Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Átírás

1 Pénzügyminisztérium Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Nógrád 10 Pest 89 Heves 14 Bács- Kiskun 23 Borsod-Abaúj- Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 23 Budapest 401 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom Vas Fejér 12 Veszprém Szabolcs- Szatmár-Bereg 10 Zala 22 Somogy 7 Baranya 18 Tolna 9 Csongrád 17 Békés (3) (7) (1) (6) 7-10 (3) A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a december 31-i állapot szerint (db) Budapest május

2 Készült A Pénzügyminisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Gedei Henriett 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai... 9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői VII. Táblázatok

4 I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai a tárgyévet követő év március 31- éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Pénzügyminisztérium illetékes munkatársa részére. 4

5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 653 db székhelyként, 260 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 913 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a december 31-ei állapothoz képest 8,2%-os növekedést jelent ban összesen 132 db székhely és 91 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 110 db székhely, 51 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 625 db, a telephelyek száma pedig 241 db volt, együttes számuk 866 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az összes működő munkaerő-kölcsönző arányában 9,5 %-ponttal több cég tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 605 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, ezen belül 6 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 239 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 1 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként 13 székhelyként és 2 telephelyként regisztrált szervezet működött 2018-ban. A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének több mint fele, 51,2%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, 37,5%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 11,3%-uk fókuszált 2017-ben. A tárgyévben nagy mértékben nőtt a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönző cégek aránya, és a csak külföldre kölcsönzők aránya is nőni tudott. A csak belföldre kölcsönző cégek esetében nagyobb mértékű csökkenés (33,8%-pont) tapasztalható. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, a 2017-es évhez képest is jelentős növekedést mutatva. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban 52,9% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 43,8%-a, Pest megyében pedig 9,1%-a volt található. Az előző évhez képest a région belül nőtt a főváros súlya, és jelentősen csökkent a Pest megyében működő munkaerő-kölcsönző cégek aránya. Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek 11,7%-a, míg utóbbi esetében ez az arány 9,5%. A két régión belül Komárom-Esztergom (5,3%) és Győr-Moson-Sopron (5,4%) megyék szerepe meghatározó. A régiók közül az Észak-Alföldii régióban esett vissza legnagyobb mértékben a kölcsönző cégek aránya a korábbi évhez képest: az előző évi szám 77,5%-ra. Az előző évhez képest összességében növekedés volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában a tárgyévben. Működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 913 volt. Ez az előző évhez képest 8,2%-os növekedés. Az adatszolgáltató cégek számában több helyütt is tapasztalható növekedés (összesen 6 megyében és a fővárosban, melyek közül a legnagyobb mértékű növekedés Budapesten látható), Bács-Kiskun megyében pedig változatlan maradt a munkaerő-kölcsönző cégek száma. Ezen kívül minden megyében és régióban csökkenés figyelhető meg az előző évhez képest. 5

6 Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a december 31-i állapot szerint Régió/megye Az összes működő munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) Index, 2018/2017 (%) Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma (db) megoszlása (%) száma (db) megoszlása (%) Index, 2018/2017 (%) Budapest ,9% 163,7% ,8% 168,4% Pest 89 9,7% 73,0% 79 9,1% 75,2% Közép-Magyarország ,7% 133,5% ,9% 138,8% Fejér 32 3,5% 118,5% 32 3,7% 118,5% Komárom-Esztergom 48 5,3% 92,3% 46 5,3% 95,8% Veszprém 26 2,8% 65,0% 23 2,7% 57,5% Közép-Dunántúl ,6% 89,1% ,7% 87,8% Győr-Moson-Sopron 52 5,7% 104,0% 47 5,4% 102,2% Vas 13 1,4% 72,2% 13 1,5% 76,5% Zala 22 2,4% 95,7% 22 2,5% 95,7% Nyugat-Dunántúl 87 9,5% 95,6% 82 9,5% 95,3% Baranya 18 2,0% 78,3% 18 2,1% 81,8% Somogy 7 0,8% 87,5% 7 0,8% 100,0% Tolna 9 1,0% 112,5% 9 1,0% 112,5% Dél-Dunántúl 34 3,7% 87,2% 34 3,9% 91,9% Borsod-Abaúj- Zemplén 42 4,6% 102,4% 42 4,8% 102,4% Heves 14 1,5% 116,7% 14 1,6% 116,7% Nógrád 10 1,1% 83,3% 10 1,2% 83,3% Észak-Magyarország 66 7,2% 101,5% 66 7,6% 101,5% Hajdú-Bihar 23 2,5% 65,7% 23 2,7% 67,6% Jász-Nagykun-Szolnok 39 4,3% 92,9% 36 4,2% 94,7% Szabolcs-Szatmár- Bereg 10 1,1% 58,8% 10 1,2% 58,8% Észak-Alföld 72 7,9% 76,6% 69 8,0% 77,5% Bács-Kiskun 23 2,5% 100,0% 21 2,4% 91,3% Békés 18 2,0% 69,2% 18 2,1% 69,2% Csongrád 17 1,9% 85,0% 17 2,0% 85,0% Dél-Alföld 58 6,4% 84,1% 56 6,5% 81,2% Összesen ,0% 108,2% ,0% 109,5% A legnagyobb mértékű csökkenés (41,2%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában, de 30% feletti csökkenést mutat a cégek száma Veszprém (35,0%), Hajdú-Bihar (34,3%) és Békés (30,8%) megyében. 6 megyében 10-30% közötti visszaesés történt, 10% alatti csökkenést három megyében mutat a kölcsönzők száma. A legkisebb mértékű csökkenés 2018-ban Zala megyében volt tapasztalható (4,35%). A cégek számának növekedése együtt járt a nettó árbevétel növekedésével is. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2018-ban összesen több mint 308 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak 1, amely a évinél 20,4%-kal magasabb összeget jelent. Mind a fizikai, mind a szellemi állománycsoportban növekedett a cégek 1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 6

7 árbevétele: a fizikai állománycsoportok esetében 20,4%-kal, a szellemiek esetében is 20,0 %- kal. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 85,9%-a a fizikai foglalkozású (220,0 milliárd Ft), 14,1%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (36,1 milliárd Ft) után keletkezett. A tárgyévben a bevételi arányok teljesen megegyeztek a 2017-es évi arányokkal a fizikai és a szellemi foglalkozású állománycsoportok kölcsönzésére vonatkozóan. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport Index, 2018/2017 (%) Szakmunkás ,1% Betanított munkás ,0% Segédmunkás ,9% Fizikai összesen ,5% Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott ,3% Vezető, felső vezető, irányító ,2% Szellemi összesen ,0% Mindösszesen ,4% A fizikaiak körében a betanított munkások (147,1 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (40,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évhez képest több, tizenkét ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot, ezen belül négy ágazatban 20 milliárd fölött volt a bevétel: a feldolgozóiparhoz tartozó közúti jármű gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása és a gumi, műanyag termék gyártása ágazatokban, valamint az adminisztratív és a szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 204,2 milliárd forintnak (az összárbevétel 66,2%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 17,0 milliárdot (az összárbevétel 5,5%-át), a szállítás raktározás 8,2 milliárdot (2,6%) az adminisztratív szolgáltatások 36,8 milliárd forintot (az összárbevétel 11,9%-át), az információ, kommunikáció területére történt kölcsönzések 9,0 milliárd forintot tettek ki, ami a teljes nettó árbevétel 2,9%-a volt.. A feldolgozóiparban a már említett három ágazaton kívül a villamos berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása, az élelmiszer gyártása és a fémalapanyag gyártása ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben. A 2017 és 2018 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt ágazatoknak köszönhető, a feldolgozóipar területén több mint 35 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, emellett az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység (8,2 milliárddal) és a kereskedelem, vendéglátás ágazat esetében is a kölcsönző cégek árbevétele (4,5 milliárddal). A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban közel 3 milliárddal, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az építőipar ágazatokban pedig egyaránt 1,7 milliárd forinttal nőtt a kölcsönző tevékenységet folytató vállalatok nettó árbevétele. Néhány ágazatban a tavalyi évtől eltérően visszaesés is megfigyelhető a cégek által elért árbevétel tekintetében: legjelentősebben a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban: itt a cégek 2018-ban 4,9 milliárd forinttal kevesebb árbevételt realizáltak, mint 2017-ben. Közel 3 milliárd forintos (2,7 milliárd forint) a visszaesés a szállítás, raktározás ágazatban, de meghaladja a másfél milliárdot (1,8 milliárd Ft.) a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazatban is a nettó árbevétel csökkenése. 7

8 2018-ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók ( fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 16,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 10,9%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Békés (45,1%), Hajdú-Bihar (43,6%) és Tolna (41,5%) megyében volt kiugróan a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett munkavállalók aránya, amely mindhárom megyében meghaladta a 40%-ot. 8

