volt feldolgozható. A 296 munkáltató március végén 19,8 ezer főt foglalkoztatott, ez csaknem megegyezik az I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámával. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Tolna megyében 2010-ben az alkalmazásban állók átlagos száma 45,2 ezer fő volt, így ez 43,7%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 296 gazdasági szervezet a december végén regisztrált 2 36,7 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban most is a feldolgozóiparból (107 cég) kerültek ki, ahogy a megye gazdaságában is ezen ágazat szerepe a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (67 cég), az építőipar (30 cég) és a mezőgazdaság (19 cég) területéről. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatnak (29 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (19 cég), az élelmiszergyártásnak (14 cég), valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatoknak és a gépiparnak (13-13 cég) volt legnagyobb az érintettsége. A regisztrált összlétszám 36,2%-át a feldolgozóipar adta, a humán-egészségügyi, szociális ellátás a felmérésben szereplő foglalkoztatottak létszámának 14,1%-át, a villamosenergia, gáz és gőzellátás 13,3%-át szolgáltatta. Jelentősebb foglalkoztatóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás (12,0%) és a mezőgazdaság (5,5%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve (lásd túloldali táblázat) elmondható, hogy a feldolgozóipar, az egyéb szolgáltatás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, és a szállítás, raktározás az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. A humán-egészségügyi, szociális ágazat reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor a művészet, szórakoztatás, szabadidő, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az ingatlanügyletek, és az információ, kommunikáció területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 4

5 A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, I-IV. negyedév Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,7 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,3 Építőipar ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 Szállítás, raktározás ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 Ingatlanügyletek ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,7 Oktatás ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,6 Egyéb szolgáltatás ,4 Tolna megye összesen: ,7 A megyei mintával érintett létszám kétharmada Szekszárd és Paks térségben megkérdezett gazdálkodóknál dolgozott. E térségekben a válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma sorrendben 92, illetve 111 fő volt, míg legtöbb céget bevonó Tamási esetében ez a mutató csak 32 főt tett ki. Vállalati méret szerint tekintve a megkérdezett cégeknél dolgozók 46%-a nagy, 37%-a közepes, 14%-a kis, 3%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása, Tolna megyében Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) Összesen =100% db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 0,7 9 3,0 7 2,4 1 0,3 19 Feldolgozóipar 25 8, , ,1 8 2,7 107 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 4 1,4 6 2,0 3 1,0 1 0,3 14 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 1 0,3 7 2,4 9 3,0 2 0,7 19 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, 3 1,0 9 3,0 1 0,3 0 0,0 13 nyomdai tevékenység Gumi-, műanyag és nemfém ásványi 0 0,0 5 1,7 0 0,0 0 0,0 5 termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozás 10 3,4 10 3,4 7 2,4 2 0,7 29 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása 1 0,3 1 0,3 2 0,7 1 0, ,7 0 0,0 6 2,0 1 0,3 9 Gép, gépi berendezés gyártása 1 0,3 3 1,0 0 0,0 0 0,0 4 Járműgyártás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 1 0,3 3 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 2 0,7 2 0,7 2 0,7 0 0,0 6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 3 1,0 1 0,3 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 1 0,3 3 1,0 0 0,0 4 Építőipar 13 4,4 15 5,1 2 0,7 0 0,0 30 Kereskedelem, gépjárműjavítás 24 8, ,5 11 3,7 1 0,3 67 Szállítás, raktározás 5 1,7 3 1,0 0 0,0 1 0,3 9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1,4 7 2,4 0 0,0 0 0,0 11 Információ, kommunikáció 3 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 3 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Ingatlanügyletek 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 5 1,7 3 1,0 1 0,3 0 0,0 9 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 3 1,0 2 0,7 1 0,3 1 0,3 7 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 0,3 1 0,3 0 0,0 0 0,0 2 Oktatás 0 0,0 0 0,0 6 2,0 0 0,0 6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 0,3 0 0,0 6 2,0 2 0,7 9 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 2 0,7 2 0,7 1 0,3 0 0,0 5 Összesen 90 30, , ,3 15 5,1 296 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. 6

