Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága Táblázatok A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2015. IV. negyedév) ágazati reprezentációja A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (fő) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve szeptember 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás december 31-ig, illetve 2016.szeptember 30-ig, nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a IV. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategória szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül)

4 15. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A gazdálkodó szervezetek száma az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága és vállalati méret szerint, % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2015. IV. negyedév)

5 I. Bevezetés A IV. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) 42. alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek közül a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,4 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja, a megszólított gazdasági szervezetek, és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati, és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka szeptember 29-e és október 19-e között volt. A kérdőívben a munkáltatók a szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A IV. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,1%-os létszámcsökkenés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 0,8%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Éves távlatban 1,3%-os növekedést várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 2,0%-os létszámbővüléssel számolnak szeptember végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tesszük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a III. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint III. negyedévben a éves népesség 60,5%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 56,6%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,4%-ot tett ki. Az országban összesen 1837,7 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1690,9 ezer volt a vállalkozások száma szeptemberben. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés III. negyedév ezer fő éves népesség száma ,5 Gazdaságilag aktívak száma ,5 Munkanélküliek száma 1 292,7 Foglalkoztatottak száma ,8 Alkalmazásban állók száma ,6 Inaktívak száma ,0 Gazdasági szervezetek száma ,7 ebből vállalkozások száma ,9 Aktivitási arány 1 60,5% Foglalkoztatási ráta 1 56,6% Munkanélküliségi ráta 1 6,4% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, III. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, III negyedév 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Alföldön (10,2%-os), ezen belül Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (11,8%), szintén magasabb az országos átlagtól Dél-Dunántúlon (8,5%), itt Baranya megyében kiemelkedő, 9,3% a ráta. Legalacsonyabb a Nyugat- Dunántúlon (3,2%-os), ezen belül pedig Vas megyében, ahol 2,7%. A Közép-Dunántúlon is jelentősen alacsonyabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál, itt 4,2%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A IV. negyedéves felmérés eredményeként több mint tízezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek együttesen 728,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 78,8%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, Budapesten pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Tolna, Veszprém, Zala és Békés megye. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 78,1%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek az érintett munkavállalóknak 17,2%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17,5%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 31,1%-át. A minta 4,4%-át alkotják a nagyvállalatok, amelyek a felmérésben szereplő vállalkozásoknál meglévő létszám 51,4%-át foglalkoztatták. A felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 43,6 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a szeptember 30-ai állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (56,9%) nagyvállalatoknál, a legkevesebb pedig (6,2%-uk) mikro-, és kisvállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma szeptember 30-án Ebből: közfoglalkoztatottak száma, db megoszlása, % száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,3 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) , , ,9 Nagy (250 felett) 545 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdálkodó szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 17,1%-át reprezentálja. A gazdálkodó szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) KSH NMF (2015. III. negyedév) NMF KSH ( ) 5,8 4,9 8,0 27,3 0,2 0,2 0,2 0,0 45,5 21,2 26,1 4,3 1,1 0,8 0,3 0,1 3,3 1,3 1,5 0,2 2,9 6,4 9,2 5,3 8,5 12,7 21,5 11,8 3,3 6,3 2,8 2,2 2,3 4,5 6,4 4,3 0,5 2,5 1,0 3,2 1,3 2,1 0,8 2,2 0,9 0,4 1,9 13,2 1,3 3,8 4,4 10,7 2,4 3,7 2,6 3,9 6,3 10,9 3,2 0,0 4,3 7,3 2,4 3,2 7,5 6,2 3,2 2,2 0,8 2,0 1,4 2,7 1,8 2,4 3,0 3,2 100,0 100,0 100,0 100,0 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem, javítás gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezeteknél felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében a gazdasági szervezetek alulreprezentáltsága mutatkozik. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Budapest és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdálkodó szervezetek 35%-a működik, ahol a munkavállalók 31,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek alig több mint tizedét találjuk (12,5%) és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 10,9%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 A IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma szeptember 30-án A IV. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti III. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés IV. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a szeptember 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,1%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (728,8 ezer fő), az előrebecsült létszámcsökkenés a létszám 1,3%-os mérséklődésével, és 1,3%-os bővülésével együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,6%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve összességében 516 fővel csökkenhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. A nemzetgazdasági ágak kapcsán kiemelhető, hogy a közfoglalkoztatottakat is magában foglaló létszámban a negyedév végéig a gazdasági ágak többségében csökkenés prognosztizálható. A legnagyobb pozitív irányú változás az információ és kommunikáció (2,5%-os létszámnövekedés), és a feldolgozóipar (1,2%-os létszámnövekedés) területén, legnagyobb arányú csökkenés a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (- 8,7%), az építőipar (-3,8%), és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-1,6%) területén várható a negyedév végéig. (Diagram y tengelye) A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, IV. negyedév végéig, % 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0-1,6-0,4 1,2-0,2 0,5-3,8 0,9 0,9-0,6 2,5 0,9 0,0-0,1 1,0-8,7 0,0 0,0-1,3-0,8-0,1 10

