A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

Átírás

1 M u n k a ü g y i K ö z p o n t A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében Jóváhagyta: Dr. Szikra László igazgató Kaposvár, május K a p o s v á r, Fő u T e l e f o n : ( 8 2 ) F a x : ( 8 2 ) E - m a i l : s o m o g y k h- m l a b. h u H o n l a p : w w w. s o m o g y. g o v. h u v a g y w w w. m u n k a. h u

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 A felmérés lényege...3 A minta nagysága és összetétele...3 A felmérés eredményei...6 Három hónapon belüli változás (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...6 Három hónapon belüli változás (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül)...10 Tizenkét hónap múlva várható változás (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...11 Tizenkét hónap múlva várható változás (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül)...12 Várható alakulás a közfoglalkoztatásban résztvevők körében...13 Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása...13 Táblázatok...16 A felmérésben résztvevő munkáltatók ágazati reprezentációja...16 A felmérésben résztvevő munkáltatóknál alkalmazásban állók ágazati reprezentációja (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...17 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai gazdasági áganként (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...18 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai vállalati méret szerint (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...19 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai kirendeltségi körzetenként (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...19 A 3 hónapon belüli mozgásokban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt)...20 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai gazdasági áganként (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül)...22 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai vállalati méret szerint (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül)...23 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai kirendeltségi körzetenként (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül)

3 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és nagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi ára, a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A ére vonatkozó adatfelvétel április 3. és 19. között került lebonyolításra. A kérdőívben a munkáltatók a március végi statisztikai állományi ukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható mozgást. A minta nagysága és összetétele A második negyedévére vonatkozó adatfelvétel lebonyolítása folyamán a Somogy megyei munkaügyi kirendeltségek összesen 567 munkáltatót kértek fel az adatlap kitöltésére. Ebből a visszaérkezett és a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 480 darab volt. Az előző felmérés adataihoz képest a válaszadók száma 3-mal (0,6%-kal), az általuk foglalkoztatott é pedig 2387 fővel (7,5%-kal) esett vissza. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Vállalati méret vállalati méret szerinti összetétele Adatlapot kitöltő munkáltatók száma (db) megoszlása Az adatlapot kitöltő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma megoszlása Ebből: a közfoglalkoztatottak száma megoszlása Mikro (0-9 fő) , ,7 17 1,2 Kis (10-49 fő) , , ,1 Közép ( fő) 96 20, , ,5 Nagy (250 fő felett) 22 4, , ,2 Összesen , , ,0 3

4 A válaszadó szervezetek mintegy háromnegyede tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, ugyanakkor a felmérésben érintett munkavállalók kevesebb mint egyötöde állt alkalmazásban ezeknél a cégeknél. A legalább 50 fős alkalmazotti mal rendelkező munkáltatók 25%-os súlyt képviseltek a mintán belül, míg az általuk foglalkoztatott munkavállalók az össz 81%-át jelentették. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részvett szervezetek a Somogy megyében regisztrált gazdasági szervezetek 0,8%-át tették ki. Az általuk foglalkoztatott pedig 43%-át képviselte a megyei szinten alkalmazásban állók táborának. A gazdasági szervezetek és az alkalmazásban állók számának gazdasági ágak szerinti Gazdasági ág megoszlása Gazdasági szervezetek számának megoszlása 1 KSH NMF ( ) Alkalmazásban állók számának megoszlása 2 KSH NMF (2012. I-IV. név) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9,2 31,6 8,2 5,3 Bányászat, kőfejtés 0, Feldolgozóipar 24,0 2,9 39,9 30,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ,2 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 0,8 0,2 7,6 3,4 Építőipar 9,0 4,3 3,9 5,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 20,6 8,5 8,3 7,8 Szállítás, raktározás 2,5 1,7 3,6 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6,5 14,6 2,1 3,3 Információ, kommunikáció 0,8 1,3 0,1 0,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,6 2,2 0,7 0,5 Ingatlanügyletek 1,0 9,9 0,4 0,5 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 1,2 5,8 0,3 0,8 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 1,9 2,5 0,7 2,5 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 7,1 1,0 7,6 8,3 Oktatás 3,3 2,9 6,5 11,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 5,4 1,6 7,5 14,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1,7 3,2 0,9 1,5 Egyéb szolgáltatás 4,2 5,7 1,7 0,7 Egyéb tevékenységek - 0,1 - - Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 1 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2012/4 (Részletes megyei adatok) 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2012/4 (Részletes megyei adatok) 4

