AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2012-BEN. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2012-BEN Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MUNKAER PIACI HATÁSA... 5 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE FORDÍTOTT KIADÁSOK... 7 MUNKAER -PIACI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA... 9 MUNKAER PIACI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEV K ÖSSZETÉTELE BÉR-JELLEG TÁMOGATÁSOK BÉRTÁMOGATÁS, BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS ELS MUNKAHELY GARANCIA PROGRAM SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZ PÁLYAKEZD K MUNKATAPASZTALAT SZERZÉSE START KÁRTYA PROGRAMOK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA MUNKAHELYMEG RZ TÁMOGATÁSOK MUNKAHELYTEREMT BERUHÁZÁSOK MOBILITÁSI TÁMOGATÁSOK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSOK AZ AKTÍV ESZKÖZBEN RÉSZTVEV K ÖSSZETÉTELE TÁMOGATÁSOK ÁTLAGOS ID TARTAMA MELLÉKLET A VIZSGÁLT LEGFONTOSABB ESZKÖZÖK RÖVID BEMUTATÁSA TÁBLAJEGYZÉK

4 Bevezetés 2012-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma 527,50 ezer f volt. Ebb l a közfoglalkoztatás új rendszerében 2012-ben 311,5 ezer f volt foglalkoztatva, különböz közfoglalkoztatási típusokban ben 482,9 ezer f volt érintve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben, melyb l 265,6 ezer f volt közfoglalkoztatásban. Az érintett létszám az el évhez viszonyítva 11,8%-kal emelkedett. A közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2011-hez viszonyítva 17,3%-kal n tt, a többi aktív eszközben minimális (-0,6%-os) csökkenés volt megfigyelhet. bb aktív eszközökben érintettek létszáma Els Munkahely Garancia Program Munkahelyteremt támogatás Munkaer piaci képzés Közfoglalkoztatás Bér-, és járulék alapú támogatások év év Start (Plusz, Extra, Bónusz) Vállalkozóvá válás Munkahelymeg rz támogatás Egyéb eszközök 2012-ben az aktív eszközök 59,9%-a volt közfoglalkoztatás, 4,1 százalékponttal több, mint 2011-ben. Míg 2011-ben a rövid idej közfoglalkoztatás dominált (a közfoglalkoztatáson belüli arányuk 68,6% volt), addig 2012-ben csupán 5,9% ben a hosszabb id tartamú közfoglalkoztatásban volt magasabb az érintettek aránya, a közfoglalkoztatottak 67,4%-a vett részt ebben a közfoglalkoztatás típusban. Az egyéb aktív eszközök közül ki kell emelni a különböz típusú Start kártyákat, 2012-ben az érintettek 13,0%-a részesült ilyen típusú támogatásban. A képzésben résztvev k aránya 8,7% volt (46,6 ezer f ), a bérköltség támogatás (28,3 ezer f ) és a bértámogatás (32,4 ezer f ) szintén jelent s létszámmal szerepel az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök palettáján. Az összes bér jelleg támogatásban az aktív eszközben érintettek 13,3%-a volt támogatott foglalkoztatásban. A vállalkozóvá válás támogatásában érintetek létszáma 4,7 ezer f volt, ez közel egyharmadával kevesebb, mint 2011-ben volt. A munkahelyteremtés támogatásában 4

5 érintettek létszáma 9,8 ezer f volt 2012-ben, 5%-al több mint az el évben. A munkahelymeg rzés érintett létszáma (14,5 ezer f ) több mint duplájára emelkedett 2011-hez viszonyítva. A fiatal álláskeres k elhelyezkedésére célzottan kialakított programok segítették a szakképzettséggel rendelkez pályakezd k munkatapasztalat szerzési révén kétezer f dolgozott, az Els Munkahely Garancia Program mintegy 7,6 ezer f foglalkoztatását biztosította. Az új eszközként induló lakhatási támogatás keretében 496 f foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakásbérlését támogatták. A legfontosabb foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása a mellékletben található. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaer piaci hatása 2011-ben az aktiválási ráta, azaz a foglalkoztatáspolitikai eszközben lév, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeres k és az aktív eszközben lév, munkaviszonyban nem állók együttes létszámában 17,1% volt, 2012-ben 0,6 százalékponttal n tt e mutató az el évhez képest. A regisztrált álláskeres k 2012-ben a közfoglalkoztatáson kívüli aktív eszközök által való aktiválása 2,2 százalékponttal volt magasabb, mint 2011-ben, ugyanakkor a közfoglalkoztatás által történ aktiválás csökkent, 1,5 százalékponttal ben 20% feletti aktiválási ráta volt Vas megyében (32,5%), Békés megyében (26,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (24,0%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (21,9%). Az álláskeres k aktiválásában Vas megye mind 2011-ben (28,0%), mind 2012-ben (32,5%) élen járt. Budapesten és Pest megyében mindkét évben 10% alatt maradt e mutató. Az aktiválási ráta több mint 15 százalékponttal n tt 2012-ben az el évhez képest Veszprém megyében, Vas megyében, Baranya megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Békés megyében. Ezzel szemben néhány megyében jelent sen, több mint 10 százalékponttal csökkent az aktiválási arány, Pest megye (-10,4 százalékponttal), Nógrád megye (-17,5 százalékponttal) és Hajdú-Bihar megye (-14,5 százalékponttal). 5

6 Aktiválási ráta alakulása az egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben, 2011, 2012 ebb l aktív eszközök csak bérjelleg képzések közfoglalkoztatás támogatások év év év év év év év év Budapest 8,9 7,5 5,7 3,2 1,2 1,7 1 1,7 Pest 9,3 11,3 5,2 6,8 1,3 1,4 1,7 2,2 Közép-Magyarország 9,1 9,3 5,4 4,8 1,3 1,6 1,3 1,9 Fejér 13,4 17,9 7 9,4 1,3 1,6 4,1 5,6 Komárom-Esztergom 13,9 17,5 7 8,8 1,7 2,1 3,3 4,7 Veszprém 17 21,2 10,1 12,9 1,8 2,2 4 4,9 Közép-Dunántúl 14,7 18,9 8 10,4 1,6 1,9 3,9 5,1 Gy r-moson-sopron 13,9 20,4 7,1 10,2 2,3 3,4 3,5 4 Vas 28 31, ,9 2,6 4,1 13,8 12,3 Zala 13,9 20,4 9 13,2 1,6 2,1 2,2 3,5 Nyugat-Dunántúl 17,8 23,3 8,7 12 2,1 3 5,8 6 Baranya 16 24,7 9,9 16,1 1,1 1,8 3,8 5,3 Somogy 19,6 23,2 12,9 15,4 1,1 1,6 3,5 4,5 Tolna 19,6 22,3 11,9 12,7 1,3 2,3 4,6 5,7 Dél-Dunántúl 18 23,6 11,4 15,2 1,1 1,8 3,9 5,1 Borsod-Abaúj- Zemplén 19,4 23,9 12,9 15,4 1,3 2,1 3,6 4,7 Heves 16,2 22,3 9,6 13,6 1,5 2 3,8 5,4 Nógrád 17,9 20,2 10,9 11,4 1,1 1,8 4 5,4 Észak-Magyarország 18, ,9 14,4 1,3 2,1 3,7 5 Hajdú-Bihar 16,3 19,9 11,1 12,7 1,7 2,2 2,3 3,4 Jász-Nagykun- Szolnok 16,8 23,4 12,6 16,4 1,3 2,3 2,1 3,6 Szabolcs-Szatmár- Bereg 21,5 25,4 16,1 17,5 1,3 2,1 3 4 Észak-Alföld 18,8 23,1 13,7 15,7 1,4 2,2 2,6 3,7 Bács-Kiskun 20,6 21,6 11,7 12,2 3,2 3,3 4 4,8 Békés 22,4 31, ,1 1,9 2,7 5,5 7,1 Csongrád 17,5 21,2 10,6 14 1,5 1,9 4,2 4,4 Dél-Alföld 20, ,8 14,7 2,3 2,7 4,6 5,5 Összesen 17,1 21,1 10,8 13 1,5 2,1 3,4 4,4 6

7 Aktiválási ráta alakulása megyénként, 2011, 2012 (%) év év Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások A pénzügyi kifizetések és a létszámadatok trendjei különbözhetnek, mivel a létszámstatisztikában nem az adott évi tranzakciókhoz köt létszámot közöljük. Egy támogatott személy addig szerepel a létszámban, amíg a (tovább) foglalkoztatási kötelezettsége tart. A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának f forrása az ország központi költségvetése, amelynek el irányzott tételeit a költségvetési törvény, a végrehajtás során megvalósult tételeket pedig a zárszámadási törvény mutatja be r l a zárszámadási adatok, 2012-r l az el zetes zárszámadási adatok állnak. A költségvetés a beavatkozásokat az ún. Nemzeti Foglalkozatási Alapban (2011-ig Munkaer piaci Alap) elkülönítve kezeli. Az NFA költségvetése 2012-ban 345 milliárd Ft-ot tesz ki, egyötödével többet, mint 2011-ben. Megvizsgáltuk az NFA (MPA) szerkezeti arányait a megfigyelt három évben, ebb l markánsan kit nik, hogy 2011-ben (és el tte is) a passzív kiadások, ezen belül is az álláskeresési ellátások domináltak. Míg 2011-ben az Alap 44%-át fordították álláskeresési ellátásokra, addig ben a megszigorított szabályozás következményeként már csak 21%-át célozták meg a költségvetésben, mint az álláskeresési ellátások fedezetét. Az aktív támogatások részesedése a évi 20,7%-ról 2012-re 14,2%-ra esett, ezekbe azonban nem tartoznak bele az uniós és hazai társfinanszírozási programok, sem a közfoglalkoztatási programok. Az uniós el - és társfinanszírozású programok aránya a finanszírozott programok költségeiben évi 11,8%-ról 17,4%-ra emelkedett 2012-re. Az álláskeresési ellátásokra fordított kiadások visszaszorulásával párhuzamosan a 7

8 közfoglalkozatási programok (különösen a start mintaprogramok) térnyerése volt megfigyelhet : a évi 21,1%-ról több mint a duplájára 43,2%-ra b vült arányuk a évi NFA költségvetésben. Aktív támogatások Foglalkoztatási és képzési támogatások Az NFA (korábban MPA) kiadásai a költségvetésben Összeg (milliárd Arány (százalék) forint) Növekmény (százalék) 2011 a/ 2012 b/ / ,8 22,0 9,1 7,2-14,6 Járulékkedvezmény megtérítés 5,1 4,8 1,8 1,6-7,1 Szakképzési és feln ttképzési támogatások Passzív kiadások 27,9 16,5 9,8 5,4-40,8 Álláskeresési ellátások 124,5 64,1 43,9 21,0-48,6 Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás 1,2 0,9 0,4 0,3-25,8 Bérgarancia kifizetések 5,4 6,6 1,9 2,2 23,2 ködtetési célú kifizetések 0,1 0,1 0,0 0,0 14,9 Startmunka-program (2011: közfoglalkoztatás) EU-s el - és társfinanszírozás TÁMOP 1.1. Munkaer piaci szolgáltatások és támogatások TÁMOP 1.2. Foglalkoztatást ösztönz normatív támogatások Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 59,8 131,9 21,1 43,2 120,6 19,8 29,8 7,0 9,8 50,7 9,8 16,3 3,4 5,3 66,2 4,0 7,0 1,4 2,3 75,4 Kiegészít munkáltatói támogatás 5,2 1,7 Egyéb 0,3 0,1 ÖSSZESEN 283,7 305,1 100,0 100,0 7,6 a/ zárszámadási adatok b/ el zetes zárszámadási adatok 8

9 Az NFA (MPA) kiadásai 2011-, 2012-ben (milliárd forint) EU-s el - és társfinanszírozás Aktív támogatások Passzív kiadások Kiegészít munkáltatói támogatás Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség TÁMOP 1.2. Foglalkoztatást ösztönz normatív TÁMOP 1.1. Munkaer piaci szolgáltatások és Startmunka-program (2011: közfoglalkoztatás) ködtetési célú kifizetések Bérgarancia kifizetések Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás Álláskeresési ellátások Szakképzési és feln ttképzési támogatások Járulékkedvezmény megtérítés Foglalkoztatási és képzési támogatások Munkaer -piaci képzések Munkaer piaci képzésben érintettek létszáma 2012-ben 46,6 ezer f volt, melyb l csupán 716 volt foglalkoztatott a képzés idején hez képest 31,0%-kal n tt a képzésben érintettek száma. A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k 21,1%-kal voltak kevesebben, mint az el évben ben 45,9 ezer f volt azon képzésben résztvev k érintett létszáma, akik nem álltak munkaviszonyban a képzés idején, amelyb l 39,9 ezer f képzését finanszírozták TÁMOP forrásokból. A munkaer piaci képzés keretében az év folyamán 1963 tanfolyamot indítottak. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP (és a TÁMOP 1.1.4) a legjelent sebb, együtt 27,5 ezer f vett részt ezeken a képzéseken 2012-ben. E képzésekben az idegen nyelvek (angol, német), fémipari képzések (CNC forgácsoló, hegeszt ), szociális területek, kereskedelmi jelleg (eladó) képzések voltak a legjellemz bbek. Munkaviszonyban nem állók képzési a támogatás forrása szerint 2012-ben Érintett létszám (f ) Hazai forrásból finanszírozott képzések 5957 TÁMOP Foglalkoztatást el segít képzési támogatás 1164 TÁMOP 112/2 - Foglalkoztatást el segít képzési támogatás TÁMOP Foglalkoztatást el segít képzési támogatás 102 TÁMOP Foglalkoztatást el segít képzési támogatás 3595 TÁMOP 216 "Újra tanulok!" - Képzési támogatás TÁMOP források összesen Foglalkoztatást el segít képzés

