A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

Átírás

1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a évben Budapest

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Putnoki Péter 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 Tartalom 1. Bevezetés A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai a évben A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint12 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a évben A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint25 5. Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a december 31-ei állapot szerint A külföldiek munkavállalásának szabályairól Táblázatok... 33

4 1. Bevezetés január elsejétől új eljárásrend vonatkozik a munkavállalási engedélyek kibocsátására. Ez a változás együtt jár a statisztikát támogató informatikai háttér módosulásával is, ami befolyásolja az adatok aggregálását, a statisztikát és több változást is generál, melyek azonban csak a évi adatok elemzésekor lesznek aktuálisak. A 2013-as évvel kapcsolatos külföldiek munkavállalási adataira vonatkozó statisztikai összefoglalót még a 2013-ban hatályos szabályok szerint készítettük el. A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (355/2009. XII. 30. Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli ( Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai mindkét Hivatal rendelkezésére állnak. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén),

5 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkező (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma. Az engedélyezési eljárásra és az bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai a évben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után ban a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma db volt, amely höz képest 1,9%-os csökkenést jelent. A kiadott egyéni engedélyek közül összesen 280 db-ot tett ki a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma, ami 64,9%-kal jelent többet az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. Megjegyzendő, hogy ezen engedélytípus szerepe évről évre csökken, 2006-ban még több mint 2000 db szezonális engedélyt adtak ki, egy évvel később már az db-ot sem érte el a számuk, 2009-től kezdődően pedig 500 db alatti engedélyszámokról beszélhetünk. Ha a kiadott munkavállalási engedélyek számának alakulását hosszabb időtáv alapján vizsgáljuk, akkor 2004-től 2006 kivételével 2009-ig folyamatos csökkenést láthatunk az engedélyek számában, amelyet egy kismértékű növekedés követett 2010-ben. A közötti időszakban nem változott jelentősen a kiadott engedélyek száma. 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától.

6 A kiadott engedélyek számának 2004 utáni alakulása szorosan összefügg az európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozásával, ugyanis azon országok körében, amelyek Magyarországgal együtt csatlakoztak 2004-ben az Európai Unióhoz, megváltoztak a magyarországi munkavállalás feltételei. Ezen országok állampolgárai mentesültek az engedélykötelezettség alól, s csupán a foglalkoztatás tényét kellett bejelenteni. Emellett az EU 15-ök bizonyos tagállamaiból érkezők esetében is már csak bejelenteni kellett a munkavállalót, de bizonyos esetekben megmaradt az engedélykötelezettség. Az engedélyek számának további jelentős csökkenéséhez vezetett, hogy január 1-től több Európai Uniós tagállam esetében teljes egészében/részben megszűnt az engedélykötelezettség. Ez szorosan összekapcsolódik azzal, hogy január 1-től kezdődően az EGT tagországok egységes szabályozás alá kerültek, ugyanis az innen érkező külföldi állampolgár foglalkoztatása bejelentés-kötelessé vált. Az adminisztratív változások mellett a kiadott engedélyek számának csökkenése annak is köszönhető, hogy a Magyarországon munkát vállalni szándékozó külföldi állampolgárok száma mérséklődött, kevesebb munkavállaló számára lettünk célország. Rátérve a évi adatokra és az országok szerinti csoportosítás alapján történő elemzésre, azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott engedélyek száma jelentős csökkenést mutatott 2013-ban az előző évhez képest (20%-al kevesebb engedélyt adtak ki 2013-ban). Illetve az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma is jelentős zuhanást produkált, ennek mértéke 41,8%-os volt. Az Európán kívüli országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma 10,8%-kal emelkedett.

7 Mindez összességében azt mutatja, hogy csak az Európán kívüli országok esetében bővült azoknak a köre 2013-ban az előző évhez viszonyítva, akik beléptek a magyar munkaerőpiacra harmadik országbeli állampolgárként. Ez a trend az elmúlt három évben végig megfigyelhető volt ben 2011-hez képest szintén csak az Európán kívüli országok állampolgárainak részére adtak ki több engedélyt, azonban 2010 és 2009 viszonylatában még mind a három kategória kapcsán növekedésről beszélhetünk. A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (3 680 db), a vietnámi (1 031 db) és a koszovói (861 db) állampolgárok esetében volt 2013-ban. Az előző évhez képest a három legtöbb engedéllyel rendelkező ország közül kettő is eltűnt a dobogóról. A kínaiak esetében 16,3%-kal volt magasabb az engedélyek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a vietnámiak és koszovóiak esetében pedig 41,2%-kal és 21,1%-kal volt több a kiadott engedélyek száma. A nem Európai Uniós szomszédos országok számára kibocsátott egyéni munkavállalási engedélyek tekintetében a tavalyi évnél is radikálisabb csökkenés következett be. Ugyan a szerb állampolgárok részére kibocsátott engedélyek száma szinte stagnált, az ukrán egyéni munkavállalási engedélyek az előző évhez képest 60,5%-al csökkentek. Ezen európai országok állampolgárai körében amelyek az elmúlt években a legjelentősebb súllyal rendelkeztek a magyar munkaerőpiacon meredek csökkenés következett be a kiadott engedélyek számában a évben az elmúlt év azonos időszakához képest. A rendelkezésre álló adataink alapján megállapíthatjuk, hogy tovább mérséklődött azon ukrán és szerb állampolgárok száma, akik Magyarországra kívánnak jönni munkavállalási céllal. Több más európai országban is megfigyelhető a fentebb leírt negatív tendencia a kiadott engedélyek számát tekintve a tárgyidőszakban. Többek között említhetjük Moldovát, Törökországot, vagy Oroszországot, azonban míg Moldova esetében több mint 40%-kal kevesebb egyéni engedély került kibocsátásra, mint az előző évben addig utóbbi két ország esetében a kiadott munkavállalási engedélyek fogyása sokkal kisebb mértéket ölt, így ezek a változások nem befolyásolják jelentősen az engedélyek számának alakulását.

8 Megjegyzendő továbbá, hogy ebben az országcsoportban vagyis a nem uniós európai országok csoportján belül is összességében csökkent a kiadott engedélyek száma. Annak ellenére is, hogy a munkavállalási engedélyeken belül a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma nőtt. A kiadott munkavállalási engedélyek számának összességében bekövetkezett növekedését (2012-ről 2013-ra) az Európán kívüli, ezen belül elsődlegesen az ázsiai országokból beáramló állampolgárok érkezése okozta. Példaként említhetjük a legnagyobb súllyal rendelkező államok közül Kínát, Vietnámot és Japánt. Az engedélyt kapott kínai állampolgárok száma egy év alatt 14,9%-kal, a vietnámi állampolgárok száma 41,2%-kal és a japán állampolgároké 65,9%-kal emelkedett. Ugyanakkor voltak olyan országok, melyek esetében az előző tárgyévhez képest visszaestek az egyéni engedélyek. Ezt a tábort erősíti Mongólia vagy Thaiföld is. A 2013-as és a korábbi évek adatainak ismeretében megállapítható, hogy a tárgyévben tovább folytatódott az Európán kívülről elsősorban Ázsiából érkező harmadik országbeli munkavállalók számának növekedése, ugyanakkor az európai elsősorban Magyarországgal szomszédos, vagy az ország közelében fekvő országokból érkezőké az utóbbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. Előbbire jó példa Kína, Vietnám vagy Japán, míg utóbbira Ukrajna és Szerbia A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb engedély kiadására 2013-ban a fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni engedély 62,6%-át jelenti, ezt követően Pest (9,6%) és Győr-Moson-Sopron majd Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,1%-3,7%) megyét emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Baranya és Heves megyében találjuk.

9 A Közép-magyarországi régióban összpontosul a kiadott engedélyek 74,6%-a, a többi régióban ez az arány a legtöbb esetben a 6%-ot sem éri el. (Észak-Alföld azonban kivételt képez) A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2012. év év) Megye Kiadott egyéni engedélyek száma Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása év év év év év/ év Közép-Magyarország ,6 72,7 107,1 Budapest ,1 65,9 103,0 Pest ,6 6,8 147,5 Közép-Dunántúl ,6 4,9 118,2 Fejér ,3 2,4 101,2 Komárom-E ,2 1,4 158,2 Veszprém ,1 1,1 102,6 Nyugat-Dunántúl ,8 6,7 89,3 Győr-Moson-Sopron ,1 4,2 76,6 Vas ,8 0,8 101,2 Zala ,9 1,8 113,9 Dél-Dunántúl ,2 1,5 87,3 Baranya ,3 0,5 56,4 Somogy ,4 0,3 144,1 Tolna ,5 0,6 83,8 Észak-Magyarország ,3 2,3 106,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 1,2 134,9 Heves ,3 0,5 60,3 Nógrád ,5 0,5 89,5 Észak-Alföld ,2 6,8 95,0 Hajdú-Bihar ,1 2,4 47,4 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 1,2 122,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,7 3,3 119,1 Dél-Alföld ,2 5,0 87,4 Bács-Kiskun ,1 2,2 98,3 Békés ,3 0,4 82,1 Csongrád ,8 2,5 78,4 Összesen , , ban az előző évhez képest az Észak-magyarországi, Közép-magyarországi és Középdunántúli régiók kivételével minden esetben, de legfőképpen Dél-Dunántúlon és Dél- Alföldön csökkent a kiadott munkavállalási engedélyek száma. A legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar, Heves, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben csökkent a munkavállalási engedélyhez jutó külföldi állampolgárok száma. A többi régióban növekedett a kiadott engedélyek száma. A közép-dunántúli növekedés elsősorban a Komárom-Esztergom megyei változásoknak köszönhető, hiszen 50,0%-kal emelkedett a kiadott engedélyek száma. Észak-Magyarországon pedig Borsod-Abaúj- Zemplén megyét említhetjük ebből a szempontból, ahol 34,9%-os növekedés valósult meg. A külföldiek foglalkoztatása szempontjából releváns szerepet játszó főváros esetében lényegében nem történt változás.

10 2.2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint 2013-ban az összes kiadott engedély 31%-át a kereskedelem, 20,8%-át a feldolgozóipar, 17,2%-át a vendéglátás, 4,9%-át pedig a szakmai tudományos tevékenység ágakra vonatkozóan adták ki, vagyis az engedélyek 73,9%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. Előbbi három ágazatban az előző évhez képest több engedélyt adtak ki idén. A kiadott engedélyek 73,9%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2013-ban Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % év/ év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 288 2,6 67,4 Bányászat, kőfejtés 24 0,2 25,0 Feldolgozóipar ,8 103,5 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0.. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 6 0,1 15,0 Építőipar 317 2,9 33,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 Szállítás, raktározás 300 2,7 113,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,2 109,9 Információ, kommunikáció 395 3,6 117,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 52 0,5 92,9 Ingatlanügyletek 97 0,9 63,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 537 4,9 76,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 183 1,7 152,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 17 0,2 170,0 Oktatás 89 0,8 89,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 84 0,8 115,1 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 124 1,1 217,5 Egyéb szolgáltatás 451 4,1 93,4 Ismeretlen ,5 Összesen ,6 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. A feldolgozóiparban a legnagyobb szerep a külföldiek foglalkoztatásában az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás ágazatnak jut, ahol 8,6%-kal többen kaptak egyéni munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban.

11 Ha azt szeretnénk megvizsgálni, hogy 2012-höz képest áganként hogyan változtak a kiadott engedélyek, akkor elsősorban a legnagyobb súllyal rendelkező területeket szükséges megvizsgálnunk. Ezt az indokolja, hogy azokban az ágakban, ahol kevés engedély kerül kiadásra, már kisszámú engedély is jelentős változást láttat a statisztikában. A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest a külföldiek munkavállalása szempontjából legfontosabb ágakban az építőipar kivételével emelkedett az engedélyhez jutó külföldi állampolgárok száma. Akárcsak a tavalyi évben idén is a legnagyobb mértékben a kereskedelemben figyelhető meg a növekedés, megközelíti a 17,0%-ot. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás kapcsán szintén növekedés valósult meg, azonban a mezőgazdaság és a bányászat területén jelentős csökkenést figyelhetünk meg. A feldolgozóiparban a legnagyobb szerep a külföldiek foglalkoztatásában az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás ágazatnak jut, ahol 8,6%-kal többen kaptak egyéni munkavállalási engedélyt, mint egy évvel korábban. A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni munkavállalási engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra (3 369 db), amely az összes kiadott engedély harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig azokat a munkaköröket, amelyek egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások közé sorolhatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2013-ban Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai év/ év Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 450 4,1 97,0 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,2 110,0 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,6 86,3 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 198 1,8 101,0 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,9 112,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 161 1,5 57,1 Ipari és építőipari foglalkozások ,9 98,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 353 3,2 62,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,6 100,1 Ismeretlen 123 1,1 256,3 Összesen ,6

12 A legfontosabb főcsoportok tekintetében elmondhatjuk, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében a kiadott engedélyek száma összességében nem változott a tárgyévben 2012-höz képest, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és a kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozások esetében pedig 10 és 12,1%-os növekedés mutatható ki. Ezzel szemben az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál jelentősebb csökkenés valósult meg A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része (38,2%-a) a éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható 2013-ban, összesen: db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a éves és a éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013-ban Kiadott engedélyek Kiadott engedélyek Korcsoport számának év/ száma, db megoszlása, % év 19 éves és ezalatt 365 3,3 122, éves ,1 110, éves ,2 101, éves ,0 96, éves ,8 88,7 55 éves és afelett 393 3,6 87,3 Ismeretlen 2 0,0 200,0 Összesen ,0 99,6 Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére került kiadásra, amely az összes engedély 40,7%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé (együttesen) és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni engedély 20,7%-a tartozik az előbbi, míg 17,7%-a az utóbbi kategóriába. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai iskolai végzettség szerint 2013-ban Iskolai végzettség Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % év/ év 8 általános vagy kevesebb ,7 92,3 Szakiskola, szakmunkásképző ,7 89,0 Szakközépiskola 585 5,3 137,3 Gimnázium 329 3,0 95,1 Technikum 61 0,6 105,2 Egyetem, főiskola ,7 106,9 Egyéb és ismeretlen ,0 135,1 Összesen ,0 99,6

13 Az életkor és az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban egyaránt megállapítható, hogy az engedélyek számában bekövetkező változások ellenére, az engedélyek számának megoszlása a két dimenzió mentén nem mutat pregnáns változást az előző év azonos időszakához viszonyítva. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a évben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen ben a munkaadók összesen fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely 2012-höz képest 1,3%-os növekedést jelent. Így megállapítható, hogy megtört az a korábban feltárt trend, miszerint 2009 óta minden évben megfigyelhető a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók bejelentésének csökkenése. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a 2008-ban és 2009-ben bekövetkező növekedés elsősorban a jogszabályi változások következményének tudható be, ugyanis ahogyan korábban említettük, január 1-től több Európai Uniós tagállam állampolgárai esetében, bizonyos feltételek fennállása esetén megszűnt az engedélykötelezettség, s helyét a foglalkoztatás tényének bejelentési kötelezettsége váltotta fel január 1-től kezdődően pedig az EGT tagországokra vonatkozóan ez a szabály lett egységesen érvényes. Megjegyzendő, hogy a 2005 és 2007 közötti csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy jelentősen csökkenni kezdett a bejelentett szlovák munkavállalók száma.

14 Az Európai Unió 27 tagállama közül hat ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 200 főt 2013-ban. A bejelentett román állampolgárok (4 176 fő) száma volt a legnagyobb, amely a bejelentések 52,6%-át tette ki, ezt követően a brit állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 8,6%-os volt. Harmadik helyen a szlovák állampolgárok állnak. A tavalyi vezető hármashoz képest csökkent a német bejelentések száma, és gyakoribbá váltak a brit állampolgárok számára kért engedélyek. Így fordulhatott elő, hogy a bejelentések számát tekintve a 2012-es adatokhoz képest helyet cseréltek. *A diagram csak azokat az országokat tartalmazza, amelyek esetében a évben a regisztrált munkavállalók száma meghaladta a 200 db-ot. Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 7,6%-kal esett vissza a bejelentett külföldi állampolgárok száma, a szlovákok esetében ez az arány 16,5%-ot tett ki, a németeknél 0,7%-ot. Így megállapíthatjuk, hogy a román és német bejelentések csökkenése mérséklődni látszik 2012 után, míg a szlovák bejelentések száma tovább apadt. Bár 2013-ban az előző évhez képest a bejelentések száma minimális növekedést mutatott, az érkező szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar munkaerőpiac szempontjából a legnagyobb súllyal rendelkező országokból érkező bejelentettek száma mérséklődött. Ezt kiválóan példázza a románoknál, szlovákoknál és a németeknél látott csökkenés mértéke. De ahogyan összességében nem új folyamat a bejelentettek számának csökkenése, az említett állampolgárságoknál is korábban megindult ugyanez a folyamat. Akadnak emellett olyan országok is, amelyek esetében a bejelentett állampolgárok száma ingadozó és nem figyelhető meg trendszerű növekedés vagy csökkenés. Ilyen például Lengyelország, a lengyel állampolgárságú dolgozók bejelentése tavalyi évhez képest 11,3%-al esett vissza. A trend megtöréseként vannak azonban olyan országok, melyek esetében relevánsan, igen meredeken nőtt a bejelentések száma. Az Egyesült Királyságból érkező, bejelentett munkavállalók száma például közel háromszorosára nőtt, míg az olasz állampolgárok esetében 17,7%-kal jelentettek be többet idén, mint az előző évben.

15 A kiadott engedélyekhez hasonlóan a legtöbb külföldi állampolgárt a fővárosban jelentették be, igaz Budapest munkaerő-piac arányaiban nem szív fel annyi bejelentéssel dolgozó külföldit, mint egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkezőt. A bejelentett összlétszám 40,6%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Bács-Kiskun megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 15,3%-ot, Pest megyében pedig 5,1%-ot, Békés és Zala megyében 5%-ot tett ki. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban (2012. év év) Régió/megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % év/ év év év év év Közép-Magyarország ,7 44,6 103,8 Budapest , ,2 Pest ,1 6,6 78,8 Közép-Dunántúl ,3 7,9 106,7 Fejér ,1 3,7 112,0 Komárom-Esztergom ,3 2,9 115,6 Veszprém ,9 1,3 71,0 Nyugat-Dunántúl ,1 11,9 120,0 Győr-Moson-Sopron ,2 6,5 66,2 Vas ,9 4,7 104,9 Zala ,0 0,7 731,5 Dél-Dunántúl , ,7 Baranya ,8 0,2 471,4 Somogy ,3 0,5 59,0 Tolna ,2 0,3 54,5 Észak-Magyarország ,5 1,9 82,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 1 70,7 Heves ,6 0,5 115,4 Nógrád ,3 0,4 69,0 Észak-Alföld ,0 3,6 112,9 Hajdú-Bihar ,4 2,2 109,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 0,6 72,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,1 0,8 154,2 Dél-Alföld ,1 29,2 87,1 Bács-Kiskun ,3 16,5 94,0 Békés ,0 7,1 71,5 Csongrád ,8 5,7 86,5 Összesen , , ban minden régióban növekedést mutatott a külföldi munkavállalók száma 2012-hez képest, a legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon. Megyei szinten nézve Zala és Baranya megyében százalékosan igen jelentős növekedés következett be. Utóbbi esetében azonban ez az eddig is kisszámú bejelentések miatt nem jelent számbeli növekedést. Összességében a legtöbb megyében nőtt a bejelentések száma az előző év azonos időszakához képest. Komoly csökkenés Tolna, Somogy, Nógrád és Győr- Moson Sopron megyékben következet be.

16 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult a legmagasabbnak: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 55,4%-át. A külföldi állampolgárok 20,1%-át a mezőgazdaság, 9,9%-át a kereskedelem, 10,7%-át a feldolgozóipar, 14,5%-át pedig az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágak területén jelentették be a foglalkoztatók. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2013-ban Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % év/ év Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 68,6 Bányászat, kőfejtés ,3 Feldolgozóipar ,7 115,5 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 7 0,1 70,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 16 0,2 88,9 Építőipar 592 7,5 169,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 787 9,9 97,2 Szállítás, raktározás 129 1,6 30,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 138 1,7 61,9 Információ, kommunikáció ,5 157,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61 0,8 54,0 Ingatlanügyletek ,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 505 6,4 115,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 503 6,3 79,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,2 Oktatás ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 56 0,7 76,7 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 133 1,7 152,9 Egyéb szolgáltatás 678 8,5 241,3 Ismeretlen 95 1,2 263,9 Összesen ,3

17 Az említett gazdasági ágak közül a mezőgazdaságban radikálisan kevesebb szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárt jelentettek be 2013-ban az előző év azonos időszakához viszonyítva. A négy legtöbb bejelentéssel rendelkező ágazat közül az információ és kommunikáció illetve a feldolgozóipar területén érkezett több bejelentés. Előbbi esetében 57,2%-kal, utóbbi esetében 15,5%-kal tettek több bejelentést. Emellett az oktatásban, az energiaiparban és a víz- és hulladékgazdálkodásban valósult meg ilyen irányú változást, viszont két utóbbi ág súlya elhanyagolható. Összességében a nemzetgazdasági ágak döntő többségében nem a csökkenés, hanem a növekedés volt a jellegadó, a szórakoztatásban ennek mértéke 52,9%-os, a építőiparban 69,1%-os, a közigazgatás területén 24,2%-os volt. Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy jelen esetben is a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jelentették be a legtöbb külföldi állampolgárt (2 771 fő), az összes bejelentett külföldi 34,9%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ugyanez az arány a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál 22,6%-ot, az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásoknál 11,6%-ot, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetőknél pedig 12,3%-ot tett ki 2013-ban. Megállapítható tehát, hogy bár hasonlóan az előző évekhez továbbra is a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében jelentették be a legtöbb állampolgárt, az arányok valamelyest finomodtak az előző évhez képest. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2013-ban Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, db Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % év/ év Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók ,9 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,6 125,4 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,6 120,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 384 4,8 86,5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 224 2,8 50,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 148 1,9 59,4 Ipari és építőipari foglalkozások ,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,3 164,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,9 82,3 Ismeretlen 0 0 0,0 Összesen ,3

18 Az előző évhez képest a főcsoportok többségében gyarapodott a bejelentett külföldi állampolgárok száma, leginkább az ipari és építőipari, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozások esetében. Csökkenés a kereskedelmi és szolgáltatási, irodai és ügyviteli illetve a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében történt A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a főből fő (35,6%-uk) ebbe a kategóriába tartozott 2013-ban. További egyezőséget jelent, hogy a második jellegadó korcsoport szintén a éves korkategória, azonban eltérést mutat, hogy a harmadik pregnáns csoport a éveseké. Az előbbi csoportba a bejelentettek 27,2%-a, utóbbi csoportba pedig 13,5%-a tartozott a tárgyidőszakban. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013-ban Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % év/ év 19 éves és ezalatt 344 4,3 86, éves ,9 85, éves ,6 106, éves ,2 101, éves ,5 106,0 55 éves és afelett 495 6,23 113,3 Ismeretlen 0 0 Összesen ,0 101, höz képest 2013-ban a 19 év alatti és éves korcsoportban jelentősen mérséklődött a bejelentett külföldi állampolgárok száma. A többi esetében gyenge növekedés figyelhető meg. Ha a korcsoport szerinti megoszlást vizsgáljuk, megállapítható, hogy 1,5%-kal növekedett a éves korkategóriába tartozók aránya, ezzel párhuzamosan 6,5%-kal nőtt a éveseké. Ezen változások ellenére kijelenthető, hogy a bejelentett személyek korcsoportok szerinti struktúrája nem változott meg gyökeresen. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban elsőként szintén a kiadott engedélyek jellemzőihez való hasonlóság említhető, hiszen a bejelentett munkavállalók legnagyobb része, 34,7%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett 2013-ban. Eltérést jelent viszont, hogy míg a munkavállalók részére kiadott engedélyeknél a második domináns kategóriát a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők alkották, jelen esetben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők tekinthetők meghatározónak. A tárgyévben a bejelentett külföldi munkavállalók 33,8%-a tartozott ebbe a csoportba, a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek aránya 15,7%-os volt.

19 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai iskolai végzettség szerint 2013-ben Bejelentett Bejelentett külföldi külföldi állampolgárok Iskolai végzettség év/ állampolgárok számának év száma, fő megoszlása, % 8 általános vagy kevesebb ,7 80,7 Szakiskola, szakmunkásképző ,7 143,4 Szakközépiskola 691 8,7 92,4 Gimnázium 473 6,0 89,4 Technikum 0 0,0 Egyetem, főiskola ,8 120,8 Egyéb és ismeretlen 84 1,1 171,4 Összesen ,0 101,3 Minden iskolai végzettség szerinti kategóriában jól kivehető a külföldi állampolgárok számának csökkenése. Ha összehasonlítjuk a év és a év adatainak iskolai végzettség szerinti megoszlását, összességében azt mondhatjuk, hogy a bejelentett munkavállalóknál tapasztalt minimális növekedés mellett az iskolai végzettség szerinti szerkezet nem változott. Annyit azonban szükséges megemlíteni, hogy a szakiskolai vagy szakmunkásképzőben szerzett végzettséggel rendelkezők aránya 43,4%-kal nőtt, ugyanakkor a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 19,3%-kal csökkent. 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a december 31-ei állapot alapján december 31-én az érvényes munkavállalási engedélyek együttes száma db volt (ezen belül mezőgazdasági, szezonális engedély nem volt érvényben). Az előző év azonos időpontjához képest a munkavállalási engedélyek számában 5%-os növekedés következett be. A rendelkezésre álló adataink alapján azt mondhatjuk, hogy 2010 és 2012 között érdemben nem változott az érvényben lévő munkavállalási engedélyek száma az adott évek december 31-ei adatait alapul véve et megelőzően a 2003 és 2009 közötti időszakban minden évben az engedélyek számának folyamatos csökkenését könyvelhetjük el.

20 Ha az országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt december 31-én az előző év azonos időpontjához képest az érvényes munkavállalási engedélyek száma. A növekedés mértéke 13%. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 8%- kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 29,7%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma. Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (6 729 db), az ukrán (2 078 db), a vietnámi (1 664 db) és a koszovói (1 511 db) állampolgárok körében volt december 31-én.

21 *A diagram csak azoknak az országoknak az adatait tartalmazza, ahol a december 31-ei állapot szerint az érvényben lévő munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 500 db-ot. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező, de Európához sorolandó országok közül a legtöbb állam polgárai esetében az érvényes engedélyek száma csökkent a tárgyidőpontban az előző év azonos időpontjához viszonyítva. Itt elsősorban azon országok állampolgárairól van szó, amelyek körében a legmagasabb, illetve viszonylag magas az érvényben lévő engedélyek száma. Így említést tehetünk a csökkenés mértékének sorrendjében az ukránok (35,7%-os), a szerbek (6%-os), a horvátok 2 (45,1%-os) és a törökök (0,6%-os) érvényes engedélyeinek számában bekövetkező ilyen irányú változásáról december 31. és december 31. között. Az európai országokkal szemben az Európán kívüli államok körében összességében az érvényes engedélyek számának növekedését tapasztaltuk (12,9%-os növekedés). Ebben a növekedésben fontos szerepe van az ázsiai országoknak, (Vietnám, Kína, Japán, India és Thaiföld). Ezen országokat azért fontos első helyen említeni ha nem is itt bővült legjobban az érvényes engedélyek száma, mert az engedélyek számossága itt a legnagyobb, továbbá a növekedés nem új keletű, hanem az utóbbi évekre is visszavezethető. Emellett említhetjük még a brazil, az iráni állampolgárokat, azonban itt hiába valósult meg egy év alatt a legnagyobb mértékű változás, az érvényben lévő engedélyek száma alacsonynak tekinthető, főleg az ázsiai országokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a mongol állampolgárok érvényes engedélyeinek száma idén újból csökkent ezúttal 15,0%-kal Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb érvényes engedély december 31-én a fővárosban és Pest megyében volt található, ebben a két megyében csoportosult az összes engedély 76,2%-a. Somogy, Baranya, 2 Bár Horvátország gal kapcsolatban megjegyzendő hogy a tárgyév nyarától már tagja az Európai Uniónak, így állampolgárao csak bejelentés kötelesek.

22 Békés, Nógrád, Heves, Tolna és Vas megyében viszont az érvényben lévő engedélyek aránya nem érte el az 1,0%-ot sem december 31-ei állapothoz képest egy kivételével minden régióban emelkedett az érvényes engedélyek száma, csökkenés egyedül a Dél-Alföldön következett be. Megyei szinten nézve Somogy, Komárom-Esztergom és Zala megyében emelkedett leginkább a számuk, ezzel párhuzamosan ugyanakkor Heves és Baranya megyében mérséklődött a legnagyobb mértékben. Régió/megye Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2012. december december 31.) Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Érvényes engedélyek száma, db december december 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % december december 31. Index, december 31. /2012. december ,1 76,5 104, ,8 68,6 102, ,3 8,0 122, ,8 5,4 112, ,1 2,2 102, ,6 2,1 129, ,1 1,1 100, ,2 5,0 109, ,7 2,7 102, ,9 0,9 97, ,7 1,3 131, ,4 1,5 102, ,3 0,4 80, ,4 0,3 127, ,7 0,7 103, ,1 2,1 104, ,3 1,0 125, ,4 0,6 74, ,5 0,5 94, ,9 3,7 110, ,2 1,0 118, ,4 1,2 123, ,4 1,5 96, ,3 5,7 98, ,2 2,2 105, ,5 0,5 100, ,7 3,0 93,2 Összesen ,0 100,0 105,0

23 4.2. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, december 31-én érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 31,3%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 19,6%-ot tett ki, a vendéglátásban 18,3%-ot, az építőiparban 6,1%-ot. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint december 31-én Érvényes engedélyek száma, db Érvényes engedélyek számának megoszlása, % december 31./ december 31. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 212 1,1 85,8 Bányászat, kőfejtés 124 0,6 84,9 Feldolgozóipar ,6 109,7 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 25 0,1 119,0 Építőipar ,1 62,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 119,5 Szállítás, raktározás 538 2,8 87,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 109,7 Információ, kommunikáció 475 2,5 111,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 94 0,5 103,3 Ingatlanügyletek 287 1,5 89,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 903 4,7 94,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 262 1,4 135,1 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 22 0,1 244,4 Oktatás 144 0,7 94,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 149 0,8 108,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 108 0,6 111,3 Egyéb szolgáltatás 889 4,6 97,3 Ismeretlen 548 2,8 120,4 Összesen ,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, második releváns terület a járműgyártás és a gumi-, műanyag és nemesfém

24 ásványi termék gyártása, majd a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatok voltak. Utóbbi két ágazat azonban jelentősen elmaradt a legtöbb engedéllyel bíró élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazattól. A nemzetgazdasági ágak többségében az érvényes engedélyek számának csökkenése valósult meg december 31-én az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelemben a évi bővülést követően 2013-ban is nőtt, míg a feldolgozó iparban a tavalyi év csökkenése után szintén nőtt az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma. A többi csoportban nem történt érdemi változás. Az építőiparban, radikálisan csökkentek az érvényes munkavállalási engedélyek, de több más területen is, mint például a szállítás vagy ingatlanügyletek alapvetően az érvényes engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának mérséklődése volt jellegzetes motívum. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 965 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (5 014 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély csaknem harmada (30,8%), utóbbiba pedig több mint negyede (25,9%-a) tartozik. Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik, ezek az alábbiak: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint december 31-én Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % december 31./ december 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 758 3,9 98,7 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások ,3 104,4 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások ,2 107,0 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 355 1,8 106,0 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások ,9 102,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 87 0,4 95,6 Ipari és építőipari foglalkozások ,7 107,2 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 884 4,6 89,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ,8 110,5 Ismeretlen 62 0,3 89,9 Összesen ,0

25 A gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozó valamint, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők kivételével minden főcsoportban nőtt az érvényes engedélyek száma, azonban a kereskedelmi és szolgáltatási, foglalkozások esetében inkább stagnálásról beszélhetünk Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, fő a éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,3%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több mint negyede sorolható, továbbá a éveseket, akik 17,1%-át tették ki az összlétszámnak. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint december 31-én Érvényben lévő Érvényben lévő Korcsoport engedélyek számának december 31./ engedélyek száma, db megoszlása, % december éves és ezalatt 599 3,1 123, éves ,1 108, éves ,3 104, éves ,4 104, éves ,0 100,6 55 éves és afelett 604 3,1 96,8 Ismeretlen 2 0,0 200,0 Összesen ,0 105,0 Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárokhoz kapcsolható (8 566 fő), közel negyedük pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik jellegzetes csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,2%-ot tett ki a december 31-ei állapot szerint.

26 Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint december 31-én Iskolai végzettség Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % december 31./ december általános vagy kevesebb ,3 104,3 Szakiskola, szakmunkásképző ,7 99,7 Szakközépiskola 938 4,8 117,5 Gimnázium 588 3,0 102,6 Technikum 114 0,6 115,2 Egyetem, főiskola ,2 104,2 Egyéb és ismeretlen ,4 125,3 Összesen ,0 105,0 Az érvényben lévő engedélyek számának megoszlását tekintve elmondhatjuk, hogy nem következett be lényeges változás sem a kor szerinti sem pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában a december 31-ei állapot szerint az előző év azonos időpontjához viszonyítva. 5. Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai A munkavállalási engedélyek kapcsán megvizsgáltuk mind a kiadott mind pedig az érvényben lévő engedélyeket, tehát azt, hogy hány harmadik országbeli állampolgár lépett be a magyar munkaerőpiacra és vélhetően hányan dolgoznak munkavállalási engedéllyel. A foglalkoztatók által bejelentett munkavállalók esetében ugyanígy fontos az egy adott időszakban bejelentett külföldiek számát és az egy adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkezők számát megvizsgálni. Korábban a bevezetésben említett eljárásrend módosulás és a statisztikát támogató informatikai háttérben bevezetett módosítások különösen az érvényes bejelentések becslésének módját befolyásolják, azonban jelen elemzésben még a 2013-ban hatályos szabályok szerint járunk el, így az érvényes bejelentések számát a régi módszertan szerint becsüljük. Az érvényes bejelentéssel rendelkezők számának meghatározása azonban több módszertani kérdést is felvet, melynek részletezésére jelen elemzés keretein belül nincs lehetőség. Ezen metodikai problematikákat figyelembe véve le kell szögeznünk, hogy az itt bemutatott adatok elsődlegesen becslésnek tekinthetők. Ez alapján megállapítható, hogy érvényes bejelentése december 31-én szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárnak volt. Ebből fő az Európai Unió valamely tagállamából érkezett Magyarországra. Az érvényes bejelentések fennmaradó része olyan harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódik, akiknek speciális jogszabályi helyzetük miatt nem szükséges munkavállalási engedély, csak a foglalkoztatás bejelentése. A román, a szlovák, a lengyel és a német állampolgárok közül rendelkeztek a legtöbben érvényes bejelentéssel a december 31-ei állapot szerint. A románok száma meghaladta a 34 ezret, a szlovákoké pedig a 9 ezret. Ehhez képest a lengyelek és a németek száma lényegesen elmarad, a lengyelek esetében több mint 1500 a németeknél valamivel kevesebb mint 1500 bejelentést tettek a munkáltatók.