5 A korábbi felmérésekhez hasonlóan a jelenlegiben is a felkeresett munkáltatók legnagyobb része a feldolgozóiparból és a kereskedelemből került ki, előbbiek a résztvevők közel egynegyedét, utóbbiak pedig kicsit több mint egyötödét adták. Ennél jóval alacsonyabb, 5-9% közötti arányban szerepeltek a mintában a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágban, az építőiparban, a közigazgatásban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedő munkáltatók. A többi gazdasági ágba tartozó foglalkoztatók aránya egyenként 5% alatt maradt. A feldolgozóiparon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (21,7%), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (20,0%), valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (15,7%) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó. A kiküldött kérdőívre válaszoló cégeknél foglalkoztatottak ágazati megoszlását tekintve, legtöbben (40%) a feldolgozóiparban dolgoztak. A kereskedelem, gépjárműjavítás, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ágak részesedése hasonló volt, az összes foglalkoztatotti egyenként 7,5-8,3% közötti mértékét adták. A fent említetteken kívül az oktatás ágazat súlya (6,5%) haladta még meg az 5%-ot. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók 26,3%-a a villamos berendezés gyártása területén tevékenykedett, míg 16,1%-a a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, 15,6%-a az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, 14,4%-a pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatokból került ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, illetve a KSH gazdasági ágankénti adatait tekintve mind a szervezetek számát, mind pedig az ott foglalkoztatottak át illetően jelentős eltérések fedezhetőek fel. A legszembetűnőbb eltérés a feldolgozóiparnál tapasztalható, e gazdasági ág mindkét szempontból felülreprezentált a mintában. A gazdasági szervezetek számát tekintve a közigazgatás, valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás jelenősen nagyobb súlyban, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység pedig a megyében regisztrált gazdasági szervezetek körében betöltött szerepüknél jóval kisebb arányban képviseltették magukat. Az alkalmazott tekintetében a vízellátás, hulladékgazdálkodás és az egyéb szolgáltatás gazdasági ág esetében mutatkozik számottevő felülreprezentáltság, míg az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban foglalkoztatottak jelentősen alulreprezentáltak a felmérés mintájában. 5

6 A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség Adatlapot kitöltő gazdálkodók száma (db) megoszlása kirendeltségi összetétele Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma megoszlása Ebből: közfoglalkoztatottak száma megoszlása Barcs 43 9, , ,7 Kaposvár , , ,8 Marcali 62 12, ,0 39 2,8 Nagyatád 72 15, ,5 19 1,3 Siófok 80 16, ,9 17 1,2 Balatonboglár 36 7, ,8 52 3,7 Csurgó 42 8, , ,5 Tab 44 9, ,2 - - Összesen , , ,0 Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 36 és 101 között alakult, előbbi a balatonboglári térségből, utóbbi a megyeszékhely és vonzáskörzetéből a felmérésbe bevont munkáltatók számát takarta. A megkérdezett gazdasági egységek március 31-i ának több mint felét (54,4%-át) két térségben, a kaposváriban és a siófokiban foglalkoztatták, melyből az előbbi körzet részesedése 34,5%-os, utóbbié pedig 19,9%-os volt. A marcali kirendeltség területéről a felmérésben résztvevők aránya (13%) haladta meg még a 10%-ot. A tabi körzet részesedése 9,2%-os volt, a nagyatádi munkaügyi körzet illetékességi területén a mintában szereplők 8,5%-a, a barcsiban 6,5%-a dolgozott, míg a csurgói és a balatonboglári térség válaszadói egyenként a mintában szereplő alkalmazottak 4-5% közötti mértékének adtak munkát. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos a a kaposvári körzetben volt a legmagasabb (101 fő), melyet Siófok (74 fő), Marcali (62 fő) és Tab (61 fő) térsége követett, míg a legalacsonyabb átlagos mal (31, illetve 32 fő) a balatonboglári és a csurgói körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. A felmérés eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában meglévő alkalmazotti uk hogyan változik 3, illetve 12 hónapos időtávlatban. Három hónapon belüli változás (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) A felmérésben résztvevő munkáltatók legnagyobb része (64,2%-a) 3 hónap múlva a jelenlegivel megegyező mal tervezi működését, a válaszadók mindössze 4,6%-a számolt be csökkenési elképzelésről, míg a növelést jelzők aránya 31,2%-os volt. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérés adataihoz viszonyítva a várakozásokban kedvező elmozdulás 6