10 Létszámát tekintve a TÁMOP "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2012-ben a közfoglalkoztatottak képzés valósult meg (11,1 ezer f Ezek a képzések jellemz en szakmai betanítói- és mez gazdasági jelleg ek voltak, melyek a közfoglalkoztatás mez gazdasági Start mintaprogramjához kapcsolódtak. A program keretében kisebb számossággal vettek részt 7-8. osztályos felzárkóztató képzésben. A TÁMOP által finanszírozott képzések érintett létszáma 1164 f volt, melyb l 827 f 2012-ben kezdte el a képzést. E program keretében jellemz en társadalmi beilleszkedést el segít, felzárkóztató képzések zajlottak, továbbá számosan vettek részt személyiségfejleszt és pályaorientáció- és álláskeres ismeretek képzésében is. A munkaer -piaci képzések dönt többsége (88,6%-a) a munkaügyi kirendeltségek által ajánlott képzés volt ben képzések jelent s hányada, összesen 84,3%-a szakmai jelleg képzés volt, ezen belül az érintettek 61,6%-a OKJ szerinti szakmai képzésre vonatkozott, további 22,7%-a egyéb szakmai képzésben részesült. Jelent s volt a nyelvi képzésben (3,7 ezer ) és a hatósági képzésben részt vettek száma is (1,7 ezer f ), továbbá 1,9 ezer f általános képzést kapott. Munkaer piaci képzésben érintettek összetétele a képzés típusa szerint 2012-ben Nyelvi képzés 8% Általános képzés 4% OKJ szerinti szakmai képzés 62% Egyéb 0% Hatósági képzés 3% Nem OKJ szerinti szakmai képzés 23% Az OKJ-s végzettséget biztosító képzésekben érintettek egyharmada kilenc szakma megszerzésére törekedett 2012-ben, legjelent sebb közülük a szociális gondozó és ápoló képzés, melyben az összes OKJ-s képzésben résztvev 5,7%-a tanult, szintén magas az OKJ képzésen belül a targoncavezet k (4,9%) és a CNC forgácsolók (4,8%) aránya. 10

11 A leggyakoribb OKJ-s szakmai végzettséget biztosító képzések érintett létszáma ben Érintett létszám (f ) OKJ képzésen belül % Szociális gondozó és ápoló ,7 Targoncavezet ,9 CNC-forgácsoló ,8 Szakács ,7 Fogyóelektródás véd gázos ívhegeszt 963 3,3 Motorf rész-kezel 959 3,2 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 910 3,1 Tisztítás-technológiai szakmunkás 705 2,4 Pénzügyi-számviteli ügyintéz 651 2,2 A képz szervezetek közül ki kell emelni az állami feln ttképzési intézményt, a Türr István Képz és Kutató Intézetet, mely domináns szerepet tölt be a feln tt képzésben, de természetesen mellette más akkreditált képz szervezetek is szerephez jutottak. Munkaer piaci képzésben résztvev k összetétele 2012-ben a munkaer piaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 11,7 ezer f, ebben a régióban n tt legnagyobb mértékben (51,3%) a létszám is. Közép- Dunántúl kivételével mindegyik régióban magasabb volt a létszám 2012-ben, mint a megel évben volt. A munkaer piaci képzésben résztvev k között 2012-ben n tt a 25 év alattiak és a 45 év felettiek aránya a közép korosztályok rovására. A 45 év feletti n k aránya n tt jelent sebben a képzésben érintettek körében 2011-hez képest. (Köszönhet en a közfoglalkoztatottak körében indított képzéseknek) ben a munkaer piaci képzésben érintettek több mint 60%-a legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezett, ezen belül az általános iskola dominált, közel egyharmaduknak legfeljebb általános iskolai végzettsége volt. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez k aránya emelkedett kiemelked en. A 2012-ben munkaer piaci képzésben résztvev n k számának emelkedés magasabb, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettség ek esetében. A diplomások száma csökkent a képzésben résztvev k között. A munkaer piaci képzésekben résztvev k 88,1%-a valamilyen szakmai képzésben vett részt. A szakmai képzésben résztvev k arány a az általános iskolai végzettséggel (96,1%) és szakmunkás végzettséggel (93,4%) rendelkez k körében volt a legjellemz bb. A nyelvi képzésben résztvev k aránya 7,7% volt, többségük az érettségizettek és a diplomások közül került ki. A munkaer -piaci képzésben érintettek többsége 2012-ben a közepes, illetve a rossz munkaer piaci pozíciójú településekr l került ki. Az 1000 aktív korú lakosra jutó képzésben résztvev k száma átlagosan 6,8 f volt, viszont a legrosszabb munkaer piaci helyzetben lév településeken 16,8 f volt. 11

12 Munkar piaci képzésben érintettek száma megyénként 2012-ben (f ) Budapest Bács-Kiskun Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj- Csongrád megye Fejér megye Gy r-moson- Hajdú-Bihar Heves megye Jász-Nagykun- Komárom- Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs- Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Álláskeres k képzési Munkaviszonyban állók képzési 12

13 Munkaer piaci képzések érintett létszáma életkor szerint 2001, 2012 (f ) Álláskeres k képzése Munka viszonyban állók képzése Együtt Megoszlása % Álláskeres k képzése Munka viszonyban állók képzése Együtt Megoszlása % 25 év alatt , , év , ,8 55 év és felette , ,9 Összes , ,0 Közép- Magyarország Munkaer piaci képzések érintett létszáma 2012-ben Érintett létszám 2012 (f ) változás 2011 és 2012 között (%) Álláskeres k képzése Munka viszonyban állók képzése Együtt Álláskeres k képzése Munka viszonyban állók képzése Együtt ,2-64,0 10,3 Közép-Dunántúl ,3-87,5-3,9 Nyugat-Dunántúl ,9-49,6 14,9 Dél-Dunántúl ,7-0,7 33,6 Észak- Magyarország ,8-4,0 47,6 Észak-Alföld ,1-85,7 51,3 Dél-Alföld ,8-53,2 29,8 Magyarország ,4-21,1 31,0 13

14 Munkaer piaci képzések érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2001, 2012 (f ) változás 2011 és 2012 között (%) általános iskolai végzettség nélküli Létszám ebb l a k aránya (%) Létszám ebb l a k aránya (%) Összesen ebb l a n k aránya (%) , ,9 114,6 226,7 általános iskola , ,1 67,8 109,1 szakiskola , ,1 63,7 61,4 szakmunkásképz , ,8 38,7 48,8 gimnázium , ,2 6,3 4,9 szakközépiskola , ,2 8,4 6,2 technikum , ,2 3,7-3,7 iskola , ,0-4,6-10,1 egyetem , ,4-10,3-17,1 Összes , ,1 31,1 33,2 Munkaer piaci képzésekben résztvev k megoszlása a képzések típusa és iskolai végzettségek szerint 2012-ben Általános Nyelvi Szakmai Szolgáltatás Egyéb összesen képzés képzés képzés általános iskolai végzettség nélküli 27,0 0,0 73,1 0,1 0,1 100,0 879 általános iskola 3,5 0,6 96,1 0,1 0,1 100, szakiskola 3,6 2,7 93,3 0,1 0,5 100, szakmunkásképz 3,1 2,9 93,4 0,2 0,6 100, gimnázium 3,2 11,8 84,5 0,1 0,6 100, szakközépiskola 2,8 13,8 83,1 0,1 0,5 100, technikum 2,8 13,9 82,7 0,1 0,9 100, iskola 7,4 30,4 61,2 0,1 1,7 100, egyetem 11,5 33,9 55,3 0,0 0,5 100,0 754 összesen 4,0 7,7 88,1 0,1 0,5 100,

15 Bér-jelleg támogatások Bértámogatás, bérköltség támogatás A bér- és bérköltség támogatás érintett létszáma 2012-ben 60,7 ezer f volt, 13,7%-kal több mint 2011-ben. A bértámogatásban érintettek száma (32,4 ezer f ) 17,1%-kal n tt, míg a bérköltség támogatásban résztvev ké 10,0%-kal ben bér- és bérköltség támogatásban résztvev k kétharmada (40,6 ezer f ) valamelyik TÁMOP program keretében volt foglalkoztatva. A két bérjelleg támogatás esetén is hasonló arányokat látunk. A bértámogatásban érintettek száma 32,4 ezer f volt 2012-ben, több mint négyezer f vel több, mint a bérköltség támogatásban résztvev ké. Bér- és bérköltség támogatásban érintettek több mint 60%-a a három, gazdaságilag fejletlenebb régióban élt. A bértámogatásban résztvev k aránya e régiókban 10 százalékponttal magasabb volt, mint 2011-ben. A bér-, és bérköltség támogatásban érintettek létszáma legnagyobb mértékben (27,0%-kal) Észak-Alföldön n tt 2011-hez képest, Dél-Alföldön viszont csak 1,2%-os volt a létszámnövekedés. A bér- és bérköltség támogatásban érintettek több mint a negyede (27,1%) a évesek közül került ki 2012-ben, a résztvev k közel egyharmada 25 év alatti volt (2011-ben ez az arány csak 20,7% volt). A létszám ilyen irányú tendenciájában kiemelked szerepet játszott az Els Munkahely Garancia program. Az általános iskolai- és az alatti végzettséggel rendelkez k kivételével mindegyik iskolázottsági csoportban emelkedett a bér- és bérköltség támogatásban érintettek száma. Különösen jelent sen n tt a diplomás (63,7%), a gimnáziumot végzettek (32,6%) és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkez k (28,6%) száma ben bér- és bérköltség támogatásban résztvev k 11,5%-a volt a támogatás megkezdése el tt 12 hónapnál hosszabb ideje regisztrált (tartós) álláskeres. A tartós álláskeres k bér- és bérköltség támogatásban való részvételének száma 21,1%-kal n tt 2011-hez képest. A bér- és bérköltség támogatásban részvev k kétharmada mikró vállalkozásban dolgozott, a 250 f feletti nagyvállalatoknál csupán az 1,5%-uk. A mikró- és kisvállalkozásoknál bértámogatás keretében dolgoztak többen, míg a közepes- és nagyvállalatoknál a bérköltség támogatásban. A nagyvállalatok (+24,6%) és a mikró vállalatok (+15,1%) részvétele a bér- és bérköltség támogatásban emelkedett jelent sen ben a bér- és bérköltség támogatásban érintettek több mint háromnegyede közepes és attól rosszabb munkaer piaci pozícióban lév településen élt. Az 1000 aktív korú népességre jutó bér- és bérköltség támogatásban dolgozók száma a legrosszabb munkaer piaci pozíciójú településeken 21,3 f volt, szemben a legjobb pozíciójú településekkel, ahol ez az érték 2 f volt. 15

16 Bér-, és bérköltség támogatásban érintettek létszáma források szerint 2012-ben (f ) Bértámogatás Bérköltség támogatás Együtt TÁMOP program keretében Hazai forrásból Összesen Bértámogatásban és bérköltség támogatásban résztvev k létszáma 2012-ben (f ) Budapest Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Gy r-moson-sopron megye Hajdú-Bihar megye Bértámogatás Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Bérköltség támogatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye 16

17 Bér-, és bérköltség támogatásban érintett létszám 2012-ben Érintett létszám 2012 (f ) változás 2011 és 2012 között (%) Bérköltség támogatás együtt Bérköltség támogatás együtt Közép-Magyarország ,3-5,0 7,0 Közép-Dunántúl ,7 9,6 3,1 Nyugat-Dunántúl ,5 31,1 11,1 Dél-Dunántúl ,2 6,0 19,7 Észak-Magyarország ,7 17,4 16,4 Észak-Alföld ,8 22,0 27,0 Dél-Alföld ,2-5,2 1,2 Összesen ,1 10,0 13,7 Bér-, és bérköltség támogatásban érintett létszáma korcsoport szerint 2011, 2012 (f ) Bérköltség támogatás együtt Bértámogatás Bértámogatás Bértámogatás megoszlás % Bérköltség támogatás együtt Bértámogatás megoszlás % 25 év alatt , , év , ,1 55 év és felette , ,7 Összesen , ,0 Összes Els Munkahely Garancia program A támogatási els periódusa december 31-ével véget ért, a bevont létszám meghaladta a 7500 f t. A legnagyobb létszámban Békés (ezer f ), Hajdú-Bihar (800 f ), Szabolcs-Szatmár (1,0 ezer f ) és Borsod-Abaúj-Zemplén (900 f ) megyékben vettek részt fiatalok a programban. A program rövidsége miatt a támogatott munkahelyeken a személyek cserél dése csak minimális, néhány százalékos mértékben volt jellemz. Els munkahely garancia program érintett létszáma 2012-ben Els munkahely garancia - bérköltség támogatás, de minimis Els munkahely garancia - bérköltség támogatás, nem de minimis együtt aránya 17 év és alatta , év , év , év ,4 Összes , 0 17

18 Els munkahely garancia program érintett létszáma régiónként 2012-ben Els munkahely garancia - Els munkahely garancia - bérköltség támogatás, de minimis bérköltség támogatás, nem de minimis összesen % % % Közép-Magyarország 427 5,7 1 1,9 428,0 5,6 Közép-Dunántúl 666 8, ,4 680,0 9,0 Nyugat-Dunántúl 653 8,7 1 1,9 654,0 8,6 Dél-Dunántúl , ,9 946,0 12,5 Észak-Magyarország ,9 6 11,3 1281,0 16,9 Észak-Alföld ,6 0 0,0 2075,0 27,4 Dél-Alföld , ,6 1512,0 20,0 Összes , , ,0 Els Munkahely Garancia program érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2012-ben (f ) legfeljebb 8 általános szakiskola, szakmunkásképz szakközépiskola, technikum gimnázium 2304 iskola, egyetem Els munkahely garancia program érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2012-ben Els munkahely garancia - bérköltség támogatás, de minimis Els munkahely garancia - bérköltség támogatás, nem de minimis összesen általános iskolai végzettség nélküli % % % 33 0,4 1 1,9 34,0 0,4 általános iskola , ,9 916,0 12,1 szakiskola 296 3,9 0,0 296,0 3,9 szakmunkásképz , ,4 1393,0 18,4 gimnázium ,5 4 7,5 1693,0 22,3 szakközépiskola , ,6 2030,0 26,8 technikum 271 3,6 3 5,7 274,0 3,6 iskola 467 6,2 3 5,7 470,0 6,2 egyetem 464 6,2 6 11,3 470,0 6,2 Összes , ,0 7576,0 100,0 18

19 Szakképzettséggel rendelkez pályakezd k munkatapasztalat szerzése A szakképzettséggel rendelkez pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatásban ben 2027 f vett részt, mintegy fele a 2011-es létszámnak (4255 f ), 2010-ben ez a létszám 2581 f volt. E támogatás típusban Békés megyében (18,1%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (15,7%), Bács-Kiskun megyében (12,5%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (11,4%), szereztek legnagyobb számban támogatással munkatapasztalatot a pályakezd k. Budapesten és Pest megyében senki nem részesült munkatapasztalat szerzési támogatásban 2012-ben. Pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatásában résztvev k, 2011, Létszám (f ) Százalék Létszám (f ) Százalék Budapest 0 0,0 0 0,0 Bács-Kiskun , ,5 Baranya 241 5, ,1 Békés , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,7 Csongrád 227 5, ,2 Fejér 30 0,7 13 0,6 Gy r-moson-sopron 60 1,4 35 1,7 Hajdú-Bihar 322 7,6 94 4,6 Heves 95 2,2 51 2,5 Jász-Nagykun-Szolnok 165 3,9 48 2,4 Komárom-Esztergom 19 0,4 7 0,3 Nógrád 306 7, ,3 Pest 4 0,1 0 0,0 Somogy 138 3, ,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,4 Tolna 151 3,5 60 3,0 Vas 59 1,4 25 1,2 Veszprém 27 0,6 15 0,7 Zala 45 1,1 13 0,6 Összesen , ,0 19

20 Budapest Bács-Kiskun Pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatásában résztvev k, száma 2011, 2012 (f ) Baranya Békés Borsod-Abaúj- Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun- Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Tolna Vas Veszprém Zala Start kártya programok 2012 év végén érvényes startkártya volt használatban, melyb l 8949 fels fokú végzettség személy birtokában volt ben 27,7 ezer Start Plusz kártya volt érvényben, 6300 darabbal kevesebb mint 2011-ben és mintegy ötezer darabbal kevesebb, mint 2010-ben. A Start Extra programon belül 2012-ben 48,1 ezer kártya volt legalább egy napot érvényben, egyharmaddal több, mint 2011-ben. A Start Extra kártyák száma 2011-ben másfélszerese a 2010-es számuknak ben a Start Plusz és a Start Extra kártyát felváltotta a Start Bónusz kártya, melyet összesen 76,6 ezer f vett igénybe. A Start Bónusz kártyát 2012 év végéig lehetett kiváltani, így a korábban kiváltott és még mindig érvényes Start Plusz és a Start Extra kártyákkal együtt 152,4 ezer f nek volt legalább egy napig érvényes a kártyája. Vállalkozóvá válás 2012-ben álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatásban érintettek létszáma 4,7 ezer volt, 2011-hez képest közel egyharmaddal csökkent a létszámuk. Az érintett létszám legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon (-47,3%), Észak-Alföldön (-42,9%) és Dél- Alföldön (-42,0%) csökkent. Míg 2011-ben vállalkozóvá válás támogatásában részesültek 89,6%-a minimálbér összeg támogatásban részesült, addig 2012-ben az érintettek 77,3%-a ben a támogatottak 15,7%-át a minimálbér összeg támogatás és a t kejuttatás valamilyen kombinációjával támogatták, ez arány közel háromszorosa a 2011-ben mért aránynak. A vállalkozóvá válás 20

21 támogatásában érintettek 7,0%-a t ketámogatásban részesült (ez lehetett visszatérítend, vissza nem térítend, illetve ezek kombinációja is), arányuk 2,5 százalékponttal volt magasabb, mint 2011-ben. A vállalkozóvá válás támogatásában érintettek között a n k aránya magasabb, 55,0%, 3 százalékponttal magasabb, mint az el évben. A résztvev k életkorát vizsgálva szembet a évesek magas aránya a támogatásban, 33,5%-uk tartozik ebbe a korcsoportba, azonban részesedésük valamelyest csökkent. A támogatásban érintettek körében, 2012-ben iskolai végzettség szerint a középfokú végzettség ek dominálnak, ezen belül is a szakmunkás végzettség eknek magas a száma, 1,2 ezer f és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkez k (1,1 ezer f ) hez képest kisebb arány eltolódás látható az általános iskolát végzetteknél a szakmunkás végzettség ek rovására. A támogatás igénybevételében érintett kör, a regisztrált álláskeres k nagyobb része a pályázat feltételeinek nehezen felel meg, ugyanis az összes beruházási, vagy forgóeszköz költség legalább 20%-át saját er bevonásával kell finanszírozni, valamint megfelel, els sorban tehermentes ingatlan fedezetet kell biztosítani a jelzálogjog bejegyzéséhez. Ezen felül 3-5 évre vállalni kell a vállalkozói tevékenység fenntartását. Ezek a feltételek a bizonytalan, gyakran változó gazdasági feltételek között viszonylag nehezen biztosíthatók. A támogatás segítségével indított vállalkozások a nemzetgazdaság számos területét felölelik, így kereskedelmi tevékenység, különböz szolgáltatások, idegenforgalmi, mez gazdasági stermel tevékenység, ipari jelleg és termel vállalkozás is megtalálható közöttük. A pályázatok legnagyobb része szolgáltatási tevékenységek végzésére irányul. A pályázók többsége egyéni vállalkozás keretében kezdi a tevékenységet. A vállalkozás indítás okaként els sorban a munkahelyek hiányát lehet felfedezni, tehát egyfajta vállalkozási kényszert, viszont az esetek többségében a támogatással megalakult vállalkozók nem térnek vissza rendszerbe Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások létszáma 2011, 2012 (f ) Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád év év Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 21

