AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk... 5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai... 5 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai... 7 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele Munkaerőpiaci képzésben résztvevők területi megoszlása Bérjellegű támogatások Bérjellegű támogatásokban résztvevők összetétele Vállalkozóvá válás támogatásai Munkahelyteremtő támogatások Munkahely-megőrző támogatások Mobilitási támogatások Közfoglalkoztatás Mellékletek Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, (fő) Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, (fő) Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés létszámadata megyénként, A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása Munkaerőpiaci képzések Bérjellegű támogatások Munkahelymegőrző támogatás Munkahelyteremtő támogatás Mobilitási támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Közfoglalkoztatás

4 Bevezetés 2015-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma 339,4 ezer fő volt. Ebből a közfoglalkoztatásban 2015-ben 208,1 ezer fő, míg egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközökben 131,2 ezer fő volt érintett. Az érintett létszám az előző évhez viszonyítva 1,28%- kal csökkent. A közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2014-hez viszonyítva 16,4%-kal nőtt, a többi aktív eszközben 20,4 %-os csökkenés volt megfigyelhető. Az egyes aktív eszközök létszámadatai, Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Mobilitási támogatások Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása 2015-ben az aktív eszközök 61,3,%-a volt közfoglalkoztatás, 9,3 százalékponttal több, mint 2014-ben. Míg 2014-ben a hosszabb idejű közfoglalkoztatás dominált (a közfoglalkoztatáson belüli arányuk 49,6% volt), addig 2015-ben a járási startmunka mintaprogramokban volt magasabb az érintettek aránya, a közfoglalkoztatottak 44,1%-a vett részt ebben a közfoglalkoztatás típusban. Az egyéb aktív eszközök közül a tárgyévben a legnagyobb létszámot a bérköltségtámogatásban részesülők tették ki: közel 60 ezer fő, az összes érintett 17,5 %-a volt érintett ebben a programban (az előző évhez képest ez 12,5 %-os bővülést jelent). Jelentős létszámot érint a foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása program (9,2 %) és a bértámogatás (3,4%) ben gyakorlatilag nem került sor a távmunkában történő foglalkoztatás támogatására (0 4

5 fő) és a csoportos személyszállítás támogatása is elhanyagolható volt (18 fő). Az álláskereső klubban való részvétel idejére juttatott keresetpótló támogatással érintett létszám is minimális (65 fő) volt a tárgyév során. A lakhatási támogatás keretében 2962 fő foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakásbérlését támogatták. A legfontosabb foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása a függelékben található. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai A létszámadatok jelzik, hogy a közfoglalkoztatás túlsúlya megmaradt: 2015-ben másfélszer annyian voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint az egyéb munkaerőpiaci támogatásokban. A létszámadatokat összehasonlítva az előző évi adatokkal is ugyanez látszik: 2015-ben 16,4 százalékkal több fő részesült közfoglalkoztatási támogatásban, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme azonban lassult: 2013-ról 2014-re még 41,2 %-kal bővült a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak létszáma. A többi aktív eszközben érintett személyek száma ugyanakkor jelentős mértékben, 20 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A támogatásokba újonnan belépők létszámánál a csökkenés jóval kisebb mértékű, 7,8 %. Egyes támogatási eszközök érintett létszámai Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Mobilitási támogatások Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Aktív eszközök összesen Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Közfoglalkoztatás összesen Mindösszesen Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket vizsgálva általában elmondható, hogy 2015-ben a létszámok csökkenése mellett az egyes eszközök összes létszámhoz viszonyított aránya szinte minden esetben nőtt az összlétszám csökkenése miatt. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevő személyek száma (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2013 és 2014 között még 5%-os növekedést mutatott, 2015-ben 5

6 viszont a harmadával esett vissza: a csökkenés 33, 7 %-os. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ugyanakkor a 2014-as 5,3 százalékról 2015-re 9,2%-ra nőtt. Arányaiban jelentős növekedést mutat a munkaviszonyban állók képzési támogatása, melyben 87%-kal többen vettek részt, mint 2014-ben. (bár az összlétszám mindössze körülbelül 1500 fő). Bár a bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatások tartoznak, 2014 és 2015 között csökkent (összesen 11,5 %-kal), az eszközpalettán nézett arányuk jelentősen nőtt (20,9 százalék a 2014-as 8,6 százalék után). Legnagyobb mértékben a bértámogatásban részesülő álláskeresők létszáma csökkent 2014-hez viszonyítva, 56,6 %-kal. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is csökkent 2014 és 2015 között. A munkahely-megőrzési programokba bevont személyek létszáma 34,2 %-kal, míg a munkahely-teremtési programokban résztvevőké 21,02 %-kal. A támogatásokban résztvettek összes létszámához viszonyított arányuk esetében itt is 3 %-pontos növekedés figyelhető meg. Az aktív eszközök főbb csoportjait a kiemelkedően magas arányú közfoglalkoztatás nélkül vizsgálva látható, hogy az eszközpalettán a legnagyobb növekedést a munkaviszonyban állók képzésében résztvevők létszáma produkálta, ez az 1547 fő azonban az összes programban résztvevők létszámához képest elenyésző. A legnagyobb visszaesést a bértámogatásban részesülők létszámánál láthatjuk. A bértámogatás csökkenése főként a START-programok megszűnésével magyarázható ben több mint 120 ezer alkalommal indult aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Ez a létszám a belépések számát jelenti, így az éven belül az egyes eszközökben és az eszközök között is tartalmazhat duplázódást, de a közfoglalkoztatás mellett képzésben is részesülő személyeket csak egy helyen (a közfoglalkoztatottak között) veszi figyelembe. Az elemzett évben a belépések többsége, 56,6 ezer a bérjellegű támogatásokba történt, 40,5 ezren a közfoglalkoztatásba, 18,3 ezren képzésekbe léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül 2819 indult ebben az évben és 585 főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző és munkahely-teremtő támogatások létszáma. Aktiválási ráta Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. A ráta kiszámításánál a évi zárónapi létszámokkal dolgoztunk. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2015-ben 38,7 százalék volt, ami 6 %-ponttal nagyobb az előző évi aktiválási aránynál. Az aktiválás növekedésében a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak, jelentős további változás azonban, hogy 2014 és 2015 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is. Az aktiválási ráta 2015-ben megyénként 13,9 százalék (Budapest) és 54,8 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 6