7 volt megfigyelhető, hiszen a csökkenést valószínűsítő cégek 7,8 százalékponttal alacsonyabb súlya mellett a bővítésre és a stagnálásra számítóké 2,6, illetve 5,2 százalékponttal megemelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap múlva várható alakulási várakozásaik szerint, % 70,0 60,0 51,2 64,5 57,8 62,0 52,7 59,0 63,2 53,1 58,8 64,2 50,0 40,0 30,0 20,0 17,3 31,5 9,6 25,9 18,0 24,224,2 13,8 12,3 35,0 12,4 28,6 15,3 21,5 25,2 21,7 16,8 24,4 31,2 10,0 4,6 0, december március 31. csökkenő stagnáló növekedő március június június szeptember szeptember december december március március június június szeptember szeptember december december március március június 30. Az elmúlt negyedévekben közölt -alakulási várakozásokat vizsgálva megállapítható, hogy a csökkenést, illetve -növelést prognosztizáló munkáltatók arányában jól nyomon követhetőek a szezonális hatások. A gyarapodást előrejelző cégek legnagyobb arányban általában az I. negyedévben találhatóak, míg a csökkenést prognosztizálók hányada a IV. negyedévben a legmagasabb. Emellett viszont az is jól látható, hogy a gazdálkodó szervezetek jelentős része a meglévő munkaerő megtartására törekszik. A jelenlegi felmérés összesített eredményei alapján a megkérdezett munkáltatói kör együttes alkalmazotti a június végén várhatóan főre módosul, ami a március végi 932 fős, 3,2%-os bővülését jelenti. A következő három hónapra vonatkozó előrejelzéseket vizsgálva a gazdasági ágak többségében növelő várakozások érvényesülnek, melyek a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban a legjelentősebb mértékűek. Volumenét tekintve a legnagyobb mértékű változást az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területéről (24,7%) és a közigazgatásból (14,6%) jelezték, mely előbbi esetében 53, utóbbinál pedig 327 fős alkalmazotti gyarapodást eredményezhet. Ezen kívül az egyéb szolgáltatás (37 fő, 7,6%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (41 fő, 6,7%), valamint az építőipar (64 fő, 5,5%) gazdasági ágban prognosztizáltak még 5%-nál nagyobb mértékű növekedést. A feldolgozóiparban 261 főt kitevő, 2,2%-os emelkedéssel számolnak a foglalkoztatottak számát illetően, ezen kívül még a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (47 fő, 2,1%), a kereskedelem, vendéglátás (40 fő, 1,6%), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás (30 fő, 1,4%) területén lehet még kisebb mértékű növekedésre 7

8 számítani az alkalmazotti vonatkozásában. A többi gazdasági ágban lényegében stagnáló ot valószínűsítettek. A feldolgozóiparon belül a legtöbb alágban gyarapodást jeleztek előre, amely várhatóan a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágban lesz a legjelentősebb mértékű (141 fő, 7,4%). A június végi ra vonatkozó előrejelzések vállalati méretkategóriánkénti vizsgálatakor az látható, hogy mind a négy kategóriában bővülésre számítanak, melynek volumene a méret növekedésével csökken. A legkisebb cégek több mint egyötödével (21,3%-kal) kívánják bővíteni alkalmazottaik számát, ami 169 fős ot jelent. A kisvállalatok 4,3, a közepes cégek pedig 4,1%- os növekedést jeleztek előre, előbbiek körében 213, utóbbiaknál 420 fővel gyarapodhat a foglalkoztatottak száma, míg nagyvállalatok 130 fővel, 0,9%-kal kívánják emelni dolgozóik számát. A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként tekintve a barcsi térségből jelezték a legkisebb változást, ott lényegében a stagnálására számítanak (-0,1%), míg a többi körzet munkáltatói összességében kisebbnagyobb bővülést prognosztizáltak. A legjelentősebb volumenű (10,5%-os) növekedést a balatonboglári körzet munkáltatói jelezték előre, itt 118 fővel gyarapodhat a dolgozók száma. A csurgói, a tabi és a marcali körzetben a megyei átlagot meghaladó szintű (5,2, 4,7, illetve 3,9%-os) növekedésre lehet számítani, amely sorrendben 71, 126, illetve 152 fős bővülést jelenthet. A kaposvári és a siófoki körzetben az alkalmazotti kör gyarapodásának mértékét 2,7-2,8%-osra valószínűsítették, előbbi 287 fős, utóbbi pedig 158 fős ot takar. A nagyatádi körzetben prognosztizálták a legkisebb bővülést, itt 22 fővel, 0,9%-kal lehet több a dolgozók száma. A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévben 1446 belépés és 514 kilépés mellett valósulhat meg az alkalmazásban állók számában előre jelzett 932 fős bővülés. A következő három hónapra prognosztizált mozgások összesített egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok több mint négyötödében növelési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A legnagyobb ot érintő gyarapodást a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások esetében jelezték előre (286 fő). Ezen kívül az összeszerelők (127 fő) és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (121 fő) esetében prognosztizáltak még 100 főt meghaladó bővülést. Az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásúak esetében 53 fővel, a fém- és villamosipari foglalkozásúaknál 45 fővel, a járművezetők és mobil gépek 8

9 kezelőinél 35 fővel, az építőipari foglalkozásúaknál 32 fővel, az élelmiszer-ipari foglalkozásúaknál 31 fővel, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozásúak körében 29 fővel, a feldolgozóipari gépek kezelőinél 28 fővel, a műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozásúaknál 27 fővel, a szolgáltatási foglalkozásúaknál 24 fővel, a technikusok és hasonló műszaki foglalkozásúak körében pedig 21 fővel növekedhet az alkalmazottak a június végére. A többi munkakörben a foglalkoztatottak számának bővülése 20 fő alatt maradt. Kisebb mértékű (9 fős) csökkenést mindössze az erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások esetében prognosztizáltak, míg a munkakörök mintegy 15%-ában várhatóan stagnálás fog érvényesülni. A következő 3 hónapra jelzett változások FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő és felette) Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összeszerelők Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Belépő 34 7 Kilépő A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belüli foglalkozásokat vizsgálva egyenlegét tekintve 20 főt elérő gyarapodást az egyéb takarítók és kisegítőknél (266 fő), az egyéb termék összeszerelőknél (77 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúaknál (67 fő), a gyártósori összeszerelőknél (48 fő), a mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartói, javítói körében (38 fő), az egyszerű ipari foglalkozásúaknál (33 fő), a köztisztasági, településtisztasági gép kezelőinél (21 fő), a húsfeldolgozóknál (20 fő), valamint a munka- és termelésszervezők esetében (20 fő) jeleztek előre. Ezzel szemben 20 főt meghaladó csökkenésre mindössze az egyéb gépek, berendezések, szerelői, javítói körében (25 fő) lehet számítani. 9

10 Három hónapon belüli változás (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül) Az eddigiekben a munkaadók adatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők ai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A felmérésben részvett munkáltatók közfoglalkoztatottak nélküli alkalmazotti köre március 31-én főt számlált, a június végére tervezett pedig főt tett ki. Ez alapján 580 fős, 2,1%-os gyarapodás várható, tehát az össz vonatkozásában előre jelzett 932 fős bővülés nagyobb része (62%-a) nem a közfoglalkoztatottak körét érinti. Az ágazati várakozásokat tekintve a legjelentősebb volumenű gyarapodást az egyéb szolgáltatás (7,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (6,7%), valamint az építőipar (5,6%) területéről jelezték, ahol sorrendben 37, 41, illetve 64 fővel gyarapodhat a dolgozók száma. Ennél nagyobb ot érintő (261 fős), de arányaiban kisebb (2,2%-os) bővülés várható a feldolgozóiparban. A megyei átlagos gyarapodási ütemnél (2,1%) alacsonyabb növekedést jeleztek előre a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (47 fő, 2,1%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (40 fő, 1,6%), a mezőgazdaság (22 fő, 1,2%), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (25 fő, 1,1%) gazdasági ágak megszólított gazdálkodó szervezetei. A többi nemzetgazdasági ágban alapvetően stagnálással számolnak. A vállalati méretkategóriánkénti előrejelzések vizsgálatakor az látható, hogy a legkisebb cégek a legoptimistábbak: 95 fős, 12,3%-os gyarapodást várnak. A kisvállalatok 130 fős, 2,7%-os bővülésre számítanak, míg a közepes méretű és a nagyvállalatok hasonló volumenű 1,4, illetve 1,7%-os növekedést prognosztizáltak, előbbiek esetében 141 fővel, utóbbiaknál pedig 214 fővel lehet több az alkalmazottak száma. A közfoglalkoztatásban résztvevők adatainak figyelmen kívül hagyásával mind a nyolc Somogy megyei munkaügyi körzetben növekedésre lehet számítani, ami a balatonboglári térségben lehet a legmagasabb (8,8%-os, 94 fős). A tabi (4,7%), a barcsi (3%), valamint a siófoki (2,7%) körzetből prognosztizáltak a megyei átlagnál jelentősebb gyarapodást, ami sorrendben 126, 47, illetve 158 fős ot takarhat. A csurgói (1,8%) munkaügyi kirendeltségen a megyei átlagos mértéktől kissé elmaradó, míg a marcali (0,9%), a kaposvári és a nagyatádi (mindkettőnél 0,8%) körzetekben 1% alatti bővülést valószínűsítettek a foglalkoztatotti vonatkozásában. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb változások várhatók, akkor az látható, hogy az nagyrészt megegyezik azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottak adatait is tartalmazó változáskor mutattunk be. Különbséget a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások, a fém- és villamosipari foglalkozások, a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások, valamint az 10

11 erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozásoknál találhatunk, hiszen az e körben jelzett változások nagyobb része várhatóan a közfoglalkoztatottak körét érinti. Tizenkét hónap múlva várható változás (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) A megkérdezett gazdálkodók 60,8%-a egy éven belül a meglévő munkaerejének megtartására stagnálásra számít, 7,1%-os volt a csökkenést előrejelzők aránya, míg a válaszadók 32,1%- a ának növelését tervezi. Az előző év azonos időszakában készült felmérés adataihoz viszonyítva a hosszú távú -alakulási várakozásokban is kedvező elmozdulás tapasztalható, hiszen a csökkenést előrejelző cégek hányadának 7,2 százalékpontos visszaesése mellett a stagnálást és a bővítést valószínűsítőké 2,1, illetve 5,1 százalékponttal növekedett. A bővítések és a csökkentések vonzatát tekintve megállapítható, hogy a felmérésben résztvevő munkáltatók foglalkoztatotti állományában éves viszonylatban összességében 414 fős, 1,4%-os gyarapodás várható, melynek eredményeként március végi uk előreláthatóan főt tesz majd ki. Ezen eredmény elsősorban a feldolgozóipar (204 fő, 1,7%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (162 fő, 7,2%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (44 fő, 1,8%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (35 fő, 16,3%), az egyéb szolgáltatás (21 fő, 4,3%), valamint az építőipar (20 fő, 1,7%) gazdasági ágak megkérdezett munkáltatóinak növelő várakozásainak következményeként állt elő, melyet mindössze a közigazgatás területén tapasztalt 130 fős, 5,8%-os csökkentő elképzelések tompítottak. A feldolgozóiparon belül szinte az összes ágban bővítéssel számolnak, mely várhatóan a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban lesz a legjelentősebb (152 fős, 8%-os), míg a másik végletet a villamos berendezés gyártása ágazat jelentette, ahol 126 fős (4,1%-os) foglalkoztatotti csökkenést jeleztek előre. A távlati elképzeléseket tekintve a legkisebb munkáltatóknál várható az alkalmazott legnagyobb arányú emelkedése, a jelzett 13,9%-os növekedés 110 fős bővülést jelent. A kisés a közepes vállalatok is gyarapodó alkalmazotti körrel számolnak, melynek mértéke előbbiek esetében 130 főt kitevő, 2,6%-os, utóbbiaknál pedig 206 fős, 2%-os lehet. A nagyvállalatok ugyanakkor alkalmazottaik számának minimális (0,2%-os) visszaesését vetítették előre, melynek vonzata mindössze 32 fő. 11

12 Az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek szerint tekintve megállapítható, hogy mindössze a marcali és a barcsi körzet foglalkoztatói várnak csökkenést, előbbi körzetben kisebb (70 fős, 1,8%-os), míg az utóbbinál jelentősebb mértékű (176 fős, illetve 9,2%-os) alkalmazotti fogyást prognosztizáltak. A foglalkoztatottak számának legnagyobb volumenű (8,2%-os, 92 fős) bővülésére a balatonboglári térségben lehet számítani, de a megyei átlagosnál nagyobb gyarapodás várható a tabi (4,3%, 117 fő), a siófoki (3,4%, 199 fő), valamint a kaposvári körzetben is (1,9%, 195 fő), míg a nagyatádi (1,6%, 39 fő) és a csurgói (1,3%, 18 fő) munkaügyi kirendeltség illetékességi területéről előre jelzett bővülés a megyei átlagos szinthez hasonló mértékű volt. Tizenkét hónap múlva várható változás (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül) A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál dolgozók száma a közfoglalkoztatásban résztvevők adatai nélkül március 31-én várhatóan fő lesz, ami az egy évvel korábbi képest 547 fős, 1,9%-os bővülést jelent. A várható változás a közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett várakozásoknál (1,4%-os növekedés) kedvezőbb képet mutat. Az egyes gazdasági ágakba tartozó munkáltatók összesített várakozásai alapján a feldolgozóiparban (204 fő, 1,7%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás területén (162 fő, 7,2%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (44 fő, 1,8%), az egyéb szolgáltatás (26 fő, 5,4%), a humánegészségügyi, szociális ellátás (25 fő, 1,1%) gazdasági ágban, valamint az építőiparban (20 fő, 1,7%) várható a legnagyobb gyarapodás. Az előrejelzések alapján jelentősebb fogyásra egyik ágazatban sem kell számítani. A március végéig adott előrejelzések mind a négy vállalati nagyság-kategóriában növekedést mutatnak. A bővülés volumene a vállalati méret növekedésével csökken, míg a vonzatról ennek ellenkezője mondható el. A mikrovállalkozások több mint egytizedével (13,3%-kal) kívánják bővíteni alkalmazottaik körét, ami 103 főt érinthet. Ennél kisebb 1,2 és 2,7% közötti gyarapodással számolnak a kis-, közepes- és nagyvállalatok, melynek várható vonzata sorrendben 129, 155, illetve 160 fős lehet. 12

13 A munkaügyi körzetek szerinti előrejelzéseket vizsgálva mindössze a marcali térségben találkozhattunk csökkentő elképzelésekkel (-2,6%), míg a balatonboglári (8,8%), a tabi (4,1%), a barcsi (3,5%) és a siófoki (3,4%) térség válaszadói jelentősebb gyarapodásról adtak számot. A növekedés volumene a csurgói térségben (1,9%) a megyei átlaghoz hasonló szintű volt, míg a nagyatádi (1,5%) és a kaposvári (1,4%) körzetben attól alacsonyabb értéket vett fel. Várható alakulás a közfoglalkoztatásban résztvevők körében A felmérésben résztvevő cégek alig több mint 6%-a alkalmazott közfoglalkoztatottakat is, melyek március végi a összesen 1406 főt tett ki. A felmérés adatai alapján főként a közigazgatásban, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén tevékenykednek. Területi aspektusból vizsgálva a okat, kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottként dolgozók több mint fele a kaposvári körzet munkaadóinál állt alkalmazásban. A közfoglalkoztatottak több mint egynegyede a barcsi, egytizede pedig a csurgói térség munkáltatóinál tevékenykedett, a balatonboglári, a marcali, a nagyatádi és a siófoki körzet válaszadó szervezeteinél egyenként az ilyen típusú munkát végzők kevesebb mint 4%-a dolgozott, míg a tabi munkaügyi kirendeltség illetékességi területéről a felmérésben résztvevő foglalkoztatóknál nem állt alkalmazásban március végén közfoglalkoztatatásban résztvevő személy. A megkérdezett munkáltatóink közfoglalkoztatotti állományi ukat június végére 1758 főben irányozták elő, ami 352 fős, 25%-os gyarapodást jelentene. A március 31-i időpontra vonatkozóan pedig 1273 fős prognosztizálása történt meg, tehát egy év távlatában 133 fős, 9,5%-os csökkenésre számítanak. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása A munkaerő-gazdálkodási adatlap utolsó kérdésénél a munkáltatókat arról kérdeztünk, hogy a következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveik szerint a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül melyiket/melyikeket alkalmaznák. Három válaszlehetőség közül lehetett választani: biztosan alkalmazná, talán, illetve biztosan nem alkalmazná. Az egyes foglalkoztatási formák vonatkozásában a résztvevő cégek válaszadási hajlandósága 60 és 67% között mozgott, a nyolc kérdés átlagát tekintve pedig 63,3%-ot tett ki a válaszadó munkáltatók hányada. 13