9 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ban összesen 6,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 55,7%- át jelentette az összes szerződöttnek (3,6 ezer db cég). Két ágazatban nőtt jelentősen a foglalkoztatók száma, ezek között volt a gép, gépi berendezés gyártása, ahol több mint kétszeresére nőtt a számuk (265%), valamint az építőipar, ahol másfélszer több foglalkoztató vett igénybe kölcsönzött munkaerőt (150%). 50% feletti növekedést mutat a szerződött foglalkoztatók száma három további ágazatban: a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (72,7%), szennyeződésmentesítés, fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (62,3%) és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (58,8%) ágazatokban. Az előző évtől eltérően 8 ágazatban csökkent viszont a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő cégek száma. A legnagyobb mértékű, 60% feletti csökkenés az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban tapasztalható, ahol tavaly még komoly átmenetinek bizonyult növekedés volt látható. A csökkenés ebben az ágazatban több mint 850-nel kevesebb céget jelent. Több mint 10%-kal kevesebb cég található az előző évhez képest a bizonyos feldolgozóipari ágazatokban (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása valamint járműgyártás), valamint a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és az egyéb szolgáltatás ágazatokban. Míg 2016 és 2017 között a foglalkoztatók száma csökkenést mutatott, 2017 és 2018 között közel 10%-os növekedés tapasztalható (9,7%). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2018) Nemzetgazdasági ág(teáor'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 3 Feldolgozóipar 3603 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 29 Vízellátás; szennyvíz gyűjtés, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésment. 76 Építőipar 190 Kereskedelem, gépjárműjavítás 757 Szállítás, raktározás 373 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 259 Információ, kommunikáció 166 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 28 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 187 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 539 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3 Oktatás 10 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11 Művészet, szórakozás, szabad idő 34 Egyéb szolgáltatás 64 Összesen A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9

10 A feldolgozóiparon belül négy ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak közel 70%-át. Ezek a területek a, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatok voltak. Az ágazatban a legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató a gép, gépi berendezés gyártása ágazathoz tartozott ők adták az összes feldolgozóiparon belüli összes munkaadó 24,3%-át ban a tavalyi évhez hasonlóan a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató a Közép-Magyarországi régióban volt, az összes munkaadó közel fele (48,2%) működött itt. A foglalkoztatók jelenlegi megoszlása visszatért a 2015-nél korábbi évek trendjéhez, miszerint a területi megoszlásnál a fővárosban található munkáltatók száma dominál. 500 felett járt a kölcsönzött munkavállalókat alkalmazó munkaadók száma Pest (579), Hajdú-Bihar (556), és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (509). A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2018-ban A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és Régió/megye telephely adatát együtt figyelembe véve) száma (db) megoszlása (%) Budapest ,2% Pest 579 9,0% Közép-Magyarország ,2% Fejér 156 2,4% Komárom-Esztergom 225 3,5% Veszprém 143 2,2% Közép-Dunántúl 524 8,1% Győr-Moson-Sopron 367 5,7% Vas 42 0,6% Zala 183 2,8% Nyugat-Dunántúl 592 9,2% Baranya 85 1,3% Somogy 271 4,2% Tolna 20 0,3% Dél-Dunántúl 376 5,8% Borsod-Abaúj-Zemplén 509 7,9% Heves 60 0,9% Nógrád 31 0,5% Észak-Magyarország 600 9,3% Hajdú-Bihar 556 8,6% Jász-Nagykun-Szolnok 103 1,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg 39 0,6% Észak-Alföld ,8% Bács-Kiskun 272 4,2% Békés 29 0,4% Csongrád 259 4,0% Dél-Alföld 560 8,7% Összesen ,0% Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük: Egy munkaerő-kölcsönzőre országosan 7,1 db kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató cég jutott 2018-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb foglalkoztató egy kölcsönzőre vetítve Somogy (38,7 db), majd Hajdú-Bihar (24,2 db) és Csongrád (15,2 db) megyében volt található. A legkisebb mutatószámokkal Békés (1,6 db), Tolna (2,2 db), valamint Jász- Nagykun-Szolnok (2,6 db) megye rendelkezett. 10

11 Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 23,3 fő foglalkoztatott jutott 3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (92,6 fő/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (63,4 fő/foglalkoztató) és Zala megyében (60,3 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Hajdú-Bihar (2,2 fő/foglalkoztató), Bács-Kiskun megyében (12,9 fő/foglalkoztató) és a fővárosban (14,1 fő/foglalkoztató) születtek. 3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 11

12 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2018-ban munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 5,8%-kal (valamivel több mint fővel) kevesebb, mint a évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt fővel a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend ban a kölcsönzött munkavállalók száma ezer között mozgott, ehhez képest kiugróan magas volt a 2017-es, közel 160 ezres létszám, mely a as kis mértékű csökkenéssel sem csökkent a korábbi szintre A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő munkavállalók száma (fő) ( ) A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (23,7%), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén (13,5%) és Pest (10,4%) megyében volt 2018-ban. A legkisebb arányszámokat Tolna, Békés, Vas, Hajdú-Bihar és Nógrád megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy a legtöbb megyében csökkent a kölcsönzött munkaerő száma 2017-hez képest. Ezek közül a legnagyobb arányban Vas (-66,2%), Békés (-55%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-50,5%) megyében csökkent a létszám, de 30% fölötti a csökkenés Pest és Tolna megyében is. A kölcsönzött munkavállalók létszámában hét megyében volt növekedés, a legnagyobb arányú Veszprém (651,1%) és Csongrád (151,3%) megyében. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az előző évhez hasonlóan munkavállalók 65,2%-át a feldolgozóiparba, 6,4%-át a szállítás, raktározás, 4,7%-át pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területekre kölcsönözték. Az ágazatok körülbelül felében csökkent, míg felében nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma. Jelentősen nőtt a humánegészségügyi, szociális ellátásba (69,3%), az építőiparba (53,4%) és az egyéb szolgáltatás területére kölcsönzöttek száma. A 2017-ben legnagyobb emelkedést mutató mezőgazdaság, 12

13 erdőgazdálkodás, halászat ágazatban jelentkezett idén a legnagyobb visszaesés (-76,3%), de komoly létszámcsökkenés mutatkozik az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (44,1%), a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-33,3%) és a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (-31,0%) ágazatokban is. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb létszámú (több mint ezer fős) növekedés a gyógyszergyártás ágazatban volt megfigyelhető 2018-ban. Jelentős létszámnövekedés volt tapasztalható továbbá a járműgyártás (20,2%) az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (15,3%) ágazatokban. A legnagyobb mértékű visszaesés a kölcsönzött munkavállalók számában a feldolgozóiparon belül a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-43,9%) és a gép, gépi berendezés gyártása (-35,9%) ágazatokban következett be. A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Kölcsönzött munkavállalók száma 2018-ban (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2018-ban (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3% Kölcsönzött munkavállalók száma 2017-ben (fő) Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2017-ben (%) ,1% Kölcsönzött munkavállalók számának változása (fő), ( ) Index, 2018/2017 (%) ,3% Bányászat 42 0,0% 21 0,0% ,0% Feldolgozóipar ,2% ,8% ,6% Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 915 0,6% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 806 0,5% ,9% ,7% ,3% ,0% Építőipar ,4% ,9% ,4% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4% ,4% ,9% Szállítás, raktározás ,4% ,7% 568 6,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1% ,0% ,2% Információ, kommunikáció ,5% ,3% ,4% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,1% ,0% ,3% Ingatlanügyek 106 0,1% 116 0,1% -10-8,6% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,0% ,5% 310 5,5% Adminisztratív és szolgáltatást támogató ,9% tevékenység ,7% ,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 35 0,0% 38 0,0% -3-7,9% Oktatás 101 0,1% 85 0,1% 16 18,8% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 232 0,2% 137 0,1% 95 69,3% Művészet, szórakozás, szabad idő ,8% ,8% ,0% Egyéb szolgáltatás ,6% ,7% ,6% Összesen ,0% ,0% ,8% A feldolgozóiparba a tárgyévben 98,3 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 16,9 ezer főt a járműgyártás ágazatba. Jelentős volt még a 13

14 Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások kölcsönzött munkaerő száma az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (13,7 ezer fő), a élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (13,4 ezer fő) és a gumi, műanyag termék gyártása (12,5 ezer fő) ágazatokban. A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a év tekintetében is, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 84,6%-a összpontosul. Az összes kölcsönzött munkavállaló 49,3%-a (74,2 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 28,5%-a (43,0 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolható. Az ipari és építőipari foglalkozásokba a munkavállalók 6,8%-át (10,2 ezer főt) kölcsönözték. A évi adatokhoz képest a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokba kölcsönzöttek létszáma nőtt (63,9%-kal). 32,9%-kal bővült az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), 20,9%-kal a kereskedelmi és szolgáltatási pozícióba kölcsönzöttek száma. Jelentősebb számbeli változás a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén történt (itt több mint 15 ezerrel csökkent a kölcsönzött munkavállalók száma). Csökkent az előző évhez képest a kölcsönzött munkavállalók száma a szakképzettséget nem igénylő (17,0%-kal) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (9,1%- kal) foglalkozásokban A kölcsönzött munkavállalók száma foglalkoztatási főcsoportonként, fő A kölcsönzött munkavállalók 91,3%-a (több mint 137 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2018-ban, 8,7%-a (13,0 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya nőtt a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 69,8%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány valamivel kevesebb, 48,7%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött munkavállalók. 14