7 megyében meghaladta a 45 százalékot. Az aktiválási ráta ebben az időszakban nyolc megyében csökkent; legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében (28,9 %-ponttal) és Budapesten (12,1 %-ponttal). A többi megyében, ahol a ráta csökkenése tapasztalható, a csökkenés nem haladta meg a 10 százalékpontot. A legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (18,3 %-pont) Borsod-Abaúj- Zemplén (17,2 %-pont) és Zala megyében (14,8 %-pont) tapasztalható. A legkisebb mértékben növekvő rátát felmutató megyék sorrendje is jelentősen átalakult 2014-hez képest; 2015-ben Pest (0,8 %-pont), Baranya (2,9 %-pont) és Heves (3,6 %-pont) megyében volt a legkisebb a növekedés. Aktiválási ráta megyénként, 2015 Megye Aktiválási ráta 2015 Békés megye 54,79 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 48,94 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 47,64 Baranya megye 45,12 Jász-Nagykun-Szolnok megye 40,41 Vas megye 39,74 Nógrád megye 39,41 Hajdú-Bihar megye 38,70 Heves megye 38,39 Csongrád megye 38,12 Zala megye 38,07 Tolna megye 37,28 Somogy megye 36,74 Veszprém megye 34,59 Győr-Moson-Sopron megye 32,60 Bács-Kiskun megye 31,57 Komárom-Esztergom megye 31,17 Fejér megye 30,31 Pest megye 19,71 Főváros 13,88 Összes 38,70 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2015-ben érintett személyek területi megoszlásában jelentős súllyal szerepelnek az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiók, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (16,5%) és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék (15,2%), 50 ezer fő körüli érintett létszámmal. Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 9,1 %-a Hajdú-Bihar, 7 százalékuk Békés, 6,3 százalékuk Baranya megyében élt. Ezekben a megyékben ezer fő volt az éves érintett létszám 2015-ben. Az aktív eszközökben legkevésbé érintett megyék Győr-Sopron-Moson, Vas és Komárom-Esztergom megye. A főbb aktív eszközökben érintett személyek 2,3 %-a volt 7

8 2015-ben fővárosi lakos (7,7 ezer fő) és 3 százalékuk volt Pest megyei (10 ezer fő). Aktív eszközökben érintett létszám megyénként, 2015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megye Békés megye Baranya megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Heves megye Nógrád megye Csongrád megye Pest megye Fejér megye 9197 Veszprém megye 8910 Zala megye 8253 Tolna megye 8208 Főváros 7787 Komárom-Esztergom megye 6128 Vas megye 5494 Győr-Moson-Sopron megye 4007 Összesen Az eszközökre fordított kiadások A munkaerőpiaci eszközökre és szolgáltatásokra fordított kiadások két forrásból származnak: egyrészt a Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészéből, másrészt az Európai Unió operatív programjaiból (TÁMOP és GINOP). A költségvetés a Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészéből 2015-ben millió forintot biztosított munkaerőpiaci eszközökre, melyből 7 068,8 millió forint került felhasználásra. A Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészének évi felhasználása (millió Ft) Felhasznált keret Képzések elősegítése 512,3 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 889,9 Munkahely-megőrzés támogatása 1800,2 Önfoglalkoztatás támogatása 1200,4 Mobilitási támogatás 10,6 Munkaerőpiaci programok támogatása 866,6 Munkaerőpiaci szolgáltatások 1194,1 Lakhatási támogatás 571,7 Működtetési költség 21,8 Egyéb 1,2 Összesen felhasznált keret 7068,8 Decentralizált keret összesen évi központilag leosztott, módosított keretösszeg 7760,4 Fel nem osztott keret 239,6 A felhasználás százalékos aránya A decentralizált kerethez 88,36% A felosztott keretrészhez 91,10% 8

9 A TÁMOP kiemelt projekt az Új Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban támogatta a Konvergencia Régió hátrányos helyzetű célcsoportjait, kiemelten ösztönözve a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő újbóli elhelyezkedésüket. A projekt megvalósítási időszaka május 01-től október 31-ig terjedt. A program megvalósításának forrása a TÁMOP 1.1. intézkedése keretében a konstrukcióra meghatározott, Európai Szociális Alap által biztosított összeg, mindösszesen 111, 390 Mrd forint volt. A projekt előfinanszírozására 2015-ben millió Ft került felhasználásra. Ez lehetővé tette, hogy az új uniós programok felhívásainak késedelme ellenére évben is sor került mintegy álláskereső munkaerő-piaci programba vonására és aktív munkaerőpiaci eszközökkel történő munkahelyhez segítésére. A támogatások eredményeként a programba bevont főből fő munkaerő-piaci képzése valósult meg. Foglalkoztatási támogatás nyújtására esetben kerül sor. Az egyéni programját közel 135 ezer fő zárta sikeresen és a program befejezését követő 180. napon foglalkoztatottak száma (nem végleges adatok szerint) fő volt. TÁMOP program évi kifizetései eszközönként (Ft.) Eszköz Tárgyévi kötelezettséggel lekötött keret Tárgyévi kifizetés F001 - Képzés F003 - Bértámogatás F004 - Bérköltség támogatás F008 - Önfoglalkoztatás támogatás F012- Területi mobilitást elősegítő támogatás F014-Munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásának tám F015-alaprész működtetésével kapcsolatos kiadások T001-Programrésztvevőkkel összefüggő egyéb költségek T010-Lakhatási támogatás E006-kerekítés F104 - EMG típusú bérköltség támogatás T ban végl.bev. Lekönyvelt újrautalt Összesen A GINOP-on belül két fő program révén valósultak meg a foglalkoztatáspolitikai célok ben, ezek a GINOP Ifjúsági Garancia program és a GINOP Út a munkaerőpiacra program. A két programra együttesen 138 Mrd forint áll rendelkezésre a ig tartó finanszírozási időszakban ben a két programban együttesen 13,1 milliárd forint került felhasználásra, leginkább az Ifjúsági Garancia programban, mivel az Út a munkaerőpiacra program tervezési kiírása csak jelentős késéssel, 2015 szeptemberében jelent meg. 9

10 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása A munkaerő piaci képzésben érintettek létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül ben 32,6 ezer fő volt hez képest 31,6%-kal csökkent a képzésben résztvevők száma. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevők száma szinte megduplázódott (87%-kal nőtt), bár létszámát tekintve ez a képzési forma jóval elmarad a foglalkoztatást elősegítő képzéstől. Munkaerőpiaci képzés érintett létszáma, 2014, Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadó által szervezett képzés Összesen A munkaerőpiaci képzés keretében az év folyamán 3961, tanfolyamot indítottak, ez közel 30 %-os csökkenést jelent 2014-hez képest. A képzések jelentős része TÁMOP-program keretében valósult meg. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP és a TÁMOP a legjelentősebb, együtt 24,6 ezer fő vett részt ezeken a képzéseken 2015-ben. Létszámát tekintve a TÁMOP "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2015-ben a közfoglalkoztatottak képzése valósult meg (114,1 ezer fő). Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele nem, kor, iskolai végzettség szerint, 2015 Foglalkoztatást elősegítő Munkáltató által képzés szervezett képzés Összesen Férfi Nő Nem ismert Összesen év alatt év év és felette Nem ismert Összesen Alapfokú szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum Felsőfokú Nem ismert Összesen

11 A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2015-ben minden korosztályban csökkent, legnagyobb mértékben a 25 év alattiak esetében. A legkisebb mértékű csökkenés az 55 év felettiek körében volt tapasztalható (14,7%-os). Az iskolai végzettség esetében is minden kategóriában csökkenés tapasztalható az előző évhez képest 2014-ben. A legnagyobb mértékű csökkenés a felsőfokú képesítéssel rendelkezők körében tapasztalható: 52,2 %. Szembetűnő, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők száma is csökkent (19 %-kal), míg 2013-ról 2014-re még több mint négyszeres emelkedés volt megfigyelhető. A munkaerőpiaci képzésben érintettek 33,7%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége a képzésbe bevont személyek 60,7%-nak volt. A munkáltatók által szervezett képzésekben legnagyobbrészt szakképesítéssel rendelkező munkavállalók vettek részt (67,5 %). Munkaerőpiaci képzésben résztvevők területi megoszlása Munkaerőpiaci képzésben résztvevők érintett létszáma, megyénként, 2015 Foglalkoztatást Munkaadó által elősegítő képzés szervezett képzés Összesen Közép-Magyarország Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összes ben a munkaerőpiaci képzésben résztvevők létszáma kivétel nélkül minden megyében és régióban csökkent. A legnagyobb mértékű csökkenés a Nyugat-Dunántúl megyéiben (Zala 11

12 és Győr-Moson-Sopron megye) történt. Ebben a régióban volt a legkisebb a képzésekben résztvevők létszáma; mindösszesen 1,8 ezer fő ben a munkaerőpiaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 8,2 ezer fő, ami az előző évi létszámhoz képest 25,6 %-os csökkenést jelent. Bérjellegű támogatások Bérjellegű támogatásokban résztvevők összetétele A bérjellegű támogatások közé tartoznak a bértámogatás és a bérköltség-támogatás eszközei ben minden aktív eszköz közül a bérköltség támogatásban volt érintett a legtöbb személy: 59,6 ezer fő. Bértámogatásban a tárgyalt évben 11,5 ezer fő részesült. Bérjellegű támogatásokban 2015-ben összesen 71 ezer fő volt érintett, 11,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A bértámogatásban részesülők legnagyobb része (67,9 %-a) a 25 év alatti korosztályból került ki. Ugyancsak nagy arányban szerepelnek a bértámogatásban részesülők között a középfokú szakképzettséggel rendelkezők (35,9 %). A támogatás előtti álláskeresés időtartamát vizsgálva látható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján bérjellegű támogatásban legnagyobb arányban a 6 hónapnál rövidebb ideje állást keresők részesültek (33,1 %). A tartós munkanélküliek (az 1 évnél régebben állást keresők) aránya a bértámogatásban jóval alacsonyabb, mindössze 5,4 %. Bérjellegű támogatások létszáma nem, kor, iskolai végzettség, és az álláskeresés időtartama szerint, 2015 Bértámogatás Bérköltség támogatás Összes Férfi Nő Nem ismert Összesen év alatt év év és felette Nem ismert Összesen Alapfokú szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum Felsőfokú Nem ismert Összesen hónap alatt hónap hónap felett Nem ismert Összesen

13 Bérjellegű támogatások területi megoszlása A bérjellegű támogatások területi megoszlását vizsgálva látható, hogy ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt legnagyobb arányban a nagyobb munkanélküliséggel küzdő megyékben alkalmazták: Borsod-Abaúj-Zemplén (16,4 %), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (14,2 %). Legkisebb mértékben a fővárosban (1,4 %) és a Nyugat-dunántúli régió megyéiben alkalmazták: Győr-Moson-Sopron (1,5 %) és Vas megyében(1,6 %). A bértámogatásban résztvevők száma öt megyében nőtt az előző évhez képest; legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar (37,3 %-kal), Zala (27,1 %) és Heves (15,4 %) megyében. A csökkenés leginkább a Közép-magyarországi régióban (Budapest 48 %, Pest megye 35,7 %) és Győr-Moson-Sopron megyében (39,8 %) volt jelentős. Bérjellegű támogatások megyénként, 2015 Bértámogatás Bérköltség támogatás Együtt Közép-Magyarország Főváros Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összes

14 Vállalkozóvá válás támogatásai A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásokban érintett létszám elmarad akár a képzésekben, akár a bérjellegű támogatásokban résztvevők létszámától. A támogatásban érintett személyek létszáma 2014-ben 5966 fő, 2015-ben pedig 4882 fő volt, ami 18,1 %-os csökkenést jelent. A legnagyobb létszámú résztvevő (2,6 ezer fő) a központi költségvetési fenntartású programban vett részt, emellett jelentős volt a TÁMOP 112/2 Önfoglalkoztatóvá válás támogatása programban résztvevők száma is (1,1 ezer fő) Vállalkozóvá válás támogatásban résztvevők összetétele A vállalkozóvá válás támogatásában közel egyenlő arányban vettek részt nők és férfiak, a korcsoportok közül legnagyobb létszámban a évesek voltak érintve ebben az eszközben. Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy túlnyomó többségben voltak ben a középfokú szakképzettséggel rendelkező érintettek (58 %). A résztvevők összetételének arányaiban 2014-hez képest nem látszik jelentős változás. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvevők létszáma nem, kor és iskolai végzettség szerint, 2015 Fő Férfi Nő Összesen év alatt év év és felette 282 Összesen Alapfokú 368 Szakiskola 83 Szakközépiskola Szakmunkásképző Gimnázium 874 Technikum 272 Felsőfokú 782 Nem ismert 23 Összesen Vállalkozóvá válás támogatása területi megoszlása Az érintett személyek 41,3 százaléka a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő északmagyarországi és észak-alföldi régiókból került ki 2015-ben, a legtöbben Borsod-Abaúj- Zemplén (10,3%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (11,8 %). Az előző évhez (2014) képest két megyében (Pest és Somogy megye) nőtt a résztvevők létszáma, Pest megyében 19,3, Somogy megyében 5,5 %-kal. Az összes többi megyében csökkenés tapasztalható, legnagyobb mértékben Baranya (39,4 %) és Győr-Moson-Sopron (38,5 %) megyében. 14

15 Vállalkozóvá válás támogatása eszközben résztvevők érintett létszáma megyénként, 2015 Fő Közép-Magyarország 502 Főváros 255 Pest megye 247 Közép-Dunántúl 427 Fejér megye 118 Komárom-Esztergom megye 197 Veszprém megye 112 Nyugat-Dunántúl 623 Győr-Moson-Sopron megye 136 Vas megye 235 Zala megye 252 Dél-Dunántúl 680 Baranya megye 251 Somogy megye 229 Tolna megye 200 Észak-Magyarország 865 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 502 Heves megye 236 Nógrád megye 127 Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye 346 Jász-Nagykun-Szolnok megye 231 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 576 Dél-Alföld 632 Bács-Kiskun megye 288 Békés megye 233 Csongrád megye 111 Összes Munkahelyteremtő támogatások Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2015-ben 10,7 ezer fő volt, 21 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alkalmazták, ott a résztvevők létszáma közel 2 ezer volt. A munkahelyteremtés támogatásába bevontak létszáma két megye kivételével (Somogy és Komárom-Esztergom megye) mindenütt csökkent. Somogy megyében a létszám több mint nyolcszorosára nőtt, Komárom-Esztergom megyében a növekedés 62 %-os. Munkahely-megőrző támogatások A munkahely-megőrző támogatásokkal fenntartott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2015-ben 8,5 ezer fő volt, 34,2 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A legtöbb résztvevő Hajdú-Bihar (1,8 ezer) és Veszprém megyében (1,25 ezer) volt érintett, a legkevésbé a Nyugat-Dunántúl régió megyéiben (Vas és Győr-Moson Sopron megyében) alkalmazták ezt az eszközt. 15

16 Az előző évhez képest a legnagyobb létszám-növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben figyelhető meg, az előbbiben több mint háromszorosára, Somogy megyében is több mint kétszeresére nőtt a résztvevők létszáma. A munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés támogatásban résztvevők érintett létszáma, Munkahelyteremtés Munkahelymegőrzés Közép-Magyarország Főváros Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összes Mobilitási támogatások A mobilitási támogatások célja a munkahely elérési költségeinek csökkentése. A helyközi utazás támogatása jellemzően bérjellegű támogatáshoz kapcsolódik, csoportos személyszállítással szintén munkaadók költségeit lehet csökkenteni, amennyiben munkavállalóikat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. A 2012-től indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja. Ezek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csökkenő szerepet töltenek be a támogatási rendszerben. A csoportos személyszállításban érintett személyek száma már 2014-ben csupán 210 fő volt, és csak három megyében alkalmazták ezt az eszközt ben mindössze Tolna megyében regisztráltak résztvevőket, 18 főt. Helyközi utazás támogatásában 2015-ben ez 269 fő volt érintett, amely további csökkenés a 2014-es 611 főhöz képest. 16

17 Lakhatási támogatásban érintett személyek száma 2015-ben 2962 fő volt. Ez a szám némi növekedést (9,3%) mutat az előző évi értékekhez képest. A támogatásban érintettek 15,4 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élt. 10% körüli részvételi arány volt jellemző 2015-ben Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében. A támogatás jellegéből következik, hogy az ország jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyéiben csak kisszámú személy volt érintett lakhatási támogatásban. A mobilitási támogatásokban résztvevők érintett létszáma, 2015 Csoportos Helyközi Lakhatási személyszállítás utazás támogatás támogatása támogatása Mobilitási támogatások összesen Főváros Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelenleg a legnagyobb létszámú aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, melynek szakmai megvalósítását és nyilvántartását a Belügyminisztérium végzi. A nyilvános adatok elérhetőek a honlapon, itt rövid összefoglalót adunk a legfőbb jelenségekről. A közfoglalkozásba bevontak létszáma 2015-ben 208,1 ezer fő volt, közel 30 ezerrel több, mint az előző évben. Míg 2014-ben a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban volt a legnagyobb érintett létszám, addig 2015-ben már a járási startmunka mintaprogramokban foglalkoztatták a legtöbb érintettet. 17

18 A közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak létszáma, Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen: Mezőgazdaság Belvízelvezetés Mezőgazdasági földutak karbantartása Bio- és megújuló energiafelhasználás Belterületi közutak karbantartása Illegális hulladéklerakók felszámolása Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás Mindösszesen: A programokban résztvevők területi megoszlását vizsgálva látható, hogy az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban foglalkoztatták a legtöbb személyt a közfoglalkoztatásban. Ezen belül a legnagyobb létszámban Borsod-Abaúj-Zemplén (37,3 ezer fő) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (32,8 ezer fő). A legkevesebb érintettet a Nyugat-Dunántúl megyéiben vonták be a programokba: Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a résztvevők száma nem érte el a 2500 főt. A közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak létszáma megyénként, Megye Érintett létszám Főváros Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összes Az előző évhez képest a legnagyobb létszámnövekedés a legnagyobb létszámú megyékben tapasztalható (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), de jelentős, 18

19 20% feletti növekedés figyelhető meg Zala és Baranya megyében is hez képest az adatok a legnagyobb létszám-csökkenést Fejér és Csongrád megyében mutatnak (5,9% és 4,3%). 19

20 Mellékletek Belépők létszáma Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2015 Közfoglalkoztatás Képzések (közfoglalkoztatás nélkül) Bérjellegű támogatások Mobilitási támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymegőrző, munkahelyteremtő támogatások Összesen Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

21 Belépők létszáma Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2015 Közfoglalkoztatás Képzések (közfoglalkoztatás nélkül) Bérjellegű támogatások Mobilitási támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymegőrző, munkahelyteremtő támogatások Összesen Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

22 Belépők létszáma Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2015 Közfoglalkoztatás Képzések (közfoglalkoztatás nélkül) Bérjellegű támogatások Mobilitási támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymegőrző, munkahelyteremtő támogatások Összesen Közép-Magyarország 9,7% 7,0% 3,5% 4,0% 11,1% 9,1% 6,3% Budapest 6,3% 3,7% 1,1% 2,3% 5,4% 6,8% 3,4% Pest 3,4% 3,3% 2,4% 1,7% 5,7% 2,2% 2,9% Közép-Dunántúl 5,9% 8,3% 9,3% 6,4% 9,6% 11,5% 7,9% Fejér 2,5% 2,8% 3,4% 0,6% 2,7% 3,1% 2,9% Komárom-Esztergom 1,4% 3,8% 2,6% 2,0% 4,2% 1,4% 2,3% Veszprém 2,0% 1,7% 3,3% 3,8% 2,8% 7,0% 2,6% Nyugat-Dunántúl 4,4% 5,9% 5,5% 1,2% 10,7% 4,3% 5,2% Győr-Moson-Sopron 1,1% 1,0% 1,3% 0,1% 1,9% 0,0% 1,2% Vas 1,3% 2,9% 1,5% 0,5% 5,0% 3,4% 1,7% Zala 1,9% 2,0% 2,7% 0,6% 3,9% 0,9% 2,3% Dél-Dunántúl 12,9% 10,4% 12,1% 10,5% 18,2% 11,1% 12,8% Baranya 6,6% 2,5% 6,5% 4,3% 6,5% 6,3% 6,1% Somogy 4,4% 4,8% 3,7% 4,8% 7,3% 2,4% 4,5% Tolna 1,9% 3,1% 1,9% 1,4% 4,4% 2,4% 2,2% Észak-Magyarország 25,5% 26,8% 24,2% 28,4% 18,0% 7,5% 24,6% Borsod-Abaúj-Zemplén 18,3% 19,6% 15,1% 10,6% 12,8% 4,4% 16,5% Heves 3,5% 4,1% 4,3% 6,7% 3,1% 2,9% 4,0% Nógrád 3,7% 3,1% 4,8% 11,1% 2,1% 0,2% 4,1% Észak-Alföld 29,4% 23,7% 30,9% 32,7% 18,8% 34,9% 28,8% Hajdú-Bihar 8,6% 5,7% 10,8% 8,7% 8,0% 15,4% 9,1% Jász-Nagykun-Szolnok 5,8% 3,6% 5,2% 9,9% 5,7% 12,3% 5,2% Szabolcs-Szatmár-Bereg 15,0% 14,5% 14,9% 14,0% 5,1% 7,2% 14,5% Dél-Alföld 12,4% 18,0% 14,6% 16,7% 13,4% 21,7% 14,5% Bács-Kiskun 3,6% 7,1% 4,5% 5,1% 6,0% 4,1% 4,6% Békés 5,9% 4,3% 6,0% 8,3% 4,6% 11,1% 5,7% Csongrád 2,9% 6,6% 4,1% 3,3% 2,9% 6,5% 4,2% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 22

23 Belépők létszáma Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, 2015 Közfoglalkoztatás Képzések (közfoglalkoztatás nélkül) Bérjellegű támogatások Mobilitási támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymegőrző, munkahelyteremtő támogatások Összesen Közép-Magyarország 5,4% 5,6% 4,6% 4,4% 10,3% 6,2% 5,3% Budapest 2,2% 3,5% 1,4% 2,9% 5,2% 4,2% 2,3% Pest 3,2% 2,1% 3,2% 1,6% 5,1% 2,0% 3,0% Közép-Dunántúl 5,6% 9,0% 8,6% 6,2% 8,7% 15,2% 7,1% Fejér 2,2% 3,5% 3,2% 1,5% 2,4% 4,9% 2,7% Komárom-Esztergom 1,4% 2,6% 2,5% 1,5% 4,0% 2,6% 1,8% Veszprém 2,0% 3,0% 2,9% 3,1% 2,3% 7,7% 2,6% Nyugat-Dunántúl 4,7% 5,5% 5,8% 2,4% 12,8% 7,1% 5,2% Győr-Moson-Sopron 1,0% 1,1% 1,5% 0,3% 2,8% 1,5% 1,2% Vas 1,2% 2,9% 1,6% 1,3% 4,8% 3,6% 1,6% Zala 2,5% 1,5% 2,7% 0,8% 5,2% 1,9% 2,4% Dél-Dunántúl 13,4% 10,5% 11,7% 13,6% 13,9% 14,2% 13,1% Baranya 6,6% 3,3% 6,2% 5,7% 5,1% 6,0% 6,3% Somogy 4,5% 4,3% 3,5% 4,7% 4,7% 4,2% 4,3% Tolna 2,3% 2,9% 2,0% 3,2% 4,1% 4,0% 2,4% Észak-Magyarország 25,5% 25,1% 25,3% 23,7% 17,7% 9,5% 24,3% Borsod-Abaúj-Zemplén 17,9% 18,3% 16,4% 9,5% 10,3% 2,8% 16,5% Heves 3,7% 3,8% 4,1% 5,5% 4,8% 6,3% 3,9% Nógrád 3,9% 3,1% 4,9% 8,6% 2,6% 0,5% 3,9% Észak-Alföld 30,7% 26,4% 28,7% 31,2% 23,6% 30,0% 29,6% Hajdú-Bihar 9,1% 7,5% 10,0% 8,3% 7,1% 10,2% 9,1% Jász-Nagykun-Szolnok 5,9% 3,4% 4,6% 8,8% 4,7% 5,1% 5,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg 15,7% 15,5% 14,2% 14,1% 11,8% 14,8% 15,2% Dél-Alföld 14,7% 17,9% 15,1% 18,5% 12,9% 17,8% 15,3% Bács-Kiskun 4,2% 6,3% 4,7% 5,3% 5,9% 4,8% 4,5% Békés 7,4% 6,0% 6,6% 8,8% 4,8% 7,3% 7,0% Csongrád 3,1% 5,6% 3,8% 4,3% 2,3% 5,6% 3,7% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 23

24 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, (fő) Változás 2014 és 2015 között (%) Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskeresők képzése Változás 2014 és 2015 Belépők létszáma fő % fő % Belépők létszáma fő % fő % között (%) Közép-Magyarország ,2% ,0% 1,4% Közép-Magyarország 0 0,0% 20 1,7% 0,0% Budapest ,3% 672 3,7% -35,1% Budapest 0 0,0% 20 1,7% 0,0% Pest megye 223 0,9% 603 3,3% 170,4% Pest megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Közép-Dunántúl ,3% ,3% -44,9% Közép-Dunántúl 0 0,0% 20 1,7% 0,0% Fejér megye ,2% 507 2,8% -59,6% Fejér megye 0 0,0% 20 1,7% 0,0% Komárom-Esztergom megye 593 2,5% 699 3,8% 17,9% Komárom-Esztergom megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Veszprém megye 889 3,7% 303 1,7% -65,9% Veszprém megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Nyugat-Dunántúl ,3% ,9% -46,2% Nyugat-Dunántúl 30 9,4% 58 4,9% 93,3% Győr-Moson-Sopron megye 378 1,6% 183 1,0% -51,6% Győr-Moson-Sopron megye 0 0,0% 58 4,9% 0,0% Vas megye 867 3,6% 523 2,9% -39,7% Vas megye 30 9,4% 0 0,0% -100,0% Zala megye 748 3,1% 366 2,0% -51,1% Zala megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Dél-Dunántúl ,9% ,4% -47,3% Dél-Dunántúl ,6% ,4% 200,7% Baranya megye ,6% 453 2,5% -71,8% Baranya megye ,0% ,5% 40,1% Somogy megye ,3% 880 4,8% -31,4% Somogy megye 0 0,0% ,2% 0,0% Tolna megye 709 2,9% 563 3,1% -20,6% Tolna megye 37 11,6% 91 7,7% 145,9% Észak-Magyarország ,9% ,8% -2,9% Észak-Magyarország 15 4,7% 0 0,0% -100,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% ,6% 1,2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 4,7% 0 0,0% -100,0% Heves megye 580 2,4% 753 4,1% 29,8% Heves megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Nógrád megye 920 3,8% 561 3,1% -39,0% Nógrád megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Észak-Alföld ,1% ,7% -10,7% Észak-Alföld 0 0,0% 8 0,7% 0,0% Hajdú-Bihar megye ,0% ,7% -28,5% Hajdú-Bihar megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Jász-Nagykun-Szolnok megye 771 3,2% 659 3,6% -14,5% Jász-Nagykun-Szolnok megye 0 0,0% 8 0,7% 0,0% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,9% ,5% 0,2% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Dél-Alföld ,3% ,0% -29,5% Dél-Alföld 4 1,3% ,6% 6575,0% Bács-Kiskun megye ,8% ,1% -22,0% Bács-Kiskun megye 0 0,0% 0 0,0% 0,0% Békés megye ,7% 792 4,3% -57,5% Békés megye 0 0,0% 5 0,4% 0,0% Csongrád megye ,8% ,6% 5,2% Csongrád megye 4 1,3% ,2% 6450,0% Összesen ,0% ,0% -24,3% Összesen ,0% ,0% 271,7% 24

25 Képzés együtt Változás 2014 és Belépők létszáma fő % fő % 2015 között (%) Közép-Magyarország ,1% ,0% 2,9% Budapest ,2% 692 3,7% -33,1% Pest megye 223 0,9% 603 3,3% 170,4% Közép-Dunántúl ,2% ,3% -44,1% Fejér megye ,1% 527 2,8% -58,0% Komárom-Esztergom megye 593 2,4% 699 3,8% 17,9% Veszprém megye 889 3,6% 303 1,7% -65,9% Nyugat-Dunántúl ,3% ,9% -44,1% Győr-Moson-Sopron megye 378 1,5% 241 1,0% -36,2% Vas megye 897 3,7% 523 2,9% -41,7% Zala megye 748 3,1% 366 2,0% -51,1% Dél-Dunántúl ,8% ,4% -30,0% Baranya megye ,5% 778 2,5% -57,6% Somogy megye ,2% ,8% -0,8% Tolna megye 746 3,1% 654 3,1% -12,3% Észak-Magyarország ,6% ,8% -3,2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5% ,6% 0,7% Heves megye 580 2,4% 753 4,1% 29,8% Nógrád megye 920 3,8% 561 3,1% -39,0% Észak-Alföld ,8% ,7% -10,5% Hajdú-Bihar megye ,9% ,7% -28,5% Jász-Nagykun-Szolnok megye 771 3,2% 667 3,6% -13,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,8% ,5% 0,2% Dél-Alföld ,1% ,0% -23,8% Bács-Kiskun megye ,8% ,1% -22,0% Békés megye ,6% 797 4,3% -57,2% Csongrád megye ,7% ,6% 27,6% Összesen ,0% ,0% -20,5% 25

26 Változás 2014 és 2015 között (%) Bértámogatás Bérköltség-támogatás Változás 2014 és 2015 Belépők létszáma fő % fő % Belépők létszáma fő % fő % között (%) Közép-Magyarország 469 3,8% 241 4,7% -48,6% Közép-Magyarország ,7% ,4% -39,2% Budapest 126 1,0% 44 0,9% -65,1% Budapest 956 2,6% 555 1,1% -41,9% Pest megye 343 2,8% 197 3,9% -42,6% Pest megye ,1% ,3% -37,8% Közép-Dunántúl 357 2,9% 453 8,9% 26,9% Közép-Dunántúl ,6% ,3% 11,2% Fejér megye 168 1,4% 189 3,7% 12,5% Fejér megye ,0% ,3% 17,3% Komárom-Esztergom megye 73 0,6% 100 2,0% 37,0% Komárom-Esztergom megye ,9% ,6% -7,5% Veszprém megye 116 0,9% 164 3,2% 41,4% Veszprém megye ,8% ,4% 24,6% Nyugat-Dunántúl 644 5,2% 90 1,8% -86,0% Nyugat-Dunántúl ,2% ,9% 31,4% Győr-Moson-Sopron megye 275 2,2% 16 0,3% -94,2% Győr-Moson-Sopron megye 734 2,0% 727 1,4% -1,0% Vas megye 178 1,4% 7 0,1% -96,1% Vas megye 785 2,1% 838 1,6% 6,8% Zala megye 191 1,5% 67 1,3% -64,9% Zala megye 786 2,1% ,8% 86,3% Dél-Dunántúl ,0% ,7% -62,3% Dél-Dunántúl ,9% ,0% 40,8% Baranya megye ,3% 395 7,7% -61,4% Baranya megye ,8% ,4% 13,4% Somogy megye 440 3,6% 161 3,1% -63,4% Somogy megye 782 2,1% ,8% 147,8% Tolna megye 268 2,2% 96 1,9% -64,2% Tolna megye 720 1,9% 968 1,9% 34,4% Észak-Magyarország ,9% ,4% -59,2% Észak-Magyarország ,6% ,6% 33,8% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,7% ,6% -66,7% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5% ,0% 26,6% Heves megye 450 3,6% 341 6,7% -24,2% Heves megye ,1% ,1% 80,5% Nógrád megye 810 6,6% 365 7,1% -54,9% Nógrád megye ,0% ,6% 28,4% Észak-Alföld ,8% ,4% -54,2% Észak-Alföld ,8% ,3% 83,5% Hajdú-Bihar megye 843 6,8% 265 5,2% -68,6% Hajdú-Bihar megye ,0% ,3% 124,4% Jász-Nagykun-Szolnok megye 220 1,8% 431 8,4% 95,9% Jász-Nagykun-Szolnok megye ,4% ,8% 53,7% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,2% ,7% -65,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,3% ,1% 70,9% Dél-Alföld ,4% ,2% -67,7% Dél-Alföld ,2% ,5% 42,8% Bács-Kiskun megye 629 5,1% 271 5,3% -56,9% Bács-Kiskun megye ,6% ,4% 33,2% Békés megye ,8% 262 5,1% -82,0% Békés megye ,3% ,1% 60,7% Csongrád megye 319 2,6% 242 4,7% -24,1% Csongrád megye ,3% ,0% 31,1% Összesen ,0% ,0% -58,6% Összesen ,0% ,0% 39,3% 26

27 Bérjellegű támogatások együtt Változás 2014 és 2015 Vállalkozóvá válás támogatása Belépők létszáma fő % fő % között (%) Belépők létszáma fő % fő % Változás 2014 és 2015 között (%) Közép-Magyarország ,7% ,5% -40,5% Közép-Magyarország 321 9,1% ,1% -2,2% Budapest ,2% 599 1,1% -44,6% Budapest 194 5,5% 152 5,4% -21,6% Pest megye ,5% ,4% -38,5% Pest megye 127 3,6% 162 5,7% 27,6% Közép-Dunántúl ,5% ,3% 12,4% Közép-Dunántúl 329 9,3% 272 9,6% -17,3% Fejér megye ,3% ,4% 16,8% Fejér megye 128 3,6% 75 2,7% -41,4% Komárom-Esztergom megye ,1% ,6% -5,4% Komárom-Esztergom megye 144 4,1% 117 4,2% -18,8% Veszprém megye ,0% ,3% 25,9% Veszprém megye 57 1,6% 80 2,8% 40,4% Nyugat-Dunántúl ,0% ,5% 5,8% Nyugat-Dunántúl ,6% ,7% -40,9% Győr-Moson-Sopron megye ,0% 743 1,3% -26,4% Győr-Moson-Sopron megye 157 4,5% 54 1,9% -65,6% Vas megye 963 2,0% 845 1,5% -12,3% Vas megye 197 5,6% 140 5,0% -28,9% Zala megye 977 2,0% ,7% 56,7% Zala megye 159 4,5% 109 3,9% -31,4% Dél-Dunántúl ,4% ,1% 11,6% Dél-Dunántúl ,4% ,2% 8,5% Baranya megye ,9% ,5% -6,1% Baranya megye 212 6,0% 183 6,5% -13,7% Somogy megye ,5% ,7% 71,8% Somogy megye 104 3,0% 207 7,3% 99,0% Tolna megye 988 2,0% ,9% 7,7% Tolna megye 157 4,5% 123 4,4% -21,7% Észak-Magyarország ,2% ,2% 6,3% Észak-Magyarország ,4% ,0% -12,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5% ,1% -0,9% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 303 8,6% ,8% 19,1% Heves megye ,3% ,3% 51,2% Heves megye 172 4,9% 87 3,1% -49,4% Nógrád megye ,4% ,8% 2,8% Nógrád megye 104 3,0% 60 2,1% -42,3% Észak-Alföld ,8% ,9% 49,0% Észak-Alföld ,8% ,8% -33,7% Hajdú-Bihar megye ,0% ,8% 77,2% Hajdú-Bihar megye ,2% 225 8,0% -37,5% Jász-Nagykun-Szolnok megye ,7% ,2% 58,7% Jász-Nagykun-Szolnok megye 176 5,0% 162 5,7% -8,0% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,1% ,9% 31,1% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 265 7,5% 144 5,1% -45,7% Dél-Alföld ,5% ,6% 8,0% Dél-Alföld ,3% ,4% -25,0% Bács-Kiskun megye ,7% ,5% 8,9% Bács-Kiskun megye 256 7,3% 168 6,0% -34,4% Békés megye ,9% ,0% -0,2% Békés megye 191 5,4% 129 4,6% -32,5% Csongrád megye ,9% ,1% 21,8% Csongrád megye 57 1,6% 81 2,9% 42,1% Összesen ,0% ,0% 14,8% Összesen ,0% ,0% -19,9% 27

28 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, (fő) Álláskeresők Változás Munkaviszonyban képzése 2014 és állók képzési Változás 2014 és 2015 támogatása 2015 között Belépők létszáma fő % fő % között (%) Belépők létszáma fő % fő % Férfi ,0% ,9% -15,6% Férfi ,9% ,0% 428,7% Nő ,0% ,1% -33,5% Nő ,1% ,0% 64,2% Összesen ,0% ,0% -24,3% Összesen , ,0% 271,7% 25 év alatt ,4% ,8% -19,4% 25 év alatt 19 6,0% 96 8,1% 405,3% év ,4% ,0% -27,5% év ,6% ,7% 245,5% 55 év és felette ,1% 951 5,2% -23,1% 55 év és felette 33 10,4% ,1% 406,1% Álláskeresők képzése Változás 2014 és 2015 között (%) Munkaviszonyban állók képzési támogatása Belépők létszáma fő % fő % Belépők létszáma fő % fő % Változás 2014 és 2015 között (%) általános iskolai végzettség nélkül 314 1,3% ,1% -6,7% általános iskolai végzettség nélkül 2 0,6% 2 0,2% 0,0% általános iskola ,3% ,7% 0,6% általános iskola 55 17,3% ,8% 369,1% szakiskola 556 2,3% 490 2,7% -11,9% szakiskola 12 3,8% 35 3,0% 191,7% szakközépiskola ,4% ,0% -36,3% szakközépiskola 82 25,8% ,8% 141,5% szakmunkásképző ,5% ,2% -25,7% szakmunkásképző 99 31,1% ,7% 422,2% gimnázium ,6% ,8% -36,4% gimnázium 32 10,1% 76 6,4% 137,5% technikum 843 3,5% 585 3,2% -30,6% technikum 11 3,5% 47 4,0% 327,3% felsőfokú képzettségű ,9% 605 3,3% -48,6% felsőfokú képzettségű 25 7,9% 49 4,1% 96,0% Összesen ,0% ,0% -24,3% Összesen ,0% ,0% 271,7% 28

29 Képzés együtt Belépők létszáma fő % fő % Változás 2014 és 2015 között (%) Férfi ,1% ,4% -9,1% Nő ,9% ,6% -32,3% Összesen ,0% ,0% -20,5% 25 év alatt ,0% ,9% -18,5% év ,8% ,3% -22,4% 55 év és felette ,2% ,7% -12,0% Képzés együtt Belépők létszáma fő % fő % Változás 2014 és 2015 között (%) ált. iskolai végzettség nélküli 316 1,3% 318 1,6% 0,6% általános iskola ,1% ,2% -3,8% szakiskola 568 2,3% 525 2,7% -7,6% szakközépiskola ,5% ,9% -33,5% szakmunkásképző ,7% ,6% -16,9% gimnázium ,5% ,3% -35,1% technikum 854 3,5% 632 3,3% -26,0% felsőfokú képzettségű ,9% 654 3,4% -45,5% Összesen ,0% ,0% -20,5% 29