11 A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy a mikro-, kis- és nagyvállalkozások esetén pozitív, míg a közepes vállalatok esetében pesszimista prognózis bontakozik ki a IV. negyedév végéig tartó várakozásokban A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, IV. negyedév végéig, % 3,0 2,4 2,0 1,0 0,0 0,2 0,1-1,0-0,7 mikro kis közép nagy A mikro-vállalkozások körében a prognosztizált létszámnövekedés mértéke meghaladja a 2,0%-ot, emellett a kisvállalkozások 0,2%-os, a nagyvállalkozások 0,7%-os növekedést, a középvállalatok pedig 0,7%-os létszámcsökkenést várnak. A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy elég kiegyenlített azon megyék száma, amelyekben növekedhet, illetve csökkenhet a foglalkoztatottak mennyisége december 31-ig. Közülük legnagyobb létszámnövekedést várnak Nógrád (3,6%-os növekedés), Veszprém (3,3%-os növekedés) és Zala (2,1%-os növekedés) megyében. Kilenc megyében a foglalkoztatott létszám csökkenésével számolnak a munkaadók, a legnagyobb mértékű, ilyen irányú változások Hajdú-Bihar megyében (-7,6%), Békés megyében (-3,8%), és Bács-Kiskun megyében (-2,8%) várhatóak. 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, IV. negyedév végéig, % 3,6 3,3 2,1 2,0 1,8 1,5 1,0 0,7 0,6 0,2 0,0-0,3-0,4-0,4-0,8-1,8-2,3-2,8-3,8-7,6 11

12 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a IV. negyedév végéig nézve negatív. A jelenleg foglalkoztatott 728,8 ezer fő, esetében 516 munkavállalóval lehet kevesebb a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatott létszám. A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (-5029 fő), és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (-5fő) kivételével, minden főcsoportban pozitívan alakul a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkoztatottak létszámának növekedése a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (2845 fő) körében lehet a legnagyobb, emellett az ipari és építőipari foglalkozások (994), egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (279 fő), és a felsőfokú képzettséget, önálló alkalmazást igénylő foglalkozások (266 fő) esetében jelentősebb mértékű növekedés várható. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. A foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője várhatóan a legnagyobb az egyszerű szolgáltatási és szállítási (-3740 fő), és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (-902 fő) körében lesz. 12

13 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása az IV. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Ebben a fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a vállalkozások 77,8%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 16,3%-uk növekedést, 5,8%-uk létszámcsökkenést jelez a negyedik negyedév végéig A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 77, ,8 16,3 0 csökkenő növekvő stagnáló szeptember december 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatottak nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 685,2 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 690,4 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 0,8%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül mindössze egy ágazatban (művészet, szórakozás, szabad idő) éri el az 1%-ot a negyedév végéig a foglalkoztatott létszám csökkenése. Az ágak többségében 13

14 a foglalkoztatott munkavállalók létszámának növekedése prognosztizálható. A várható emelkedések alacsonyak, melyekből kiemelhető az információ, kommunikáció 2,8%-kal, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,9%-kal, vagy a feldolgozóipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység a maga 1,2%-os várható növekedésével. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, december 31-ig, % 2,8 1,9 1,2 1,2 0,9 0,9 0,5 0,1 0,2 0,2 0,2 0,1-0,1 0,0-0,4-0,4-0,5-1,0-0,6 A feldolgozóiparon belül egyik gazdasági ágban sem várnak létszámcsökkenést a negyedév végéig. A legnagyobb létszámbővülés a gép, gépi berendezés gyártása (+2,2%), a számítógép, egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (+2,2%), a villamos berendezés gyártása (+1,8%), a járműgyártás (+1,6%), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (+1,4%) ágazatban jelezhető előre. A feldolgozóipari ágazatok közül a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás esetén stagnálás várható. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a mikro-vállalkozások a legoptimistábbak, esetükben legmagasabb a várható létszám növekedés, mely 2,2%, a kisvállalatoknál 0,5%-os, a nagyvállalatoknál 1,0%-os, és a közepes vállalkozások esetén 0,3%-os létszámemelkedés prognosztizálható a negyedév végére. Összességében elmondható, hogy létszámcsökkenéssel nem számolnak a negyedév végére egyik vállalati típusnál sem. A közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett létszámadatokhoz képest a középvállalatok előrejelzése átfordult pozitív irányú várakozásba. 14

15 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyságkategóriánként, december 31-ig, % 2,5 2,2 2,0 1,5 1,0 1,0 0,5 0,5 0,3 0,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül a legtöbb megye esetében létszámnövekedést regisztrálhatunk. Az emelkedés mértéke Nógrád megyében a legmagasabb (2,1%), és mindössze Hajdú-Bihar megyében beszélhetünk létszámcsökkenésről (-1,0%). A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, december 31-ig, % 2,5 2,0 2,1 1,7 1,6 1,6 1,5 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 0,8 1,0 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,2 0,0-0,5-0,1-1,0-1,0 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A létszámnövekedés által érintett összes foglalkozás nem sok átfedést mutat azzal a struktúrával, amelyet a közfoglalkoztatottakkal együtt látott létszámváltozáskor mutattunk be. Ennek egyik oka többek között a közfoglalkoztatottak magas száma. A nem közfoglalkoztatott állományba tartozó munkaerő körében az alábbi foglalkozásokban növekedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma: gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (+2851 fő), ipari és építőipari foglalkozások (+1046 fő), szakképzettséget nem 15

16 igénylő (egyszerű) foglalkozások (470 fő), és egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (+345 fő) foglalkozások. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) A foglalkozási főcsoportokat nézve azt láthatjuk, hogy ha a közfoglalkoztatottak adatait nem vesszük figyelembe, akkor egyik főcsoportban sem prognosztizálható negatív létszámegyenleg. 16

17 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében közel 9765 fős létszámnövekedést jeleznek előre, amely 1,3%-os növekedésnek felel meg. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, kiemelhetjük, hogy a foglalkoztatottak számának legnagyobb mértékű bővülése az információ, kommunikáció (3,4%), az adminisztratív szolgáltatás (3,4%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (3,2%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (3,1%), és a feldolgozóipar (2,9%) területén következhet be. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-4,1-1,1 2,9 0,5 1,0 1,2 1,9 1,3 3,1 3,4 3,2 1,0 0,7 3,4-5,1 0,6 0,6-0,6 1,0 Létszámcsökkenés a közigazgatás ágban lehet a legjelentősebb, ahol 5,1%-kal csökkenhet a foglalkoztatottak száma, ezen kívül a mezőgazdaság (-4,1%), a bányászat (-1,1%), és művészet, szórakozás, szabad idő (-0,6%) területe. Itt meg kell jegyeznünk, hogy e gazdasági ágak várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja. A feldolgozóipar munkáltatói összességében 2,9%-os létszámnövekedést jeleznek előre. A legnagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatottak száma, a járműgyártás (5,0%-kal), a vegyi anyag termék gyártása (4,0%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,9%), és a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,6%) területen. Létszámcsökkenés egyik gazdasági ágban sem várható szeptember 30-ig. A létszámnagyság-kategóriák kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a mikro-vállalkozások várják a legnagyobb létszámnövekedést, 5,4%-ot, egy éves időtávban. A kisvállalatok 1,7%-os, a középvállalatok 0,7%-os, és a nagyvállalatok 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. 17

18 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,4 1,7 1,4 0,7 mikro kis közép nagy Területileg vizsgálva az éves prognózist, Komárom-Esztergom megye munkáltatói a legoptimistábbak, az általuk jelzett létszámnövekedés 5,6%. A legtöbb megye 0,1% és 5,6% közötti emelkedéssel számol. Mindemellett Hajdú-Bihar megye (-1,5%), Szatmár-Bereg megye (-1,1%), Somogy megye (- 0,5%), és Békés megye (-0,4%) esetében mutattak leginkább pesszimizmust a létszámadatok tekintetében a felmérésben résztvevő foglalkoztatók.. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30 -ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 5,6 4,5 4,5 3,0 2,9 2,2 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,1 0,6 0,1 0,0 0,0-0,4-0,5-1,1-1,5 18

19 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A vállalkozások 71,3%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 23,2%-uk növekedést, 5,5%-uk létszámcsökkenést jelez. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 80,0 71,3 60,0 40,0 20,0 5,5 23,2 0,0 csökkenő növekvő stagnáló szeptember szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( )

20 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,0%-os létszámnövekedés várható szeptember 30-ig. A nemzetgazdasági ágak többségében egy éves időtávlatban a foglalkoztatottak számának növekedése prognosztizálható szeptember 30-ig a foglalkoztatottak számának bővülése az információ és kommunikáció (3,6%-os), az adminisztratív szolgáltatás (3,6%-os), és a vendéglátás (3,0%-os) területeken lehet a legnagyobb mértékű. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-0,4-1,1 2,8 0,4 1,1 2,0 1,9 1,2 3,0 3,6 2,9 1,9 0,8 3,6 0,8 0,6 0,7 0,1 1,0 Létszámcsökkenésre a bányászat (-1,1%-os), és a mezőgazdaság (-0,4%-os) területén számíthatunk, bár e két gazdasági ágban sem jelentős. A feldolgozóiparban összességében 2,8%-kal dolgozhatnak többen, minden ágazat esetében létszámnövekedés várható. A járműgyártás (5,0%), a vegyi anyag, termék gyártása (4,0%), a gumi-, műanyag és nemesfém, ásványi termék gyártása (3,6%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,1%), és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,0%) ágazatban jelentős létszámbővülés várható. A foglalkoztatottak számának csökkenése egyik gazdasági ágazatban sem várható szeptember 30-ig. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalti körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro vállalkozások (+5,3%), majd a nagyvállalkozások (+2,1%), és kisvállalatok (+2,0%), végül a közepes vállalkozások (+1,5%) számolnak. 20

21 % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, %. 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 5,3 2,0 2,1 1,5 mikro kis közép nagy szeptember szeptember 30. Területi szempontból Komárom-Esztergom (5,8%), Nógrád (4,5%), Győr-Moson-Sopron (4,0%), és Zala (3,2%) megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést. Ezt követően 2,2% és 0,6% közti növekedést prognosztizáltak a vállalatok a foglalkoztatottak létszámában. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, % 6,0 5,8 5,0 4,0 4,5 4,0 3,2 3,0 2,2 1,9 1,7 1,7 1,6 1,6 1,6 1,5 1,4 2,0 1,0 1,2 1,2 1,0 0,9 0,9 0,9 0,6 0,0 21

22 V. A munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a IV. negyedévben a munkáltatókat arról kérdeztük, hogy milyen csatornákon keresztül elégítik ki munkaerőigényüket. A felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezeteknek az adatlapon szereplő forrásokat egy háromfokú skála segítségével kellett értékelniük aszerint, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzák az adott csatornát. A gazdálkodó szervezetek megoszlása az adott munkaerőigény kielégítésére szolgáló forrás alkalmazásának gyakorisága szerint, % IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév IV. negyedév 2014.IV. negyedév 2015.IV. negyedév Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból soha 35,2 35,7 39,4 36,3 33,7 31,9 alkalmanként 44,9 44,9 42,5 44,3 43,5 42,8 gyakran 19,9 19,4 18,1 19,4 22,9 25,3 soha 54,6 54,7 54,3 54,1 52,7 54,6 alkalmanként 34,9 34,7 36,2 35,7 38,2 35,6 gyakran 10,4 10,5 9,5 10,2 9,1 9,8 soha 5 4,9 5,3 6,5 8,1 9,6 alkalmanként 48,8 47,6 48,4 45,6 47,4 46,2 gyakran 46,2 47,5 46,3 47,9 44,6 44,2 soha 14,2 15,9 15,9 14,5 13,7 13,2 alkalmanként 55, ,8 53,6 52,7 gyakran 30,5 28, ,6 32,7 34,1 soha 85,9 85,3 86, ,6 84,4 alkalmanként 10,3 10,1 10,4 10,5 11,1 11,4 gyakran 3,8 4,6 3,5 3,4 3,3 4,2 soha 73 71,4 70, ,2 59,7 alkalmanként 19, ,6 25,1 27,6 30,3 gyakran 7,4 6,6 6,5 6,9 8,1 10,0 soha 36,9 36,2 44,7 48,1 49,6 51,4 alkalmanként 48,9 50, ,4 41,3 39,8 gyakran 14,1 13,4 11,3 10,5 9,1 8,8 soha 83,7 87,7 84,4 81,1 86,2 76,6 alkalmanként 11 9,1 11,4 16,4 10,1 15,7 gyakran 5,3 3,2 4,1 2,5 3,6 7,7 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a munkaerőigények kielégítésének egyik legfontosabb forrását a munkaügyi kirendeltségek adják. A második legfontosabb forrást az informális csatornák jelentik, amelyet a hirdetés használata, majd pedig az internet, a pályázatok, a belső meghirdetés, az egyéb forrás, és végül a munkaközvetítők és kölcsönző cégek követ. Ezeknél az említett csatornáknál a legmagasabb az adott forrást gyakran használó gazdálkodó szervezeteknek az aránya, de nem elhanyagolhatóak azon cégek sem, amelyek alkalmanként veszik igénybe ezeket az eszközöket. A legutolsó hat negyedév adatait nézve jól látható, hogy összességében nem változott a munkaerőigény kielégítésére szolgáló lehetőségek fontossági sorrendje. 22

23 Az egyes, munkaerő-igény kielégítésére szolgáló forrásokkal kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: Hirdetés alkalmazása A hirdetéseket a felmérésben szereplő, gazdálkodó szervezetek 25,3%-a használja gyakran, a legutolsó felmérés adatai szerint. A korábbi negyedévek adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a gyakran alkalmazók aránya nem sokat változott, viszont mostanra érte el a legmagasabb szintet. Mindemellett a hirdetések eseti használói körében egy kis visszaesés figyelhető meg. Azon cégek aránya, amelyek viszont soha nem éltek ezzel a toborzási lehetőséggel, az előző évhez képest 1,8 százalékponttal csökkent, és a korábbi évekhez viszonyítva ekkor a legalacsonyabb. Ha vállalati méret szerint vizsgáljuk meg a szóban forgó eszközt, akkor azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb cégről beszélünk, annál nagyobb az esélye, hogy a hiányzó munkaerő állomány feltöltése érdekében állást hirdessen az adott gazdálkodó szervezet. Jó példa erre, hogy a mikro-vállalkozásoknak csak 11,6%-a használja a hirdetéseket, addig a nagyvállalkozásoknál ez az arány már 53,6%-ot tesz ki. Ugyanakkor mindegyik vállalatméretben használják alkalmanként a hirdetéseket a munkaerő megtalálására. Pályázatok alkalmazása A pályázatok lehetőségének segítségével a cégek 9,83%-a gyakran, 35,6%-a pedig alkalmanként él a tárgynegyedévi adatok szerint. Lényegi változás nem következett be az utóbbi öt negyedév adatait tekintve a cégek arányaiban. A hirdetésekhez hasonlóan a pályázatoknál is megfigyelhető, hogy a vállalati méret növekedésével egyre jellemzőbb e csatorna alkalmazása az álláshelyek meghirdetésénél. A mikro-vállalkozásoknál a pályáztatást gyakran használók aránya 6,84%-ot, az alkalmanként használóké 26,3%-ot tett ki, míg a nagyvállalkozásoknál 22,3%-a gyakran, 47,01% pedig alkalmanként használja ezt a forrást. A pályázatok szerepe területi szempontból Észak-Alföldön, és Közép-Dunántúlon tekinthető a legfontosabbnak. Észak-Alföldön a cégek 13,3%-a gyakran, 33,0%-a alkalmanként él a pályáztatás lehetőségével, Közép-Dunántúlon pedig 10,7% alkalmazza ezt a csatornát. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a pályáztatás szerepe leginkább az oktatás, a közigazgatás, a humán-egészségügyi ellátás, a pénzügyi tevékenység, a gyógyszergyártás, és a szociális ellátás ágakban jelenik meg. Munkaügyi kirendeltségek A munkaügyi kirendeltségek segítségét gyakran és alkalmanként kérő cégek aránya az utóbbi három negyedévben lényegében nem változott. A felmérésben szereplő cégek 44,2%-a gyakran, illetve 46,2%-a alkalmanként él a munkaügyi kirendeltségek révén történő munkaerő kereséssel. 23

24 A munkaügyi kirendeltségekkel ebből a szempontból aktív kapcsolatot tartó cégek között a kis- (46,6%) és középvállalkozások (47,5%) a meghatározóak, a nagyvállalkozások 43,3%-a, és a mikro-vállalkozások 40,1%-a is megpróbálja a hiányzó munkaerőt ebből a forrásból feltölteni. Megjegyzendő, hogy a munkaügyi szervezethez csupán esetenként fordulók között a microvállalkozások aránya a legmagasabb, 49,2%. Területi szempontból vizsgálva a munkaügyi kirendeltségek szerepét, azt mondhatjuk, hogy elsősorban a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű keleti régióban magasabb a szervezethez forduló cégek aránya. Az elsők között emelhetjük ki ebből a szempontból Dél-Alföldet (53,9%), és Észak-Alföldet (46,9%). Továbbá Közép-Dunántúlon (45,7%), és Észak- Magyarországon (43,8%) a legnagyobb arányú a gyakran válasz. Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Az informális csatornák szerepe a második legmeghatározóbb tényező a munkaügyi kirendeltségeket követően. A felmérésben szereplő munkáltatók 34,1%-a gyakran, 52,7%-a pedig alkalmanként használta az informális lehetőségeket a tárgyidőszakban. Szerepe a gazdasági válság kitörését követően megnövekedett, IV. negyedévről IV. negyedévre tovább erősödött, az ezt követő két vizsgált negyedévben csökkent, IV. negyedévétől kezdve a tárgyévig újra emelkedést mutatkozott a változás. Az informális csatornák esetében elmondhatjuk, hogy alkalmazásának gyakorisága nem egyenesen arányos a vállalati mérettel. Leggyakrabban a kisvállalkozások (35,0%) alkalmazzák ezt a módszert munkaerőigényük kielégítésére. Őket követik a középvállalatok (34,9%), a nagyvállalkozások (34,3%) és a mikro-vállalkozások (32,6%). A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatban elmondható, hogy a bányászat, kőfejtés (50,0%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (49,2%), a gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása (41,7%), a járműgyártás (40,7%), és a szállítás, raktározás (40,2%) területén a legdominánsabb az informális csatornák súlya. Munkaközvetítőkön, kölcsönző cégeken keresztül A munkaerő-kölcsönzők és a magán-munkaközvetítők, mint munkaerőigény forrást kielégítő csatorna a kevésbé releváns eszközök közé sorolható a válaszadó cégek körében. Ezekhez a cégekhez gyakran forduló gazdálkodó szervezetek aránya IV. negyedévben mindösszesen 4,2%-ot tett ki, ez ugyanakkor valamivel magasabb az előző évi mutatónál. Mindemellett az eredmény majdnem megegyezik a IV. negyedévben mért százalékponttal. Azon cégek aránya, akik alkalmanként használják ezt a módszert, 11,4%-ot, akik pedig még sosem fordultak kölcsönző és közvetítő cégekhez, 84,4%-ot mutat. A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítő cégeken keresztüli munkaerőigény kielégítés esélye a vállalati méret növekedésével erőteljesen nő. A mikro-vállalkozások 1,18%-a fordul gyakran ezekhez a cégekhez, alkalmanként pedig 6,5%-a, a nagyvállalkozásoknál ezek az arányok 22,3% és 28,3% voltak. Területi dimenzióban vizsgálva elmondható, hogy a kölcsönző és közvetítő cégek szerepe elsődlegesen Közép-Magyarországon mutatkozik meg, 9,2% a gyakran alkalmazza válasz. 24

25 Interneten keresztül Az interneten keresztüli toborzás szintén a kevésbé használt források közé tartozik, de az utóbbi negyedévek adatai a folyamatos növekedés felé mutatnak, IV. negyedévtől lényegében nem sokat változott azon gazdálkodó szervezetek aránya, amelyek gyakran erre a célra használják az internetet. Az alkalmankénti használat aránya 2,6 százalékponttal magasabb az előző évinél. A munkaerőigény effajta kielégítésére is igaz, hogy a nagyobb cégek sokkal inkább, és gyakrabban alkalmazzák ezt a lehetőséget, mint a mikro- és kisvállalkozások. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az internetet alkalmanként használók aránya vállalati méretenként lényegesen magasabb, mint azok között, akik gyakran ebben a formában próbálják meg kielégíteni munkaerőigényüket. A nagyvállalatok 31,22%-a gyakran használja az internetet a munkaerőigény kielégítésre, ez az arány a mikro-vállalkozásoknál 5,01%. Az internet használatának súlya kiemelkedően magasnak tekinthető Közép-Magyarországon, ezen belül is Budapesten. Itt a cégek 38,3%-a keres ilyen formában munkaerőt rendszeres gyakorisággal. A három keleti régióban ez az arány 7% alatt marad. Belső meghirdetés, átcsoportosítás A belső meghirdetés, átcsoportosítás a hatodik legfontosabb eszköz a munkáltatók válaszai alapján a munkaerőigény kezelését tekintve, a cégek 8,8%-a alkalmazza gyakran és 39,8%-a alkalmanként ezt a lehetőséget. E jelentős szerep ellenére meg kell említenünk, hogy a gyakran alkalmazó cégek aránya IV. negyedév és IV. negyedév között folyamatosan csökkent, 14,1%-ról 8,8%-ra. Továbbá az esetenkénti átszervezést alkalmazók aránya is jelentősen mérséklődött IV. negyedévtől kezdődően. Az átcsoportosítást gyakran a nagyvállalkozások alkalmazták a legtöbbször, 24,9%-uk, ezzel szemben a mikro-vállalkozásoknak csupán a 3,5%-uk. A belső meghirdetést, átcsoportosítást alkalmanként használók a tárgynegyedévi adatok szerint leginkább a nagy (60,26%) és a középvállalkozások (58,9%-uk) közül kerül ki. Az interneten keresztül történő munkaerőigény kielégítéshez hasonlóan a belső átszervezések, hirdetések is a gazdaságilag fejlettebb régiók esetén rendelkeznek nagyobb súllyal, ugyanakkor Dél-Alföldön is elég magas mértéket mutatnak, 12,1%-ot. Egyéb forrás A munkáltatóknak lehetőségük volt megnevezni a kérdőív felsorolásában nem szereplő, de általuk használt munkaerő kiválasztási módszert. Ezeknek az egyéb forrásoknak a munkaerőigény kielégítésben szerepet játszó súlya alacsonynak nevezhető, hiszen a válaszadó cégek 15,7%-alkalmanként, 7,7%-a pedig gyakran él az ebbe a kategóriába tartozó lehetőségekkel. A legfontosabb egyéb csatornák a szöveges válaszok alapján: a végzett tanulók felvétele, ajánlások alapján történő felvétel, önkéntes jelentkezők közüli kiválasztás, beleértve a beadott önéletrajzok alapján történő kiválasztást, saját adatbázis használata alapján. 25

26 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2015. IV. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2015. IV. negyedév**) nyitó létszáma megoszlása (fő) Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,5 4,9% 42,15 57,8% 20,0% Bányászat 8,0 0,2% 1,56 2,1% 19,4% Feldolgozóipar 904,8 21,2% 331,68 455,1% 36,7% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 140,9 3,3% 46,04 63,2% 32,7% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 65,9 1,5% 20,93 28,7% 31,8% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 59,5 1,4% 16,42 22,5% 27,6% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,1 0,1% 0,89 1,2% 17,3% Vegyi anyag, termék gyártása 25,3 0,6% 9,18 12,6% 36,3% Gyógyszergyártás 23,3 0,6% 2,24 3,1% 9,6% Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 72,3 1,7% 35,96 49,3% 49,7% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100,7 2,4% 42,25 58,0% 42,0% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 1,8% 38,24 52,5% 50,7% Villamos berendezés gyártása 52,0 1,2% 22,04 30,2% 42,4% Gép, gépi berendezés gyártása 65,2 1,5% 25,28 34,7% 38,8% Járműgyártás 143,7 3,4% 56,82 78,0% 39,5% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 75,5 1,8% 15,41 21,1% 20,4% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,5 0,8% 7,74 10,6% 23,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 56,2 1,3% 24,34 33,4% 43,3% Építőipar 274,9 6,5% 20,84 28,6% 7,6% Kereskedelem, gépjárműjavítás 541,4 12,7% 61,74 84,7% 11,4% Szállítás, raktározás 270,2 6,3% 23,98 32,9% 8,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 190,0 4,5% 16,54 22,7% 8,7% Információ, kommunikáció 106,1 2,5% 3,48 4,8% 3,3% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 90,2 2,1% 9,32 12,8% 10,3% Ingatlanügyletek 18,9 0,4% 6,77 9,3% 35,9% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,5 3,8% 9,81 13,5% 6,0% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 159,7 3,8% 17,58 24,1% 11,0% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 466,4 10,9% 45,83 62,9% 9,8% Oktatás 311,0 7,3% 31,67 43,5% 10,2% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 266,4 6,3% 54,35 74,6% 20,4% Művészet, szórakozás, szabad idő 86,5 2,0% 5,73 7,9% 6,6% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,8 2,4% 13,69 18,8% 13,2% Összesen 4 264,8 100,0% 72,88 100,0% 1,7% * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés III. negyedév ** szeptember 30-ai statisztikai állományi létszám 2. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) 26

27 Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) III. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) szeptember 30-án (tényadat) szeptember 30-án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 210,5 42,15 40,41 20,0% -8,67 Bányászat 8,0 1,56 1,54 19,4% -0,09 Feldolgozóipar 904,8 331,68 341,28 36,7% 26,18 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 140,9 46,04 46,67 32,7% 1,94 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 65,9 20,93 21,33 31,8% 1,24 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 59,5 16,42 16,91 27,6% 1,81 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,1 0,89 0,90 17,3% 0,05 Vegyi anyag, termék gyártása 25,3 9,18 9,55 36,3% 1,01 Gyógyszergyártás 23,3 2,24 2,26 9,6% 0,19 Gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 72,3 35,96 37,24 49,7% 2,59 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 100,7 42,25 42,86 42,0% 1,47 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 75,4 38,24 39,72 50,7% 2,92 Villamos berendezés gyártása 52,0 22,04 22,51 42,4% 1,10 Gép, gépi berendezés gyártása 65,2 25,28 25,78 38,8% 1,29 Járműgyártás 143,7 56,82 59,68 39,5% 7,24 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 75,5 15,41 15,88 20,4% 2,29 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 33,5 7,74 7,78 23,1% 0,17 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 56,2 24,34 24,58 43,3% 0,56 szennyeződésmentesítés Építőipar 274,9 20,84 21,08 7,6% 3,21 Kereskedelem, gépjárműjavítás 541,4 61,74 62,91 11,4% 10,29 Szállítás, raktározás 270,2 23,98 24,29 8,9% 3,51 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 190,0 16,54 17,04 8,7% 5,83 Információ, kommunikáció 106,1 3,48 3,60 3,3% 3,66 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 90,2 9,32 9,62 10,3% 2,91 Ingatlanügyletek 18,9 6,77 6,85 35,9% 0,20 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 162,5 9,81 9,88 6,0% 1,18 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 159,7 17,58 18,18 11,0% 5,50 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 466,4 45,83 43,47 9,8% -23,97 Oktatás 311,0 31,67 31,86 10,2% 1,81 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 266,4 54,35 54,66 20,4% 1,51 Művészet, szórakozás, szabad idő 86,5 5,73 5,70 6,6% -0,50 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,8 13,69 13,82 13,2% 0,99 Összesen 4 264,8 728,79 738,55 17,1% 57,14 * KSH Munkaerő-felmérés III. negyedév 27

28 Közép-Magyarors Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Eszterg megye Veszprém megye Nyugat-Dunántú Győr-Moson-Sop megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarors Borsod-Abaúj-Zem megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megy Szabolcs-Szatmár-B megye Jász-Nagykun-Szol megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megy Békés megye Csongrád megye Összes 3. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen