Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Az adatszolgáltatást teljesítõ munkaerõ-kölcsönzõ cégek száma (1) (4) (5) (7) 0-12 (3) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-ei állapot alapján (db) Budapest június

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 8 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai V. A munkavállalók teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok VI. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VIII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 738 db székhelyként, 278 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1016 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 3,1%-os növekedést jelent ban összesen 274 db székhely és 234 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 204 db székhely, 184 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 644 db, a telephelyek száma pedig 241 db volt, együttes számuk 885 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 2,1%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 621 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 20 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 240 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 1 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 3 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A munkaerő-kölcsönzők székhely és telephely együttesen nézve döntő hányada, 83,1%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 11,8%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 4,1%-uk fókuszált 2013-ban höz képest a tárgyévben 1,4%-ponttal nőtt azoknak a kölcsönzőknek az aránya, amelyek belföldre és külföldre is egyaránt folytattak kölcsönzést, és 1%-ponttal nőtt a csak külföldre kölcsönzők aránya, viszont 4%-ponttal csökkent a csak belföldre kölcsönzők aránya. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve a legnagyobb Közép-Magyarországon volt, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban több mint 50% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 44,8%-a, Pest megyében pedig 10,8%-a volt található. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek, valamint telephelyek több mint 10%-a, míg utóbbi esetében ez az adat 8,9%. A két régión belül Komárom-Esztergom (7,2%) és Győr-Moson- Sopron (5,2%) megyék szerepe meghatározó. 5

6 Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2013/2012 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2013/2012 (%) db % db % Budapest ,8 116, ,9 111,4 Pest ,8 109, ,0 107,8 Közép-Magyarország ,5 114, ,9 110,7 Fejér 34 3,4 103,0 33 3,7 106,5 Komárom-Esztergom 73 7,2 105,8 60 6,8 113,2 Veszprém 27 2,7 108,0 21 2,4 123,5 Közép-Dunántúl ,2 105, ,9 112,9 Győr-Moson-Sopron 53 5,2 98,1 48 5,4 96,0 Vas 25 2,5 89,3 25 2,8 92,6 Zala 12 1,2 57,1 12 1,4 57,1 Nyugat-Dunántúl 90 8,9 87,4 85 9,6 86,7 Baranya 20 2,0 76,9 20 2,3 95,2 Somogy 6 0,6 120,0 6 0,7 120,0 Tolna 9 0,9 128,6 9 1,0 128,6 Dél-Dunántúl 35 3,5 92,1 35 4,0 106,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 55 5,4 117,0 47 5,3 111,9 Heves 16 1,6 106,7 13 1,5 100,0 Nógrád 0 0,0 0,0 0 0,0 0,0 Észak-Magyarország 71 7,0 89,9 60 6,8 85,7 Hajdú-Bihar 19 1,9 105,6 19 2,1 105,6 Jász-Nagykun-Szolnok 26 2,6 74,3 23 2,6 69,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1,4 60,9 14 1,6 77,8 Észak-Alföld 59 5,8 77,6 56 6,3 81,2 Bács-Kiskun 18 1,8 72,0 17 1,9 70,8 Békés 14 1,4 100,0 14 1,6 100,0 Csongrád 29 2,9 93,5 27 3,1 100,0 Dél-Alföld 61 6,0 87,1 58 6,6 89, ,0 103, ,0 102,1 A évhez képest a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent jelentősen a működő munkaerő-kölcsönzők száma. A dél-dunántúli csökkenés elsősorban a Somogy, másodsorban pedig a Baranya megyei változásoknak tudható be. Az Észak-Alföldön tapasztalható csökkenés ugyanakkor elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, másodsorban pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyében bekövetkező csökkenés eredménye, de ebben a régióban jelentős volt a Hajdú-Bihar megyében bekövetkező csökkenés is. 6

