Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a IV. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos attitűdjei Táblázatok A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A I. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak, ágazatok, régiók és megyék szerint A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2)) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3 illetve 12, hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelző nem létezik. 13. A 2016.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 14. A 2016.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 15. A 2016.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 16. A 2016.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A 2016.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztattak) A gazdasági szervezetek válaszainak adatai a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint, % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2016. I. negyedév)

5 I. Bevezetés januárban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 43. alkalommal hajtotta végre a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka december 29. és január 21. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. Az I. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,0%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,4%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Éves távlatban az előző negyedévnél magasabb, 1,6%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,2%-os létszámbővüléssel számolnak december végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet alakulása IV. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint IV. negyedévben a éves népesség 60,3%- a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 56,6%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,2%-ot tett ki. Az országban összesen 1837,7 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1690,9 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés IV. negyedév ezer fő Népesség száma ,9 Gazdaságilag aktívak száma ,1 Munkanélküliek száma 1 280,7 Foglalkoztatottak száma ,3 Alkalmazásban állók száma ,9 Inaktívak száma ,9 Gazdasági szervezetek száma ,7 ebből vállalkozások száma ,9 Aktivitási arány 1 60,3% Foglalkoztatási ráta 1 56,6% Munkanélküliségi ráta 1 6,2% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, december 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12,6%) és Hajdú-Bihar megyében (9,3%). Szintén magasabb az országos átlagtól Dél-Dunántúlon (8,1%), itt Somogy megyében kiemelkedőbb, 8,4% a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (3,5%), ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében, 3,3%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A I. negyedéves felmérés eredményeként több, mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 696,1 ezer munkavállalót foglalkoztattak december 31-én. Az adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 70,52%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben (Tolna, Veszprém, Zala és Békés megye) 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, míg Pest megyében és Budapesten az 50%-ot sem érte el a rögzített kérdőívek száma.. A érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,2%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 17,4%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,7%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 30,1%-át. A minta 4,1%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 48,1%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 41,8 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében december 31-i állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (57,1%-uk) nagyvállalkozásoknál, a legkevesebb pedig (0,3%-uk) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal. 7

8 A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma december 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,3 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) , , ,9 Nagy (250 felett) 511 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 16,3%-át reprezentálta. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH (2015. IV. negyedév) NMF KSH ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,5 4,8 7,8 27,6 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 44,0 21,5 26,2 4,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1,3 0,8 0,3 0,1 2,8 1,4 1,4 0,2 Építőipar 2,7 6,5 9,2 5,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 9,0 12,6 21,5 11,6 Szállítás, raktározás 5,2 6,4 2,9 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 4,4 6,7 4,2 Információ, kommunikáció 0,5 2,5 1,1 3,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,5 2,1 0,8 2,2 Ingatlanügyletek 1,0 0,5 1,9 13,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,5 3,6 4,4 10,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,3 3,7 2,7 3,9 Közigazgatás, védelem, kötelező TB 5,8 10,9 3,0 0,0 Oktatás 4,5 7,4 2,4 3,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7,4 6,2 3,1 2,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,7 2,0 1,3 2,7 Egyéb szolgáltatás 2,1 2,4 3,0 3,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés IV. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 8

9 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve, azonban foglalkoztatási oldalról lényegesen kiegyensúlyozottabb képet kapunk. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,9%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,1%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek kevesebb, alig több mint tizedét találjuk (12,9%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 13,5%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 25% A I. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 9

10 A I. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti IV. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 10

11 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a december 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A válaszadó gazdasági szervezetek a felmérés negyedévében 1,0%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Az egy évvel korábbi felmérésben 0,3%-os létszámbővülést vártak az akkori mintában válaszoló cégek. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (696,1 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 1,0%-os létszámcsökkenéssel és 2,0%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,0%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 6,7 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 5 területen várják a dolgozói létszám csökkenését, melyekből a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-3,7%), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (-2,7%), és az ingatlanügyletek lesznek a jelentősebb létszámvesztők. Mindkét ág várható létszámvesztésében a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik. A legmagasabb létszámnövekedést a szállítás, raktározás (3,2%), és az információ, kommunikáció (2,5%), az építőipar (2,3%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (2,2%), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (2,1%) ágban várják. A többi területen a két százalékot meg nem haladó létszámbővülést várnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. 11

12 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, I. negyedév végéig, % 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-0,4 1,5 1,9 0,2 2,3 0,7 3,2 2,1 2,5 1,6 0,7 2,2-0,2 0,4 1,8 0,3-2,0-3,0-4,0-2,7-2,2-3,7 A feldolgozóiparban összességében 1,9%-os létszámnövekedés várható, ezen belül az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,6%), és a villamos berendezés gyártása (2,9%-os) területen számítanak jelentősebb létszámbővülésre. A feldolgozóiparon belüli ágazatok esetében kis mértékű létszámcsökkenést mindössze a gép, gépi berendezés gyártása területen jeleztek előre a munkáltatók. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis az I. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a kisvállalati kategóriát leszámítva némileg optimistábbak, mint a tavalyi év, hasonló időszakának várakozásai. 12

13 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016.I. negyedév végéig, % 6,0 5,4 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 1,1 0,7 0,8 0,0 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások szokás szerint a legoptimistábbak, ezt követően a kisvállalatok várnak viszonylag kedvező, 1,1%-os létszámbővülést. A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett Komárom-Esztergom (2,7%), és Nógrád (2,4%) megyék cégei bizonyultak a legoptimistábbnak. Négy megyében a foglalkoztatott létszám visszaeséssel számolnak a munkaadók, bár a legnagyobb mértékű, Baranya megyei 1,3%-os csökkenés sem kiugróan magas érték. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 2,7 2,4 2,2 2,0 2,0 1,9 1,6 1,4 1,4 1,1 1,0 1,0 1,0 0,7 0,5 0,4-0,5-0,7-1,0-1,3 13

14 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege az I. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 696,1 ezer főhöz képest 6,7 ezer munkavállalóval lehet magasabb a statisztikai létszám.. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy egy főcsoport kivételével - szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások - pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. Emellett a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az ipari és építőipari foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) Foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari, az egyéb termék-összeszerelő, az egyszerű ipari, a tehergépkocsivezető, kamionsofőr, és a kézi csomagoló foglalkozások. 14

15 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az előző fejezetben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Ennél pontosabb képet kapunk a munkaerő-piac várakozásairól, ha a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyjuk. Ennek alapján, a szervezetek 75,4%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 19,5%-uk növekedést, 5,1%-uk létszámcsökkenést jelez az első negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest lényegében stagnáló prognózist vetítenek előre március 31-ig. Igaz, hogy 0,8%-ot esett a csökkenést jelzők, 1,1%-ot pedig a stagnálók száma, emellett a növekedést váróké jelentősebb mértékben, 1,9%- ot emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 76,5% 75,4% 17,6% 19,5% 5,9% 5,1% Csökkenő Stagnáló Növekedő december március december március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

16 A felmérésben résztvevő foglalkoztatóknál - közfoglalkoztatottak nélkül- a munkavállalók száma 654,3 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 663,5 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,4%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak szinte mindegyikében a foglalkoztatottak számának különböző mértékű növekedését prognosztizálhatjuk. Közülük leginkább az adminisztratív szolgáltatás (3,6%) létszám bővülése emelhető ki. A szokásos szezonális növekedésnek lehetünk tanúi az építőipar (2,2%) területén. A szezonális ágak közül a mezőgazdaságban lényegében stagnálást vetítettek előre a negyedév végéig. Kiemelkedőbb emelkedés még az információ, kommunikáció (2,5%) területére prognosztizálható. 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 0,5 1,5 1,9 0,0 0,7 2,2 0,7 1,0 2,0 2,5 1,5 1,0 0,8 3,6 1,0 0,1 0,5 1,6 0,7 A feldolgozóiparban várható létszámmozgások nem térnek el a közfoglalkoztatottak létszámadatait tartalmazó és nem tartalmazó adatsorok esetében, mivel itt nem jellemző a közfoglalkozatás. Ennek alapján a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,6%), a villamos berendezés gyártása (2,9%-os), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,6%), és a vegyi anyag, termék gyártása (2,5%) területen számítanak jelentősebb létszámbővülésre. Csekély mértékű létszámcsökkenést egyedül a gép, gépi berendezés gyártása ágban (-0,4%) tapasztalhatunk. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban, hasonlóan a tavalyi évhez képest. A nagyvállalatok 1,3%-os növekedési várakozásai meghaladják a tavaly 0,8%-os előrejelzést. Idén is a mikro-vállalkozások 16

17 % bizonyultak a legoptimistábbnak (+5,3%), a tavalyinál (+4,4%) valamelyest nagyobb mértékben. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,3 1,3 1,2 1,3 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy minden megyében pozitív egyenlegű létszámmozgást várnak, leginkább: Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun- Szolnok és Heves megyékben. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 3,0 2,8 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 2,4 2,2 1,9 1,7 1,7 1,6 1,6 1,6 1,6 1,5 1,5 1,5 1,2 1,2 1,0 0,8 0,7 0,5 0,0 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási főcsoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. 17

18 A legnagyobb kereslet a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett kereslethez elég hasonló értéket jelent. Emellett keresettek a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, és az ipari és építőipari foglalkozások, melyek szintén közelítenek a tavalyi értékekhez. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. A mezőgazdasági foglalkozásúak, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, és a fegyveres szervek foglalkozásai, törvényhozók létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) A legkeresettebb foglalkozások I. negyedévében az egyéb termék-összeszerelők, az egyszerű ipari foglalkozású, a tehergépkocsi-vezetők, kamionsofőrök, és az egyéb takarító és kisegítő lesznek. 18

19 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 11,05 ezer fős létszámnövekedést jeleznek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,6%-os növekedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak várható száma december 31-ig a 707,2 ezer fő lesz a jelenlegi 696,1 ezerrel szemben. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a gazdasági ágak többségében növekedés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás az adminisztratív szolgáltatás (5,7%), az építőipar (3,4%), és a vendéglátás (3,3%) területen, a legnagyobb arányú csökkenés a közigazgatás (-4,2%), és a mezőgazdaság (-1,1%) területén várható egy év alatt. A többi ágban nem várható kiugró mértékű létszámbővülés, minden további előrejelzés 3% alatti értéket mutat. Kismértékű csökkenést még a víz-, és hulladékgazdálkodás (0,8%), és az energiaipar (0,05%) mutat. Az éves létszámváltozást bővebben a közfoglalkoztatás nélküli fejezetben vizsgáljuk, mivel a legtöbb termelő és szolgáltató ágban nem jellemző az ilyen jogviszonyban történő foglalkoztatás. 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december 31-ig, % 5,7 3,4 2,9 3,3 2,8 2,0 2,4 1,4 1,4 1,4 0,6 0,1 0,7 1,6 1,4 0,0-1,1-0,8-4, december 31-ig egyik vállalati kategóriában sem prognosztizálnak létszámcsökkenést. Jelentősebb létszámnövekedéssel a mikro-vállalatok (8,2%) számolnak. Őket követik a kisvállalatok (2,4%), majd a közép- (1,4%), és nagyvállalkozások (1,0%). 19

20 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, 2016.I december 31-ig, % 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 8,2 2,4 1,4 1,0 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, a munkáltatók többsége létszámemelkedéssel számol, az adatok 6,1% (Komárom-Esztergom megye) és -2,9% (Baranya megye) között mozognak. Mindössze két megyében (Baranya, Veszprém) jeleznek romló munkaerő-piaci tendenciát a szervezetek, a közfoglalkoztatás várható volumenét is figyelembe véve. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31 -ig, % 7,0 6,1 5,5 6,0 5,0 4,0 2,8 2,7 2,4 3,0 2,0 1,6 1,5 1,5 1,4 1,4 2,0 1,3 1,3 1,1 0,8 0,7 0,6 0,6 1,0 0,0-1,0-0,3-2,0-3,0-2,9 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Valósabb képet mutat, ha a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek kétharmada egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 25,0%-a növekedést, és 5,4%-a létszámcsökkenést jelez. Az egy évvel korábbi prognózishoz viszonyítva hasonlóak ezek a várakozások. Kicsivel visszaesett a létszámcsökkenéssel és stagnálással számolók aránya, emellett kis mértékben emelkedett a létszámnövekedésben bízók száma. Ez utóbbi arány két évvel ezelőtt volt majdnem ugyanekkora, ekkor 24,9%-os volt, azaz ennyi vállalkozás várt létszámnövekedést. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 70,0% 69,6% 23,2% 25,0% 6,8% 5,4% Csökkenő Stagnáló Növekedő december december december december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,2%-os létszámnövekedés várható 21

22 2016. december 31-ig. A december 31-én meglévő 654,3 ezer fős foglalkoztatotti létszám 668,4 ezerre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december 31-ig, % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 0,9 2,0 2,9 0,0-1,8 3,3 1,4 2,1 3,3 2,9 2,4 1,7 1,4 6,6 2,1 0,2 0,9 1,7 1,5 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az idei évben más trendek mutatkoznak, mint a tavalyi előrejelzésben. Erős, 6,6%-os bővülést jelzett az adminisztratív szolgáltatás ág, ezt követi a 3,3%-os növekedést váró építőipar, és vendéglátás. 2-3% közötti szerényebb növekedést várnak a bányászat, a feldolgozóipar, szállítás, raktározás, az információ és kommunikáció, a pénzügyi tevékenység, és a közigazgatás területén, a többi ágban 2% alatti növekedést prognosztizálnak. Mindössze két gazdasági ágban (energiaipar, víz-, és hulladékgazdálkodás) várnak létszámcsökkenést, ebből a jelentősebb a víz-, és hulladékgazdálkodás (-1,8%). A feldolgozóiparban összességében 2,9%-kal többen dolgozhatnak december 31-én, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar főátlagánál erőteljesebb létszámnövekedés várható a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásban (6,2%), a vegyi anyag, termék gyártásban (4,8%), a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártásban (4,5%), a gyógyszergyártásban (4,0%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágban (2,5%), és a járműgyártás (3,2%) területén. Mindemellett megemlítendő, hogy visszaesést nem prognosztizáltak ez évre vonatkozóan. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások, majd a kisvállalkozások, végül a közép-, majd a nagyvállalkozások számolnak. 22

23 A mikro-vállalkozások a tavalyinál magasabb, 8,1 %-os bővüléssel számolnak, a többi kategória szerényebb mértékű várakozásai a nagyvállalatok kivételével meghaladják a tavalyi előrejelzéseket. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, december 31-ig, % 10,0 8,0 8,1 6,0 4,0 2,0 2,5 1,8 1,8 0,0 mikro kis közép nagy Területi szempontból Komárom-Esztergom, Nógrád, és Zala megyékben jeleztek 3-6,1% közötti bővülést, további 16 megyében és a fővárosban szintén pozitív létszámvárakozások tapasztalhatók, egyedül Baranya megyében számolnak visszaeséssel. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31-ig, % 7,0 6,1 5,5 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 3,0 2,9 2,8 2,6 2,5 2,5 2,4 2,3 2,1 1,9 1,8 1,7 1,6 1,3 1,1 1,0 0,3-2,8 23

24 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre, és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett IV. negyedévre (2015. szeptember 30. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 0,8%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, e helyett 4,5%-os visszaesés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások 36,1 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak év végén, mint ahogyan azt tervezték. 106,0 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 90,0 88,0 86,0 102,2 104,3 A IV. negyedéves előrejelzés teljesülése 100,5 100,3 99,7 96,7 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) 101,0 93,0 Nagy (250 és afelett) dec. 31. terv/ szeptember 30. tény dec. 31. tény/ szeptember 30. tény dec. 31. terv/ szeptember 30. tény országos átlag dec. 31. tény/ szeptember 30. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző évi eredményhez hasonlóan IV. negyedéve szerint is a kisvállalkozások adták a legpontosabb előrejelzést. A kisvállalati kör 0,5%-os várakozása közelít a leginkább a tény adathoz. Legkevésbé a nagyvállalkozások láttak előre egy negyedévre: 0,1%-os növekedést jeleztek, valójában 7,0%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig stagnálást, vagy csökkenést vártak. A művészet, szórakoztatás, szabad idő (-1,0%), az egyéb szolgáltatás (-0,6%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (-0,5%), a bányászat, kőfejtés (-0,4%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-0,4%), és az építőipar (-0,1%) gazdasági ágakban vártak 24

25 visszaesést három hónapos szinten. A feldolgozóiparban 1,2%-os emelkedést prognosztizáltak a cégek. Az említett területek közül az egyéb szolgáltatásnál terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 4,0%-al tért el az előrejelzés a tény adattól. A szálláshely-szolgáltatás (-16,4%), és a művészet, szórakoztatás, szabadidő (-20,6%) területen a vártnál jóval erőteljesebben lecsökkent a létszám. Emellett a mezőgazdaság, és az építőipar ágakban az előrejelzésnél szintén nagyobb visszaesés következett be december végére. A bányászat, kőfejtés területen kisebb mértékű emelkedés jelentkezett, a tervezett mérséklődéssel ellentétben. A feldolgozóipar esetében pedig létszámbővüléssel számoltak a munkaadók, mely helyett 7,6%- os csökkenés tapasztalható a negyedév végére. Mindemellett még a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területeket emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül megemlítendő, hogy a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás területen nem jelentős létszámemelkedést prognosztizáltak a vállalatok, mellyel ellentétben 20,6%-os visszaesést tapasztaltunk december 31-re. Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2015.dec.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.szept.30.),% Jelenlegi létszám (2015.dec.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.szept.30.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 99,6 93,1 Bányászat, kőfejtés 99,6 101,7 Feldolgozóipar 101,2 92,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,1 113,7 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,5 79,4 Építőipar 99,9 93,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,9 101,7 Szállítás, raktározás 100,9 138,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 99,5 83,6 Információ és kommunkáció 102,8 91,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,9 107,9 Ingatlanügyletek 100,2 98,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,0 104,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 101,2 90,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,2 90,6 Oktatás 100,1 97,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,2 95,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99,0 79,4 Egyéb szolgáltatás 99,4 103,4 Összesen 100,8 95,5 25

26 V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2014. december 31. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 9,5%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, végül ennél nem sokkal magasabb 9,8%-os bővülés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások 1,9 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 120,0 90,0 60,0 30,0 0,0 117,3 111,5 A éves előrejelzés teljesülése 110,0 106,8 109,7 103,2 113, dec. 31. terv/ dec. 31. tény dec. 31. tény/ dec. 31. tény dec. 31. terv/ dec. 31. tény-országos átlag dec. 31. tény/ dec. 31. tény-országos átlag A látszólag teljesen pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével, javul az előrejelzés pontossága, de jelen esetben legjobban a kis méretű cégek láttak előre, 1,5%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro vállalkozások elég magas, 26,1%-os létszámnövekedést vártak, ehelyett 17,3%-os létszámbővülés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legmagasabb változást, 7,6%-ot, a szállítás, raktározás területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,1%-os növekedést jósoltak a cégek. Az információ és kommunikáció (-1,5%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-1,4%), az oktatás (-1,4%), a mezőgazdaság (-0,7%), és az energiaipar (-0,7%) ágakban várták a legnagyobb csökkenést éves szinten. Az említett területek közül a mezőgazdaságban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 1,3%-al jósoltak kisebb létszámváltozást a ténylegesnél. Az energiaiparban a várttal ellentétben 11,4%-ra csökkent, az információ és kommunikáció területén pedig kiugróan magas, 40,0%-al esett vissza a munkavállalók létszáma. Az oktatás területén kis 26

27 mértékű növekedés tapasztalható, viszont a pénzügyi, biztosítási tevékenység 95,4%-os emelkedésével majdnem megduplázódott az ágazaton belüli létszám december 31-re. Emellett még a művészet, szórakozás, szabadidő, az építőipar, a közigazgatás, és a humánegészségügyi, szociális ellátás területét emelhetjük ki, ahol a várt növekvő létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb csökkenését mutatják. Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2015.dec.31.)/Előző éves tényleges létszám (2014.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2015.dec.31.)/Előző éves tényleges létszám (2014.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 99,3 98,0 Bányászat, kőfejtés 99,9 101,2 Feldolgozóipar 102,1 103,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,3 88,6 Víz-, és hulladékgazdálkodás 102,3 97,3 Építőipar 102,9 90,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,5 110,4 Szállítás, raktározás 107,6 105,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 100,7 96,9 Információ és kommunkáció 98,5 60,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 98,6 195,4 Ingatlanügyletek 101,2 97,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,8 104,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103,5 103,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,8 90,3 Oktatás 98,6 102,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 99,9 89,8 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 100,8 79,2 Egyéb szolgáltatás 99,4 97,9 Összesen 101,5 101,8 27

28 VI. A gazdasági szervezetek pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos attitűdjei A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében az I. negyedévben a korábbi negyedévek gyakorlatához hasonlóan a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos véleményükről kérdeztük. A munkáltatók a kérdőíven tíz, a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos megállapítás közül választhattak. A felkínált válaszlehetőségek közül a válaszadók tetszőleges számú lehetőséget jelölhettek meg, amelyen keresztül az adott lehetőséggel való egyetértésüket fejezhették ki. A felmérésben szereplő gazdasági szervezetek közül a legtöbben a lehetséges válaszok köréből azokat az opciókat jelölték meg, amelyek a pályakezdők foglalkoztatatásának pozitív aspektusait érintik. Ezek közül is a munkáltatók számára a pályakezdők révén elérhető állami támogatás tekinthető a legfontosabbnak, másodikként említhetjük e munkaerő könnyebb betaníthatóságát, harmadikként pedig a kedvezőbb munkaerő-költségeket. E rangsorolás nem változott a megelőző két évhez viszonyítva. A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói szerint, % Dimenziók I. negyedév 2015.I. negyedév 2016.I. negyedév Az állam számos támogatást nyújt utánuk 53,0 43,4 45,1 Betanításuk sok időt vesz el 17,6 16,0 16,2 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 23,4 20,6 20,8 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 29,2 26,2 25,4 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 8,7 8,4 10,1 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem 5,3 4,5 5,1 ellensúlyozza az alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 21,0 18,8 20,4 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 19,6 17,8 17,4 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 7,0 6,8 7 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 17,1 17,4 19, I. negyedévében a cégek több mint fele jelölte a felmérés kérdőívén, hogy a pályakezdőket a kedvező állami támogatás miatt éri meg foglalkoztatni. Ezt követően I. negyedévére nézve ez az arány valamelyest (9,6%-ot) visszaesett, I. negyedévére pedig újból emelkedésnek indult. Mindezt ismerve az előző évekhez hasonlóan továbbra is vezető szerepe van a megállapítások között. A második helyen szereplő - Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok - opcióra egyre kisebb arányban tették le a voksukat a munkáltatók. A tapasztalt munkaerőhöz képesti olcsóságuk mellett hasonlóan érveltek a munkáltatók, mint a korábbi évben. Az előző évhez képest 0,8%-kal kevesebben értékelték úgy, hogy a fiatalok tapasztalatlanságát nem ellensúlyozza alacsonyabb munkabérük. 28

29 válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % Az előző két felméréshez képest idén nagyobb mértékben állították, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek (20,4%). A cégek 19,9 %-a jelezte, hogy hosszú távon nem lehet a fiatalokra számítani; itt kisebb növekvő trend érvényesül az időben. A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények vállalati méret szerint is különböznek. A könnyebb betaníthatóság, a kedvező munkaerő-költségek, a friss szakmai tudás, az önálló feladatvégzés esetén is azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb gazdasági szervezetről beszélünk, annál nagyobb azoknak a cégeknek az aránya, akik az itt felsorolt, pályakezdők foglalkoztatásához kapcsolódó dimenziókkal egyetértenek. Dimenziók A gazdasági szervezetek válaszainak adatai a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint I. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Összesen Az állam számos támogatást nyújt utánuk , , , , ,1 Betanításuk sok időt vesz el , , , , ,2 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő , , , , ,8 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , , , , ,4 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 502 9, , , , ,1 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 272 5, ,0 98 4,7 13 2, ,9 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , , , , ,4 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát , , , , ,4 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 263 5, , , , ,0 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani , , , , ,9 Munkáltatók száma Ezzel szemben azt a negatív attitűdöt - miszerint tapasztalatlanságuk hiányát nem ellensúlyozza az alacsonyabb munkabérük a mikro-vállalatok jelölték meg legtöbben. Megfigyelhető, hogy az előző évhez képest ugyan csökkenő mértékben, de továbbra is a kisvállalati kör mutatja a legmagasabb arányokat az egyes dimenziók esetében. Ide tartozik a Betanításuk sok időt vesz el, és a Hosszú távon nem lehet rájuk számítani állítás esetén. A pályakezdők után járó állami támogatással kapcsolatban elmondhatjuk, hogy általában azokban a megyékben magas elsősorban ezt az opciót megjelölő cégek aránya, amelyek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzettel rendelkeznek. Elsősorban Nógrád, Békés, Heves 29

30 azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok időt vesz el olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni hosszú távon nem lehet rájuk számítani Somogy és Bács-Kiskun megyéket említhetjük. Kivétel Győr-Moson-Sopron megye volt, ahol a cégek 49,8%-a választotta ezt az opciót. A legkisebb arányokat pedig a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű megyéknél találjuk, mint például Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Vas megyék, és a főváros. A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és terület szerint, % Régió/megye Főváros 22,5 12,3 22,6 15,5 6,4 2,2 12,9 7,7 2,1 18,0 Pest megye 32,6 11,1 25,1 24,1 7,4 3,9 22,7 11,9 11,1 13,2 Közép-Magyarország 28,4 11,5 24,2 20,7 7,0 3,2 18,9 10,2 7,6 15,1 Fejér megye 27,7 8,0 15,8 13,1 6,7 2,9 11,1 9,5 3,6 11,1 Komárom-Esztergom megye 27,8 16,8 20,4 27,1 7,9 4,6 19,0 24,0 7,5 18,6 Veszprém megye 41,9 17,8 19,3 25,6 12,2 3,9 18,6 18,4 4,6 23,2 Közép-Dunántúl 33,5 14,4 18,5 22,1 9,3 3,8 16,3 17,2 5,1 18,1 Győr-Moson-Sopron megye 49,8 17,4 23,3 46,6 7,7 2,7 26,5 17,1 13,0 29,5 Vas megye 27,3 10,6 16,9 21,9 9,0 2,9 16,9 14,0 6,3 17,8 Zala megye 41,6 15,4 14,0 27,5 10,2 2,7 26,9 24,7 8,2 30,2 Nyugat-Dunántúl 38,7 14,3 17,4 30,6 9,2 2,8 23,5 19,1 8,8 25,8 Baranya megye 48,2 15,3 24,2 26,2 9,7 4,6 22,4 15,1 12,1 17,9 Somogy megye 54,6 12,2 19,9 22,6 8,7 4,5 13,4 10,9 5,4 20,8 Tolna megye 46,7 15,8 17,0 25,3 9,9 4,5 24,3 16,5 5,2 19,6 Dél-Dunántúl 50,0 14,3 20,5 24,6 9,4 4,5 19,6 14,0 7,6 19,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 41,5 14,9 16,5 21,4 11,9 5,1 14,3 16,0 3,3 22,7 Heves megye 53,7 18,6 22,1 37,1 13,5 6,1 31,7 21,0 9,0 19,9 Nógrád megye 69,4 20,7 25,9 33,2 17,8 8,8 13,4 25,1 9,0 32,1 Észak-Magyarország 49,4 16,9 19,6 27,0 13,5 6,1 17,7 18,9 5,6 24,1 Hajdú-Bihar megye 50,2 19,0 21,8 24,3 6,8 6,5 21,6 20,2 6,3 14,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 40,2 18,7 20,2 23,3 8,9 6,4 21,7 16,4 9,8 17,4 Jász-Nagykun-Szolnok megye 46,5 17,2 20,3 24,1 10,9 4,6 20,3 16,8 7,3 17,5 Észak-Alföld 46,0 18,5 20,8 23,9 8,6 6,0 21,3 18,0 7,8 16,4 Bács-Kiskun megye 53,3 17,8 26,2 29,3 11,3 8,9 25,0 18,7 7,0 17,5 Békés megye 59,9 22,4 22,9 34,3 13,3 4,4 26,2 22,7 7,3 25,2 Csongrád megye 47,0 24,1 21,6 24,6 13,3 6,2 26,7 28,9 7,9 21,8 Dél-Alföld 53,6 21,0 23,9 29,5 12,5 6,7 25,9 22,9 7,4 21,1 Összesen 43,4 16,2 20,8 25,4 10,1 4,9 20,4 17,4 7,0 19,9 30

31 Táblázatok 31

32 1. A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) IV. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2016.I. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 206,0 4,8% 38,52 5,5% 18,7% Bányászat 9,7 0,2% 1,58 0,2% 16,3% Feldolgozóipar 915,9 21,5% 306,28 44,0% 33,4% Ebből: 0,00 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 136,6 3,2% 44,13 6,3% 32,3% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 67,4 1,6% 25,38 3,7% 37,7% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 55,4 1,3% 14,15 2,0% 25,5% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 2,9 0,1% 0,24 0,0% 8,2% Vegyi anyag, termék gyártása 22,3 0,5% 8,44 1,2% 37,8% Gyógyszergyártás 24,9 0,6% 2,33 0,3% 9,4% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 72,7 1,7% 29,57 4,3% 40,7% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100,9 2,4% 41,70 6,0% 41,3% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 79,5 1,9% 33,63 4,8% 42,3% Villamos berendezés gyártása 56,1 1,3% 22,73 3,3% 40,5% Gép, gépi berendezés gyártása 67,1 1,6% 23,56 3,4% 35,1% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Járműgyártás 149,5 3,5% 45,90 6,6% 30,7% 80,6 1,9% 14,52 2,1% 18,0% 34,0 0,8% 8,78 1,3% 25,8% 61,5 1,4% 19,75 2,8% 32,1% Építőipar 276,7 6,5% 19,05 2,7% 6,9% Kereskedelem, gépjárműjavítás 534,8 12,6% 62,81 9,0% 11,7% Szállítás, raktározás 273,4 6,4% 35,92 5,2% 13,1% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 187,1 4,4% 13,79 2,0% 7,4% Információ, kommunikáció 105,4 2,5% 3,16 0,5% 3,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 87,3 2,1% 10,09 1,5% 11,6% Ingatlanügyletek 19,5 0,5% 7,10 1,0% 36,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 154,3 3,6% 10,23 1,5% 6,6% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 158,5 3,7% 16,07 2,3% 10,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 465,2 10,9% 40,66 5,8% 8,7% Oktatás 315,8 7,4% 31,28 4,5% 9,9% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 262,1 6,2% 51,76 7,4% 19,8% Művészet, szórakozás, szabad idő 85,8 2,0% 4,96 0,7% 5,8% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 102,6 2,4% 14,32 2,1% 14,0% 32

33 Összesen 4259,3 100,0% 696,11 100,0% 16,3% * KSH Munkaerő-felmérés IV. negyedév ** december 31-ei statisztikai állományi létszám 2. A I. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) IV. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) december 31-én (tényadat) 2016.december 31-én (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 206, , ,8% -205,83 Bányászat 9, , ,3% -9,71 Feldolgozóipar 915, , ,5% -914,96 Ebből: 0,00 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 136, , ,2% -136,50 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 67, , ,2% -67,28 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 55, , ,9% -55,35 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 2, , ,8% -2,91 Vegyi anyag, termék gyártása 22, , ,5% -22,29 Gyógyszergyártás 24, , ,5% -24,90 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 72, , ,5% -72,61 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100, , ,2% -100,75 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 79, , ,4% -79,39 Villamos berendezés gyártása 56, , ,6% -56,01 Gép, gépi berendezés gyártása 67, , ,3% -67,05 Járműgyártás 149, , ,5% -149,39 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 80, , ,1% -80,53 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34, , ,8% -34,01 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 61, , ,9% -61,47 Építőipar 276, , ,4% -276,38 Kereskedelem, gépjárműjavítás 534, , ,0% -534,24 Szállítás, raktározás 273, , ,2% -273,13 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 187, , ,8% -186,92 Információ, kommunikáció 105, , ,6% -105,31 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 87, , ,4% -87,21 Ingatlanügyletek 19, , ,2% -19,44 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 154, , ,9% -154,11 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 158, , ,7% -158,30 465, , ,2% -464,73 Oktatás 315, , ,0% -315,50 33