22 Álláskeres k vállalkozóvá válási támogatásában érintettek létszáma életkor szerint 2001, 2012 (f ) Száma (f ) Megoszlás (%) Száma (f ) Megoszlás (%) 25 év alatt , , év , ,2 55 év és felette 382 5, ,0 Összesen , ,0 Álláskeres k vállalkozóvá válási támogatásában érintettek létszáma és létszámának változása régiónként, változás 2011 és 2012 között (%) Közép-Magyarország ,3 Közép-Dunántúl ,5 Nyugat-Dunántúl ,9 Dél-Dunántúl ,2 Észak-Magyarország 929-9,9 Észak-Alföld ,9 Dél-Alföld ,0 Összesen ,0 22

23 Munkahelymeg rz támogatások Munkahelymeg rz támogatásban érintettek száma 2012-ben (14,5 ezer f ) több mint duplájára emelkedett 2011-hez viszonyítva ben a munkaügyi központok csak 6,7 ezer f munkahelyének közvetlen meg rzését támogatták. Átlagosan az összes aktív eszköztámogatás 2,7%-a volt munkahelymeg rzés. Hajdú-Bihar megyében (10,9%), Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (9,4%), valamint Budapesten (8,2%) és Bács-Kiskun megyében (8,2%) vették igénybe legtöbben ezt a támogatási formát Munkahelymeg rzés támogatásában résztvev k száma 2011, 2012 (f ) Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 2011.év 2012.év 23

24 Munkahelymeg rzés támogatásában résztvev k, 2011, Létszám (f ) Százalék Létszám (f ) Százalék Budapest , ,2 Bács-Kiskun 553 8, ,2 Baranya 134 2, ,0 Békés 324 4, ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 346 5, ,7 Csongrád 308 4, ,4 Fejér 490 7, ,5 Gy r-moson-sopron 29 0, ,6 Hajdú-Bihar 603 9, ,9 Heves 244 3, ,7 Jász-Nagykun-Szolnok 97 1, ,0 Komárom-Esztergom 515 7, ,7 Nógrád 111 1, ,2 Pest , ,2 Somogy 376 5, ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 589 8, ,4 Tolna 84 1, ,5 Vas 96 1, ,5 Veszprém 326 4, ,2 Zala 56 0, ,6 Összesen , ,0 24

25 Munkahelyteremt beruházások Munkahelyteremt beruházás támogatásban 2012-ben 9,9 ezer f részesült, 5,6%-kal többen, mint 2011-ben. Munkahely teremtésben érintettek száma Vas megyében volt a legmagasabb 2012-ben, a résztvev k 14,7%-a ebben a megyében volt, szintén magas volt a támogatásban részesültek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 14,2%. Ezzel szemben Budapesten, Komárom-Esztergom megyében, Gy r-moson-sopron megyében, Nógrád megyében és Csongrád megyében 200 f alatt volt a munkahelyteremt támogatásban érintettek létszáma ben a munkahelyteremtés támogatásában érintettek 86,4%-a valamely központi munkahely teremtési program keretében dolgozott. A rehabilitációs munkahely teremtési támogatási program keretében pedig több mint ezer f. A központi munkahelyteremtés támogatásban érintetek létszáma közel ezer f vel n tt, míg a rehabilitációs munkahely teremtési támogatásban érintetteké több mint hatszáz f vel csökkent 2011-hez képest ben az 10 ezer aktív korú lakosra jutó munkahelyteremtés támogatásában érintett létszám Nyugat-Dunántúlon (26,3 f ), Észak-Alföldön (24,3 f ) és Dél-Dunántúlon (24,4 f ) volt a legmagasabb, ezzel szemben Közép-Magyarországon mindössze 2,1 f Munkahelyteremt támogatásban érintettek létszáma 2011, 2012 (f ) Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén év év Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 25

26 Munkahelyteremt támogatásban érintettek létszáma 2011-ben Rehabilitáció Egyéb Rehabilitáció s munkahelyter Központi s munkahelyter emtés munkahelyter munkahelyter emtés emtés emtés (már (új) meglév ) összesen Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Munkahelyteremt támogatásban érintettek létszáma és az álláskeres k arányai megyénként 2012-ben (% ) 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Munkahelyteremt támogatás Álláskeres k megoszlása 26

27 Munkahelyteremt támogatásban érintettek létszáma 2012-ben Rehabilitációs Központi Rehabilitációs Egyéb munkahelyteremté munkahelyteremté munkahelyteremté munkahelyteremté s (már s s (új) s meglév ) Támogatottak száma összesen Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gy r- Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár- Bereg Bács- Kiskun Békés Csongrád Összesen

28 Mobilitási támogatások Az utazási támogatásban részesültek száma 2012-ben 815 f volt ezen belül helyközi utazás támogatásában 599 f, míg csoportos személyszállítás támogatásában 216 f részesült ben 31,9%-kal magasabb volt az utazási támogatásban részesültek száma ben Nógrád megyében (134 f ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (104 f ) és Békés megyében (100 f ) volt a legmagasabb az utazási támogatásban részesül személyek száma. Pest, Gy r-moson-sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10 f alatt maradt az utazási támogatásban részesültek száma ben új eszközként induló lakhatási támogatás keretében 496 f foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakásbérlését támogatták. A lakhatási támogatásban részesültek munkahelyeinek mintegy 60%-a Közép-Magyarországon található, ezen belül Budapest a legkiemelked bb, az összes munkahely 47%-a itt van. A munkahelyek további 12%-a Nyugat-Dunántúlon található, legnagyobb számban Gy r-moson- Sopron megyében (42 db). Szintén hasonló volt a munkahelyek száma Közép-Dunántúlon: az 54 munkahelyb l 23 Fejér megyében volt, 17 Komárom-Esztergom megyében és 14 Veszprém megyében. Az ország kevésbé fejlett négy régiójában a munkahelyek mintegy 4-4%-a volt. A támogatásban érintettek lakhelyét tekintve fordított a helyzet, a program céljának megfelel en kevésbé fejlett négy régiókból került ki a résztvev k 75,2%-a. A legtöbb résztvev Észak-Alföldön volt (136 f ), ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (68 f ) élt. Szintén jelent s volt az Észak-Magyarországról származó támogatottaknak (108 f ), itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt legmagasabb az érintettek létszáma, 74 f Mobilitási támogatásokban érintettek létszáma 2012-ben (f ) lakhatási támogatás létszáma a támogatottak (eredeti) lakhelye szerint Csoportos személyszállítás Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Helyközi utazás 28

29 Lakhatási támogatás keretében támogatottak létszámadatai 2012-ben A támogatottak munkahelye A támogatottak eredeti lakóhelye % % Budapest ,5 28 6,0 Pest 63 13,4 20 4,3 Fejér 23 4,9 14 3,0 Komárom-Esztergom 17 3,6 9 1,9 Veszprém 14 3,0 12 2,6 Gy r-moson-sopron 42 9,0 4 0,9 Vas 10 2,1 1 0,2 Zala 3 0,6 8 1,7 Baranya 9 1,9 39 8,3 Somogy 7 1,5 17 3,6 Tolna 2 0,4 13 2,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 9 1, ,8 Heves 6 1,3 14 3,0 Nógrád 6 1,3 20 4,3 Hajdú-Bihar 9 1,9 32 6,8 Jász-Nagykun-Szolnok 5 1,1 36 7,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 1, ,5 Bács-Kiskun 8 1,7 19 4,1 Békés 3 0,6 24 5,1 Csongrád 8 1,7 17 3,6 Összesen , ,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Mobilitási témogatásban érintettek és az álláskeres k megoszlása megyénként 2012-ben (%) Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Gy r-moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Mobilitási támogatás Álláskeres k megoszlása 29

30 Utazási támogatásban érintettek létszáma megyénként, 2011, 2012 (f ) Érintett létszám Helyközi utazás Csoportos személy szállítás együtt Helyközi utazás Csoportos személy szállítás együtt Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Gy r-moson-sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen Utazási támogatásban érintettek létszámának változása régiónként, 2011, 2012 (f ) 2012 változás 2011 és aktív korú Érintett létszám, 2012 % között (%) lakoshoz képest Közép-Magyarország 10 1,7-44,4 0,49 Közép-Dunántúl 92 15,4 67,3 12,13 Nyugat-Dunántúl 82 13,7-17,2 11,88 Dél-Dunántúl 71 11,9-50,0 11,05 Észak-Magyarország ,2-35,7 30,20 Észak-Alföld 30 5,0-46,4 2,96 Dél-Alföld 73 12,2-45,5 8,22 Összesen ,0-31,9 8,76 30

31 Közfoglalkoztatási támogatások 2012-ben 311,5 ezer f volt a közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 17,3%-kal több mint 2011-ben ben jelent sen átstrukturálódott a közfoglalkoztatás szerkezete is. Amíg ben a közfoglalkoztatás típusok közül a rövid idej közfoglalkoztatás dominált (a résztvev k 68,6%-a volt ebben a közfoglalkoztatási típusban), addig 2012-ben rövid idej közfoglalkoztatásban csak 5,9% volt az érintett létszám. Ezzel szemben a Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás támogatásában 67,4% volt az érintettek aránya, 2011-ben csak 17,8% volt. Szintén jelent sen, közel a háromszorosára n tt az Országos közfoglalkoztatási programban érintettek száma 80,8 ezer f volt 2012-ben. A résztvev k összetétele 2012-ben a közfoglalkoztatásban résztvev kre jellemz a 30 feletti korcsoportok magasabb aránya a résztvev k között. Az országos közfoglalkoztatási programokban viszonylag egyenletes a korcsoportok közötti megoszlás, bár a évesek és évesek aránya magasabb a többi korcsoporthoz képest. A n k aránya a közfoglalkoztatásban 2012-ben 38,2% volt, 5,4 százalékponttal kisebb, mint 2011-ben volt. A hosszabb idej közfoglalkoztatás 2012-ben 4,4 szeresére n tt 2011-hez képest, Nyugat- Dunántúlon emelkedett a legnagyobb mértékben (6,1 szeresére). A legkisebb létszámnövekedés Közép-Magyarországon következett be, 3,9 szeres és 2012 között a közfoglalkoztatás súlya a rövid idej közfoglalkoztatásról áttev dött a hosszabb id tartamú közfoglalkoztatásra, ennek hatására a rövid idej közfoglalkoztatás érintett létszáma a korábbi évi egytizedére csökkent, lényegében 2012-ben csak az el évr l áthúzódó létszám volt ebben a közfoglalkoztatás típusban. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a résztvev ket az általános iskolai végzettség ek aránya volt a legnagyobb 44,8%, összesen a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya meghaladta az 50%-ot. További 27,6% szakmunkás volt, a fels fokúak 3,5%-kal részesedtek. A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak háromnegyede a támogatás megkezdése el tt 6 hónapnál rövidebb ideig volt regisztrálva, további 17,8%-uk 6-12 hónapos regisztrációs id tartammal rendelkezett, a tartós álláskeres k aránya mindössze 15,4%-volt. 31

32 Budapest Bács-Kiskun Közfoglalkoztatási támogatásban részesültek érintett létszáma megyénként 2012-ben (f ) Értékteremt közfoglalkoz-tatási program Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos közfoglalkoztatási program Hosszabb id tartamú közfoglalkoz-tatás Rövid idej közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatásban érintettek létszáma közfoglalkoztatás típusonként, életkor szerint 2012-ben Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatá s Országos közfoglalkoztatá si program Értékteremt közfoglalkoztatá si program Rövid idej közfoglalkoztatá s Vállalkozások részére FHTben részesül személyek foglalkoztatásá nak Összes 25 év alatt év év és felette Összesen ,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Közfoglalkoztatási támogatásban részesültek és az álláskeres k megoszlása megyénként 2012-ben (%) Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Közfoglalkoztatottak megoszlása Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Álláskeres k megoszlása Tolna Vas Veszprém Zala 32

33 Közfoglalkoztatásban érintettek személyek támogatás el tti álláskeresési id tartam szerint megoszlása, iskolai végzettségenként, 2012-ben 6 hónap 12 hónap Nem 6-12 hónap összesen alatt felett ismert általános iskolai végzettség nélküli 77,7 22,8 11,3 10,1 100, általános iskola 76,9 19,2 8,9 12,8 100, szakiskola 75,4 19,5 7,5 15,9 100, szakmunkásképz 75,0 16,2 7,4 16,2 100, gimnázium 70,9 15,2 6,7 22,4 100, szakközépiskola 71,4 14,9 6,9 22,0 100, technikum 71,2 14,3 6,1 21,5 100, iskola 67,9 13,6 6,4 25,8 100, egyetem 63,2 14,5 6,4 29,2 100, összesen 75,2 17,8 8,2 15,4 100, Az aktív eszközben résztvev k összetétele A f bb aktív eszközök életkor szerinti összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben továbbra is túlreprezentáltak a 25 év alatti fiatalok a képzésben, a bérjelleg támogatásokban, de a közfoglalkozatásban is. Az 50 év felettiek esetén fordított a helyzet az aktív eszközökben alulreprezentáltak az id sebbek, az évesek aránya a regisztrált álláskeres k között 10,0%, ezzel szemben részesedésük a f bb aktív eszközökben mindössze 2,8% volt 2012-ben. A következ kben a munkaer piaci képzés, a bér- és járuléktámogatás, az álláskeres k vállalkozóvá válás támogatását és a közfoglalkoztatás támogatásokat mutatjuk be, illetve hasonlítjuk össze ben a vizsgált aktív eszközben érintettek közül 59,1% közfoglalkoztatásban volt, azonban a legjobb munkavállalási korú népességben (30-49 év) ez az arány magasabb volt, megközelítette a 80%-ot. Az álláskeres k képzésében vizsgált aktív eszközben érintettek 10,6%-a volt 2012-ben. Az álláskeres k képzésében felülreprezentáltak a fiatalabb korosztályok, a évesek aránya 15,7%, a éveseké 12,6% volt. A évesek aránya az átlag alatt maradt ben a bértámogatásban résztvev k átlagosan 7,5%-ot képviseltek az összes aktív eszközben résztvev kön belül, azonban szembet az 55 év felettiek és a évesek felülreprezentáltsága ebben az aktív eszközben. A bérköltség támogatás esetében szintén felülreprezentáltak az 50 év felettiek, illetve a éves korcsoport (13,2%). A évesek a bérköltség támogatás átlagos részvételi aránya átlag alatt maradt (6,6%). A vállalkozóvá válásban érintettek aránya 1,1% volt 2012-ben, ezen belül az 55 felettiek aránya magasabb, több mint 2,5%, a 25 év alattiak aránya 0,8% alatt volt. 33

34 A vizsgált aktív eszközben érintettek regionális összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legjelent sebb létszámú közfoglalkoztatás részaránya országosan 72,3% volt, addig Közép- Magyarországon meghaladta a 85%-ot, ezzel szemben Észak-Magyarországon (60,4%), Dél- Alföldön (61,5%) és Nyugat Dunántúlon (62,0%) alig haladta meg a 60%-ot. Az álláskeres k képzésében résztvev k súlya Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön volt a legmagasabb, ezekben a régiókban meghaladta az arányuk a 13%-ot, szemben az országos 10,4%-kal.. Az álláskeres k képzésében résztvev k aránya Közép- Magyarországon (6,8%) és Dél-Dunántúlon (8,5%) volt a legalacsonyabb. Észak-Magyarországon (12,1%) és Dél-Alföldön (10,4%) a bértámogatásban résztvev k aránya kiemelked en magas arányt képvisel, szemben az országos átlaggal, mely 7,4% volt. Bérköltség támogatás esetén az átlagos 6,4%-os részvételi aránytól jóval magasabb volt az ebben a támogatási formában résztvev k aránya a Dél-Alföldön (8,7%), Észak- Magyarországon (8,3%) és Nyugat-Dunántúlon (8,2%), ezzel szemben Közép- Magyarországon csak 3,1% volt. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a résztvev k összetételét szembet, hogy a közfoglalkoztatásban er sen túlreprezentáltak az legfeljebb általános iskolát végzettek, arányuk 61,7%, míg a regisztrált álláskeres k között ez az iskolai végzettségi csoport csak 40,3%-ot képviselt 2012-ben. Kisebb mértékben, de szintén túlreprezentált a szakmunkás és szakiskolai végzettség ek csoportja. A munkaer piaci képzések esetében a magasabb iskolai végzettség csoportok aránya magasabb, mint a regisztrált álláskeres kön belüli részarányuk, különösen a gimnáziumi (+4,1 százalékpont) és a szakközépiskolai (+5,0 százalékpont) végzettségek esetén magas a túlreprezentáltság. A bér- és bérköltség támogatásban is jellemz en a magasabb iskolai végzettséggel rendelkez k aránya a magasabb az érettségivel, illetve diplomával rendelkez k aránya több mit a duplája a bértámogatásban, mint a regisztrált álláskeres k között. A vállalkozóvá válás és az Els Munkahely Garancia Program esetén is a legalább érettségivel rendelkez k túlreprezentáltsága a jellemz ben a munkaer piaci képzésben résztvev k aránya a rosszabb munkaer piaci helyzetben lév térségekben a magasabb. A 10 ezer aktív korú lakoshoz viszonyítva a legrosszabb munkaer piaci helyzetben lév térségekben 113,3 f képzésben résztvev jutott. A legjobb helyzetben lév térségekben csak 16,8 f. A bér- és bérköltség támogatás esetén a legtöbb résztvev a közepes munkaer piaci helyzetben lév térségekben volt (17,4 ezer f ). A 10 ezer aktív korú lakosra jutó bér- és bérköltség támogatásban résztvev a legrosszabb munkaer piaci helyzetben lév térségekben volt 143,5 f. Ezzel szemben a legjobb helyzetben lév térségekben csupán 14,0 f Az álláskeres k vállalkozóvá válási támogatásában részvev k esetén a legtöbb résztvev a közepes munkaer piaci helyzetben lév térségekben volt (1,4 ezer f ), a legkevesebb a legjobb helyzet ben, hétszáz f. A 10 ezer aktív korú lakosra jutó álláskeres k vállalkozóvá válási támogatásában részvev a legrosszabb munkaer piaci helyzetben lév térségekben volt 7,6 f. Ugyanakkor a legjobb helyzetben lév térségekben 2,3 f volt a számuk. 34

35 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintettek összetétele korcsoportonként, 2011-ben Munka Álláskeres k Álláskeres k állók válását Együtt viszonyban vállalkozóvá Bértámogatás támogatás koztatás Bérköltség Közfoglal- képzése képzés el segít támogatások 18 év és alatta 41,1-13,3 8,7 0,1 36,8 100, év 3,9 0,0 1,7 1,3 0,1 93,1 100, év 16,4 0,1 9,7 7,7 1,3 64,8 100, év 11,5 0,2 6,9 4,9 2,1 74,3 100, év 8,6 0,2 6,7 4,6 2,7 77,2 100, év 8,4 0,3 7,2 5,1 2,5 76,4 100, év 7,4 0,3 6,2 5,7 2,1 78,3 100, év 5,8 0,3 4,9 5,9 1,5 81,6 100, év 10,6 0,5 13,4 19,4 2,3 53,9 100, év 13,8 0,8 31,3 37,0 4,3 12,8 100, év 6,3-45,5 44,7 3,4-100, év felett 40,0-40,0 20, ,0 5 Összes 9,6 0,3 7,7 7,1 1,9 73,5 100, Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintettek összetétele korcsoportonként, 2012-ben Álláskeres k Munka Bérköltsé Álláskeres k állók támogatá munkahely Együtt viszonyban Bér- Els g vállalkozóvá Közfoglal támogatá válását -koztatás képzése képzés s garancia s el segít támogatások 18 év és alatta 12,1-4,2 15,1 0,1 0,3 68,1 100, év 3,2 0,0 1,6 3,1 0,1 6,1 86,0 100, év 15,7 0,1 10,2 13,2 0,8 6,6 53,5 100, év 12,6 0,2 9,3 3,5 1,2 0,5 72,6 100, év 9,2 0,2 8,1 1,9 1,4-79,2 100, év 10,1 0,3 8,9 2,3 1,5-76,9 100, év 9,4 0,3 7,2 2,5 1,4-79,3 100, év 8,2 0,2 5,6 2,6 0,8-82,6 100, év 10,5 0,2 5,3 12,9 1,1-70,0 100, év 21,6 0,4 14,2 37,0 2,6-24,2 100, év 25,8 0,4 21,0 50,3 2, , év felett 33,3-33,3 33, ,0 6 Összes 10,6 0,2 7,5 6,6 1,1 1,7 72,3 100,