7 Létszám (fő) A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva Db % db % Csökkenő 32 10, ,5 Stagnáló , ,7 Növekedő 79 26, ,7 Válaszadók száma , ,0 A megszólított cégek 62,5%-a 3 hónap múlva is, 55,7%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésről 3 hónap távlatában a megkérdezettek 10,8%-a, 12 hónapos időtávban 14,5%-a számolt be, a bővíteni szándékozók aránya előbbi időintervallumra vonatkozóan 26,7%-ot, éves távlatban 29,7%-ot tett ki I. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2011 I. negyedévében) 1092-en léptek be új munkavállalóként és 800 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 292 fővel növekedett a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben a januárban lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát 2011 I. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 728 belépést és mindössze 266 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 1 munkáltatóval kevesebb de nagyjából ugyanennyi foglalkoztatottal bíró, zömében a mostanival megegyező cégekből álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, június végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának mindössze 49 fős növekedésére számít a március 31-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 358 új belépés mellett 309 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámadatai a II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál kirendeltségenként aktuális létszám: márc. 31. várható létszám 3 hónap múlva várható létszám egy év múlva Bonyhád Dombóvár Paks Szekszárd Tamási 7

8 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a stagnálás jellemzi az ágazatokat. Minimális létszámnövekedés várható a feldolgozóiparban (+35 fő) a mezőgazdaságban (+17 fő) és az építőiparban (+11 fő). A feldolgozóiparon belül a textília, ruházat gyártása (35 fő), a villamos berendezés gyártása (+34 fő) és a fémalapanyag gyártás, fémfeldolgozás (+23 fő) ágazatokban számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. Velük szemben az élelmiszeripar, azon belül a húsfeldolgozás-tartósítás területéről 76 fős létszámcsökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók, ami az időszakos termelésnek tudható be. A foglalkoztatottak létszámának említésre méltó csökkenését kizárólag kereskedelem, gépjárműjavítás területéről prognosztizáltak 29 fős nagyságrendben. A három hónapos előrejelzés szerint, a foglalkoztatottak számát illetően a kirendeltségek többségére szintén a stagnálás (1%-nál kisebb változás) lesz jellemző, kivéve Dombóvár és Tamási körzetét, ahol előbbi esetében 1,9%-os emelkedés, utóbbinál a létszám 2,4%-os csökkenését valószínűsítettek a megkérdezett foglalkozatók. A közepes és nagyméretű szervezetek létszáma március végén is várhatóan a megkérdezéskori szinten marad, ugyanakkor a kisméretű cégeké 1,3%-kal, a legfeljebb 9 fős mikrovállalkozásoké 5,9%-kal (ez mindössze 31 főt jelent) bővül. A 12 hónapos előrejelzés alapján, megyei szinten 1,4%-kal (276 fővel) emelkedik a megkeresett cégeknél foglalkoztatottak száma. A kirendeltségi értékek közül legjelentősebb a szekszárdi 2,9%-os és a dombóvári 2,8%-os emelkedés, a többi körzetben nem számítanak változásra (1%- nál kisebb elmozdulás várható) az elkövetkező egy évben. Létszámnagyság alapján 12 hónap távlatában, valamennyi méretkategóriában kismértékű létszámnövekedést prognosztizáltak a megszólított munkáltatók. A mikro-cégek 4,7%-os (25 fős), a kisméretűek 1%-os, a közepes cégek 2,5%-os, a nagyméretűek pedig 0,4%-os létszámbővülést valószínűsítenek az elkövetkező egy év vonatkozásában. 8

9 Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 728 belépés és 266 kilépés 462 munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve segédmunkásokat takar, a második negyedév folyamán belépők 58%-a (207 fő), a kilépők 45%-a (139 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (31 fő), a fém- és villamosipari foglalkozásúak és az építőipari foglalkozásúak (23 fő), köréből várható. 20 főt meghaladó kilépésre a már említett betanított illetve segédmunkásokon kívül az élelmiszeripari foglalkozásúak (-80 fő), valamint a fém- és villamosipari foglalkozásúak (-23 fő) esetében lehet számítani. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a legnagyobb mértékben az összeszerelők létszáma növekedhet, 40 fővel. Ezen kívül feldolgozóipari gépkezelők (34 fő), kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak (23 fő) számíthatnak felvételre. 20 főt meghaladó csökkenési várakozást az élelmiszeripari foglalkozásúak (-80 fő) és az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásúak köréből jeleztek. 9

10 1 A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 4 számjegyű csoportokban (10 fő felett) egyéb termék-összeszerelő feldolgozóipari gépkezelő Változás (fő) egyszerű erdészeti, vadászati foglalkozású ruházati gép kezelő, gyártósor mellet dolgozó egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Húsfeldolgozó A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is. A következő oldal táblázatában a munkáltatóktól kapott válaszok összesített adatai szerepelnek. Látható, hogy míg egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek, néhány költségkímélő foglalkoztatási forma az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít a vállalati munkaerőgazdálkodásban. A két legnagyobb létszámot érintő atipikus foglalkoztatási forma mint a fenti táblázatból is látszik a részmunkaidős foglalkoztatás (1043 fő) és a határozott időre szóló szerződés (775 fő). A részmunkaidős foglalkoztatás szinte a gazdaság minden területén előfordul kisebb-nagyobb mértékben. Jelen felmérésünkben szereplő foglalkoztatottak közül legtöbben a feldolgozóipar (444 fő), az egészségügy (216 fő) és a kereskedelem, javítás (207 fő) ágazatban dolgoznak napi 4 vagy 6 órában. A határozott időre szóló szerződés alkalmazása a munkaadók számára rugalmasabb munkaerőgazdálkodást biztosít. Ezáltal gyorsabban és olcsóbban tudják kielégíteni a rövidtávú munkaerőigényüket, ugyanakkor elbocsátás nélkül, könnyen és különösebb költség nélkül meg tudnak válni a feleslegessé váló munkaerőtől első negyedévének végén a felmérésben szereplő foglalkoztatottak 3,9%-a rendelkezett határozott idejű munkaszerződéssel. Ebben a formában a legnagyobb létszámot a feldolgozóipar (194 fő), az egészségügy, a mezőgazdaság (169 fő), és a kereskedelem, javítás (98 fő) területén alkalmazták. Kölcsönzött munkaerőként összességében 311 főt foglalkoztatnak a megkérdezett munkáltatók, szinte kizárólag a villamos berendezés gyártása területén. Az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás is alkalmazott atipikus foglalkoztatási forma a megyében, 177 főt foglalkoztattak ebben a formában a felméréskor, javarészt a kereskedelem, gépjárműjavítás (53 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (40 fő) területén. Megbízási szerződéssel 162 főt (0,8%) foglalkoztattak a megszólított munkaadók. 10

11 Atipikus foglalkoztatási forma Az adott formában foglalkoztatottak száma Aránya Részmunkaidő ,2 Távmunka 2 0,0 Bedolgozói munkaviszony 26 0,1 Megbízási szerződés 162 0,8 Munkaerő-kölcsönzés 311 1,6 Önfoglalkoztatás 38 0,2 Határozott idejű munkaszerződés 775 3,9 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás 177 0,9 Szekszárd, Készítette: Bartha Viktória Jóváhagyta: Keller Anikó mb.igazgató 11

12 A évi II. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Melléklet (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Gazdálkodási jellegű foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Üzleti jellgű szolgáltatások ügyintézői Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgált., szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

13 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 13

14 Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 14