Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Budapest Vas 26 Nógrád 14 Pest 136 Heves 21 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok 458 Győr-Moson- Komárom- Sopron Esztergom Fejér Veszprém Hajdú- Bihar 38 Szabolcs- Szatmár-Bereg 20 Zala 28 Somogy 10 Tolna 11 Baranya 26 Bács- Kiskun 27 Csongrád 30 Békés (2) (3) (4) (6) (5) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-i állaput szerint (db) Budapest július

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Putnoki Péter 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai...5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai...9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok VII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) szabályozza. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a kormányhivatal végzi a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönbeadó cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A Korm. r. évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatalnak a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 824 db székhelyként, 354 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1178 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 10%-os növekedést jelent ban összesen 193 db székhely és 117 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 211 db székhely, valamint 169 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 726 db, a telephelyek száma pedig 320 db volt, együttes számuk 1046 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 18,9%-kal több munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 725 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, ezen belül 17 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 318 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 2 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság keretében 3 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének döntő hányada, 87,6%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, 9,4%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3%-uk fókuszált 2016-ban. A tárgyévben nőtt a csak belföldre, és csökkent a csak külföldi irányba kölcsönző cégek aránya, igaz, a változás csak a belföldi kölcsönzést folytató cégek esetében volt számottevő 5 százalékponttal nőtt az arányuk. Emellett 3,2 százalékponttal mérséklődött a külföldre és belföldre egyaránt kölcsönző vállalatok aránya 2016-ban. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban 48,8% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 38%-a, Pest megyében pedig 10,7%-a volt található. Az előző évhez képest nőtt a régió súlya az adatszolgáltatók arányát tekintve. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek 12%-a, míg utóbbi esetében ez 5

6 az arány 10%. A két régión belül Komárom-Esztergom (5,7%) és Győr-Moson-Sopron (5%) megyék szerepe meghatározó. Az Észak-Alföldi régióban, a kölcsönző cégek aránya visszaesett a korábbi évhez képest és az adatszolgáltató székhelyek, telephelyek kevesebb mint 10%-a tartozott ehhez a területi egységhez. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31- i állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) db % db % Budapest ,9 108, ,0 135,8 Pest ,5 128, ,7 134,9 Közép-Magyarország ,4 112, ,8 135,6 Fejér 43 3,7 102,4 43 4,1 110,3 Komárom-Esztergom 71 6,0 102,9 60 5,7 98,4 Veszprém 25 2,1 80,6 23 2,2 82,1 Közép-Dunántúl ,8 97, ,0 98,4 Győr-Moson-Sopron 58 4,9 113,7 52 5,0 106,1 Vas 26 2,2 104,0 26 2,5 104,0 Zala 28 2,4 127,3 27 2,6 122,7 Nyugat-Dunántúl 112 9,5 114, ,0 109,4 Baranya 26 2,2 113,0 25 2,4 108,7 Somogy 10 0,8 125,0 10 1,0 125,0 Tolna 11 0,9 100,0 11 1,1 110,0 Dél-Dunántúl 47 4,0 111,9 46 4,4 112,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 61 5,2 117,3 55 5,3 122,2 Heves 21 1,8 140,0 17 1,6 121,4 Nógrád 14 1,2 82,4 12 1,1 85,7 Észak-Magyarország 96 8,1 114,3 84 8,0 115,1 Hajdú-Bihar 38 3,2 90,5 36 3,4 85,7 Jász-Nagykun-Szolnok 49 4,2 125,6 42 4,0 113,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 1,7 105,3 15 1,4 93,8 Észak-Alföld 107 9,1 107,0 93 8,9 97,9 Bács-Kiskun 27 2,3 117,4 27 2,6 135,0 Békés 26 2,2 123,8 25 2,4 119,0 Csongrád 30 2,5 88,2 30 2,9 100,0 Dél-Alföld 83 7,0 106,4 82 7,8 115,5 Összesen ,0 110, ,0 118,9 Az előző évhez képest összességében jelentős növekedés volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában a tárgyévben. A kölcsönző cégek számbavételekor fontos szempont, hogy elkülönítsük az összes működő kölcsönzőtől azoknak a számát, amelyek részt vettek az 6

7 adatszolgáltatásban. A működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 1178 volt. Ez az előző évhez képest 10%-os növekedés. Az előző évhez képest mindössze a középdunántúli régió esetében csökkent a működő munkaerő-kölcsönzők száma, ennek oka, hogy a szervezetek száma 20%-kal visszaesett Veszprém megye területén. Az előző évhez képest arányaiban jelentősen nőtt a működő cégek száma Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Békés megye területén. Mindegyik megye esetében több mint negyedével nőtt a működő kölcsönzők száma. A működő telephelyek és székhelyek száma a korábban említett Veszprém megye mellett még Nógrád, Hajdú és Csongrád megyék esetében esett vissza 2015-höz képest. A kölcsönzési tevékenységet folytató és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma országosan 22,9%-kal nőtt az előző évhez képest. Legjelentősebben a Közép-magyarországi régióban nőtt a számuk, ahol közel másfélszer annyi telephely és székhely folytatott kölcsönzési tevékenységet, mint a 2015-ös évben. A főváros mellett Pest, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, valamint Komárom-Esztergom és Zala megyék esetében csökkent a leginkább, míg arányaiban Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében több mint harmadával nőttek a tárgyévben kölcsönzési tevékenységet folytató székhelyek és telephelyek. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2016-ban összesen több mint 221 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 9,7%-kal magasabb összeget jelent. A tavalyi év során a cégek létszámában visszaesés történt az előző időszakhoz képest, a cégek bevételei jelentősen nőttek. Az árbevételek növekedése ezúttal együtt járt több szereplő megjelenésével a piacon. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évvel szemben öt ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot: a feldolgozóiparban, a kereskedelem és gépjárműgyártás, a szállítás raktározás, az adminisztratív és az egyéb szolgáltatások területén. A korábban 10 milliárd feletti bevételt jegyző információ kommunikáció ágazat visszaesett a tavalyi eredményhez képest. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 140,6 milliárd forintnak (az összárbevétel 64%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 11,8 milliárdot (az összárbevétel 5,3%-át), a szállítás raktározás 12,5 milliárdot (5,6%) az adminisztratív szolgáltatások 17 milliárd forintot (az összárbevétel 7,7%-át), az egyéb szolgáltatások területére történt kölcsönzések 12,4 milliárd forintot tettek ki, ami a teljes nettó árbevétel 5,6%-a volt. 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

8 A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártását, az egyéb feldolgozóiparban az ipari gép, berendezés üzembe helyezését, javítását, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, a villamos berendezés gyártása, a gépi berendezések gyártása és a járműgyártás ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel jóval 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és az egyéb feldolgozóipari ágazatok tekintetében a nettó árbevétel meghaladta a 20 milliárd forintot a tárgyévben. A 2015 és 2016 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt hat ágazatnak köszönhető, a feldolgozóipar területén több mint 10 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, az egyéb szolgáltatásokat lefedő ágazatok esetében 9 milliárddal bővült a kölcsönző tevékenységet folytató vállalatok nettó árbevétele, ezen kívül számottevően nőtt a szállítás raktározás ágazat esetében is a kölcsönző cégek árbevétele (közel 4 milliárd). Az ágazatok többsége esetében többnyire stagnáltak a kölcsönző cégek tevékenysége utáni nettó árbevételek. A tárgyév során egyetlen olyan gazdasági ág sem volt, mely területén jelentősebben visszaestek volna a kölcsönzési tevékenység utáni nettó árbevételek. A cégek bevételeit az állománycsoportok szerinti megoszlás alapján vizsgálva az látjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzők árbevételének 86,4%-a a fizikai foglalkozású (191,3 milliárd Ft), 13,6%-a pedig a szellemi foglalkozású (30,1 milliárd Ft) után keletkezett. A tárgyévben a bevételi arányok esetében a fizikai foglalkozású állománycsoportok kölcsönzése után befolyó bevételek még nagyobb részét képezték a cégek nettó árbevételének mint a korábbi években. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2016/2015 (%) Szakmunkás ,6 Betanított munkás ,0 Segédmunkás ,8 Fizikai összesen ,5 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,9 Vezető, felső vezető, irányító ,2 Szellemi összesen ,0 Mindösszesen ,7 8

9 A fizikaiak körében a betanított munkások (103,2 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (27,5 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. A bázisévhez képest mind a fizikai foglalkozásúak, esetében nőtt míg a szellemi foglalkozású után csökkent a cégek árbevétele. Előbbi csoport esetében több mint 12,5%-os növekedésről beszélhetünk. A szellemi foglalkozásúak utáni árbevétel 5%-kal mérséklődött 2015-höz képest ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 11,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 9,3%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Vas, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett aránya, amely meghaladta a 20%-ot. III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ban összesen 6,3 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 59,5%- át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,7 ezer db céget jelent. Négy ágazatban nőtt jelentősen a foglalkoztatók száma, ezek között volt a feldolgozóipar ahol 124-el több foglalkoztató volt mint előző évben, az építőipar területén 154-al, a szálláshely-szolgáltatás valamint vendéglátás területén 280-al, míg az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazatában több mint 400-al több foglalkoztató vett igénybe kölcsönzött munkaerőt. Az előző évhez képest szinte minden ágazatban nőtt a foglalkoztatók száma, ez alól egyetlen kivétel a humán egészségügyi, szociális ellátás ágazat, ahol a tárgyévben mindössze egyetlen foglalkoztatóval kevesebb vette igénybe a kölcsönző cégek szolgáltatását mint egy évvel korábban. A korábbi években a kölcsönző cégek szolgáltatását 7 ezer fölötti létszámban vették igénybe foglalkoztatók, kivéve a tavalyi évet, amikor a foglalkoztatók száma mélypontra süllyedt: valamivel kevesebb mint 5 ezren vettek igénybe kölcsönzött munkaerőt. Az idei évben a foglalkoztatók száma közelített a korábbi években tapasztalt létszámhoz. 2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9

10 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2016) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 8 Feldolgozóipar 3721 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 38 Építőipar 186 Kereskedelem, gépjárműjavítás 373 Szállítás, raktározás 426 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 356 Információ, kommunikáció 114 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 21 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 127 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 601 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 10 Oktatás 5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 15 Egyéb szolgáltatás 76 Összesen 6253 A feldolgozóiparon belül négy ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak közel 70%-át. Ezek a területek az egyéb feldolgozóipari tevékenység, a gép, gépi berendezés gyártása, a villamos berendezés gyártása és a fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatok voltak. A legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató a fémfeldolgozási termékek gyártása ágazathoz tartozott ők adták az összes feldolgozóiparon belüli összes munkaadó több mint negyedét (27,8%). A feldolgozóiparon belül a második legtöbb foglalkoztató a gép, gépi berendezés gyártása (14,4%) ágazathoz, a harmadik legtöbb munkáltató a villamos berendezés gyártása ágazathoz tartozott (13,7%) ban, eltérően a korábbi évektől, a legtöbb a munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a fővárosban volt, az összes munkaadó több mint fele működött itt a tárgyévben. Az előző évben a főváros kisebb súllyal bírt és helyette Veszprém megyében voltak jelen a kölcsönzői szolgáltatásokat igénybe vevő munkáltatók. A foglalkoztatók jelenlegi megoszlása visszatért a korábbi évek trendjéhez, miszerint a területi megoszlásnál a fővárosban található 10

11 munkáltatók száma dominál. 300 felett járt a kölcsönzött at alkalmazó munkaadók száma Bács-Kiskun (484), Győr-Moson-Sopron (377) és Pest megyében (352). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2015-ben Régió/megye A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) száma számának megoszlása db % Budapest ,3 Pest 352 5,6 Közép-Magyarország ,9 Fejér 194 3,1 Komárom-Esztergom 236 3,8 Veszprém 78 1,2 Közép-Dunántúl 508 8,1 Győr-Moson-Sopron 377 6,0 Vas 76 1,2 Zala 216 3,5 Nyugat-Dunántúl ,7 Baranya 300 4,8 Somogy 185 3,0 Tolna 18,3 Dél-Dunántúl 503 8,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 104 1,7 Heves 46,7 Nógrád 22,4 Észak-Magyarország 172 2,8 Hajdú-Bihar 58,9 Jász-Nagykun-Szolnok 110 1,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 42,7 Észak-Alföld 210 3,4 Bács-Kiskun 484 7,7 Békés 28,4 Csongrád 59,9 Dél-Alföld 571 9,1 Összesen ,0 Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy foglalkoztatóra országosan 8,2 db munkaerő-kölcsönző jutott 2016-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Bács-Kiskun megyében (22 db), majd Somogy (20 db) és Baranya (15,8 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád és Békés megye (2 db) valamint Tolna (2,3 db) és Borsod- Abaúj-Zemplén (2,5 db) megye rendelkezett. 11

12 Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 12,9 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Heves 72,2 fő/foglalkoztató), Borsod-Abaúj-Zemplén (58 fő/foglalkoztató), Veszprém (34,6 fő/foglalkoztató) és Csongrád megyében (32,9 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Bács-Kiskun és Baranya megyében (4,9 fő/foglalkoztató) születtek. IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött adatai 2016-ban fő munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerőkölcsönzőkkel, ez 2,1%-kal (valamivel több mint 2600 fővel) kevesebb, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend. Az idei év alapján a kölcsönzött száma ugyan visszaesett, de a tavalyi létszám mellett a második legmagasabb az utóbbi 6 évben. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott számát értjük. 12

13 A kölcsönzött aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (32,3%), továbbá Pest (11,6%) és Fejér (6,6%) megyében volt ban. A legkisebb arányszámokat Tolna, Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találjuk, ahol a kölcsönzött aránya 1%-ot sem tett ki vagy akörül mozgott. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy a megyék közel felében kevesebb munkavállalót kölcsönöztek 2016-ban, mint a bázisévben. Ezek közül a főváros esetében közel 9 ezerrel, Fejér megyében 4,5 ezerrel, Jász-Nagykun Szolnok megyében 1,7 ezerrel és Győr-Moson-Sopron megye területén valamivel több mint ezer fővel mérséklődött a kölcsönzött száma. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a 74,5%-át a feldolgozóiparba, 12%-át az építőipar és 4,3%-át a szállítás, raktározás területekre kölcsönözték. A korábban magasabb kölcsönzött munkavállalót felszívó kereskedelem és gépjárműgyártás arányaiban jelentősen visszaesett a tárgyévben. Az ágazatok többségében a kölcsönzött számában nem történt jelentősebb változás, de alapvetően a legtöbb területen kevesebb embert kölcsönöztek mint az előző évben. Nőtt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területére kölcsönzöttek száma közel 30%-kal több embert kölcsönöztek, ami valamivel kevesebb mint 1200 munkavállalót jelentett. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területére több mint 800 embert kölcsönöztek mint 2015-ben ez 13,2%-os változásnak felet meg. Jelentősen visszaesett a kereskedelem területére kölcsönzöttek száma: közel 2300-al kevesebb munkavállalót igényelt ez az ágazat a tárgyévben mint egy évvel korábban, ez 25%- os csökkenést jelent. A feldolgozóiparba közel 500 fővel kevesebb főt kölcsönöztek, ami nem jelentős változás, de a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szakágazatok létszámigényeit tekintve megváltozott a struktúra. Az élelmiszeriparba és járműgyártás területére több mint 1800 fővel több munkavállalót kölcsönöztek, de ötödével bővült a villamos berendezés és 20%-kal nőtt a gumi-műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása ágazatba kölcsönzöttek száma is. A korábban jelentős kölcsönzött munkaerőt igénylő egyéb feldolgozóipari és számítógép gyártás területek esetében a tárgyévben 2 ezer fő körüli csökkenés következett be a kölcsönzött számát tekintve. A fafeldolgozás és fémalapanyag gyártás ágazatokban a csökkenést 1000 főt érintett. A feldolgozóiparhoz tartozó ágazatokban bekövetkező létszámváltozások alapvetően kiegyenlítették egymást, ezért nem volt jelentős a kölcsönzött foglalkoztatottak számát illetően elkönyvelt csökkenés a területen. 13

14 Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) A kölcsönzött fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Kölcsönzött száma 2016-ban (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2016-ban (%) Kölcsönzött száma 2015-ben (fő) Kölcsönzött számának megoszlása 2015-ben (%) Kölcsönzött számának változása (fő), ( ) Index, 2016/2015 (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,6 Bányászat 48 0,0 88 0, ,5 Feldolgozóipar , , ,4 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 551 0, , , , , ,2 Építőipar , , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,2 Szállítás, raktározás , , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,1 Információ, kommunikáció , , ,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , ,0 Ingatlanügyek 57 0,0 68 0, ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató , , ,3 tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező 79 0,1 6 0, ,7 társadalombiztosítás Oktatás 15 0, , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 43 0,0 8 0, ,5 Művészet, szórakozás, szabad idő 114 0, , ,5 Egyéb szolgáltatás , , ,1 Összesen , , ,9 A feldolgozóiparba a tárgyévben 83,9 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 11,4 ezer főt az egyéb feldolgozóipari ágazatba kölcsönöztek ki. Jelentős volt még a kölcsönzött munkaerő száma az élelmiszeripari (11,2 ezer fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (9,3 ezer fő), a járműgyártás (9,1 ezer fő) és a villamos berendezés gyártása (8,3 ezer fő) ágazatokban. A feldolgozó ipar területén tehát az előző év után ismét átrendeződés történt. A fémalapanyag-gyártás és számítógép, elektronikai optikai termék gyártása ágazatok létszámigénye a kölcsönzött munkaerőt illetően csökkent 2015-höz képest. 14

15 A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében is, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 86,4%-a összpontosul. Az összes kölcsönzött munkavállaló 48,2%-a (58,8 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 30,6%-a (37,4 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolható. Az ipari és építőipari foglalkozásokba a 7,5%-át (9,2 ezer főt) próbálták kölcsönbe adni. A évi adatokhoz képest 12.5%-kal bővült a szakképzettséget nem igénylő, 11,6%-kal az irodai ügyviteli, 46%-kal a mezőgazdasági és 83%-kal a gazdasági, igazgatási érdekképviseleti vezető, törvényhozó pozícióba ( főként egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője és kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője) kölcsönzöttek száma. Jelentősebb számbeli változás mindössze a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén történt. Csökkent az előző évhez képest a kölcsönzött száma az egyéb felsőfokú képzettséget igénylő, a gépkezelő, valamint az ipari építőipari foglalkozások terén. A három foglalkozási csoport esetében több mint 9 ezer fővel kevesebbet kölcsönöztek 2016 során. A kölcsönzött 92,2%-a (több mint 112 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2016-ban, 7,8%-a (9,5 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya kis mértékben nőtt a tárgyében. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,9%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 58,7%. 15

16 Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % Foglalkoztatás formája Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött Külföldre kölcsönzött Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának 82,9 17,1 98,2 1,8 megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának 58,7 41,3 99,3,7 megoszlása (%) Összesen 81,0 19,0 98,2 1,8 A szerződést kötött 121,9 ezer munkavállaló 81%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, ez 98,7 ezer fős létszámot jelent, és a évi adathoz képest számuk is és arányuk is mérséklődött. A határozott idejű szerződéssel rendelkező aránya nőtt. A kölcsönzött döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,7%-uk dolgozott külföldön. A 2014-es adat 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2016-ban a feldolgozóiparban, és a kereskedelem, gépjárműgyártás területén volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak a kereskedelem, a szállítás-raktározás, az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenységek és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. Az összes kölcsönzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű szerződéssel kölcsönöztek at a tárgyévben, ide tartozik több mint 55%-uk. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, ez alól kivételt a bányászat jelentett. A legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. Egyedül az oktatásban és a feldolgozóipar egyes ágazataiban és az ingatlanügyek esetében volt magasabb a határozott idejű szerződések száma. 16

17 V. A kölcsönzött állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2016-ban a 121,9 ezer kölcsönzött munkavállaló 90,0%-a (109,8 ezer fő) fizikai, 10,0%-a (12,2 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest minden állománycsoportban kevesebb munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek. Az állománycsoportok közötti megoszlás sem változott szignifikánsan az előző évhez képest, így a kölcsönzött megoszlása a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik. A kölcsönzött száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2016) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Állománycsoport Határozatlan idejű Összesen rendelkezők rendelkezők (fő) (fő) Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya mind a fizikai foglalkozásúak mind a szellemi munkát végzők körében alacsony, de előbbiek esetében ez az összlétszám közel ötödét jelenti (20,1 ezer fő), utóbbiaknál mindössze 11%-ot (3,3 ezer fő). A szellemi foglalkozásúak közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 15%-a dolgozott ilyen. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2016-ben munkajogi kapcsolatot létesítő több mint 60,4%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (26,7%), míg az 50 éves és annál idősebbek aránya 12,9% volt. A tavalyi évhez hasonlóan tovább csökkent a 25 év alattiak aránya és kölcsönzések alkalmával alapvetően a éveseket célozzák a vállalatok. 17

18 A kölcsönzött fontosabb adatai korcsoportok szerint (2016) Korcsoport Kölcsönzött száma, (fő) Kölcsönzött számának megoszlása, (%) Index, 2015/2014, (%) 25 év alatti ,7 103, éves ,4 93,5 50 éves és 50 év feletti ,9 109,4 Összesen ,0 97,9 Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 50 év felettieknél volt a legmagasabb (20,5%-os), másodikként az 25 év alattiakat említhetjük, 19,3%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel, harmadikként pedig a középső korcsoportot (19,1%-os volt az arányuk). A kölcsönzött 58,6%-a férfi, 41,4%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent a létszám, de a férfiaknál egy kicsivel nagyobb fogyás következett be. A férfiak esetében a létszámnövekedés a határozatlan és külföldre kölcsönzött körében volt jelentősebb. Iskolai végzettség szerint nézve a at azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 40,1%-ának (48,8 ezer fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, a második legnagyobb csoport a kölcsönzött között a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek voltak, ők tették ki az összes foglalkoztatott 36%-át. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők a kölcsönzött munkaerőállomány valamivel több mint tizedét (11,2%) tették ki. A gimnáziumi érettségit szerzők 10% alatti részét képezték a foglalkoztatottaknak, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők 3,3%-ban voltak kölcsönözve a tárgyévben és a legkisebb csoport a technikumot végzetteké volt (1,3%). 18

19 Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a legmagasabb (22,7%-os) 2015-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (17,6%), és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 23,9%-uk tartozik az említett csoportba. A évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott dolgozók közül csak a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma emelkedett, de az igen jelentősen 36,8%-kal. Végzettség szerint vizsgálva minden más képzettségű csoport létszáma csökkent 2016-ban. Arányaiban leginkább a szakközépiskolát végzett munkaerő kölcsönzése esett vissza 44,4%-kal, számottevően csökkent még a gimnáziumi érettségivel rendelkezők (20,6%-kal) és a felsőfokú képesítéssel bírók (13,7%) száma is. VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2016-ben összesen 2137 fő munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,8%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a 19

20 növekedés, és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a es létszámot sem érte el. A kölcsönzött számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt, a 2015-ös évben a kölcsönzött száma nőtt, de a at fogadó országok sora tovább szűkült, míg a tárgyévben ismét megugrott a külföldi célországok száma: 2016-ban 15 célországba történt kölcsönzés A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év év év év ban ahogyan már korábban is említettük összesen 6,3 ezer cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 455 cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (306 db) és Ausztriában (113 db) működött. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája változott, hiszen korábban is Németország és Ausztria volt a kölcsönzések iránya, de Franciaország már nincs a három leggyakoribb célország között.. Jelentősen nőtt tavalyi évhez képest a kölcsönző vállalatok száma., Franciaország, ahová korábban több cég is kölcsönzött at, már nem nevezhető fontos célországnak. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (257 db), az egyéb szolgáltatások (91 db) és az építőipar (48 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása és az 20

21 egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött 97%-a teljes munkaidőben, 3%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A külföldre kölcsönbeadott 97,9%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (50,6%), másodsorban a segéd- (34,7%), harmadsorban pedig a betanított munkásoké (12,6%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött hoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (2,1%) és arányuk az előző évhez képest tovább zsugorodott (1%-ponttal). A szóban forgó több mint 44,3%-a ipari és építőipari, 46,1%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 7,6%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 74,5%-a a feldolgozóipar, 12%-a az építőipar, 4,3%-a a szállítás raktározás területén lett kölcsönözve 2016-ban. A kölcsönzött demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (95,1%-a) férfi volt 2016-ban, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (76,9%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2016-ban több mint 10%-ponttal magasabb volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (46,2%), mint a belföldre kölcsönzött (35,6%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 26,2%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő 21

22 esetében az arány 40,3%-a. Fontos ugyanakkor, hogy mindkét esetben jelentősen nőtt a képzetlenebb egyének közvetítésének aránya. 22

23 VII. Táblázatok 23

24 jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma munkaerő közvetítést is végző cégek száma közhasznú kölcsönzést végző cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2016-ban Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % db folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db % db % Budapest , ,5 3268,00 52,3 Pest , , ,6 Közép-Magyarország , , ,9 Fejér 43 4, , ,1 Komárom-Esztergom 60 5, , ,8 Veszprém 23 2, ,8 78 1,2 Közép-Dunántúl , , ,1 Győr-Moson-Sopron 52 5, , ,0 Vas 26 2, ,5 76 1,2 Zala 27 2, , ,5 Nyugat-Dunántúl , , ,7 Baranya 25 2, , ,8 Somogy 10 1, , ,0 Tolna 11 1, ,0 18 0,3 Dél-Dunántúl 46 4, , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 55 5, , ,7 Heves 17 1, ,7 46 0,7 Nógrád 12 1, ,4 22 0,4 Észak-Magyarország 84 8, , ,8 Hajdú-Bihar 36 3, ,9 58 0,9 Jász-Nagykun-Szolnok 42 4, , ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 1, ,4 42 0,7 Észak-Alföld 93 8, , ,4 Bács-Kiskun 27 2, , ,7 Békés 25 2, ,8 28 0,4 Csongrád 30 2, ,2 59 0,9 Dél-Alföld 82 7, , ,1 Összesen , , ,0 db 24

25 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év % -ában Budapest ,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117, ,3 111,4 93,2 82,8 135,8 Pest ,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1.. 96,8 107,8 89,7 95,4 134,9 Közép-Magyarország ,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4.. 99,5 110,7 92,5 85,3 135,6 Fejér ,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2.. 83,8 106,5 109,1 108,3 110,3 Komárom-Esztergom ,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505, ,2 113,2 115,0 88,4 98,4 Veszprém ,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43, ,8 123,5 109,5 121,7 82,1 Közép-Dunántúl ,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131, ,0 112,9 112,3 100,0 98,4 Győr-Moson-Sopron ,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114, ,0 96,0 106,3 96,1 106,1 Vas ,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82, ,5 92,6 88,0 113,6 104,0 Zala ,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3.. 95,5 57,1 250,0 73,3 122,7 Nyugadt-Dunántúl ,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98, ,1 86,7 121,2 93,2 109,4 Baranya ,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43, ,5 95,2 125,0 92,0 108,7 Somogy ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0.. 50,0 120,0 100,0 133,3 125,0 Tolna ,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7.. 87,5 128,6 111,1 100,0 110,0 Dél-Dunántúl ,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7.. 89,2 106,1 117,1 100,0 112,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118, ,0 111,9 93,6 102,3 122,2 Heves ,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40, ,0 100,0 92,3 116,7 121,4 Nógrád ,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5, ,4 0,0 0,0 1,0 2,0 Észak-Magyarország ,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60, ,4 85,7 116,7 104,3 115,1 Hajdú-Bihar ,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4.. 78,3 105,6 126,3 175,0 85,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127, ,1 69,7 134,8 119,4 113,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0.. 90,0 77,8 78,6 145,5 93,8 Észak-Alföld ,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9.. 92,0 81,2 117,9 143,9 97,9 Bács-Kiskun ,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50, ,3 70,8 100,0 117,6 135,0 Békés ,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0.. 93,3 100,0 135,7 110,5 119,0 Csongrád ,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175, ,0 100,0 96,3 115,4 100,0 Dél-Alföld ,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113, ,0 89,2 106,9 114,5 115,5 Összesen ,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110, ,3 102,1 102,9 96,6 118,9 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 25

26 2. Az alkalmazott száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,0 141,5 108,9 134, ,8 129, ,6 117,0 201,9 136, ,4 134, ,4 139,3 132,7 137, ,8 144, ,3 132,4 115,8 128, ,7 134, ,2 97,9 142,5 102, ,5 100, ,8 119,2 129,7 114, ,7 113, ,9 58,4 48,8 62, ,9 67, ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118, ,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86, ,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119, ,6 94,5 120,0 98,6 92,7 81,2 91,9 97,9 26

27 4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2016-ban Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 11,1 94, Pest 4,0 90, Közép-Magyarország 9,5 93, Fejér 5,9 158, Komárom-Esztergom 6,2 110, Veszprém 3,7 128, Közép-Dunántúl 5,5 131, Győr-Moson-Sopron 10,5 87, Vas 4,0 67, Zala 11,4 324, Nyugat-Dunántúl 9,0 143, Baranya 15,8 76, Somogy 20,6 117, Tolna 2,3 56, Dél-Dunántúl 14,0 82, Borsod-Abaúj-Zemplén 2,5 143, Heves 3,5 255, Nógrád 2,0 62, Észak-Magyarország 2,6 152, Hajdú-Bihar 2,6 18, Jász-Nagykun-Szolnok 4,2 95, Szabolcs-Szatmár- Bereg 3,8 100, Észak-Alföld 3,6 67, Bács-Kiskun 22,0 107, Békés 2,0 37, Csongrád 3,5 114, Dél-Alföld 10,8 91, Összesen 8,2 105,

28 5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2016-ban Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 8 Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 241 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 127 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 82 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1 Vegyi anyag, termék gyártása 59 Gyógyszergyártás 33 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 306 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 132 Villamos berendezés gyártása 508 Gép, gépi berendezés gyártása 537 Járműgyártás 173 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 489 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 186 Kereskedelem, gépjárműjavítás 373 Szállítás, raktározás 426 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 356 Információ, kommunikáció 114 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 21 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 127 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 601 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 10 Oktatás 5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8 Művészet, szórakozás, szabad idő 15 Egyéb szolgáltatás 76 Összesen

29 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2016-ban Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 8, Pest 22, Közép-Magyarország 9, Fejér 26, Komárom-Esztergom 17, Veszprém 34, Közép-Dunántúl 23, Győr-Moson-Sopron 8, Vas 16, Zala 28, Nyugat-Dunántúl 15, Baranya 4, Somogy 5, Tolna 25, Dél-Dunántúl 5, Borsod-Abaúj- Zemplén 58, Heves 72, Nógrád 31, Észak-Magyarország 58, Hajdú-Bihar 6, Jász-Nagykun-Szolnok 22, Szabolcs-Szatmár- Bereg 26, Észak-Alföld 19, Bács-Kiskun 4, Békés 18, Csongrád 32, Dél-Alföld 8, Összesen 12,

30 Teljesített munkanapok száma Kifizetett bruttó keresettömeg Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg 7. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2016-ban Foglalkoztatottak Régi/megye száma megoszlása fő % munkanap Ft Budapest , ,1 94, Pest , ,0 90, Közép-Magyarország , ,5 93, Fejér , ,9 158, Komárom-Esztergom , ,2 110, Veszprém , ,71 128, Közép-Dunántúl , ,5 131, Győr-Moson-Sopron , ,5 87, Vas , ,0 67, Zala , ,4 324, Nyugat-Dunántúl , ,0 143, Baranya , ,8 76, Somogy , ,6 117, Tolna 452 0, ,3 56, Dél-Dunántúl , ,0 82, Borsod-Abaúj-Zemplén , ,5 143, Heves , ,5 255, Nógrád 685 0, ,0 62, Észak-Magyarország , ,6 152, Hajdú-Bihar 400 0, ,6 18, Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 95, Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,8 100, Észak-Alföld , ,6 67, Bács-Kiskun , ,0 107, Békés 528 0, ,0 37, Csongrád , ,5 114, Dél-Alföld , ,8 91, Összesen , ,2 105,