7 A kölcsönzéssel foglalkozó működő székhelyek és telephelyek együttes száma a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Veszprém és Heves megyében növekedett 2013-ban 2012-höz viszonyítva. A legnagyobb súllyal szereplő fővárosban jelentősen, 16,5%-kal bővült a működők száma, Pest megye esetében mérsékeltebb 9%-os növekedés következett be. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2013-ban összesen több mint 159 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 12,8%-kal nagyobb összeget jelent. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy két ágban haladta meg az árbevétel a 10,0 milliárd Ft-ot: a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatás területeken. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 95,7 milliárd Ft-nak (az összárbevétel 60,2%-a) megfelelő árbevételt eredményeztek, az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 18,1 milliárd Ft-ot (az összárbevétel 11,3%-a). Emellett kiemelhetjük még az információ, kommunikáció, a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágakat, ahol a nettó árbevétel 6 és 8,9 milliárd Ft között alakult. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10,0 milliárd Ft felett volt a tárgyévben. A 2012 és 2013 között tapasztalt növekedés a munkaerő-kölcsönzők által realizált nettó árbevétel tekintetében főként az olyan gazdasági ágak gyarapodásának köszönhető, mint a mezőgazdaság, ahol a bevételek több mint négyszeresére növekedtek, de jelentősen nőtt a nettó árbevétel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (35,8%), az egyéb feldolgozóipar (45%), a vegyi anyag gyártása (41,7%) és a kereskedelem esetében is (40,8%). Bizonyos gazdasági ágaknál növekedés következett be. Emellett az előző évhez képest radikálisan csökkent a kölcsönző cégek által realizált nettó árbevétel a kőolaj feldolgozás (92,5%), a közigazgatás (35,4%), a szociális ellátás (41,9%) és az oktatás (61%) területén. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 81,1%-a a fizikai foglalkozásúak (129,1 milliárd Ft), 18,9%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (30,0 milliárd Ft) után keletkezett. A fizikaiak körében a betanított munkások (72,4 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (26,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel höz képest a fizikai munkát végzők után jelentősen emelkedett a nettó árbevétel (16,3%-kal), míg a szellemi foglalkozásúaknál inkább stagnált a kölcsönzők hozama (0,1%-os csökkenés). A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2013/2012 (%) Szakmunkás ,0 Betanított munkás ,7 Segédmunkás ,8 Fizikai összesen ,3 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,1 Vezető, felső vezető, irányító ,9 Szellemi összesen ,9 Mindösszesen , ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 29,5 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 24,4%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett munkavállalók aránya, meghaladta a 40%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ban összesen 7,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 45,5%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,4 ezer db céget jelent. Jelentősebb szerepe van továbbá az adminisztratív szolgáltatás (13%), a kereskedelem (9,9%), a vendéglátás (9,1%) és a szállítás, raktározás (7,2%) területeken működő foglalkoztatóknak, akik ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 8

9 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2013) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 42 Bányászat 9 Feldolgozóipar 3438 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 32 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 745 Szállítás, raktározás 541 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 690 Információ, kommunikáció 194 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 148 Ingatlanügyek 18 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 114 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 979 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9 Oktatás 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 25 Egyéb szolgáltatás A feldolgozóiparban négy ágazatot emelhetünk ki ebből a szempontból: az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (foglalkoztatók 3,2-3,6%-a), fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (együttesen a foglalkoztatók 13,5%-a), a gép, gépi berendezés (foglalkoztatók 4,4%) és a közúti jármű gyártása (foglalkoztatók 3,7%-a) ágazatokban volt a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók aránya ban a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt található, az összes munkaadó több mint fele (59,3%-a) működött itt a tárgyévben. Az előző évben ez az arány 77%-os volt. Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatók 5,2%-a, Pest megyében 3,6%-a működött, a legkisebb arányszám ebből a szempontból Tolna (0,2%), Nógrád (0%) és Zala (0,4%) megyében volt található. Alapvetően ezek az arányok nem térnek el jelentősen az előző év során tapasztaltaktól. 9