14 Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazására adott válaszok alakulása Megnevezés Részmunkaidős fogl. Távmunka Bedolgozói jogviszony Alkalmi, vagy szezonális fogl. Határozott idejű szerz. Munkaerőkölcsönzés Önfoglalkoztatás Megbízási szerződés Válaszadók száma (db) Biztosan alkalmazná Talán Biztosan nem alkalmazná Válaszadók összesen Nem válaszolt Résztvevők száma Az atipikus foglalkoztatási formák következő negyedévi alkalmazási gyakorisága (a válaszadók %-ában) Megbízási szerződés 6,9 32,3 60,8 Önfoglalkoztatás 3,8 8,6 87,6 Munkaerő-kölcsönzés 5,4 10,8 83,8 Határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás 56,2 34,4 9,4 Alkalmi, vagy szezonális/ egyszerűsített foglalkoztatás 34,4 34,7 30,9 1,0 Bedolgozói jogviszony 8,4 90,6 1,0 Távmunka 5,4 93,6 Részmunkaidős foglalkoztatás 28,8 39,9 31,3 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% biztosan alkalmazná talán biztosan nem alkalmazná A fenti grafikonból jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább közkedvelt a válaszadók körében, több mint kilenctizedük nem vetette el alkalmazását a következő negyedévben. Az alkalmi vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás esetében 69,1%-os, a részmunkaidős foglalkoztatásnál 68,7%-os, a megbízási szerződésnél pedig 39,2%-os volt azon válaszadók hányada, akik a biztosan alkalmazná, vagy a talán választ jelölték meg. 14

15 A fennmaradó négy foglalkoztatási formát előnyben részesítők aránya nagyságrendekkel alacsonyabb. A bedolgozói jogviszony és a távmunka vonatkozásában a foglalkoztatási formát alkalmazni szándékozók aránya pedig még a 10%-ot sem érte el. 15

16 Táblázatok Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók ágazati reprezentációja A NMF-ben résztvevő szervezetek száma (db) megoszlása Regisztrált gazdasági szervezetek 3 száma (db) megoszlása Minta aránya a reg. gazd. szervezetek számához 44 9, ,6 0,2 Bányászat, kőfejtés 1 0,2 15-6,7 Feldolgozóipar , ,9 6,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 4 0,8 96 0,2 4,2 Építőipar 43 9, ,3 1,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 99 20, ,5 1,9 Szállítás, raktározás 12 2, ,7 1,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 6, ,6 0,4 Információ, kommunikáció 4 0, ,3 0,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 0, ,2 0,2 Ingatlanügyletek 5 1, ,9 0,1 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 6 1, ,8 0,2 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 9 1, ,5 0,6 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 34 7, ,0 5,8 Oktatás 16 3, ,9 0,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 26 5, ,6 2,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 8 1, ,2 0,4 Egyéb szolgáltatás 20 4, ,7 0,6 Egyéb tevékenységek ,1 - Összesen , ,0 0,8 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2012/4 (Részletes megyei adatok) 16

17 Táblázatok A felmérésben résztvevő munkáltatóknál alkalmazásban állók ágazati reprezentációja Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) Az NMF-ben szereplő cégeknél én foglalkoztatottak száma megoszlása Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I-IV. negyedév száma megoszlása Reprezentációs arány , ,3 66,6 Bányászat, kőfejtés ,7 Feldolgozóipar , ,0 56,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ,2 - Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás , ,4 95,3 Építőipar , ,2 31,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 45,1 Szállítás, raktározás , ,7 41,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 612 2, ,3 26,6 Információ, kommunikáció 38 0, ,3 20,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 197 0, ,5 60,6 Ingatlanügyletek 124 0, ,5 37,1 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 71 0, ,8 13,3 Adminisztratív és szolg. tám. tev , ,5 12,3 Közigazgatás, védelem, kötelező tb , ,3 38,9 Oktatás , ,3 24,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,7 21,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 250 0, ,5 24,5 Egyéb szolgáltatás 489 1, ,7 97,4 Összesen , ,0 42,4 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2012/4 (Részletes megyei adatok) 17

18 Táblázatok A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai gazdasági áganként Gazdasági ág (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) Jelenlegi ( ) 3 hónap múlva várható Változás a jelenlegi 1 év múlva várható Változás a jelenlegi Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, hal , ,1 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar , ,7 Ebből: Élelmiszer, ital, dohányt. gyárt , ,3 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , ,3 Vegyi anyag, termék gyártása , ,1 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , , ,0 Villamos berendezés gyártása , ,1 Gép, gépi berendezés gyártása , ,7 Járműgyártás , ,5 Egyéb feldolgozóipari tevékenység , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás , ,2 Építőipar , ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,4 75 5,6 Adminisztratív és szolg. tám. tev , ,3 Közigazgatás, védelem, kötelező tb , ,8 Oktatás , ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,3 Összesen , ,4 18

19 Táblázatok A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai vállalati méret szerint Vállalati méret (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) Jelenlegi ( ) 3 hónap múlva várható Változás a jelenlegi 1 év múlva várható Változás a jelenlegi Mikro , ,9 Kis , ,6 Közép , ,0 Nagy , ,2 Összesen , ,4 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai kirendeltségi Kirendeltség körzetenként (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) 3 hónap múlva várható Jelenlegi változása a ( ) jelenlegi 1 év múlva várható változása a jelenlegi Barcs , ,2 Kaposvár , ,9 Marcali , ,8 Nagyatád , ,6 Siófok , ,4 Balatonboglár , ,2 Csurgó , ,3 Tab , ,3 Összesen , ,4 19

20 Táblázatok A 3 hónapon belüli mozgásokban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (közfoglalkoztatásban résztvevők ával együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátói-pari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői

21 Táblázatok 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen

22 Táblázatok A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai gazdasági áganként Gazdasági ág (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül) Jelenlegi ( ) 3 hónap múlva várható Változás a jelenlegi 1 év múlva várható Változás a jelenlegi Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, hal , ,9 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar , ,7 Ebből: Élelmiszer, ital, dohányt. gyárt , ,3 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , ,3 Vegyi anyag, termék gyártása , ,1 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , , ,0 Villamos berendezés gyártása , ,1 Gép, gépi berendezés gyártása , ,7 Járműgyártás , ,5 Egyéb feldolgozóipari tevékenység , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás , ,2 Építőipar , ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szállítás, raktározás , ,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,0 Ingatlanügyletek , ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,4 75 5,6 Adminisztratív és szolg. tám. tev , ,0 Közigazgatás, védelem, kötelező tb , ,7 Oktatás , ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,4 Összesen , ,9 22

23 Táblázatok A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai vállalati méret szerint Vállalati méret Jelenlegi ( ) (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül) 3 hónap múlva várható Változás a jelenlegi 1 év múlva várható Változás a jelenlegi Mikro , ,3 Kis , ,7 Közép , ,6 Nagy , ,2 Összesen , ,9 A felmérésben részvett munkáltatók foglalkoztatotti várakozásai kirendeltségi Kirendeltség körzetenként (közfoglalkoztatásban résztvevők a nélkül) 3 hónap múlva várható Jelenlegi változása a ( ) jelenlegi 1 év múlva várható változása a jelenlegi Barcs , ,5 Kaposvár , ,4 Marcali , ,6 Nagyatád , ,5 Siófok , ,4 Balatonboglár , ,8 Csurgó , ,9 Tab , ,1 Összesen , ,9 23