15 A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % 2018 Foglalkoztatás formája Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Munkaszerződés típusa szerint Határozatlan idejű rendelkezők Határozott idejű rendelkezők Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött munkavállalók Külföldre kölcsönzött munkavállalók 69,8% 30,2% 97,5% 2,5% 48,7% 51,3% 99,4% 0,6% Összesen 68,0% 32,0% 97,7% 2,3% A szerződést kötött 159,9 ezer munkavállaló 68,0%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, ez 102,5 ezer fős létszámot jelent, így a évi adathoz képest bár számuk és arányuk is mérséklődött. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók aránya az utóbbi két évben egyértelműen nőtt (28,6%-ról 32,0%-ra). A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 2,3%-uk dolgozott külföldön. A 2017-es adat minimálisan, 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb az ideinél. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2018-ban a feldolgozóiparban, a az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a szállítás, raktározás területén volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatokban. Az összes kölcsönzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű szerződéssel kölcsönöztek munkavállalókat a tárgyévben, ide tartozik több mint 47,4%-uk. Összességében elmondható, hogy míg a határozott idejű munkaszerződések száma előző évben komoly emelkedést mutatott számos ágazatban, 2018-ban újra a határozatlan idejű szerződések dominanciája látszik. Egyetlen ágazatban (egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) tapasztalható, hogy a határozott idejű munkaszerződések száma nagyobb a határozatlanokénál. 15

16 V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2018-ban a 150,7 ezer kölcsönzött munkavállaló 91,7%-a (138 ezer fő) fizikai, 8,3%-a (12,5 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest szinte minden állománycsoportban valamivel kevesebb munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek (kivéve a kisebb létszámú állománycsoportokat, mint a segédmunkás, vagy vezető, felsővezető). Az állománycsoportok közötti megoszlás sem változott szignifikánsan az előző évhez képest, így a kölcsönzött munkavállalók megoszlása a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik. A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2018) Állománycsoport Határozatlan idejű rendelkezők (fő) Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű rendelkezők (fő) Összesen Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya mind a fizikai foglalkozásúak mind a szellemi munkát végzők körében alacsonyabb, számuk az előző évekhez képest mindkét állománycsoportban tovább csökkent. Előbbiek esetében ez az összlétszám 32,3%-át jelenti (44,4 ezer fő), utóbbiaknál 19,6%-ot (2,5 ezer fő). A munkaerő-kölcsönzőkkel 2018-ban munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók 57,9%-a a éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint negyedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (25,6%), míg az 50 éves és annál idősebbek aránya 16,5% volt. A tavalyi évhez képest az 50 év felettieket kivéve, ahol 3,1%-pontos növekedés tapasztalható, minden korcsoportban kis mértékben csökkent a kölcsönzött munkavállalók száma. A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2018) Korcsoport Kölcsönzött munkavállalók Kölcsönzött munkavállalók Index, 2018/2017, száma, (fő) számának megoszlása, (%) (%) 25 év alatti ,6% 93,2% éves ,9% 89,9% 50 éves és 50 év feletti ,5% 116,2% Összesen ,0 94,2% Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya nem tér eljelentősen a különböző korcsoportokban: az 50 éves és a felettieknél volt a legmagasabb (34,9%-os), másodikként a év közöttieket említhetjük, 31,7%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel, harmadikként pedig a legfiatalabb korcsoportot (30,8%-os volt az arányuk). 16

17 A kölcsönzött munkavállalók 56,4%-a férfi, 43,6%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent a létszám. A férfiak és nők esetében is az előző évinél nagyobb arányban jelennek meg a határozott idejű kölcsönzött munkavállalók.. Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 44,8%-ának (67,5 ezer fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, a második legnagyobb csoport a kölcsönzött munkavállalók között a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek voltak, ők tették ki az összes foglalkoztatott 34,1%-át. A szakközépiskolai és technikumi végzettséggel rendelkezők a kölcsönzött munkaerő-állomány valamivel tizedét mint tizedét (12,1%) tették ki, a gimnáziumot végzettek aránya viszont csökkent (8,8%-ról 5,8%-ra). A felsőfokú képesítéssel rendelkezők 3.2%-ban voltak kölcsönözve a tárgyévben A kölcsönzött munkavállalók száma iskolai végzettség és munkaszerződés tipusa szerint, fő Határozatlan idejű rendelkező munkavállalók száma Határozott idejű rendelkező munkavállalók száma Egyetem Főiskola Technikum Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Szakmunkásképző 8 általános vagy kevesebb Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. Az előző évekhez képest azonban nőtt a határozott idejű szerződéssel bírók aránya. Ez utóbbi a legfeljebb általános iskolát végzettek körében volt a legmagasabb (40,9%-os) 2018-ban. Ezt követően a legfeljebb szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőket (31,0%), és a szakiskola, szakmunkásképző végzettségűeket (26,5%) említhetjük. A évi adatokkal összehasonlítva arányaiban a legnagyobb csökkenés a gimnáziumi és a technikumi végzettséggel rendelkezők körében mérhető (-37,6 % és -37,5%), emelkedés csak a szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek esetében tapasztalható (7,7% és 7,9%). 17

18 VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2018-ban összesen 3492 munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 2,3%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel ban tovább folytatódott a növekedés, de a külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a 2012-es létszámot sem érte el. A kölcsönzött munkavállalók számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt. A 2015-ös évben a kölcsönzött munkavállalók száma nőtt, de a munkavállalókat fogadó országok sora tovább szűkült ban ismét megugrott a külföldi célországok száma, 2017-ben 15, 2018-ban 16 célországba történt kölcsönzés. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött munkavállalók száma ( ) Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok száma, (db) Munkavállalók száma, (fő) év év év év év év év év év év év ben ahogyan már korábban is említettük összesen 5,9 ezer cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 639 cég volt a külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma, ami nagyobb mértékű csökkenés az előző évhez képest: 2017-ben a külföldi foglalkoztatók száma 1461 volt. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (db) működött.. Az évek óta legfontosabb két célország (Németország és Ausztria) közül az utóbbi a harmadik helyre szorult vissza 95 foglalkoztatóval, a 183 kölcsönbevevő céget felmutató Dánia után. A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (453 db), az építőipar (71 db) és a szállítás, raktározás (56 db) területén működött. A feldolgozóiparban az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A külföldre kölcsönzött munkavállalók 97,9%-a teljes munkaidőben, 2,1%-a részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 98,8%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (57,5%), másodsorban a segéd- (26,9%), harmadsorban pedig a betanított munkásoké (15,6%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (1,2%) bár arányuk az előző évhez képest kis mértékben növekedett (0,7%-ponttal). 18

19 A szóban forgó munkavállalók több mint 32,9%-a egyszerű ipari foglalkozású, 19,1%-a hegesztő, lángvágó, 8,0%-a lakatos, 6,4%-a pedig húsfeldolgozó foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a külföldre kölcsönzött munkaerő 79,3%-a a feldolgozóipar, 10,9%-a az építőipar, 2,9-2,9%-a pedig a szállítás raktározás és a kereskedelem, gépjárműjavítás területére lett kölcsönözve 2018-ban. A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (95,0%-a) férfi volt 2018-ban, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől. A munkavállalók közel háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt valamivel nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (65,6%-os e korkategória aránya). Mindhárom korcsoport esetében elmondható, hogy arányuk nagyban közelít a belföldre kölcsönzött munkavállalók arányához. Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2018-ban több mint 38%-ponttal magasabb volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (71,6%), mint a belföldre kölcsönzött munkavállalók (33,3%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 16,7%- ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő esetében az arány 45,5%-a. 19

20 VII. Táblázatok 20

21 jogi személy jogi személyiség nélkü gazdasági társaság évben kölcsönzé tevékenységet nem folytató száma munkaerő közvetítést is v cégek száma közhasznú kölcsönzést v cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba 1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2018-ban Régió/megye Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt) A évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve) db % folytat munkaerőkölcsönzést száma számának megoszlása száma számának megoszlása db db db % db % Budapest ,8% ,9% ,2% Pest 79 9,1% ,7% 579 9,0% Közép-Magyarország ,9% ,7% ,2% Fejér 32 3,7% ,5% 156 2,4% Komárom-Esztergom 46 5,3% ,3% 225 3,5% Veszprém 23 2,7% ,8% 143 2,2% Közép-Dunántúl ,7% ,6% 524 8,1% Győr-Moson-Sopron 47 5,4% ,7% 367 5,7% Vas 13 1,5% ,4% 42 0,6% Zala 22 2,5% ,4% 183 2,8% Nyugat-Dunántúl 82 9,5% ,5% 592 9,2% Baranya 18 2,1% ,0% 85 1,3% Somogy 7 0,8% ,8% 271 4,2% Tolna 9 1,0% ,0% 20 0,3% Dél-Dunántúl 34 3,9% ,7% 376 5,8% Borsod-Abaúj-Zemplén 42 4,8% ,6% 509 7,9% Heves 14 1,6% ,5% 60 0,9% Nógrád 10 1,2% ,1% 31 0,5% Észak-Magyarország 66 7,6% ,2% 600 9,3% Hajdú-Bihar 23 2,7% ,5% 556 8,6% Jász-Nagykun-Szolnok 36 4,2% ,3% 103 1,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 1,2% ,1% 39 0,6% Észak-Alföld 69 8,0% ,9% ,8% Bács-Kiskun 21 2,4% ,5% 272 4,2% Békés 18 2,1% ,0% 29 0,4% Csongrád 17 2,0% ,9% 259 4,0% Dél-Alföld 56 6,5% ,4% 560 8,7% Összesen % ,0% ,0% 21

22 2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei 4 megyénként ( ) Régió/megye Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei években az előző év %-ban Budapest , ,3 111,4 93,2 82,8 135,8 56,5 168,4 Pest ,1.. 96,8 107,8 89,7 95,4 134,9 93,8 75,2 Közép-Magyarország ,4.. 99,5 110,7 92,5 85,3 135,6 64,7 138,8 Fejér ,2.. 83,8 106,5 109,1 108,3 110,3 62,8 118,5 Komárom-Esztergom , ,2 113,2 115,0 88,4 98,4 80,0 95,8 Veszprém , ,8 123,5 109,5 121,7 82,1 173,9 57,5 Közép-Dunántúl , ,0 112,9 112,3 100,0 98,4 91,3 87,8 Győr-Moson-Sopron , ,0 96,0 106,3 96,1 106,1 88,5 102,2 Vas , ,5 92,6 88,0 113,6 104,0 65,4 76,5 Zala ,3.. 95,5 57,1 250,0 73,3 122,7 85,2 95,7 Nyugadt-Dunántúl , ,1 86,7 121,2 93,2 109,4 81,9 95,3 Baranya , ,5 95,2 125,0 92,0 108,7 88,0 81,8 Somogy ,0.. 50,0 120,0 100,0 133,3 125,0 70,0 100,0 Tolna ,7.. 87,5 128,6 111,1 100,0 110,0 72,7 112,5 Dél-Dunántúl ,7.. 89,2 106,1 117,1 100,0 112,2 80,4 91,9 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,0 111,9 93,6 102,3 122,2 74,5 102,4 Heves , ,0 100,0 92,3 116,7 121,4 70,6 116,7 Nógrád , ,4 0,0 0,0 1,0 2,0 100,0 83,3 Észak-Magyarország , ,4 85,7 116,7 104,3 115,1 77,4 101,5 Hajdú-Bihar ,4.. 78,3 105,6 126,3 175,0 85,7 94,4 67,6 Jász-Nagykun-Szolnok , ,1 69,7 134,8 119,4 113,5 90,5 94,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0.. 90,0 77,8 78,6 145,5 93,8 113,3 58,8 Észak-Alföld ,9.. 92,0 81,2 117,9 143,9 97,9 95,7 77,5 Bács-Kiskun , ,3 70,8 100,0 117,6 135,0 85,2 91,3 Békés ,0.. 93,3 100,0 135,7 110,5 119,0 104,0 69,2 Csongrád , ,0 100,0 96,3 115,4 100,0 66,7 85,0 Dél-Alföld , ,0 89,2 106,9 114,5 115,5 84,1 81,2 Összesen , ,3 102,1 102,9 96,6 118,9 75,6 109,5 4 A év és a év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 22

23 3. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában ( ) Év Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen ,4 170,1 238,6 180, ,2 164, ,9 87,6 98,4 85, ,5 85, ,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91, ,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118, ,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86, ,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119, ,6 94,5 120,0 98,6 92,7 81,2 91,9 97, ,5% 156,4% 152,7% 133,9% 107,8% 85,5% 106,5% 131,2% ,6% 91,1% 109,5% 93,6% 95,7% 107,1% 96,3% 93,9% 23

24 5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2018-ban Régi/megye Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma (db) Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma (fő/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma (nap/kölcsönző) Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg (Ft/kölcsönző) Budapest 6,3 88, Pest 6,5 175, Közép-Magyarország 6,4 104, Fejér 4,9 262, Komárom-Esztergom 4,7 106, Veszprém 5,5 260, Közép-Dunántúl 4,9 191, Győr-Moson-Sopron 7,1 211, Vas 3,2 70, Zala 8,3 501, Nyugat-Dunántúl 6,8 263, Baranya 4,7 224, Somogy 38,7 746, Tolna 2,2 56, Dél-Dunántúl 11,1 287, Borsod-Abaúj-Zemplén 12,1 484, Heves 4,3 199, Nógrád 3,1 125, Észak-Magyarország 9,1 369, Hajdú-Bihar 24,2 54, Jász-Nagykun-Szolnok 2,6 167, Szabolcs-Szatmár- Bereg 3,9 361, Észak-Alföld 9,7 158, Bács-Kiskun 11,8 153, Békés 1,6 43, Csongrád 15,2 377, Dél-Alföld 9,7 184, Összesen 7,1 165,

25 6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2018-ban Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54 Bányászat 3 Feldolgozóipar 3603 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 402 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 42 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 177 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1 Vegyi anyag, termék gyártása 52 Gyógyszergyártás 47 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 266 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 625 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 122 Villamos berendezés gyártása 135 Gép, gépi berendezés gyártása 875 Járműgyártás 297 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 562 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 29 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 190 Kereskedelem, gépjárműjavítás 757 Szállítás, raktározás 373 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 259 Információ, kommunikáció 166 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80 Ingatlanügyek 28 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 187 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 539 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3 Oktatás 10 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11 Művészet, szórakozás, szabad idő 34 Egyéb szolgáltatás 64 Összesen

26 7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2018-bn Régi/megye Egy foglalkoztatóra jutó foglalkoztatottak száma (fő/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma (munkanap/foglalkoztató) Az egy foglalkoztatóra jutó keresettömeg (Ft/foglalkoztató) Az összes munkavállaló egy főre jutó keresettömege (Ft/fő) Budapest 14, Pest 27, Közép-Magyarország 16, Fejér 53, Komárom-Esztergom 22, Veszprém 47, Közép-Dunántúl 38, Győr-Moson-Sopron 29, Vas 21, Zala 60, Nyugat-Dunántúl 38, Baranya 47, Somogy 19, Tolna 25, Dél-Dunántúl 26, Borsod-Abaúj- Zemplén 40, Heves 46, Nógrád 40, Észak-Magyarország 40, Hajdú-Bihar 2, Jász-Nagykun-Szolnok 63, Szabolcs-Szatmár- Bereg 92, Észak-Alföld 16, Bács-Kiskun 12, Békés 27, Csongrád 24, Dél-Alföld 19, Összesen 23,

27 Teljesített munkanapo Kifizetett bruttó kerese Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma Az egy kölcsönzőre ju foglalkoztatottak szám Egy kölcsönzőre jutó mun száma Egy kölcsönzőre jutó br keresettömeg 8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2018-ban Foglalkoztatottak Régió/megye száma megoszlása fő % munkanap Ft Budapest ,7% ,3 88, Pest ,4% ,5 175, Közép-Magyarország ,0% ,4 104, Fejér ,6% ,9 262, Komárom-Esztergom ,4% ,7 106, Veszprém ,5% ,50 260, Közép-Dunántúl ,4% ,9 191, Győr-Moson-Sopron ,3% ,1 211, Vas 910 0,6% ,2 70, Zala ,3% ,3 501, Nyugat-Dunántúl ,2% ,8 263, Baranya ,7% ,7 224, Somogy ,5% ,7 746, Tolna 504 0,3% ,2 56, Dél-Dunántúl ,5% ,1 287, Borsod-Abaúj-Zemplén ,5% ,1 484, Heves ,9% ,3 199, Nógrád ,8% ,1 125, Észak-Magyarország ,2% ,1 369, Hajdú-Bihar ,8% ,2 54, Jász-Nagykun-Szolnok ,3% ,6 167, Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4% ,9 361, Észak-Alföld ,6% ,7 158, Bács-Kiskun ,3% ,8 153, Békés 788 0,5% ,6 43, Csongrád ,3% ,2 377, Dél-Alföld ,1% ,7 184, Összesen ,0% ,1 165,