10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2013-ban Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,3 Pest 269 3,6 Közép-Magyarország ,8 Fejér 177 2,3 Komárom-Esztergom 109 1,4 Veszprém 727 9,6 Közép-Dunántúl ,4 Győr-Moson-Sopron 393 5,2 Vas 265 3,5 Zala 32 0,4 Nyugat-Dunántúl 690 9,1 Baranya 217 2,9 Somogy 46 0,6 Tolna 13 0,2 Dél-Dunántúl 276 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 83 1,1 Heves 44 0,6 Nógrád 0,0 Észak-Magyarország 127 1,7 Hajdú-Bihar 292 3,9 Jász-Nagykun-Szolnok 35 0,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 0,3 Észak-Alföld 346 4,6 Bács-Kiskun 37 0,5 Békés 13 0,2 Csongrád 306 4,0 Dél-Alföld 356 4, ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 13,1 db munkaerő-kölcsönző jutott 2013-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Veszprém megyében (45,7 db), majd Hajdú-Bihar (24,4 db), Vas (20,9 db), Baranya megyében (17,8 db) és 10

11 a fővárosban (17,3 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Békés (1,6 db) és Komárom-Esztergom (2,5 db) megye rendelkezett. Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 11,2 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Zala (99,5 fő/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg (69,3 fő/foglalkoztató) Jász- Nagykun-Szolnok (30,2 fő/foglalkoztató), Pest (43,5 fő/foglalkoztató) és Békés megyében (36,4 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Somogy (1,3 fő/foglalkoztató) és Baranya megyében (4,5 fő/foglalkoztató) születtek. Egy foglalkoztató átlagosan munkanapra igényelte a kölcsönzőktől a munkaerőt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma a legmagasabb Zala ( munkanap/foglalkoztató), Szabolcs-Szatmár-Bereg ( munkanap/foglalkoztató), Békés (7686 munkanap/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (7 278 munkanap/foglalkoztató) és Pest megyében (7 121 munkanap/foglalkoztató) volt, a legalacsonyabb pedig Vas (639 munkanap/foglalkoztató) és Hajdú-Bihar megyében (550 munkanap/foglalkoztató) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 13,3 millió forintot tett ki 2013-ban. A legmagasabb ez a mutató Zala (109,2 millió Ft), Jász-Nagykun-Szolnok (52,5 millió Ft) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (88 millió Ft) megyékben volt, a legalacsonyabb pedig Vas (3,8 millió Ft), Hajdú-Bihar (3,7 millió Ft) és Veszprém megyékben (6,5 millió Ft). IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2013-ban munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 18,9%-kal (19,2 ezer fővel) több, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A évben a korábbi csökkenéstől azonban eltérő trend következett és a jelenlegi érték megközelíti a 2010-ben mért munkavállalói létszámot. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 11

12 A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (46,5%), továbbá Pest (13,2%), Fejér (6,1%), Csongrád (5%) és Győr-Moson-Sopron (5%) megyékben volt 2013-ban. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Tolna, Nógrád, Hajdú-Bihar és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1,0%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket, azt mondhatjuk, hogy mindössze hat megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2013-ban, mint 2012-ben, de ezek közül csupán három megye területén következett be jelentősebb csökkenés: Vas (2,4 ezer fővel), Hajdú-Bihar (0,7 ezer fővel) és Nógrád (0,5 ezer fővel) megyében. Utóbbi megye esetében nem is volt kölcsönzés. Ezzel párhuzamosan lényegesen magasabbak voltak a kölcsönzött létszámok a fővárosban (10,2 ezer fővel), Pest (4,7 ezer fővel) megyében, továbbá Csongrád (3,7 ezer fővel), Veszprém (3 ezer fővel) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,4 ezer fővel) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a munkavállalók 57,9%-át a feldolgozóiparba, 12,1%-át az adminisztratív szolgáltatás területekre kölcsönözték. A kereskedelem, az információ, kommunikáció, a vendéglátás és a szállítás, raktározás ágak esetében ezek az arányok 3-6% között alakultak ban az előző évhez képest az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágban jelentősebb, de a évi adatokhoz képest visszafogottabb emelkedés volt megfigyelhető a kölcsönzött munkaerő számát tekintve. Jelentősen nőtt a mezőgazdaság (116,8%-kal), a villamos energia (51,3%-kal), és az információ, 12

13 kommunikáció (54,9%-kal) területekre kölcsönzött munkavállalók száma. A közigazgatásban a korábbi, évi értékekhez képest nyolcszorosára emelkedett a kölcsönzések száma. Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött munkavállalók száma 2013-ban (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2013-ban (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,5 Kölcsönzött munkavállalók száma 2012-ben (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2012-ben (%) 831 0,8 Kölcsönzött munkavállalók számának változása (fő), ( ) Index, 2013/2012 (%) ,8 Bányászat 197 0, , ,1 Feldolgozóipar , , ,6 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 390 0, , , , ,1 Építőipar , , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,5 Szállítás, raktározás , , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,1 Információ, kommunikáció , , ,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,3 Ingatlanügyek 83 0,1 49 0, ,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató ,2 tevékenység , ,6 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 143 0,1 17 0, ,2 Oktatás 17 0,0 22 0,0-5 77,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9 0,0 17 0,0-8 52,9 Művészet, szórakozás, szabad idő 192 0, , ,3 Egyéb szolgáltatás , , , , , ,9 A kölcsönzött állomány legnagyobb mértékű csökkenése az egészségügyi szolgáltatások (47,1%-kal), a tudományos, műszaki tevékenység (40,4%-kal) és az oktatás (22,7%-kal) területén következett be. 13

14 Ezen túlmenően a feldolgozóipart tekintve, a gyógyszergyártás (20,1%-kal) és a gépi berendezést gyártó (10,2%-kal) ágakban is jelentősebb mértékű csökkenés következett be. A feldolgozóiparba a tárgyévben 69,9 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót (10,7 ezer fő) a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (11,3 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (8,6 ezer fő) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (10,2 ezer fő) ágazatokba kölcsönözték ki. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében. Az összes kölcsönzött munkavállaló 34,1%-a (41,1 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 31,3%-a (37,8 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba került kölcsönzésre. Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokba a munkavállalók 9%-át (10,9 ezer fő) sikerült kölcsönbe adni. Összességében azt mondhatjuk, hogy e három főcsoportba kölcsönözték az összes kölcsönzött 74,4%-át. A évi adatokhoz képest a tárgyévben öt foglalkozási főcsoportba, köztük a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (108,4%-kal), a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (54,7%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (101,4%-kal), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (38,6%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (24,8%-kal) kölcsönöztek több munkavállalót. A kölcsönbeadott munkavállalók száma a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (76,4%-kal), és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportjának (14,9%-kal) esetében csökkent. 14

15 A kölcsönzött munkavállalók 85,2%-a (102,9 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2013-ban, 14,8%-a (17,8 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 72,3%-kal nőtt a részmunkaidősök és 12,9%-kal a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak közel 79,3%-a egyaránt határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött munkavállalók. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött munkavállalók Külföldre kölcsönzött munkavállalók Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 79,4 20,6 98,1 1,9 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 78,5 21,5 98,4 1,6 megoszlása (%) 79,3 20,7 98,2 1,8 15

16 A szerződést kötött 120,7 ezer munkavállaló 79,3%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, amely 95,7 ezer fős létszámot jelent és a évi adathoz képest 19,8%-kal magasabb, a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók száma pedig 15,6%-kal több (24,9 ezer fő). A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,8%-uk dolgozott külföldön ben ez az arány teljesen megegyezett a évivel. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a legmagasabb 2013-ban a bányászat területén volt, meghaladta a 70%-ot, másodsorban az oktatásban, ahol meghaladta az 50%-ot, ezt követően a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén volt a legjellemzőbb, hogy az ebben a formában dolgozó munkavállalók aránya meghaladta a 40%-ot. Továbbá az energiaiparban és a tudományos, műszaki ágakban rendelkezett ilyen típusú szerződéssel a kölcsönzöttek majdnem harmada. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a munkavállalók legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások főcsoportjába sorolt kölcsönzöttek 55,8%-a határozott idejű szerződéssel rendelkezett. Emellett két további főcsoportban haladta meg a határozott idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállalók aránya a 30%-ot: a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók (32,2%) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (40,5%) körében ban, minden további főcsoportban a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók aránya meghaladta a 70%-ot. 16

17 V. A munkavállalók teljesített munkanapjaira és a részükre kifizetett bruttó keresettömegre vonatkozó adatok 2013-ban a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött munkavállalók összesen 15,2 millió munkanapot dolgoztak, amely 17,3%-os növekedést jelent a évi adathoz képest. A kölcsönzött munkavállalók által teljesített munkanapok számának és a részükre kifizetett bruttó keresettömeg idősora Év Teljesített munkanapok száma (nap) Kifizetett bruttó keresettömeg (Ft) Az utóbbi évek adatait vizsgálva jól látható, hogy a munkavállalók által teljesített munkanapok száma az egyes években nagyobb mértékben eltért egymástól, meglehetősen változóan alakult. A teljesített munkanapok számának egyértelmű növekedése a kétezres évek elején volt megfigyelhető, 2006-ot követően a 2008-as évben nagyobb mértékű növekedés, ezt követően pedig csökkenés zajlott le. A évi csökkenésben nyilvánvalóan a gazdasági és pénzügyi válságnak is releváns szerepe volt ben egy erőteljesebb növekedés következett be 2009-hez képest, azonban 2011-ben és 2012-ben ismét mérséklődött, majd 2013-ban ismét egy jelentős növekedés következett be a teljesített munkanapok számában. A határozatlan idejű szerződéssel dolgozók 12,4 millió, a határozott idejű szerződés keretében dolgozók 2,8 millió munkanapot dolgoztak a évben. A teljesített munkanapok száma 2012-ről 2013-re mind a határozott idejű, mind a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők körében nőtt, a határozott idejű foglalkoztatottak esetében 2,6 millió munkanapról 2,8 millió munkanapra, míg a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők esetében 10,4 millió munkanapról, 12,4 millióra. 17

18 A kölcsönző cégek a évben alkalmazott 120,7 ezer munkavállalónak 106 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki, amely a évi adatnál 20,2%-kal nagyobb összeget jelent. A határozatlan időre alkalmazottaknál 85,5 milliárd, a határozott szerződéssel foglalkoztatottak körében 20,5 milliárd forint került kifizetésre. A évi adatok ismeretében kiemelhető, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállalók részére és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők részére kifizetett keresettömeg jelentősen emelkedett a tárgyévben. Előbbi esetben 23,7%-os, utóbbinál 7,2%-os növekedés következett be. Ha a kifizetett keresettömeget részletesebben megvizsgáljuk, az alábbi megállapításokat tehetjük: Az egy munkanapra jutó átlagos kereset Ft/nap volt, ezen belül a határozatlan időre alkalmazottak napi átlaga Ft/nap, a határozott idejűeké Ft/nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest 2,4%-kal növekedett, a határozatlan időre alkalmazottak esetében 3,2%-kal, a határozott időre alkalmazottak esetében pedig alig észlelhető mértékben, 0,04%-kal évben a napi bruttó átlag keresetből kiindulva a havi átlagkereset Ft volt, a határozatlan időre alkalmazottaknál Ft, a határozott idejűeknél Ft volt ez az összeg. Az egy hónapra jutó kereset 2012-höz képest 2,4%-kal emelkedett. Az egy főre jutó éves kifizetett keresettömeg a tárgyévben Ft volt, amely 1,04%-kal haladja meg a évi keresettömegre vonatkozó adatot. VI. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2013-ban a 120,7 ezer kölcsönzött munkavállaló 84,6%-a (102,1 ezer fő) fizikai, 15,4%-a (18,6 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A évben az egy évvel korábbihoz képest minden állománycsoportban sikerült több munkavállalót kölcsönbe adni a munkaerő-kölcsönző cégeknek. A legjelentősebb változás az 18

19 ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak és a felsővezetők körében következett be. Előbbi csoport 39%-kal, míg utóbbi esetében 24,5%-kal bővült a kölcsönzött munkavállalók száma. A fizikai foglalkozásúak közül szakmunkásból 16,6%-kal, betanított munkásokból 18,6%-kal, míg segédmunkásból 3,2%-kal sikerült több munkavállalót munkához juttatni. A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2013) Munkaszerződés típusa szerint Állománycsoport Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők (fő) Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők (fő) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében magasabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 21,5%-os (22 ezer fő), utóbbiaknál pedig 15,8%-os (2,9 ezer fő). A fizikaiak esetében a magasabb határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya annak köszönhető, hogy a betanított munkások (23,9%-a) jelentős része dolgozott ilyen típusú szerződéssel. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2013-ban munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók több mint 60%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak közel negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (24,5%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 12,6%-os volt. Ez a struktúra szignifikánsan nem tér el a évi adatoktól. 19

20 A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2013) Korcsoport Kölcsönzött munkavállalók száma, (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása, (%) Index, 2013/2012, (%) 25 év alatti ,5 122, éves ,9 119,7 50 éves és 50 év feletti ,6 110, ,0 118,9 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (24%-os), másodikként a éveseket említhetjük (20,4%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (18,4%-os volt az arányuk). A kölcsönzött munkavállalók 57,1%-a férfi, 42,9%-a nő volt a tárgyévben, a férfiak aránya 2012-höz képest 1,7%-ponttal csökkent. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél gyarapodásról számolhatunk be. Nagyjából mindkét nem esetében ugyanannyival bővült a létszám. Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 37,9%-ának (45,7 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot azok alkották, akik legfeljebb 8 általánossal rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a munkavállalók 23,6%-át (28,5 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 19,6%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 10,2%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 5,1%-át, a technikummal rendelkezők 3,3%-át tették ki az összlétszámnak. 20

21 Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (29,6%-os) 2013-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (23%) és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 27,7%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva közel 47,5%-kal kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt sikerült kölcsönbe adni a kölcsönző cégeknek, ugyanakkor több mint 10,0%-kal többet a legfeljebb 8 általánossal, továbbá 81,4%-kal többet a szakiskolával, szakmunkásképzővel és 36%-kal többet a szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők közül. 21

22 VII. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2013-ban összesesen 2216 munkavállaló kölcsönzése történt meg külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt meg külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött munkavállalók számában. A kölcsönzött munkavállalók számával ellentétben azoknak az országoknak a száma, amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni, csökkent. E tekintetben majdnem a harmadával csökkent a potenciális országok száma ról 2012-re. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött munkavállalók száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év ban ahogyan már korábban is említettük összesen 7,5 ezer db cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 384 db cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (135 db) és Ausztriában (130 db) működött, a harmadik legfontosabb célország Franciaország volt, ahol 60 db cég vett igénybe kölcsönzésen keresztül magyar munkaerőt. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája nem változott. Tovább folytatva az országok sorát, történt még kölcsönzés Csehországba, Hollandiába, Olaszországba, Portugáliába, az egyéb európai országok és Európán kívüli országok közül egyikbe sem kölcsönöztek munkavállalókat. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató az építőipar (181 db), a feldolgozóipar (106 db), a szállítás, raktározás (53 db), az energiaipar (11 db) és a vendéglátás (16 db) 22

23 területén működött. A feldolgozóiparban a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött munkavállalók 87,1%-a teljes munkaidőben, 12,9%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 7,7%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (70,8%), másodsorban a segédmunkásoké (15,1%), harmadsorban pedig a betanított munkásoké (12%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%). A szóban forgó munkavállalók több mint fele ipari és építőipari, 19,1%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 10,6%-a pedig kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 44,9%-a a feldolgozóipar, 18%-a az adminisztratív szolgáltatás, 16,8%-a az építőipar, 12,5%-a a vendéglátás területén került kölcsönbeadásra 2013-ban. A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége férfi (84,7%-a) volt 2013-ban, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A munkavállalók közel háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt valamelyest nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (62,6%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya kisebb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2013-ban közel kétszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (64,5%), mint a belföldre kölcsönzött munkavállalók (37,4%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak 11,1%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönbeadottak 23,9%-ának. 23

24 VIII. Táblázatok 24

25 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2013-ban Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) 2. db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , , ,6 Pest 97 11, , ,6 Közép-Magyarország , , ,1 Fejér 33 3, , ,7 Komárom-Esztergom 60 6, , ,5 Veszprém 21 2, , ,2 Közép-Dunántúl , , ,4 Győr-Moson-Sopron 48 5, , ,3 Vas 25 2, , ,9 Zala 12 1, ,0 32 0,4 Nyugat-Dunántúl 85 9, , ,6 Baranya 20 2, , ,6 Somogy 6 0, ,5 46 0,6 Tolna 9 1, ,8 15 0,2 Dél-Dunántúl 35 4, , ,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 5, ,6 94 1,2 Heves 13 1, , ,3 Nógrád 0 0, ,0 0 0,0 Észak-Magyarország 60 6, , ,5 Hajdú-Bihar 19 2, , ,7 Jász-Nagykun-Szolnok 23 2, ,3 37 0,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1, ,3 19 0,2 Észak-Alföld 56 6, , ,4 Bács-Kiskun 17 1, ,3 37 0,5 Békés 14 1, ,3 13 0,2 Csongrád 27 3, , ,0 Dél-Alföld 58 6, , , , , ,0 db 25

26 Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év %-ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 111,4 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 113,2 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 123,5 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 112,9 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 96,0 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 92,6 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 86,7 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 95,2 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 111,9 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 100,0 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 0,0 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 85,7 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 69,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 70,8 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 100,0 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, ,0 89, ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 102,1 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26

27 3. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118,9 27

28 5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2013-ban Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 17,3 154, Pest 4,7 205, Közép-Magyarország 15,0 163, Fejér 8,0 237, Komárom-Esztergom 2,5 72, Veszprém 45,69 162, Közép-Dunántúl 11,8 138, Győr-Moson-Sopron 11,3 127, Vas 20,9 64, Zala 5,3 530, Nyugat-Dunántúl 13,1 153, Baranya 17,8 80, Somogy 15,3 19, Tolna 3,0 68, Dél-Dunántúl 14,4 70, Borsod-Abaúj-Zemplén 3,4 77, Heves 10,4 56, Nógrád Észak-Magyarország 5,2 71, Hajdú-Bihar 24,4 119, Jász-Nagykun-Szolnok 2,6 79, Szabolcs-Szatmár- Bereg 2,4 164, Észak-Alföld 10,3 113, Bács-Kiskun 2,6 57, Békés 1,6 59, Csongrád 19,8 310, Dél-Alföld 9,7 164, ,1 146,

29 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2013-ban Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 42 Bányászat 9 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 127 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 25 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 332 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5 Vegyi anyag, termék gyártása 48 Gyógyszergyártás 53 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 385 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 100 Villamos berendezés gyártása 171 Gép, gépi berendezés gyártása 333 Járműgyártás 313 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 523 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 32 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 27 Építőipar 112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 745 Szállítás, raktározás 541 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 690 Információ, kommunikáció 194 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 148 Ingatlanügyek 18 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 114 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 979 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9 Oktatás 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 25 Egyéb szolgáltatás

30 7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2013-ban Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 8, Pest 43, Közép-Magyarország 10, Fejér 29, Komárom-Esztergom 28, Veszprém 3, Közép-Dunántúl 11, Győr-Moson-Sopron 11, Vas 3, Zala 99, Nyugat-Dunántúl 11, Baranya 4, Somogy 1, Tolna 22, Dél-Dunántúl 4, Borsod-Abaúj- Zemplén 23, Heves 5, Nógrád Észak-Magyarország 13, Hajdú-Bihar 4, Jász-Nagykun-Szolnok 30, Szabolcs-Szatmár- Bereg 69, Észak-Alföld 11, Bács-Kiskun 21, Békés 36, Csongrád 15, Dél-Alföld 17, ,

31 8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2013-ban Az egy főre jutó éves keresettömeg Az egy munkanapra jutó keresettömeg Az egy hónapra jutó keresettömeg Régió/megye határozatlan határozott határozatlan határozott határozatlan határozott időre alkalmazott munkavállalók körében, Ft/fő/év időre alkalmazott időre alkalmazott munkavállalók körében, Ft/nap munkavállalók körében, Ft/hó* Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld