Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a IV. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos attitűdjei Táblázatok A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A I. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak, ágazatok, régiók és megyék szerint A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2)) A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3 illetve 12, hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A I. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelző nem létezik. 13. A 2017.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 14. A 2017.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 15. A 2017.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 16. A 2017.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A 2017.I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztattak) A gazdasági szervezetek válaszainak adatai a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint, % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2017. I. negyedév)

5 I. Bevezetés januárban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 47. alkalommal hajtotta végre a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka január 4. és január 30. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. Az I. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,4%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,3%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Éves távlatban az előző negyedévnél kisebb, 1,6%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,3%-os létszámbővüléssel számolnak december végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet alakulása IV. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint IV. negyedévben a éves népesség 61,5%- a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 58,8%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,4%-ot tett ki. Az országban összesen 1846,1 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1697,2 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés IV. negyedév ezer fő Népesség száma ,6 Gazdaságilag aktívak száma ,0 Munkanélküliek száma 1 205,0 Foglalkoztatottak száma ,0 Alkalmazásban állók száma ,5 Inaktívak száma ,7 Gazdasági szervezetek száma ,1 ebből vállalkozások száma ,2 Aktivitási arány 1 61,5% Foglalkoztatási ráta 1 58,8% Munkanélküliségi ráta 1 4,4% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, december 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9,1%) és Hajdú-Bihar megyében (8,6%). Szintén magasabb az országos átlagtól Észak-Magyarországon (6,4%), itt Nógrád megyében kiemelkedőbb, 9,0% a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (2,1%), ezen belül Győr- Moson-Sopron megyében, 1,4%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A I. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 738,2 ezer munkavállalót foglalkoztattak december 31-én. Az adatfelvétel során kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,9%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben (Tolna, Veszprém, és Zala megye) 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, míg Hajdú-Bihar megyében, Pest megyében és Budapesten az 50%-ot sem érte el a rögzített kérdőívek száma. A érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,8%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 17,6%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17,6%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 29,4%-át. A minta 4,1%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 53,0%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 39,9 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében december 31-i állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (58,7%-uk) nagyvállalkozásoknál, a legkevesebb pedig (0,4%-uk) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal. 7

8 A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Vállalti méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma december 31-én Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,4 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) , , ,0 Nagy (250 felett) 511 4, , ,7 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 16,7%-át reprezentálta. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH (2016. IV. negyedév) NMF KSH ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,7 4,8 7,8 27,7 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 45,4 21,9 26,4 4,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,0 0,8 0,3 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,4 1,4 1,4 0,2 Építőipar 2,6 6,4 9,3 5,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 11,9 12,3 21,7 11,2 Szállítás, raktározás 5,2 6,5 3,0 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,1 4,5 6,9 4,2 Információ, kommunikáció 0,6 2,7 1,0 3,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,8 2,1 0,7 2,1 Ingatlanügyletek 1,1 0,6 1,8 13,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,3 3,4 4,4 10,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,5 3,7 2,7 3,8 Közigazgatás, védelem, kötelező TB 5,4 10,6 3,0 0,0 Oktatás 2,9 7,7 2,1 3,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6,9 6,5 3,1 2,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,8 1,3 2,8 Egyéb szolgáltatás 1,6 2,3 2,9 3,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés IV. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 8

9 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve, azonban foglalkoztatási oldalról lényegesen kiegyensúlyozottabb képet kapunk. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,7%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,4%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek kevesebb, alig több mint tizedét találjuk (13,8%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 17,7%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 9

10 *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 10

11 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása I. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a december 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A válaszadó gazdasági szervezetek a felmérés negyedévében 0,4%-pontos növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Az egy évvel korábbi felmérésben 1,0%- pontos létszámbővülést vártak az akkori mintában válaszoló cégek. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (738,3 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 1,2%- pontos létszámcsökkenéssel és 1,6%-pontos bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,8%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 3,3 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 6 területen várják a dolgozói létszám csökkenését, melyekből a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-9,2%-pont), az ingatlanügyletek (-3,6%-pont), és a víz- és hulladékgazdálkodás (-2,8%-pont) lesznek a jelentősebb létszámvesztők. Mindhárom ág várható létszámvesztésében a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik. A legjelentősebb létszámnövekedést a pénzügy (3,7%-pont), az építőipar (3,6%-pont), a feldolgozóipar (1,6%-pont), a szállítás, raktározás (1,5%-pont), és a vendéglátás (1,3%-pont) ágakban várják. A többi területen az egy százalékot meg nem haladó létszámbővülést várnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. 11

12 A feldolgozóiparban összességében 1,6%-pontos létszámnövekedés várható, ezen iparágon belül a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártás (2,8%-pont), a vegyi anyag, termék gyártása (2,3%-pont), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,1%- pont), a villamos berendezés gyártása (2,1%-pont), és a járműgyártás (2,1%-pont) területén számítanak jelentősebb létszámbővülésre. A feldolgozóiparon belül stagnálásra egyedül a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területen számíthatunk, létszámcsökkenést pedig egyik ágazatban sem jeleztek előre a munkáltatók. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis az I. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a kisvállalati kategóriát leszámítva némileg negatívabbak, mint a tavalyi év, hasonló időszakának várakozásai. 12

13 A mikro-vállalkozások szokás szerint a legoptimistábbak, ezt követően a kisvállalatok várnak viszonylag kedvező, 1,2%-os létszámbővülést. A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett Komárom-Esztergom (2,4%-pont), Nógrád (2,0%-pont), és Veszprém (2,0%-pont) megyék cégei bizonyultak a legoptimistábbnak. Hat megyében a foglalkoztatott létszám visszaesésével számolnak a munkaadók, bár a legnagyobb mértékű, 2,1%-pontos Baranya megyei csökkenés sem számít kiugróan magasnak. 13

14 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege az első negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 738,3 ezer főhöz képest 3,3 ezer munkavállalóval lehet magasabb a statisztikai létszám.. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy egy főcsoport kivételével - szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások - pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. Emellett a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az ipari és építőipari foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb termékösszeszerelő, az egyszerű ipari foglalkozású, a mechanikaigép-összeszerelő, az egy egyéb máshova nem sorolható ipari és építőipar foglalkozás, a kézi csomagoló, és a bolti eladó foglalkozások. 14

15 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a I. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az előző fejezetben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Ennél pontosabb képet kapunk a munkaerő-piac várakozásairól, ha a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyjuk. Ennek alapján, a szervezetek 75,4%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 19,4%-uk növekedést, 5,2%-uk létszámcsökkenést jelez az első negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest lényegében stagnáló prognózist vetítenek előre március 31-ig. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben résztvevő foglalkoztatóknál - közfoglalkoztatottak nélkül- a munkavállalók száma 698,5 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 707,2 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,3%-os lehet. 15

16 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak szinte mindegyikében a foglalkoztatottak számának különböző mértékű növekedését prognosztizálhatjuk. A szokásos szezonális növekedésnek lehetünk tanúi az építőiparban (3,6%-pont). Emellett jelentősebb emelkedés a pénzügyi tevékenység (3,0%-pont) területén tapasztalható. A szezonális ágak közül a mezőgazdaságban lényegében stagnálást vetítettek előre a szervezetek a negyedév végéig. Visszaesés mindössze három gazdasági ágban prognosztizálható (ingatlanügyletek, közigazgatás, bányászat). A feldolgozóiparban várható létszámmozgások nem térnek el a korábban már említett, közfoglalkoztatottak létszámadatait tartalmazó adatsoroktól, mivel ebben a gazdasági ágban nem jellemző a közfoglalkozatás. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban, hasonlóan a tavalyi évhez képest. A nagyvállalatok 1,1%-pontos növekedési várakozásai továbbra is megközelítik a tavaly 1,3%-pontos előrejelzést. Idén is a mikrovállalkozások bizonyultak a legoptimistábbnak (4,4%-pont), a tavalyinál (5,3%-pont) valamelyest kisebb mértékben. 16

17 Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy minden megyében pozitív egyenlegű létszámmozgást várnak a szervezetek, mely legjelentősebb Komárom-Esztergom, Nógrád, Veszprém, Heves és Vas megyékben. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási főcsoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A legnagyobb kereslet a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett kereslethez elég hasonló értéket jelent. Emellett keresettek az ipari és építőipari foglalkozások, és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, melyek szintén közelítenek a tavalyi értékekhez. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és 17

18 középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. A mezőgazdasági foglalkozásúak, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, és a fegyveres szervek foglalkozásai, törvényhozók létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. A legkeresettebb foglalkozások I. negyedévében az egyéb termék-összeszerelő, az egyszerű ipari, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások, a mechanikaigép-összeszerelők és a kézi csomagolók lesznek. 18

19 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 12,1 ezer fős létszámnövekedést jeleznek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,6%-os növekedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak várható száma december 31-ig a 750,4 ezer fő lesz a jelenlegi 738,3 ezerrel szemben. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a gazdasági ágak többségében növekedés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás az építőipar (4,0%-pont), az adminisztratív szolgáltatás (3,7%-pont), a pénzügy (3,4%-pont), és az oktatás (3,3%-pont) területen várható. Csökkenés két gazdasági ágban prognosztizálható, eszerint a közigazgatás (-8,0%-pont), és a mezőgazdaság (-0,5%-pont) területén várható visszaesés egy év alatt. A többi ágban nem várható kiugró mértékű létszámbővülés, hiszen minden további előrejelzés 3% alatti értéket mutat. Az éves létszámváltozást bővebben a közfoglalkoztatás nélküli fejezetben vizsgáljuk, mivel a legtöbb termelő és szolgáltató ágban nem jellemző az ilyen jogviszonyban történő foglalkoztatás december 31-ig egyik vállalati kategóriában sem prognosztizálnak létszámcsökkenést. Jelentősebb létszámnövekedéssel a mikro-vállalatok (6,8%) számolnak. Őket követik a kisvállalatok (2,1%), majd a nagy- (1,5%), és középvállalkozások (1,1%). 19

20 Területileg vizsgálva az éves prognózist, a munkáltatók többsége létszámemelkedéssel számol, az adatok 5,2% (Komárom-Esztergom megye) és -0,5% (Baranya megye) között mozognak. Mindössze két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya) jeleznek romló munkaerő-piaci tendenciát a szervezetek, a közfoglalkoztatás várható volumenét is figyelembe véve. 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Valósabb képet mutat, ha a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek kétharmada egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 24,5%-a növekedést, és 5,6%-a létszámcsökkenést jelez. Az egy évvel korábbi prognózishoz viszonyítva hasonlóak ezek a várakozások. Kicsivel növekedett a létszámcsökkenéssel és stagnálással számolók aránya, emellett kis mértékben visszaesett a létszámnövekedésben bízó szervezetek száma. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,3%-pontos létszámnövekedés várható december 31-ig. A december 31-én meglévő 698,5 ezer fős foglalkoztatott létszám 714,5 ezerre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. 21

22 Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az idei évben más trendek mutatkoznak, mint a tavalyi előrejelzésben. Erőteljesebb 5,0%-pontos bővülést jelzett az adminisztratív szolgáltatás ág, ezt követi a 4,2%-pontos növekedést váró építőipar, és a 3,9%-pontos pénzügyi szolgáltatás. 2-3% közötti szerényebb növekedést várnak a feldolgozóipar, oktatás, szállítás, raktározás, és vendéglátás területén, a többi ágban 2% alatti növekedést prognosztizálnak a szervezetek. Mindössze a közigazgatás gazdasági ágban várnak stagnálást a szervezetek, csökkenést pedig egyik területen sem prognosztizálnak. A feldolgozóiparban összességében 2,9%-kal többen dolgozhatnak december 31-én, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar főátlagánál erőteljesebb létszámnövekedés várható a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (4,4%-pont), a vegyi anyag, termék gyártása (4,3%-pont), a járműgyártás (3,9%-pont), a villamos berendezés gyártása (3,7%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,4%-pont) és a gyógyszergyártás (3,0%- pont) területén. Mindemellett megemlítendő, hogy visszaesést egyedül a kokszgyártásban (- 0,6%-pont) prognosztizáltak ez évre vonatkozóan. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások, majd a kisvállalkozások, végül a nagy-, és a középvállalkozások számolnak. A mikro-vállalkozások a tavalyinál alacsonyabb, 6,4 %-os bővüléssel számolnak, a többi kategória szerényebb mértékű várakozásai a kisvállalatok kivételével meghaladják a tavalyi előrejelzéseket. 22

23 Területi szempontból Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Jász- Nagykun-Szolnok megyékben jeleztek 4-6% közötti bővülést a szervezetek. Minden további megyében és a fővárosban szintén pozitív létszámvárakozások tapasztalhatóak. 23

24 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni IV. negyedévre (2016. szeptember 30. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,0%-pontos létszámnövekedést prognosztizáltak, e helyett 5,0%-pontos visszaesés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások 44,4 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak év végén, mint ahogyan azt tervezték. Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző évi eredményhez hasonlóan IV. negyedéve szerint is a kisvállalkozások adták a legpontosabb előrejelzést. A kisvállalati kör 1,2%-pontos várakozása közelít a leginkább a tény adathoz. Legkevésbé a nagyvállalkozások láttak előre egy negyedévre: 1,1%-pontos növekedést jeleztek, valójában 7,1%-ponttal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig stagnálást, vagy csökkenést vártak. A bányászat, kőfejtés (-1,5%-pont), a vendéglátás (-0,6%-pont), a mezőgazdaság (-0,4%- pont), az információ, kommunikáció (-0,3%-pont), az egyéb szolgáltatás (-0,2%-pont), az oktatás (-0,2%-pont), a szabadidő (-0,1%-pont), és az energiaipar (-0,1%-pont) területén vártak visszaesést három hónapos távlatban. A feldolgozóiparban 1,2%-pontos emelkedést prognosztizáltak a cégek. 24

25 Az említett területek közül az energiaiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 1,9%-ponttal tért el az előrejelzés a tény adattól. Az információ és kommunikáció (35,1%-pont), és az oktatás (-24,7%-pont) területen a vártnál jóval erőteljesebben emelkedett, illetve csökkent a létszám. Emellett az egyéb szolgáltatás és a vendéglátás ágakban az előrejelzésnél szintén nagyobb visszaesés következett be december végére. A feldolgozóipar esetében létszámbővüléssel számoltak a munkaadók, mely helyett 6,2%-pontos csökkenés tapasztalható a negyedév végére. Mindemellett még a pénzügyi, biztosítási tevékenység, és a szállítás, raktározás területeket emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb csökkenését mutatják. Mindent összevetve négy gazdasági ág kivételével (információ és kommunikáció, bányászat és kőfejtés, víz-, és hulladékgazdálkodás, kereskedelem) minden területen visszaesést tapasztaltunk december 31-ére. Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2016.dec.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.szept.30.),% Jelenlegi létszám (2016.dec.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2016.szept.30.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 99,6 94,7 Bányászat, kőfejtés 98,5 104,7 Feldolgozóipar 101,4 95,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,9 98,0 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,5 104,7 Építőipar 101,2 95,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,0 101,1 Szállítás, raktározás 102,3 91,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 99,4 92,5 Információ és kommunkáció 99,7 134,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 102,6 65,2 Ingatlanügyletek 101,3 99,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,6 99,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 101,7 93,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,3 99,9 Oktatás 99,8 75,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,6 94,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99,9 96,2 Egyéb szolgáltatás 99,8 87,9 Összesen 101,0 95,0 25

26 V.2. A december 31-ei és a december 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2015. december 31. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,2%-pontos létszámnövekedést prognosztizáltak, végül ennél valamivel magasabb 6,7%-pontos bővülés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások 30,1 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. A látszólag teljesen pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével, javul az előrejelzés pontossága, de jelen esetben leginkább a kis méretű cégek láttak előre, 0,8%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro vállalkozások egészen magas, 8,1%-pontos létszámnövekedést vártak, ehelyett 2,1%-pontos létszámbővülés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legmagasabb változást, 6,0%-pontot, az adminisztráció területére prognosztizálták a munkáltatók, ezt követi a vendéglátás, az építőipar és a feldolgozóipar területe, ahol 3,0%-pont feletti növekedéssel számoltak a cégek. A víz-, és hulladékgazdálkodás (-1,8%-pont), és az oktatás (-0,3%-pont) ágakban vártak kis mértékű csökkenést a vállalatok.. Az említett területek közül az építőiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 2,1%-ponttal jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. A víz-, és hulladékgazdálkodásban a várttal ellentétben 29,2%-ponttal növekedett, az oktatás területén pedig kiugróan magas, 44,6%-ponttal esett vissza a munkavállalók létszáma. Az adminisztráció, a vendéglátás, és a feldolgozóipar területén kisebb mértékű növekedés tapasztalható. 26

27 Az említett gazdasági ágakon kívül a pénzügy, az egyéb szolgáltatás és az energiaipar területét emelhetjük ki, ahol a várt növekvő létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók nagy mértékű csökkenését mutatják. Emellett jelentősebb növekedés a kereskedelem és az ingatlanügyletek területén tapasztalható. Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2016.dec.31.)/Előző éves tényleges létszám (2015.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2015.dec.31.)/Előző éves tényleges létszám (2014.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,9 91,2 Bányászat, kőfejtés 102,0 96,1 Feldolgozóipar 103,0 110,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,0 83,3 Víz-, és hulladékgazdálkodás 98,2 129,2 Építőipar 103,3 101,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,4 139,6 Szállítás, raktározás 102,1 107,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 103,3 111,6 Információ és kommunkáció 102,9 136,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 102,4 54,4 Ingatlanügyletek 101,7 115,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,4 91,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 106,0 124,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 102,1 99,7 Oktatás 99,7 55,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,9 102,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 101,7 95,2 Egyéb szolgáltatás 101,5 81,1 Összesen 102,2 106,7 27

28 VI. A gazdasági szervezetek pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos attitűdjei A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében az I. negyedévben a korábbi negyedévek gyakorlatához hasonlóan a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos véleményükről kérdeztük. A munkáltatók a kérdőíven tíz, a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos megállapítás közül választhattak. A felkínált válaszlehetőségek közül a válaszadók tetszőleges számú lehetőséget jelölhettek meg, amelyen keresztül az adott lehetőséggel való egyetértésüket fejezhették ki. A felmérésben szereplő gazdasági szervezetek közül a legtöbben a lehetséges válaszok köréből azokat az opciókat jelölték meg, amelyek a pályakezdők foglalkoztatatásának pozitív aspektusait érintik. Ezek közül is a munkáltatók számára a pályakezdők révén elérhető állami támogatás tekinthető a legfontosabbnak, másodikként említhetjük e munkaerő könnyebb betaníthatóságát, harmadikként pedig, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani. E rangsorolás nem sokat változott a megelőző két évhez viszonyítva. A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói szerint, % Dimenziók I. negyedév I. negyedév I. negyedév Az állam számos támogatást nyújt utánuk 43,4 45,1 43,1 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 8,4 10,1 11,3 A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 18,8 20,4 18,3 Betanításuk sok időt vesz el 16,0 16,2 16,6 Könnyebben betanithatók, mint más korosztályok 26,2 25,4 24,3 Betanitásuk lefoglal egy szakképzett kollegát 17,8 17,4 17,8 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 20,6 20,8 19,1 Hosszú távon nem lehet rájuk számitani 17,4 19,9 23,1 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 6,8 7,0 6,8 Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 5,3 4,9 4, I. negyedévében a cégek közel fele jelölte a felmérés kérdőívén, hogy a pályakezdőket a kedvező állami támogatás miatt éri meg foglalkoztatni. Ezt követően I. negyedévére nézve ez az arány valamelyest (1,7%-ot) emelkedett, I. negyedévére pedig újból csökkenésnek indult. Mindezt ismerve az előző évekhez hasonlóan továbbra is vezető szerepe van a megállapítások között. A második helyen szereplő - Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok - opcióra egyre kisebb arányban tették le a voksukat a munkáltatók. A cégek 23,1 %-a jelezte, hogy hosszú távon nem lehet a fiatalokra számítani; itt kisebb növekvő trend érvényesül az időben. A tapasztalt munkaerőhöz képesti olcsóságuk mellett kevésbe érveltek a munkáltatók, mint a korábbi években. 28

29 válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % Az előző felméréshez képest idén alacsonyabb mértékben (18,3%) állították, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek a pályakezdők. A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények vállalati méret szerint is különböznek. A kedvező munkaerő-költségek, a friss szakmai tudás, az önálló feladatvégzés, a munkahelyi alkalmazkodás esetén azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb gazdasági szervezetről beszélünk, annál nagyobb azon cégek aránya, amelyek az itt felsorolt, pályakezdők foglalkoztatásához kapcsolódó dimenziókkal egyetértenek. A gazdasági szervezetek válasza a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és létszámnagyság-kategóriák szerint Dimenziók I. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Összesen Az állam számos támogatást nyújt utánuk , , , , ,1 Betanításuk sok időt vesz el , , , , ,3 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő , , , , ,3 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok , , , , ,6 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen , , , , ,3 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb , , , , ,8 bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek , , , , ,1 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát , , , , ,1 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 306 5, , , , ,8 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 282 5, ,1 78 3,9 12 2, ,9 Munkáltatók száma Mindemellett azt a negatív attitűdöt, miszerint tapasztalatlanságuk hiányát nem ellensúlyozza az alacsonyabb munkabérük, és a betanításuk sok időt vesz el, az előző évvel ellentétben a nagyvállalatok jelölték meg legtöbben 2017-ben. Megfigyelhető, hogy az előző évhez képest ugyan csökkenő mértékben, de továbbra is a kisvállalati kör mutatja a legmagasabb arányokat a Hosszú távon nem lehet rájuk számítani állítás esetén. A pályakezdők után járó állami támogatással kapcsolatban elmondhatjuk, hogy általában azokban a megyékben magas elsősorban ezt az opciót megjelölő cégek aránya, amelyek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzettel rendelkeznek. Elsősorban Nógrád, Békés, Heves Csongrád és Bács-Kiskun megyéket említhetjük. A legkisebb arányokat pedig a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű megyéknél találjuk, mint például Pest, Fejér, Zala, és Vas megye. Az említett megyéken kívül e dimenzióban a legalacsonyabb értékeket Budapest mutatja. 29

30 Az állam számos támogatást nyújt utánuk Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk sok időt vesz el Könnyebben betanithatók, mint más korosztályok Betanitásuk lefoglal egy szakképzett kollegát olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Hosszú távon nem lehet rájuk számitani Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük A gazdasági szervezetek válaszainak aránya a pályakezdők foglalkoztatásának dimenziói és terület szerint, % Régió/megye Főváros 20,2 10,6 9,2 13,6 11,6 20,3 4,9 2,6 17,4 15,0 Pest megye 30,9 4,2 21,1 6,8 22,6 9,2 10,6 1,6 13,2 9,2 Közép- Magyarország 26,8 6,6 16,6 9,4 18,4 13,4 8,4 2,0 14,8 11,4 Fejér megye 32,4 11,6 14,4 10,7 17,8 15,9 4,7 5,9 16,8 10,6 Komárom- Esztergom megye 41,1 8,6 16,6 21,7 33,7 22,5 5,3 5,3 26,4 19,8 Veszprém megye 44,0 14,1 15,9 13,6 23,2 26,7 4,8 4,7 15,8 17,9 Közép-Dunántúl 39,4 11,7 15,6 14,9 24,3 22,0 4,9 5,3 19,0 16,0 Győr-Moson- Sopron megye 39,8 6,3 20,3 14,6 39,5 29,2 11,7 2,9 26,1 18,3 Vas megye 35,6 9,4 21,4 11,7 24,1 24,6 7,6 3,2 18,4 15,6 Zala megye 31,8 5,4 17,8 10,8 22,2 22,4 6,4 2,4 7,9 13,5 Nyugat-Dunántúl 35,2 7,0 19,6 12,1 27,4 24,9 8,2 2,8 16,1 15,5 Baranya megye 44,7 9,8 18,0 19,3 24,2 27,8 5,7 6,1 33,3 30,5 Somogy megye 40,5 10,1 10,8 14,0 23,2 23,9 5,0 3,4 24,1 16,2 Tolna megye 50,0 17,6 23,1 29,9 13,6 18,1 3,0 3,5 23,4 26,1 Dél-Dunántúl 44,5 12,0 16,7 20,2 21,0 23,8 4,7 4,4 27,2 24,0 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 38,7 11,5 10,8 18,9 20,6 24,7 5,2 3,2 20,0 17,0 Heves megye 54,7 18,2 29,6 16,2 28,7 32,9 7,6 5,3 16,9 19,6 Nógrád megye 65,2 18,4 17,7 24,6 33,0 37,0 14,2 3,3 24,6 22,2 Észak- Magyarország 47,4 14,3 16,0 19,5 24,8 28,9 7,5 3,6 20,3 18,6 Hajdú-Bihar megye 42,8 7,9 20,2 13,5 21,7 15,2 8,0 5,0 14,0 10,9 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 50,1 14,9 20,6 22,4 22,4 27,2 5,6 10,6 15,8 23,0 Jász-Nagykun- Szolnok megye 46,0 10,1 18,9 16,0 26,0 22,5 8,8 7,4 19,8 16,4 Észak-Alföld 46,3 11,1 20,0 17,5 23,0 21,6 7,3 7,7 16,1 16,8 Bács-Kiskun megye 55,4 12,4 22,8 19,9 28,3 23,7 5,9 7,3 21,9 22,7 Békés megye 65,4 17,8 24,7 21,7 33,2 35,7 6,1 6,3 18,9 24,7 Csongrád megye 51,1 12,9 23,4 21,2 32,4 20,5 8,3 8,7 22,1 19,2 Dél-Alföld 57,2 14,1 23,5 20,8 31,0 26,3 6,7 7,4 21,1 22,3 Összesen 43,1 11,3 18,3 16,6 24,3 23,1 6,8 4,9 19,1 17,8 30

31 Táblázatok 31

32 1. A I. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat IV. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2017.I. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány 210,9 4,8% 34,9 4,7% 16,5% Bányászat 6,9 0,2% 1,5 0,2% 22,2% Feldolgozóipar 966,8 21,9% 335,0 45,4% 34,7% Ebből: 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 145,8 3,3% 43,8 5,9% 30,0% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 59,1 1,3% 24,7 3,4% 41,9% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 46,8 1,1% 13,9 1,9% 29,7% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,4 0,1% 0,7 0,1% 12,2% Vegyi anyag, termék gyártása 28,7 0,7% 9,5 1,3% 33,0% Gyógyszergyártás 25,4 0,6% 5,3 0,7% 20,9% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 92,2 2,1% 36,4 4,9% 39,5% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 110,0 2,5% 44,6 6,0% 40,6% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 82,1 1,9% 41,3 5,6% 50,4% Villamos berendezés gyártása 64,7 1,5% 17,7 2,4% 27,4% Gép, gépi berendezés gyártása 63,1 1,4% 35,0 4,7% 55,4% Járműgyártás 155,5 3,5% 46,7 6,3% 30,1% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 88,0 2,0% 15,4 2,1% 17,5% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,7 0,8% 7,3 1,0% 21,2% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 61,4 1,4% 25,1 3,4% 40,8% Építőipar 280,1 6,4% 19,5 2,6% 7,0% Kereskedelem, gépjárműjavítás 543,2 12,3% 87,7 11,9% 16,2% Szállítás, raktározás 284,3 6,5% 38,3 5,2% 13,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 196,6 4,5% 15,4 2,1% 7,9% Információ, kommunikáció 117,3 2,7% 4,3 0,6% 3,7% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 91,9 2,1% 5,6 0,8% 6,0% Ingatlanügyletek 25,0 0,6% 7,8 1,1% 31,3% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 149,7 3,4% 9,3 1,3% 6,2% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 165,0 3,7% 18,6 2,5% 11,2% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 467,8 10,6% 39,7 5,4% 8,5% Oktatás 338,5 7,7% 21,5 2,9% 6,4% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 286,8 6,5% 50,8 6,9% 17,7% Művészet, szórakozás, szabad idő 81,0 1,8% 4,2 0,6% 5,2% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 99,2 2,3% 11,7 1,6% 11,8% Összesen 4411,0 100,0% 738,2 100,0% 16,7% * KSH Munkaerő-felmérés IV. negyedév ** december 31-ei statisztikai állományi létszám 32

33 2. A I. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) IV. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) december 31-én (tényadat) 2017.december 31-én (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,93 34,9 34,7 16,5% -1,17 Bányászat 6,87 1,5 1,5 22,2% -0,02 Feldolgozóipar 966,79 335,0 340,5 34,7% 15,72 Ebből: 0,0 0,0 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 145,83 43,8 44,5 30,0% 2,30 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 59,08 24,7 25,1 41,9% 0,86 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 46,80 13,9 14,0 29,7% 0,33 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,45 0,7 0,7 12,2% 0,00 Vegyi anyag, termék gyártása 28,66 9,5 9,7 33,0% 0,67 Gyógyszergyártás 25,40 5,3 5,5 20,9% 0,71 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 92,25 36,4 37,1 39,5% 1,64 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 110,02 44,6 45,5 40,6% 2,28 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 82,06 41,3 41,9 50,4% 1,07 Villamos berendezés gyártása 64,67 17,7 18,1 27,4% 1,35 Gép, gépi berendezés gyártása 63,13 35,0 35,3 55,4% 0,61 Járműgyártás 155,51 46,7 47,7 30,1% 3,21 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 87,95 15,4 15,6 17,5% 0,87 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,68 7,3 7,4 21,2% 0,09 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 61,43 25,1 24,4 40,8% -1,70 Építőipar 280,09 19,5 20,2 7,0% 10,10 Kereskedelem, gépjárműjavítás 543,19 87,7 88,5 16,2% 4,77 Szállítás, raktározás 284,31 38,3 38,9 13,5% 4,27 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 196,63 15,4 15,6 7,9% 2,52 Információ, kommunikáció 117,29 4,3 4,3 3,7% 0,68 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 91,93 5,6 5,8 6,0% 3,43 Ingatlanügyletek 24,95 7,8 7,5 31,3% -0,89 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 149,70 9,3 9,4 6,2% 0,81 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 165,05 18,6 18,7 11,2% 1,20 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 467,83 39,7 36,1 8,5% -42,83 Oktatás 338,51 21,5 21,6 6,4% 0,99 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 286,77 50,8 50,6 17,7% -1,05 Művészet, szórakozás, szabad idő 80,98 4,2 4,3 5,2% 0,78 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 99,16 11,7 11,7 11,8% 0,00 Összesen 4411,00 738,2 741,5 16,7% 19,38 * KSH Munkaerő-felmérés IV. negyedév 33

34 Közép-Magyarors Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Eszterg megye Veszprém megye Nyugat-Dunántú Győr-Moson-Sop megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarors Borsod-Abaúj-Zem megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megy Szabolcs-Szatmár-B megye Jász-Nagykun-Szol megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megy Békés megye Csongrád megye Összes 3. A I. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágak, ágazatok, régiók és megyék szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen